Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – ”jogszabályi szösszenetek” 2023. 01. 01. – 2023. 12. 31.

A veszélyhelyzet harmadik évében már nagyon belejöttek a rendeleti kormányzásba, és a törvényalkotás is könnyedén ment. 2023-ban összesen 121 db törvény és 688 db kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlöny 194 számának 12448 oldalán. Mondhatjuk, hogy „szokás szerint” összevissza módosítgatták az előírásokat, rendszeresen előfordult, hogy egy jogszabályt még a hatályba lépése előtt megváltoztattak, úgyhogy ebben az évben is csak kapkodtuk a fejünket.

Ezen az oldalon az összes, 2023-ban írott szösszenetem olvasható időrendben. Amikor változott valami, akkor írtam róla, és a teljes anyag ezen az oldalon található. (Mivel minden változásnál odaírtam a jogszabályhelyet is, ezért a módosulásokat könnyen nyomon lehet követni.)

No és persze a korábban született szösszeneteim továbbra is megtalálhatóak a MINKE oldalán az alábbi linkeken:

• A 2020. 03. 11. – 2020. 06. 18. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/jarvanyugyi-intézkedések-konyvelo-szemuvegen-keresztul/
• A 2020. 09. 24. – 2021. 03. 01. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszélyhelyzeti-intézkedésekkel-kapcsolatban-ii-hullam/
• A 2021. 03. 02. – 2021. 10. 04. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszélyhelyzeti-intézkedésekkel-kapcsolatban-iii-hullam/
• A 2021. 10. 05. – 2022. 04. 11. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszélyhelyzeti-intézkedésekkel-kapcsolatban-iv-hullam-2/
• A 2022. 04. 12. – 2022. 12. 31. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/aktualis-jogszabalyvaltozasok-jogertelmezesek-kozerthetoen/

Szeretettel (és olykor hajtépve) készítette Nektek:

                                                                                                                                Mészáros Anikó

                                                                                                                               MINKE szakértő

2023. 12. 31.

Kiegészítő támogatást kapnak 2024-ben a települési önkormányzatok óvodáiban, az egyházak, nemzeti önkormányzatok és magán fenntartók által fenntartott köznevelési és szakképző intézményben foglalkoztatottak. Persze ezzel együtt megváltoztatják a pedagógusok által a munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elvégzendő feladatokat és a munkájuk értékelésének szempontjait is. Jövőre a gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 528800,- Ft lesz.

{661/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet, mely a 401/2023. (VIII. 30.) Korm.rendeletet is módosítja}

A veszélyhelyzetre tekintettel, no meg a pedagógus életpálya vonzerejét erősítendő ( 😀 ) 2024. 01. 01-től az EU által biztosított forrásokból történő béremeléshez a központi költségvetés akkora többletforrást ad, hogy a munkáltató 32,2 %-os tanárbéremelést tudjon végrehajtani a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében. Az erről szóló kinevezési okmányt, munkaszerződést a munkáltatónak 2024. 01. 22-ig kell kiállítania.

{662/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

Változik 2024. 01. 01-től az egészségügyi szakdolgozók részére fizetendő munkabérének számítási képlete is. Megmondom őszintén, nem számoltam ki az új képlettel, de az biztos, hogy növekedést jelent, mert az eddigi 0,177-es szorzó helyett 0,412-t használnak.

Az új képlet: Pt = Bt * 0,412 + X * 82000.

{43/1999. (III. 3.) Korm.rendeletet módosító 663/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozása 2024. 01. 01-jétől a rendelet melléklete szerint változik (pl. bár a háziorvosi, szakdolgozói bértámogatás emelkedik, de összességében a háziorvosi ellátás finanszírozási összege csökken).

{43/1999. (III. 3.) Korm.rendeletet módosító 664/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

Az egészségügyi szolgáltatónak a foglalkoztatottak illetmény- és bérnövelését a 2024. februári munkabér kifizetésével egyidejűleg kell megfizetniük.

{256/2013. (VII. 5.) Korm.rendeletet módosító 663/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

Az sincs könnyű helyzetben, aki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR-díj), vagy a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel (DRS) kapcsolatos változásokat akarja nyomon követni.

Az építési követelményekről szóló rendelet 2024. 01. 01-től hatályos módosítása szerint pl. a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében a kötelezően biztosítandó gépjármű-tároló helyek rovására is el lehet helyezni a visszaváltást biztosító automatát, tehát ha az automata visszaváltó berendezést a parkolóban helyezik el, akkor az így elfoglalt parkolóhely pótlása nem szükséges.

De a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményt üzemeltetőknek is újra kell olvasniuk a jogszabályt mert a rájuk vonatkozó előírások is változnak 2024. 01. 01-től.

{253/1997. évi (XII. 20.) Korm.rendeletet, 5/2015. (I. 29.) Korm.rendeletet módosító 674/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működéséről szóló szabályokat ugyan csak tavasszal fogadták el, de már hatodszor módosítják. Most éppen átírták a „reklámhordozó papír” fogalmát: 2024. 01. 01-től nem minősül reklámnak a gyártó nevének és elérhetőségeinek feltüntetése. (Erről egyébként nekem így szilveszter tájékán az jut eszembe, hogy a mikrohullámú sütő használati útmutatójába is beleírják már, hogy ne tegyünk a mikróba macskát. Szerintem ugyanis egyértelmű, hogy a gyártó nevének és elérhetőségének feltüntetése nem reklám, hanem tájékoztatás. De úgy látszik, nagyon fontos volt, hogy ez a rendeletbe is szövegesen bekerüljön.)

Könnyítés, hogy az EPR-díj átvállalása esetén az átvállalási szerződésben csak a körforgásos termék KF kódjának 1-6 karakterét kell feltüntetni.

A reklámhordozó papír megrendelőjének a megrendeléssel együtt kell nyilatkoznia a gyártó felé a megrendelt termék gazdasági reklám tartalmáról.

Bővül azon termékek köre is, amelyek nem minősülnek forgalomba hozatalnak. Úgyhogy az EPR-díjat fizetőknek, pontosabban az ő EPR-szakértőiknek érdemes a rendeletet újra alaposan áttanulmányozni.

Jó hír az is, hogy a gyártó a tárgyévet követő év 03. 31-ig 1 alkalommal módosíthatja az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait.

{80/2023. (III. 14.) Korm.rendeletet módosító 674/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

Az EPR-díjról (kiterjesztett gyártó felelősségi rendszerről) szóló, nyáron elfogadott rendeletet is már negyedszer módosították.

Most például leírták, hogy nem lépnek hatályba a rendelet 9. mellékletében felsorolt csomagolás díjkódok, vagyis a 80/2023. (III. 14.) Korm.rendelet 2. melléklet 1. pontjában az eredetileg ott lévő kódok maradnak meg (hogy ne kapjunk agyvérzést!). Muszáj megjegyeznem, hogy engem roppant mód zavarnak az olyan jogszabályok, amikor valamit módosítanak, aztán ezt a módosítást hatályon kívül helyezik, majd hatályon kívül helyezik a hatályon kívül helyezést. Nem lehetne esetleg előre végig gondolni a rendeleteket? (Költői kérdés volt.) Sokkal egyszerűbb lenne az életünk, ha átgondoltan alkotnák meg a rendeleteket, esetleg mondjuk szakértőkkel is konzultálnának előtte, akik csípőből megmondanák, hogy egy-egy tervezett rendelkezés nem jó.

{276/2023. (VI. 29.) Korm.rendeletet módosító 674/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

A 2 hónapja elfogadott, a visszaváltási díjas termékekről szóló rendeletet (DRS) is már negyedjére módosítják. Most éppen változik a „csekély mennyiségű kibocsátó” fogalma: az 5000 db-os kibocsátást nem a tárgyévben kell vizsgálni, hanem a tárgyévet megelőző évben. (Ez is egy ékes példája az átgondolatlan jogszabályalkotásnak: honnan a fenéből tudná a tárgyévi adatokat év elején a kibocsátó. Nyilván csak az előző évi adatokat ismeri, és csak az alapján dönthető el, hogy csekély mennyiséget bocsát ki. Ha az eredeti előírás maradt volna, akkor az év elején – az első 5000 darabig – mindenki csekély mennyiségű kibocsátó lett volna. Ezt bármelyik, gondolkozni tudó szakértő megmondta volna előre és ha megkérdezik és hallgatnak rá, akkor erre a módosításra sem lett volna szükség, mert eleve nem írtak volna butaságot a rendeletbe.)

Pontosították az utalvány formájában visszafizetett visszaváltási díjat: az utalvány 6 hónapig érvényes (és az utalványon az érvényességi időt fel is kell tüntetni).

Nem kell megfizetni a DRS-díjat az után a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék után, amelynek a korábbi forgási ciklusa során a gyártó igazoltan megfizette az EPR-díjat. („Éljen az adminisztráció csökkentése!” jeligére.)

Tanulság: amikor bármit is csinálunk, akkor érdemes mindig megnézni az éppen hatályos rendelkezést, mert folyamatosan változik. Ami tegnap „zöld” volt, az lehet, hogy ma már „piros”, és fordítva. Egyet biztosan lehet tudni: minden folyamatosan változik, úgyhogy az „így szoktuk” már egyáltalán nem működik.

{450/2023. (X. 4.) Korm.rendeletet módosító 674/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

Már a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról is született rendelet. Ebből megtudhatjuk, hogy a fűtési idény 09. 15-től 05. 25-ig tart. (Egyébként ezeknek szólt valaki a globális felmelegedésről? Merthogy 09. 15.-én azért még elég jó idő van.) A rendeletben írnak a 2024. 01. 28-tól érvényes üzembentartó és a fogyasztó jogokról, kötelezettségekről, feladatokról, a szolgáltatás időtartamáról, mértékéről, díjazásáról, elszámolásáról.

{676/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

A hulladéklerakót üzemeltetőket érintő jogszabály jelent meg az általuk nyújtandó pénzügyi biztosítékról, céltartalékról, környezetvédelmi biztosításról. Nekik kötelező olvasmány ez a 2024. 01. 01-től hatályos rendelet, mert alapvetően befolyásolja működésüket.

{681/2023. (XII. 29.) Korm.rendelet}

A tűzvédelmi szabályzatot a készítésére kötelezett a változástól számított 30 napon belül köteles átdolgozni, és folyamatosan naprakészen kell tartania. (Egyébként tűzvédelmi szabályzatot minden gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélynek és jogi személynek készítenie kell, ha 5-nél több munkavállalót foglalkoztat vagy kereskedelmi szálláshelyet üzemeltet.) Ebben a rendeletben írják le, hogy mit kell tartalmaznia a tűzvédelmi szabályzatnak, a tűzriadó tervnek, a tűzvédelmi házirendnek, és hogyan kell lezajlania a tűzvédelmi oktatásnak 2024. 01. 01-től.

{101/2023. (XII. 29.) BM rendelet}

Szélerőművet 2024. 01. 01-től már a beépítésre szánt területtől 700 m-re is lehet építeni. Így elképzelhető, hogy a szélerőművek száma a közeljövőben megszaporodik.

{253/1997. (XII. 20.) Korm.rendeletet módosító 650/2023. (XII. 28.) Korm.rendelet}

Meghatározták a szociális vetítési alap összegét. Ez a fogalom már 2023. óta létezik, de az összegét konkrétan csak most írták bele a jogszabályba. Ez a varázslatos és kb. 17 éve állandó 28500,- Ft/hó forintos összeg, melyet régebben öregségi nyugdíjminimumnak neveztek, most viszont már szociális vetítési alap a neve. Lényegében ez alapján határozzák meg a szociális juttatások összegét.

{63/2006. (III. 27.) Korm.rendeletet módosító 659/2023. (XII. 28.) Korm.rendelet}

Változnak a képernyő előtti munkavégzés szabályai: 2024. 01. 01-től már csak azt a szabályt kell betartani, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként min. 10 perces szüneteknek kell megszakítania (de már lehet napi 6 óránál többet is a képernyő előtt dolgozni).

{50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet módosító 59/2023. (XII. 28.) GFM rendelet}

A munkaidő részeként óránként min. 5, max, 10 perc pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyeken 2024. 01. 01-től. Meleg a munkahely, ha a munkahelyi klíma 24 Celsius fok feletti vagy szabadtéri munkahelyen 1 napig meghaladja a 25 Celsiust. Hideg a munkahely, ha a munkahelyen a munkaidő felénél hosszabb időtartamban 4 Celsius, zárt tér esetén 10 Celsius alatti a hőmérséklet.

A melegnek minősülő munkahelyeken igény szerint, de legalább félóránként védőitalt (ivóvíz, alkoholmentes ital 4 súlyszázalék alatti cukortartalommal) kell biztosítani.

{3/2022. (II. 8.) SZCSM-EüM rendeletet módosító 63/2023. (XII. 28.) GFM rendelet}

A KSH 2023. 12. 28.-án közzétett adatai alapján a 2023. 07. havi bruttó átlagkereset: 576601,- Ft/fő/hó. (Így tehát 2024-ben a 25 év alatti fiatalok, valamint a 30 év alatti anyák szja-kedvezménye is ennyi lesz.)

{Hivatalos Értesítő 64. száma}

Ha valaki nem az RNY-ben (rendelkezési nyilvántartásban) adott meghatalmazást az élelmiszerlánc–felügyeleti díj bevallására, akkor a képviseletet 2024. 01. 01-től a NÉBIH-hez külön be kell jelenteni a NÉBIH honlapján közzétett elektronikus formanyomtatványon. (Úgyhogy én mindenkinek javaslom, hogy nézze át és aktualizálja az RNY-ben tett nyilatkozatait.)

{40/2012. (IV. 27.) VM rendeletet módosító 173/2023. (XII. 27.) AM rendelet}

2023. 12. 27.

A hazánkban a rendelet szabályai szerint állandó lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárokat csed, gyed illeti meg a 2023. 12. 31. után megszületett gyermek után, de az igényjogosultság elbírálásánál csak a Magyarországon szerzett biztosítási időt lehet figyelembe venni.

{246/2022. (VII. 8.) Korm.rendeletet módosító 636/2023. (XII. 23.) Korm.rendelet}

A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló rendelet több helyen is módosul 2023. 12. 24-től. Pontosították az induló beruházás és a nagyberuházás fogalmát, néhány új fogalmat (pl. osztalék, biomassza, energiatárolás, fejlesztési adókedvezmény) is megmagyaráznak. Ezen kívül egy teljesen új fejezetet is beleírtak, mely a megújuló energia előállítására és tárolására, valamint megújuló hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatásra vonatkozó speciális rendelkezéseket írja le. Plusz még az eredmény alapú támogatásra vonatkozó rendelkezéseket is beleírták, mely a multinacionális vállalatcsoport nagyvállalkozás tagjait érdekelheti.

{210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendeletet módosító 632/2023. (XII. 23.) Korm.rendelet}

A látvány-csapatsporttal foglalkozóknak érdemes elolvasni a 2023. 12. 24-től módosított rendeletet, ugyanis több változás is van benne (pl. kérelmezhetik a sportfejlesztési program további egy támogatási időszakkal történő meghosszabbítását bizonyos körülmények együttes fennállása esetén).

{107/2011. (VI. 30.) Korm.rendeletet módosító 631/2023. (XII. 23.) Korm.rendelet}

A gyermekek utáni pótszabadságot (max. 7 nap) és a szülői szabadságot (max. 44 nap) 2024. 01. 01-től a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az erre vonatkozó igényét a munkavállaló legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. (Ez persze azt is jelenti, hogy ezt a bejelentést és annak tudomásulvételét érdemes adminisztrálni.)

Emellett ne feledkezzünk meg arról, hogy a „normál” szabadságból 7 napot, valamint a 10 nap apanapot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Lényegében 2024. 01. 01.től a munkáltató csak az alapszabadság + az életkor alapján járó pótszabadság 7 nappal csökkentett napjaival rendelkezik, a többit a munkavállaló akkor veszi ki, amikor szeretné (már ha ezt időben bejelenti). Tehát ha például a munkavállaló 30 éves és van két gyermeke, akkor neki összesen 26 (20+2+4) nap szabadság jár. Ebből 4 (gyerek utáni) és 7 („normál”) szabadságnapot ő oszt be, így a munkáltató 15 nap szabadság kiadásának időpontjáról rendelkezhet.

{2012. évi I. törvényt módosító 2023. évi CXIII. törvény}

Változik 2023. 12. 23-tól a fejlesztési adókedvezményről szóló rendelet nagyberuházási támogatásának intenzitása (mindegyik keret emelkedik 5-10 millió Ft-tal).

Ezen kívül beleírták az átmeneti fejlesztési adókedvezményre vonatkozó különös szabályokat is, melyet a Tao tv. 22/B. §-a szerinti támogatást igénybe vevőknek feltétlenül el kell olvasniuk, ugyanis beleírták többek között azt is, hogy 2023. 12. 23-tól mik minősülnek elszámolható és nem elszámolható költségnek.

{165/2014. (VII. 17.) Korm.rendeletet módosító 622/2023. (XII. 22.) Korm.rendelet}

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének 2023. 12. 23-tól érvényes végrehajtási szabályairól szóló rendeletet is módosították. Bővítették például az igazolás tartalmát: ezután tartalmaznia kell az energetikai tanúsítványt is.

{176/2017. (VII. 4.) Korm.rendeletet módosító 622/2023. (XII. 22.) Korm.rendelet}

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az időre, ha a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (magyarul az állásidőre) 2025,- Ft/nap illeti meg 2023. 12. 23-tól (az eddigi 1160,- Ft/nap helyett).

{170/2011. (VII. 24.) Korm.rendeletet módosító 617/2023. (XII. 22.) Korm.rendelet}

Most már – 2024. 01. 21-től – rendeletbe is foglalták, hogy a NAV felé történő utaláskor kötelező az adószám feltüntetése a közlemény, illetve a befizető-azonosító rovatban.

Az átalányadózók esetében a NAV jövedelemigazolása 2024. 01. 21-től már tartalmazza az adóköteles jövedelmen kívül az adóalapba beszámító bevételt, az alkalmazott költséghányad mértékét, és az adómentes jövedelem összegét is.

A természetes személy adózó a NAV által biztosított elektronikus fizetési szolgáltatáson keresztül internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti gépjárműadó-fizetési kötelezettségét 2024. 01. 21-től. Ebben az esetben az átutalás költségei az államot terhelik.

Bővülhet a NAV-nál telefonos ügyintézés keretében elintézhető ügyek listája, ugyanis beleírták a rendeletbe az eddigieken kívül, hogy 2023. 12. 23-tól a NAV honlapján közzétett „a NAV telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén keresztül intézhető ügyekről” megnevezésű felhívásban felsorolt minden egyéb ügyben eljárhatnak.

{465/2017. (XII. 28.) Korm.rendeletet módosító 611/2023. (XII. 22.) Korm.rendelet}

Megváltozik a mérlegképes könyvelői az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szakmák hatósági képzése és vizsgáztatási rendje. Akik ilyen képzéssel akarnak foglalkozni 2024-ben, azok feltétlenül olvassák el ezt az új rendeletet, mert ebben írták le, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük. Az új rendelet szerinti hatósági képzések majd 2024. 07. 01-jétől kezdődhetnek. A rendeletben persze nem csak a képzőkre vonatkozó előírások vannak benne, de az adott szakképesítés szakmai követelményei is.

{607/2023. (XII. 22.) Korm.rendelet}

Az előbb említett képzést szervezőknek és lebonyolítóknak az akkreditációért 90000,- Ft, a vizsgáztatás szervezéséért és lebonyolításáért pedig szintén 90000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetniük 2024. 01. 23-tól a PM 10032000-01460658 számú bankszámlaszámára.

{9/2023. (XII. 23.) PM rendelet}

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól 2024. 01. 01-től a CSOK-kedvezménnyel vagy CSOK Plusz kölcsönnel vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzése, valamint az egyéni vállalkozó eszközeinek a vállalkozói tevékenység folytatása céljából alapított egyszemélyes kft. vagy egyéni cég általi megszerzése.

{1990. évi XCIII. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

A munkavédelmi törvény módosítása értelmében 2024. 09. 01-től csak jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén kell munkaalkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni a dolgozót. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményekről rendelkezik. A vizsgálatra kötelezett munkaköröket majd az egészségügyért felelős miniszter, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter fogja 2024. 01. 01-ig jogszabályba foglalni.

Persze azért továbbra is él az a szabály, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha élettanilag megfelelő adottságokkal rendelkezik, a foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, nem jelent veszélyt a magzatára, nemzőképességére, valamint mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára alkalmasnak bizonyul. (Csak éppen már nem feltétlenül kell hozzá munkaalkalmassági orvosi vizsgálat.)

{1993. évi XCIII. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

Bekerül a társasági adóról szóló törvénybe 2024. 01. 01-től a „villamosenergia–tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye” (22/G. §), mely alapján az ilyen beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő 5 adóévben adókedvezményt lehet igénybe venni. Ennek feltétele, hogy az adott évben a villamosenergia-tárolóba betáplált energia legalább 75 %-át a közcélú hálózatra a villamosenergia-tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze.

{1996. évi LXXXI. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása értelmében csak a 2024. 12. 31-ig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat kell a Tbj. szerint nyilvántartásra kötelezettnek megőriznie a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig. (Nem írják, de gondolom, hogy a digitalizációs folyamatok fejlődése miatt a később nyugdíjba vonulók adatai már meglesznek a hivatalnál.)

{1997. évi LXXXI. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

A munka törvénykönyvének módosítása értelmében 2024. 09. 01-től már csak akkor kötelező a munkába lépést megelőző és a munkaviszony alatti rendszeres munkaköri alkalmassági vizsgálat, ha ezt jogszabály külön előírja, vagy a munkáltató saját magától elrendeli. (Az érintett munkakörökről szóló jogszabály persze még nem jelent meg, de erősen gyanítom, hogy pl. a könyvelőknek már nem kell ilyen alkalmassági vizsgálatra járniuk jövő ősztől.)

{2012. évi I. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

A Ptk. módosítása értelmében az nyrt. 2024. 01. 01-től leválással szétválhat.

{2013. évi V. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

Ehhez szorosan kapcsolódik az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről szóló törvény módosítása, melybe 2024. 01. 01-től bekerülnek 7. alcímmel az nyrt-k leválására vonatkozó különös szabályok. Így ha egy nyrt. a leválást fontolgatja, akkor ezt mindenképpen tanulmányozza át.

{2013. évi CLXXVI. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

Biztosak lehetünk benne, hogy a szakképző intézményekben gyermekeink szakszerű honvédelmi oktatást kapnak a jövőben, ugyanis a törvénymódosítás értelmében 2024. 01. 01-től a Honvédelem tantárgy oktatását a Magyar Honvédség fogja ellátni (úgyhogy senki se ijedjen meg, ha egy iskolában katonákkal találkozik).

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény}

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, 2024. 01. 01-től hatályos rendeletet az alábbi adózói körnek érdemes elolvasnia:

– olyan közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásnak, akinél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján 3 mutatóértékből (mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft felett, átlagos foglalkoztatotti létszám 500 fő felett) 2 meghaladja a határértékeket;

– olyan nagyvállalkozásnak, akinél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján 3 mutatóértékből (mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft felett, átlagos foglalkoztatotti létszám 250 fő felett) 2 meghaladja a határértékeket;

– közérdeklődésre számot tartó kis– és középvállalkozásnak.

(Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: amelynek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint az, amelyet valamelyik jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősül.)

Ők újabb rövidítéssel ismerkedhetnek meg: ESG, ami egy fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, mely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból.

{2023. évi CVIII. törvény}

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényt (ez fogja felváltani az E-ügyintézési törvényt) a digitális állampolgárság létrehozása, a digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatások nyújtása érdekében alkották meg. Mivel majd csak 2024. 07. 01-jén lép hatályba, és a digitális szolgáltatásokat majd csak 2025. 07. 01-től fogják biztosítani, ezért nem mélyedtem bele komolyabban, hiszen addig még van egy csomó idő, így várhatóan többször újragondolják. A számát viszont nem árt megjegyezni.

{2023. évi CIII. törvény}

A magyar építészetről jelent meg egy 150 oldalas törvény, melynek célja az építészeti törvény átláthatóbb, korszerűbb, egyszerűbb (!?) és egységesebb szabályozása 2024. 10. 01-től. Éppen ezért az építészettel foglalkozóknak kötelező olvasmány. Ugyanakkor számunkra is érdekes lehet, mert fontos fogalmak vannak benne, például (a zárójelben nem a pontos fogalmat írtam, hanem csak a rövidített változatot):

– alvállalkozó kivitelező (a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező);

– átalakítás (olyan építési tevékenység, amely nem növeli az építmény térfogatát);

– bővítés (ami növeli az építmény térfogatát);

– építési beruházás (építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás, amibe bele tartozik a megvalósítással, felújítással, átalakítással, bővítéssel, helyreállítással, újjáépítéssel, korszerűsítéssel, karbantartással, lebontással vagy az építésgazdasággal összefüggő jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésügyi tevékenység);

– építési-szerelési munka (az építési tevékenység végzésére irányuló építési szakmunka);

– építési telek (lényege: beépítésre szánt területen, építési övezetben fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, az útról gépjárművel megközelíthető a zöldfelület és termőföld sérelme nélkül, és az úttal legalább 3 méter hosszú határvonallal rendelkezik);

– építmény (minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre);

– felújítás (a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóság, üzembiztonság megtartása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység, ide nem értve az építmény teljes vagy alapokig történő elbontását és újraépítését);

– lakóépület (a hasznos alapterület több mint fele lakófunkciót tartalmaz);

– reklámhordozó (reklám közzétételét vagy elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény);

és még egy csomó fogalommeghatározás (szerencsére betűrendben).

Írnak benne az állami, önkormányzati, kamarai, főépítészi, tervtanácsi feladatokról, az építési folyamat résztvevőire (pl. építtető, hatóság, műszaki vezető, kivitelező, energetikai tanúsító stb.) vonatkozó szabályokról.

Belevették a dologi építésjogra vonatkozó előírásokat (településfejlesztés, -rendezés, településkép-védelem – köztük a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályai –, műemlékvédelem, emlékhelyek védelme, építésügyi hatósági eljárás, tervezés, építésgazdasági feladatok, oktatás, továbbképzés, építészeti nyilvántartások).

{2023. évi C. törvény}

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához (fajtaváltáshoz, ültetvény áttelepítéséhez, termesztéstechnológiai módszer javításához) igényelhető támogatás: első alkalommal 2024. 01. 04. – 2024. 01. 22. között, 2024. évtől pedig minden évben november 2. és 30. között.

{152/2023. (XII. 21.) AM}

A fogyasztóvédelmi törvényben emelkednek a bírságtételek 2024. 03. 01-től: eddig az alsó határ 15000,- Ft volt, 2024. 01. 01-től viszont

1. a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió Ft feletti éves nettó árbevételű, nem KKV vállalkozásoknál 1 millió Ft-tól 650 millió Ft-ig,
2. b) a többieknél 100 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig szabható ki fogyasztóvédelmi bírság.

De ha a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy nekik jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés van, akkor a bírság ennél lényegesen magasabb: a) pontba tartozóknál 2 millió – 3 milliárd Ft, b) pontba tartozóknál 200 ezer – 6,5 millió Ft közötti is lehet a bírság.

Az olyan elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtóknál, akik 3 éven belül ismételten jogsértést követnek el, még a fentebb felsoroltaknál is magasabb a bírság, és még ezen kívül is számtalan olyan dolgot sorol fel a rendelet, amivel az államkassza gyarapítható a kiszabott, nagyon változatos és ötletes bírságok összegével. Úgyhogy aki érintett lehet, és meg akar ijedni, az olvassa el a rendeletet.

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2023. évi XCVI. törvény}

És ha már így belejöttek, rögtön ugyanezt a módszert alkalmazzák a piacfelügyeleti bírságnál is, vagyis a legkisebb bírság az eddigi 15 ezer Ft helyett 2024. 03. 01-től 100 ezer Ft lesz. (A többi is kb. ugyanolyan összegű, mint a fogyasztóvédelmi bírság.)

{2012. évi LXXXVIII. törvényt módosító 2023. évi XCVI. törvény}

Akit érdekelnek a választások, az „az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási törvények módosításáról” olvashat a Magyar Közlöny 185. számának 10651. – 10654. oldalán. (Bevallom őszintén, hogy én már a címnél „röhögőgörcsöt” kaptam, úgyhogy nem olvastam el. Úgyis úgy csinálják, ahogy nekik jó.)

{2023. évi XCV. törvény}

Egy salátatörvényben módosították kisebb mértékben az agrártárgyú törvényeket. Ezek közül a legfontosabbak:

– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (földműves vagyonszerzésének illetékmentessége 2024. 01. 01-től).

– Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény (változnak 2024. 01. 01-től a jogkörei, vadászati engedély díja).

– A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII törvény (horgászat, halgazdálkodást támogató hajókra vonatkozó szabályok 2024. 01. 01-től).

– Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Elektronikus Gazdálkodási Napló tartalma 2024. 01. 01-től).

– Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (elektronikus ügyintézés 2024. 07. 01-től az erdészeti hatóságnál, erdőben lovas és technikai sportverseny rendezése, társas vadászat és egyéni vadászat időbeli korlátja 2024. 01. 01-től).

– A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék fogalma, beszállítók összehasonlító reklámjának beleegyezés nélküli alkalmazásának tilalma 2024. 01. 01-től).

– A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról (röviden: Agrárkamaráról) szóló 2012. évi CXXVI. törvény (2024. 01. 01-től az őcsg-tag agrárkamarai tagsága megszűnik, ha nem ő az őcsg. képviselője).

– A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (fogalmak pontosítása, halászati tevékenység és engedély szabályainak változása 2024. 01. 01-től, horgász- és halászvizsga szabályai, horgászokmányok leírása).

– A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (rizstelepekre vonatkozó szabályok 2024. 04. 01-től).

– Az előző pontban írt rendelet átmeneti szabályairól szóló 2013. évi CCXII. törvény (a rizstelepekre vonatkozó különös szabályok 2024. 01. 01-től).

{2023. évi XCIV. törvény}

Egy huncut című törvényt alkottak, melyen simán át lehetne siklani, ha nem lennénk már gyakorlottak. A törvény címe: „a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról”. Naná, hogy nem csak erről szól!

Elrejtették benne:

– a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítását (melyben kibővítették a dohányzást imitáló elektronikus eszköz fogalmát és ezzel az engedélyezendő termékek körét);

– az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítását (többek között átírva az egészségügyben dolgozók havi alapbérének 2024. 03. 01-től való meghatározására vonatkozó szabályokat: már nem csak a minimálisan adandó bért határozzák meg, hanem a maximálisan adhatót is, ugyanis határok közé szorították a 11/A. § (5) bekezdésében a béreket, valamint beleírták, hogy 2024. 02. 29-ig a munkavállalókat miről kell tájékoztatni);

– ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása értelmében a miniszter felmentést adhat a legmagasabb illetmény alkalmazása alól (de akkor sem lehet a havi illetmény magasabb a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresénél).

{2023. évi XCI. törvény}

A 3. országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat is törvénybe foglalták. Ebből kiderül, hogy

– rövid idejű tartózkodás a 180 napon belül 90 napot meg nem haladó magyarországi tartózkodás, melynél az EU szabályrendszerét kell alkalmazni;

– tartós idejű a 180 napon belül 90 napot meghaladó itt tartózkodás, mely engedélyköteles;

– huzamos idejű az összes többi, illetve a határozatlan idejű itt tartózkodás, ami akkor engedélyezhető, ha a 3. országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit ismeri és betartja (egyébként ő az szja tv. tekintetében belföldi illetőségűnek minősül). Lényegében aki eddig „bevándorolt, letelepedett” volt, azt most átkeresztelték „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező”-re.

Annak érdemes ezt a 2024. 01. 01-től hatályos törvényt elolvasni, aki 3. országbeliként szeretne nálunk vállalkozni, befektetni, itt dolgozni, tanulni, illetve mindenképpen el kell olvasnia annak, aki vendégmunkásként szeretne 3. országbeli állampolgárt foglalkoztatni.

{2023. évi XC. törvény}

Nem árt megismerkednünk a „Hungary Helps Program”-mal, ugyanis Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési, a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és a stabilitást erősítő tevékenységeit 2024. 01. 01-től elsősorban ezen a programon keresztül fogja megvalósítani. Létrehoznak egy Ügynökséget, amely nonprofit zrt-ként koordinálja az adományok külföldre juttatását. A törvényt azoknak érdemes elolvasni akik nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban szoktak részt venni.

{2023. évi LXXXIX. törvény}

Teljesen új törvényt alkottak, mely a nemzeti szuverenitás védelméről szól, és célja az ellenzéki pártok külföldi támogatásának megakadályozása. Ezért létrehozzák 2023. 12. 22-től a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A törvény ezen hivatal feladatait, eljárásrendjét írja le.

{2023. évi LXXXVIII. törvény}

A Magyar Közlöny 185. számában megjelent a gránitszilárdságú alaptörvényünk újabb módosítása. Ebben a legfontosabb, hogy az ügyek digitális intézésének előkészítéseként beleírták: 2024. 07. 01-jén mindenki kap egy egyedi digitális azonosítót (jó lenne, ha ezzel az összes többi azonosítót – adóazonosító, TAJ, személyi igazolványszám, jogosítványszám, stb. – már nem kellene használnunk, no de sokkal valószínűbb, hogy ez egy újabb azonosító az összes többi mellé).

Aki pedig egységes szerkezetben szeretné elolvasni az Alaptörvényt, az a Magyar Közlöny 2023. 12. 22.-én megjelent 186. számában találja meg.

{Magyarország Alaptörvényének 12. módosítása}

A Hivatalos Értesítő 2023. évi 63. számának 6313-6317. oldalain tette közzé 2023. 12. 21-én az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A vállalkozások reorganizációs kérelmének benyújtási határidejét egy évvel – 2024. 12. 31-ig – meghosszabbították.

{2021. évi XCIX. törvényt módosító 2023. évi LXXXVI. törvény}

Megszűnik 2024. 01. 01-től a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, de lesz helyette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, valamint Nemzetgazdasági Minisztérium.

{2022. évi II. törvényt módosító 2023. évi LXXXVI. törvény}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2023. 12. 20-tól az eddigi – 2023. 11. 22-től érvényes – 11,5 %-ról lecsökken 10,75 %-ra.

{67/2023. (XII. 19.) MNB rendelet}

A taxisoknak lehet érdekes, hogy a 2024. 01. 01-től érvényes rendelkezés szerint azoknak, akik érvényes autóbuszvezetői szakmai alapképesítéssel vagy szakmai továbbképzési képesítéssel rendelkeznek, nem kell alapképesítési szaktanfolyamon részt venniük és vizsgát tenniük ahhoz, hogy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást nyújtsanak.

{176/2015. (VII. 7.) Korm.rendeletet módosító 572/2023. (XII. 18.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. január hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 583,- Ft/l
• Gázolaj: 614,- Ft/l
• Keverék: 632,- Ft/l
• LPG autógáz: 317,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 12. 14-én megjelent 62. száma}

A belügyminiszter közzé tette a 2024. évi minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat, mely szerint az eddigi 3349,- Ft-os rezsióradíj 3684,- Ft-ra emelkedik. (Azért én kíváncsi lennék, hány őrzés-védelemmel foglalkozó vállalkozó tudja ezt a rezsióradíjat érvényesíteni.)

{2023. 12. 07-i 61. számú Hivatalos Értesítő}

Ezután – 2024. 01. 01-től – a vásáron, piacon árusítóknak nem kell aggódniuk ha az üzemeltetésre való jogosultságot igazoló iratuk nincs náluk, ugyanis hatályon kívül helyezik az engedély helyszínen tartását előíró kötelezettségre vonatkozó szabályt (2. § (2) bekezdés).

{55/2009. (III. 13.) Korm.rendeletet módosító 561/2023. (XII. 14.) Korm.rendelet}

Az EU-s tb-kártya az eddigi 36 hónap helyett 2024. 01. 01-től 120 hónapig lesz érvényes, úgyhogy elég lesz 10 évente egyszer megcsináltatni.

{217/1997. (XII. 1.) Korm.rendeletet módosító 561/2023. (XII. 14.) Korm.rendelet}

A covid-veszélyhelyzet óta „megszokott” igazgatási szünet a most kiadott rendelet szerint jövő év végén egészen rövid lesz majd: 2024. 12. 30-tól 2025. 01. 01-ig fog tartani.

{537/2023. (XII. 6.) Korm.rendelet}

A nyugellátásokat 2024. 01. 01-től 6 %-kal emelik. A rokkantsági járadék havi összege 2024. 01. 01-től 58830,- Ft.

{524/2023. (XII. 1.) Korm.rendelet

2023. 12. 18.

Az „őszi adócsomag” {2023. évi LXXXIII. törvény} rendelkezéseit, meg még néhány nyalánkságot hoztam most nektek.

Szja-törvény (1995. évi CXVII. törvény) módosításai:

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek 2024. 01. 01-től a KSH által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset minősül.

A külföldről származó külön adózó jövedelem esetében 2024. 01. 01-től az adót csökkenti a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó, de Magyarországon legalább 5 % szja-t meg kell fizetni (no és persze azt a külföldön megfizetett adót, ami a magánszemély részére visszajár, nem lehet figyelembe venni).

Nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek 2024. 01. 01-től az OECD-tagállambeli (pl. USA) befektetési szolgáltatóval, vagy annak közreműködésével kötött ügylet sem.

Nem számít 2024. 01. 01-től egyéb jövedelemnek az OECD-tagállamban (pl. USA) székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamat.

Ha olyan külföldi jövedelme is van a magánszemélynek, ami után az adott külföldi országban jövedelemadót fizetett, akkor 2024. 01. 01-től a magyar szja-t csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 %-a, de maximum a magyar szja összege. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a jövedelemszerzés helye Magyarország, vagy ha a külföldön megfizetett adó összege visszajár a magánszemélynek. A jövedelemszerzés helyét az szja tv. 3. § 4. pontja határozza meg. Így például önálló tevékenység esetében alapvetően a magánszemély illetősége szerinti állam számít a jövedelemszerzés helyének. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében pedig a tevékenységvégzés szokásos helyének állama.

Kibővítik a súlyosan fogyatékos személy utáni családi kedvezmény (66670,- Ft/hó) körét. 2023. 12. 01-től a családi kedvezmény szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó rendelkezéseket 2023. 12. 01-től kiegészítették azzal, hogy az érvényesítés feltétele egy olyan nyilatkozat, melyben fel kell tüntetni a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját (ha a kedvezményre jogosultság nem áll fenn az egész adóévben).

Változnak 2023. 12. 30-tól a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó előírások is, melyet az érintettek a 65/C. § hatályos előírásai között megtalálnak. (Én nem részletezem, mert úgy gondolom, nem érint szélesebb réteget.)

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások szja-ját 2024. 01. 01-től negyedévente kell bevallani és megfizetni (a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként).

Nem számít jövedelemnek 2024. 01. 01-től (így aztán szja-t sem kell fizetni) a szerencsejáték tv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból (totó, lottó, kenó) sem.

Bekerül az szja-törvénybe 2024. 01. 01-től az „induló vállalkozás” fogalma, ami egy olyan mikro- és kisvállalkozás lehet, amit max. 5 éve jegyeztek be, nincs a tőzsdén, és még nem osztott nyereséget, valamint nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

Nem minősül 2024. 01. 01-től bevételnek (vagyis nem kell bevallani) a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként vagy vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen üzletrészt, részvényt. Vagyis ha egy alkalmazott vagy vezető tisztségviselő kap a cégben tulajdoni részesedést, az adómentes. Az adómentesség feltétele, hogy ezt a részesedést 3 évig nem adhatja el. A cégnek az ilyen jogszerzésről a juttatás évét követő 01. 31-ig adatot kell szolgáltatnia a NAV felé. Ugyanez a kedvező elbírálás vonatkozik a jog formájában megszerzett vagyoni értékre is.

Egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles az évi egy alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Ez 2024. 01. 01-től évi három alkalomra emelkedik.

Szinte hihetetlen, de 2023. 12. 01-től bővült az adómentes juttatások köre, ugyanis a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül adómentessé vált (persze akkor nem, ha ezen átadás gazdasági tevékenység körében történik). Én azért kíváncsi vagyok, hogy engem, mint magánszemélyt ki fog anyagilag ösztönözni arra, hogy a hulladékot átadjam neki! De legalább biztos lehetek benne, hogy ha esetleg valaki ezért fizetne nekem, akkor az után nem kellene adót fizetnem.

Arról már korábban (2023. 10. 09.-én) írtam, hogy mentes az szja és a szocho alól a borászati termék repiként, üzleti vagy csekély értékű ajándékozása a borászati terméket adónál. Most megnyugodhatunk, mert nem csak annak adómentes, aki adja, hanem annak is, aki kapja. Ugyanis 2023. 12. 01-től bekerült az szja tv. adómentes juttatásainak felsorolásába is (1. számú melléklet 8. 45. pont). Fontos viszont tudni, hogy a juttatónak az ilyen célból beszerzett termékekről nyilvántartást kell vezetnie, amiben fel kell tüntetnie, hogy honnan vette és mire használta fel a borászati terméket.

Emlékeztetőül (hogy ne kelljen megkeresni a korábbi bejegyzésem) röviden: csak és kizárólag a borászati üzemengedélyestől, palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, szőlőből készült borászati termék (pl. bor, pezsgő, must) reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása tartozik ide. Vagyis borászattól kell venni a borászati terméket, vagy a borászatban kell lennie a vendéglátásnak (utóbbi esetben csak a borászati termék adómentes, a felszolgált többi dolog – pl. sajt, szőlő, pogácsa stb. – már nem adómentes).

Társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény) módosításai

Bekerült a törvénybe 2023. 12. 01-től az „alternatív beruházás, felújítás” fogalma, ami az új (22/E. §-ban leírt) adókedvezményhez kapcsolódik. Lényege: meg kell nézni, hogy ha a beruházást hasonló termelési kapacitással és élettartammal hozták volna létre, mint az adókedvezményes beruházást, akkor az mennyibe került volna.

Ezen kívül még egy újabb fogalom is bekerült a törvénybe. Ez a „primerenergia”, ami a megújuló és nem megújuló forrásból származó olyan energia, ami nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. (Ilyenek pl. a szén, nyersolaj, földgáz, napenergia.)

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye 2023. 12. 01-től nem haladhatja meg az egyéb előírások szerinti kedvezmény {22/E. § (2)-(3) bekezdés} 50 %-át, ha az alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül határozzák meg a költségeket. (Vagyis a magasabb kedvezményhez külön kimutatást kell készíteni, amiben bizonyítjuk, hogy az alternatív beruházás drágább lenne, mint amit mi megvalósítottunk.) Adókedvezmény ahhoz a megoldáshoz társul, ami magasabb energiahatékonysági szintet biztosít (és ezt ki kell mutatnunk).

Aki energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás okán szeretne tao-kedvezményt igénybe venni, annak most nagyon fontos elolvasnia az új szabályokat, mert több helyen változtak az elszámolhatóság kritériumai. Például ha ezt a beruházást azért hajtja végre, mert a beruházás megkezdésekor érvényben lévő uniós szabványoknak kell megfelelnie, akkor felejtse el az adókedvezményt (nem veheti igénybe). Ha viszont legalább 1,5 évvel a szabvány hatálybalépése előtt befejezte a beruházást, akkor igénybe veheti a kedvezményt. (Szóval nagy odafigyeléssel, óvatosan és mindent „lepapírozva” az ilyen beruházásokkal!)

Az energiahatékonysági beruházás adókedvezményét 2023. 12. 01-től maximum 30 millió Ft-ra emelték az eddigi 15 millió Ft-ról.

A fejlesztési adókedvezmény 2023. 12. 01-től már Kormányhatározat nélkül igénybe vehető 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszegig (az eddigi 7,5 millió euró helyett).

Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (2010. évi LXXV. tv.)

Az EFO közteher 2024. 01. 01-től szocho adónak minősül azzal, hogy a szocho mentességeket és kedvezményeket nem lehet figyelembe venni. Nem teljesen értem, hogy ezt miért írták bele a törvénybe, de beleírták azt is, hogy a közteher megfizetésével a kifizetőt nem terheli szocho és rehabilitációs hozzájárulás fizetési, valamint szja-levonási kötelezettség. (Ez eddig is így volt, ezért nem értem. De biztos, valami nagyon okos kitalálta, hogy most már ezt is bele kell írni a törvénybe.)

KIVA törvény (2012. évi CXLVII. tv.)

A kutatók utáni kedvezményt az eddigi max. 500 e Ft-ról a minimálbér kétszeresére (2024-ben 533600,- Ft-ra) módosították, így 2024. 01. 01-től már a minimálbér emelkedésével ez is automatikusan módosul.

Egy pontosítás is van a törvényben, miszerint kimondták, hogy 2023. 12. 01-től a zrt. kiva-alanyisága az nyrt-vé válást megelőző nappal szűnik meg.

Ha egy cég az egyesülés vagy szétválás előtt kiva-alany volt, akkor 2023. 12. 01-től az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül a NAV-nak elküldött bejelentéssel ismételten választhatja a kiva-alanyiságot (eddig ez kizárt volt). Ekkor a kiva-alanyiság kezdete az egyesülés, szétválás napját követő nap.

Ekkor az egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt veszteség, és a beruházási kedvezmény továbbvitelére.

Általános forgalmi adó (2007. évi CXXVII. tv.) változásai

Kiveszik 2025. 01. 01-től a teljesítés helyének meghatározásában a különös szabályok közül a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre rendezvényekre (kiállítás, vásár, bemutató) való belépést virtuálisan biztosító eseményeket, rendezvényeket, így ezekre 2025. 01. 01-től az általános szabályok vonatkoznak (vagyis adóalany esetén a teljesítés helye az, ahol a szolgáltatás igénybevevője van, nem adóalany esetében pedig az, ahol a szolgáltatás nyújtója van).

Persze ez nem ennyire egyszerű, ugyanis ha a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatás hozzáférhetővé tétele online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás útján történik, és az igénybevevő nem adóalany, akkor a teljesítés helye az igénybevevő nem adóalany lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

Az áfa tv. 8. mellékletében leírt műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek áfakulcsa 2024. 01. 01-től import esetében 5 %-ra csökken 2024. 01. 01-től.

Módosul 2024. 01. 01-től a fogorvosi tevékenység áfamentességének meghatározása. Ezután a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése lesz áfamentes. (Vagyis kicsit szűkítették az áfamentes kört.)

Ezen kívül 2024. 01. 01-től áfamentes a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.

Átfogalmazták a fordított áfa (142. §) bontásra vonatkozó részét (szerintem tök feleslegesen). De van benne érdemi változás is, ugyanis beleírták, hogy ha 2024. 01. 01-től a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, akkor a nyilatkozattételt a szolgáltatásnyújtónak kell megtennie a szolgáltatást igénybevevő adóalany felé. Persze benne hagyták azt a részt is, hogy a szolgáltatást igénybevevő adóalany előzetesen írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatást nyújtónak a fordított adózásról. Szóval itt ledobta az agyam a láncot, mert ebből én arra következtetek, hogy most már nem elég a szolgáltatást igénybe vevő és nyújtó közös nyilatkozata, hanem kell egy-egy külön nyilatkozat mindkettőtől. (Egyszerűsítünk…)

Haladunk a korral, úgyhogy bekerül a törvénybe 2025. 01. 01-től, hogy az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak.

Ehhez kapcsolódóan megváltozik 2025. 01. 01-től a nyugta adattartalmára vonatkozó előírás is. Az e-nyugtának nem csak a dátumot, sorszámot, kibocsátó adószámát, nevét, címét, és a fizetendő ellenértéket kell tartalmaznia, hanem az értékesített termék megnevezését, globális kereskedelmi áruazonosító számát, mennyiségét (szolgáltatás esetén a szolgáltatás megnevezését és mennyiségét), a nyugta áfatartalmát (adómentes ügyletnél a mentesség okát, különbözeti adózásnál a szokásos különbözeti adózási leírást) is rá kell írni. Van azért egy kis könnyítés, ugyanis 2028. 07. 01-ig nem kötelező a nyugtán a globális kereskedelmi áruazonosító számot feltüntetni.

A „sima”, vagyis nem e-nyugtáknál továbbra is elég, ha a nyugta dátuma, sorsszáma, kibocsátó adószáma, neve és címe, és az ellenérték szerepel.

Ezzel kapcsolatban egy új bizonylatformával is megismerkedhetünk 2025. 01. 01.-től. Ez pedig a „nyugtával egy tekintet alá eső okirat”. Tulajdonképpen a nyugta módosító bizonylata, melynek tartalmaznia kell a vele módosított nyugtára való hivatkozást, és a módosítás természetét, számszerű hatását.

Gondoltak arra is – nagyon figyelmesen –, hogy beleírják a törvénybe: e-nyugtát csak elektronikusan lehet kibocsátani. A kibocsátott e-nyugtát a vevő a nyugtatárban érheti el egy vevői alkalmazás segítségével, és ha a vevő kéri, akkor az e-nyugtát kibocsátónak papíralapú másolatot kell részére kiadnia.

A számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható 2025. 01. 01-tól, ha a számla kibocsátója alanyi adómentes adózó. Vagyis simán előfordulhat, hogy egy több százezres átutalásos számlát egyszerűsített adattartalommal kapunk az alanyi adómentes vállalkozóktól. (Ez persze csak a kézzel kiállított számláknál fog kihívást jelenteni a könyvelésben, hiszen a számlázó programmal kiállított számláknál látszik a fizetési mód, a papír alapú egyszerűsített számláknál azonban nem.)

Az áfabevallást eddig az ÁNYK-n keresztül nyújtottuk be. 2024. 01. 01-től azonban több lehetőségünk is lesz az áfabevallás beadására. Beadhatjuk

– a szokásos módon az ÁNYK-n keresztül, vagy

– a NAV által üzemeltetett eÁfa bevallási oldalon, illetve

– akár gép-gép (más néven: gépi interfész / röviden: M2M) kapcsolaton keresztül (persze ha a könyvelő programunk erre alkalmas, és a gépi interfész használatához szükséges adatokat a NAV-hoz tett bejelentés alapján nyilvántartásba vették).

Viszont a soron kívüli áfabevallást (pl. amit megszűnés miatt kell beadni) majd csak 2025. 01. 01-től lehet az eÁfa oldalon, vagy gép-gép kapcsolaton keresztül benyújtani.

A NAV az eÁfa oldalon bevallási tervezetet készít részünkre az OSA-ba feltöltött bevételek és kiadások alapján. Ezt a tervezetet az oldalon módosíthatjuk, és ha ezen keresztül adjuk be, akkor az benyújtott áfabevallásnak minősül. (Ez persze azt is jelenti, hogy ha nem hagyjuk jóvá, akkor nem minősül beadottnak, és a bevallástervezetet a NAV a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján törli.) Az eÁfa oldalon jóváhagyott bevallásokhoz tartozó adónyilvántartást az oldalról a bevallás jóváhagyását követő 90. napig lehet letölteni.

Ha valaki esetleg arra vetemedne, hogy az ÁNYK-n és az eÁfa oldalon is beadja az áfabevallást, akkor tudjon róla, hogy azt az áfabevallást fogják feldolgozni, amelyiket először adta be a NAV-hoz.

Az ÁNYK-n keresztül beadott áfabevallást csak az ÁNYK-n keresztül beadott önellenőrzési nyomtatvánnyal lehet önellenőrizni. Az eÁfa oldalon, vagy a gép-gép (M2M) kapcsolattal beadott áfabevallásokat pedig az eÁfa oldalon, vagy gép-gép kapcsolattal lehet helyesbíteni (önellenőrizni) egy külön nyomtatványon. De ez utóbbi lehetőség majd csak 2024. 07. 01-től lesz használható.

Aki a NAV-nál eddig állandó meghatalmazott volt a bevallások beadására, az automatikusan meghatalmazottá válik az eÁfa bevallás beadására is. Az adóalany és az állandó meghatalmazott pedig megjelölhet más természetes személyt is másodlagos felhasználóként, akinek jogot ad az eÁfa oldalon szereplő adatok módosítására, kiegészítésére, de a másodlagos felhasználó nem hagyhatja jóvá bevallásként a tervezetet.

Nagyon megváltozik az alanyi mentességre vonatkozó fejezet, ugyanis 2025. 01. 01-től 3 alfejezetre tagolják majd.

Az első fejezet azoknak szól, akik belföldön letelepedett adózók és belföldön akarják az alanyi adómentességet alkalmazni.

Az az adóalany jogosult Magyarországon alanyi adómentességet választani, akinek (amelynek) székhelye vagy lakóhelye belföldön van. A 12 millió Ft-os felső értékhatár változatlanul megmaradt, és szinte ugyanazok a dolgok (pl. tárgyi eszköz értékesítése, TAM-os tevékenységek, stb.) nem számítanak be az értékhatárba, mint eddig (mivel ezeknél az AAM vállalkozó nem járhat el AAM minőségében). Egyedül a tárgyi eszköznek nem számító új közlekedési eszköz EU-n belüli értékesítését vették ki ebből a körből (hatályon kívül is helyezték ezt a sort 2025. 01. 01-től), de csak azért, hogy megpróbáljanak összezavarni, ugyanis egy külön pontba beírták, hogy ebben az esetben sem járhat el AAM minőségében az adóalany. Lényeg a lényeg: jól összekuszálták, de igazából maradt ugyanaz azon esetek köre, amikor nem járhat el AAM minőségében az adózó.

Természetesen amikor nem járhat el AAM minőségében, akkor az ezen értékesítéshez kötődő beszerzések áfája levonható.

A második fejezet azoknak a belföldi adóalanyoknak szó, akik az EU másik tagállamában szeretnének alanyi mentességet választani. Amennyiben az adott tagállam szabályai ezt lehetővé teszik, akkor 2025. 01. 01-től már ez is megengedett. Uniós árbevétel számításánál is tekintettel kell lenni a 188. § (3) bekezdésében felsorolt esetekre (amikor nem járhat el AAM minőségében az adóalany).

Persze itt is van értékhatár: akkor választhatja az adóalany ezt az alanyi adómentességet, ha a göngyölített uniós árbevétele max. 100000 euró, illetve figyelemmel kell lennie az adott tagállamban alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárra is.

Ha valaki szeretné ezt az alanyi mentességet választani, akkor ezt egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen keresztül (ami gondolom, az ONYA-ban lesz elérhető) be kell jelentenie a NAV felé, ahonnan a bejelentéstől számított 35 napon belül kap egy egyedi azonosítószámot, melynek a végén „EX” utótag szerepel. Az egyedi azonosítószám érvényességét a NAV tagállamonként állapítja meg. A bejelentés megtétele előtt érdemes felkészülni, ugyanis nem csak a szokásos adatokat (név, cím, magyar adószám, e-mail cím, célország neve) kell megadni benne, de a megelőző 2. naptári év évesített árbevételének összegét is, mégpedig tagállamonként meghatározva.

Van bevallási kötelezettség is: negyedévente be kell vallani a belföldön teljesített tagállami árbevételt, és a más tagállamokban teljesített tagállami árbevételt (persze tagállamonkénti bontásban, és EUR-ban meghatározva – ha az árbevétel nem EUR-ban keletkezett, akkor az átszámításhoz az EKB árfolyamával kell azt átszámítani EUR-ra). Ha az adott negyedévben nem volt bevétele külföldről, akkor nullás bevallást kell beadni. A bevallási határidő: a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napja.

Ha a tárgyévi göngyölített uniós árbevétel meghaladja a 100000 eurót, akkor ezt 15 munkanapon belül be kell jelenteni a NAV-hoz, és ezzel egyidejűleg a tárgynegyedévi bevétel összegét is be kell vallani. Ha valaki átlépi a 100000 eurós határt, akkor a túllépés évét követő naptári év végéig nem választhatja újra ezt az alanyi adómentességet.

A harmadik fejezet a belföldön nem letelepedett EU-s adóalanyok magyarországi alanyi mentességére vonatkozó szabályokat írja le. A magyar alanyi adómentesség választásának feltétele, hogy az adóalany göngyölített uniós bevétele sem az előző naptári évben, sem a tárgyévben ne haladja meg a 100000 eurót, és természetesen a magyarországi árbevétele nem haladja meg a 12 millió Ft-ot (ha nem Ft-ban keletkezik a bevétele, akkor az értékhatár átszámításához az adott naptári év első napján érvényes EKB átváltási árfolyamot, vagy ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni).

Ezeknek az adóalanyoknak a saját országukban kell a magyar alanyi mentesség választására vonatkozó bejelentésüket megtenni, és ahhoz, hogy ténylegesen alkalmazhassák, meg kell várniuk a saját adóhatóságuk erre vonatkozó értesítését.

Azon belföldön letelepedett adóalanyoknak, akiknek a székhelye, lakóhelye az EU más tagállamában van, és 2024-ben éltek az alanyi adómentesség választási lehetőségével, azoknak 2024. 12. 31-ig nyilatkozniuk kell, ha 2025-ben is alanyi mentesek szeretnének lenni nálunk, ráadásul 2025. 01. 15-ig adatot is kell szolgáltatniuk a NAV felé a 2024. évi göngyölített uniós árbevételükről.

A viszonteladók árrés szerinti adózását (használt cikkek) 2025. 01. 01-től az is választhatja, aki műalkotást közvetlenül a viszonteladónak nem minősülő adóalanytól szerzi be, feltéve, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére vagy az importra normál adómérték alkalmazandó.

A számlákról való adatszolgáltatást az áfa tv. 10. számú melléklete tartalmazza.

Eddig ez volt az utolsó rész az áfa tv-ben, 2025. 01. 01-től viszont bekerül a 11. számú melléklet, mely a nem pénztárgéppel kiállított nyugtákról való adatszolgáltatásról szól.

Az EU-n belüli ügyletekkel kapcsolatos adatszolgáltatás előírásait a 4/A. melléklet írja le.

Az az adóalany, akinek a székhelye, ennek hiányában lakóhelye az EU-n kívül van, de rendelkezik Magyarországon állandó telephellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, 2025. évre nem választhatja az alanyi adómentességet. (Hogy utána mi lesz, az még a jövő zenéje.)

Az 5 %-os áfakulcs alá tartozó tápszerek köre bővült: a Vtsz. „2202 99-ből” és a „3004 50 00-ból” termékkörbe tartozó élelmiszerek is bekerültek 2023. 12. 01-től.

A buszos személyszállítási szolgáltatás 2024. 01. 01-től szintén 5 %-os áfakulcs alá tartozik, de csak akkor, ha kizárólag elektronikus fizetés lehetséges, és ez folyamatosan rendelkezésre áll. (Ez ismerős szöveg, hiszen a „hop on hop off” szolgáltatás 5 %-o áfakulcsa a 165/2023. (V. 8.) Korm.rendelet alapján már 2023. 05. 23-tól él, csak most beleírták a törvénybe is.)

A 18 %-os áfakulcs alá tartozó termékek közé 2024. 01. 01-től bekerül a „desszert jellegű sajtkészítmény”. Ezen „túrórudi áfakulcs” termékei valójában a Vtsz. 1806-ból és 2106-ból kerülnek ki. A vámtarifaszámokat átnézve sem lettem sokkal okosabb, merthogy ilyenek vannak benne, hogy „csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény”, illetve „máshol nem említett élelmiszer-készítmény”. Szóval a túrórudi biztosan belefér, na de hogy azon kívül még mi, azt inkább egy élelmiszeripari mérnöktől vagy vámszakértőtől lehetne megtudni.

Az áfa tv 10. számú melléklete szerint 2024. 01. 01-től mentesül a 9-10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az, aki eÁfa-bevallást vagy M2M bevallást (gépi interfész) alkalmaz. Vagyis ők elfelejthetik az „M-es lapot”, mert azt már nem kell beadniuk (azon egyszerű oknál fogva, hogy az eÁfa és az M2M bevallás is automatikusan tartalmazza a bejövő számlák adatait).

2025. 01. 01-től bekerül egy új (11. számú) melléklet az áfa tv-be, mely a nyugta- és számla adatszolgáltatásról szól, és az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokra vonatkozó előírásokat tartalmazza. Mivel ez még nagyon messze van (annak fényében, hogy a jogszabályi előírások hetente változnak), ezért ezzel majd csak egy év múlva lesz érdemes foglalkozni, hiszen addig még szinte biztos, hogy átírják. De ha nem, akkor sem nekünk, hanem az e-pénztárgépet forgalmazóknak lesz ezzel inkább dolguk, hiszen az adatszolgáltatás leírását tartalmazza ez a melléklet.

Hatályon kívül helyezik a pénztárgépek online adatszolgáltatására vonatkozó előírást 2028. 07. 01-tól (178.§ (1a) hatályát veszti). Ennek oka, hogy ezek szerepét folyamatosan átveszik az e-pénztárgépek.

Jövedéki adó változásai (2016. évi LXVIII. törvény)

Az adóraktár engedélyese 2023. 12. 30-tól már a kilépési vámhivatalnak minősülő árutovábbítási műveletet indító vámhivatalba is szállíthat jövedéki terméket, ha ezt külső árutovábbítási eljárás alá vonják.

Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő, aki a 2022. 08. 01. – 2023. 07. 31. borpiaci évre vonatkozóan nem nyújtotta be a hegybíróhoz a borpiaci évről szóló elszámolást (136. § (2) bekezdésben szerepel a pontos leírás), illetve a termékenkénti mennyiségi elszámolást (a pontos leírás a 137. § (3) bekezdésében szerepel), az 2024. 01. 29-ig köteles ezeket beadni.

A kereskedelmi gázolaj jövedéki adóból visszaigényelhető összege 2024. 01. 01-től 10,- Ft/l (eddig 3,5 Ft volt), ha a kőolaj világpiaci ára magasabb, mint 50 USD/hordó. Ha esetleg a világpiaci ár nem több, mint 50 USD/hordó akkor pedig 20,- Ft/l a visszaigényelhető jövedéki adó (az eddigi 13,50 Ft helyett).

Közművezetékek adója (2012. évi CLXVIII. törvény)

Kikerül 2024. 01. 01-től a törvényből a hírközlési vezeték, így ezek után a hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak már nem kell megfizetni a közművezetékek adóját.

Sőt a többiek (víz-, gáz, áramvezetékkel) rendelkezők is örülhetnek, mert 2025. 01. 01-től az egész törvényt hatályon kívül helyezik, vagyis nem lesz ilyen adó. (Persze azért nem biztos, hogy nem találnak ki majd helyette valami más finomságot.)

Reklámadó (2014. évi XXII. törvény)

A reklámadó 2019. 07. 01. óta 0 %. Ez továbbra is így marad: jelen állás szerint 2024. 12. 31-ig nem kell reklámadót fizetni.

Kiskereskedelmi adó (2020. évi XLV. törvény)

A törvényben előírt kiskereskedelmi adó mértéke változatlan (500 millió Ft adóalapig 0 %, 500 millió és 30 milliárd Ft között 0,1 %, 30 – 100 milliárd Ft között 0,4 %, 100 milliárd Ft felett pedig 2,7 %), azonban bekerült a törvénybe, hogy ha az adóév 365 napnál rövidebb, akkor az adót is a naptári napokkal arányosan kell kiszámolni.

Persze senkit ne tévesszen meg a törvény, hiszen jelen pillanatban bennünket nem az érdekel, hogy mi van a törvényben, ugyanis azt egy kormányrendelet {197/2022. (VI. 4.) Korm.rendelet} felülírja.

Tehát 2024. 01. 01-től a fizetendő kiskereskedelmi adó valójában – a törvény előírásaival ellentétben – ennél több lesz, ugyanis annak mértéke az adóalap (vagyis a kiskereskedelemből származó nettó árbevétel)

• 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
• 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,15 %,
• 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 1 %,
• 1000 milliárd Ft feletti adóalap után pedig 4,5 %.

Ugyanakkor a rendelet alapján a TEÁOR 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a következő adómértékeket kell alkalmazni a 2024-ben kezdődő adóévben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész után:

• 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
• 500 millió Ft-ot meghaladó része után 3 %.

Aki „normál” kiskereskedelemmel is foglalkozik az üzemanyag kiskereskedelem mellett, annak a 2024. évi adóját arányosan kell megállapítania, vagyis az üzemanyag kisker. után az utóbbi, míg a többi kisker. bevétel után az előbbi adómértéket fizeti.

Helyi adó (1990. évi C. törvény)

A hulladékról szóló törvény szerinti gyártó, forgalmazó esetén a nettó árbevételbe nem számít bele 2024. 01. 01-től a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összege.

Az eladott áruk beszerzési értékénél senki sem veheti figyelembe a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díjat.

Illetékek (1990. évi XCIII. törvény)

A CSOK-kal vásárolt lakás tulajdonjogának megszerzése eddig is mentes volt a vagyonátruházási illeték alól. Ehhez 2024. 01. 01.-től még hozzájön az, hogy a CSOK Plusz kölcsönnel vásárolt lakás forgalmi értékéből a 80 millió Ft-ot meg nem haladó rész is illetékmentes.

Szociális hozzájárulási adó (2018. évi LII törvény)

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho-kedvezményre jogosultak körét szűkítették, ugyanis 2024. 01. 01-től  azt csak a munkaerőpiacra lépő magyar állampolgárok esetében lehet érvényesíteni (az egyéb feltételek – vagyis hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül max. 92 napig volt biztosított – nem változtak).

Egy icipici vicces rész: végre – röpke 2 év alatt –rájöttek, hogy nincs már szakképzési hozzájárulás, úgyhogy ezt a kifejezést most (2024. 01. 01-jei hatállyal) törölték a szocho tv-ből.

Társadalombiztosítás (2019. évi CXXII. törvény)

Bekerül 2024. 01. 01-től a Tbj. törvénybe a „nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset” fogalmának magyarázata: „a KSH által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset”.

A „kiegészítő tevékenységet folytató személy” fogalmába (4. § 11. pont) 2023. 12. 01-től beleírták a nyugdíjkorhatárt betöltött mezőgazdasági őstermelőt is. (Igen, eddig is benne volt, csak eddig egy másik paragrafusában – 6. § (1) bekezdés hc) alpontjában –, amit most hatályon kívül helyeztek.)

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapként a minimálbért köteles figyelembe venni, akkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelem (ideértve az adómentes jövedelmet is) mértékéig érvényesítheti. (Itt lényegében csak átfogalmazták, pontosították a szöveget, éppen ezért ezt a szabályt már a 2023. január havi, és az ez utáni időszakok tb-járulékának megállapításánál is alkalmazni lehet.

Adózás rendje (2017. évi CL. törvény)

A 2025. 01. 01-től hatályos előírás szerint ha egy adózó belföldön alanyi adómentességet választ, és egyúttal nem választja azt, hogy más EU-tagállamban is alanyi adómentes legyen, akkor a NAV 15 munkanapon belül állapítja meg az adószámát (kivéve persze, ha az adószám megállapításának akadálya van). Ha az adószám megállapításának akadálya van, akkor arról a NAV 15 napon belül tájékoztatja az adózót.

A ’08-as bevallásban 2024. 01. 01.-től fel kell tüntetni az EU más tagállamában illetőséggel bíró személy részére kifizetett jogdíjat, és az adott tagállam által kiadott adóazonosító számát is be kell írni (kivéve, ha a kifizetés adóazonosító jel hiányában is teljesíthető, mint pl. kamat, osztalék esetén).

A 106/A. §-ban írják le az e-pénztárgépre és a vevői alkalmazás engedélyezésére vonatkozó szabályokat. E szerint az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének NAV általi kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért (aminek szabályait egy külön jogszabályban fogják pontosan leírni) 2024. 07. 01-től igazgatási szolgáltatási díjat kell majd fizetni (amelynek összegét szintén külön rendeletben fogják közzétenni). Jó, ha mindenki tisztában van vele, hogy a jelenlegi pénztárgépeket néhány éven belül (nyilván a pontos dátum még nem ismert, de szerintem 4-5 éven belül) fel fogják váltani az e-pénztárgépek. Ami persze a pénztárgépet használóknak újabb kiadást fog jelenteni.

Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó 2024. 01. 01-től a felügyeleti szolgáltató részére évente, tárgyév október 31-ig elektronikus úton köteles bejelenteni minden egyes automataberendezésről külön-külön az üzemeltetési hely címét, helyrajzi számát, a berendezés regisztrációs számát, AFE-számát, az üzemeltető nevét és adószámát, illetve ha ezeket nem tudja, akkor azt, hogy nincs erről információja. Ha pedig az adatokban valami változás van, akkor azt 15 napon belül kell bejelenteni. Ez az előírás 2024. 01. 01-től hatályos, tehát először 2024. 10. 31-ig kell ezt a bejelentést megtenni.

A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezése iránti kérelmet a tevékenységét év közben kezdő adózó 2023. 12. 01-től a NAV-hoz történő bejelentkezéstől számított 30 napon belül nyújthatja be (eddig a bejelentkezéssel együtt kellett). Az az előírás nem változott, hogy a már működő vállalkozások esetében ezt a kérelmet az adóév utolsó előtti hónap első napjától a 20. napjáig lehet beadni (általános esetben tehát december 1.-20. között).

A NAV -tól nyugtatárat üzemeltet 2024. 07. 01-től.

A nyugtatár-szolgáltatónak (NAV) a nyugtatárba beérkezett adatokat 10 évig kell megőriznie a 2024. 07. 01-től hatályos előírás alapján.

Ha a végelszámolással kapcsolatban ellenőrzési jegyzőkönyvet készít a NAV, akkor ezzel szemben a kézbesítést követő 8 napon belül észrevételt lehet tenni 2023. 12. 30-tól (eddig nem lehetett).

Ha a megbízható adózó az áfabevallását gépi interfész (M2M) adja be, akkor 2024. 01. 01-től a NAV nem ellenőrizheti azt a bevallás esedékességétől számított 15 napig. Ez alól kivétel, ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy hamis bizonylatot használ fel. (Mondjuk nem sűrűn láttam még olyat, hogy a határidő után 2 héten belül áfaellenőrzés indult volna, de ki tudja: lehet, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával ezután már ez is előfordulhat.)

Ha valaki az áfabevallást gépi interfész (M2M) útján adja be, majd ezt a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességtől számított 15 napon belül önellenőrzi, akkor 2025. 01. 01-től ebben az esetben nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítania.

Szigorítanak 2023. 12. 30-tól az üzletbezárási szabályokon. Eddig a számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén csak akkor alkalmazhatták az üzlet 12 nyitvatartási napra való bezárását, ha ez a mulasztás egy éven belül másodszor fordult elő. 2023. 12. 30-tól viszont már a legelső alkalommal is alkalmazhatják ezt a szankciót.

A NAV 2024. 01. 01-től az áfa alapjára és az áfára vonatkozó adatokat az adózó rendelkezésére bocsátja, valamint bevallás-tervezetet állít össze (ezt nem készíti el az alanyi adómentes, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók, illetve a kizárólag TAM-os tevékenységet végző adózók részére).

NAV végrehajtási eljárásai (2017. évi CLIII. törvény)

A NAV a 10000,- Ft-nál magasabb, de 200000,- Ft-ot meg nem haladó tartozás esetében kizárólag hatósági átutalási megbízást (inkasszó) és jövedelemletiltást foganatosít 2024. 01. 29-től. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a tartozást nyilvántartja a végrehajthatóvá válásig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig. Nem vonatkozik ez az EU-t megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, a vagyonelkobzásra és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírságra.

A végrehajtási eljárás szabályai (pl. lefoglalás, árverés, bizományi szerződés) még több helyen változnak, azonban ezek az adózás szempontjából kevésbé fontos változások, ezért nem részletezem (de ha valakit érdekel, a Magyar Közlöny 171. számában a 9209. – 9213. oldalain megtalálja).

Számvitel (2000. évi C. törvény)

Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a 2024. évben induló üzleti évtől (legtöbb cég esetében 2024. 01. 01-től) az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik).

Ehhez szorosan kapcsolódik persze a beszerzés is: az eladott áruk beszerzési értékét 2024. 01. 01-től növeli a visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díj, míg csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékét a visszakapott visszaváltási díj összegével.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a 2024-ben induló üzleti évtől a vállalkozó által a nem újrahasználható termék után a MOHU MOL-nak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.

Egyéb követelésként kell kimutatni (vagyis a 36-os számlaosztályba könyvelendő) az általunk a MOHU MOL helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket is.

Az eszközök bekerülési értékének részét képezi 2024-től a visszaváltási díj is.

Ha a visszaváltási díj nem árubeszerzéshez, hanem anyagköltséghez kapcsolódik, akkor a visszaváltási díj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

Tehát a visszaváltási díjjal kapcsolatos kontírozások:

T 814 K 454: visszaváltási díjas termék visszaváltási díja beszerzéskor

T 454 K 814: visszakapott visszaváltási díj szállítónak való visszaadáskor

T 311 K 911: visszaváltási díj eladáskor

T 911 K 311: visszaváltási díj visszafizetése vevőnek

T 84 K 454: nem újrahasználható termék után MOHU MOL-nak fizetendő visszaváltási díj

T 36 K38: MOHU MOL helyett visszafizetett visszaváltási díj

T 38 K 36: ha a MOHU MOL kifizeti a nekünk járó visszaváltási díjat

T 16 K 454: tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó visszaváltási díj

T 51 K 454: anyagbeszerzéshez kapcsolódó visszaváltási díj

T 454 K 51: anyagbeszerzéshez kapcsolódó visszakapott visszaváltási díj

Ha a könyvvizsgálatot cég végzi, akkor 2023. 12. 01-től már nem csak a céget kell megválasztani, hanem ezzel egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.

Igénybe vett szolgáltatásnak minősül (vagyis az 52-es számlaosztályba könyvelendő) 2024. 01. 01-től kötelezően a kiterjesztett gyártói felelősség díja azzal, hogy ha szeretnénk, akkor már 2023-ban is könyvelhetjük ide.

Bekerül 2024-től az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé (vagyis az 1-es számlaosztályba könyvelendő) az építményi jog azzal, hogy ezt a könyvelést már 2023-ban is alkalmazhatjuk.

A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni az építményi jog átengedéséért kapott bevételt, mely szabály már 2023-ra is alkalmazható, de kötelező csak 2024-től lesz. Ezt a halasztott bevételt (csakúgy, mint a használati, üzemeltetési, kezelési jog átengedéséért kapott bevételt) a szerződésben meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. A bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.

Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények (2010. év XC. törvény)

A félreértések elkerülése végett beleírták a törvénybe, hogy a háztartási munka keretében foglalkoztatott személy 2024. 01. 01-től nem minősül a tbj. szerinti biztosítottnak.

Egy kis érdekesség: a nyáron a légitársaságok különadójáról szóló törvénybe „rejtették el” az adójogszabályok módosításait. Most ezen törvényből még egy csomó előírás hatályos, viszont a címét adó légitársaságok hozzájárulás-fizetési kötelezettségét 2024. 01. 01-től hatályon kívül helyezték.

Eléggé rövid életű volt az a rendelkezés, amely szerint a NETA (népegészségügyi termékadó) szempontjából minden, az aktív Magyarországért felelős miniszter által támogatott tevékenység, akció, szemléletformáló kampány vagy program, továbbá ezeket szolgáló beruházás élmény- és szabadidősportnak, valamint egészségmegőrző programnak minősült (aminek támogatására a NETA-alany a fizetendő adójának 10 %-át felajánlhatta), ugyanis az erről szóló 2023. 09. 30-tól hatályos 441/2023. (IX. 27.) Korm.rendeletet 2023. 12. 01-től már hatályon kívül is helyezték.

{2023. évi LXXXIII. törvény}

No ennyit az őszi adócsomagról. Nézzük, mi változott még ezeken kívül!

Illetve kezdjük egy ígéretem teljesítésével: azt írtam, hogy állásfoglalást kérek a NAV-tól a hivatásos vadászok lődíjának újfajta (2023. 10. 24-től hatályos) elszámolásáról, és amikor megjön, akkor közzéteszem a választ. Nos megérkezett, és az alábbiak vannak benne (spoiler: bérként adózik):

„A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. FVM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni. [A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 54. § (4) bekezdése].

Az évközi módosítással a lődíj tekintetében az eddig is meglévő, jogszabály által előírt természetbeni juttatás (lőszer) átkerül munkabér jellegű kategóriába.

A lődíj utáni adókötelezettséget a felek között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. § (6) bekezdése alapján. E rendelkezés értelmében a lődíj munkaviszony esetén munkaviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemként lesz adóköteles. A Rendeletben megállapított díjtétel bruttó összegnek tekintendő, melyből a kifizetéskor 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell levonnia a kifizetőnek. A juttatás után a kifizetőt 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terhel.

Abban az esetben, ha a kifizető a kisvállalati adó alanya, úgy szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége nem keletkezik [A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (2) bekezdés b) pont].

A nyilvántartási kötelezettséget a Vtv. 58. § (1) – (5) bekezdése részletezi, mely alapján a vadászatra jogosult – a vadászat formájától függetlenül – köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről gondoskodni. A vadászatra jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás). A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás formai követelményeit a Rendelet határozza meg. Álláspontunk szerint a lődíj kifizetésének jogosságát e két nyilvántartás teljes körűen igazolja.”

És akkor most már tényleg jöjjenek az egyéb változások.

Megjelent a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, mely azokra a cégekre vonatkozik, melyeknek az éves bevétele az adóévet megelőző 4 adóév közül legalább kettőben elérte vagy meghaladta a 750 millió eurót (kb. 285 milliárd Ft-ot). Éppen ezért erről most nem is írok részletesen. Akiket érint, azok úgyis át fogják rágni a törvényt.

{2023. évi LXXXIV. törvény}

Megjelent a CSOK Plusz hitelprogramról szóló rendelet, mely kölcsönt lakás vagy lakóépület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez vehetik igénybe a gyermeket vállalók.

{518/2023. (XI. 30.) Korm.rendelet}

A fogyasztóknak nyújtott hitelek esetében 2024. 06. 30-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével (még a nem kamattámogatott jelzáloghiteleknél sem). Ez csak egy hosszabbítás, mert a legutóbbi módosítás szerint ez a kedvezmény 2023. 12. 31-én megszűnt volna.

{782/2021. (XII. 24.) Korm.rendeletet módosító 522/2023. (XI. 30.) Korm.rendelet}

A KKV-nak minősülő adós részére nyújtott változó kamatozású, állami támogatással nem érintett, forint alapú hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés referencia-kamatlábának „befagyasztása” ismét meghosszabbodott: jelen állás szerint 2024. 04. 01-ig nem lehet magasabb, mint a 2022. 06. 28-án érvényes referencia-kamatláb (1 havi BUBOR: 7,32 %, 3 havi BUBOR: 7,77 %, 6 havi BUBOR: 8,26 %, jegybanki alapkamat: 5,9 %).

{415/2022. (X. 26.) Korm.rendeletet módosító 522/2023. (XI. 30.) Korm.rendelet}

Továbbra is marad (az eddigi 2023. 12. 31. helyett most éppen 2024. 04. 01-ig) az az előírás, hogy a legalább 20 millió Ft összegű, látra szóló, illetve max. 1 évre lekötött bankbetétek kamata nem haladhatja meg az ÁKK Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét.

{471/2022. (XI. 21.) Korm.rendeletet módosító 522/2023. (XI. 30.) Korm.rendelet}

Megjelent az energiaügyi miniszter rendelete a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység 2024. évi díjáról szóló rendelete, melyben a szelektív hulladékgyűjtés és a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj, a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója által díjátalányként fizetendő EPR-díj jövő évi összegei szerepelnek.

{23/2023. (XI. 30.) Korm.rendelet}

A 2021-ben 1 milliárd feletti árbevételt elérő élelmiszer–kiskereskedő kötelező akciózása eredetileg 2023. 09. 30-ig tartott volna, de ezt most már másodszor hosszabbítják meg, most éppen 2024. 06. 30-ig.

{162/2023. (V. 5.) Korm.rendeletet módosító 516/2023. (XI. 22.) Korm.rendelet}

Ahogy várható volt, megérkezett a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló rendelet is. E szerint 2024. 05. 24-ig tutira veszélyhelyzeti kormányzás lesz (természetesen változatlanul az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, mert jobb ötlet még nem merült fel).

{424/2022. (X. 28.) Korm.rendeletet módosító 515/2023. (XI. 22.) Korm.rendelet}

2023. 11. 22.

Bemelegítésképpen: a jegybanki alapkamat az eddigi – 2023. 10. 25-től érvényes – 12,25 %-ról lecsökken 11,5 %-ra 2023. 11. 22-től.

{55/2023. (XI. 21.) MNB rendelet}

No még egy: mostantól december első péntekje a Magyar Vállalkozók Napja. Ezzel ismeri el az Országgyűlés a vállalkozók értékteremtő munkáját. (Remélem, előbb-utóbb majd lesz Könyvelők Napja is, mert azt gondolom, hogy a mi munkánk külön elismerést érdemel.)

{24/2023. (XI. 21.) OGY határozat}

A „nap híre”, hogy 2023. 12. 01-től emelkedik a minimálbér – egy csomó plusz munkát adva nekünk, hogy év vége felé se unatkozzunk. Nézzük a részleteket, vagyis azt, hogy jövő hónap elejétől milyen bérekkel kell számolnunk!

A MINIMÁLBÉR 266800,- Ft/hó, illetve 1534,- Ft/óra (2023. 11. 30-ig 232000,- Ft/hó és 1334,- Ft/óra volt). Ezt a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltők – a 9-es FEOR-szám alá tartozók és a minimálbéres ügyvezetők – kaphatják.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak (alkalmi munkavállalók) esetében a minimálbér 10430,- Ft/nap, illetve 1304,- Ft/óra (minimálbér 85 %-a) 2023. 12. 01-től.

Minden más dolgozónak legalább a GARANTÁLT BÉRMINIMUMot meg kell kapnia, mely 2023. 12. 01-től 326000,- Ft/hó, illetve 1874,- Ft/óra (2023. 11. 30-ig 296400,- Ft/hó és 1704,- Ft/óra volt).

Alkalmi munkavállalóknál ez 13041,- Ft/nap, illetve 1630,- Ft/óra (garantált bérminimum 87 %-a) 2023. 12. 01-től.

A minimálbéres alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege (vagyis az a napi jövedelem, ameddig nem kell szja-t fizetniük) az év eleji napi minimálbér 130 %-a, azaz továbbra is 13871,- Ft/nap. A részükre kifizetett bér 21340,- Ft/nap összegig számolható el költségként (év első napján érvényes napi minimálbér kétszerese).

Ugyanakkor ha garantált bérminimumos munkakörben dolgozik az alkalmi munkavállaló, akkor a mentesített keretösszeg változatlanul 17719,- Ft/nap (év eleji napi garantált bérminimum 130 %-a). A költségként elismert összeg ebben az esetben is 21340,- Ft/nap.

Vagyis ebben most nincs változás, a mentesített keretösszeg majd csak jövőre, 2024. 01. 01-től fog emelkedni (minimálbéreseknél 15951,- Ft/nap, garantált bérminimumosoknál 19487,- Ft/nap összegre), hiszen az év első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni.

Az EFO-sok (egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak) közterhe viszont a hónap elején érvényes minimálbérhez kötött, így 2023. 12. 01-től az EFO közterhe:

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300,- Ft/nap,

– alkalmi munka esetében 2700,- Ft/nap,

– filmipari statiszta esetében 8000,- Ft/nap.

Az EFO-sokról részletesebben írt Kovács Andrea az alábbi linken:

Egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2023. december 1-jétől

Fizetendő összegek 2023. 12. 01-től MINIMÁLBÉR alkalmazásánál

Fizetendő összegek 2023. 12. 01-től GARANTÁLT BÉRMINIMUM alkalmazásánál

A NAV részére havonta utalandó összegek garantált bérminimummal számolva:

– egyéni és társas vállalkozó után 15987,- Ft-tal (ha van vállalkozói kivétje),

– munkavállalók után 13764,- Ft-tal

emelkednek 2023. november hónaphoz képest.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024. 01. 01-től 11300,- Ft/hó, 380 Ft/nap.

A minimálbérhez kötött kedvezmények most nem változnak. A személyi kedvezmény, egyesületek adómentes repi- és üzleti ajándék kerete, egyes meghatározott juttatások (pl. csekély értékű ajándék, szóróajándék) kerete, adómentes juttatások (pl. szakképzési munkaszerződés alapján tanulónak adott pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, sport- és kulturális rendezvény belépője, home office költségtérítése) majd csak 2024. 01. 01-től fog emelkedni.

No és persze a szocho-plafon sem változik most (marad 5568000,- Ft), hiszen az is az év eleji minimálbérhez kötött.

Ugyancsak nem változik az átalányadósok bevételi és adómentes kerete sem, mivel azt az éves minimálbérhez kell viszonyítani, ami az Szja tv. szerint „az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese”. Vagyis majd „csak” azokkal az átalányadózókkal lesz problémánk a negyedéves járulékbevallás elkészítésénél, akiknek a IV. negyedévben az adóköteles jövedelme nem éri el minimálbéres átalányadózó esetében a 730800,- Ft-ot (2*232000+266800), garantált bérminimumos esetében pedig a 918800,- Ft-ot (2*296400+326000). Akinek ennél több az adóköteles jövedelme, az úgyis a tényleges jövedelme után fizeti az adót, járulékot.

A rehabilitációs hozzájárulás is az év első napján megállapított minimálbérhez kötött, így az idén ez 2088000,- Ft/fő/év.

Bezzeg a járulékfizetési minimum! Ugyanis a Tbj-ben minimálbérként a tárgyhó első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni, vagyis 2023. 12. 01-től a tb-járulékot munkavállalók esetében legalább 80040,- Ft után meg kell fizetni (az eddigi 69600,- Ft helyett).

{508/2023. (XI. 20.) Korm.rendelet}

A gyógyfürdők, természetes ásványvizet, gyógyvizet, gyógyiszapot termelők, palackozók, csomagolók, forgalomba hozók, természetes gyógytényező felhasználásával egészségügyi szoltáltatást végzők számára lehet fontos a most megjelent, 2024. 03. 19-től hatályos „természetes gyógytényezőkről” szóló rendelet, mely az említettek engedélyeztetéséről, működési feltételeiről szól. (Ez váltja fel a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletet, mely szintén a természetes gyógytényezőkről szólt.)

Nem tartoznak azonban a rendelet hatálya alá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, a gyógynövények, illóolajok, kozmetikumok, állatgyógyászati készítmények, élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő palackozott természetes ásványvizek.

{509/2023. (XI. 20.) Korm.rendelet}

Változnak a közhasznú fürdők, szaunák, gőzfürdők létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szabályok is. Egyes részei már 2023. 11. 21-től, de a zöme csak 2024. 03. 19-től lesz hatályos. (Persze azért érdemes az ilyen ügyfelek figyelmét már most felhívni rá.)

{510/2023. (XI. 20.) Korm.rendelet}

Ismét változik (2024. 01. 01-től) a tartalékköteles hitelintézeteknél a 10/2005. (VI. 11.) MNB rendeletben meghatározott egyes kötelező tartalékráták mértéke. A 2 évet meghaladó lejáratú betétek, felvett hitelek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a repók kötelező tartalékrátája továbbra is 0 %. Viszont az ezen kívüli források kötelező tartalékrátája a hitelintézet nyilatkozatától függően az eddigi 10-15 % helyett 10 % lesz 2024. 01. 01-től. A tartalékköteles hitelintézetnek 2024. I. negyedévre vonatkozóan nem kell a kötelező tartalékráta mértékéről nyilatkozatot tennie.

{6/2023. (III. 8.) MNB rendeletet hatályon kívül helyező 52/2023. (XI. 20.) MNB rendelet}

Persze ezzel együtt módosítják a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, képzésének és elhelyezésének módjáról szóló rendeletet is 2024. 01. 01-től, így a hitelintézeteknek ezt is érdemes lesz újra átnézni.

{10/2005. (VI. 11.) MNB rendeletet módosító 53/2023. (XI. 20.) MNB rendelet}

Az élelmiszer-vállalkozások számára fontos, hogy az általuk működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelmények változnak 2023. 12. 15-től. Például a mikro- és kisvállalkozásoknak 2024. 05. 01-től elektronikus önellenőrzési tervvel, elektronikus dokumentációs rendszerrel kell rendelkezniük, ki kell jelölniük az önellenőrzést végző személyt. (Köthetnek megállapodást a NÉBIH-hel az önellenőrzési együttműködésre.)

{28/2017. (V. 30.) FM rendeletet módosító 61/2023. (XI. 20.) AM rendelet}

Ha valakinek esetleg az az álma lett volna, hogy a veszélyhelyzetnek 2023. 11. 25.-én vége lesz (merthogy a májusban megjelent rendeletben ez a dátum szerepelt „vége” dátumként), azt el kell keserítenem. Bár szerintem egyáltalán nem meglepő, hogy a veszélyhelyzetnek nem lesz vége ezen a héten. Ezt támasztja alá, hogy az Országgyűlés most felhatalmazta a Kormányt a veszélyhelyzet 2024. 05. 23-ig történő meghosszabbítására. Ugyan az ezt tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, de semmilyen kétségem nincs a felől, hogy a veszélyhelyzetet megint meghosszabbítják (és fogadni mernék rá nagyobb tétben, hogy jövő májusban sem lesz vége). Szóval marad a rendeleti kormányzás, tehát továbbra is kapkodhatjuk a fejünket az ad hoc jogszabályok rengetegében.

{2023. évi LXXII. törvény}

Megjelent a NAV 2023. december hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 615,- Ft/l
• Gázolaj: 645,- Ft/l
• Keverék: 664,- Ft/l
• LPG autógáz: 314,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 11. 16-án megjelent 58. száma}

A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer–előállítás és –értékesítés higiéniai feltételeiről jelent meg egy 2023. 11. 23-tól hatályos rendelet, melyről azokat az ügyfeleket érdemes értesíteni, akik

• kistermelői tevékenység keretében termelnek, állítanak elő, vagy értékesítenek élelmiszert (ideértve pl. a falusi vendégasztalt is);
• állati eredetű élelmiszert forgalmaznak kiskereskedőként (ideértve pl. az élőhalat is);
• vadászattal foglalkoznak, van vadászterületek (saját vagy bérelt), és az ott elejtett vagy tulajdonába került vadat értékesíti;
• kisvágóhidat működtetnek;
• vadhúsvizsgálattal

Tömören a lényege: az ilyen tevékenységet végzőknek az illetékes járási hivatalban nyilvántartásba kell vetetniük magukat. Vadászattal foglalkozóknak ezt a NÉBIH-nél kell megtenniük. A bejelentendő adatok körét a rendelet részletesen felsorolja. Még azt is beleírták, hogy a kiskereskedők mely élelmiszereket hogyan fagyaszthatják le, milyen szolgáltatásokat nyújthatnak a kistermelők, hány kg száraztésztát lehet előállítani, mennyi termesztett gombát lehet értékesíteni, stb. Sőt hosszasan taglalják benne azt is, hogy az elejtett vaddal mit kell és lehet tenni, hogyan üzemelhet a kisvágóhíd. Szóval kiskereskedőknek, bármilyen állati eredetű élelmiszert termelőknek kötelező olvasmány ez a szolid 25 oldalas rendelet (amiben nagyon-nagyon fontosak a mellékletekben leírtak)!

{60/2023. (XI. 15.) AM rendelet}

2023. 11. 13.

A 100 milliárd Ft-ot meghaladó adóalap után kisker. adót fizetők adóját megemelik: 2024-ben 4,5 % adót kell fizetniük az eredetileg tervezet 4,1 % helyett. Az ennél kisebb adóalap utáni kisker. adó nem változott, vagyis az adóalap az

• 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
• 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,15 %,
• 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 1 %.

Ugyanakkor egy új rendelkezés is bekerült a rendeletbe, mely szerint a TEÁOR 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a következő adómértékeket kell alkalmazni a 2024-ben kezdődő adóévben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész után:

• 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
• 500 millió Ft-ot meghaladó része után 3 %.

Aki „normál” kiskereskedelemmel is foglalkozik az üzemanyag kiskereskedelem mellett, annak a 2024. évi adóját arányosan kell megállapítania, vagyis az üzemanyag kisker. után az utóbbi, míg a többi kisker. bevétel után az előbbi adómértéket fizeti.

{197/2022. (VI. 4.) Korm.rendeletet módosító 492/23. (XI. 2.) Korm.rendelet}

Aki szeretne a jövőben állami közbeszerzési szaktanácsadóként tevékenykedni, az feltétlenül olvassa el a 154. számú Magyar Közlöny 8351.-8361. oldalán megjelent, 2023. 11. 08-tól hatályos rendeleteket.

{478/2023. (X. 31.) Korm.rendelet és 479/2023. (X. 31.) Korm.rendelet}

A munkaviszony megszűnésekor 2024. 01. 01-től nem kell kiállítani az „Igazolás az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához” című nyomtatványt. De még mielőtt bárki elkezdene örülni: helyette „Foglalkoztatási igazolás”-t kell kiállítani, melynek tartalma:

– munkaadó adatai: név, székhely, adószám, TEÁOR-szám, jogelőd munkáltató adatai (név, cím, adószám), a munkavállaló által a munkaviszonyban töltött idő időtartama, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölése;

– a munkavállaló természetes személyazonosító adatai, TAJ-száma, adóazonosító jele;

– a munkavállaló munkaviszonyának típusa, munkakörének megnevezése;

– a munkaviszony kezdete és vége, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartam, a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete), az ezen kezdőnaptól számított 4 naptári negyedév kezdő napjától számított 4 naptári negyedévben elért tb-járulékalap összege forintban, valamint azon hónapok száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja;

– a munkaviszony megszűnésekor irányadó munkabér, egyéb járandóság, távolléti díj, végkielégítés összege;

– a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás és ennek jogosultja, vagy az, hogy a munkavállalónak nincs tartozása;

– a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcíme;

– a kiadott apasági vagy szülői szabadság tartama, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott ilyen szabadság időtartamát is;

– a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdete és vége, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összege, illetve az érvényesített családi járulékkedvezmény összege;

– az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összege;

– tb-kifizetőhely esetén a megelőző 2 éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csed, örökbefogadói díj és gyed időtartama.

Szóval nem hogy egyszerűsödött volna a kiadandó igazolás, de még több adatot kell egy igazoláson feltüntetni.

Ezt az igazolást munkáltatói felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő 5 munkanapon belül kell kiadni – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkavállaló részére. A foglalkoztatói igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól. (A rendelet ezen mondata szerint tehát csak akkor kell papír alapon kiadni, ha a munkavállaló kéri, vagyis alaphangon elegendő elektronikusan elküldeni neki. Az elektronikus űrlap megjelenési formáját majd egy miniszteri rendelet fogja tartalmazni.)

A lényeg tehát: az „álláskeresési igazolólap” helyett ezentúl „foglalkoztatási igazolás”-t kell kiállítani a munkaviszony megszűnésekor.

{1991. évi IV. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

A fenti igazoláskiadási kötelezettség miatt törlik 2024. 01. 01.-től a munka törvénykönyvből azt az előírást, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor igazolást kell kiadni a kiadott apasági vagy szülői szabadság tartamáról (hiszen ez beépül a foglalkoztatási igazolásba).

Ugyanakkor hatályon kívül helyezik az Mt. 203. § (2) bekezdését, ami szerint eddig az egyszerűsített foglalkoztatottaknak nem kellett kiadni a munkaviszony végén a 80. §-ban meghatározott kilépős papírokat. Mit mondjak, egy kicsit felment bennem a pumpa: nem elég, hogy idéntől az EFO-s szerződés mellé még a munkáltatói tájékoztatót, a készpénzfizetésről való megállapodást, és az adatkezelési tájékoztatót is minden egyes EFO-s szerződéshez meg kell csinálni, 2024. 01. 01-től tovább bővül a papírgyártás. Ugyanis jövőre az EFO-s jogviszony végén (vagyis ha mondjuk minden másnap jön az alkalmi munkavállaló dolgozni, akkor minden másnap) ki kell adni azon igazolásokat, amit eddig csak a normál munkaviszonyosoknak adtunk ki. Szuper nem? Éljen az adminisztráció egyszerűsítése!

Lássuk, milyen igazolásokat kell kiadni a munkaviszony megszűnésekor, és ezekből melyiket kell az alkalmi munkavállalók részére is kiadni!

• A fentebb említett, az 1991. évi IV. törvény által előírt „Foglalkoztatói igazolás”. Ezt az új előírás egyik pontja alapján EFO-sok részére nem kell kiállítani.
• Igazolás a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (köznapi nevén: TB kiskönyv). Ezt szerintem nem kell adnunk az EFO-snak, hiszen ő az EFO tv. alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak.
• Jövedelemigazolás egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapításához. Szerintem ezt sem kell az EFO-s részére kiadni, hiszen nem biztosított.
• Adatlap a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről, az adó és az adóelőleg levonásáról, a figyelembe vett családi kedvezmény összegéről, a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor. Sajna ezt is ki kell adni minden EFO-s jogviszony-megszűnéskor. Az esetek zömében ez egy „nullás igazolás” lesz, merthogy a legtöbb EFO-snál nem keletkezik adóköteles jövedelem, úgyhogy duplán nem értem, mi a fenének kell ezt kiadnunk.
• Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről. No ezt nem ússzuk meg az EFO-soknál, mert ki kell adni. Csak azt nem értem, hogy minek. Hiszen az EFO-sunk dolgozik 1-5 napot, utána megszűnik a munkaviszonya. Nincs az a végrehajtó, aki ennyi idő alatt megtalálná a munkáltatót a letiltás érvényesítésével. (Persze értem én, hogy az előző munkahelyéről kapott kilépős papírokban lehet letiltás, no de ha az régebbi, akkor egyáltalán nem biztos, hogy még mindig fennáll a tartozás, úgyhogy nem lehetünk biztosak benne, hogy le kell vonni a béréből. Egyedül a %-os mértékű gyerektartást tudom elképzelni, hogy szóba jöhet. No de azt meg hányan fizetnek? Nálunk pl. a kb. 70 EFO-s közül senki. Szóval adjunk ki havonta legrosszabb esetben 15 x 70 db igazolást egy ilyen agyament jogszabályváltozás miatt. No és persze minden munkaviszony elején kérjük be tőle ezeket a papírokat. Klassz. Sírni tudnék.)

Jó lenne, ha tényleg egyszerűsödne az adminisztráció, de sajnos egyre csak bonyolódik. Azt jogosnak gondolom, hogy az állandó dolgozók részére a tartozásigazolást ki kell adni (EFO-soknak szerintem felesleges), hiszen jó, ha a következő munkáltató tudja, hogy milyen letiltásai vannak a dolgozónak. No de a TB-kiskönyv szerintem teljesen felesleges az állandó dolgozóknál is, hiszen a NAV és az OEP, no meg a NYUFI nyilvántartásában szerepelnek azok az adatok, amiket a rózsaszín kiskönyvbe beírunk. Annyira jó lenne, ha ezt „fent” is észre vennék!

Szerintem elég lenne egyetlen „kilépős papír”, amin rajta van az összes adat (bér, levont adók, járulékok, álláskeresési járadékhoz szükséges adatok, és a letiltás adatai is), mert így megspórolnánk egy csomó papírt, meg aláírást. Az EFO-soknak meg még ez sem kellene, hogy a neve szerint is „egyszerűsített foglalkoztatás”-nak kellene lennie. Úgyhogy most imádkozom, hátha valami értelmes ember beleírja mondjuk a Munka Törvénykönyvébe, hogy egyetlen igazolást kell kiadni a munkaviszony megszűnésekor, de azt is csak akkor, ha a kifizetés biztosított részére történik (mert az EFO-sok, kis összegű megbízási jogviszonyosok esetében ez teljesen lényegtelen papír- és időpocsékolás, felesleges költség).

{2012. évi I. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

A munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, új technológia, munkaeszköz alkalmazásakor a munkáltatónak munkavédelmi oktatást kell tartania. 2024. 02. 01-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg azon tevékenységeket munkaköröket, melyeknél a rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető a munkavédelmi oktatás (akár úgy is, hogy a tematikát belső elektronikus hálózaton teszi közzé a munkáltató). Úgyhogy várjuk ezt a rendeletet.

{1993. évi XCIII. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

Az szja törvény módosítása értelmében az első házasok, a súlyos fogyatékosság, valamin a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló nyilatkozatban 2024. 01. 01-től a magánszemély kérheti, hogy a nyilatkozat tartalmát visszavonásig vegye figyelembe a kifizető (persze az első házasok kedvezményénél a 24 hónapos maximális időszakot ekkor is figyelnie kell a kifizetőnek).

{1995. évi CXVII. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, és a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha 50-nél több munkavállalót foglalkoztatnak (eddig ez 5 fő volt), vagy 50 főt meghaladó befogadóképességű épülettel rendelkeznek, vagy 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek a 2024. 01. 01-től hatályos módosítás értelmében. Akik nem tartoznak az imént említett körbe (vagyis pl. 50-nél kevesebb munkavállalójuk van), azok is kötelesek 2024. 01. 01-től elérhetővé tenni az általános tűzvédelmi szabályzatot, amit a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tesz közzé rendeletben.

Ha valaki bérel egy ingatlant, akkor neki nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie, ha a bérbeadónak, üzemeltetőnek van az épületre tűzvédelmi szabályzata.

Egy kis enyhítés, hogy – bár a tűzvédelmi oktatást a munkába állás előtt meg kell tartani, de – azon munkáltatók körét, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter fogja rendeletben meghatározni a kockázati osztályba sorolással.

{1996. évi XXXI. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

Emelkedik 2024. 01. 01-től a mikrogazdálkodói beszámolókészítés határértéke. Így tehát 2024. 01. 01-től az a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó készíthet mikrogazdálkodói éves beszámolót, akinek a következő 3 mutatóérték közül 2 nem haladja meg az alábbi határértéket:

– a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot (az eddigi 100 millió helyett);

– az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot (az eddigi 200 millió helyett);

– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt (ez nem változik).

{2000. évi C. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

A termékdíj raktár engedélye 2024. 01. 01-től határozatlan időre szól (eddig max. 5 évig volt érvényes).

{2011. évi LXXXV. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

Változik az útdíjtörvény. Kibővül az útdíjköteles gépjárművek köre: 2024. 01. 01-től ilyennek minősül a nehéz tehergépjármű és a lakóautó, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból vagy másik útdíjköteles gépjárműből álló járműszerelvény.

{2013. évi LXVII. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

A végére egy jó hír: 2024. 09. 01-től az állam a szakképző intézményben tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. (Persze ezt a szülő, törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló visszautasíthatja, bár nem tudom, miért tenné.)

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2023. évi LXX. törvény}

2023. 10. 30.

Lesz fűtés a közintézményekben, óvodákban, iskolákban az idei télen, ugyanis hatályon kívül helyezték az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről, a közintézmények léghőmérsékletének korlátozásáról szóló rendeletet.

{353/2022. (IX. 19.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 477/2023. (X. 26.) Korm.rendelet}

A felszámolás alatt lévő cég gazdasági tevékenysége folytatásának érdekében való értékesítéséről szóló rendeletet annyira jól sikerült összerakni idén áprilisban, hogy 2023. 10. 26-tól már hatodszor módosítják. Most éppen azt írták bele, hogy a nyertes ajánlattevőnek az üzletrész-átruházás után is kötelessége ingyenesen együttműködni a felszámolóval. Ezen kívül több bekezdés is apróbb ráncfelvarráson esett át. Úgyhogy a felszámolással foglalkozók még véletlenül se alkalmazzák ezt a jogszabályt rutinból, inkább mindig nézzék meg, hogy az adott héten éppen mi szerepel ebben a rendeletben. Már csak azért is, mert ez a rendelet a 436/2023. (IX. 21.) Korm.rendeletet is módosítja, így a fentebb említett változásokat a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

{129/2023. (IV. 17.) Korm.rendeletet módosító 472/2023. (X. 25.) Korm.rendelet}

Tavaly nagyon sokszor (tízszer) változott a jegybanki alapkamat, amíg a 2022. év eleji 2,4 %-ról felmászott a 2022. 09. 28-tól érvényes 13 %-ra. Most elkezdett csökkenni: 2023. 10. 25-től a jegybanki alapkamat 12,25 %. (Gyanítom, hogy a csökkenés nem lesz olyan gyors, mint az emelkedés volt.)

{48/2023. (X. 24.) MNB rendelet}

A vadgazdálkodással foglalkozók figyelmét érdemes felhívni rá, hogy több, rájuk vonatkozó rendelet is változott 2023. 10. 24-től, ezért érdemes a rendeletek aktuális változatát átnézniük:

• A vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletében {79/2004. (V. 4.) FVM rendelet} a kérelemre, a vadászati engedélyek kiállítására, vadaskertekre, apróvadtartó telepekre, vadgazdálkodási tervre, hivatásos vadászokra, vadászati napló tartalmára, vadászjegyre, vadászat lebonyolítására, trófeabírálatra, vadászati idényre, hivatásos vadász szolgálati egyenruhájára, az őt megillető lődíjra vonatkozó előírások módosultak.
• Nagyon fontos változás, hogy a hivatásos vadász ezután nem lőszert kap, hanem a 26. sz. mellékletben meghatározott összegű lődíjra lesz jogosult, melyet készpénzben vagy átutalással kell részére kifizetni. Éppen ezért ezt 2023. 10. 24-től már számfejteni is kell részükre, méghozzá szerintem a jogviszony szerint (jellemzően munkabérként). A kérdést azonban tisztázni kell (mert eddig a lődíj nem minősült jövedelemnek, tekintettel arra, hogy természetben -lőszerben- kapták meg a vadászok), így elküldtem egy állásfoglalás-kérést a NAV-hoz. Amikor válaszolnak, akkor azt közzé fogom tenni.
• A vadásztanfolyamról, vadászvizsgáról szóló 19/2022. (VII. 29.) AM rendelet módosítása megváltoztatta a vadászvizsgára vonatkozó előírásokat.

{57/2023. (X. 16.) AM rendelet}

Ugyan a tranzitszállítások kivételével továbbra sem hozható be Magyarország területére egy csomó termék Ukrajnából (ezek az „érzékeny termékek”), de 2023. 10. 10-től ezek száma eggyel csökkent, mivel a rendeletből törölték a 1701 Vtsz. alá tartozó „Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban” termékcsoportot. Tehát ezt már be lehet hozni, sőt forgalomba is lehet bocsátani Magyarországon. Persze azért bőven maradt még olyan, ami nem hozható be, pl.: szarvasmarha-, sertés-, baromfi-, juh- vagy kecskehús, tojás, méz, zöldség, gabonafélék, liszt, repce, napraforgómag, olaj, kenyér, bor.

{130/2023. (IV. 18.) Korm.rendeletet módosító 464/2023. (X. 9.) Korm.rendelet}

2023. 10. 09.

Az első hírem, hogy a NAV Ügyfélportálon a „Foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések”-ben az „Egyszerűsített foglalkoztatás” adatai mellett már a „Biztosítási jogviszonyok” is letölthetők excel (xlsx) formátumban. (Linkje: https://ugyfelportal.nav.gov.hu/foglalkoztatottsag/foglalkoztato ).

De az ÜPO kezdőoldalán lévő „Foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések” csempére kattintva is könnyedén eljuthatunk ide, és pillanatok alatt le tudjuk kérni és tölteni, hogy kiről mi, mikor lett bejelentve (hasonlít a régi eBev-es biztosítotti lekérdezésre, csak gyorsabban elkészül). Ha nem adunk meg semmilyen lekérdezési paramétert (vagyis nem szűkítjük le a kört), akkor a cég összes biztosítotti bejelentését le tudjuk tölteni egyben.

Ha valakit érdekel a nyugellátások és egyes más ellátások (pl. árvaellátás, baleseti járadék, rehabilitációs és rokkantsági ellátás, stb.) 2023. november havi 3,1 %-os, 2023. január-november hónapra vonatkozó kiegészítő emeléséről szóló rendelet, azt a Magyar Közlöny 143. számának 7920. oldalán találja meg.

{463/2023. (X. 6.) Korm.rendelet}

Megjelent az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása, mely szerint az építőipari rezsióradíj áfa nélküli legkisebb mértéke 2023. évre 5856,- Ft/óra.

{18/2023. (X. 5.) ÉKM rendelet}

Kb. 3,5 hónapja (2023. 06. 26.-án) írtam a vendégmunkásokkal kapcsolatos törvényről, melynek előírásait 2023. 11. 01-től kellett volna alkalmazni (a vendégmunkás 180 napon belül 90 napot meghaladóan, max. 2 + 1 évig tartózkodhat országunkban). Ezt rögtön felejtsük is el, ugyanis a Kormány meggondolta magát: a most megjelent, 2023. 11. 01-től hatályos kormányrendeletben felülírták ezt a törvényt: a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet alkalmazni ezt a törvényt.

{462/2023. (X. 5.) Korm.rendelet}

A villamos energiáról szóló rendelet módosítása értelmében a háztartási kiserőműveknél a fázisok szerinti terhelés és vételezés összesített energiamérleg szerinti elszámolását kell alkalmazni 2023. 10. 20-tól, melynek részletszabályait az elosztói szabályzatban lehet megtalálni, ha valakit érdekel. No és itt is leírták, hogy nem lép hatályba a betáplált és vételezett áram mennyiségének külön-külön megállapítása, vagyis marad a szaldó elszámolás.

{273/2007. (X. 19.) Korm.rendeletet módosító 460/203. (X. 5.) Korm.rendelet}

Az idősoros elszámolással rendelkező háztartási kiserőmű (pl. napelem) üzemeltetője 2024. 01. 01-től a veszélyhelyzet végéig az általa termelt és a hálózatba betáplált áramot villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek értékesítheti, vagy azt az adott csatlakozási ponton értékesítő egyetemes szolgáltató átveszi tőle. (Mondjuk nálunk az MVM az áramszolgáltató, de akár az E.Onnak is eladhatnám az áramot. Kíváncsi lennék, hogy megvenné-e tőlem. Gyanítom, hogy nem.)

{459/2023. (X. 5.) Korm.rendelet}

A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló rendeletet azoknak érdemes alaposabban áttanulmányozni, akik szellemi tulajdonjogot, vagy közös kutatás, fejlesztés, hasznosítás céljából ruházzák át szellemi tulajdonjogi oltalom tárgyát, know-how-t. Ugyanis ők bizonyos feltételek mellett mentesülnek a versenytilalmi korlátozás alól 2023. 10. 15-től.

A korábbi, ezzel kapcsolatos rendelet – 206/2011. (X. 7.) Korm.rendelet – ezzel együtt hatályát veszítette.

{456/2023. (X. 5.) Korm.rendelet}

Mentes az szja és a szocho alól 2023. 11. 16-tól a veszélyhelyzet végéig a borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, szőlőből készült borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása.

Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy a boltban vásárolt bor után továbbra is meg kell fizetni a repiadót, viszont a közvetlenül a borászattól vásárolt bor szja- és szochomentes, illetve a borászatokban szervezett borkóstolók, borvacsorák során felszolgált bor is adómentes lesz (de persze a reprezentáció, üzleti vendéglátás keretében felszolgált étel nem).

{451/2023. (X. 4.) Korm.rendelet}

Az EPR–díjakat tartalmazó rendeletbe bekerült 2023. 10. 05-től egy új melléklet, mely a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója által választható díjátalány mértékét tartalmazza.

{8/2023. (VI. 2.) EM rendeletet módosító 21/2023. (X. 4.) EM rendelet}

Az Alkotmánybíróság alaptörvény–ellenesnek minősítette a munka törvénykönyve 276. § (8) bekezdésében a „-tanácskozási joggal-” kifejezést. Így ez a rész most a következőképpen szól: „Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson részt venni.”

{22/2023. (X. 4.) AB határozat a 2012. évi I. törvény 276. § (8) bekezdés alaptörvény-ellenességéről}

Megjelent a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékekről szóló rendelet, mely – csakúgy, mint az EPR-díj és a szelektív hulladékgyűjtés – a MOHU MOL-hoz fog tartozni 2024. 01. 01-től, és természetesen fizetési kötelezettséggel is jár, valamint az érintetteknek 2023. 11. 15-ig regisztrálni is kell a MOHU honlapján (megfizetve a csatlakozási, szolgáltatási és visszaváltási díjat). Ez a regisztráció nagyon fontos, mert e nélkül a terméket nem lehet forgalomba hozni.

(No és persze tudjuk: a gyártó nem csak az, aki a terméket előállítja, hanem az is, aki belföldön először forgalomba hozza vagy saját célra felhasználja.)

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után 50,- Ft/db visszaváltási díj fizetendő a MOHU MOL felé havonta, a termék első belföldi forgalomba hozatalát követő hónap utolsó napjáig. A vevő felé a terméket a visszaváltási díjjal növelt értéken kell értékesíteni.

A kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját pedig a gyártó határozza meg, de ennek változásáról a forgalmazót legalább 30 nappal a változás bevezetése előtt tájékoztatnia kell.

Kötelezően visszaváltási díjas termék: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély (max. 5000 db/év) mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását. A „visszaváltható”-ságot a terméken jól látható helyen, jól olvashatóan és tartósan megmaradóan kell feltüntetni. A rendelet mellékletében a pontos képet is közlik arról, hogy ennek hogyan kell kinéznie.

Lehetnek önkéntesen visszaváltási díjas termékek is: ezen a gyártó önkéntesen jelöli, hogy „visszaváltható”, és ennek gyártását, forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak (Pest Vármegyei Kormányhivatal) bejelenti.

A visszaváltási helyet üzemeltető forgalmazónak (visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadók, értékesítők, melyek visszaváltási helyet működtetnek) is szerződést kell kötnie a MOHU-val. A 400 m2-nél nagyobb eladóterű, élelmiszert értékesítő forgalmazónak automata visszaváltó berendezéssel, illetve kézi átvétellel kell biztosítania a kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltását.

De legalább az automata visszaváltó berendezés beszerzését, telepítését, karbantartását a MOHU végzi, és nem csak a 400 m2-nél nagyobb üzletekben helyez el ilyet, de minden 1000 főnél nagyobb népességű településen is kialakít visszaváltási helyet.

A boltban vásárlói tájékoztatót kell kihelyezni a visszaváltási díjas termékekről.

A MOHU nyilvántartja, és havonta, a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig kifizeti a visszaváltási helyet üzemeltetőnek a visszaváltási díjat, és a visszaváltás biztosításának indokolt költségeit ellentételező kezelési díjat.

Az eddig a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló rendelet – 209/2005. (X. 5.) Korm.rendelet – hatályát veszti 2023. 10. 31.-én.

{450/2023. (X. 4.) Korm.rendelet}

A fentiekhez kötődően 2024. 01. 01-től nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR–díjat) fizetni a visszaváltási díjas termékek után. Ennek kapcsán változik az EPR-díjról szóló rendelet 4. és 5. számú melléklete is.

{80/2023. (III. 14. Korm.rendeletet módosító 450/2023. (X. 4.) Korm.rendelet}

2023. 10. 02.

NETA (népegészségügyi termékadó) szempontjából 2023. 09. 30-tól a veszélyhelyzet ideje alatt élmény- és szabadidősportnak, valamint egészségmegőrző programnak nem a törvényben (2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pont) leírt fogalom minősül, hanem minden tevékenység, akció, szemléletformáló kampány vagy program, továbbá ezeket szolgáló beruházás, amit az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete az e célt szolgáló előirányzatból támogatott.

A NETA-alany a fizetendő adójának 10 %-át felajánlhatja élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett nyilatkozattal (ebben nincs változás). A NAV a veszélyhelyzet végéig a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül akkor is átutalja a jogosultnak, ha esetleg neki adótartozása van, ugyanis az ehhez kötődő korlátozást átmenetileg – a veszélyhelyzet végéig – eltörölték.

{441/2023. (IX. 27.) Korm.rendelet}

A társasházakról szóló törvény azon passzusa, miszerint „a közgyűlés által megválasztott képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja” eredetileg 2019. 05. 01-ig volt megengedett. A módosítás szerint azonban 2025. 05. 01-ig él ez az előírás.

{2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvényt módosító 2023. évi LXI. törvény – és ez nem vicc}

A 2021-ben 1 milliárd Ft feletti árbevételt elérő élelmiszer–kiskereskedők kötelező akciózása eredetileg 2023. 09. 30-ig tartott volna, de ezt most meghosszabbították 2023. 12. 31-ig.

{162/2023. (V. 5.) Korm.rendeletet módosító 440/2023. (IX. 25.) Korm.rendelet}

Továbbra is marad (az eddigi 2023. 09. 30. helyett most éppen 2023. 12. 31-ig) az az előírás, hogy a legalább 20 millió Ft összegű, látra szóló, illetve max 1 évre lekötött bankbetétek kamata nem haladhatja meg az ÁKK Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét (ami viszont a tavalyi 12,95 % helyett most már csak 10,01 %).

{471/2022. (XI. 21.) Korm.rendeletet módosító 440/2023. (IX. 25.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2023. évi 48. számának 5110 – 5113. oldalain tette közzé 2023. 09. 22-én az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A felszámolási eljárás során 2023. 09. 22-től az ÜHG-egységek ellenértékének azon részét nem kell megtéríteni az adósnak, amelynek erejéig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős mértékű csökkentésére alkalmas beruházást valósított meg az általa üzemeltetett létesítmény területén, vagy ilyen beruházásra pénzügyi kötelezettséget vállalt.

{265/2023. (VI. 28.) Korm.rendeletet módosító 438/2023. (IX. 2.) Korm.rendelet}

A felszámolási eljárás során való telekalakítással kapcsolatban született egy veszélyhelyzeti rendelet, mely az erdő művelési ágú és a művelés alól kivett ipartelepként, kivett meddőhányóként nyilvántartott területek telekfelosztásával kapcsolatban ad 2023. 09. 22-től kedvezményeket.

{437/2023. (IX. 21.) Korm.rendelet}

A felszámolási eljárás során létrehozott kft. fizetésképtelensége 2023. 09. 22-től nem állapítható meg, ha az adós az üzletrész-átruházási szerződés teljesedésbe menését követő 30 napon belül vitatta a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét.

A felszámoló által a vagyonértékesítésre létrehozott kft. a szerződéseit 8 napos felmondási idővel írásban felmondhatja az üzletrész-átruházási szerződés teljesedésbe menéséig, illetve az azt követő 30 napig.

{436/2023. (IX. 21.) Korm.rendelet}

A gépjárművek EPR–díjában változás van 2023. 09. 22-től: már nem csak átvállalás esetén lehet díjátalány-fizetést választani, hanem „alaphangon” (vagyis a gépjármű gyártója – gyártónak minősül az első belföldi forgalomba hozó is – díjátalány-fizetést választhat). Ha ezt választja, akkor az általa forgalomba hozott, a tárgynegyedévi adatszolgáltatásban szereplő gépjármű mennyisége alapján kell megállapítani az EPR-díjat. A díjátalány tartalmazza a tartozékok és alkotórészek mennyiségét is. A díjátalány választását évente lehet megtenni (vagyis a választástól tárgyéven belül nem lehet eltérni). A díjátalányt fizetőnek a nyilvántartást a gépjárműmennyiség alapulvételével kell vezetnie (a tartozék vagy alkotórész külön-külön történő vezetése helyett).

A sütőolaj és –zsír esetében anyagmérleggel lehet igazolni, hogy a gyártó vevője alapanyagként használja fel a terméket (ami miatt nem kell utána az EPR-díjat megfizetni). Az anyagmérlegnek tartalmaznia kell a sütőolaj és -zsír mennyiségét, a létrejött végtermék mennyiségét, valamint az egységnyi végtermék létrehozásához felhasznált sütőolaj és -zsír mennyiségét és anyagnormáját.

A slusszpoén: ezek az új előírások 2023. 09. 22-től hatályosak, de 2023. 07. 01-től kell alkalmazni.

{80/2023. (III. 14.) Korm.rendeletet módosító 435/2023. (IX. 21.) Korm.rendelet}

A szelektív hulladékgyűjtési rendeletben 2023. 09. 22-től változnak a kötelezettségteljesítési, csomagolási és gépjárműkódok.

{272/2023. (VI. 29.) Korm.rendeletet módosító 435/2023. (IX. 21.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. Ebben az ügyfélnek vállalnia kell, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és a hatósági szerződésben előírt módon betartja a környezetvédelmi jogszabályokat, illetve a hatóság által kiadott engedély előírásait.

(Egyébként ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akiről a hatósági nyilvántartásban van adat, vagy akit a hatóság ellenőriz.)

Ha a szerződés megkötésre kerül, akkor a 314/2005. (XII. 25.) Korm.rendelet 26. §, és a 306/2010. (XII. 23.) Korm.rendelet 34. § (1) és 35. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket (pl. tevékenység korlátozása, megtiltása, bírság kiszabása) nem alkalmazzák a hatósági szerződés teljesítési határidőjén belül arra a jogsértésre, amelynek megszüntetésére a szerződést megkötötték.

A rendelet ugyan 2023. 09. 22-től hatályos, azonban a már megvalósult jogsértéseknél is alkalmazni kell. (Javaslom, hogy aki mostanában kapott környezetvédelmi bírságot, az járjon utána a hatóságnál, hogy ehhez mit kell tennie.)

{432/2023. (IX. 21.) Korm.rendelet}

2023. 09. 18.

Továbbra sem hozhatók be Magyarország területére – a tranzitszállítás kivételével – az érzékeny termékek, ha Ukrajnából származnak a rendelet 2023. 09. 16-tól hatályos módosítása értelmében. (Persze szabad forgalomba sem bocsáthatók, sőt nem vonhatók vámraktározási, vámszabadterületi vagy aktív feldolgozási eljárás alá sem.) A tranzitszállításban résztvevő termékeknek 15 napon belül el kell hagyniuk Magyarország területét. Jelentősen bővült az „érzékeny termékek” köre is, így aki Ukrajnából importál szarvasmarha-, sertés-, baromfi-, juh- vagy kecskehúst, tojást, mézet, zöldséget, gabonát, lisztet, megmunkált gabonafélét, repcét, napraforgómagot, olajat, cukrot, kenyeret, bort, annak mindenképpen érdemes a megváltozott előírásokat áttanulmányozni.

{130/2023. (IV. 18.) Korm.rendeletet módosító 430/2023. (IX. 15.) Korm.rendelet}

Eddig az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatónak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatóknak is kellett az NMHH felé felügyeleti díjat fizetniük, azonban 2024. 01. 01-től változik az előírás: nekik már nem kell felügyeleti díjat fizetniük. Viszont az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az eddigi 0,212 %-os mértékű (az előző évi nettó árbevétel után fizetendő) felügyeleti díj helyett 2024. 01. 01-től 0,25 % felügyeleti díjat kell majd fizetniük. Ez persze azt is jelenti, hogy a 2023. évi felügyeleti díjat még az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatónak nem minősülőknek is meg kell fizetniük (aminek a mértéke a 2022. évi nettó árbevétel 0,212 %-a).

Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatók azok, akik helyhez kötött hozzáférésen keresztül megfelelő, Magyarország egész területén megfizethető áron minden fogyasztó részére rendelkezésre álló szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatást, illetve hangszolgáltatást nyújtanak (pl. Magyar Telekom, Yettel, Vodafone).

{7/2016. (X. 14.) NMHH rendeletet módosító 4/2023. (IX. 14.) NMHH rendelet}

Változik a vállalkozási formában működő háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szolgálat praxistámogatásának összege 2023. 09. 15-től. A háziorvosoknál növekszik a praxisfinanszírozás kerete, új praxistámogatás lesz, viszont a szakdolgozókra kapott támogatás nem változik (összességében 1,3 %-kal nő a támogatottság). A fogorvosoknál pedig a praxisfinanszírozás emelkedése mellé bejön a praxistámogatás, viszont jelentősen csökken a szakdolgozói bértámogatás (összességében 4 %-kal csökken a támogatottság). Nő az otthoni szakápolás, a betegszállítás, művesekezelés, laboratóriumi ellátás éves kerete is. Ráadásként beleírták a rendeletbe, hogyan kell meghatározni a praxistámogatás összegét (41. számú melléklet).

{43/1999. (III. 3.) Korm.rendeletet módosító 428/2023. (IX. 14.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2023. október hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 647,- Ft/l
• Gázolaj: 661,- Ft/l
• Keverék: 697,- Ft/l
• LPG autógáz: 318,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 09. 14-én megjelent 47. száma}

Biztos már mindenki hallott arról, hogy a háztartási kiserőművek (pl. a tetőre szerelt napelemek) az előzetes hírekkel ellentétben 10 évig még az éves elszámolást alkalmazhatják. Viszont sehol nem láttam, hogy ez a hír melyik jogszabályon alapszik. Éppen ezért teszek róla említést, hogy a 2023. 09. 14-től hatályos rendeletmódosítás a Magyar Közlöny 129. számában jelent meg. A rendelet legújabb változata szerint a háztartási kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – vagyis azt a napot amikor az áramszolgáltató beköti a hálózatba a napelemet – követő 10. év végéig marad az éves szaldó elszámolás, ha az igénybejelentést 2023. 09. 07-ig beadták, és a háztartási kiserőművet legkésőbb 2026. 01. 01-ig üzembe is helyezik. Akinek már eddig is volt háztartási kiserőműve, és annak bővítését 2023. 09. 07-ig bejelentette, majd azt 2026. 01. 01-ig meg is valósítja (üzembe helyezi), annak a bővített kiserőműre is megmarad 10 évig az éves szaldó elszámolás.

Akinél viszont az üzembe helyezéstől számított 10 év 2023. 12. 31-ig letelik, annál 2023. 12. 31-ig alkalmazzák a szaldó elszámolást (arról nem szól a rendelet, hogy mi lesz utána).

Akinél pedig esetleg a 2023. 09. 07. napon érvényes megállapodás alapján nem éves szaldó elszámolást alkalmaznak, azoknál az eddig alkalmazott elszámolás megmarad (vagyis ne is számítsanak szaldó elszámolásra).

No de mi is az a „szaldó elszámolás”? Röviden: amennyit elfogyasztok, abból levonják azt, amennyit termelek, és a különbözetet kell kifizetnem (vagy ha többet termeltem, mint amennyit fogyasztottam, akkor a különbözetet fizetik ki nekem). Mivel éves szaldó elszámolás van, így az 1 év alatt termelt és felhasznált áram mennyiségét veszik figyelembe.

Akinél nem éves szaldó elszámolás van, annál ki kell fizetni a felhasznált áramot, az áramszolgáltató pedig kifizeti a termelt áram ellenértékét.

Aki pedig profil alapú elszámolást alkalmaz, az az eddigi 2023. 12. 31. helyett ezt 2024. 12. 31-ig alkalmazhatja. (Ilyen elszámolást azoknál alkalmaznak, akiknél az ellátás a kisfeszültségű hálózatról történik és nem rendelkeznek távlehívható fogyasztásmérővel vagy okosmérővel.)

{273/2007. (X. 19.) Korm.rendeletet módosító 427/2023. (IX. 13.) Korm.rendelet}

A fentiekre erősít rá a MEKH rendelete is, mely szerint 2024. 01. 01-től az elosztóhoz 2023. 09. 07-ig igazoltan beérkezett létesítés vagy bővítés esetében a háztartási kiserőmű üzembe helyezését követő 10 évig a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni. A különbséget az éves mennyiségek különbsége alapján kell képezni a 2023. 09. 07.-én már üzemben lévő, profilelszámolást alkalmazó felhasználóknál, valamint a 2023. 09. 07. – 2025. 12. 31. között üzembe helyezett háztartási kiserőműveknél, ha az igénybejelentés időpontjában profilos elszámolásúnak minősült a felhasználó.

{10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletet módosító 13/2023. (IX. 13.) MEKH rendelet}

A kukoricát termelőknek jelenthet segítséget az a rendelet, mely alapján 2023. 09. 16-tól azok, akik a 2022. évi egységes kérelmük alapján a legfeljebb 500 hektár területen max. 100 hektár kukorica termőterülettel rendelkeztek, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak (kompenzálandó az Ukrajnából származó kukorica behozatal megnövekedett mértéke miatt elszenvedett gazdasági veszteségüket).

{53//2023. (IX. 13.) AM rendelet}

Változik az agrártámogatások rendje, így az ilyenben részesülők figyelmét érdemes erre az új, 2023. 09. 18-tól hatályos rendeletre felhívni.

{54/2023. (IX. 13.) AM rendelet}

Akinek zöldség–gyümölcs termelői szervezete van, annak ajánlom olvasásra a 2023. 09. 13-tól hatályos rendeletet, mely ezen szervezetek KAP I rendelet 50. cikkében meghatározott operatív programjainak, támogatásainak részletes szabályait írja le.

{50/2023. (IX. 5.) AM rendelet}

Hét évvel ezelőtt született egy rendelet, mellyel kihirdették Magyarországon a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ez a rendelet eredetileg 2016. 09. 08-ig maradt volna hatályban, de azóta is mindig meghosszabbítják. Így tettek most is: a válsághelyzet 2024. 03. 06-ig fennmarad.

{41/2016. (III. 9.) Korm.rendeletet módosító 425/2023. (IX. 5.) Korm.rendelet}

Van a földforgalmi törvényben egy olyan előírás, mely szerint nem áll fenn az elővásárlási jog az olyan föld esetén, melynél a legfeljebb 10 hektár földdel rendelkező földműves vevő 20 km-en belül életvitelszerűen legalább 3 éve ott él (2013. évi CXXII. törvény 20. § i) pontja). Nos ezt a szabályt 2023. 09. 06-tól a veszélyhelyzet végéig (pontosabban a veszélyhelyzetet kihirdető 424/2022. (X. 28.) Korm.rendelet hatályban maradásáig) csak szántó, legelő (gyep), és rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet, vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet vonatkozásában lehet alkalmazni. Ami persze azt is jelenti, hogy pl. szőlő, gyümölcsös, kert esetén újra élnek a földforgalmi törvény elővásárlási jogra vonatkozó előírásai.

{424/2023. (IX. 5.) Korm.rendelet}

2023. 08. 31.

Szeretem az augusztust: nyugisabb az életünk, nincs extra határidő, és a jogalkotók is szabadságon vannak. Így aztán kevesebb hírem is van, viszont azért van köztük olyan, ami sokak számára érdekes lehet (némelyikhez nyugtató sem árt).

A tavasszal megalkotott EPR-díj (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer) rendelet újabb (már a 4.) módosítása jelent meg.

A mostani, 2023. 09. 01-től hatályos módosítás legfontosabb része, hogy a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti borászati termékekkel kapcsolatos rendelkezést is beleírták: a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója (tehát aki készíti, vagy hazánkba behozza) díjátalány-fizetésre jogosult (vagyis a tételes díj helyett ezt is választhatja).

{80/2023. (III. 14.) Korm.rendeletet módosító 421/2023. (VIII. 31.) Korm.rendelet}

Ahogy arról kb. 2 hónapja írtam: készülhetünk lelkileg arra, hogy az ismerősök felhívnak azzal, hogy „Kaptam egy levelet a banktól, mit csináljak?”. Erre a telefonhívásra október 1-től egészen év végéig számíthatunk. Már a levél szövegét is ismerhetjük, ugyanis megjelent az erről szóló kormányrendelet végrehajtási rendelete a Magyar Közlöny 123. számának 7289. oldalán (benne a kötelezően kiküldendő levél pontos szövegével). A lényege: vegyél állampapírt a bankszámládon lévő pénzből, mert „jelentős hozamot” érhetsz el vele. Még egy szép táblázatot is küldeniük kell, amiben kimutatják, hogy milyen állampapírral mennyit kereshetünk (persze az apróbetűs részben benne van, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni megtakarítás hozamára). Én azoknak az ügyfeleimnek, akik komolyan elgondolkodnak ezen, azt fogom tanácsolni, hogy kérjenek konkrét ajánlatot a banktól, amit majd kielemzünk, és így tud majd felelősséggel dönteni arról, hogy a körülményeit is figyelembe véve megéri-e neki az állampapír vétele, vagy sem. Ugyanis lehet, hogy az adott ügyfél nem is a táblázatban jelzett 0,29 %-os éves kamatot kapja most a bankszámláján lévő pénz után, no meg az is lehet, hogy az állampapír hozama sem annyi lesz, mint amit a táblázatba írtak. (Csak 1 példa: a táblázatban a Bónusz Magyar Állampapír hozamához 14,88 %-ot írtak, viszont az allampapir.hu oldalon már csak 11,92 %-ot ígérnek 3 éves lekötés esetén.)

{209/2023. (V. 31.) Korm.rendelet végrehajtásáról szóló 23/2023. (VIII. 30.) MK rendelet}

Ismét meghosszabbították az ukrajnai humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról szóló rendelet érvényességi idejét. Így jelenleg a védelemre jogosult munkavállalók lakhatási támogatását 2023. 09. 15-ig lehet igénybe venni.

{104/2022. (III. 12.) Korm.rendeletet módosító 413/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésekkel összefüggő kártalanításról született egy 2023. 09. 04-től hatályos rendelet, melyben leírják, hogy a települési önkormányzatok, az általuk létrehozott hulladékgazdálkodói társulások és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási célú létesítmények önkormányzaton kívüli kisebbségi tulajdonosai milyen kártalanításra jogosultak, és mit kell tenniük, hogy ezt meg is kapják.

{408/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

Tavaly találkozhattunk először a téli igazgatási szünettel, de úgy látszik, ez megtetszett a jogalkotóknak. Ugyanis idén is lesz: a hivatalokban 2023. 12. 27-től 2024. 01. 01-ig igazgatási szünet lesz.

{407/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők közül aki 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal rendelkezik, és persze van magyar lakcíme is, annak 2023. 09. 01-től az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásokban már a kormányhivatal illetékes (nem csak a Budapest Főváros Kormányhivatalában intézhető az anyasági támogatásuk).

A családi pótlék 50-50 %-os megosztására irányuló kérelmet bármelyik szülő beadhatja 2023. 09. 01-től. Ehhez csatolnia kell a szülők közös nyilatkozatát, vagy a bíróság közös szülői felügyeletről, felváltva gondozásról szóló jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatát.

{223/1998. (XII. 30.) Korm.rendeletet módosító 406/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

Ha olyan új lakásra / épületre kérünk CSOK-ot, melynél az építéshez sem építési engedélyre, sem egyszerű bejelentésre nincs szükség, akkor 2023. 09. 01-től a CSOK-ra való jogosultságnak sem feltétele az engedély vagy bejelentés megléte. Ekkor az építési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontja számít a határidők tekintetében. (Mondjuk nem tudom, melyik az az új lakás, aminek az építéséhez nem kell engedély vagy bejelentés, de ezek szerint van ilyen.)

Igazolni kell a bekerülési költségek megfizetésének tényét is: átutalással teljesített számla esetén a kifizetést igazoló dokumentummal (ehhez megfelelő lehet pl. bankkivonat, banki igazolás), készpénzben kifizetett számla esetén a bemutatott számlán való feltüntetéssel (ezért javaslom az ilyen számlákon -a kifogások elkerülése érdekében- feltüntetni a „fizetve”, vagy a számla megjegyzésében „a számla ellenértéke maradéktalanul megfizetésre került” szöveget).

Nem ússza meg büntetlenül a fiatal házaspár, ha az igénybe vett megelőlegezett CSOK-ot a gyermekvállalási határidő lejárta előtt önként visszafizeti, ugyanis a visszafizetendő összeget növelni kell a Ptk. szerinti kamat ötszörösének megfelelő, de legfeljebb 5 %-os mértékű kamattal (vagyis ugyanannyit kell fizetniük, mint ha nem teljesítették volna a gyermekvállalási kötelezettségüket).

{16/2016. (II. 10.) Korm.rendeletet módosító 406/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

A használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK esetében is ugyanúgy igazolni kell 2023. 09. 01-től a számlák megfizetését, mint az új lakások CSOK-jánál, és persze az önkéntes visszafizetésnél ugyanúgy 5 %-os kamatot kell fizetni, mint ahogy azt fentebb, az új CSOK-nál írtam.

{17/2016. (II. 10.) Korm.rendeletet módosító 406/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

A babaváró támogatás szabályai is változtak 2023. 09. 01-től. Például eddig úgy volt, hogy a babaváró támogatást csak egyszer lehetett igényelni. Mostantól viszont lehet többször is, ha nem kapta meg az elsőt, vagy újabb házasságot kötött és az előző igénybe vett kamattámogatást teljes egészében visszafizette az előző házassága felbontása miatt.

{44/2019. (III. 12.) Korm.rendeletet módosító 406/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

Akinek alacsony a vérnyomása, vagy van pedagógus ismerőse, rokona, az esetleg olvassa el a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 60 oldalas végrehajtási rendeletét, mely 2024. 01. 01-től hatályos, és a köznevelésben dolgozókon kívül az óraadókra, vendégtanárokra vonatkozik. A Magyar Közlöny 123. számában egyébként még számos, a közneveléssel összefüggő rendeletet is módosítottak, de mivel nem kötődnek szorosan a mi feladatainkhoz, így csak megemlítem, hogy akit mégis érint, tudja, hogy melyik Közlönyt olvassa el.

(2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm.rendelet}

A tartalékköteles hitelintézeteknek az MNB 2023. 08. 30-tól az eddigi 15 % helyett már csak 14 % mértékű kamatot fizet a kötelező tartalékot meghaladó összeg után.

{11/2023. (III. 31.) MNB rendeletet módosító 37/2023. (VIII. 29.) MNB rendelet}

A háziorvosoknak 2023. 10. 01-től olyan informatikai rendszert kell használniuk, amely EESZT migrációs modult és EESZT beépülő modult tartalmaz, közvetlenül alkalmas a vezetői engedély kiállításához szükséges orvosi vélemény, a MÁK által meghatározott „tartós beteg” igazolás kiállítására és EESZT útján történő továbbítására, a menekülők ellátása kezelésének dokumentációjára és rögzítésére, a Covid-19 elleni gyorstesztek kezelésére, rizikófelmérési adatlap kezelésére és statisztikai adatszolgáltatásra.

{4/2000. (II. 25.) EüM rendeletet módosító 32/2023. (VIII. 24.) BM rendelet}

Végre megjelent a 2023/2024. tanév rendjéről szóló rendelet. E szerint a tanév 2023. 09. 01-től 2024. 06. 21-ig tart (úgyhogy a gyerekek iskolában lesznek a májusi áfabevallásig 😀 ). Az I. félév vége 2024. 01. 19.-én lesz. No de hogy alakulnak a szünetek?

• őszi szünet: 2023. 10. 28-tól 2023. 11. 05-ig;
• téli szünet: 2023. 12. 22-től 2024. 01. 07-ig;
• tavaszi szünet: 2024. 03. 28-tól 2024. 04. 07-ig.

Az elsősöket az általános iskolába 2024. 04. 18.-19.-én kell majd beíratni.

Az őszi írásbeli érettségi vizsga 2023. 10. 13.-27., az emelt szintű szóbeli 2023. 11. 09-13., a középszintű szóbeli 2023. 11. 20-24. között lesz.

A nyári írásbeli érettségi vizsga 2024. 05. 03.-27., az emelt szintű szóbeli 2024. 06. 05 – 12., a középszintű szóbeli 2024. 06. 17 – 07. 03. között lesz.

{30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet}

Megjelent a NAV 2023. szeptember hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 616,- Ft/l
• Gázolaj: 602,- Ft/l
• Keverék: 665,- Ft/l
• LPG autógáz: 318,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 08. 14-én megjelent 42. száma}

Akit érdekel, hogy milyen bírságtételek hogyan emelkednek, azokat megtalálja ebben a rendeletben. Ez a rendelet szól az örökségvédelmi, az építésfelügyeleti, építésügyi, közlekedési bírságok 2023. 09. 01-től érvényes megemelt mértékeiről. Pl. ha valaki figyelmen kívül hagyja a „Megállni tilos” vagy „Várakozni tilos” táblát, akkor a helyszíni bírság 13000,- Ft, a pénzbírság (vagyis a „csekkes” befizetés) 26000,- Ft. Ha valaki mozgáskorlátozott várakozóhelyen jogosulatlanul parkol, akkor a helyszínen 65000,- Ft, egyébként 130000,- Ft bírságot kap. De a járdán való megállásnál is nagyon figyelni kell a centikre, ugyanis ha úgy állunk meg, hogy a gyalogosoknak nem marad min. 1,5 méter szabadon, akkor ez helyszínen 20000,- Ft-ba, egyébként 39000,- Ft-ba kerül.

{385/2023. (VIII. 14.) Korm.rendelet}

A közlekedési közigazgatási bírságokkal kapcsolatos kormányrendelet módosításáról külön rendelet is megjelent, melyben a gyorshajtók, személyszállítók, közúti árufuvarozók 2023. 09. 01-től érvényes megemelt bírságtételeit emelik (utóbbiaknál van már 1 millió Ft feletti bírságtétel is).

{393/2023. (VIII. 14.) Korm.rendelet}

Ha valaki szereti a sci-fit, annak ajánlom figyelmébe a Magyar Közlöny 116. számában megjelent kormányhatározatot, azon belül is a 6744.-6754. oldalakat, ahol az adóreformról (pl. új transzferárazás), illetve az adórendszer egyszerűsítéséről (pl. eMAP – azaz eseményalapú adatszolgáltatási platform, eNyugta, eÁfa, adók össze- és kivezetése, adójogszabályok egyszerűsítése, ügyfélkapcsolati felületek egységesítése) szóló, 2026-ig tervezett változtatási víziók nagyvonalú leírása szerepel. Persze ez még csak a tervekről szól, munkacsoportokat hoznak létre ezek lehetőségeinek vizsgálatára, úgyhogy tényleg csak érdekességként említem meg, hogy pl. az eNyugtához kapcsolódó jogszabályok megjelenését 2024. IV. negyedévére, az eNyugta rendszer szolgáltatásként történő bevezetését -nem kötelező jelleggel- 2026. I. negyedévére tervezik.

{1372/2023. (VIII. 10.) Korm.határozat}

Akinek dolga volt az OGYÉI-vel (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet), annak most új nevet kell megtanulnia, ugyanis a feladatkörét átvette az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) – mert azért mennyivel jobb a „nemzeti”, mint ha csak „országos” lenne. Ugye!?

Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) elnevezést is megszoktuk már, de szintén felejtős, mert abból is NNGYK lett, sőt az Országos Gyógyszerészeti Intézetet is NNGYK-nak hívjuk ezután.

No emiatt aztán egy csomó rendeletet -mindegyiket, amiben ezeket megemlítik- módosítottak is.

Ha valakinek az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel, vagy az elektromos cigaretta, utántöltő flakon, dohányzást imitáló eszköz forgalomba hozatalával kapcsolatban az engedélyezési eljárásban igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, akkor ezt 2023. 08. 11-től új számlaszámra kell utalnia: NNGYK 10032000-00290438-000000000.

Egyelőre az NNGYK oldala (www.nngyk.gov.hu) még nincs kész (gondolom, a „közútkezelőt váratlanul érte, hogy decemberben leesett a hó” effektus miatt), egyelőre az OGYÉI és az NNK oldalán lehet továbbra is ügyeket intézni.

Ami viszont felmerült bennem: a gyógyszerek, vitaminok, kozmetikumok OGYÉI-számával (amit rá kell írni a címkékre) mi lesz? Maradnak, vagy új számot kapnak? Erről még nem találtam infót, de nagyon remélem, hogy nem kell mindent újra címkézni!

{28/2023. (VIII. 10.) BM rendelet}

Az áruszállítással foglalkozókat érinti az a rendeletmódosítás, mely szerint 2023. 08. 08-tól már nem csak magyar rendszámú tehergépjárművet lehet bérelni (és azzal közúti áruszállítást végezni), hanem más EU tagállam által kibocsátott hatósági engedéllyel és rendszámmal rendelkezőt is. (Természetesen ennél is fontos, hogy a bérelt tgk-val történő közúti árutovábbítást, vagy saját számlás áruszállítást írásban megkötött bérleti szerződés alapján végezzék.) Viszont nem lehet felhőtlen az öröm, mert van időbeli korlát: a más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, bérelt tgk. használata egy adott naptári évben maximum 2 egymást követő hónapon keresztül lehetséges. Emiatt kiemelten ügyelni kell arra, hogy a bérelt tehergépjárműre kiadott engedélykivonat és a közösségi engedély hitelesített másolatának hatálya nem lehet több, mint a bérleti időszak, de max. 2 hónap. És ha ez még nem lenne elég: a teljes, közúti árutovábbítási engedéllyel rendelkező tehergépjármű-állomány max. 30 %-a lehet az EU-ból bérelt tgk., illetve ha valakinek 1-3 db tgk-ja van, akkor max. 1 EU-ból béreltet használhat az árufuvarozáshoz.

Ha valaki ilyen, külföldről bérelt járművel fuvaroz, akkor mindig legyen a kocsiban a bérleti szerződés (vagy annak hitelesített másolata), ha a cég tulajdonosa vezeti a járművet, akkor a tagsági jogviszonyt igazoló irat, munkavállaló esetén a sofőr munkaszerződése (vagy annak hitelesített kivonata), vagy pedig egy 3 hónapnál nem régebbi bérjegyzék.

{261/2011. (XII. 7.) Korm.rendeletet módosító 371/2023. (VIII. 7.) Korm.rendelet}

Aki az EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke szerinti agrár és vidékfejlesztési csekély összegű (de minimis) támogatást kap, annak jó tudni, hogy a 2023. 08. 04-től hatályos rendeletmódosítás értelmében ezután adókedvezmény, adómentesség formájában igénybe vett csekély összegű támogatás esetén a NAV a támogatást nyújtó nevében a bevalláson biztosítja annak lehetőségét, hogy a támogatott megtegye az egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó nyilatkozatot. A NAV ezen adatokat megküldi a kifizető ügynökségnek, amely ez alapján a kedvezményezett hivatalos elektronikus elérhetőségére tájékoztatást küld. Ezen adókedvezmény, adómentesség esetében a támogatás odaítélésének időpontja a bevallás feldolgozásának időpontja lesz (remélem, a bevalláson nem kell majd megtippelni ennek dátumát), támogatástartalomnak a feldolgozott bevallásban szereplő támogatási összeg minősül, támogatási kategóriának pedig a feldolgozott bevallásban megadott jogcím tekintendő. A támogatástartalom euróra történő átszámításakor a bevallás, önellenőrzés esetén az eredeti bevallás benyújtásának hónapját megelőző hónap utolsó napján (tehát általános esetben 04. 30-án) érvényes EKB-s devizaárfolyamot kell figyelembe venni 2 tizedes pontossággal.

Ezen kívül bővül a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt támogatások köre a halászati, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségeknek adott támogatásokban. (Rengeteg új támogatást raktak a rendeletbe, úgyhogy az ezen ágazatokban dolgozó ügyfelek figyelmét érdemes felhívni erre a rendeletváltozásra.)

{37/2011. (III. 22.) Korm.rendeletet módosító 365/2023. (VIII. 3.) Korm.rendelet}

2023. 07. 31.

Nem mondom, hogy az e heti bejegyzésem könnyű olvasmány lesz, ám mindenképpen érdemes tüzetesen áttanulmányozni, mert a jövőre vonatkozó, a munkánkat alapvetően meghatározó jogszabálymódosítások is szerepelnek benne szép számmal. Úgyhogy mindenképpen érdemes alaposan áttanulmányozni.

Kezdjük egy könnyedebb témával:

Az „ÁRSTOP” táblákat 2023. 07. 31.-én éjfélkor le lehetett szedni, tekintettel arra, hogy az árstopnak vége. Viszont a helyük nem mindenütt marad üresen, ugyanis újabb táblát kell kihelyezni 2023. 08. 01-től a hiper-, szupermarketekben, illetve a bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedőknél arról, hogy a kormány áldásos tevékenységének köszönhetően 15 %-os akciókat tartanak a kereskedők.

A kihelyezendő táblák letölthetőek az alábbi linkről:

https://kormany.hu/meg-nagyobb-kedvezmenyek-az-arakciokban2

Sőt ehhez már külön arculati kézikönyvet is készítettek, ami pedig itt tölthető le:

https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets//0/00/007/007a29bf2239d02c4c2ecd8478229bc.pdf

{12/2023. (V. 19.) MK rendeletet módosító 18/2023. (VII. 31.) MK rendelet}

Azt mindenki tudja, hogy a hatósági árak 2023. 08. 01-től kivezetésre kerültek. Viszont érdemes az érintett kereskedők figyelmét felhívni a „kötelező akciózás”-sal kapcsolatban arra, hogy ha ellenőrzést kapnak, akkor a helyszínen kell tudniuk tájékoztatást adniuk az elmúlt 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árról, a beszerzési árról, az akciós árról, az akciózásról szóló vásárlói tájékoztatás megtörténtéről, az akciózott termékek mennyiségéről, valamint arról, hogy hány választásra került sor az akciós időszak tekintetében (vagyis arról, hogy esetleg más időpontban akcióztak, mint ahogy az központilag előírt volt).

{162/2023. (V. 5.) Korm.rendeletet módosító 347/2023. (VII. 27.) Korm.rendelet}

A kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamatnál a kötelező tartalékot meghaladó összege után 2023. 07. 26-tól az MNB 15 %-os kamatot fizet az eddigi 16 % helyett.

{33/2023. (VII. 25.) MNB rendelet}

Az országba érkező menekülteket foglalkoztatók támogatásáról szóló rendeletbe 2023. 08. 01-től új alcím került be, mely szerint a menedékes munkavállalók lakhatási támogatásra jogosultak. Azok a munkáltatók kaphatnak támogatást, akik a menedékest munkavállalóként Magyarország területén legalább heti 20 órában foglalkoztatják. Persze a támogatást külön kérni kell az NFSZ oldalán közzétett nyomtatványon, és feltétele, hogy a munkavállalóval közös háztartásban élő, 16. életévét be nem töltött személy részt vegyen a köznevelésben (vagyis óvodába, iskolába járjon). A köztehermentes támogatást havonta, utólag folyósítják a szállásdíj költségeinek fedezésére. A támogatás maximális mértéke preferált kistelepülésen 120000,- Ft/hó, egyéb településen pedig 80000,- Ft/hó.

{104/2022. (III. 12.) Korm.rendeletet módosító 337/2023. (VII. 24.) Korm.rendelet}

Ha esetleg valaki foglalkozik azzal, hogy a társasági szerződésekben minek kell benne lennie, akkor érdemes megnézni az IM rendeletét, ugyanis változik a kkt-k, bt-k, kft-k társasági szerződésmintája, egyszemélyes kft-k alapító okirat mintája, zrt-k alapszabálymintája, végrehajtói irodák szerződésmintája. (Ha az ügyvéd nem e szerint csinálja meg a szerződést, érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy 2023. 08. 01-től új szerződésminták vannak érvényben!)

{11/2023. (VII. 20.) IM rendelet}

Megjelent a NAV 2023. augusztus hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 577,- Ft/l
• Gázolaj: 569,- Ft/l
• Keverék: 627,- Ft/l
• LPG autógáz: 319,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 07. 19-én megjelent 36. száma}

Ahogy azt már az utóbbi időben megszokhattuk, egy vadiúj rendelet -jelen esetben a 2023. 07. 01-től hatályos EPR-díjról szóló rendelet– nem sokkal a hatályba lépése után (2023. 07. 18-tól) már módosul is. Rájöttek, hogy hülyén fogalmazták meg, mi az a „reklámhordozó papír”. Úgyhogy felejtsük el azt, amit még meg se jegyeztünk, és véssük az agyunkba (a következő módosításig), hogy a reklámhordozó papír az, ami után a gyártónak (beleértve persze az első belföldi forgalomba hozót is) EPR-díjat kell fizetnie, és megfelel a következő leírásnak: „a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet.”

Tehát az egyszerűség jegyében rögtön áttanulmányozhatunk még 2 törvényt. Hurrá! No megnéztem. Tehát tulajdonképpen reklámhordozó papírnak minősülnek a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény alapján: olyan közlés, tájékoztatás, megjelenítés, ami valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, szolgáltatás, stb. értékesítésének előmozdítására irányul, és tartalmazza a vállalkozás megjelölését. Kerestem a médiaszolgáltatásokról szóló törvényben az „egyéb nyomtatott anyagok”-at, de persze nem találtam. Szóval arra jutottam, hogy a reklámhordozó papír az lehet, amin valamilyen céget, terméket, szolgáltatást reklámoznak (legyen az rajz, fotó, térkép, képeslap, üdvözlőkártya, naptár, katalógus, prospektus, poszter, röplap, vagy bármi más, amit kinyomtatnak). Az én olvasatomban ide tartoznak a katalógusokon, prospektusokon kívül az útmenti nagy hirdetések is, de az év végén ajándékként adott naptárak, no meg a szórólapok is. Szóval aki ilyet gyárt (akár saját magának), annak számolnia kell az EPR-díjjal, méghozzá visszamenőleg, 2023. 07. 01. naptól.

{80/2023. (III. 14.) Korm.rendeletet módosító 326/2023. (VII. 17.) Korm.rendelet}

Változik (kicsit emelkedik) 2023. 10. 01-től a háziorvosok, fogorvosok, otthoni szakápolók, betegszállítók 2023. évi bértámogatási előirányzata, mely a rendelet 5. számú mellékletében található.

{43/1999. (III. 3.) Korm.rendeletet módosító 322/2023. (VII. 17.) Korm.rendelet}

Megjelent a vízgazdálkodási törvény (1995. évi LVII.törvény) vízkészletvédelemmel kapcsolatos módosításához a kockázatos területekről, a vízkészletvédelmi országtérképről szóló rendelet. Emlékeztetőül: aki vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területen rendelkezik háztartási kúttal, annak ezt be kell jelentenie a vízügyi hatósághoz. Mivel a rendelet 07. 25.-én lépett hatályba, így az országos vízügyi igazgatási szervnek eddig kellett volna a hivatali honlapján elérhetővé tennie a vízkészletvédelmi országtérképet, valamint a magyarorszag.hu-n is megtalálhatónak kellene lennie a linknek, azonban én akárhogy kerestem, még semmit nem találtam. (Állítólag 2023. 08. 31-ig fel fogják rakni.)

{319/2023. (VII. 17.) Korm.rendelet}

Hatályon kívül helyeztek 2023. 07. 18-tól egy csomó veszélyhelyzeti kormányrendeletet, vagyis ettől a naptól ezen rendeletek előírásait nem kell / szabad alkalmazni. Mivel csak a földgázzal, kőolajjal, vasúttal, szén exporttilalmával, árammal, koncessziós társaságokkal, víziközmű-szolgáltatókkal, távhőellátókkal, útdíjjal, vasúttal kapcsolatos rendeleteket érint a hatályon kívül helyezés, ezért inkább nem részletezem. Ha valakit a felsorolásom alapján érinthet, az mind a 20 jogszabály hatályon kívül helyezését megtalálja a 106. számú Magyar Közlöny 5740.-5741. oldalain.

{316/2023. (VII. 17.) Korm.rendelet}

Ami viszont talán érdekesebb lehet, az az extraprofit adókról szóló rendeletek módosítása, mely szerint

• A kőolajtermék–előállítónak már nem csak 2023-ra, hanem 2024-re is kell különadót fizetnie (az adó mértéke 2023-ban 2,8 %, 2024-ben pedig 1 %). A 2023. évit 2023. 05. 31-ig kellett bevallani, a 2024. évit pedig 2024. 05. 31-ig kell bevallani, valamint az érintett év 6., 9., és 12. hónap 20.-áig 3 egyenlő részletben befizetni. {197/2022. (VI. 4.) Korm.rendelet módosítása}
• A gyógyszergyártók viszont kedvezményt kapnak, ugyanis a 2024. adóévi különadó fizetési kötelezettségeiket akár az eredeti adó felére is csökkenthetik tárgyi eszköz beszerzése, kutatás, kísérleti fejlesztés esetén. {197/2022. (VI. 4.) Korm.rendelet módosítása}
• A légitársaságok ugyanolyan összegű hozzájárulást fizetnek 2023. 08. 01-től, ha az utas végső úti célja Izrael Állam, mintha pl. Albániába, Angliába, vagy az EU-ba menne az utas. {197/2022. (VI. 4.) Korm.rendelet 2. alcím}
• A szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz bányajáradéka 2023. 09. 01-től emelkedik. {197/2022. (VI. 4.) Korm.rendelet 22. §-ának módosítása}

{317/2023. (VII. 17.) Korm.rendelet}

Most jön a kedvencem: „a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” szóló törvény. Pár évvel ezelőtt ezzel a címmel még meg tudták vezetni az olvasót, de ma már esélytelen. (Hiszen régebben hajlamos voltam én is „szóképesen” olvasni, és meglátva a „légitársaságok hozzájárulása” kifejezést, már lapoztam is volna tovább. De most már valami újat kellene kitalálniuk, mert egy ilyen címre azonnal felkapom a fejem.) Egyébként a törvényben elsősorban a „veszélyhelyzeti” intézkedésként megjelent kormányrendeletek előírásainak törvénybe foglalása, illetve pontosítások szerepelnek, de e mellett azért van jónéhány új előírás is, úgyhogy érdemes figyelmesen átolvasni.

{2023. évi LIX. törvény}

Nézzük, melyek a legfontosabb elemei ennek a csodálatos „légitársaságok hozzájárulásáról” szóló törvénynek! Azt gondolom, a legjobb az, ha hatályba lépési dátum szerint megyek sorba, mert talán így a legkövethetőbb az egyébként -szokás szerint- eléggé kusza jogszabály.

Hatálybalépés dátuma 2023. 07. 15. az alábbi előírásoknál:

• Az őstermelő által értékesített, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül azzal, hogy az igazolt költségeket akkor vonhatja le a bevételből, ha azokat az őstermelésben költségként nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is. Ha tehát pl. egy traktort megvett mondjuk 3 évvel ezelőtt 2,5 millió Ft-ért, és elszámolt a költségei között 1000000,- Ft écs-t, majd eladja 1,7 millióért, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme 200000,- Ft (1700000 – 2500000 + 1000000), amit tulajdonképpen -ha más ingó vagyontárgyat nem adott el- be sem kell vallania. Persze ha mondjuk ezt a traktort 20 évvel ezelőtt vette 200000,- Ft-ért, és most eladja 1 millióért (mert muzeális darab, ritkaság, meg infláció is volt), akkor már lesz adófizetési kötelezettsége, hiszen keletkezik 800000,- Ft jövedelme, ami meghaladja az adómentes határt. (Ha pedig még az écs-t is elszámolta rá, akkor 1 millió Ft lesz az ingó vagyon értékesítéséből származó jövedelme.) {1995. évi CXVII. törvény 58. § (12)-(13) bekezdés}
• A következő változás még egy kicsit cizellálja (na jó: bonyolítja) az őstermelők tárgyi eszköz értékesítését. Ugyanis a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt az igazolt költségeken (pl. beszerzési ár, illeték, ügyvédi díj, stb.) túl csökkentheti még az őstermelői tevékenységéhez a tárgyévben, vagy az azt követő évben, de az adóbevallás benyújtásáig (legkésőbb a bevallási határidőig) megszerzett kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével. A beruházási költségnek az átruházásból származó bevételt meghaladó részére pedig értékcsökkenést számolhat el. A nyilvántartást persze úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti. Az előző, 20 éves traktor példájánál maradva: az 1 milliót, amit a traktorért kapott, felhasználja egy másik, újabb traktor megvásárlásához. Az új traktor 1,5 millióba kerül. Kihasználja a törvény adta lehetőséget, és csökkenti a 20 éves traktor értékesítéséből származó jövedelmet ezzel. Tehát eladja 1 millióért a traktort, aminek a teljes összege jövedelem (mert mondjuk a beszerzési árat elszámolta már écs-ként korábban), amivel szemben elszámolja az új traktor árának egy részét (1 millió Ft-ot). Így a 20 éves traktor értékesítéséből származó adóköteles jövedelme nulla lesz, viszont az új, 1,5 millióért vett traktor nyilvántartásába fel kell vezetnie, hogy 1 millió Ft écs. már el lett rá számolva, így csak a maradék 500000,- Ft lesz elszámolható écs-ként. (1995. évi CXVII. törvény)
• Az őstermelők kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó jövedelmére vonatkozó új szabályozás (mely szerint ingó vagyontárgy értékesítésének minősül) már a 01. 01-jét követően megvalósuló értékesítése esetén is alkalmazható. Akit érint ez a változás, annak érdemes megnézni a 2022. évre beadott szja-bevallását, mert előfordulhat, hogy önellenőrzéssel csökkenthető a tavalyi évi adója. {1995. évi CXVII. törvény 104. § (3) bekezdés}
• Az szja törvénybe bekerül, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye akkor is jár az anyának, ha 2023. 01. 01-jén magzatára való tekintettel jogosult volt családi kedvezményre, így ezen okból is érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét 2023. év elejétől. {1995. évi CXVII. törvény 104. § (1) bekezdés}
• Bekerült a Tao tv-be a „nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átadás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás” fogalma (4. § 25a. pont), mely szerint ilyen beruházás az akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezés gyártása, illetve az ezekhez tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú alkatrész gyártása, valamint a gyártáshoz szükséges nyersanyag előállítása vagy visszanyerése. {1996. évi LXXXI. törvény 4. § 25a. pont}
• Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az ilyen beruházásra adókedvezményt lehet igénybe venni. Az erre vonatkozó részletes kedvezményszabályokat pedig a 22/B. § (20)-(35) bekezdéseibe írták bele. Ennek legfontosabb momentuma, hogy külön kérelmet kell benyújtani az adópolitikáért felelős miniszterhez, ha érvényesíteni szeretnénk az adókedvezményt. {1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bekezdés k) pont, (20)-(35) bekezdés}
• A Tao-ban a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás akkor is, ha erről nem lett igazolás kiállítva. {1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) rész 17. pont}
• A Tao tv. 29/A. § (6) bekezdésének módosítása következtében a 12. 31-ig keletkezett elhatárolt veszteséget korlátlan ideig lehet felhasználni az adózás előtti eredmény csökkentésére (ugyanis kivették a törvényből a 2030. 12. 31-ig tartó korlátozást). {1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (6) bekezdés}
• A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben felmerült kiadás csak akkor számolható el költségként, ha az adóévben összesen nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. Ha ezt az összeget meghaladja a reklámköltség, akkor a költségként való elszámolhatósághoz megfelelő igazolással kell rendelkezni a NAV honlapján közzétett nyilvántartásban szereplő reklámadó alanytól arról, hogy a reklámadó megfizetésre került, vagy nincs a reklámadó alanyának reklámadó-fizetési kötelezettsége. {1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) rész 16. pontjának hatályon kívül helyezése}
• Az ingatlan beszerzését terhelő áfát nem vonhatja le a belföldön nem letelepedett adóalany, kivéve, ha az EU más tagállamában letelepedett (vagyis az ingatlan áfáját most már a külföldiek egy része -az EU-tagok- levonhatják). {2007. évi CXXVII. törvény 246. § c) pont}

Ezt az előírást arra a levonható áfára lehet először alkalmazni, amelyet fizetendő adóként 2021. 12. 31. után kellett megállapítani. {2007. évi CXXVII. törvény 359. §}

• Belekerült az áfa tv-be az e-nyugta fogalma: az e-pénztárgéppel kiállított nyugta minősül e-nyugtának.

Persze meg kellett magyarázni, hogy mi az az „e-pénztárgép”: elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldás.

Az e-nyugta kiállításához kell egy nyugtatár-szolgáltató, amely a vevő részére rendelkezésre bocsátja, és meg is őrzi az e-nyugtát (ilyenre képes pl. a Billingo, vagy a szamlazz.hu is). {2007. évi CXXVII. törvény 259. §}

Az alap jogszabály tehát már megvan, a részletes szabályozásra azonban még várni kell (azt majd a PM fogja rendeletbe foglalni valamikor). A NAV ütemterve szerint az engedélyezhető ePG-k (e-pénztárgépek) 2024. I. negyedévében jelenhetnek meg, és várhatóan 2024 júliusától lesz kötelező az ezekkel kiállított nyugtákról az adatszolgáltatás. A mostani pénztárgépeket is fel fogják váltani az ePG-k. (A hírek szerint 2025 júliusától már nem is lesz üzembehelyezhető új „normál” pénztárgép, és 2028 júliusától már csak ePG-kkel találkozhatunk, a mostani pénztárgépekkel nem. Persze ez még annyira távoli jövő, hogy nem is nagyon érdemes megjegyezni.)

• Változik a számla kibocsátására vonatkozó szabályozásban az „észszerű idő”-re vonatkozó rész. A módosított előírás szerint észszerű idő:
  • olyan EU-s szolgáltatásnyújtás esetén, amelynél a szolgáltatást igénybe vevő fizeti (a saját tagállamában) az áfát, a teljesítés hónapját követő hó 15. napjáig (ez eddig is így volt);
  • az ezen kívüli esetekben akkor, ha a teljesítésig, illetve a teljesítés napján, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik az ellenértéket, haladéktalanul (ez eddig más volt, most már nem csak készpénzfizetésre vagy készpénzhelyettesítővel történő kiegyenlítésre vonatkozik az azonnali számlakiállítási szabály, hanem például az azonnali átutalásra is);
  • az előbbiekben nem említett egyéb esetben 8 napon belül kell a számlát kibocsátani (ez nem változott). {2007. évi CXXVII. törvény 163. § (2) bekezdés}
• Már él egy ideje (2023. 01. 01-től) az a szabály, mely szerint ha a havi járulékbevallásban feltüntetésre került a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja, akkor a NAV ez alapján értesíti erről az OEP-et (vagyis nem kell külön ’T1041-est beadni). Most még finomítottak ezen a szabályon: a NAV a rendelkezésére álló járulékbevallásban feltüntetett adatok alapján a 01. 01. előtt megszűnt jogviszonyokat is hivatalból megszünteti akkor is, ha erről nem lett ’T1041-es beadva. (Végre egy tényleg könnyebbséget jelentő változtatás!) {2017. évi CL. törvény 274/O. § (4) és (5) bekezdés}
• Eddig soron kívüli bevallást kellett beadnia az egyéni vállalkozónak, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek és közjegyzőnek, ha szüneteltette a tevékenységét. Ezt a részt -így a soron kívüli bevallásadási kötelezettséget- törölték a törvényből. Persze a megszűnés miatti soron kívüli bevallásadási kötelezettség megmaradt. {2017. évi CL. törvény 52. § (1) bekezdés e) pont}
• Már nem kötelező az adóellenőrzés annál a gazdasági társaságnál, amelynek 2 egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele üzleti évenként elérte a 60 milliárd Ft-ot és az adózott eredménye nulla vagy negatív. {2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpont hatályon kívül helyezése}
• Kikerültek az Szt-ből a katás bt-kre, kkt-kre vonatkozó szabályok, vagyis az, hogy rájuk az Szt nem vonatkozik. 😀 (Végülis még egy éve sincs, hogy már nincsenek katás cégek, úgyhogy időszerű volt a rájuk vonatkozó szabályok törlése.) {2000. évi C. törvény 2/A. §}
• Belekerült viszont az Szt-be, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és kft-nek az alapítása időpontjával -tételes leltározással alátámasztott- leltár alapján kell nyitó mérleget készíteni, melybe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, Szt. előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe vennie. Továbbra sem kell a nyitó mérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni. {2000. évi C. törvény 2/A. §}

Hatálybalépés dátuma 2023. 07. 19. az alábbi előírásoknál:

• Ugyan a hulladékká vált gépjárművek, motorkerékpárok értékesítése továbbra sem minősül fémkereskedelmi tevékenységnek, de belekerült a törvénybe, hogy az értékesíthető alkatrészek, tartozékok és felszerelések kinyerése után megmaradt fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó, de a rendeltetése szerint már nem használható dolgot kizárólag fémkereskedőnek vagy koncesszori fémkereskedőnek lehet átadni. {2013. évi CXL. törvény 2. § (3) bekezdés}
• Ha a fémkereskedő nem rendelkezik koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel, akkor csak olyan anyagot vehet át, amelyről szemrevételezéssel egyértelműen megállapítható, hogy az nem tartozik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladédok körébe. Ha rendelkezik koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel, akkor pedig koncesszori fémkereskedői minőségében veheti át azt. (A megfelelő eljárást egyébként a fémkereskedelmi hatóság negyedévente ellenőrzi.) {2013. évi CXL. törvény 4. § (3a)-(3c) bekezdés}
• Bekerültek a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályok is a törvénybe, melyet a fémkereskedőknek érdemes áttanulmányozniuk, mert minden alapvető szabályt itt írnak le. {2013. évi CXL. törvény 4/A. alcím}

Hatálybalépés dátuma 2023. 08. 01. az alábbi előírásoknál:

• A légi személyszállítási tevékenység hozzájárulás-köteles. A hozzájárulást annak a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek kell megfizetnie, amely az utas– és poggyászkezelési tevékenységet ellátja. A hozzájárulás alapja a kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzitutasokat kivéve. Ebben lényegében csak annyi az újdonság, hogy eddig kormányrendeletben -197/2022. (VI. 4.) Korm.rendelet- írták elő ezt a kötelezettséget, most viszont már törvénybe foglalták, vagyis úgy néz ki, hogy tartósan megmarad ez a korábbi extraprofit adó. {2023. évi LIX. törvény 1. § – 4. §}
• Az Szja törvénybe bekerül a 30 év alatti anya fogalma (merthogy eddig ez is csak kormányrendeletben szerepelt): az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. {1995. évi CXVII. törvény 3. § 55. pont}
• Természetesen beleírták a 30 év alatti anyák kedvezményét is a törvénybe. (Ezt a kedvezményt már 2023. 01. 01-től alkalmazzuk, de mostantól nem kormányrendelet, hanem törvény alapján.) A kedvezmény a 25. életév betöltését követő hónaptól annak az évnek a végéig jár, amelyik évben a 30. életévét betölti az, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve magzatra tekintettel családi kedvezményre jogosult. Persze továbbra is szükség van az év közbeni érvényesítéshez arra, hogy az érintett ezt az adóelőleg-nyilatkozatában kérje. Fontos kitétel, hogy a 30 év alatti anyák kedvezményét a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben lehet érvényesíteni. Emlékeztetőül: a 30 év alatti anyák kedvezménye a következő jövedelmek esetében érvényesíthető:
  • bérnek minősülő jövedelem;
  • bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelem (kivéve a végkielégítést);
  • egyéni vállalkozói kivét;
  • átalányadózó átalányban megállapított jövedelme;
  • mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem;
  • európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
  • díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más -nem egyéni vállalkozói- szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme,

de maximum a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év 07. hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. Ez 2023-ban 499952,- Ft/hó adóalap-kedvezményt jelent, ami 74994,- Ft adómegtakarítást eredményez.

A kifizetőnek az adóelőlegről kiadott igazoláson persze ezt a kedvezményt is fel kell tüntetnie. {1995. évi CXVII. törvény 29/G. §}

• A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott utáni 66670,- Ft/hó családi kedvezmény is bekerült az Szja törvénybe. Ez a kedvezmény egyébként egy kormányrendelet alapján már 2023. 01. 01-től érvényes, de most már törvénybe is foglalták, úgyhogy megmarad a veszélyhelyzet után is. No és belekerült a törvénybe, hogy a bevallásban ezt a tényt majd külön jelölni kell. {1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2a) bekezdés}
• A levont adóelőlegről a kifizető által kiadott igazoláson szerepelnie kell az összes szja-kedvezménynek (NÉTAK, 25 év alatti fiatal, 30 év alatti anya, személyi, első házas, családi kedvezmény). {1995. évi CXVII. törvény 46. § (5) bekezdés}
• A személygépjármű–vezető képzés (TESZOR’08 85.53.11., vagyis az ÖVTJ 855301 tevékenységi körből a személygépjármű-vezetést oktatók) tevékenység most már a törvény szerint is a 80 %-os költséghányadba tartozik az átalányadózásban. {1995. évi CXVII. törvény 53. § (2) bekezdés l) pont}
• A törvénymódosítást olvasva úgy tűnhet, hogy a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások közterhének előírásainál változás van, de igazából csak a SZÉP-kártya zsebeinek megszűnése miatt változtattak az előírásokon. Úgyhogy a közterhet (szja-t és szocho-t) továbbra is
  • a juttatás hónapja kötelezettségeként;
  • ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy vagy alapítvány, és a repiköltsége, valamint az üzleti ajándék értéke adóköteles (mert meghaladja a beszámolójában kimutatott ráfordítás vagy összes bevétel 10 %-át), akkor az éves összes bevétel megállapítása hónapjának (vagyis a beszámoló elfogadásának hónapja) kötelezettségeként;
  • ha a jogviszony megszűnése miatt a béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, akkor a különbözetet a jogviszony megszűnésének hónapja kötelezettségeként

kell bevallani. {1995. évi CXVII. törvény 69. § (5) bekezdés}

• Lerövidítették az egyes meghatározott juttatások leírását a SZÉP-kártya zsebeinek megszűnése miatt, úgyhogy csak annyi maradt benne ezzel kapcsolatban, hogy egyes meghatározott juttatásnak minősül a SZÉP-kártya juttatás rekreációs keretösszeget meghaladó része. {1995. évi CXVII. törvény 70. § (7) bekezdés}
• A „zsebek” megszüntetése a kormányrendeletből bekerült a törvénybe, úgyhogy most már béren kívüli juttatásnak minősül a SZÉP-kártya szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgálatásra, szabadidő-eltöltést, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásokra felhasználható 450000,- Ft-os rekreációs keretösszege. (Persze az a veszélyhelyzeti intézkedés, ami alapján 2023. 12. 31-ig plusz 200000,- Ft-ot lehet adni, az továbbra is érvényes, csak azt nem építették be a törvénybe, így jó eséllyel jövőre ilyen már nem lesz.) {1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés}
• Ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor az őcsg-tagok jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őcsg-nek az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt, és tételes költségelszámolás esetén a költségeket fel kell osztani a törlés napján meglévő tagok között. {1995. évi CXVII. törvény 6. melléklet 7. pont}
• Bekerül a törvénybe, hogy a munkába járás költségtérítése 30,- Ft/km összegig adómentes. (Eddig csak kormányrendelet alapján volt adómentesen adható.) {1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés}
• Kikerült az ekho tv-ből a kifizető 13 %-os ekho-fizetési kötelezettsége, így az eredetileg veszélyhelyzeti intézkedésnek indult intézkedés -mely szerint a kifizetőnek nem kell az ekhos jövedelem után 13 % kifizetői ekhot fizetnie- most már törvényi erőre emelkedett. {2005. évi CXX. törvény 4. § (3) és (6) bekezdés hatályon kívül helyezése}
• A pénzügyi szervezetnek nem kell az államháztartás egyensúlyát javító különadót megfizetnie, ha az adóévet megelőző két évben magyarországi székhelyéről nyújtotta a határon átnyúló szolgáltatásait, ÉS az adóévet megelőző 2. adóévi éves nettó díj- és jutalékbevételének, valamint nettó kamatbevételének legalább 2/3-a devizakülföldi ügyletből származik. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor neki elegendő az adóév 03. 10. napjáig egy bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkoznia erről. Ha pedig naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz, akkor a nyilatkozatot 09. 10-ig adhatja be. {2006. évi LIX. törvény 4/A. § (40)-(41) bekezdés}
• A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 %-át, száz forintra kerekítve. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban a kormányrendeletben átmenetileg biztosított napi 28000,- Ft/nap keret a veszélyhelyzet után is megmarad. {2010. évi LXXV. törvény 4. § (2) bekezdés}
• Törvénybe emelték be azt a veszélyhelyzeti intézkedést is, mely szerint mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a, alkalmi munka esetén 1 %-a, filmipari statiszta esetén 3 %-a a fizetendő közteher mértéke (ez jelenleg -232000,- Ft-os minimálbér mellett- azt jelenti, hogy az EFO közteher mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1200,- Ft/nap, alkalmi munka esetén 2300,- Ft/nap, filmipari statisztáknál pedig 7000,- Ft/nap (ahogy már eddig is ennyi volt egy veszélyhelyzeti kormányrendelet miatt). {2010. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdés}
• A NAV ezután a változást követő hónap 10. napjáig a honlapján fogja közzétenni az éppen aktuális EFO-s közteher mértékét, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak részére fizetendő minimális összeget. (Az a gyanúm, hogy erre sajnos még az idén szükségünk lehet, ha tényleg emelkedni fog a minimálbér.) {2010. évi LXXV. törvény 8. § (6) bekezdés}
• Az is bekerült az EFO törvénybe, hogy a nyugellátás alapja 100 Ft-ra való kerekítéssel számolva mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 1,4 %-a (jelen pillanatban 3200,- Ft/nap), alkalmi munkavállalás és filmipari statiszta esetén pedig a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 2,8 %-a (vagyis most éppen 6500,- Ft/nap). {2010. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdés}
• Kisebb ráncfelvarráson esett át a KATA tv. is, ugyanis kikerült a törvényből az a kitétel, mely szerint nem esik ki a katából az, akinek a fizetési számláján banki kamatot írnak jóvá. De pánikra semmi ok, ugyanis beleírták azt, hogy a kifizetőtől szerzett bevételek vizsgálatakor csak akkor esik ki (a taxisok kivételével) az adózó a katából, ha „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként” szerez bevételt kifizetőtől. Vagyis a kapott banki kamat továbbra sem kizáró tényező a kata tekintetében, hiszen azt a vállalkozó nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kapja. Ez persze nem csak a kamatot érinti, hanem minden olyan bevételt, amit nem termék vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kap a katás: most már egyértelmű, hogy ezek (pl. kamat, kártérítés, támogatás, stb.) miatt nem eshet ki a kata alól az adózó. {2022. évi XIII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja}
• A kata-alanyiság megszűnésének okai közé bekerült az is, hogy megszűnik a kata-alanyiság „annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a 2. § 2. pont a)-j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak”. Mivel az említett 2. pontban azt írják, hogy „a tárgyhó egészében”, ezért ez azt jelenti, hogy ha pl. valaki 08. 05.-én 36 órás munkaviszonyt létesít, akkor a kata-alanyisága 09. 30-án szűnik meg, tekintettel arra, hogy a heti 36 órás munkaviszonynak a tárgyhó egészében fenn kell állnia. {2022. évi XIII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pont}

Ezt a tényt -mármint a kata-alanyiság megszűnését-

• belföldi vagy külföldi kifizetőtől termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzett bevétel esetén a taxisokon kívül mindenkinek be kell jelentenie a bevétel megszerzését követő 15 napon belül {2022. évi XIII. törvény 5. § (3) bekezdés};
• a tárgyhót követő hó 15. napjáig kell bejelenteni a NAV-hoz, ha már nem minősül főfoglalkozásúnak {2022. évi XIII. törvény 5. § (3a) bekezdés}.
• Ha ezt a bejelentést a kata-alany elmulasztja, vagy a bejelentést rossz dátummal adja meg, akkor a kata-alanyiság megszűnését a NAV fogja határozatban kimondani. {2022. évi XIII. törvény 5. § (5) bekezdés}

• Az 5 liternél vagy 5 kg-nál nagyobb kiszerelésű ásványolaj vagy megfigyelt termék esetében már nem csak akkor keletkezik jövedéki adó fizetési kötelezettség, ha eladja, vagy az országba behozza a terméket, hanem akkor is, ha kiszállítja. {2016. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bekezdés f)-i) pont}
• A tüzelő-, fűtőanyagként értékesített fűtőolaj jövedéki adója 5375,- Ft/ezer kg-ra emelkedik (4655,- Ft-ról). Az LPG jövedéki adója egyéb motorikus célú (nem üzemanyag) értékesítése, felhasználása esetén a14685,- Ft/ezer kg-ra emelkedik (12725,- Ft-ról). A földgázra kiszabott jövedéki adó 32,- Ft/nm3, ha közúti jármű üzemanyagaként adják el vagy használják fel. Ha egyéb célra, akkor pedig 0,3492 Ft/kWh. A villamos energia jövedéki adója pedig 358,5 Ft/megawattórára emelkedik 310,5 Ft/megawattóráról. Persze nem maradhat el a szén jövedéki adójának emelése sem: 2905,- Ft/ezer kg lett az eddig érvényes 2516,- Ft helyett (tehát általánosságban 15 %-os adóemelést hajtottak végre, ami nyilván meg fog jelenni mindennek az árában). {2016. évi LXVIII. törvény 110. § (1) bekezdés d)-h) pont}
• Emelkedik a sör jövedéki adója: kisüzemi sörfőzdében történő előállításnál 900,- Ft-ra, más sör esetében 1800,- Ft-ra (hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként). Ez 11,11 %-os adóemelés. {2016. évi LXVIII. törvény 125. § (2) bekezdés)
• Persze a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital sem maradhat ki az adóemelésből: itt a jövedéki adó 10 %-kal, hektoliterenként 18100,- Ft-ra emelkedik. A „más egyéb csendes erjesztett ital” jövedéki adója mostantól 10900,- Ft/hektoliter, a köztes alkoholterméké pedig 28100,- Ft/hektoliter. {2016. évi LXVIII. törvény 128. § (2) bekezdés, 129. § (2) bekezdés b) pont, 130. § (2) bekezdés, 131. § (2) bekezdés}
• A párlat bérfőzésével foglalkozók sem menekülhetnek meg. Ugyan az egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter jövedéki adója továbbra is 0 Ft, azonban az e feletti mennyiség esetében az eddigi 333385,- Ft/hektoliter helyett mostantól 565840,- Ft/hektoliter jövedéki adót, azaz 69,73 %-kal magasabb adót kell fizetni. Persze a nem bérfőzött párlatok jövedéki adója is 565840,- Ft/hektoliterre emelkedik. (Az az előírás viszont nem változik, hogy 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.) {2016. évi LXVIII. törvény 132. § (2) bekezdés}
• Változnak a kisüzemi bortermelőkre vonatkozó egyes előírások. Nekik érdemes a módosult törvényt elolvasni, mert például ezentúl nem adhatnak fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek, szigorú feltételekkel vehetnek át csendes bort, korlátozottan értékesíthetnek a fogyasztó számára tiszta szeszt. {2016. évi LXVIII. törvény 137. § (4a)-(4d) és (5) bekezdés}
• A jövedéki adóban megváltozik például a „kisüzemi bortermelő” fogalma. Mostantól az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező minősül kisüzemi bortermelőnek, aki az utolsó 3 borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, és nem adóraktári engedéllyel működik (ha esetleg más borászati üzemtől nem független, akkor a másik borászati üzemmel együttesen kell ennél kevesebbet előállítaniuk ahhoz, hogy kisüzemi bortermelőnek minősüljenek). {2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pont}
• Persze az alkoholt fogyasztók mellett gondoltak nagyjaink a dohányosokra is: a cigaretta jövedéki adóját 23 %-kal, 29500,- Ft/ezer db összegre emelték, no és ehhez még hozzájön a kiskereskedelmi eladási ár 24 %-a, de legalább 41800,- Ft/ezer db jövedéki adóként. {2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a)-g) pont}
• A NETA (népegészségügyi termékadó) alá tartozó termékek köre pontosításra kerül, no és persze változnak az adómértékek is (az egyszerűsítés jegyében egyre bonyolultabb lesz megállapítani, hogy mi után mennyi adót kell fizetni). Akik üdítőitalt, energiaitalt, előrecsomagolt cukrozott készítményt, ropogtatnivalót (snacket), ételízesítőt, ízesített sört, alkoholos frissítőt, gyümölcsízt, csemegét, előrecsomagolt édes, sós tésztát belföldön első alkalommal értékesítenek, vagy saját termék előállításához használják fel és ezt a terméket nem viszik ki külföldre (vagyis belföldön értékesítik), azoknak mindenképpen érdemes újratanulni a törvény 2023. 08. 01-től hatályos előírásait. {2011. évi CIII. törvény 2. §, 6. §, 1. melléklet}

Változnak az adómentesség feltételei is. A mentességhez szükséges nyilatkozatnak már nem csak a külföldre történő továbbértékesítést kell tartalmaznia: bele kell írni az adóköteles termék mennyiségét is. {2011. évi CIII. törvény 7. §}

• Bekerült a pénzügyi tranzakciós illeték törvény hatálya alá
  • az a külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy is, aki pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönzési, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végez (nekik be kell jelentkezniük a NAV-hoz az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig),
  • a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozás és hitelintézet,
  • a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy (neki az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig külön nyomtatványon be kell jelentenie ezt a NAV-hoz).

Persze továbbra is vonatkozik a Pti. a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre is.

A KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz vétele esetén 0,3 %-os (de vételenként max. 10 ezer Ft) tranzakciós illetéket kell fizetni (önadózással, a teljesítési napot követő hó 20. napjáig beadott bevallás alapján).

{2012. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdés, 2. § 23. és 24. pont, 8. § (2a) és (2b) pont, 8/A. §}

• Bekerültek a szocho–kedvezményezetti körbe a fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülők, ugyanis 2023. 08. 01-től megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősülnek. A szocho-kedvezmény a fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesíthető. {2018. évi LII. törvény 13. § (3) és (5) bekezdés}
• Ha az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem (pl. nem adómentes nyugdíjszolgáltatás, engedményezési nyereség, jogról való lemondás bevétele, értékpapír átruházás jövedelme, stb.) kifizetőtől származik, akkor a szocho-t a kifizetőnek havonta kell levonnia és a ’08-as járulékbevallásban bevallania, és befizetnie a tárgyhót követő hónap 12-éig. (Kivéve azt az esetet, amikor a jövedelem szocho-előlegét a kifizető nem köteles megállapítani. Ilyen tipikusan az őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kifizetett összeg.) {2018. évi LII. törvény 18. § (2a) bekezdés}
• Ha valaki a társasági adót USA dollárban vagy euróban akarja megfizetni, akkor ezt az adóév első napját megelőző hónap első napjáig jelentheti be (vagyis általános esetben december 31-ig). Ha a tevékenységét év közben kezdi meg, akkor pedig a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg a bejelentését.

A befizetett tao-előleg -melyet a tao deviza adófizetésre nyitott számlára fizetnek be- forintra való átszámítása az adott napra érvényes MNB-árfolyammal történik. Az adófolyószámlán pedig nem csak Ft-ban, hanem devizában is látszódni fog a befizetett előleg, az árfolyammal együtt. {2017. évi CL. törvény 66/A. §}

• A helyi iparűzési adó dollárban vagy euróban való megfizetése esetén is szerepelnie kell az adófolyószámlán a forintösszegen kívül a deviza összegének és árfolyamának is. Persze a hipa devizában történő utalására is külön bankszámlaszám van, tehát nem ugyanoda kell utalni, mint a Ft-ban fizetett hipa-t. {2017. évi CL. törvény 66/B. §}
• Hatályát veszíti, így nem érvényes 2023. 08. 01-től egy csomó rendelet. Ezeket nem részletezem, mert egy részük beépült a törvényekbe, egy részük okafogyottá vált (pl. 2022. 08. 31-i kata-változás). De ha valakit nagyon érdekel, elolvashatja a Magyar Közlöny 105. számának 5661. oldalán. 😊

Hatálybalépés dátuma 2023. 08. 14. az alábbi előírásoknál:

• Pontosították a Tao tv-ben a „termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság” fogalmát (4. § 18/b. pont). Így most már azt is tudjuk, hogy a „több mint 75 %”-ot a tag részesedése értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban szereplő adatok alapján kell figyelembe venni. Ha esetleg az ingatlant az utolsó mérlegfordulónap után szerzi meg a cég, akkor pedig a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. {1996. évi LXXXI. törvény 4. § 18/b. pont}
• A vámhatóság által biztosított informatikai rendszert igénybe lehet venni a regisztrációs adóval kapcsolatos ügyintézés során. Ha valaki ezt igénybe veszi, akkor egy regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus sémát kell kitölteni, majd ezt egy elektronikus azonosítással egybekötve kell benyújtania a vámhatósághoz. {2003. évi CX. törvény módosítása 10. §}
• A szocho tv. módosítása értelmében nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a 3. állam állampolgárának minősülő munkavállaló. (Így aztán rá nem is lehet igénybe venni a munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezményét.) {2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdés}
• Emelkedik a feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díja: típusszerződés esetén 10 millió Ft-ot, egyéb esetben 8 millió Ft-ot, sürgősségi eljárás esetén 12 millió Ft-ot kell érte fizetni. {2017.évi CL. törvény 165. § (1) bekezdés}
• Emelkedik a NAV által felszámított végrehajtási költségátalány: ezután már nem 5000,- Ft-ot, hanem 10000,- Ft-ot számítanak fel ingó- és ingatlanfoglalás esetén (pl. amikor inkasszót raknak a vállalkozás bankszámlájára az adótartozás behajtása érdekében). {2017. évi CLIII. törvény11. §}
• A székhelyszolgáltatóknak érdemes figyelni arra az új előírásra, mely szerint a NAV a székhelyszolgáltatót nyilatkozatra hívhatja fel arra vonatkozóan, hogy van-e nála az adósnak lefoglalható vagyontárgya. Ha erre nem, vagy késve válaszolnak, akkor eljárási bírság kiszabására kerül sor. Szóval érdemes résen lenni. {2017. évi CLIII. törvény 43/A. §}

Hatálybalépés dátuma 2023. 08. 28. az alábbi előírásoknál:

• Ha az áfaalany felhagy az uniós különös szabályozás alkalmazásával, vagy a NAV ebből kizárja, és a távértékesítés áfájának bevallásához az OSS rendszert választotta, akkor nyilatkozik a NAV felé arról, hogy csak az EU egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, a szolgáltatást más tagállamban élő nem adóalanynak nyújtja, illetve a terméket más tagállamba küldi vagy fuvarozza el, illetve a naptári évben az ilyen termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása áfa nélküli értéke nem haladja meg a 10000 eurónak megfelelő forintösszeget. Nem kell viszont ezt a nyilatkozatot beadnia, ha a különös szabályozás (vagyis az OSS rendszer) választása évét követő évtől számítva a különös szabályozás alkalmazásának megszűnéséig legalább 2 naptári év telt el. (Tehát ha valaki 2022-ben kezdte el az OSS rendszert használni, akkor ilyen nyilatkozatot 2025. 12. 31. után már nem kell beadnia.) {2007. évi CXXVII. törvény 253/J. § (8) bekezdés}

Hatálybalépés dátuma 2023. 09. 12. az alábbi előírásoknál:

• Bekerülnek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések az Szja törvénybe. E szerint értékesítésnek kell tekinteni a vagyonátadást. A vagyonkezelő, a magánalapítvány erről 30 napon belül igazolást állít ki, és adatot is szolgáltat a NAV felé. Az szja-t viszont a vagyont átadónak kell az szja-bevallásában megállapítania, és a bevallási határidőig (05. 20.) befizetnie. De dönthet úgy, hogy ezt az adót részletekben, 3 év alatt fizeti be. Ebbe az új §-ba még további finomságokat is beleírtak, amit a vagyonkezeléssel foglalkozóknak érdemes áttanulmányozni, illetve a 66. § osztalékra vonatkozó részében is megjelent a bizalmi vagyonkezelés. {1995. évi CXVII. törvény 65/C. § és 66. § (1) bekezdés a) pont ae), ag) alpont és (5) bekezdés}
• Ezen kívül az Szja tv. 1. számú mellékletébe is bekerült egy pont, mely szerint adómentes a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére -ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő hozamait- a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték, valamint a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot) azzal, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. (Röviden: ha eladott valamit, vagy dolgozott érte, vagy osztaléknak minősül, akkor nem adómentes. De ha mondjuk a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott lakásban ingyen lakhat, akkor ebből nem keletkezik jövedelme. Viszont ha a rezsit sem kell kifizetnie, akkor a ki nem fizetett rezsi már jövedelemnek számít.) {1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.26. pont}
• A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó új szabályok alkalmazásánál a különböző időpontokhoz külön szakaszt rendeltek, amiben a különböző permutációkat részletezik. {1995. évi CXVII. törvény 105. §}
• Az adószám törlésének egyik oka, ha az adózó a NAV felszólítása ellenére nem adja be az áfa összesítő nyilatkozatát (’A60-ast), vagy a havi adó- és járulékbevallást (’08-ast). Eddig ehhez akkor kapcsolódott az adószám törlése, ha ezt a törvényi határidőtől számított 365 napon belül nem tette meg. Ezen most szigorítottak: már a 180 napos késedelem is az adószám törlését eredményezi. {2017. évi CL. törvény 246. § (1) bekezdés g) pont}

Hatálybalépés dátuma 2023. 10. 01. az alábbi előírásoknál:

• Az alkoholterméket importáló a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését a NAV-hoz tett bejelentést követően a telephelyén is végezheti. {2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1a) bekezdés}
• Nem szükséges a NAV jelenléte az alkoholtermék zárjegyének eltávolításánál, megsemmisítésénél vagy felülragasztással történő érvénytelenítésénél, ha ennek megkezdése előtt legalább 3 munkanappal ezt bejelentjük a NAV-hoz. Viszont az érintett zárjegyek sorszámát a nyilvántartásban fel kell tüntetni, és erről adatszolgáltatást kell benyújtani a NAV-hoz. {2016. évi LXVIII. törvény 77. § (1a) bekezdés}

Hatálybalépés dátuma 2023. 10. 12. az alábbi előírásoknál:

• A nem természetes személy adózók a max. 1 millió Ft adótartozásukra évente egyszer max. 6 havi, pótlékmentes részletfizetést kaphatnak (automatikus részletfizetés). Ha a részleteket nem fizetik be időben, akkor a tartozás egy összegben esedékessé válik, és a még meg nem fizetett részre késedelmi pótlékot is felszámít a NAV. {2017. évi CL. törvény 199. § (2a) bekezdés}
• Pénzügyi képviselő az a kft., rt. lehet, amelynek a jegyzett tőkéje a 150 millió Ft-ot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik (eddig a jegyzett tőke elvárt mértéke 50 millió Ft volt). {2017. évi CLI. törvény 20. § (2) bekezdés}

Hatálybalépés dátuma 2023. 11. 01. az alábbi előírásnál:

• A KOMA-ban történő szereplés feltételei egy picit enyhülnek: az is szerepelhet benne, akinek az adótartozásnak nem minősülő köztartozása max. 30000,- Ft, illetve a nettó adótartozása max 5000,- Ft. {2017. évi CL. törvény 260. § (1) bekezdés a) pont}

Hatálybalépés dátuma 2024. 01. 01. az alábbi előírásoknál:

• Az Szja tv-ben átírják a „Lízing” fogalmát. Innentől a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés minősül lízingnek. Érdekesség, hogy az említett 2013. évi CCXXXVII. törvényben a „pénzügyi lízingszerződés” kifejezés csak az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinggel kapcsolatban jelenik meg. Nyilván a „költő szándéka” nem az volt, hogy korlátozza a lízing fogalmát az ingatlanok lízingjére. Remélem, majd korrigálják ezt a részt, de ha nem, akkor is tudjuk, hogy a „költő” igazából a nyílt végű pénzügyi lízingre, és nem a pénzügyi lízingszerződésre gondolt. {1995. évi CXVII. törvény 3. § 47. pont}
• Ha a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően vagyonrendezési eljárást folytatnak le (amiatt, mert olyan vagyontárgy került elő a törlés után, aminek a törölt cég a tulajdonosa), akkor a tag ebből kapott bevétele (akár pénzben, akár nem pénzben juttatják neki) egyéb jövedelemnek minősül. {1995. évi CXVII. törvény 28. § (9) bekezdés}
• Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az szja-tervezetébe a NAV annak a pénztárnak az adatait írja bele kedvezményezettként, amelyik a megelőző évi szja-bevallásban szerepelt. {1995. évi CXVII. törvény 44/F. § (1a) bekezdés}
• Fontos változás, hogy az egyéni vállalkozó szünetelése esetén a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül, illetve az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek minősül. (Vagyis már fel sem merülhet az, hogy a későbbi kiegyenlítés miatt esetleg önálló tevékenységből származó jövedelem legyen a vállalkozói bevétel.) Ez persze azt is jelenti, hogy ha mondjuk a bevétel a szünetelés kezdetét követő 2. évben folyik be, akkor bizony önellenőrizni kell a szünetelés kezdetének évére beadott szja-bevallást. {1995. évi CXVII. törvény 57. § (5) bekezdés}
• Az említett szünetelési szabályt azonban csak a 2023. 12. 31. után megkezdett szüneteltetésnél kell alkalmazni. Aki 2023. 12. 31.-én már szünetel, arra még a korábbi szabályok vonatkoznak (vagyis ha a szünetelés kezdetének évében befolyt a bevétel, akkor vállalkozói bevételnek minősül, ha a következő években folyik be, akkor pedig önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles). {1995. évi CXVII. törvény 104. § (2) bekezdés}
• A kriptoeszközöknél a tárgyévi kiadások összege ügyleti veszteségnek minősül az szja-ban akkor is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt. Ráadásul a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe az ügyleti eredmény megállapítása során a jövedelem összege, ha azt a magánszemély a tárgyévben olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor az szja-törvény szerinti jövedelemnek minősül (pl. megbízási díjként kapta). {1995. évi CXVII. törvény 67/C. § (2) és (4) bekezdés}
• Az Áfa tv-be egy vadiúj fejezet kerül be, amely a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával kapcsolatos szabályokról szól. („Kötelezően visszaváltási díjas termék” lesz egy kormányrendelet tervezete szerint a tejalapú készítmények kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen csomagolása, amely nem újrahasználható, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, és 0-6 literig terjedő űrtartalmú, ezen kívül minden olyan italtermék-csomagolás, mely újrahasználható, fogyasztói, közvetlen csomagolás.)

Az áfa-alapba nem tartozik bele ez a visszaváltási díj. Természetesen emiatt a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjjal csak akkor csökken utólag az áfa alapja, ha az nem „visszaváltási díj”.

A fizetendő áfa megállapításának időpontja december 31, illetve 12. 31. előtti megszűnésnél a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap. Az áfát a vissza nem váltott termék után a kötelező visszaváltási rendszert (rövidített nevén DRS-t) működtető adóalanynak kell megfizetnie. (Abban még nem teljesen vagyok biztos, hogy ki az adóalany. Merthogy azt írják, hogy „a kötelező visszaváltási rendszert működtető adóalany”. No de az ki? Egyes vélemények szerint a MOHU MOL. De az is lehet, hogy az a boltos, aki eladta a vissza nem váltott terméket. Elméletileg a MOHU MOL működteti a rendszert, de akkor minek írták bele a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó részt? Szóval bennem még sok a kérdőjel, de sebaj, mert 2024. 01. 01-ig még rengeteg idő van, addig még párszor úgyis átírják ezt a rendelkezést is.)

Az viszont biztos, hogy a most ismert előírás szerint az áfa alapja a tárgyévben értékesített nem újrahasználható termék eladott mennyiségéből a visszaváltott mennyiség levonása utáni rész.

Az áfa alapja tehát a teljesítés napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj.

Ezt a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a 27 %-os fizetendő áfa arányos összegét is tartalmazza (vagyis ha a visszaváltási díj pl. 100,- Ft, akkor ebből az áfa 21,26 Ft).

Ha esetleg valaki több csomagolást váltott vissza, mint amennyit értékesített, akkor az áfa alapja nulla. {2007. évi CXXVII. törvény XVII/A. fejezet, 243/A. § – 243/E. §}

Az áfa alapjába nem számít bele az Áfa tv. XVII/A. fejezetében részletezett visszaváltási díj. {2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés d) pont}

Éppen ezért az áfa alapja utólag nem is csökken, ha a visszaváltási díjat visszatérítik. {2007. évi CXXVII. törvény 77. § (2) bekezdés b) pont}

• Nulla (jól látod: 0) % az áfakulcs az Áfa tv. 3/B. mellékletében felsorolt termékek esetében a 2024. 01. 01. vagy azt követő teljesítési időpontú értékesítés esetén. {2007. évi CXXVII. törvény 82. § (4) bekezdés és 360. §}

No persze azért nem kell még mindenkinek örömtáncot lejtenie, ugyanis az említett mellékletben csak egyetlen sor van. Így tehát 0 %-os áfakulcsot kell írni a számlára a napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány) esetében (Vtsz. 4902-ből csak a napilap tartozik ide). Megnéztem, mi is pontosan a „napilap”: bekötetlen lapok formájában megjelenő nyomtatvány, főként általános érdekű aktuális híreket és rendszerint irodalmi cikkeket is tartalmaz, amelyek aktuális történelmi, életrajzi, stb. vonatkozású témákról szólnak. Általában jelentős mennyiségű helyet biztosít illusztrációk és hirdetések számára. A mellékletek, mint pl. a képek, amelyek a napilappal együtt kerülnek kiadásra és rendszerint azzal együtt adják el azokat, a napilap részének minősülnek.

Ez persze azt is jelenti, hogy az újságárusoknak 2024. 01. 01-től be kell állíttatniuk a pénztárgépükön a 0 %-os áfakulcsot, és nagyon kell figyelniük a bevétel beütésénél. {2007. évi CXXVII. törvény 3/B. melléklet}

Még ide tartozik az az adómértékre vonatkozó előírás is, mely alapján a napilap értékesítéséről kiállított egyszerűsített (készpénzfizetési) számlán azt kell feltüntetni, hogy „a számla 0 % áfát tartalmaz” vagy „a számla áfatartalma 0 %”. {2007. évi CXXVII. törvény 83. § d) pont}

• A benzin jövedéki adója 32550,- Ft/ezer literrel emelkedik, vagyis ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára 50 USD felett van, akkor 152550,- Ft/ezer liter, ha pedig nem haladja meg az 50 USD-t, akkor 157550,- Ft/ezer liter. A petróleum jövedéki adója ugyanekkora összegre emelkedik: 50 USD/hordó feletti világpiaci árnál 152550,- Ft/ezer liter, max. 50 USD/hordó esetén pedig 157550,- Ft/ezer liter. Ugyanilyen mértékben emelkedik a gázolaj jövedéki adója is: 50 USD/hordó kőolaj világpiaci ár felett 142900,- Ft/ezer liter, alatta pedig 152900,- Ft/ezer liter. (Ez 23-29 %-os adóemelés. Azt hiszem, ezt nagyon meg fogjuk érezni a mindennapokban.) {2016. évi LXVIII. törvény 110. § (1) bekezdés a)-h)- pont}
• A 7,5 tonna feletti össztömegű gépjárművel közúti árufuvarozást végzők, valamint az M2 vagy M3 kategóriába tartozó járművel személyszállítást végzők (üzembentartók vagy bérlők) az üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy saját telephelyükön üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után 50 USD/hordó kőolajár feletti értéknél 2,5 Ft, alatta pedig 12,5 Ft jövedéki adót igényelhetnek vissza (ez eddig 3,5 és 13,5 Ft volt). {2016. évi LXVIII. törvény 113. § (5) bekezdés}
• A mezőgazdasági termelők jövedéki adó visszatérítése viszont emelkedik, ugyanis a hektáronkénti 97 liter gázolaj megfizetett adójából 50 USD/hordó kőolajár felett 86 %, alatta 87 % visszatérítésére jogosultak (az eddigi 82, illetve 83,5 % helyett). {2016. évi LXVIII. törvény 117. § (1) bekezdés}
• A helyi iparűzési adóban (HIPA) változik az adóalany 2024. 01. 01-től az egyéni vállalkozót a tevékenység szünetelésének időszakában is vállalkozónak -vagyis adóalanynak- kell tekinteni, ha a szünetelés adóéven belül max. 181 nap. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha valaki egybefüggően fél évnél (pontosabban 182 napnál) kevesebb ideig szünetel egy naptári éven belül, akkor annak nem kell a szünetelés miatt záróbevallást beadnia, hanem elegendő az éves bevallás. Mondjuk nekem erről az is eszembe jutott, hogy a kisvállalkozói hipát fizetőknél ezek szerint -mivel adóalany marad a szünetelés ideje alatt is az egyéni vállalkozó- akár a teljes adóévre járó adót meg kell fizetnie annak, aki pl. 5 hónapig szüneteltette a tevékenységét, vagy éppen csak mondjuk januárban működött, majd februártól május végéig szünetelt, megint működött egy hónapot, majd júliustól november végéig ismét szünetelt, és decemberben újra végezte a tevékenységét (vagyis előfordulhat, hogy a kisvállalkozói hipát fizető csak 3 hónapot működik, mégis megfizeti a teljes évi kisvállalkozói hipát, hiszen az egybefüggő szünetelés időtartama nem haladja meg egyszer sem a 181 napot). Wow! {1990. évi C. törvény 35. § (2) bekezdés}
• Pontosították a kisvállalkozói hipát fizetők adóelőleg–fizetési előírásait. Egyértelműen leírták, hogy a 03. 15-ig esedékes előleg a tárgyévi kisvállalkozói hipa összegébe beleszámít. Az is belekerült, hogy ha egy önkormányzat területén év közben kezdi meg egy vállalkozás a tevékenységét (pl. székhely-áthelyezés, telephely-nyitás), és az előző adóévi bevétele meghaladta a 25 millió Ft-ot (kiskereskedőnél a 120 millió Ft-ot), akkor neki 8,5 millió Ft adóalap időarányos része után kell a kisvállalkozói hipát megfizetnie, persze csak ha a kisvállalkozói hipát választja. {1990. évi C. törvény 39/A. § (10) bekezdés}
• Azért, hogy a most kihirdetett törvény címéhez („légitársaságok hozzájárulásáról”…) is legyen köze a hipa-módosításnak, beleírták a helyi adókról szóló törvénybe, hogy külföldi székhelyű légi személyszállítást végző vállalkozóknál a nettó árbevételbe beleszámít a Magyarországról induló repülőjárataikon nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke is. {1990. évi C. törvény 52. § 22. pont e) alpontja}

Persze ehhez az kell, hogy egy adott településen telephelye legyen a légi személyszállítást végző vállalkozónak. Ezért beleírták a törvénybe, hogy esetükben azon önkormányzatnál keletkezik telephely, ahol olyan repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. {1990. évi C. törvény 52. § 31. pont f) alpontja}

A számukra kötelező adóalap-megosztási előírások is belekerültek a helyi adókról szóló törvény mellékletébe, amit feltétlenül át kell tanulmányozniuk. {1990. évi C. törvény melléklete 2.5. pont}

No és azt is tisztázni kell, hogy ki a „légi személyszállítást végző vállalkozó”, merthogy nem ám mindenki, aki légi személyszállítást végez! Csak azok számítanak ilyen vállalkozóknak, akik nettó árbevételének legalább 75 %-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik. (Ez mondjuk jó hír azoknak, akik alapvetően nem ezzel foglalkoznak, de azért néha „beesik” egy-egy utas.) {1990. évi C. törvény 52. § 59. pont}

• A munkaerő–kölcsönzőknek pedig azon önkormányzatoknál keletkezik telephelyük, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21000 óra időtartamban munkát végeznek. (Szuper, most lehet egy újabb nyilvántartást vezetni arról is, hogy melyik településen hány órát dolgoznak a kölcsönzött munkavállalók.){1990. évi C. törvény 52. § 31. pont g) alpontja}
• Végre nem kell amiatt „vakarózni”, ha az adóalap több település közti megosztásakor 1-2 Ft eltérés van, és emiatt nem jön ki forintra pontosan az adóalap az összeadáskor. Ugyanis beleírták a törvénybe, hogy a kerekítési szabályok alkalmazásának kötelezettségéből eredő eltérés nem számít hibának. {1990. évi C. törvény mellékletének 3. pontja}
• Ha valaki egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is alanya a hipának, és egyéni vállalkozóként kisvállalkozói hipát fizet, akkor 2024. 01. 01—től már a kisvállalkozói hipa értékhatárába az őstermelői bevétele is beleszámít. Ugyanis hatályon kívül helyezték azt az előírást, mely alapján a kisvállalkozói hipát fizető e.v. az őstermelői tevékenységéről 05. 31-ig bevallás benyújtására kötelezett. Maradt érvényben az a szabály, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység utáni adót együttesen kell megállapítani és bevallani. {1990. évi C. törvény 41/B. § (2) bekezdés hatályon kívül helyezése}

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a mezőgazdasági őstermelő csak akkor minősül vállalkozónak (vagyis hipa-alanynak), ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben meghaladja az éves minimálbér felét (vagy ahogy én számolom: a havi minimálbér hatszorosát). Tehát ha van egy kisvállalkozói hipát fizető e.v. pl. 11,5 millió Ft egyéni vállalkozói bevétellel, akinek az őstermelésből a támogatás nélküli bevétele mondjuk 1,2 millió Ft a tárgyévben, akkor 2,5 millió Ft lesz a kisvállalkozói hipa alapja, hiszen őstermelőként nem hipa-alany, tehát csak az egyéni vállalkozói bevételét kell a kisvállalkozói hipa határánál figyelembe vennie. (No ezek a finomságok azok, amiket szeretek. 😀 Persze az is lehet, hogy a „költő” nem így gondolja, és mindegy mennyi az őstermelői bevétel, akkor is beleszámít a kisvállalkozói hipába, csak hát nem ez van beleírva a törvénybe. Úgyhogy remélem, úgy lesz, ahogy leírták.)

• Az egyesület és az alapítvány tulajdonában álló gépjárművek már eddig is adómentességet élveztek a gépjárműadó alól. Most melléjük betársul a köztestület is: 2024. 01. 01-től az alapítvány, az egyesület, és a köztestület tulajdonában álló gépjármű után nem kell gépjárműadót fizetni, ha a tárgyévet megelőző évben nem volt társasági adófizetési kötelezettségük. {1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontja}
• Változik 2024. 01. 01-től a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők, közjegyzők, állategészségügyi szolgálatók szocho-alapja. Eddig úgy volt, hogy a szocho különös szabályai alá tartozó esetekben nem kellett számításba venni a hónapnak azt a napját, amelyen a tevékenységük szünetelt. 2024. 01. 01-től viszont a szocho-alap megállapításakor -a táppénz, csed, gyed, gyes, gyet, gyod, ápolási díjban való részesülés, önkéntes tartalékos katonai szolgálat, fogvatartás esetein túl- nem kell számításba venni azt a hónapot, amelynek egészében szüneteltette a tevékenységét. {2018. évi LII. törvény 9. § (3) és (4) bekezdés}

De mi is ez a „különös szabály”? Nos, ez az a szabály, ami alapján a szocho-t legalább a minimálbér 112,5 %-a után meg kell fizetni, illetve ha e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, akkor a jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 %-ának 30-ad része után terheli a fizetési kötelezettség.

Ha pl. az e.v. táppénzen van, akkor ugyanúgy kell számfejteni a hónapot, mint eddig (vagyis a táppénz naptári napjaira nem kell minimum szocho-t fizetni). Ha viszont szünetelteti a tevékenységét mondjuk 18.-ától, akkor eddig csak 17 napra kellett a minimum szocho-val számolni, most viszont már az egész hónapra meg kell fizetni a minimum szocho-t. Szóval egyre inkább érdemes lesz figyelni arra, hogy ha valaki szüneteltetni akarja a vállalkozását, akkor jobban jár, ha a szüneteltetést a hónap utolsó napjaiban kezdi.

Ha valaki 2023. 12. 31-én már szünetel, akkor rájuk ez a szabály még nem vonatkozik, csak azokra érvényes, akik 2023. 12. 31. után kezdik szüneteltetni a tevékenységüket. {2018. évi LII. törvény 36/G. §} Ez a rendelkezés pedig szerintem azt jelenti, hogy ha egy 2023. 12. 31-én már szünetelő e.v. mondjuk 2024. 05. 10.-én kezd újra működni, akkor neki májusban még a régi szabály szerint napra kell arányosítania a szocho-alapot. No ez az, amire azt mondom, hogy biztosan nem ez volt a jogalkotói szándék (bár pont ezt sikerült leírni) és nagyon valószínűnek tartom, hogy az ’58-as bevallás ezt az eltérést nem is fogja tudni kezelni. Szóval az van leírva, hogy a 2024. 01. 01. előtt kezdődő szünetelések esetében marad a napra arányosítás, de igen erős a gyanúm, hogy nem. (Most már tényleg kellene a jogszabályalkotókhoz küldeni egy olyan embert, aki tud olvasni is, nem csak írni, hogy valóban azt olvashassuk a jogszabályban, amire a „költő gondol”-t, és ne utólag, találgatással, meg tapasztalati úton kelljen rájönnünk, hogy mit is akart azzal mondani, amit leírt.)

• Variáltak az átalányadózók családi járulékkedvezmény igénybevételi lehetőségén. Az eddigi szabály alapján az átalányban megállapított jövedelemből vehették igénybe a családi járulékkedvezményt (vagyis az adómentes jövedelemre is járt a kedvezmény). 2024. 01. 01-től viszont ezt módosítják: a családi járulékkedvezményt az szja-köteles jövedelmet terhelő tb-járulék erejéig lehet érvényesíteni. De azért benne hagyták azt is, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik nem 36 órás munkaviszony vagy nappalis felsőoktatási tanulmányok mellett átalányadózónak, a családi kedvezményt az szja-mentes jövedelem utáni fizetendő tb-járulékból is igénybe veheti. Ahogy ezt így elolvastam, az az érzésem, hogy kb. minden maradt a régiben (vagyis a befizetett tb-járulékból lehet a családi kedvezményt érvényesíteni), csak a nem főfoglalkozású ev-knél szigorítottak. {2019. évi CXXII. törvény 34. § (6) bekezdés}
• Nem köteles az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző, az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után megfizetni a tb-járulékot arra a hónapra, amely hónap teljes egészében szünetelteti a tevékenységét (tehát a hónap közben kezdődő vagy végződő szüneteltetés esetén a járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni a tb-járulékot a teljes hónapra). {2019. évi CXXII. törvény 40. § (4) bekezdés f) pont}
• A természetes személyek már eddig is jogosultak voltak az 1 millió Ft-ot meg nem haladó adótartozásukra évente egyszer max. 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetésre. Mostantól e mellett a gépjárműadóra is kérhetnek évente egyszer, 5 havi kamatmentes részletfizetést, melyre vonatkozó kérelmet tárgyév 06. 30-ig lehet benyújtani. Egyébként a gépjárműadót a tárgyév 04. 15-ig kell majd megfizetni 2024-től. {2017. évi CL. törvény 199. § (1a) bekezdés}
• Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem teljesíti az Áfa tv. 183/C. §-ában előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, akkor 5 millió Ft mulasztási bírságot kaphat. Viszont ha kimentési kérelmet ad be (természetesen igazolva a késedelem okát, és azt, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható), akkor mentesülhet a bírság kiszabása alól. (Emlékeztetőül: a pénzforgalmi szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás vonatkozásában a kedvezményezettekről és a fizetésekről. E mellett negyedévente adatot kell szolgáltatnia arról, ha 25-nél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezettnek.) {2017. évi CL. törvény 229/A. §}
• Az Art-ba bekerülnek az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítésre vonatkozó előírások, benne a nyilvántartás szabályaival. {2017. évi CL. törvény 251/A. §}
• A mérlegképes könyvelők képzésével, a képzők nyilvántartásával kapcsolatos új előírások kerültek be az Szt.-be, melyet a mérlegképes könyvelői képzést szervezőknek fontos áttanulmányozniuk. {2000. évi C. törvény 152/C. §}
• Nem kell mérlegképes könyvelővel könyveltetnie annak, akinek az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában nem haladja meg a 20 millió Ft-ot. Tehát képesítés nélkül, bízva a jó szerencsében és a könyvelést bátran elvállaló tudásában, bárki könyvelhet és beadhatja a beszámolót a 20 milliós bevételi értékhatár alatt (ez a határ eddig 10 millió Ft volt, de hát infláció van). {2000. évi C. törvény 151. § (2) bekezdés}
• Kivették az Szt.-ből a szakmai kiadványok kreditpont-minősítés szabályainak miniszteri rendeletben történő megállapítását, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy 2024. 01. 01-től a szakmai kiadványokra jó eséllyel már nem jár a mérlegképes könyvelőknek és a könyvvizsgálóknak kreditpont. {2000. évi C. törvény 151. § (4) bekezdés, 178. § (1) bekezdés d) pont, 178. § (5) bekezdés}

Hatálybalépés dátuma 2024. 01. 02. az alábbi előírásnál:

• Az Áfa tv. új előírása szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak a tárgynegyedévet követő hónap végéig elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia a NAV felé az adott negyedév adatairól, ha a negyedévben teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében 25-nél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. {2007. évi CXXVII. törvény 183/C. § (2) bekezdés}

Hatálybalépés dátuma 2024. 07. 01. az alábbi előírásnál:

• Az e-pénztárgépnek automatikusan valós idejű adatot kell szolgáltatnia a NAV és a nyugtatár-szolgáltató (vagyis a nyugtatárat üzemeltető NAV) részére. Bár ez a szabály majd csak kb. 1 év múlva lép érvénybe, de akkor nekünk nagyon jól fog jönni, hiszen nyilván majd az e-nyugták adatait is le fogjuk tudni kérni a NAV-tól. Ezért aztán már most el lehet kezdeni a kézi nyugtatömböt használók lelki felkészítését arra, hogy majd térjenek át az e-nyugta használatára. (Ennek használata előbb-utóbb úgyis kötelező lesz, úgyhogy jobb már az elején elkezdeni használni, mert mire kötelezővé teszik, addigra meg is tudják szokni, és nem lesz problémájuk abból, hogy ha esetleg nem jól, vagy éppen késve állítják ki akkor, amikor ennek már bírságvonzata is lehet majd.) {2017. évi CL. törvény 106/A. § és 256. § (2) bekezdés}

Hatálybalépés dátuma 2025. 01. 01. az alábbi előírásoknál:

• A könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kell kiállítani, és azt elektronikusan kell aláírni, valamint időbélyegzővel kell ellátni. Az elektronikus aláírásról az MKK naprakész nyilvántartást vezet. Persze ehhez a könyvvizsgálónak a változásokat haladéktalanul jelentenie kell a Kamara felé. A Kamara ezzel kapcsolatban majd egy szabályzatot is ki fog adni. {2007. évi LXXV. törvény 23/A. §}
• A könyvvizsgálati dokumentációt a könyvvizsgáló köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni (persze elektronikusan). {2007. évi LXXV. törvény 48/A. §}

Ennyi volt a légitársaságok különadójáról szóló törvény (nem semmi volt elolvasni és értelmezni). De van még néhány más változás is.

A helyi adókról szóló törvény módosítása rételmében az önkormányzatok 2023. 09. 01-től nem állapíthatnak meg települési adót a termőföldre, a termőföld tulajdonjogára, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra sem. Így ahol ilyen helyi adó van, ott ezt el kell törölni.

{1990. évi C. törvényt módosító 2023. évi LVIII. törvény}

Megjelent a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet. E szerint:

• munkanap a következő szombatokon lesz: 2024. 08. 03., 2024. 12. 07., 2024. 12. 14.
• pihenőnap lesz a következő hétköznapokon: 2024. 08. 19. (hétfő), 2024. 12. 24. (kedd), 2024. 12. 27. (péntek).

Ebből a legjobb a decemberi, mert ekkor 24.-e (keddi Szenteste) után legközelebb csak 30.-án lesz munkanap, úgyhogy hatnapos „hosszú hétvége” lesz. (Nem csörög a telefon, lehet nyugodtan dolgozni. 😀 )

{15/2023. (VII. 13.) GFM rendelet}

Megjelent a 2024. évi központi költségvetésről szóló törvény, mely 2023. 10. 01-től 2027. 12. 31-ig lesz hatályos. Nyilván nem érdemes mélyebben belemerülni a tanulmányozásába, mert a jövő év elejéig, meg utána is még biztosan változtatnak rajta néhányszor (ha nem törvényben, akkor kormányrendeletben). Ezért csak egy számot említek: a költségvetési hiány tervezett összege jelenleg 2514785900000,- Ft, vagyis majdnem 2515 milliárd Ft. (Engem azért érdekel, hogy ezt az egyre táguló lyukat mivel fogják betömni.)

Persze erős idegzetűek nyugodtan olvassák el. Én csak átfutottam, de az is sok(k) volt.

{2023. évi LV. törvény}

Új minisztérium lesz 2023. 08. 01-től, ugyanis az Igazságügyi Minisztériumból való kiválással létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma (az EU-s elnökségre való felkészülés jegyében). (Ezzel a minisztériumok száma eléri az igen szerencsés 13-as számot, de sajnos nem pénteken, mert 08. 01. keddre esik.)

{2022. évi II. törvényt módosító 2023. évi LIV. törvény}

Aki honosítási kérelmet, magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot, honosítási-visszahonosítási kérelmet szeretne beadni, annak 2023. 08. 01-től az új nyomtatványokat kell használnia, melyeket a 103. számú Magyar Közlönyben megjelent (no és a hatályba lépéstől az eredeti) rendelet melléklete tartalmaz.

{125/1993. (IX. 22.) Korm.rendeletet módosító304/2023. (VII. 11.) Korm.rendelet}

Átalakul „falusi CSOK”, hivatalos nevén a „kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatás”. Az ebben a témában megjelent, 2024. 01. 01-től hatályos rendelet egyértelmű célja, hogy jövőre a preferált kistelepülésen támogassa az új egylakásos lakóépület építését, vásárlását, használt lakás vagy egylakásos lakóépület vásárlását, bővítését, korszerűsítését. Ehhez vissza nem térítendő állami támogatást (CSOK-ot), a többgyermekes családoknak otthonteremtési kamattámogatást, valamint adó-visszatérítési támogatást (áfára) is adnak (nem csak magyar állampolgároknak).

Ezzel együtt jövő év elejétől már nem lehet benyújtani a 16/2016. (II. 10.) Korm.rendeletben szabályozott, új lakások építéséhez vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás, valamint a 17/2016. (II. 10.) Korm.rendeletben szabályozott, a használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK iránti igényt.

A részletes szabályokat 96 oldalon keresztül taglalja a rendelet, így nem részletezem. Annak, aki a rendelet 2. számú mellékletében jelzett 2631 település valamelyikén szeretne házat, lakást venni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni, érdemes már most elolvasni a részletes szabályokat (hiszen van olyan része, amely „számlagyűjtéshez” kötött).

{302/2023. (VII. 11.) Korm.rendelet}

A babaváró támogatási kölcsönök közül a 2024. 01. 01. után megkötött szerződésekben szereplő kamatot meg lehet majd változtatni, úgyhogy aki ilyet szeretne majd felvenni, az erre is figyeljen. Lejjebb viszik a korhatárt 2024. 01. 01-től: a feleség 30. életévének betöltéséig jár (eddig a 41.-ig járt), de ha esetleg a 41. életévének betöltése előtt 12. hetet betöltött várandós lesz a 30 évesnél idősebb feleség, akkor 2024. 12. 31-ig még jár neki a babaváró támogatás.

{44/2019. (III. 12.) Korm.rendeletet módosító 303/2023. (VII. 11.) Korm.rendelet}

A természetes személyek adósságrendezési eljárásában érintetteknek érdemes elolvasni a 2023. 07. 11-től hatályos rendeletet, ugyanis ebben vannak leírva az eljárás részletes szabályai. No és persze ebben jónéhány korábbi kormányrendeletet is módosítanak. A 241/2015. (IX. 8.) Korm.rendelet mellékletének módosításában szerepel az, hogy adósságrendezési eljárásban a lakóingatlanoknál hány ezer Ft/m2 a méltányolható négyzetméterár (ez még akár más területen is jól jöhet – ha például nem tudja valaki, mennyiért adja el az ingatlanát a tag a cégnek, vagy fordítva). Ezen kívül szerepel benne méltányolható lakásbérleti díj is. (Mondjuk szerintem a rendeletben leírt összegért nem nagyon venne ki Kecskeméten senki albérletet, mert kissé túl magas az összeg.)

{299/2023. (VII. 10.) Korm.rendelet}

2023. 07. 10.

A háziorvosok és a fogorvosok feltétlenül olvassák el a módosított rendeletet, mivel 2023. 07. 07-től változnak az indikátor alapú teljesítményértékelésük kritériumai.

{83/2022. (XII. 30.) BM rendeletet módosító 26/2023. (VII. 6.) BM rendelet}

A szálláshely–szolgáltatók, vendéglátó üzletek, és turisztikai attrakciót üzemeltetők részére az NTAK 2023. 07. 07-től külön informatikai rendszert működtet. A jó hír az, hogy a KSH nem kérhet olyanról adatot, ami az NTAK rendszerében megtalálható („kac-kac”).

Az MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.) ingyenesen biztosítja a programot a 12 – 50 millió Ft közötti árbevételű vállalkozásoknak.

A vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciót üzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettsége

• ha az előző évi árbevétel 100 millió Ft felett van, akkor 2023. 07. 01-jén,
• ha a nettó árbevétele 12 millió Ft feletti, de nem éri el a 100 millió Ft-ot, akkor 2024. 01. 01-jén

kezdődik.

(12 millió Ft nettó árbevételig nincs adatszolgáltatási kötelezettség – egyelőre.)

Az árbevételt szolgálgatásnyújtási helyenként kell figyelni, tehát nincs egybeszámítás.

{2016. évi CLVI. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

Úgy néz ki, hogy a 2024. 01. 01-től hatályos törvénymódosítás miatt reklámhordozót, és az azt tartó berendezést az NMHH által vezetett „reklámkataszterbe” fel kell vetetni, ugyanis 2024. 05. 01-től csak olyan reklámeszközön helyezhető el reklám, ami szerepel az országos reklámkataszterben. A regisztrációt a tulajdonos vagy a használható jelentheti be 2024. 02. 01-ig az NMHH felé.

{2016. évi LXXIV. törvény módosító 2023. évi LIII. törvény}

Még óvatosabban vezessetek 2023. 09. 01-től, mert emelkednek a közlekedési bírságok. A pénzbírság legalacsonyabb összege 6500,- Ft, legmagasabb összege 200000,- Ft. A helyszíni bírság 6500,- Ft és 65000,- Ft (6 hónapon belüli ismételt szabálysértés esetén 90000,- Ft) között lehet.

{2012. évi II. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

A kórházakban (pontosabban a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekben) 2023. 07. 07-től új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthető, és ott csak az állam által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese működtethet gyógyszertárat. Tehát úgy néz ki, hogy a magánvállalkozók jó része kiszorul erről a területről (ugyanakkor a „kiszorulók” kompenzációra tarthatnak igényt).

{2006. évi XCVIII. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

A helyi önkormányzat járóbeteg–szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt 2023. 07. 07-től kizárólag költségvetési szervként hozhat létre és működtethet. A jelenleg működő, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokat 2024. 06. 30-ig kell költségvetési szervvé átalakítani.

{1997. évi CLIV. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

A helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátásra 2023. 07. 07-től csak költségvetési szervként működő egészségügyi intézmény köthet finanszírozási szerződést.

Ekkortól CT-MRI vizsgálatot csak állami intézmény végezhet. A nem állami intézmények finanszírozási szerződése 2024. 06. 30-án megszűnik. (A szolgáltatásnyújtásból kiesők kártalanítást kérhetnek.)

{1997. évi LXXXIII. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

A jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvénybe írták bele (mégis hova máshova írhatták volna…) a közjegyzők belső visszaélés–bejelentési rendszer működtetésének szabályait, mely 2023. 07. 14-től hatályos. Nem túl hosszú (még 1 oldal sincs), de mindenképpen érdemes a közjegyzők figyelmét felhívni rá.

{1991. évi XLI. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

No és az ügyvédi tevékenységről szóló törvénybe is bekerült 2023. 07. 14-től a belső visszaélés–bejelentési rendszer működtetésére vonatkozó fejezet (persze szintén az imént említett törvénnyel).

{2017. évi LXXVIII. törvényt módosító 2023. évi LIII. törvény}

Biztos vagyok benne, hogy mindenkit érint valamilyen szinten a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (vagy könyvel köznevelési intézménynek, vagy van pedagógus ismerős, vagy a közoktatásban tanuló rokon), így jó tudni, hogy a 100. Magyar Közlönyben megjelent az erről szóló törvény. Ebben közel 100 oldalon keresztül írják le azokat a szabályokat, melyekkel a törvény szerint biztosítani tudják, hogy a pedagógusok munkája a köznevelésbe vetett közbizalom erősödését eredményezze, valamint azt, hogy a gyermekek a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhassanak. Ezen cél elérése érdekében még a pedagógus személyiségi joga is korlátozható. No innentől kezdve már nem olvastam el részletesebben (bár rám férne a fogyókúra, de azért az étvágyam nem kellene teljesen elvenni). Megakadt még a szemem a „Nemzeti Pedagógus Kar”-on, melynek továbbra is kötelezően tagja minden állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben dolgozó pedagógus.

Azért a „gyorsolvasás” során is átjött, hogy tulajdonképpen ez a pedagógusok „Munka Törvénykönyve”, mert azok a szabályok vannak benne leírva, ami a vállalkozói körben a Munka törvénykönyvében. Szóval biztosan van olyan a soraimat olvasók között, akiknek ezt nagyon alaposan át kell tanulmányozniuk, mert a pedagógusok bérszámfejtésével, munkaügyi ügyintézésével foglalkoznak. Nekik mindenképpen el kell olvasniuk, hogy tudják, milyen szabályokat kell alkalmazniuk. A törvény legnagyobb része 2023. 07. 15-től hatályos, de azért van benne olyan előírás is, ami csak az új tanév kezdetétől, illetve 2024. 01. 01-től alkalmazandó. Azt, hogy melyik előírás mikortól alkalmazandó, a törvény közepe táján, a 156. §-ban (a 36 oldalas „Átmeneti rendelkezések” előtt) lehet megtalálni.

Erre a 36 oldalra érdemes az érintetteknek kiemelt figyelmet fordítani, hiszen az átmeneti rendelkezésekben vannak a mostani legsürgősebb teendők, illetve más törvények kapcsolódó módosításai is.

{2023. évi LII. törvény}

2023. 07. 03.

A dohányboltokban 2023. 07. 01-től ki kell helyezni a fogyasztók számára jól láthatóan egy, a dohányzásról való leszokást támogató egészségvédelmi tájékoztatót A/2 méretű plakáton (59,4 cm x 42 cm), vagy arra alkalmas elektronikus eszközön digitálisan megjelenítve. Persze nem lehet „akármit” kiírni: az SZTFH a honlapján teszi közzé a kirakandó tájékoztatót, onnan lehet letölteni az éppen aktuálisat (amikor változik, akkor erről küldenek a kereskedőnek egy e-mailt, sőt -ha minden igaz- a kirakandó plakátot is ők adják).

Változott a dohányboltban forgalmazható termékek, és az ott nyújtható szolgáltatások köre is, mely a 36/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet 1. és 2. számú mellékletében található.

{13/2023. (VI. 30.) SZTFH rendelet}

Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet az átadott hulladék után kompenzációra lehet jogosult. Az erre vonatkozó kérelmet a MEKH honlapján található formanyomtatvány alkalmazásával, elektronikus úton nyújthatja be 2023. 07. 01-től. (Naná, hogy nem találtam meg a nyomtatványt… persze még csak 2 nap telt el a hatályba lépés óta, úgyhogy biztosan hamarosan felkerül a https://mekh.hu oldalra.) Az érintett hulladékáram csoportok: papír csomagolási hulladék, papír hulladék egyéb, műanyag csomagolási hulladék, műanyag egyszer használatos termék hulladéka, műanyag hulladék egyéb, fém csomagolási hulladék, fém hulladék egyéb, üveg csomagolási hulladék, üveg hulladék egyéb, fa csomagolási hulladék, fa hulladék egyéb, textil csomagolási hulladék, textil hulladék egyéb, társított csomagolási hulladék, társított hulladék egyéb, vegyes csomagolási hulladék, zöldhulladék, biológiailag lebomló hulladék, sütőolaj zsiradék hulladék, elem akkumulátor hulladék, elektromos és elektronikai hulladék – bontatlan, gépjármű hulladék – bontatlan, bontásból származó alkatrész hulladék, gumiabroncs hulladék, gumihulladék, bútor alkatrész hulladék – fa anyagáramtól eltérő.

(Egyre többször jut eszembe, hogy „mire gondolt a költő?”. Most éppen az foglalkoztat, hogy milyen lehet a bontatlan gépjármű hulladék… esetleg még az eredeti piros masni is rajta van, amivel újkorában átkötötték?)

{11/2023. (VI. 30.) MEKH rendelet}

A hulladékégető mű üzemeltetőjének, a hulladéklerakó üzemeltetőjének, a koncessziós társaságnak, a koncesszori alvállalkozónak, a települési önkormányzatnak, a hulladékgazdálkodási eszközt és létesítményt használónak és tulajdonosának rendszeresen adatot kell szolgáltatnia a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) felé, annak honlapján ( https://mekh.hu/ ). A rendelet melléklete részletesen tartalmazza, hogy miről, milyen gyakorisággal kell adatot szolgáltatni. Az első adatszolgáltatás határideje: 2023. 07. 20. Mondanám, hogy ezt (vagyis legalább a koncesszori alvállalkozók adatszolgáltatását) megtaláltam a https://mekh.hu/kereso oldalon, de sajnos a hozzá tartozó linkre kattintva az ÜPO-ra navigál, ahol viszont azt írják, hogy „a kívánt oldal nem elérhető”.

{10/2023. (VI. 30.) MEKH rendelet}

Az szja-kedvezményre jogosító súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek listája 2023. 07. 01-től megváltozik: bekerül a méh rosszindulatú daganata, valamint az alsó lebeny, hörgő vagy tüdő rosszindulatú daganata a kedvezményre jogosító BNO kódok közé.

{335/2023. (XII. 29.) Korm.rendeletet módosító 286/2023. (VI. 30.) Korm.rendelet}

Ha a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani (vagyis ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél többet keres), akkor 2023. 07. 01-től a táppénz naptári napi alapját a minimálbér harmincad részében kell megállapítani.

Ha a betegszabadságra jogosult esetében a foglalkoztató nem közli a szerződés szerinti havi jövedelmet, és ez nem is tisztázható, akkor 2023. 07. 01-től szerződés szerinti jövedelemnek az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kell tekinteni, kivéve, ha a munkaszerződésben ennél kevesebb az alapbér (mert akkor az számít).

TB-járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzének naptári napi összegét 2023. 07. 01-től a szociális vetítési alap összege 150 %-ának 30-ad részében kell megállapítani, ami 2023-ban 1,425, – Ft/nap baleseti táppénzt jelent.

Ha a biztosított egy adott napra táppénzt és tb-járulékalapot képező jövedelmet is kapott, akkor ezt a napot 2023. 07. 01-től egy későbbi pénzbeli ellátás, táppénz esetén nem lehet figyelembe venni osztószámként.

A méltányossági pénzbeli ellátást a foglalkoztatónál kell előterjeszteni a MÁK oldalán lévő nyomtatványon 2024. 01. 01-től. Ez még odébb van, úgyhogy majd év vége felé kezdhetjük keresgélni, hogy pontosan hol lesz megtalálható. Egyébként az ilyen kérelmet a kézhezvételtől számított 5 napon belül továbbítani kell a MÁK felé még azoknak is, akik kifizetőhelyek.

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók 2024. 01. 01-től majd a MÁK személyre szabott ügyintézési felületén közzétett elektronikus űrlapon nyújtják be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelmet. Nyilván ez az oldal sincs még meg (legalábbis én nem találtam), de az év végéig bizonyosan elkészül (vagy ha nem, akkor majd módosítják a dátumot).

{217/1997. (XII. 1.) Korm.rendeletet módosító 286/2023. (VI. 30.) Korm.rendelet}

A fuvarozással foglalkozók figyelmét érdemes felhívni arra, hogy megjelent

• a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 282/2023. (VI. 30.) Korm.rendelet,
• a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. 06. 03-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 283/2023. (VI. 30.) Korm.rendelet, és
• a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 284/2023. (VI. 30.) Korm.rendelet.

A mellékleteket külön le lehet tölteni a https://magyarkozlony.hu/ oldalon, vagy akár a jogszabálytárból (én a https://njt.hu/ oldalt szoktam használni, mert ebben van „időgép” is).

{Magyar Közlöny 2023. 06. 30.-án megjelent 96. száma}

Ha valaki elhagyott hulladék felszámolásával, ingatlanról történő elszállításával foglalkozik feltétlenül olvassa el a 2023. 06. 30-tól hatályos rendeletet, mert ez tartalmazza, hogy az elszállításról kiállított igazolásnak mit kell tartalmaznia.

{10/2023. (VI. 29.) EM rendelet}

Az élelmiszerár-stop kivezetésével kapcsolatban jónéhány jogszabály megváltozott:

• Az árak megállapításáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm.rendeletbe bekerült, hogy az eljárás akadályoztatása miatt is bírságot szabhatnak ki. A hatósági árak 2023. 07. 31-ig megmaradnak (eddig úgy volt, hogy csak 2023. 06. 30-ig érvényesek). Újdonság, hogy már most leírták, hogy a rendelet bírságoláson kívüli előírásai 2023. 08. 01-től nem hatályosak (eddig mindig csak azt írták le, hogy meddig érvényes a hatósági ár, most viszont már benne van a paragrafusok hatályon kívül helyezésének dátuma is).
• Okafogyottá válik, így 2023. 08. 01-től hatályon kívül helyezik a hatósági árral kapcsolatos kereskedői tájékoztatási kötelezettségről szóló 3/2022. (I. 26.) MK rendeletet is, vagyis 2023. 07. 31-én éjfélkor ünnepélyes keretek között le lehet szedni az ÁRSTOP táblákat.
• Már 1 hónapja érvényes az 1 milliárd Ft feletti árbevételű kereskedők kötelező akciózására vonatkozó rendelet (amiről részletesen 2023. 05. 15-i bejegyzésemben írtam), így nem meglepő, hogy módosítják (csoda, hogy eddig vártak vele). A módosítás szorosan kötődik a hatósági ár kivezetéséhez, ugyanis a lényege, hogy a 2023. 07. 31-ig hatósági áras termékek (kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó étolaj, házi sertés comb, csirkemell, csirkefarhát, 2,8 %-os UHT tehéntej, friss tojás, étkezési burgonya) közül 08. 01.-2023. 09. 30. között a beszerzési árnál minimum 15 %-kal olcsóban kell adniuk legalább 2 termékfajtát. És ha már úgyis ott lesz üresen a hatósági áras tábla helye (hiszen azokat majd le lehet szedni), akkor ne csúnyálkodjon ott: ki kell írni, hogy ezt a szabályt alkalmazzák, valamint azt is, hogy mely terméket érinti az árcsökkentés, rá kell írni a pontos összeget és %-os mértéket is, no meg azt is, hogy ez a beszerzési árához képest értendő. A beszerzési ár alatt értékesített többi, korábban hatósági áras terméket pedig csakis beszerzési áron lehet értékesíteni. De ez még nem minden: a 2023. 06. 01-től bevezetett kötelező akciós termékkörben az eddigi 10 %-os csökkentés 2023. 08. 01-től 15 %-os (a megelőző fogyasztói árhoz képest).

{279/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

A hatálybalépés előtt 1 nappal módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR-díj) kapcsolatos rendeleteket egy salátarendeletben. „Rettentően sok” felkészülési időt hagytak az alkalmazkodásra, mert a módosított előírásokat már 2023. 07. 01-től alkalmazni kell. Az alábbi rendeletek változtak:

• A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm.rendelet a legkönnyebb: a „környezetvédelmi” szót kicserélték „hulladékgazdálkodási” szóra. (A többi már nem lesz ilyen egyszerű.)
• A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm.rendelet új előírása szerint visszaigénylés esetén a KT-díj nyilvántartásában szerepelni kell a termékdíj megfizetése adatainak, a körforgásos termék KF kódjának, tömegének, és az EPR-díj megfizetése napjának, valamint a díjról kiállított számla számának. Így aztán megváltoztak a rendelet 1. számú mellékletében található CSK kódok Viszont a nyilvántartásnak már nem kötelező tartalmi eleme a termék eredete (vagyis már nem kell beleírni, hogy belföldi gyártású vagy külföldről behozott-e).
• A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm.rendeletbe bekerült, hogy a gyártó (tudjuk: nem csak az tartozik ide, aki ténylegesen legyártja az adott terméket, hanem az is, aki Magyarországon először forgalomba hozza vagy saját célra felhasználja), illetve kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság biztosítja a csomagolási hulladékká vált műanyag rekeszek és raklapok olyan hasznosító rendszerbe való bekerülését, melyben a termelési-fogyasztási láncban maradásuk feltételei min. 90 %-ban biztosítottak. Változik az újrahasználható csomagolás nyilvántartásának adattartalma is. A következő év 01. 31-ig a gyártónak, a koncessziós társaságnak és a koncesszori alvállalkozónak pedig elektronikusan adatot is kell szolgáltatnia az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.
• Az elem– és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm.rendelet is változott az EPR-díj miatt, mely a gyártókra, a koncessziós társaságra, átvételre, nyilvántartásra vonatkozó szabályokat írja le. (Megváltoztak az adatszolgáltatásban közlendő adatok is.)
• Az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének szabályairól szóló 533/2013. (XII. 30.) Korm.rendeletben is szerencsére csak átfogalmazás van: „környezetvédelmi” helyett „hulladékgazdálkodási”.
• Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm.rendelet kimondja, hogy egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság ingyen köteles átvenni a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést. Ezen kívül tartalmazza az EPR-rendszerrel kapcsolatos előírásokat is.
• A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm.rendeletben a tájékoztatási kötelezettség, valamint a hulladékká vált gépjármű átvételének kötelezettsége változott (bevonták az ügymenetbe a koncessziós társaságot).
• Az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm.rendelet módosítása értelmében 07. 01-től tilos a rendelet 1. melléklet hatálya alá nem tartozó italtartó pohár forgalomba hozatala, beleértve annak tetejét és fedelét is.
• A környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 633/2022. (XII. 30.) Korm.rendeletben szereplő CSK-kódokat törölték a rendeletből, tekintettel arra, hogy azok beépültek a 343/2011. (XII. 29.) Korm.rendeletbe.
• A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm.rendelet módosítása helyett érdemesebb a most hatályos rendeletet elolvasni, mivel nagyon sok minden változott benne. Ezek közül a legfontosabbak:
  • kivették a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolást az EPR-rendelet hatálya alól;
  • a bolti csomagolószer (pl. a tasak, amibe a zsemlét, zöldséget, stb. tesszük) után az EPR-díj a csomagolószer gyártóját terheli;
  • a mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén az EPR-díjat a mezőgazdasági termelői szerveződés átvállalhatja;
  • a termék első belföldi forgalomba hozatalának minősül az átvállaló nyilatkozattal beszerzett sütőolaj nem alapanyagként való felhasználása is;
  • a gépjármű gyártója (fontos, hogy az első belföldi forgalomba hozó is gyártónak minősül!) átvállalás esetén díjátalány-fizetésre jogosult, mely választás évente megváltoztatható;
  • részletesen leírták a készletre vételre vonatkozó szabályokat.

{276/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Külön rendelet született a használt sütőolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről. Aki használt sütőolajat gyűjt, az szerződést köthet a MOHU MOL Zrt-vel. A teendőit, jogait és kötelezettségeit tartalmazza a 2023. 07. 01-től hatályos rendelet. (Egyébként a használt sütőolaj gyűjtéséről a MOHU-nak országos lefedettséggel kell majd 2024. 01. 01-től gondoskodnia.)

{273/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Ugyanígy a gumiabroncsból származó hulladékról is született rendelet, mely a gumiabroncsot a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezeteket érinti. Nekik a gumiabroncs-hulladékot 2023. 10. 01-től át kell venniük (akkor is, ha az azt leadó nem vesz semmit), és persze szerződést is kell kötniük ezzel kapcsolatban a MOHU MOL Zrt-vel (már most).

{274/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Természetesen a textiltermékek sem maradhattak ki a rendelethalmazból. A textilterméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet a textiltermék hulladékának gyűjtésére gyűjtőedény elhelyezését biztosíthatja (az elhelyezéshez előfordulhat, hogy engedély kell). Ő is köthet szerződést a MOHU MOL Zrt-vel (aki egyébként 2025. 01. 01-től országos lefedettséggel fog gondoskodni a textiltermék hulladékának elkülönített gyűjtéséről).

{275/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), a koncessziós társasággal (MOHU MOL Zrt.) szerződéses jogviszonyt létesít. A rendelet ezen szerződés szabályait, tartalmát írja le. A MOHU gyűjti a műanyaghulladékot, a fémhulladékot, és a papírhulladékot.

{272/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Külön rendelet született arról, hogy a hulladékgazdálkodási koncesszort milyen kártalanítás illeti meg, ha a koncessziós szerződés 2023. 07. 01-jén esetleg nem lép hatályba. (Nyilván nem hagyhatják, hogy a MOHU MOL „bukjon” akár egy fillért is.)

{269/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Ennél sokkal fontosabb az a rendelet, amely a hulladéklerakók, hulladékgazdálkodók, hulladéktermelők pénzügyi biztosítékáról, céltartalékjáról, céltartalék elszámolásáról, nyilvántartásáról a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól szól, és 2024. 01. 01-től hatályos. Aki hulladékot gyűjt, szállít, kezel, felügyel, hulladékkal kereskedik, annak pénzügyi biztosítékot kell nyújtania a rendelet szerinti képlettel kiszámítva. A hulladéklerakó üzemeltetőjének pedig céltartalékot kell képeznie (melynek összege el kell érje legalább a miniszteri rendeletben meghatározott előzetes rekultivációs terv szerint becsült környezetvédelmi költségeket – szóval jól kell tudni tippelni). A hulladéktermelő cégnek legalább 10 millió Ft-os környezetvédelmi biztosítást kell kötnie, ha a veszélyes hulladék mennyisége a 200 kg-ot, a nem veszélyes hulladék mennyisége a 2000 kg-ot, illetve az építési-bontási hulladék az 5000 kg-ot meghaladja.

{271/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Írtam arról 2023. 05. 02-án, hogy egy felszámolás alatt lévő cég is alapíthat kft-t. Most ezt a rendeletet {129/2023. (IV. 17.) Korm.rendelet} kiegészítették azzal, hogy az ajánlattételi határidőt a felszámoló egyszer, 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről a bíróságot is értesítenie kell.

{267/2023. (VI. 29.) Korm.rendelet}

Tovább bővült azon esetek köre, amikor a felszámolás alatt lévő cég folytathatja a tevékenységét, ugyanis a 2023. 06. 29-től hatályos rendelet értelmében akkor is folytathatja a felszámoló a cég tevékenységét, ha az 3. személy gazdasági érdekében áll, vagy hatóság határozatban továbbműködésre kötelezte az adóst. (A továbbfolytatás tényét a bíróság felé be kell jelenteni.)

{265/2023. (VI. 28.) Korm.rendelet}

Az iskolaszövetkezetek oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapjának felhasználásáról született egy, 2023. 07. 01-től hatályos rendelet. E szerint a közgyűlés dönt arról, hogy az adózott eredmény (nyereség) hány %-át helyezi közösségi alapba, ebből mekkora támogatást lehet személyenként igénybe venni, és milyen feltételekkel (utóbbit szabályzatba kell foglalni).

{259/2023. (VI. 28.) Korm.rendelet}

A Kúria jogegységi határozata szerint nem tagadható meg az adóalanynak az adószám törlését megelőző időszakra vonatozó áfa–levonáshoz való jogának gyakorlása, ha az adószámát az éves beszámoló letétbe helyezésének és elektronikus közzétételének elmulasztása miatt törölték, majd e mulasztás pótlását követően azt ismételten megállapították, feltéve, hogy teljesülnek az ezen adólevonáshoz való jog anyag jogi követelményei, és ha az adóalany nem csalárd módon vagy visszaélés-szerűen járt el a jog érvényesítése céljából. (Szóval ha nem lopott, csalt és hazudott, csak éppen nem adta be a beszámolóját és emiatt törölték az adószámát, majd azt a bevallás pótlása után visszaállították, akkor a megelőző időszak áfáját levonhatja.)

{6/2023. JEH határozat (Jpe.IV.60.052/2022/13. szám)}

A személy– és vagyonőr vizsga díja 2023. 07. 01-től a háromszorosára emelkedik (eddig a köztisztviselői illetményalap 5 %-a volt, mostantól 15 %-a).

{68/2012. (XII. 14.) BM rendeletet módosító 18/2023. (VI. 26.) BM rendelet}

A méhészeket érdekelheti az a rendelet, mely a központi költségvetésből, és az EMGA-ból igénybe vehető 2023. évi támogatások szabályait írja le. A támogatási kérelmeket a MÁK-hoz kell beadni. Támogatás kérhető pl. oktatásra, tanácsadásra, tárgyi eszközökre, gyógyszerekre, méhvásárlásra, marketingre.

{25/2023. (VI. 26.) AM rendelet}

Továbbra is marad (2023. 09. 30-ig) az az előírás, hogy a legalább 20 millió Ft összegű, látra szóló, illetve max 1 évre lekötött bankbetétek kamata nem haladhatja meg az ÁKK Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét (jelenleg ez 12,95 %).

{471/2022. (XI. 21.) Korm.rendeletet módosító 257/2023. (VI. 26.) Korm.rendelet}

Van nekünk egy törvényünk (2016. évi CLVI. törvény) a turisztikai térségek fejlesztéséről, mely alapján a vendéglátó üzleteknek adatot kell szolgáltatniuk az NTAK felé. A most megjelent, 2023. 06. 27-től hatályos rendelet azonban felülírja (az ukrajnai helyzetre való tekintettel 😀 ) a törvényt.

Így aztán nem minősül a rendelet szempontjából vendéglátó üzletnek a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, a rendezvényi étkeztetés, és a mozgó vendéglátóhely (vagyis nekik árbevételtől függetlenül nem kell adatot szolgáltatniuk).

Az NTAK felé 2023. 07. 01-től azoknak a turisztikai vállalkozásoknak, vendéglátóhelyeknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyeknek a 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 100 millió Ft-ot. Jelen állás szerint azok, akiknek a nettó árbevétele 12 millió és 100 millió Ft között van, 2024. 01. 01-től lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek. A 12 millió Ft alatti árbevételű vállalkozóknak pedig egyáltalán nem kell adatot szolgáltatniuk.

Akiknek az árbevétele 12 és 50 millió Ft között volt 2022-ben, azok a 2024. 01. 01-től induló adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez ingyenesen kapnak szoftvert a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-től (de csak egy vendéglátó üzletükhöz).

A „nettó árbevétel” meghatározásánál vendéglátó üzlet esetében csak a vendéglátás tevékenységből, turisztikai attrakció szolgáltatásnál pedig csak az ehhez kapcsolódó jegyértékesítésből származó 2022. évi nettó árbevételt kell figyelembe venni. (Vagyis ha például valakinek boltja és vendéglátó üzlete is van, a bolt bevételét nem kell az értékhatár számításánál figyelembe vennie.)

Egyelőre még nem kell alkalmazni azt a szabályt, mely szerint az adatszolgáltató szoftverrel kellene kiállítani a számlákat és a nyugtákat, tehát a számlázási gyakorlaton még nem kell változtatni.

Emlékeztetőül: az alábbi TEÁOR számok alá tartozó vendéglátó üzleteknek kell adatot szolgáltatni (a fenti árbevétel-határokat is figyelembe véve):

TEÁOR 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás (pl. étterem, büfé, cukrászda, gyorsétterem, alkalmi vendéglátóhely);

TEÁOR 5630 – italszolgáltatás (pl. kávézó, italüzlet, zenés-táncos szórakozóhely).

A turisztikai attrakciók közé pedig a közfürdő, természetes fürdőhely, muzeális intézmény, vár kastély, kalandpark, állatkert, vidámpark, védett természeti terület bemutatóhelye, zenés, táncos rendezvény tartoznak.

{255/2023. (VI. 26.) Korm.rendelet}

2023. 06. 26.

(technikai okok miatt 2023. 07. 03-án közzé téve)

A vízgazdálkodási törvény 2023. 06. 28-tól hatályos, 2024. 01. 01-től alkalmazandó módosítása szerint a háztartási kút (vagyis a max. 50 méter talpmélységű, az első vízzáró réteget el nem érő kút) létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízügyi hatósághoz, kivéve, ha ez a kút vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területen van. Illetve ha a háztartási kutat 2024. 01. 01. előtt létesítették, akkor azt nem kell engedélyeztetni, sőt bejelenteni sem.

Keresgéltem a neten, hogy melyek a kockázatmentes területek, de persze ezt még nem rakták ki (elméletileg 2023. 08. 31-ig közzé kell tenniük). A kutakkal kapcsolatban azonban a NAK oldalán található leírás egész jó támpont lehet ahhoz, hogy megállapítsuk, van-e teendőnk:

https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7336-ontozo-es-haztartasi-kutak-engedelyezesevel-bejelentesevel-kapcsolatos-utmutato/file

{1995. évi LVII. törvényt módosító 2023. évi LI. törvény}

Megjelent a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, mely az EGT területén kívülről érkező munkavállalók foglalkoztatásának 2023. 11. 01-től érvényes szabályait írja le. Lényege, hogy a vendégmunkás munkavállalás céljából 180 napon belül 90 napot meghaladóan (max. 2 + 1 évig) tartózkodhat az országban, ha a foglalkoztató javára vagy irányítása alatt, ellenérték fejében dolgozik itt. A részletszabályok majd egy kormányrendeletben lesznek benne, de a legfontosabb feltételek -melyeknek a vendégmunkás köteles megfelelni- ebben a törvényben szerepelnek.

{2023. évi L. törvény}

Már másfél hónapja megjelent, és 4 nap múlva (2023. 07. 01-jén) már hatályba is fog lépni az árfigyelő rendszerről szóló rendelet (mely szerint a 100 milliárd Ft feletti konszolidált nettó árbevétellel rendelkező kereskedőknek kötelező adatot szolgáltatni a Gazdasági Versenyhivatal felé, a többiek meg szabadon választhatják, hogy adatot szolgáltatnak), úgyhogy épp ideje volt módosítani.

Kiegészítették a fogalmak meghatározását a „korábbi ár”, a „forgalmazás” és a „forgalmazás befejezése” fogalmának tisztázásával, módosították az adatszolgáltatási határidőt, és beleraktak még újabb bírságolási lehetőséget is. Szóval akit érint ez az adatszolgáltatás, az feltétlenül olvassa el a legújabb verziót!

{163/2023. (V. 8.) Korm.rendeletet módosító 252/2023. (VI. 22.) Korm.rendelet}

És ha már olvas, akkor elengedhetetlen, hogy áttanulmányozza a gazdaságfejlesztési miniszter 2023. 06. 23-tól hatályos rendeletét, mely az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriákról és termékekről szól.

{11/2023. (VI. 22.) GFM rendelet}

Van nekünk egy törvényünk (2013. évi CXL. törvény) a fémkereskedelemről. Most már erre is van egy kormányrendelet, ami alapján az ukrajnai állapotok miatti veszélyhelyzet alatt 2023. 06. 29-től más szabályoknak kell megfelelni, mint ami a törvényben le van írva.

E szerint a fémkereskedelmi tevékenység során a fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét (ha az rendeltetése szerint nem felhasználható) csak fémkereskedőnek vagy koncesszori fémkereskedőnek adhatja át a vállalkozó.

A fémkereskedőknek mindenképpen érdemes áttanulmányozni a rendeletet, mert ha nem kötnek koncesszori szerződést, akkor csak olyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot vehetnek át, amelyről szemrevételezéssel egyértelműen megállapítható, hogy az nem tartozik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe (vagyis a MOHU MOL Zrt. hatáskörébe). Szerintem jó, ha felveszik a kapcsolatot a MOHU MOL Zrt-vel, hogy megtudják, hogyan gyűjthetik ezután a fémhulladékot.

{245/2023. (VI. 22.) Korm.rendelet}

A digitális Covid–igazolvány kiadásával kapcsolatban új kormányrendeletet adtak ki, amiben leírják, hogy ki állítja ki, mi van rajta, hogy lehet kérni. Ahogy elnéztem, változás nincs benne, csak éppen a korábbi uniós rendelet hatályvesztése miatt csináltak egy újat. Azt, hogy az uniós rendelet mikortól nem lesz már hatályos, majd egy külön rendeletben fogják megírni. (Annyira széééép, hogy ilyen előrelátóak! – már most szabályozzák azt, ami a jövőben valamikor változni fog.)

{244/2023. (VI. 22.) Korm.rendelet}

A felszámolóbiztosoknak érdemes elolvasni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 2023. 07. 01-től hatályos változatát, mivel némileg változnak a rájuk vonatkozó előírások. (Persze a díjazásuk változása majd csak 2024. 01. 01-től lesz hatályos 😊.)

{1991. évi XLIX. törvényt módosító 2023. évi XLVI. törvény}

A dohányboltosok pedig majd valamikor karácsony környékén feltétlenül üljenek le átolvasni a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt, mert a most megjelent módosítás 2024. 01. 01-től lesz hatályos (és ki tudja, év végéig még hányszor változik).

Viszont már most meg kell ismerkedniük a „termékregisztrátor” fogalmával (a dohánytermék-nagykereskedő vagy az adatszolgáltatással érintett terméket belföldön először forgalomba hozó személy tartozik ide), illetve változik 2023. 07. 01-től a nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás is (pont a termékregisztrátor miatt).

{2012. évi CXXXIV. törvényt módosító 2023. évi XLVI. törvény}

A digitalizáció jegyében módosul 2024. 01. 01-től az elektronikus ügyintézésről szóló törvény. Belekerül az „elektronikus okirat a magánjogi jogviszonyokban” rész. Lényege, hogy jövőre már teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratnak minősül az olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél fokozott biztonsági elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesít (vagyis a saját ügyfélkapujába belépve, az ottani dokumentumhitelesítést használja). Elektronikus dokumentumnak minősül továbbá az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat (úgyhogy csak óvatosan a telefonon bemondott „igen”-ekkel, nehogy valamire előfizessünk úgy, hogy véletlenül „igen”-t mondunk egy kérdésre).

{2015. évi CCXXII. törvényt módosító 2023. évi XLVI. törvény}

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény 2023. 07. 01-től hatályos módosítása szerint a NAV és a MOHU MOL Zrt. egymás rendelkezésére bocsátják a nyilvántartásaikban szereplő adatokat (a körforgásos termékek után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj miatt).

A IV. negyedévi KT-díjra vonatkozó előleget a III. negyedévi KTBEV bevallásban kell szerepeltetni. Ennek összege az első 3 negyedév után fizetett termékdíj 1/3-ának 80 %-a. Tehát ezt idén, kivételesen másképp kell majd megállapítani. Ugyanis a 2023. év IV. negyedévére vonatkozó KT-díj előleg mértéke a tárgyév III. negyedéve után fizetett termékdíj 80 %-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is. A körforgásos termék után 2023. 07. 01. után a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR-díj) igazoltan megfizető visszaigényelheti a termékdíjköteles termék után az általa vagy a csomagolószer kötelezettje által 2023. 07. 01. előtt megfizetett KT-díj azon összegét, amely az igazoltan megfizetett EPR-díjjal megegyezik. (Magyarul: ha 2023. 07. 01. előtt megfizettük a KT-díjat valamire, és az új szabályok miatt 2023. 07. 01. után EPR-díjat is kell rá fizetnünk, akkor a megfizetett KT-díjat visszaigényelhetjük.)

De nem csak az EPR-díj miatt van módosítás a KT-díj törvényben: 2023. 07. 01-től az elektromos, elektronikai berendezések fogalomköre bővül, így ezután KT-díjat kell fizetni a 8424. Vtsz. szám alá tartozó termékek közül a „folyadék vagy por kilövésére, szórására vagy porlasztására szolgáló mechanikus készülék (kézi is); töltött vagy töltetlen tűzoltó készülék; szórópisztoly és hasonló készülék; homok- vagy gőzszóró és hasonló gép”, továbbá a 8485. Vtsz. alá tartozó termékek közül az „additív gyártásra szolgáló gépek” után is.

Ezen kívül változik a gépjárművek termékdíjátalányának számítása és mértéke is, úgyhogy az ilyet fizetőknek a III. negyedévi KT-díj bevallásakor érdemes lesz erre külön is odafigyelni.

{2011. évi LXXXV. törvényt módosító 2023. évi XLV. törvény}

A hulladékokról szóló törvény is több helyen módosul az EPR-díj miatt 2023. 07. 01-től. Azt gondolom, hogy ezzel a témával még sok gazdálkodónak foglalkoznia kell. Egyelőre még elég nagy a káosz, de biztos vagyok benne, hogy őszre kiderül, hogy kinek, mit, hogyan kell csinálnia. Mindenképpen érdemes az EPR-díjjal érintetteknek javasolni, hogy regisztráljanak a mohu.hu oldalán, és figyeljék az ott megjelenő leírásokat. (Az érintettek köréről a 2023. 03. 20.-i bejegyzésemben írtam részletesen, és néhol értetlenül: nem értem például -és a bútorgyártóim sem értik-, hogy a fából készült bútor miért minősül hulladéknak, de nyilván a jogszabályt megalkotó pontosan tudja, miért vette bele ezt is az EPR-díj kötelezettségbe. Ezzel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ha valaki még nem olvasta el, kik kötelezettek EPR-díj fizetésére, mert azt gondolja, hogy ő biztosan nem termel hulladékot, akkor azért legalább egyszer fussa át a listát, mert meglepő dolgok vannak benne.)

{2012. évi CLXXXV. törvényt módosító 2023. évi XLV. törvény}

A családi gazdaságokról szóló törvény módosítása értelmében 2023. 07. 01-től a hozzátartozói láncolat

• a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, és a testvér,
• ezen személyek hozzátartozói, és
• ezen személyek hozzátartozóinak egyenesági rokonai.

Ez még nem is nagy változás (lényegében átfogalmazták az eddigi előírást), viszont kiegészítették azzal, hogy a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával. Így tehát ha például a férj elhunyt, attól még az ő szülei a feleség hozzátartozói láncolatába tartozóak maradnak.

{2020. évi CXXIII. törvényt módosító 2023. évi XLIV. törvény}

A földforgalmi (mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló) törvénybe bekerül 2023. 07. 01-től, hogy a föld ellenértékét forintban kell feltüntetni az átruházási szerződésben, viszont nem feltétlenül szükséges forintban kiegyenlíteni a vételárat. A szerződésben külön-külön kell feltüntetni a föld, az azon található ültetvény, felépítmény vagy a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő agrotechnikai létesítmény ellenértékét is.

Ez nekünk jó hír, mert innentől kezdve elméletileg a szerződésből minden beszerzési értéket ki tudunk olvasni. 😊

{2013. évi CXXII. törvényt módosító 2023. évi XLIV. törvény}

Az erdőtörvény 2023. 07. 01-től hatályos módosítása pontosítja a származást igazoló dokumentum fogalmát, a nyomon követhetőség előírásait, a szállítmány fogalmát, és több, az erdőgazdálkodást befolyásoló előírása is megváltozik. Így érdemes szólni az erdőgazdálkodóknak, hogy tanulmányozzák az új előírásokat.

{2009. évi XXXVII. törvényt módosító 2023. évi XLIV. törvény}

FELIR azonosítóval kell rendelkeznie az állatorvoson, növényorvoson, segédszemélyzetükön, valamint a törvény végrehajtási rendeletében felsorolt tevékenységet végzőkön kívül 2023. 07. 01-től az erdőgazdálkodónak és az erdészeti szakszemélyzetnek is.

{2008. évi XLVI. törvényt módosító 2023. évi XLIV. törvény}

A vadásztársaságok figyelmét érdemes felhívni arra, hogy 2023. 07. 01-től változik a vadászati törvény. Például nem minősül vadászterületnek a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti rész, és belekerülnek a törvénybe az apróvadtartó telepre vonatkozó előírások is. 2023. 11. 01-től pedig változnak a vadászjegyre, vadászvizsgára vonatkozó előírások is.

{1996. évi LV. törvényt módosító 2023. évi XLIV. törvény}

Új fogalom 2023. 09. 01-től a „tőkévé konvertálható kölcsön”. Az ennek nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság, mint adós részére. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével a szerződésen meghatározott mértékben és módon felemelik (konverzió). Így tehát előfordulhat, hogy a jövőben találkozhatunk a „tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés”-ekkel, melynél vagy visszafizetésre kerül a kölcsön kamatokkal együtt, vagy konverziót hajtanak végre (vagyis tőke lesz belőle). Induló vállalkozásnak e tekintetben azok a legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozások minősülnek, amelyeknél még nem volt osztalék, és nem egyesülés vagy szétválás útján jöttek létre. (Tehát egyre fontosabb, hogy a társasági szerződéseket, és azok módosításait minden esetben alaposan tanulmányozzuk át.)

{2004. évi XXXIV. törvényt módosító 2023. évi XLI. törvény}

Szocho–kedvezmény jár majd 2024. 01. 01-től a munkaviszonyban PhD vagy ennél magasabb tudományos fokozattal/címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a doktori képzésben részt vevő hallgató/doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató kifizetőnek. A szocho-kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér kétszerese után számított szocho összege.

{2018. évi LII. törvényt módosító 2023. évi XLI. törvény}

A Ptk-ba 2024. 01. 01-től bekerül a „leválás” fogalma. Ez egy olyan kiválás, amikor a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz.

Kiegészül a Ptk. az „építményi jog”-gal 2023. 06. 24-től, mely részletesen taglalja, hogy mi az építményi jog (a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat), és melyek ennek a szabályai.

{2013. évi V. törvényt módosító 2023. évi XXXIX. törvény}

Az Szt-be a leválással kapcsolatban 2024. 01. 01-től bekerül, hogy leválás esetén a vagyonátadás teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét az alapításra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell elszámolni, valamint a leválás során a kiválásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

{2000. évi C. törvényt módosító 2023. évi XXXIX. törvény}

Ezzel egyidejűleg változik az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény is, hiszen a leválás szabályait ebbe is bele kellett dolgozni. Itt is előírták, hogy a leválásra a kiválás szabályait kell alkalmazni, és belekerült az is, hogy leválásnál a szétváló jogi személy valamennyi tagja a tovább működő (fennmaradó) jogi személy tagja marad, illetve a jegyzett tőke meghatározásakor a leválással keletkező jogi személyben lévő részesedését nem lehet figyelembe venni.

{2013. évi CLXXVI. törvényt módosító 2023. évi XXXIX. törvény}

Az illetéktörvényben a vagyoni értékű jogok közé bekerült az építményi jog is (a földhasználat, a haszonélvezet, használati jog, vagyonkezelői jog, üzembentartói jog, valamint az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés mellett). Az építményi jog értéke egyébként megegyezik a jog forgalmi értékével.

{1990. évi XCIII. törvényt módosító 2023. évi XXXIX. törvény}

Akik fix áras szerződéssel veszik az áramot, és a főtevékenységük 2023. 06. 01-jén az alábbiak egyike, és vállalkozók (vagyis a nem természetes személyek és az egyéni vállalkozók), azok 2023. 07. 01.-2023. 12. 31. között az áramért max. 200 EUR/MWh áramdíjat fizetnek (mivel 2023. 06. 01. napi árfolyammal kell számolni így ez 74110,- Ft/MWh díjat jelent). Ez a kedvezmény azonban nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyben az állam vagy valamelyik önkormányzat többégi befolyással vagy közvetett többségi befolyással rendelkezik.

Persze a kedvezményhez társuló bevételkiesést nem az áramszolgáltatónak kell „lenyelnie”, ugyanis az ebből származó bevételkiesést az állam a költségvetésből megtéríti részére.

A konkrét eljárási szabályokról pedig majd kiadnak egy külön kormányrendeletet (az egyszerűség jegyében).

No és akkor nézzük, mely tevékenységi kört végzők fogják olcsóbban kapni az áramot:

• feldolgozóipar (TEÁOR 10-33 és ennek megfelelő ÖVTJ tevékenységek);
• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55 és ennek megfelelő ÖVTJ tevékenységek);
• raktározást, szállítást kiegészítő tevékenységek (TEÁOR 52 és ennek megfelelő ÖVTJ tevékenységek).

{238/2023. (VI. 19.) Korm.rendelet}

Béren kívüli juttatásként adható a munkáltató által a munkavállalónak 2023. 08. 01-től 2023. 12. 31-ig a SZÉP–kártya korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára a rekreációs keretösszegen (450000,- Ft) felül, attól függetlenül feltöltött max. 200000,- Ft egyszeri (!) juttatás is. Ráadásul a SZÉP-kártya keretet 2023. 12. 31-ig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is fel lehet használni.

A munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója azoknál a kereskedőknél használhatja fel a SZÉP-kártyát élelmiszer vásárlására, amely üzleteknél a főtevékenység az alábbiak egyike:

• TEÁOR 4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
• TEÁOR 4721 – Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme
• TEÁOR 4722 – Hús-, húskészítmény kiskereskedelme
• TEÁOR 4723 – Hal kiskereskedelme
• TEÁOR 4724 – Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem
• TEÁOR 4729 – Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem
• TEÁOR 4781 – Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme

A SZÉP-kártya keret ezen része nem használható fel alkoholtartalmú folyadék, valamint dohány és feldolgozott dohánypótló termékek megvásárlására. Vásárolhatunk belőle viszont:

• élő állatot, állati termékeket (pl. tejtermék, tojás, méz);
• növényi termékeket (pl. élő fát, növényt, hagymát. gumót, gyökeret, vágott virágot, zöldségféléket, kávét, teát, gyümölcsöt, dióféléket, citrusféléket, gabonaféléket, olajos magvakat);
• állati, növényi vagy mikrobiális zsírt, olajat és ezek bontási termékeit (pl. étkezési zsírt, viaszt);
• élelmiszer-készítményeket (pl. hús- és haltermékek, cukor, kakaó, gabona, liszt, cukrászati termékek, zöldségből és gyümölcsből előállított készítmények, stb.), italokat (alkoholtartalmú kivételével);
• sót.

Ami a fentiekből a legfontosabb:

• egyszeri juttatás lehet a max. 200 e Ft (nem lehet több részletben kifizetni);
• csak azokban az üzletekben lehet levásárolni, amelyek főtevékenysége a fentebb felsoroltak valamelyike (és persze egyébként SZÉP-kártya elfogadó helyek).

Mindezt a háborús helyzetre való tekintettel rendelték el, ami azért érdekes mert a fenti intézkedés csak a háború miatti veszélyhelyzet végéig érvényes (ha addig nem emelik be az szja tv-be).

{237/2023. (VI. 19.) Korm.rendelet

2023. 06. 19.

Jogegységi határozat született arról, hogy a versenyjogi tárgyú ügyekben kiszabható bírság az ügyintézési határidő túllépése esetén is. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az ügyintézési határidő hatóság általi túllépése milyen jogsérelmet okozott a jogsértő számára, és az mennyiben indokolja a bírság mértékét. Annak nincs jelentősége, hogy a hatóság felismerte-e a rá vonatkozó határidő túllépését.

