Elindult a 4. hullám, úgyhogy én is új lapot nyitok. A jelenlegi veszélyhelyzet 2021.12.31-ig tart (persze az után is meghosszabbítható, mint ahogy 2020.03.11. óta eddig is mindig meghosszabbították). Természetesen az előző időszakok írásai is megtalálhatók a következő linkeken: https://www.minositettkonyvelok.hu/jarvanyugyi-intezkedesek-konyvelo-szemuvegen-keresztul/ – https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-ii-hullam/ – https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-iii-hullam/

Ahogy az már szinte megszokott, nem csak a veszélyhelyzeti intézkedésekről írok, hanem igyekszem valamennyi olyan jogszabályváltozásról hírt adni, amely a könyvelőket és ügyfeleiket érinthetik, amennyire csak lehet, közérthetően. Bízom benne, hogy ezzel segítem a tájékozódást ebben a kaotikus helyzetben. (Persze most is szükség lesz mindenkinek a kötél erősségű idegeire olvasás közben, de erről esküszöm, nem én tehetek.)

2021.12.13.

Először is elnézést kérek, hogy a múlt héten nem jelent meg a szösszenetem. Sajnos én is elkaptam a Covidot, és nem voltam olyan állapotban, hogy írni tudjak. Most már sokkal jobban vagyok, úgyhogy nézzük, mi az, ami a héten és előtte történt!

Megemelik 2022.01.01-től 5 %-kal az alábbi ellátásokat (vagyis már a januári ellátás magasabb lesz):

• nyugdíjak: öregségi, özvegyi, szülői, baleseti hozzátartozói;
• ellátások: árvaellátás, korhatár előtti ellátás, rokkantsági, rehabilitációs, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított; nemzeti gondozási díj;
• járadékok: mg. szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, baleseti, bányászok egészségkárosodási járadéka, vakok személyi járadéka, polgármesterek közszolgálati járadéka;
• támogatások: fogyatékossági, honvédek kiegészítő rokkantsági támogatása, honvéd- és rendőrárvák kiegészítő támogatása, kiegészítő hozzátartozói támogatása;
• pótlékok: házastársi, házastárs után járó jövedelempótlék, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.

Fentiek következtében

• A rokkantsági ellátás havi összege 2022.01.01-től 43.100,- Ft.
• A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 107.910,- Ft-ig folyósítható együtt.
• A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás alapösszege 112.920,- Ft.

Eredetileg úgy volt, hogy 2022-ben a 13. havi nyugdíjat 50 %-os mértékkel folyósítják. Ezt most megváltoztatták: a teljes 13. havi nyugdíjat folyósítani fogják (összege megegyezik a 2022. januári ellátás összegével).

Ha a kényszertörlési eljárást a felszámolási eljárás megindítása miatt kell megszüntetni, akkor a cégbíróság a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezése előtt felfüggeszti a kényszertörlési eljárást. Az ügyvezető eltiltásáról a felszámolási eljárás befejezése után, egyéb cégügyként döntenek. Az eltiltásról a kényszertörlési eljárás iratai alapján döntenek, de szükség esetén további bizonyítást is lefolytathatnak. A kényszertörlési eljárás alá vont cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 90. napig kérheti az eljárás megszüntetését (persze igazolni kell, hogy a törvényes működés helyreállt, az eljárásban bejelentett követeléseket kiegyenlítette, illetéket megfizette és van érvényes adószáma). A veszélyhelyzet ideje alatt azonban csak azt kell igazolni, hogy a törvényes működés helyreállt és van érvényes adószáma. Ha a kényszertörlési eljárás 2021.07.01. után indult, és a cégnek csak törvényességi felügyeleti illeték miatt van tartozása a NAV felé, akkor 2022.06.30-ig beadott kérelem esetén a kényszertörlési eljárást megszüntetik (igazolni kell viszont a törvényes működés helyreállását és érvényes adószámmal kell rendelkezni).

A december 28. és 31. közötti időszakban az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték forgalmazásához a hatósági engedély iránti kérelmek elbírálásánál nincs szükség a pirotechnikusi bizonyítvány meglétének igazolására akkor, ha a kérelmező a 693/2021. (XII.9.) Korm. rendeletben meghatározott pirotechnikai eladói szaktanfolyam elvégzését szabályszerűen igazolja.

Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbeadónak, valamint a magán-munkaközvetítőnek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig telephelyenként adatot kell szolgáltatnia az NSZFH munkaerő-piaci előrejelző rendszere felé. Az adatszolgáltatásban szerepelni kell a kölcsönzött munkavállalók FEOR-számának, munkakörének, munkavégzés helyének, valamint a kölcsönbevevő KKV-besorolásának. A magán-munkaközvetítőknek ezen kívül a tárgynegyedévi közzétett hirdetések anonimizált, teljes szövegét is át kell adniuk elektronikusan, szerkeszthető formában. Ezt az adatszolgáltatást első alkalommal 2022.01.31-ig kell beadni a 2021. I.-II.-III.-IV. negyedévre vonatkozóan. A bejelentést valószínűleg az nfsz.munka.hu oldalon kell majd megtenni (persze még nincs hozzá nyomtatvány).

A felnőttképzési tevékenység bejelentéséről szóló 11/2020. (II.7.) Korm.rendelet 2021.12.09-től érvényes módosítása értelmében a felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyek címét is be kell jelenteni (ha van ilyen). Ezen kívül nem elég már a képviseletre jogosult nevét megadni, közölni kell a születési helyét, idejét, anyja nevét, állampolgárságát, képviseleti jog kezdetének időpontját is. A felnőttképzőnek az adószáma, OM azonosítója mellett ezentúl a cégjegyzékszámát / nyilvántartásba vételi számát is közölnie kell, ráadásul meg kell adnia a nyilvántartó hatóság nevét is, valamint jelölnie kell, ha ingyenes belső képzést szervez, illetve közölnie kell a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését is.

A látvány-csapatsportok beruházási támogatási kerete 2022-ben csökken (37,2 milliárd Ft lesz az idei 41,365 milliárd Ft helyett), viszont a működési támogatás nő (87,7 milliárd Ft lesz az idei 83,535 milliárd Ft helyett). Összességében tehát ugyanúgy 124,9 milliárd Ft-ot biztosít a Kormány a látvány-csapatsportok támogatására, mint idén, azonban jövőre inkább a működtetést preferálják, nem a fejlesztést.

A honvédek 2022.01.01-től a jelenlegi 10 %-os kiegészítő illetmény helyett az alapilletmény, honvédelmi szolgálati díj, rendszeres illetménypótlék, munkaerőpiaci kiegészítő illetmény együttes összege 21 %-ának megfelelő összegre jogosultak kiegészítő illetmény címén.

A köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok 2022.01.01-től a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetményük 20 %-ának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosultak (eddig ez 10 % volt).

A függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával rendelkező biztosításközvetítő 2022.01.01-től a hatósági vizsga sikeres letételét követő 4 éven belül képzés teljesítése nélkül, a független biztosításközvetítői alapismeretekből letett önálló különbözeti vizsgával is szerezhet biztosításközvetítői hatósági bizonyítványt.

A sportorvosi engedélyek a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek maradnak. A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró engedélyeket nem lehet pótolni és új érvényességi időt sem kell feltüntetni.

A veszélyhelyzet ideje alatt benyújtott szabadalmi bejelentések esetében a szabadalmi oltalom első 3 évében nem kell fenntartási díjat fizetni már 2021.08.08. óta. Most – 2021.12.04-től – viszont azt is meghatározták, hogy a további évekre mennyi a fenntartási díj. A 4. évre 44.000,- Ft, az 5. évre 55.000,- Ft, a 6. évre 66.000,- Ft, a 7. évre 77.000,- Ft, a 8. évre 88.000,- Ft, a 9. évre 99.000,- Ft, a 10. évre 110.000,- Ft, a 11-12. évre 148.500,- Ft/év, a 13-16. évre 154.000,- Ft/év, a 17-18. évre 159.500,- Ft/év, a 19-20. évre 165.000,- Ft/év a szabadalmi oltalom fenntartási díja. (A díj egyébként mindig a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.)

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének lebonyolítójaként 2021.12.14-től a Maradványvagyon-hasznosító Zrt-t jelölték ki.

Megjelent a kedvezményes áramdíjról szóló rendelet. Száma: 670/2021. (XII.2.) Korm. rendelet. Eszerint 2021.12.05-től 2022.06.30-ig a nem lakossági felhasználók esetében alkalmazott árszabás szerint jogosult határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződést kötni az áramszolgáltatóval az a vállalkozás, mely

• 2021.11.22. előtt alakult (cég esetében a létesítő okirat aláírásának dátuma, egyéni vállalkozó esetében a nyilvántartásba vétel dátuma számít);
• az összes foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 10 fő;

• mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül a 639/2020. (XII.22.) Korm.rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott adatok alapján (vagyis max. 4 milliárd Ft árbevételt vagy mérlegfőösszeget produkáló vállalkozás).

A felhasználónak (vagyis a vállalkozásnak) be kell adnia egy igénybejelentést az egyetemes szolgáltatóhoz, melyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a fenti feltételeknek megfelel, valamint arról, hogy közbeszerzésre kötelezett-e. Az áramszolgáltató kérheti a fenti kijelentések dokumentumokkal való alátámasztását is. Ha valaki jogosulatlanul nyilatkozik, és erre az áramszolgáltató rájön, akkor az ár ötszörösét kell megfizetnie.

Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy egyéb kedvezmény már nem illeti meg a felhasználót ezen áralkalmazáson kívül.

Egyelőre még nem látom a rendelet értelmét, mert én most is az egyetemes szolgáltató nem lakossági felhasználói díját fizetem (ez nálunk 30,69 Ft/kWh). A hírek szerint viszont a fenti paramétereknek megfelelő vállalkozások jogosulttá válnak az egyetemes szolgáltatásra, tehát a hatóságilag meghatározott, rezsicsökkentett áron vásárolhatják az áramot. Javaslom minden érintett vállalkozásnak, hogy vegye fel az áramszolgáltatójával a kapcsolatot (én is ezt fogom tenni), hiszen a felhasználónak kell kezdeményeznie a szerződésmódosítást.

A villamosenergia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltató, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet a 2021. évi energiamegtakarítási kötelezettségét 2022.12.31-ig teljesítheti (de ha már teljesítette, akkor elszámolhatja).

Módosították a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendeletet. Eszerint 2022.01.01-től tilos gazdasági növényt méhekre kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel kezelni a virágzás alatt, illetve ha a gazdasági növényt a méhek bármely okból látogathatják, vagy ha a táblát vagy annak környékét méhek számára vonzó növények borítják. (A felsorolt esetekben a növényeket csak méhkímélő technológiás növényvédőkkel vagy nem jelölésköteles növényvédő szerekkel lehet kezelni.)

Ha a megváltozott munkaképességűek ellátásának felülvizsgálata 2020.12.05. – 2021.11.09. között volt esedékes, de a veszélyhelyzet miatt elmaradt, akkor az ellátott kérelmére vagy az állapot tartós rosszabbodása esetén 2022.01.09-ig, egyéb esetben 2022.08.31-ig kell lefolytatni a felülvizsgálatot. A felülvizsgálatra hivatkozva az ellátás 2022.02.28-ig nem szüntethető meg.

Írtam a múltkor arról, hogy nem sikerült a törvénybe beleírni azt, amit egy korábbi kormányrendeletben már átírtak a reorganizációval kapcsolatban: vagyis a törvénybe nem került bele, hogy csak 3 üzleti év beszámolójának közzétételét figyelik. Nos a törvénybe ez még mindig nem került bele, ám egy újabb kormányrendelettel (647/2021. (XI.30.) Korm.rendelet) orvosolták ezt a problémát, vagyis újra az a szabály él, hogy reorganizációt az kezdeményezhet, akinek a megelőző 3 üzleti évre vonatkozó beszámolója közzé lett téve.

Nem feltétele 2021.12.01-től az aranykalászos gazda részszakképesítés megszerzésének az, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen.

Az alkalmi munka éves időtartamának eltérő veszélyhelyzeti szabályairól megjelent a 651/2021. (XI.30.) Korm.rendelet. Eszerint 2021.12.01-től 2021.12.31-ig ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama nem haladhatja meg a 150 napot (az eddigi 120 helyett). Az azonos munkáltató és munkavállaló között az alkalmi munka időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg összesen a 120 naptári napot (az eddigi 90 helyett).

A lovasterápiát végzőknek érdemes elolvasni a 8/2021. (XI.30.) MK rendeletet, ugyanis a lovasterapeuta képzés 2021.12.01-től érvényes szabályai ebben vannak leírva.

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

– Albán Köztársaság 2021.06.10-től;

– Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;

– Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;

– Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;

– Egyiptomi Arab Köztársaság 2021.12.01-től;

– Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;

– Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;

– Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;

– Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;

– Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;

– Kirgiz Köztársaság (2021.11.06-tól);

– Marokkói Királyság 2021.06.10-től;

– Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;

– Mongólia 2021.05.21-től;

– Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;

– San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;

– Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;

– Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;

– Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;

– Török Köztársaság 2021.05.14-től;

– Ukrajna 2021.06.11-től;

– Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;

– Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

Most már Kubának is adunk 100.000 db KN95-ös maszkot ingyen, illetve Tadzsikisztán is kap tőlünk 150.000 adag AstraZenecat.

2021.11.29.

Először arról írok, amit a múlt héten ígértem: a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokat taglaló 2021. évi XCIX. törvény hatályba léptetéséről szóló 2021. évi CXV. törvényről. A törvény elején 27 pontban taglalják, hogy mi minden nem lép hatályba 2021.12.01-jén (kár volt tehát a III. hullámban, 2021.07.05-én erről a törvényről részletesen írnom). Most is elkezdtem ezeket a hatályba nem lépő előírásokat kiírogatni, de közben rájöttem, hogy ezek zöme azért nem lép hatályba, mert más rendelet már szabályozza, vagy éppen törvényjavaslati szakaszban van egy újabb szabályozás. Éppen ezért itt most inkább azokat az előírásokat veszem sorra, amelyek 2021.12.01-től hatályba lépnek. Nem vállalkozom arra, hogy a 2021. évi XCIX. törvény mind a 82 oldalát ismertessem, de a legfontosabb rendelkezéseket megírom. (Akit mélységeiben érdekel, az úgyis el fogja olvasni az egész törvényt.) Tehát a lényeg, ami a könyvelőket és ügyfeleiket érintheti:

• A kutató-fejlesztő munkavállalók bértámogatására vonatkozó szabályok 2022.06.30-ig alkalmazandók, csakúgy, mint az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására vonatkozó szabályok. A kutató-fejlesztő munkavállalók bértámogatására vonatkozó kérelmet már nem lehet benyújtani, azonban az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása iránti kérelem még 2021.11.30. éjfélig benyújtható.
• Az ágazati bértámogatásra is további figyelmet kell fordítani, egészen 2022.12.31-ig, ugyanis a 485/2020. (XI.10.) Korm.rendelet erre vonatkozó része eddig alkalmazandó. Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetne ilyen támogatást kérni (nem lehet), viszont gondolom, az ellenőrzések miatt meg kellett hosszabbítani a hatályosságát.
• Közhasznú az a veszélyhelyzet ideje alatt létrehozott alapítvány, melynek kizárólagos alapcél szerinti tevékenysége olyan természetes személyek segítése, akiknek hozzátartozója a Covid-19 okozta megbetegedés miatt hunyt el.
• A törvény 48.-73. §-a taglalja a vállalkozások reorganizációjával kapcsolatos szabályokat, mely a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítását célozza. Beleírták a törvénybe azokat a szabályokat, amelyeket a 345/2021. (VI.18.) Korm.rendelet tartalmazott. Egy kis bibi van a dologban, ugyanis például a Korm.rendelet szeptemberi módosításakor a rendeletbe belekerült, hogy a reorganizációt megelőző 3 üzleti év beszámolójának kell beadva lennie, nem pedig bármely év beszámolójának, de ezt nem sikerült a törvényben kijavítani, így most megint nem élhet a reorganizácó lehetőségével az, akinek bármely évi beszámolója nem lett beadva.
• A csődtörvény rendelkezéseit is az ott leírtaktól eltérően kell alkalmazni 2022.12.31-ig. Az erről írt 21. pont (74.-77. §) 4 oldalát nem másolom be ide, mivel akit érint, annak minden részletét el kell olvasnia.
• Ha a cég elektronikus kézbesítési címe (e-mail címe) tőle független külső ok miatt változik meg és ezt igazolni is tudja, akkor 2022.12.31-ig ezt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jelentheti be (de más adatváltozás ekkor nem jelenthető be).
• Ha a természetes személy igénybe vette a hiteltörlesztési moratóriumot, akkor az adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is. A bírósági adósságrendezési eljárásban – mely illetékmentes – az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről.
• A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők (részletvevők és bérlők) a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettségük teljesítésére 2022.06.30-ig kapnak fizetési haladékot.
• A CSOK-kal és a babaváró támogatással kapcsolatos ügyeket a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig intézheti egy jogosult is, ha a másik jogosulttól meghatalmazást kap erre.
• A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022.03.31-ig nyilvános pályázat kiírása nélkül meghosszabbodik.
• A 6 lakást meg nem haladó, max. 1000 m2 hasznos alapterületű lakóépület építése 2022.06.30-ig egyszerű bejelentés alapján végezhető.
• A 2020.12.15.-2021.11.23. között lejáró végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély és bontási engedély az engedély lejártától számított további 1 évvel meghosszabbodik. Ha 2020.12.15. és 2021.06.09. közötti időszakban az engedély lejártával összefüggésben a hatóság kötelezettséget állapított meg, annak nem kell eleget tenni és a már kifizetett bírság visszafizetéséről a hatóságnak intézkednie kell.
• A gyermekek otthongondozási díjának veszélyhelyzet alatt esedékes felülvizsgálatát 2022.02.28-ig kell megindítani.
• A 2020.11.04. és 2021.12.31. között lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, eü. szolgáltatás szociális rászorultság alapján való igénybevételére való jogosultság 2022.02.28-ig meghosszabbodik. Az ebben az időszakban lejáró közgyógyellátási jogosultság pedig 2022.03.01-ig hosszabbodik meg, ha a közgyógyellátásra jogosult 2021.12.31-én jogképes.
• Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása helyszínen végzett vizsgálat nélkül, csupán az ápolt személy önkiszolgálási képességére, ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva történt, akkor ezt 2022.03.31-ig felül kell vizsgálni.
• A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás 2022.02.28-án szűnik meg. A nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022.03.01-jén, a kérelemre indult eljárásé pedig 2022.07.01-én kezdődik.
• Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az után 45 napon belül jár le, akkor az érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
• A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, valamint a legkésőbb 2022.06.30-ig létesített közfoglalkoztatási jogviszony határozott idejű időtartama meghaladhatja a 10 évet.
• A veszélyhelyzet ideje alatt vagy az után 180 napon belül lejáró vízjogi engedély az engedély lejártától számított 1 évvel meghosszabbodik.
• Nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni 2021.01.01.-2021.12.31. közötti időszakra.
• Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék juttatása után 2021.12.31-ig.
• Munkaerőpiacra lépőnek számít 2021.12.01. és 2021.12.31. között munkaviszonyt létesítő munkavállaló, ha a foglalkoztatást megelőző 180 napon belül max. 92 napig volt tb-ellátásra jogosult.
• A SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára 2021. évben max. 400 E Ft/év, vendéglátás alszámlájára max. 265 E Ft/év, szabadidő alszámlájára 135 E Ft/év utalható béren kívüli juttatásként (ha ennél többet utalunk, az egyes meghatározott juttatásnak minősül). Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetén 400 E Ft/év, más munkáltató esetében pedig 800 E Ft/év (évközi munkaviszony létesítés vagy megszűnés esetén az arányosítást alkalmazni kell). Ráadásul a 2021-ben adott SZÉP-kártya juttatás után nem kell szoc.ho-t sem fizetni.
• Az adózó 2022.06.30-ig kaphat a NAV-nál nyilvántartott, max. 5 millió Ft összegű adóra 1 alkalommal max. 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy max. 12 havi pótlékmentes részletfizetést, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálják.
• Egy adónem tekintetében a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a NAV 2022.06.30-ig előterjesztett kérelem alapján 1 alkalommal, max. 20 %-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékli (vagyis törli) a tartozását. Ebben az esetben azonban a fennmaradó tartozásra nem adnak fizetési halasztást és részletfizetést sem. Ezen kérelem elbírálásának is 15 nap az ügyintézési határideje.
• Nem emelhető az önkormányzatok és intézményeik, gazdasági társaságaik által nyújtott szolgáltatások díja 2022.06.30-ig, és új díjat sem vezethetnek be, valamint a már meglévő díjat sem terjeszthetik ki új kötelezetti körre. Ez alól több kivétel is van. Az egyik: ha a szerződést 2020.12.19. előtt legalább 2 évre vagy határozatlan időre kötötték és a szerződésben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét. A másik: ha a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020.10.31-ig meghatározta a díjemelés mértékét. A harmadik: a 2020.11.03. után létesített önkormányzati parkolókra vonatkozóan lehet parkolási díjat megállapítani.
• A vendéglátó üzlet 2022.09.30-ig az üzlet előtt lévő közterületet ingyenesen használhatja az üzlet épülethatára szélességében, terasz működtetése céljából.
• A sajtótermék árusítójának nem kell 2021.12.31-ig közterület-használati hozzájárulást beszereznie, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.
• Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti szerződései 2022.12.31-ig meghosszabbodnak. és a bérleti díj sem emelhető a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig, viszont 2022.12.31-ig korlátlanul csökkenthető (kérelemre megvizsgálják a csökkentés lehetőségét, de kérelem nélkül is csökkenthetik).
• Az egészségügyben, rendvédelmi szerveknél, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgozók szabadságát az esedékességtől számított 3 éven belül kell kiadni.
• Azok az egészségügyi, honvédelmi, rendvédelmi, szociális ellátásban, kormányhivatalban dolgozók, akik a világjárvány következményeinek elhárításában részt vettek, 10 munkanap pótszabadságra jogosultak. A pótszabadságot a munkáltató állapítja meg és erről tájékoztatja a foglalkoztatottat. Ezt a pótszabadságot 2 éven belül lehet kivenni és pénzben nem megváltható.
• Ha az építtető akarja, akkor 2022.06.30-ig választhatja az építkezés során a könnyített feltételeket.
• A piacfelügyeleti díj fizetésére köteles közlekedési szolgáltatónak 2021. évre a piacfelügyeleti díj 50 %-át kell megfizetnie (2021.11.15-ig). Ha többet fizetett, akkor az beleszámít a 2022. évi piacfelügyeleti díjba. Ha azt is meghaladja a befizetett összeg, akkor az autóbuszos hatóság a különbözetet 2022.07.31-ig visszatéríti.
• A felszámolási eljárásban már csak az adós gazdálkodó szervezet 25 millió Ft-ot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor illeti meg a magyar államot az elővásárlási jog.
• Ez a törvény módosítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény több pontját is: a bányászati jog hasznosításba adására, az ügyintézési határidőre vonatkozó részek változnak 2021.12.01-től.
• A tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezett oktatás, óvoda esetében a munkanapra elrendelt rendkívüli szünet, zárva tartás időtartamára a gyermekétkeztetést elvitel vagy kiszállítás formájában kell biztosítani.
• Ha a keresőképtelenség igazolhatóan az egészségügyi ellátás Covidhoz kapcsolódó felfüggesztése miatt áll fenn egy éven túl is, akkor a táppénz méltányosságból a veszélyhelyzet megszűnését követő max. 6. hónap végéig folyósítható.
• Az egészségügyi szolgáltatás telemedicina útján történő nyújtásának lehetősége és ennek feltételei bekerültek az 1997. évi CLIV. törvénybe, de más előírások is változtak az egészségügyről szóló törvényben, így aki érintett, annak mindenképpen érdemes újraolvasni ezt a törvényt.
• Az egészségügyben dolgozók feltétlenül nézzék át a 2003. évi LXXXIV. törvényt, ugyanis több minden változott benne (hatályon kívül helyezték például azt a részt, amiben a szakképzésben résztvevők részére a képzés ideje alatt bért, illetményt kellett folyósítani).
• Bekerült a felsőoktatási törvénybe (2011. évi CCIV. tv.), hogy az orvos- és egészségügyi képzésben részt vevő hallgató önkéntesen közreműködhet a szűrővizsgálatok elvégzésében, mellyel hallgatói munkaszerződés jön létre.
• A népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvénybe is bekerült, hogy 2022.10.01. és 2022.11.20. között lesz a népszámlálás, melynek adatait 2023.11.28-ig fogják feldolgozni.
• Az aranykalászos gazda (azonosító száma: 4 0811 17 04) képzéshez kapcsolódó szakmai vizsgát felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző is szervezhet.
• A stratégiai társaságban (ilyenek például az energiaügy, a közlekedés, a kommunikáció, az egészségügy, távközlés, média, vízgazdálkodás terén érintett egyes vállalkozások) a tőkeemelés, átalakulás, egyesülés, szétválás, kötvénykibocsátás, üzletrészen való haszonélvezeti jog alapítása bejelentéshez volt kötött, ha a jogügylet 2021.06.30-ig létrejött. Most viszont a határidőt kivették a 2020. évi LVIII. törvényből, így tehát továbbra is bejelentéskötelesek ezek az ügyletek.

Biztosan feltűnt, hogy ezek olyan ismerős rendelkezések. Ez azért van, mert most rakták bele a törvényekbe az eddig csak kormányrendeletekben előírt szabályokat (amikről pedig rendszeresen írtam). Persze nem változatlan formában emelték bele a törvényekbe az előírásokat, kisebb – elsősorban dátumokat érintő – változások vannak most a kormányrendeletekhez képest.

Az is feltűnhetett, hogy nem írtam az iparűzési adó 1 %-os mértékének 2022. évre történő kiterjesztéséről, sem a kiva 10 %-ra, a szoc.ho 13 %-ra való csökkentéséről és a szakk.hj. eltörléséről. Ez pedig azért van, mert az ezekről szóló törvény még nem jelent meg. (De az ezt tartalmazó T/17668. számú törvényjavaslatot 2021.11.23-án benyújtották, úgyhogy valószínűleg hamarosan meg fog jelenni.) No és persze a jövő évi minimálbér sem került még bele a közlönybe, hiába jelentették már be majdnem egy hónapja.

És akkor most nézzük, mi történt a múlt héten jogszabályalkotás terén!

Ha valaki a Botswanai Köztársaságból, a Dél-afrikai Köztársaságból, a Szváziföldi (Eswatini) Királyságból, a Lesothói Királyságból, a Mozambiki Köztársaságból, a Namíbiai Köztársaságból vagy a Zimbabwei Köztársaságból érkezik hazánkba, vagy a hozzánk érkezését megelőző 14 napban járt ezen országok valamelyikében, akkor a 2021.11.29-től hatályos 645/2021. (XI.27.) Korm.rendelet értelmében 14 napra házi karanténba kell vonulnia.

Módosították 2021.11.25-én a helyi adók átmeneti „befagyasztásáról” szóló Kormányrendeletet. A módosítás értelmében már nem csak a 2021. évben, hanem a 2022. évben végződő adóévben sem lehet magasabb a helyi adó és a települési adó mértéke, mint amennyi 2020.12.02. napján volt. Ezen kívül 2021-ben és 2022-ben is biztosítania kell az önkormányzatnak a 2020.12.02. napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt, plusz új települési adót sem lehet bevezetni sem 2021-re, sem 2022. évre.

Ha valaki abba a sajnálatos helyzetbe került, hogy büntetőjogi intézkedésként zár alá veszik valamelyik vagyonelemét vagy bűnügyi költség viselésére kötelezik, esetleg lefoglalást, elkobzást rendelnek el vele szemben, akkor mindenképpen tanulmányozza át a 640/2021. (XI.25.) Korm.rendeletet, mivel az ezzel kapcsolatos, 2021.11.26-tól a veszélyhelyzet végéig érvényes eljárási szabályokat ebben találja meg.

Több rendeletet is kiadott az MNB a felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről, melyek a következők:

• A bankok, hitelintézetek, pénzforgalmi szolgáltatók, biztosítók, befektetési alapok, pénzügyi közvetítők, mobiltelefon-szolgáltatók számára ír elő 2022.01.01-től adatszolgáltatási kötelezettséget az 54/2021. (XI.23.) MNB rendelet.
• A pénz- és hitelpiaci szervezetek, pénzügyi vállalkozások számára fontos a 2021.11.24-től hatályos 55/2021. (XI.23.) MNB rendelet.
• A tőkepiaci szervezetek (befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatók) 2021.11.25-től alkalmazandó adatszolgáltatási kötelezettségét az 56/2021. (XI.24.) MNB rendelet taglalja.
• Az önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes kölcsönös egészségpénztárak, önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 2022.01.01-től teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét az 57/2021. (XI.24.) MNB rendelet írja le.
• A biztosítási piaci szervezeteknek pedig a 44/2020. (XI.20.) MNB rendeletet érdemes újra áttanulmányozni, mivel 2021.11.25-től módosították azzal, hogy egyes részei 2022.01.01-től hatályosak.
• Változik 2022.04.01-től a hitelügyletekről az MNB felé teljesítendő adatszolgáltatásról szóló 35/2018. (XI.13.) MNB rendelet is.

2021.11.22.

Az építőipari rezsióradij 2021. évre meghatározott legkisebb mértéke 2021.11.25-től az 56/2021. (XI.19.) ITM rendelet értelmében nettó 4.530,- Ft/óra. Nyilván ez csak egy iránymutatás, nem kötelező érvényű, azonban érdemes figyelembe venni az árak kialakításánál, mivel az aránytalan eltérések gyanúsak lehetnek.

