Számtalan olyan hír terjed az internet bugyraiban, mely szerint nem kell szolgáltatást igénybe vennie az egyéni vállalkozó könyvelőknek, hogy megfeleljenek a visszaélés bejelentési törvénynek.
Egyesületünk felhívja mindenki figyelmét arra, hogy csak és kizárólag hivatalosan alátámasztott véleményeket fogadjanak el, ezért bekértünk egy újabb állásfoglalást a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, mely alapján az alábbiakban tájékoztatunk mindenkit:
“A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) arra vonatkozó rendelkezései változatlanok, hogy kinek kell belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
A Panasztv. 19. § (1) –(2) bekezdése rendezi a belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos alapvető követelményt, miszerint a működtetőnek pártatlannak kell lennie. Ezért egy – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó, munkavállaló nélküli – egyéni vállalkozó esetében a pártatlanság úgy biztosítható, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére megállapodást köt egy külső szervezettel.
A pártatlanság mellett további minimális követelményről a Panasztv. 25. §-a rendelkezik. E szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint az e törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének információt kell nyújtania nemcsak a saját belső visszaélés-bejelentési rendszerére, hanem valamennyi, a törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerre, eljárásra vonatkozó szabályokról. E kötelezettség indoka az, hogy a bejelentés megtételét mérlegelő személyeknek kellő információ álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy tegyenek-e bejelentést, illetve hogy milyen módon és mikor tegyék azt. E tájékoztatási kötelezettséget a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője teljesítheti számos megoldással: ilyen például a foglalkoztató honlapja, tájékoztató elektronikus levél, stb.
További követelmény, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszereknek lehetővé kell tenniük, hogy a bejelentést írásban és szóban is meg lehessen tenni (ideértve a személyes találkozót is), de az egyes foglalkoztatók maguk dönthetik el, hogy konkrétan milyen típusú belső visszaélés-bejelentési rendszereket hoznak létre (pl. postai út, tényleges panaszdobozok, online – intranetes vagy internetes – platformok, telefonos forródrót, stb.), a hivatkozott szabály megvalósítása érdekében.
A törvény egyebekben megállapít a bejelentések kivizsgálására eljárási határidőket, illetve előírja az adatvédelmi rendelkezések betartását és a vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatás biztosítását.
A fentiek alapján a hivatkozott minimumkövetelmények érvényesülését és az ezeket igazoló dokumentációt vizsgálja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a Panasztv. 29. § (1) bekezdése alapján. Jogsértés feltárása esetén a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a visszaélés-bejelentési rendszerek esetében az adatvédelmi kérdések kiemelt jelentőségűek, e tekintetben ellenőrzési és intézkedési hatáskörrel az adatvédelmi hatóság (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) rendelkezik. Az adatvédelmi hatósági eljárásra – többek közt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény szabályai irányadóak, figyelemmel az abban foglalt jogkövetkezményekre is.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.”
Üdvözlettel:
dr. Bakos József főosztályvezető úr megbízásából:
dr. Przetacznik László
Osztályvezető
Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály