Gyakran forog közszájon egy – most már jogszerűen is minősített – tévhit, azaz, hogy egy ügyvezetőváltással elleplezhető egy gazdálkodó csalárd viselkedése. Gyakran fognak a jövőben az adótanácsadók, illetve a gazdasági joggal foglalkozó szakemberek a Bhar. I. 1.465/2016 számú ügyre hivatkozni.

 A nevezett ügyben az érintett gazdasági társaságok utóbb bejegyzett ügyvezetői nem kapták meg a társaság iratait, a bizonylatokat, a számlákat, a cég könyvelését, vagyis ténylegesen nem kerültek kapcsolatba a céggel. Ez mellett azonban a régi management továbbra is az eladást követően diszponált a cég felett.

 A Kúria kifejtette, hogy az ún. közvetett tettesség megállapításának van helye, ha az elkövető mást, eszközként használ fel a bűncselekmény elkövetéséhez. Töretlen a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy az adócsalást közvetett tettesként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége nyilatkozattételre. Így a gazdasági társaságnak az az ügyvezetője ...