Pontosították és kibővítették a pénzmosási belső szabályzat kötelező tartalmi elemeinek listáját. A 21/2017. (VIII.3.) NGM rendelet ezen módosítása 2022.01.03-tól érvényes, így ezen dátummal ismét át kell majd dolgozni a belső szabályzatokat.

A maszkviselés 2021.11.20-tól ismét kötelező az alábbiak szerint:

• Általánosságban elmondható, hogy sehol, senkinek nem tiltható meg a maszk viselése, ha ő azt hordani szeretné. A 6 éven aluliaknak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személyeknek nem kötelező sehol a maszk viselése.
• A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban (beleértve az egyetemeket is) az adott intézmény vezetője határozza meg a maszkviselés szabályait.
• A vallási közösség szertartásán a maszkviselés szabályairól a vallási közösség dönt.
• A munkahelyeken a munkáltató határozza meg a maszkviselés szabályait (kivéve ott, ahol az alábbiakban felsorolt esetekben kötelező viselni a maszkot).

Kötelező a maszk viselése az alábbi helyeken:

• egészségügyi, szociális intézmények területén;
• az üzletben történő vásárlás, illetve munkavégzés során (kivéve a dolgozó munkaközi szünete idejét, amikor leveheti a maszkot egy külön erre kijelölt helyiségben, ami nem lehet a raktár és a vásárlótér);
• a bevásárlóközpontokban (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és üzemi helyiségek területét);
• a fellépők kivételével az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése során (függetlenül attól, hogy ez nyilvános fellépés-e);
• a moziban (kivéve az irodákat és az üzemi helyiségeket);
• múzeumokban, könyvtárakban, muzeális intézményekben, kép- és hangarchívumokban, közművelődési intézményekben, közösségi színtereken, integrált kulturális intézményekben, levéltárakban a látogatók számára nyitva álló területen;
• a közigazgatási szervek, postai szolgáltatók, postai közreműködők területén az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben ügyfélfogadási időben;
• minden olyan helyiségben, ahol ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott dolgozókat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben (kivételt képez az az eset, amikor a szolgáltatás – pl. kozmetikai kezelés – nyújtása maszkban nem lehetséges: ilyenkor a vendég leveheti a maszkot);
• a zárt térben megrendezett sportrendezvényen a sportolók, edzők, mérkőzésvezető, versenybírók és ezek segítői kivételével mindenkinek;
• zárt térben tartott zenés, táncos rendezvény, kulturális esemény, falunap, illetve egyéb rendezvény helyszínén történő munkavégzés során, kivéve a fellépőket, illetve felszólalókat (nekik nem kell maszkot viselniük, csak a többi dolgozónak);
• edző- és fitneszteremben, uszodában, közfürdőben, jégpálya területén történő munkavégzés során;
• szálláshelyen történő munkavégzés során (tehát a vendégeknek nem);
• vendéglátó üzletben történő munkavégzés során (azzal, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak olyan szünet biztosításáról, amely során mellőzheti a dolgozó a maszk viselését, természetesen egy erre kijelölt külön helyiségben, ami nem lehet a raktár és a vendégtér).

A maszkviselési szabályok megszegése a már jól ismert szankciókat hozza magával: a szabályszegőnek el kell hagynia a helyiséget.

A Miniszterelnökségen, Miniszterelnöki Kabinetirodán, és a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozóknak 2021.12.05-ig kell felvenniük az első védőoltást. Aki 180 napnál régebben volt beoltva, annak a második oltást 2021.11.30-ig kell felvennie. A minisztériumokban az adott minisztérium minisztere rendelheti el a védőoltás kötelező felvételét. Természetesen aki orvosi szakvéleménnyel igazolja az oltás ellenjavalltságát, annak nem kell felvennie a védőoltást.

Az egészségügyben dolgozó oltottakra is igaz, hogy ha a védőoltás felvételétől számítva már eltelt 180 nap, akkor nekik újabb védőoltást kell felvenniük 2021.12.10-ig, és ezt igazolniuk is kell a munkáltató felé.

Az ügyészségi alkalmazottaknak 2022.01.15-ig kell felvenniük a védőoltást (erről a munkáltató 2021.12.15-ig tájékoztatja is az érintetteket). 2021.12.15-től pedig nem lehet oltatlant felvenni ügyészségi szolgálati jogviszonyba (kivéve, ha orvosi szakvéleményt mutat be arról, hogy nem oltható).

Az állami és önkormányzati intézményekbe 2021.12.15-től nem lehet oltatlan személyt felvenni (kivéve persze, ha van orvosi szakvéleménye az ellenjavalltságról).

Az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott dolgozók 2021.11.19-től a veszélyhelyzet végéig csak azonnali hatályú felmondással szüntethetik meg a jogviszonyukat (vagyis rendes felmondással nem mondhatnak fel a dolgozók).

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjai sem mondhatják fel hivatásos szolgálati jogviszonyukat ettől az időponttól.

Megjelent a 208. számú Magyar Közlönyben a 2021. évi CXV. törvény, mely a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről szól. Ez egy nem túl hosszú (alig több, mint 3 oldalas), ám annál csodálatosabb jogszabály, melyben szinte csak hivatkozások vannak és a feldolgozásához legalább 1 teljes nap kell. Mivel engem is szorongat az áfabevallási határidő, a törvény pedig csak 2021.12.01-től hatályos, így ennek átrágását meghagyom az áfabevallás utánra, vagyis csak a jövő heti szösszenetemben írok róla részletesen. (Úgyhogy a jövő heti írásom biztosan nem lesz túl rövid.)

Kiadták a 2021. évi CXVI. törvényt a 2020. évi (az évszám nem tévedés!) központi költségvetésről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról. Akit érdekelnek a költségvetés főösszegei, az államadósság mértéke (ami a 2019-es 64,2 %-ról 2020. év végére 77,2 %-ra nőtt), az egyes „zsebek” tartalma, az egyházak támogatása, a helyi önkormányzatok központi forrásai, az a szolid 99 oldalas törvényt megtalálja a Magyar Közlöny 208. számában.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása szerint ha több választást azonos napon kell megtartani, akkor azokat egy eljárásban kell lebonyolítani (közös eljárás).

Több ponton módosulnak a népszavazással kapcsolatos előírások (2013. évi CCXXXVIII. törvény), például népszavazással kapcsolatban nem lehet aláírást gyűjteni közforgalom számára nyitva álló magánterületen a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül és népszavazást is lehet közös eljárásban lefolytatni.

A „polgár lakóhelyének” fogalmát az 1992. évi LXVI. törvényben találjuk meg. Jelenleg a „polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll” volt.

Most viszont jelentősen megváltozik ez a fogalom, mivel 2022.01.01-től így hangzik: „A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.”

Miért fontos ez? Azért, mert eddig az az állandó bejelentett lakcímen vagy a tartózkodási helyen kellett élni (ha az ember nem akart bűncselekményt elkövetni), most viszont ez már nem lesz kötelező (vagyis nem kell bejelenteni az állandó lakcím változását, csupán biztosítani kell, hogy azon a címen valaki átvegye a leveleinket). Nyilván mindenki hallotta már, hogy milyen hatással van ez a választójogra (nem lesz bűncselekmény, ha nem a bejelentett lakcímén lakik valaki), de én most inkább a családi pótlék és családi kedvezmény igénybevételével kapcsolatban gondoltam fontosnak megemlíteni ezt. Ugyanis ezek szerint jövőre már hivatalosan sem kell közös lakcímre bejelentkezni az általunk nevelt gyermekkel. Hangsúlyozom: 2022.01.01-től!

Ugyanakkor a törvényben lesz egy olyan előírás is, hogy jogszabály előírhatja különböző jogosultságokhoz a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ezen kívül az ellenkező bizonyításáig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.

Adatváltozás-kezelési szolgáltatást (AVSZ) vezetnek be 2022.01.01-től. Ennek lényege, hogy a magánszemélyek a kormányablakban vagy az ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetik, hogy az állami nyilvántartásban szereplő adataik változásáról értesítést kapjanak azok a közművek (távhő-, áram-, gáz-, vízszolgáltatók), telekommunikációs cégek, amelyekkel szerződéses jogviszonyban áll. Sőt arról is lehet rendelkezni, hogy halálunk esetén kivel kell a szolgáltatónak felvennie a kapcsolatot. (Mindehhez persze regisztrálni kell majd az AVSZ rendszerbe.) A szolgáltatók 2021.12.01-től jelezhetik az AVSZ-nek csatlakozási szándékukat. A részletek a 2010. évi CXXVI. törvény 2022.01.01-től hatályos változatában olvashatóak.

Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) veszi át a bányafelügyeleti és állami földtani feladatok ellátását is 2022.01.01-től.

A lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésük szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása értelmében a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami, önkormányzati tulajdonú lakásra 2021.11.18-tól vételi jog illeti meg meg a bérlőt, ha a 2020.12.31-én hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszonyának időtartama eléri az 5 évet. Külön rész (VI/A. fejezet) taglalja a Budai Várnegyed területén található lakásokra vonatkozó szabályokat.

Új törvényt – 2021. évi CXXIV. törvény – alkottak a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, mely 2022.08.01-től lesz hatályos. (Tőkeegyesítő társaság: a 2017/1132 (EU) irányelv II. mellékletében felsorolt társasági formák /Magyarországon: rt., kft./, ha a társaságot az EU valamely tagállamának jogszabályai szerint alapították és székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU-n belül van.) Akinek van olyan rt-je vagy kft-je, amely az EU más országában lévő társasággal akar egyesülni, vagy abból kiválni, az feltétlenül olvassa el a törvény mellett az EU irányelvet is.

Azután, hogy majdnem egy évig (2020.07.22-től 2021.06.22-ig stabil 0,6 % volt a jegybanki alapkamat, most nem győzöm kapkodni a fejem, olyan gyorsan változik (megbonyolítva azokat a számításokat, amelyeknél ezt kell figyelembe venni). Most – 2021.11.17-től – megint megemelték. Az idén érvényes jegybanki alapkamatok az alábbiak:

• 01.01-jén 0,6 % volt (2020.07.22-től),
• 06.23-tól 0,9 %,
• 07.28-tól 1,2 %,
• 08.25-től 1,5 %,
• 09.22-től 1,65 %,
• 10.20-tól 1,8 %,
• 11.17-tól 2,1 %.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten kerestül Ukrajnának ajándékozunk 10 db lélegeztetőgépet.

2021.11.15.

Azt már mindenki hallotta, hogy az üzemanyagárakat 480,- Ft-ban maximalizálják. De mit is jelent ez, illetve milyen kötelezettségei vannak az üzemanyagtöltő állomásoknak?

Az Árrendelet – 624/2021. (XI.11.) Korm.rendelet – értelmében 2021.11.15-től 2022.02.14-ig (3 hónapig), illetve ha a veszélyhelyzet ez után is érvényben marad, akkor a veszélyhelyzet végéig hatósági áras lett

• az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, és
• az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 27102011 KN kódú dízelgázolaj,

amelyeknek – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó eladási ára 480,- Ft/liter lehet.

Amint látható, csak erre a két üzemanyagfajtára vonatkozik a hatósági ár, a többi szabvány szerinti üzemanyag árát nem „fagyasztották” be.

Ráadásul trükközni sem lehet, mivel a rendelet szerint ezen termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

A nyitvatartási időn sem lehet rövidíteni a rendelet szerint: a szokásos nyitvatartási időt kell alkalmazni.

Ezen kívül azt sem teheti meg az üzemanyagtöltő állomás, hogy ezen üzemanyagfajták értékesítését átmenetileg felfüggeszti, ugyanis a 626/2021. (XI.13.) Korm.rendelet előírja, hogy az üzemanyagtöltő állomás köteles a veszélyhelyzet ideje alatt ezeket forgalmazni, ha az elmúlt három hónapon belül szerzett be 95-ös benzint vagy gázolajat. (Ha még nem működik 3 hónapja a töltőállomás, akkor az engedély kiadásától számítva a mai napig nézik, hogy forgalmazott-e ilyen üzemanyagokat.)

Azok az üzemanyagtöltő állomások sem „örülhetnek”, amelyek nem forgalmaznak benzint és gázolajat, ugyanis a rendelet értelmében kötelesek ezeket forgalmazni az Árrendelet szerinti 480,- Ft/l áron.

A rendeletben foglaltak betartását a NAV ellenőrzi. Ha a kötelezettségek megszegését tapasztalja, akkor 100 ezer Ft és 3 millió Ft közötti bírságot szab ki, ismételt megszegés esetén pedig legalább egy napra, legfeljebb fél évre bezáratja az üzemanyagtöltő állomást. (Az ismételt ellenőrzés lehet akár ugyanazon a napon is, amikor az első bírságot kiszabták.) Ha ez a sajnálatos esemény bekövetkezik – vagyis bezáratják az üzemanyagtöltő állomást -, akkor ezt az üzemeltetőnek haladéktalanul (legkésőbb 24 órán belül) be kell jelentenie a kereskedelmi miniszter felé. (Persze akkor is értesülnek róla, ha az üzemeltető nem jelenti be, ugyanis a NAV is átküldi ezeket az adatokat a miniszternek.)

Aki nem tudja kiszolgálni a vevőket benzinnel és gázolajjal 48 órán keresztül, az köteles üzemszünetet hirdetni. (A 48 órát 7 napon belüli nyitvatartási időben kell nézni.) Egyéb okból nem jelenthet üzemszünetet az üzemeltető. Üzemszünet alatt egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható az üzemanyagtöltő állomáson. Az üzemszünetet a kereskedelmi miniszternek és a NAV-nak kell bejelenteni haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül.

A bejelentésekre azért van szükség, mert a kereskedelmi miniszter megvizsgálja, hogy szükséges-e a töltőállomás helyettesítése, és ha úgy látja jónak, akkor kijelöl egy másik szolgáltatót a töltőállomás üzemeltetésére. Persze erre a feladatra jelentkezni kell: ha valaki egy másik üzemanyagtöltő állomás – Árrendelet miatti saját elhatározásból bekövetkező üzemszünete vagy NAV általi bezárása után – üzemeltetésére vállalkozik, akkor ezt 2021.11.18-ig írásban be kell jelentenie a kereskedelmi miniszter felé (ők lesznek a nyilvántartott szolgáltatók). A bejelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozás adatai mellett azt is, hogy a megfelelő anyagi, technikai és ellátási képességekkel, valamint megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez (az erről szóló hatósági dokumentumot mellékelni is kell). A nyilvántartásból persze törlik azt, akit az Árrendelet megsértése miatt bezáratnak, üzemszünetet hirdet, illetve akkor is, ha ő maga kéri a nyilvántartásból való törlést. Jó hír számukra, hogy az érintett üzemanyagtöltő állomásra nem kell külön engedélyt kérniük. Az, akitől átveszi a töltőállomás üzemeltetését, köteles együttműködni a miniszter által kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval, vagyis az alábbiak szerint kell eljárni:

• az épület és a tárgyi eszközök ideiglenesen az új szolgáltató birtokába kerülnek, aki ezeket jogosult használni (természetesen a jó gazda gondosságával);
• az értékesítésből származó haszon a nyilvántartott szolgáltatóé (az új üzemeltetőé);
• a kijelölt szolgáltató viseli a saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket;
• az eleve a töltőállomáson lévő árukészletet is értékesítheti, de az előző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron el kell számolnia ezek értékével (vagyis beszerzési áron meg kell vennie tőle);
• a kút közüzemi díjait is köteles megfizetni a kijelölt szolgáltató.

Persze felmerül a kérdés, hogy hol található meg a nyomtatvány, amin nyilvántartott szolgáltatónak lehet jelentkezni komoly 3 napon keresztül (2021.11.15. és 2021.11.18 között). A rendelet szombaton jelent meg, de hétfőn (vagyis a rendelkezésre álló 3 nap első napján) még nem találtam meg sem az ITM oldalán, sem az e-papírok ügytípusai között. Úgyhogy egyelőre még nincs róla információm, hogyan lehet ezt beadni.

Nyilván az üzemszünet bejelentéséről szóló nyomtatványok (NAV-os és minisztériumi) sem találhatók még meg, de valószínűleg azok is megjelennek hétfőn.

Most, hogy ezt így kiveséztük, nézzük, mi más történt még (merthogy jelent meg jónéhány fontos rendelet ezen kívül is)!

Megjelent 2021.11.13-án a BM utasítás arról, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak 2021.12.15-ig fel kell venniük az első oltást, melyről 2021.11.15-ig értesítést is fognak kapni. A rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet dolgozóira vonatkozó időpont ettől eltérő is lehet, ugyanis azt a közérdek figyelembevételével a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az állományilletékes parancsnok szervezeti egységenként határozza meg (a belügyminiszter jóváhagyásával). A parancsnoknak az erre vonatkozó javaslatát egység szerinti bontásban 2021.11.30-ig kell jóváhagyásra felterjesztenie a rendvédelmi szerv országos parancsnokához.

Tanulmányi versenyt hirdettek a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakon, a vállalkozási és bérügyintéző szakon, vállalkozási ügyviteli ügyintéző szakon szakképző intézményben tanulók számára. Akit ez érint, a részleteket a 2021.11.11-i Hivatalos Értesítőben olvashatja el.

A mentorként is tevékenykedő védőnőt az illetményén felül mentor díj illeti meg, melynek mértéke megyei védőnő mentor esetén 100.000,- Ft/hó, városi védőnő mentor esetén 50.000,- Ft/hó. Ezt először a 2021. november hónapra járó illetmények kifizetésekor kapják meg.

Júliustól él az a szabály, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig nem végezhető el az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata. Ezt 2021.11.09-től módosították: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak felülvizsgálata már elvégezhető. A felülvizsgálatot az ellátott kérelmére vagy a rehabilitációt lehetetlenné tevő állapotromlás, illetve legalább 60 napig egybefüggő keresőképtelenség esetén 2022.01.09-ig, egyéb esetekben 2022.08.31-ig folytatják le.

Az igazságszolgáltatásban és az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottakra vonatkozó védőoltás felvételére kötelezést az érintett szervek vezetőinek (Kúria elnöke, OBH elnöke, legfőbb ügyész, Alkotmánybíróság elnöke) kezdeményezésére a Kormány külön rendeletben állapítja meg.

A veszélyhelyzet végéig mentes az áfa alól a 2020.12.31. után (vagyis idén) teljesített termék importja az Európai Bizottság (EB) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv által, ha az importra a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében kerül sor, feltéve, hogy az EB vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti tovább ellenérték fejében az importált terméket. Ha az adómentesség feltételei már nem állnak fenn, akkor erről az EB vagy az érintett ügynökség, illetve szerv észszerű (!?) időn belül tájékoztatja a NAV-ot, mely után már az akkor érvényes szabályok szerint kell majd megállapítani az áfát.

A veszélyhelyzet végéig áfamentes a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása akkor, ha az az EB vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv részére történik és a vevő ezt a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében szerzi be / veszi igénybe, feltéve, hogy a vevő már nem értékesíti tovább, illetve nem nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást. További feltétel, hogy az értékesített terméket belföldön feladják vagy belföldről elfuvarozzák a beszerző nevére szóló rendeltetéssel és a termék legkésőbb 90 napon belül elhagyja az országot anélkül, hogy közben bárki használná (ide nem értve a kipróbálást, próbagyártást). Ez a fajta adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét. Az EB, az érintett ügynökség, illetve szerv (vagyis a vevő) észszerű időn belül köteles tájékoztatni a NAV-ot, ha az adómentességre vonatkozó feltételek a továbbiakban nem állnak fenn. Ha jogosulatlanul veszi igénybe az adómentességet, akkor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője köteles a rá át nem hárított áfát megfizetni, illetve a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni a NAV részére. A jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettségekre, az áfa-visszatérítési kérelem adattartalmára, szabályaira vonatkozóan a 11/2010. (III.31.) PM rendelet előírásait kell alkalmazni.

A rendeletben két mondattal elintézték az eÁfa halasztását: „A veszélyhelyzet ideje alatt az Áfa tv. 184. § (2)-(10) bekezdése és 346. §-a nem alkalmazandó” és „Hatályát veszti a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő eltérő szabályok megállapításáról szóló 429/2021. (VII.16.) Korm.rendelet”. Én már nagyon készültem arra, hogy november 12-én felkerül az onlineszamla.nav.gov.hu oldalra az első áfatervezet. Úgy terveztem, hogy a hétvégém az „eÁfa használata könyvelői szemmel” gyakorlati útmutatóm végleges formába öntésével fog telni (vagyis átnézem, hogy az utolsó tesztelés óta mit változtattak még benne és belerakom a képernyőképeket, melyek a folyamat leírásához és a példákhoz tartoznak), de ez most elhalasztódik, mivel most mégsem kerül fel az áfatervezet a netre.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy miért várom ennyire az eÁfát, hiszen megint csak több munkánk lesz emiatt, ráadásul egy több minden nem lesz benne (pl. EU-s beszerzések, FAD-os termékek). Én az eÁfát ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor megjelent az OSA. Sokan mondták, hogy az csak bonyolítja a dolgokat. „Mennyivel gyorsabb, ha előttem a számla, gyorsan felverem a programba, megcsinálom a bevallást és kész. Most még nézzem össze az OSA-val is? Az csak plusz idő.” Azután mindenki rájött, hogy az OSA rengeteg időt takarít meg nekünk és a könyvelési hibákat (pl. számok elírásából eredő hibák) is jelentősen csökkenti. Valami ilyesmit látok én az eÁfánál is. Amit eddig láttam belőle, az nagyon biztató és óriási pozitívum, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a könyvelők észrevételeit is (nagyon örültem, amikor az egyik bemutatón adott változtatási javaslataink a következő találkozón már benne voltak a programban, ami azóta is folyamatosan változik). Óriási kihívás a fejlesztőknek és még nem tökéletes, de biztos vagyok benne, hogy a legtöbben szívesen fogjuk használni, ha megismerjük. Ezért is vállaltam el, hogy a megjelenés után 3 nappal már kész lesz a könyvelői szemmel (az enyémmel) írt használati útmutató. Nyilván az elején nem lesz jó mindenkinek, hiszen nem lesz benne például az EU-s beszerzés (bár azt is könnyen bele lehet majd írni), viszont ezzel például elfelejthetjük az M-es lapokat, amik azért nagyon sok problémát tudnak okozni. Sokkal felhasználóbarátabb lesz, mint az eSzja vagy a NAV számlázója. Szóval én nagyon bizakodó vagyok az eÁfával kapcsolatban és már nagyon várom, hogy „élesben” használhassam és végre befejezhessem a könyvem.

Természetesen a kitöltést segítő kiadványunk meg fog jelenni, csak nem most, hanem az eÁfa bevezetésétől számított 3 napon belül és addig is előrendelhető az alábbi linkeken (kedvezményt kapnak az Adónavigátor, a Billingo és az RLB ügyfelei, illetve MINKE tagoknak ingyenes lesz):

https://www.minositettkonyvelok.hu/e-afa-hasznalata-konyveloi-szemmel-gyakorlati-utmutato-lepesrol-lepesre/

https://www.minositettkonyvelok.hu/eafa-hasznalata-konyveloi-szemmel-adonavigator-kedvezmennyel/

https://www.minositettkonyvelok.hu/eafa-hasznalata-konyveloi-szemmel-billingo-kedvezmennyel/

https://www.minositettkonyvelok.hu/eafa-hasznalata-konyveloi-szemmel-rlb-kedvezmenyel/

Az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása, valamint az Áfa tv. 6/A. (mezőgazdasági termékek) és 6/B. (vas- és acéltermékek) számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése 2022.06.30. után is fordított adózású marad (nem írtak elő újabb véghatáridőt, így határozatlan ideig lesznek FAD-osak). Ezt a 613/2021. (XI.8.) Korm.rendelet 5. §-a írja elő.

A SZÉP-kártyák egyes alszámláira utalt juttatásoknál a szolgáltató eredetileg 2021.12.31-ig fogadhatta volna el az adott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget. Ezt a határidőt meghosszabbították: a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközeit a másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére 2022.09.30-ig felhasználhatja.

Sinopharm vakcinából több van a kelleténél, ezért ingyen odaadunk 211.200 adagot Törökországnak, 105.600 adatot Gambiának, 105.600 adagot Ruandának. AstraZenecából sem szűkölködünk, ezért ebből 800.000 adagot ajándékozunk Ghánának.

2021.11.08.

A magánszemélyek adósságrendezési eljárása során (vagyis amikor az adós és a hitelezők kölcsönös együttműködéssel bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárás során megállapodnak) az olyan adósoknál, akik a hiteltörlesztési moratóriumot is igénybe vették, a moratórium miatti futamidő-változást az adósságrendezési eljárásban is figyelembe kell venni. Ha már lezárult az adósságrendezési eljárás és a moratórium miatti futamidő-hosszabbításról az adós most kapta meg a pénzintézet kimutatását, akkor ezt küldje meg a bíróságnak, mert ez alapján kiegészítik az adósságtörlesztési végzését.

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

– Albán Köztársaság 2021.06.10-től;

– Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;

– Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;

– Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;

– Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;

– Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;

– Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;

– Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;

– Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;

– Kirgiz Köztársaság (2021.11.06-tól);

– Marokkói Királyság 2021.06.10-től;

– Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;

– Mongólia 2021.05.21-től;

– Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;

– San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;

– Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;

– Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;

– Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;

– Török Köztársaság 2021.05.14-től;

– Ukrajna 2021.06.11-től;

– Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;

– Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

2021.11.02.

„Végre” kerül veszélyhelyzeti intézkedés is a szösszenetembe, ugyanis 2021.10.28-án kiadtak három kormányrendeletet az új intézkedésekről.

Az első a 484/2020. (XI.10.) Korm.rendeletet egészíti ki az alábbiakkal:

A tömegközlekedési eszközökön, a pályaudvarokon, állomásokon, megállóhelyeken, valamint az olyan munkahelyeken, ahol az utasok és a dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, 2021.11.01-től kötelező a maszkviselés (természetesen úgy, hogy az orrot és a szájat folyamatosan elfedje). Ez alól mentesülnek a 6 év alattiak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személyek (a fogyatékosságot a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiadott tagsági igazolvánnyal vagy igazoló dokumentummal, vagy orvosi igazolással kell igazolni). Nem köteles maszkot viselni munkavégzés közben a tömegközlekedési eszköz vezetője a zárt kialakítású vezetőfülkében. A szabályok megsértésének szankciói a szokásosak: pótdíj, utazásból való kizárás, rendőri intézkedés foganatosítása.

A második egy új rendelet: a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X.28.) Korm.rendelet.

E szerint 2021.11.01-től ha a munkáltató szükségesnek látja, akkor a munkavégzés feltételeként előírhatja a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottak számára, akik ezzel még nem rendelkeznek. A kötelezővé tételnél figyelemmel kell lenni a munkahely és a munkakör sajátosságaira is (vagyis például a kizárólag home office-ban dolgozók számára nem indokolt ennek előírása). Az oltás felvételére legalább 45 nap határidőt lehet előírni. A kétdózisú oltóanyag második dózisát pedig az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Az oltási kötelezettségről elektronikus úton (pl. e-mailben) vagy papír alapon kell tájékoztatni a dolgozót, mely tájékoztatóban szerepelnie kell az oltási határidőnek (ami nem lehet korábbi, mint 2021.12.15.) és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről is.

Nem lehet oltásra kötelezni azt, aki orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, hogy részére egészségügyi indokból ez ellenjavallt. Az igazolást a munkáltató szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ha ilyen nincs, akkor a munkaköri alkalmasságot elbíráló más orvos, ha ilyen sincs, akkor a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott igazolhatja uniós digitális Covid-igazolvánnyal, védettségi igazolvánnyal, applikációval, védőoltásról szóló igazolással, nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, valamint olyan védettségi igazolással, melyet azon országok egyikében állítottak ki, mely országok igazolását Magyarország elfogadja (a kétoldalú megállapodással rendelkező országok listája a 2021.10.18-i, az egyoldalúan elismert országok listája a 2021.10.11-i bejegyzésemnél található).

Ha az oltásra kötelezett foglalkoztatott a meghatározott határidőn belül nem veszi fel az oltást, akkor a munkáltató részére fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt és a foglalkoztatott még mindig nem igazolja az oltás felvételét vagy nem mutatja be az ellenjavallatról szóló orvosi igazolást, akkor jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató. Ha valaki jelenleg éppen fizetés nélkül szabadságon (pl. gyeden, gyesen) van, akkor ennek letelte után kötelezhető csak a védőoltás felvételére.

GDPR szabályok ezzel kapcsolatban: a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, illetve annak ellenjavalltságára vonatkozó adatokat.

Az én olvasatomban ha a veszélyhelyzetnek 1 éven belül vége lesz, akkor a fizetés nélküli szabadságra kötelezetteket vissza kell majd venni, rendkívüli felmondással nem lesznek elbocsáthatóak (persze a rendes felmondás lehetősége megmarad). Amit még fontosnak tartok megjegyezni: ez csupán egy lehetőség, vagyis egyetlen munkáltató sem köteles előírni dolgozói számára az oltás felvételét. De ha a munkáltató előírja, akkor a dolgozónak kötelező felvennie az oltást, vagy nézhet más munkahely után, ha nem akar fizetés nélkül maradni egy évig.

A harmadik rendelet szintén új, 2021.11.01-től érvényes, és az állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekre ír elő a fentieknél szigorúbb szabályokat.

Az 599/2021. (X.28.) Korm.rendelet szerint az önkormányzati fenntartású köznevelési, szakképző, felsőoktatási, kulturális, intézményekben, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben, javítóintézetnél a polgármester (Budapesten a főpolgármester) dönt az oltás kötelezővé tételéről. Fontos, hogy az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságoknál, illetve azok többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál nem ezt, hanem az előző rendeletet kell alkalmazni. A rendőrségnél, a honvédségnél, a kormányzati, a közszolgálati szerveknél és a NAV-nál pedig ez a rendelet alkalmazandó (vagyis nekik – néhány kivételtől eltekintve – kötelező az oltás).

Ez a rendelet annyival szigorúbb, mint az előző, hogy az itt foglalkoztatottaknak a védőoltás első dózisát a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozóknak 2021.12.15-ig, a többieknek 2022.01.31-ig fel kell venni, a kétdózisúak második oltását pedig az orvos által előírt időpontban kötelesek felvenni. (Azt, hogy ki melyik körbe tartozik, a munkáltató állapítja meg és erről az érintetteket 2021.11.15-ig e-mailben vagy papír alapon tájékoztatja.) Itt sem kötelező azonban az oltás azoknak, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják ennek ellenjavallatát.

Az érintett intézményekben a védőoltás felvételét a munkáltató felhívására 5 napon belül köteles a foglalkoztatott igazolni. Aki nem veszi fel a védőoltást és orvosi igazolása sincs arról, hogy számára ez ellenjavallt, azt a munkáltató még egyszer felhívja erre és kap még 15 napot az oltás felvételére. Ha ennek sem tesz eleget, akkor fizetés vagy illetmény nélküli szabadságot rendelnek el számára. Ez max. 1 évig tarthat, amely után jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntethetik. Aki jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (pl. gyes miatt), annak a jelenlegi fizetés nélküli szabadsága leteltétől számított 30 napon belül kötelező az oltás beadatása.

A honvédelmi miniszter már ki is adta az oltással kapcsolatos 54/2021. (10.29.) HM utasítását, mely szerint a honvédelmi szervezetnél dolgozóknak, a honvédelmi alkalmazottaknak, illetve a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál foglalkoztatottaknak kötelező az oltás első dózisának felvétele 2021.12.01-ig. Erről az érintetteket 2021.11.15-ig elektronikus úton (pl. e-mailben) vagy papír alapon tájékoztatják.

A 198. számú Magyar Közlöny a bírósági végrehajtók számára kötelező olvasmány, ugyanis egy csomó, rájuk vonatkozó SZTFH rendelet jelent meg benne. A 6/2021. (X.29.) SZTFH rendeletből például megtudtam, hogy 227 önálló bírósági végrehajtói álláshely van. A részükre járó díjazásról pedig  a 8/2021. (X.29.) SZTFH rendelet szól. De megjelent a végrehajtók ellenőrzésének részletes szabályait, illetve az elektronikus kézbesítési rendszer működését leíró rendelet is.

A felszámolók is olvassák el ezt a közlönyt, mivel rájuk vonatkozóan is jelentek meg benne fontos, alap SZTFH rendeletek.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés 2021.11.01-től alkalmazandó szabályait a 18/2021. (X.29.) SZTFH rendelet írja le. Ebben szerepel például, hogy ki nyújthat be engedély iránti kérelmet, mikor minősül önálló üzlethelyiségnek a dohánybolt, milyen messze kell lennie a dohányboltoknak egymástól (200 méter, de vannak kivételek), mikor kell a változásokat, szüneteltetést bejelenteni.

A szerencsejáték-szervezők személyi megfelelőségi feltételek vizsgálatával kapcsolatban a 19/2021. (X.29.) SZTFH rendelet írja le a 2021.11.01-től érvényes előírásokat, illetve a következő, 20/2021. (X.29.) SZTFH rendelet tartalmazza az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat (41 oldalas alapmű a szerencsejáték-szervezőknek, még a borravaló is benne van). Ebben írnak például a sorsolásos játék engedélyezésének feltételeiről is, melynek ismerete az alkalmanként sorsolást tartók számára is fontos. Szóval aki szerencsejátékkal foglalkozik – akár csak alkalmanként – az feltétlenül olvassa el.

Továbbra is rengeteg lélegeztetőgépünk van, így adunk 40 darabot ajándékba romániai kórházaknak. Mivel CPAP maszkból is nagyon sok van nálunk, ezért a lélegeztetőgépek mellé kapnak még ebből is 1650 darabot, valamint 3000 doboz Favipiravirt is tudunk nélkülözni, így ezeket is nekik ajándékozzuk.

2021.10.25.

A szerencsejáték-szervezők (játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők) feltétlenül olvassák el a 4/2021. (X.21.) SZTFH rendeletet, ugyanis a pénzmosás elleni szabályzattal kapcsolatos, 2021.11.01-től alkalmazandó előírások ebben szerepelnek.

Számukra még fontos az 5/2021. (X.21.) SZTFH rendelet ismerete is, mivel a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól, veszélyeiről szóló tájékoztatási kötelezettséget, a szerencsejátékhoz való hozzáférés korlátozásával, intézkedésekkel kapcsolatos, 2021.11.01-től érvényes kötelezettségeket ebben részletezik.

Jó hír a vadászoknak, hogy a nyári lúd vadászati idényét az összes hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyen meghosszabbították január 31-ig. A vadászati idényeket egyébként a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet tartalmazza, sok más, vadászatra vonatkozó szabállyal, előírással együtt.

Az agrárminiszter kiadta a 39/2021. (X.21.) AM rendeletet, amiben a szarvasmarha- és a juhtartás támogatásának, a tejtámogatásnak, valamint a dohány termeléstől elválasztott támogatásának összegei szerepelnek:

• hízottbika-tartás átmeneti nemzeti támogatása 2021-ben (területalapú támogatás): max. 22.000,- Ft történelmi bázis jogosultságonként;
• átmeneti nemzeti tejtámogatás 2021-ben: max. 5,33 Ft történelmi bázis jogosultságonként;
• anyatehéntartás egyedenként max. 21.384,- Ft;
• extenzifikációs szarvasmarhatartás 2021-ben max. 22.000,- Ft történelmi bázis jogosultságonként;
• anyajuhtartás egyedenként max. 18,- Ft, de ha a mezőgazdasági termelő juhtejet vagy juhterméket értékesít, akkor csak 14,40 Ft;
• kedvezőtlen adottságú területen való anyajuhtartás történelmi bázis jogosultságonként max. 3.462,- Ft;
• Burley dohány-termesztési támogatás történelmi bázis jogosultságonként max. 158.547,- Ft, míg Virginia dohány-termesztés esetében max. 424.009,- Ft.

A 2021.07.01-től érvényes tartós vízhiányos időszaknak 2021.10.31. napján vége lesz. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. No ennek most vége.

Nem kell alkalmazni a veszélyhelyzeti intézkedéseket az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére 2021.10.22-én és 2021.10.23-án megtartott rendezvényeken, valamint a 2021.10.30. napjától 2021.11.02. napjáig tartó időszakban a vallási közösségek ünnepeihez kapcsolódó állami, önkormányzati és vallási közösségek által megtartott rendezvényeken. Ezek a rendezvények korlátozás nélkül szervezhetők, megtarthatók, és bárki (akár van védettségi igazolványa, akár nincs) korlátozás nélkül ott tartózkodhat a rendezvények helyszínén, sőt maszkot sem kötelező viselni (de persze nem is tilos).

Korlátozás nélkül meg lehet tartani a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó gyűlést is, vagyis megengedett a legalább 2 személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, amelyhez bárki szabadon csatlakozhat. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – a törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulást és tüntetést szervezzen és azokon részt vegyen. Akit érdekelnek a részletes elírások és a kivételek, az az említett törvényben megtalálja a szabályokat.

A járványügyi szösszenetem III. hullámában, 2021.08.16-án írtam arról, hogy a tartós adathordozót értékesítő kereskedőknek adattörlő kódot tartalmazó címkével kell ellátniuk az adathordozókat, melyet a járási hivataltól tudnak beszerezni 2021.10.20-tól. Úgy néz ki, hogy a hivatalok nem tudják tartani a határidőt, úgyhogy ez az időpont most kitolódik 2021.11.30-ra. Tehát most még senki se próbáljon meg ilyen címkét beszerezni, mivel a járási hivatalok sem kapták még meg ezeket. Természetesen ezzel együtt a fogyasztók számára sem lesz még elérhető az adattörlést lehetővé tevő szolgáltatás, ezt majd csak 2021.12.01-től biztosítja az NMHH. A részletes szabályokat a 726/2020. (XII.31.) Korm.rendelet írja le.

Az önálló bírósági végrehajtók feltétlenül olvassák el a 3/2021. (X.20.) SZTFH rendeletet, mivel abban található a bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének 2021.11.01-től érvényes szabályozása.

A jegybanki alapkamat terén is mozgalmas évünk van, hiszen majdnem egy évig (2020.07.22-től 2021.06.22-ig) 0,6 % volt. Azóta viszont már ötödször emelik meg, most 1,8 %-ra. Az idén érvényes jegybanki alapkamatok az alábbiak:

• 01.01-jén 0,6 % volt (2020.07.22-től),
• 06.23-tól 0,9 %,
• 07.28-tól 1,2 %,
• 08.25-től 1,5 %,
• 09.22-től 1,65 %,
• 10.20-tól 1,8%.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásában már nem kell környezettanulmányt végeznie a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, mivel hatályon kívül helyezték az ezt előíró 21/2015. (IX.2.) IM rendeletet. Emlékeztetőül: ez az eljárás a magánszemély adós és valamennyi hitelezőjének együttműködése az adós fizetőképességének helyreállítására, mely során bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásban adósságtörlesztési tervet állítanak össze.

2021.10.18.

A szálláshely-szolgáltatók 2021.10.29-től a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatait a 14 év alatti személy képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzíthetik a szálláshelykezelő szoftverben, valamint a 14 év alatti személy nem köteles az okmányát sem bemutatni (így természetesen az okmány azonosító adatait sem kell rögzíteni).

A közjegyzők, az igazságügyi szakértők és az ügyvédek 2021.10.15-től a veszélyhelyzet ideje alatt az eskütételről szóló okmányt elektronikusan írják alá.

A múltkor (2021.10.04-én) írtam arról, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti eljárásért 2021.11.01-től nem kell 27.500,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, és a módosításért sem számítanak fel 14.000,- Ft díjat, mivel hatályát veszti a 34/2012. (XII.10.) NGM rendelet. Csodálkoztam is rajta, de csak máig, ugyanis most megjelent a 2/2021. (X.14.) SZTFH rendelet, ami pontosan ugyanekkora összegben újra (természetesen 2021.11.01-től) előírta a díjfizetési kötelezettséget, amely díjat kérelmenként külön-külön meg kell fizetni. Az újdonság tehát csak annyi, hogy ezután a díjat nem a NAV számlaszámára kell utalni, hanem a MÁK 10032000-00362887 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Utaláskor a közlemény rovatba a kérelmező adószáma mellett bele kell írni, hogy „igazgatási szolgáltatási díj”.

A 2021. évi 50. számú Hivatalos Értesítőben tette közzé a külügyminiszter, hogy mely szakmákban lehet a veszélyhelyzet ideje alatt 3. országbeli állampolgárokat foglalkoztatni hazánkban. A lista nagyon hosszú, így aki azon gondolkodik, hogy 3. országból hozna be munkaerőt, az mindenképpen nézze meg a 2021.10.14-én kiadott Hivatalos Értesítőt.

A központi költségvetési, valamint EU-s forrásból – ideértve az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) és az MFF (többéves pénzügyi) keretből megvalósuló építési beruházást is – a költségvetési szerv, a többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság vagy az imént megnevezett forrásokból kedvezményezett önkormányzat, egyház, civil szervezet irányításával, felügyeletével megvalósuló, 10 millió Ft-ot meghaladó összköltségű építési beruházásokkal érintettek ismerkedjenek meg az Országos Beruházási Monitoring Rendszerrel (OBMR). Ugyanis az 575/2021. (X.12.) Korm.rendelet szerint mostantól ez szolgál az érintett beruházások adatainak bejelentésére, nyilvántartására, egyedi azonosítására. Az OBMR működtetéséről a Monitoring Iroda és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. gondoskodik. Az OBMR-ben meg fog jelenni a beruházás azonosítója, rövid leírása, helyszíne, várható bruttó értéke, költségvetési forrása, a támogató, a támogatott és a beruházó szervezet, a finanszírozás adatai, a mérföldkövek és a feladatok is.

Megjelent a HORECA szektorban (TEÁOR 56 – vendéglátás, TEÁOR 8230 – konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése, TEÁOR 5520 – üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás, TEÁOR 5629 – egyéb vendéglátás, TEÁOR 5590 – egyéb szálláshely-szolgáltatás, TEÁOR 5510 – szállodai szolgáltatás) és a borturizmusban érintett bortermelők részére 2021-ben nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeit leíró 35/2021. (X.12.) AM rendelet. Az egyszeri vissza nem térítendő támogatás iránti kérelem 2021.10.18.-2021.10.26. között nyújtható be a MÁK-hoz egy külön erre létrehozott űrlapkitöltő felületen. Az elnyert támogatást még idén kiutalják.

Megjelent a 36/2021. (X.14.) AM rendelet is, melyben a 2021. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások összegeit állapították meg. A 2021.10.16-tól a kifizethető területalapú támogatás előlege max. 35.470,- Ft/ha, az előnyös mezőgazdasági gyakorlatok támogatási előlege max. 19.832,- Ft/ha, fiatal mg. termelők támogatási előlege max. 17.120,- Ft/ha lehet.

Változik az 50/224. (IV.22.) FVM rendelet dughagymára és fokhagymára vonatkozó előírása is, így aki ilyen szaporítóanyagot akar forgalomba hozni, az feltétlenül olvassa el az említett rendelet 2021.10.19-től érvényes 9. számú mellékletét, mert abban vannak leírva a forgalomba hozatal feltételei (pl. minek kell szerepelnie a szaporítóanyag-kísérő okmányon).

Módosították az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 34/2021. (VII.26.) ITM rendeletet, így azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél eddig nem volt előírva kötelező szakképesítés, elegendő a mostani rendelet mellékletében előírt képesítést 2021.12.31-ig megszerezni. Ráadásul 2021.10.13-tól

• egyáltalán nem kell pincéri szakképesítés a büfétermékek (helyben készült frissen sültek, hurka, kolbász, virsli, sült hal, lángos, hideg- és melegszendvicsek, az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, gyárilag előre csomagolt élelmiszerek és italok) kiszolgálásához akkor sem, ha azt valaki önálló tevékenységként – vagyis vállalkozóként – végzi.
• Ezzel együtt ezen termékek előállításához sem kell szakács szakképesítés, akár önállóan, akár nem önállóan végzi valaki ezt a tevékenységet.
• Cukrászati készítményeket nem önálló tevékenységként most már szakképesítés nélkül is lehet készíteni.

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

– Albán Köztársaság 2021.06.10-től;

– Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;

– Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;

– Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;

– Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;

– Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;

– Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;

– Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;

– Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;

– Marokkói Királyság 2021.06.10-től;

– Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;

– Mongólia 2021.05.21-től;

– Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;

– San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;

– Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;

– Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;

– Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;

– Török Köztársaság 2021.05.14-től;

– Ukrajna 2021.06.11-től;

– Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;

– Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

2021.10.11.

Érzékeny búcsút kell vennünk a közösségek, családok érdekében meghozott kormányzati intézkedéseket és azok végrehajtását figyelemmel kísérő Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzstől, ugyanis 2021.10.09-vel megszüntették.

Kissé szigorítottak a képzési (hallgatói) hitel igénylésére jogosultak körén, ugyanis 2021.10.09-től már nem elegendő az eddig ismert feltételeknek megfelelni (pl. magyar állampolgárság, tartózkodási jogosultság, lakóhely, hallgatói hiteltartozás-mentesség, 18-55 éves kor), de büntetlen előéletűnek és köztartozásmentesnek is kell lenni. Ezen kívül a kérelem benyújtását megelőző 2 évben legalább 180 napig biztosítottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak kellett lenni. További feltétel, hogy legalább 6 hónapig felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban kell állni a kérelem benyújtásakor. Ezeket a feltételeket (mármint biztosítottság és hallgatói jogviszony) nem kell figyelembe venni, ha a hallgató gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül.

Újabb országok védettségi igazolását ismertük el egyoldalúan, így a most aktuális lista a következő:

– Andorra 2021.10.08-tól;

– Feröer-szigetek 2021.10.08-tól;

– Izrael 2021.10.08-tól

– Monaco 2021.10.08-tól;

– Oroszországi Föderáció 2021.07.27. 22:00 órától;

– Panama 2021.10.08-tól;

– Románia 2021.05.22. 22:00 órától;

– Svájc 2021.07.20-tól;

– Vatikánváros 2021.10.08-tól.

A COVID kezeléséhez használt eszközökből van némi többletünk, ezért ingyenesen átadunk 5 db lélegeztetőgépet és 1000 doboz Favipiravirt Hargita megyének, 250.000 adag AstraZenecát pedig Egyiptomnak.

Év elejéig visszamenőleges hatállyal, 2021.11.01-től 1,2 %-kal emelik azokat a nyugdíjakat és ellátásokat, amelyeket január 1-jén is megemeltek. Ilyenek például: öregségi nyugdíj; özvegyi nyugdíj; szülői nyugdíj; árvaellátás; baleseti hozzátartozói nyugellátás; korhatár előtti ellátás; szolgálati járandóság; átmeneti bányászjáradék; táncművészeti életjáradék; rokkantsági ellátás; rehabilitációs ellátás; baleseti járadék; bányászok egészségkárosodási járadéka; fogyatékossági támogatás; vakok személyi járadéka; házastársi pótlék; házastárs után járó jövedelempótlék. Novemberben már az emelt összeget fogják folyósítani.

Emelkedik a rokkantsági járadék is: (szintén 2021.01.01-ig visszamenőleges hatállyal): havi 40.555,- Ft-ról 41.045,- Ft-ra.

Ezen kívül az idén nyugdíjprémiumot is fizetnek, ami a november havi nyugellátás 25 %-ával egyenlő, valamint 80.000,- Ft egyszeri juttatást is kifizetnek az arra jogosultaknak (például azoknak a nyugdíjprémiumra jogosultaknak, akiknek a nyugdíja 80.000,- Ft-nál kevesebb, valamint a szolgálati járandóságban, rokkantsági, rehabilitációs, korhatár előtti ellátásban, stb. részesülőknek). Ha esetleg a jogosult novemberben meghal, akkor a nyugdíjprémium kérelemre vehető fel. Az egyszeri juttatás (80.000,- Ft) összegét azonban nem biztos, hogy teljes összegben megkapja a jogosult, ugyanis abból le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét. Összegezve megállapítható, hogy sokan fognak valamennyit kapni, amit majd a NYUFI szépen ki fog számolni és novemberben kiutalja.

A 27/2021. (I.29.) Korm.rendeletben felsorolt jogszabályokat a 2021.02.07-én hatályos szöveggel újból hatályba léptették. Akit érdekel a teljes lista, az a https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-iii-hullam/ linken a 2021.05.23-i bejegyzésemnél megtalálja. Ennek érdekessége, hogy a 2021.02.07. után hozott veszélyhelyzeti rendeleteket egyáltalán nem tartalmazza (persze attól azok még a veszélyhelyzet végéig hatályban maradnak), valamint szerepelnek benne olyan jogszabályok is, amelyek már nincsenek hatályban. Ilyen például az 512/2020. (XI.21.) Korm.rendelet, mely az ingyenes parkolásról szólt és 2021.05.24-ig volt hatályban. (Ezt nem igazán tudom, hova tenni, de biztosan van rá magyarázat. Előfordulhat például, hogy egyszerűen csak elfelejtették aktualizálni a 2021. évi I. törvény 2. § (4) bekezdését és a Korm.rendeletet, amiben a jogszabályokat felsorolják.)

Továbbra is igaz, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak, valamint országos és helyi népszavazás sem lehet.

Mészáros Anikó

MINKE szakértő