{Kúria 4/2023. JEH határozata (Jpe.II.60.053/2022/15. szám)}

Hatályon kívül helyezték a kedvezményes tűzifavásárlást biztosító rendeletet, így 2023. 07. 01-től ismét mindenki piaci áron vásárolhatja meg a tűzifát. Aki viszont még 2023. 07. 01. előtt igényli, és 2023. 06. 30-ig a kedvezményes árú tűzifa vételárát teljes egészében ki is fizeti az állami erdészeti társaságnak, az a kemény lombos fafajú tűzifát még 30000,- Ft/m3, a lágy lombos és a fenyő fafajú tűzifát pedig 19000,- Ft/m3 áron veheti meg.

{355/2022. (IX. 19.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 236/2023. (VI. 16.) Korm.rendelet}

Azoknak a minősített nonprofit gazdasági társaságoknak, amelyek a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást látnak el, nagyon fontos elolvasniuk a 2023. 07. 01-től hatályos kormányrendeletet, mivel alapvető változásokat írnak le benne, melyet ezen cégek esetében a könyvelés során alkalmazni kell. Nézzük részletesebben!

A MEKH-et (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt) tájékoztatnia kell ezen szervezeteknek a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatásáról, illetve szabályzatban kell rögzítenie ezt, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében is be kell mutatnia. A szétválasztás során minden eszközt, forrást, bevételt, költséget és ráfordítást fel kell osztani a tevékenységek között közvetlen hozzárendeléssel vagy más felosztási módszerrel (nem maradhat tevékenységre fel nem osztott tétel a végén).

Ha lehet, akkor az eszközöket, forrásokat, bevételeket, költségeket és ráfordításokat elsődlegesen közvetlenül kell felosztani. Ha ez esetleg nem megoldható (mert ezek az egyes tevékenységekhez nem rendelhetők hozzá közvetlenül), akkor a számviteli szétválasztási szabályzatban meghatározott módszerekkel és vetítési alapokkal kell elvégezni a felosztást.

Ráadásul a könyvelésben való szétválasztást úgy kell megoldani, hogy az egyes tevékenységeken belül az egyes termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételére, gyűjtésére, elszállítására, előkezelésére, kereskedelmére és kezelésre történő átadására –ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését– vonatkozó elkülönített adatokat tudjon szolgáltatni a cég a MEKH részére. (Természetesen ezeket a módszereket és vetítési alapokat is bele kell írni a számviteli szétválasztási szabályzatba.) A szabályzatnak tartalmaznia kell a közvetlenül az adott tevékenységhez hozzárendelhető és a közvetlenül az adott tevékenységhez hozzá nem rendelhető, de vetítési alapok alapján egyértelműen felosztható, a számviteli szétválasztási kötelezettséggel érintett tevékenység érdekében felmerülő eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások körét, továbbá az alkalmazandó felosztási szabályokat.

Ezen kívül az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szétválasztási szabályzat vonatkozó előírásaira hivatkozni kell, még akkor is, ha a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységek a beszámolási időszak alatt esetleg megszűntek. A tevékenységi beszámolót az Szt. 1. számú mellékletében meghatározott „A” változatú mérleg és az Szt. 2. számú mellékletében szereplő, összköltségeljárással készített eredménykimutatás szerinti tagolásban kell elkészíteni, és tartalmaznia kell a mérleg és az eredménykimutatás értelmezéséhez szükséges kiegészítéseket is.

Ezeket a szabályokat 2023. 07. 01-től kell alkalmazni, viszont a 2023. 07. 01.-2023. 12. 31. közötti időszakra vonatkozó beszámolóban az előző évre vonatkozóan nyitó adatokat nem kell szerepeltetni (még szép!).

A könyvvizsgálónak is van ezzel kapcsolatban feladata, ugyanis a kötelezett könyvvizsgálója az éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik arról, hogy  a kötelezett által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek, és az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységek és a kötelezett további tevékenységei közötti keresztfinanszírozás-mentességet, továbbá külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a kötelezett számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.

{235/2023. (VI. 16.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2023. július hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 580,- Ft/l
• Gázolaj: 562,- Ft/l
• Keverék: 629,- Ft/l
• LPG autógáz: 323,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 889,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 06. 16-án megjelent 30. száma}

2023. 06. 12.

Már 2023. 04. 19. óta korlátozás van az „érzékeny termékek” Ukrajnából való behozatalára. Ezek köre egyszer (2023. 05. 13-tól) már változott, most pedig (2023. 06. 07-től) újabb módosítások léptek életbe.

A módosított előírások szerint 2023. 06. 07-től Ukrajnából az alábbi termékek csak átszállítás céljából hozhatók be, de csak úgy, ha a behozatal napjától számított 15. nap végéig el is hagyják Magyarország területét:

Vtsz. ex 10019900           Közönséges búza (a vetőmag kivételével)

Vtsz. 10059000                Kukorica (a vetőmag kivételével)

Vtsz. 12051090, ex 120590000   Olajrepce- vagy repcemag, töve is (a vetőmag kivételével)

Vtsz. 12060091, ex 12060099     Napraforgómag, törve is (a vetőmag kivételével)

Látható, hogy a vetőmag már behozható. Ugyanakkor viszont a rendelet az eredetileg 2023. 06. 30-ig tartó korlátozás idejét meghosszabbították: a fenti termékekre 2023. 09. 15-ig tart a szigorítás.

{130/2023. (IV. 18.) Korm.rendeletet módosító 224/2023. (VI. 6.) Korm.rendelet}

A feljelentési törvényként elhíresült, igazából „a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról” szóló, 2023. 07. 24-től hatályos törvény előírásaival nekünk is érdemes tisztában lenni, így az alábbiakban részletezem a legfontosabbak előírásait.

Először is tisztázzuk, hogy mi a „panasz”! Ez egy olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más -így különösen bírósági, közigazgatási- eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés pedig olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

Mindkettő megtehető akár szóban, vagy elektronikus úton is. Ha esetleg nem jó helyen (nem az illetékesnél) panaszkodik valaki, akkor sem kell aggódnia, mert 8 napon belül hivatalból továbbítják azt az illetékeshez a bejelentését. Az ügy elintézési határideje 30 nap, de hosszabbítás esetén is max. 6 hónap lehet. Viszont ha nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos rosszhiszeműen járt el, vagy hazudott, akkor az eljárást intézkedés nélkül befejezheti a hatóság. Ezután már nem érdemes újra ugyanazt a panaszt megtenni, mert ekkor már a vizsgálat mellőzhető. A törvény szerint a panaszost nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt, kivéve, ha rosszhiszemű volt, valótlan adatot közölt és ezzel elképzelhető, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, illetve valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott. Az, akit feljelentenek, nem tudhatja meg, hogy ki tett rá panaszt.

A foglalkoztatókat érintheti a „Visszaélések bejelentése” című fejezet, melynek előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha a rendelet melléklete szerinti EU-s jogi aktus végrehajtására vagy annak való megfelelés érdekében kiadott jogszabály, vagy az ezekkel kapcsolatos visszaélések, jogsértések bejelentése válik szükségessé. A mellékletben pénzügyi szolgáltatásokkal, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével, a közlekedésbiztonsággal, és a környezetvédelemmel kapcsolatos EU-s rendeletek szerepelnek.

Belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk:

• a foglalkoztatók közül a legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatóknak 12. 17-ig (foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi);
• a foglalkoztatottak létszámától függetlenül (vagyis akkor is, ha nincs egyetlen alkalmazottunk sem)
  • a Pmt. (2017. évi LIII. törvény) hatálya alá tartozók, vagyis hitelintézet, pénzügyi szolgáltató, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést végző, könyvvizsgáló, könyvelő, adószakértő, adótanácsadó vállalkozó, játékkaszinó, kártyaterem, nemesfémmel vagy ezekből készült tárgyakkal kereskedő, árukereskedők közül a tevékenysége során 3 m Ft-ot elérő készpénzfizetést elfogadó, ügyvéd, kamarai jogtanácsos, közjegyző, bizalmi vagyonkezelő, pénzváltó, letétkezelő, műalkotás- és régiségkereskedők közül a 3 m Ft-ot elérő ügyletet lebonyolító, székhelyszolgáltató;
  • tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató;
  • polgári légi közlekedési eseménnyel kapcsolatos tevékenységet végző;
  • Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője;
• az 50 és 249 főt foglalkoztatók a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a legalább 50 főt foglalkoztatóknál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, de bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható ezzel.

Akit érdekel, hogy ki, milyen módon tehet bejelentést, és ezzel mi a teendő, az jónéhány oldalon keresztül a törvényben elolvashatja. (Én optimista alkat vagyok, úgyhogy bízom benne, hogy ennek ismeretére sose lesz szükség.) Amit viszont fontos tudni: ha bejelentés érkezik (akár szóban, akár telefonon, vagy írásban), akkor ezt a tényt rögzíteni kell, legkésőbb 30 napon belül ki kell vizsgálni a bejelentésben foglaltakat, és meg kell hozni a visszaélések orvoslására alkalmas intézkedéseket. Természetesen erről a bejelentőt is tájékoztatni kell. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti. Ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségeinek, akkor sem alkalmazható vele szemben bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás, de egyéb módon (pl. figyelmeztetés) szankcionálhatja.

A törvény részletesen leírja még az állami és önkormányzati szervek, állami szervek belső visszaélés-bejelentési rendszerére vonatkozó szabályokat is (nekik 2025. 01. 01-től kell alkalmazni ezeket a szabályokat). Ezen kívül a bejelentővédelmi ügyvéd tevékenységének leírását is tartalmazza a törvény.

Hozzátartozik még a képhez, hogy eddig a közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljárás illetékköteles volt, az új törvény hatályba lépésével viszont illetékmentessé vált.

További információk ezzel kapcsolatban az alábbi linken olvashatóak:

Visszaélés-bejelentési törvény – gyakorlati tudnivalók

{2023. évi XXV. törvény}

2023. 06. 05.

Megjelent a 2023. 07. 01-től fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR-díj) mértékeit tartalmazó rendelet. E szerint az egyes díjkategóriákban az alábbi EPR-díjakat kell majd fizetni a II. félévtől:

A gazdálkodó szervezeteknél keletkezett szelektív hulladék után fizetendő díjak pedig az alábbiak lesznek 2023. 07. 01-től:

{8/2023. (VI. 2.) EM rendelet}

A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám 1/3-át (eddig ez a határ 20 % volt), a jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során továbbra is figyelmen kívül kell hagyni. A személyesen közre nem működő tagok száma max. a taglétszám 1/3-a lehet (az eddigi 15 % helyett), és a tagok vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 35 %-át (az eddigi 15 % helyett). Viszont a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulása továbbra is max. a tőke 1/3-a lehet. A szociális szövetkezeteknél azonban van engedmény: ott a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulása max. a tőke 50 %-a lehet.

A szövetkezet létrehozásához már nem 7 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges, hanem elegendő csak 3 személyé.

A fenti szabályok 2023. 06. 05-től érvényesek.

{2013. évi V. törvényt módosító 2023. évi XXXIV. törvény}

A mezőgazdasági őstermelők is lehetnek duális képzőhelyek 2023. 09. 01-től, ha a képzőhelyi feltételeknek megfelelnek.

A szakképzési munkaszerződést pedig a szakirányú oktatás időtartamára vagy évente legfeljebb 2 alkalommal (az eddigi 1 helyett) egyenként legalább 2 és legfeljebb 12 hét (az eddigi 4-12 hét helyett), de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra lehet megkötni.

Változik több dolog is a tanulók foglalkoztatásánál 2023. 09. 01-től:

• a napi munkaidőbe a munkaköri szünet időtartama beleszámít;
• heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, valamint az őszi, téli és tavaszi szünetben csak a rendeltetése folytán e napon is működő oktatási helyen vehető igénybe a tanuló, de ezen idő helyett ugyanolyan mértékben szabadidőt kell neki biztosítani;
• a munkaidőkeret legfeljebb négyhetes lehet (eddig kéthetes volt);
• rendkívüli munkaidő továbbra sem rendelhető el a tanulók részére;
• ezután is 45 munkanap szabadság jár a tanulónak, viszont a nyári szünetben legalább 20 munkanapot egybefüggően kell kiadni részére, ráadásul a tanuló véleményének kikérése után;
• a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben a tanuló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, viszont erre az időre távolléti díj illeti meg (a végrehajtási rendeletet még nem láttam).

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2023. évi XXXIII. törvény}

Ha esetleg egy cég, alapítvány, egyesület, intézmény nevében a „Megye” szó szerepelt, és ezt szeretné „Vármegye”-re kicserélni, akkor a most megjelent törvény értelmében ezt a módosítást a cégbíróság 1 napon belül, az OBH pedig a változásbejegyzési kérelem benyújtásától számított 20 napon belül elvégzi.

{2023. évi XXXI. törvény}

Ismét csak gyógyszertárakban lehet majd COVID–teszteket venni, ugyanis 2023. 07. 01-től hatályon kívül helyezik azt a rendeletet, mely a tesztek árusítását drogériákban is lehetővé tette.

{417/2022. (X. 27.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 211/2023. (VI. 1.) Korm.rendelet}

Senki se lepődjön meg, ha ősszel újabb tételek jelennek meg a közszolgáltatói (víz, gáz, áram, távhő, és főleg hulladékszállítási) számlákon, ugyanis a 2023. 09. 01-től hatályos törvény szerint a számlákon a szolgáltató jogosult feltüntetni és kiszámlázni az általa közvetlenül vagy közvetítőként biztosított termék árát, szolgáltatás díját, valamint egyéb tételeket. (Sejtésem szerint ez a hulladékgazdálkodás MOHU általi átvételével lehet összefüggésben.)

{2013. évi CLXXXVIII. törvényt módosító 2023. évi XXIX. törvény}

A vér szerinti apa is jogosult 2023. 07. 01-től az anyasági ellátásra, ha a szülő nő az anyasági támogatás igénylését megelőzően meghal, és a gyermekről a vér szerinti apa a saját háztartásában gondoskodik.

A gyest 2023. 07. 01-től automatikusan megállapítják annak, aki a gyermek után gyedet kapott (a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetében a 3. életévének betöltésekor). Ezt egyébként a szülő visszautasíthatja. (A többi családtámogatási ellátást -pl. csed, gyed, gyet- továbbra is kérelem alapján folyósítják.)

{1998. évi LXXXIV. törvényt módosító 2023. évi XXVIII. törvény}

Még nem látom pontosan -igazából rossz érzéseim vannak azzal kapcsolatban-, hogy mit fog eredményezni az az új törvény, mely szerint a közigazgatásban télen és nyáron közigazgatási szünet lesz (a rendelet szerint azért, hogy az ott dolgozók pihenéshez való joga biztosított legyen). Mindenesetre az biztos, hogy az igazgatási szünet alatt nem fognak dolgozni (ezzel együtt az ügyintézési határidő is meghosszabbodik), ügyfélfogadás sem lesz, sőt még az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkező üzeneteket sem kell minden munkanapon átvenniük (az iratok az igazgatási szünet vége utáni első napon számítanak beérkezettnek). Röviden: az igazgatási szünet alatt a fű se nő. (Megjegyzem: az ott dolgozókat sem irigylem, mert simán előfordulhat, hogy pénteken közlik velük, hogy hétfőtől kötelező szabin vannak, vagy éppen a szabadságuk alatt közlik velük, hogy 2 nap múlva menjenek be dolgozni.) No és hogy ne túl könnyen tudjuk követni, melyik hivatal mikor lesz zárva: mindegyik maga dönti el, hogy mikor tart igazgatási szünetet, de legalább ezt a Hivatalos Értesítőben 15 nappal a bezárás előtt közzé kell tennie (természetesen én ezt mindig meg fogom írni, de azért egyszerűbb lenne, ha mindegyik egyszerre zárna be). És szintén az egyszerűség jegyében: az idén nem lesz nyári igazgatási szünet, csak téli, aminek az időpontját majd a Hivatalos Értesítőben fogják közzétenni 3 hónapon belül.

{2023. évi XXVI. törvény}

Ha egy eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállás jegyen vagy a jótállási nyilatkozaton feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, akkor a javítószolgálat köteles a terméket értékesítő vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.

{19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletet módosító 4/2023. (V. 31.) IM rendelet}

Mindenki készüljön fel rá lelkileg, hogy az ismerősei meg fogják keresni azzal, hogy „kaptam egy levelet a banktól, most mit csináljak: vegyek állampapírt vagy sem?”. Ugyanis a 2023. 06. 01-től hatályos rendelet szerint minden pénzintézetnek levelet kell küldenie 2023. 10. 01.-2023. 12. 31. között a magánszemély ügyfelei részére, melyben a banknak azt kell részleteznie, hogy mekkora hozamot ért volna el az adott magánszemély, ha a pénzét nem saját magának tartja meg, hanem állampapírba (Diszkont Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy, Bónusz Magyar Állampapír) fektette volna. (Magánvéleményem szerint azért ez már a kétségbeesés jele.)

{209/2023. (V. 31.) Korm.rendelet}

Az extraprofit adótól sem veszünk még búcsút.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2024. évi extraprofit adójának alapja a 2022. évi beszámoló szerinti adózás előtti eredmény, melyet csökkenthetnek a pénzügyi műveletek között kimutatott osztalékkal és a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséggel, viszont növelniük kell a pénzügyi szervezetek különadójával, a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az extraprofit adóval.

Az extraprofit adó mértéke a 20 milliárd Ft-ot meg nem haladó részre 13 %, az e feletti összegre pedig 30 %. A 2024. évi extraprofit adót 2024. 06. 10-ig kell bevallani, és két egyenlő részletben (2024. 06. 10-ig és 2024. 12. 10-ig) megfizetni.

Ha valaki preferálja az állampapírt (vagyis 2024. 01. 01.-2024. 11. 30. között az ebbe fektetett állománya nő), akkor a 2024. 12. 10-ig esedékes különadó fizetési kötelezettségét ezzel csökkentheti, de erről 2024. 12. 10-ig bevallást kell benyújtania.

Továbbra is megmarad a villamos energia szolgáltatók, távhőszolgáltatók, távközlési szolgáltatók, biztosítók és a gyógyszergyártók különadója is. Az extraprofit adó megállapításához nekik is bevallást kell benyújtaniuk (a pontos határidőket a rendeletbe írták bele, én nem részletezem, mert a mikro- és kisvállalkozókat szerintem ez nem igazán érinti).

Az viszont már többeket érinthet, hogy a kiskereskedőket sújtó extraprofit adó is megmarad. 2023-ban változatlanul az alábbi adómértékeket kell alkalmazni:

• az adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
• az 500 millió Ft feletti, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó rész után 0,15%,
• a 30 milliárd Ft feletti, de 100 milliárd Ft-ot megnem haladó rész után 1 %,
• a 100 milliárd Ft feletti rész után 4,1 %.

A 2024-es adóévben a 100 milliárd Ft bevétel alattiaknak ugyanez a mérték marad, a 100 milliárd Ft-ot meghaladó bevétellel rendelkezők különadója viszont meg fog emelkedni 4,5 %-ra.

A bányajáradék mértéke 2024-ben földgáz esetében 42 %.

{197/2022. (VI. 4.) Korm.rendeletet módosító 206/2023. (V. 31.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzetre való hivatkozással kibővítették a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmek körét. A rendelet alapján a magánszemélyeknek 2023. 07. 01-től szocho-t is kell fizetniük az ingatlanalap befektetési jegyéből és az állampapírokból származó kamatjövedelmen kívül az összes kamatjövedelem után (így összesen 28 % adóteher lesz a kamatjövedelmen – 15 % szja és 13 % szocho), ráadásul erre a szocho-plafon sem vonatkozik, valamint az EGT tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után is meg kell fizetni.

Melyek ezek a jövedelmek?

2023. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész (magyarul a 2023. 06. 30. után lekötött betét kamatai, illetve a 2023. 07. 01. után a bankszámlákon jóváírt kamatjövedelmek esnek szocho-fizetési kötelezettség alá).
2024. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében
2025. ba) kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
2026. bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (röviden: a 2023. 07. 01-jén vagy az után vásárolt értékpapírok -kötvények, befektetési jegyek- kamatára, hozamára vonatkozik a szocho-kötelezettség, viszont mivel az állampapír után nem kell szja-t fizetni, így azt szocho-fizetési kötelezettség sem terheli).
2027. Az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa.
2028. A biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja (a 2023. 06. 30. után megkötött biztosítási szerződés kamatjövedelemként kapott biztosítói teljesítésére van szocho-fizetési kötelezettség).
2029. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. 12. 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód kft-k magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell (a 2023. 06. 30. után nyújtott tagi kölcsön esetében kell szocho-t fizetni).
2030. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész (a teljesített feltételes jogszerzési időtaramnak a 2023. 07. 01. napot követő időszakkal arányos részét terheli a szocho)

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)–d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Összefoglalva: az állampapír hozamán és az ingatlanalapokon elért nyereségen kívül minden kamatnak minősülő -fentebb felsorolt- jövedelem után a 15 % szja mellett 13 % szocho-fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt. Ráadásul sajnos a szocho-plafon sem vonatkozik rá. Egyébként pont úgy kell eljárni a szocho elszámolásakor, mint a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereség, vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem elszámolása során.

{2018. évi LII. törvényt módosító 205/2023. (V. 31.) Korm.rendelet}

A szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatására vonatkozó előírásokat (ami alapján 4000,- Ft/fő/nap támogatást lehet igénybe venni a szállásadóknak az ukrán menekültek elszállásolására) immár nem kötik konkrét határidőhöz. Az új -2023. 06. 01-től érvényes szabályozás szerint a támogatás a Magyarországra érkezést követő 1 hónapig vehető igénybe azzal, hogy a 6 év alatti gyermekekre és a 65 év feletti személyekre ezen időtartam után is lehet támogatást kapni.

{104/2022. (III. 12.) Korm.rendelet módosításáról szóló 201/2023. (V. 31.) Korm.rendelet}

Az építésügyi és épületenergetikai követelményekről szóló kormányrendelet melléklete tartalmazza azt, hogy hogyan kell kinéznie a hiteles energetikai tanúsítványnak (ezt az energetikai tanúsítványt kiállítóknak kötelező alkalmazni, úgyhogy az értékbecslést végzők figyelmét érdemes felhívni a rendeletre). Szó van még benne a tanúsítványok tartalmáról, az építésügyi hatósági szolgáltatásokról, használatbavételi engedély kiadásáról is.

{200/2023. (V. 25.) Korm.rendelet}

Ha már szóba kerültek az értékbecslők: mindenképpen érdemes átolvasniuk az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, 2023. 11. 01-től hatályos rendeletet is ahhoz, hogy megfelelő tanúsítványt tudjanak kiállítani. Persze ezt a rendeletet át kell tanulmányoznia a tervezőknek is, mert nekik is alapvető információkat tartalmaz arról, hogy hogyan kell egy épületet megtervezni energetikai szempontból.

{9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet}

A hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő, vagy a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő a rendeletben előírt tájékoztatót köteles kihelyezni a boltba (a rendeletben meghatározott méretű tacepaón), melyben tájékoztatja a vevőket, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően vannak akciók a boltban. Természetesen aki csomagküldő kereskedelmet folytat, vagy rendelkezik internetes honlappal, annak a honlap nyitó felületén kell jól látható méretben közzétennie a tájékoztatót. A kirakandó tájékoztatók és további információk az alábbi linken találhatóak meg:

https://kormany.hu/hirek/tajekoztatas-a-junius-1-jetol-ervenyes-bolti-akciokkal-kapcsolatban

Arról, hogy konkrétan kikre és milyen feltételekkel vonatkozik ez az előírás, a 2023. 05. 15-i bejegyzésemnél írtam részletesen. Röviden: azokra vonatkozik, akiknek a 2021. évi nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot.

{12/2023. (V. 19.) MK rendelet a 162/2005. (V. 5.) Korm.rendelet végrehajtásáról)

Megjelent a NAV 2023. június hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 583,- Ft/l
• Gázolaj: 573,- Ft/l
• Keverék: 632,- Ft/l
• LPG autógáz: 342,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 889,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 05. 19-én megjelent 25. száma}

Az egészségügyi szakdolgozót vagy egészségügyben dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató által adott alapbér (garantált illetmény) esetében a szocho-hoz kapható támogatás mértéke 2023. július hónaptól változik. (A havi mérték megegyezik a 16. mellékletben szereplő támogatási összeg -57600,- Ft- és az azt terhelő szocho összegével emelt összeggel, valamint a béremelésre eső mozgóbér elemek + szocho összegével emelt összeggel. Ezt természetesen az egészségügyben dolgozó alapbérének emelésére kell fordítani.) Szóval az egészségügyi szolgáltatóknak ezt a rendeletmódosítást mindenképpen érdemes áttanulmányozni.

{256/2013. (VII. 15.) Korm.rendeletet módosító 181/2023. (V. 16.) Korm.rendelet}

Akit érdekel az ingatlan–nyilvántartás (pl. hogy mi minősül szántónak, erdőnek, művelés alól kivett területnek, társasháznak, mit lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, mit tartalmaz mostanság a tulajdoni lap, hogyan lehet tulajdonjogot bejegyezni, milyen jogok -szolgalmi, haszonélvezeti, jelzálog, stb.- jogok tartozhatnak az ingatlanhoz, hogyan lehet egy beadványt javítani, hogyan születik az ingatlan-bejegyzésről a döntés), annak érdemes ezt az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló jogszabályt áttanulmányoznia.

{179/2023. (V. 15.) Korm.rendelet}

2023. 05. 15.

Valamelyest enyhítettek az Ukrajnából való termékbehozatal tilalmán. Ugyanis 2023. 05. 13-tól már be lehet hozni a rendelet mellékletében szereplő termékeket Ukrajnából, de csak akkor, ha a behozataltól számított 15. nap végéig a termék elhagyja Magyarország területét. Szóval a tranzitforgalmat engedélyezték. Változik 2023. 05. 13-tól a termékek köre is. Innentől kezdve a korlátozás az alábbi termékekre érvényes:

Vtsz. 1001           Búza és kétszeres

Vtsz. 1005           Kukorica

Vtsz. 1205           Repce- vagy olajrepcemag, törve is

Vtsz. 1206           Napraforgómag, törve is

{130/2023. (IV. 18.) Korm.rendeletet módosító 177/2023. (V. 12.) Korm.rendeletet}

A fogyasztóknak nyújtott hitelek 2022. 01. 01-től fennálló kamatstopját (vagyis azt a rendelkezést, hogy a referencia-kamatláb mértéke nem lehet magasabb, mint amennyi 2021. 10. 27-én volt) meghosszabbították 2023. 12. 31-ig (eredetileg 2023. 06. 30-ig volt hatályos).

{781/2021. (XII. 24.) Korm.rendeletet módosító 175/2023. (V. 12.) Korm.rendelet}

Ezzel egyidejűleg a KKV-nak minősülő adós részére a hitelező által üzletszerűen nyújtott állami támogatással nem érintett, változó kamatozású, forint alapú hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés referencia-kamatlábának „befagyasztása” is meghosszabbodott 2023. 12. 31-ig (2023. 06. 30. helyett).

{415/2022. (X. 26.) Korm.rendeletet módosító 176/2023. (V. 12.) Korm.rendelet}

Eddig kormányrendeletben volt leírva, hogy a vendéglátó üzleteknek és a turisztikai attrakciót üzemeltetőknek az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) felé adatot kell szolgáltatniuk 2023. 07. 01-től. A kormányrendelet előírását törölték, és ezzel egyidejűleg törvénybe foglalták ezt a kötelezettséget. Persze ehhez kötelező egy, az adatszolgáltatást teljesíteni képes szoftver alkalmazása is.

{2016. évi CLVI. törvényt és 468/2022. (XI. 21.) Korm.rendeletet módosító 2023. évi XXI. törvény}

Úgy volt, hogy a 14 év alatti szálláshely–szolgáltatást igénybe vevőnél az okmányát 2022. 12. 31-ig nem kell bemutatnia, hanem az adatait a képviselőjének nyilatkozata alapján is lehet rögzítheti. No ez egészen 2023. 12. 31-ig így marad, ugyanis ezt a határidőt most meghosszabbították.

{2021. évi CXXX. törvényt módosító 2023. évi XXI. törvény}

A gyártónak 2023. 06. 25-től már nem kötelező a terméken a székhely címét feltüntetni, hanem azt a címet kell ráírnia a termékre (a neve, kereskedelmi neve, bejegyzett kereskedelmi védjegye mellett), amelyen kapcsolatba lehet vele lépni.

{2012. évi LXXXVIII. törvényt módosító 2023. évi XX. törvény}

Nem csak dohányterméket, de vízipipát is tilos 18. életévét be nem töltött személy részére értékesíteni, illetve őt ezzel kiszolgálni 2023. 06. 01-től.

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2023. évi XIX. törvény}

A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység (ÖVTJ 869003) egyéni vállalkozóként nem folytatható 2023. 06. 01-től. Tehát pl. a foglalkozás terápia, beszédterápia, táplálkozásterápia, fizikoterápia, röntgen, ultrahang, MRI, orvosi laboratóriumi asszisztensi tevékenységet, közegészségügyi-járványügyi ellenőri tevékenységet, valamint a megkülönböztetett jelzéssel ellátott mentő, betegszállító gépjármű és orvosi ügyeleti személygépkocsi sofőri tevékenységet nem lehet egyéni vállalkozóként végezni.

{2003. évi LXXXIV. törvényt módosító 2023. évi XIX. törvény}

Aki bízott abban, hogy a veszélyhelyzetnek, és ezzel együtt a kormányzati intézkedésekkel való „törvénymódosításoknak” május 29-én vége lesz, annak csalódnia kell. Ugyanis a veszélyhelyzetet, és ezzel együtt a rendeleti kormányzást most újra meghosszabbították. Most éppen 2023. 11. 25-ig. Az ok: „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa”. Bár oly mindegy. A lényeg úgyis az, hogy újabb fél évig kapkodhatjuk a fejünket, hogy éppen milyen törvényt ír felül egy kormányrendelet.

{2023. évi XI. törvény és 167/2023 (V. 11.) Korm.rendelet}

Aki méhészeti járművekre kap de minimis támogatást, vagy MFB Agrár, MFB Élelmiszeripari, MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020-ban vesz részt, vagy tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához kap de minimis támogatást, illetve sertés ágazatban állatjóléti támogatást kap, esetleg iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programban, vagy óvoda- és iskolatej programban vesz részt, annak érdemes tájékozódnia, ugyanis az ezekre vonatkozó szabályok 2023. 05. 12-tól változtak.

{22/2023. (V. 9.) AM rendelet}

Változik az Áfa tv.: a 2023. 05. 23-tól hatályos kormányrendelet értelmében a TEÁOR 4939 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenység közül a „hop on hop off” jellegű menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatást végzők közül azok, akik az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását biztosítják, 2023. 05. 23-tól 5 % áfával értékesíthetik ezen szolgáltatásukat (legalábbis a veszélyhelyzet ideje alatt, tehát minimum 2023. 11. 15-ig). Persze van ellentételezés is, ugyanis ezen bevétel után turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük.

{165/2023. (V. 8.) Korm.rendelet}

Azok az élelmiszer–kiskereskedők (pontosabban a TEÁOR 4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozók), akiknek a 2021. évi nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot (akár üzletben, bevásárlóközpontban, vagy csomagküldő kereskedelem formájában működnek), kötelesek  2023. 06. 01.-től 2023. 09. 30-ig csütörtök 0:00 órától következő hét szerda 24:00 óráig terjedő időtartamban, vagy a kereskedő választása szerinti egybefüggő 168 órában a rendeletben meghatározott termékkategóriánként legalább 1-1 termékre vonatkozóan árcsökkentést bevezetni. (Ha az akciós időszakot a kereskedő maga választja meg, akkor annak időszaka minimum 168, maximum 336 óra lehet. Ráadásul ha az akciós időszak nem a rendelet szerinti csütörtöktől szerdáig tart, akkor azt legalább 2 nappal az akciós időszak kezdete előtt be kell jelentenie az agrárminiszterhez, és legfeljebb három alkalommal választhat akciós időszakot a kereskedő.)

Az akciós árnak legalább 10 %-kal alacsonyabbnak kell lennie, mint az akciós időszakot megelőző 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár (ide nem értve a termék minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatti, az azt megelőző 72 órában való árcsökkentést).

Ellenőrzés esetén a helyszínen (vagyis a boltban) kell tájékoztatni a hatóságot az elmúlt 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árról, az akciós árról, a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről, valamint arról, hogy hányszor választott már akciós időszakot.

Nem kötelező az árcsökkentést alkalmazni azokban a termékkörökben, amelyekből a rendelet hatálybalépésekor (2023. 05. 06.-án) nem forgalmaz legalább 5 különböző terméket a kereskedő.

Az Agrárminisztérium honlapján fog majd megjelenni egy „tájékoztatási segédlet”.

Cseppet sem meglepő módon a fentiek szerinti akciózást tacepaózni is kell, vagyis -hasonlóan a hatósági áras termékekhez- ki kell rakni a tájékoztatást az üzletben (jól látható helyre), valamint a reklámtevékenységhez kapcsolódóan az online felületen is fel kell tüntetni. (A kötelező szöveget a Miniszterelnöki Kabinetiroda fogja közzétenni.)

Szintén nem meglepő módon a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termékből a 2022. évben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen (ha ezt nem teszi, akkor 500000,- Ft-tól 2 millió Ft-ig terjedő összegű bírságot kap).

Az akcióköteles termékkategóriák:

{162/2023. (V. 5.) Korm.rendelet}

Ezzel kapcsolatban adták ki az árfigyelő rendszerről szóló jogszabályt is, mely szerint az önként és dalolva adatot szolgáltatókon kívül az adatszolgáltatásra kötelezettek (100 milliárd Ft feletti konszolidált nettó árbevétellel rendelkezők) adatszolgáltatása alapján a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszert alakít ki. Aki önkéntesen szeretne az adatszolgáltatásba bekapcsolódni, annak a Gazdasági Versenyhivatal felé ezt elektronikus úton jeleznie kell. A 100 milliárd Ft feletti konszolidált árbevétellel rendelkezőknek mindenképpen javasolt a rendelet elolvasni, hiszen nekik 2022. 07. 01-től kötelező az adatszolgáltatás.

{163/2023.(V. 8.) Korm.rendelet}

2023. 05. 02.

Ugyan nem mostani rendelkezés, de szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy 2023. 07. 01-től a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. veszi át a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat (ők végzik a szelektív és a kommunális hulladék begyűjtését, kezelését és számlázását az egész országban). Ezzel már most foglalkoznunk kell, mert a vállalkozóknak lehetnek sürgős teendőik ezzel kapcsolatban. Nézzük, kinek mit kell tennie!

Először is a legegyszerűbb, ha elolvassuk a legutóbbi szemétszállítási számla mögé betett MOHU-s tájékoztató levelet (ugyanis ez egyes területeken, vállalkozástípusoknál más-más lehet), és a szerint járunk el. Arra az esetre, ha ilyenünk nincs, íme a legfontosabb információk (már amennyit most tudok, mert van még egy csomó tisztázatlan kérdés):

• A magánszemélyeknek nincs teendőjük azon kívül, hogy nem lepődnek meg, ha a júliusi szemétszállítási díjat már nem a jelenlegi szolgáltatónak, hanem a MOHU MOL-nak kell fizetniük. (Csoportos beszedésnél és bankkártyás fizetésnél automatikus lesz az átállás. Aki maga utalja a szemétdíjat, az viszont figyeljen majd arra, hogy a MOHU által kiállított számlán lévő bankszámlaszámra utalja majd a díjat.)
• A gazdálkodó szervezeteknek és intézményeknek 2023. 03. 01.-2023. 04. 30. között kellett regisztrálniuk a https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/gazdalkodo-szervezetek-es-intezmenyek-regisztracioja linken írottak szerint, de csak akkor, ha elkülönítetten gyűjtött települési hulladékuk keletkezik.

Tehát akinek csak „kommunális hulladéka” van (vagyis olyan szemete, amit nem lehet a szelektív hulladékgyűjtőbe betenni), annak semmilyen teendője nincs, nem kell regisztrálnia sem.

Akinek viszont az alábbi -szelektív- hulladéka keletkezik, annak célszerű regisztrálnia (nem harapják le a fejét azért, ha ezt a megadott határidőn, de még 06. 30. előtt teszi, sőt utána sem, csak akkor nem fogják elvinni tőle a szelektív hulladékot). Tehát az alábbi hulladéktípusok esetén kell regisztrálni:

• csomagolóanyagok (pl. papír, műanyag, fa, fém, üveg, veszélyes csomagolóanyagok, stb.)
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik,
• gumiabroncs,
• reklámhordozó és irodai papír,
• használt sütőolaj.

Arról természetesen semmilyen információ nincs még, hogy a szelektív hulladék begyűjtéséért kell-e fizetni, és mennyit, esetleg a MOHU mennyit fog fizetni a hulladékot szelektíven gyűjtőnek (mert azért ez is benne van a pakliban), de július 1-ig remélhetőleg ez is kiderül.

• A veszélyes hulladékok (pl. festék, hígító, háztartási vegyszer, gyógyszer, szárazelem, növényvédő szer, olajos hulladék, ezekkel szennyezett csomagoló anyag) elszállításánál nincs változás, azokat ugyanúgy a veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó cég végzi, mint akivel eddig is szerződésben állt a vállalkozás, tehát pl. az olajos rongy ártalmatlanítására nem kell/lehet a MOHU-val szerződést kötni. A jelenlegi új rendszer csak az eddigi szelektív hulladékgyűjtésben szereplő hulladékokra vonatkozik.

Nézzük, hogyan zajlik a regisztráció lépésről lépésre!

• Először is meg kell adni egy kapcsolattartási e-mail címet, ki kell találnunk egy legalább 12 karakterből álló jelszót (amit persze nem árt felírni magunknak).
• Az e-mail címünkre küldenek egy megerősítő kódot (az ÁSZF elfogadása után, amit csak akkor lehet elfogadni, ha már legörgettünk a megjelenő ablak aljára), ezt a kódot be kell írni a megjelenő ablakba.
• Ezután egy telefonszámot is meg kell adni, arra is küldenek egy elfogadó kódot, amit szintén be kell írni.
• Megállapítják, hogy még nem vagyunk partneri kapcsolatban, ezért levetítenek egy 2 perces videót arról, hogy milyen hasznos dolgot fognak csinálni júliustól (nem kötelező végig nézni, de nem is vészes).
• Partner regisztráció ablakban
  • megadjuk (körbe való belekattintással), hogy magyar cég vagyunk,
  • beírjuk az adószámunkat,
  • feltöltjük az aláírási címpéldányunkat (egyéni vállalkozóknak ezt nem kell),
  • feltöltjük a cégkivonatunkat (egyéni vállalkozóknál az EV-nyilvántartásban szereplő adatok letöltött változatát),
  • beírjuk a kézbesítési e-mail címünket,
  • kiválasztjuk, hogy visszaváltási hely üzemeltetőként, gyártóként, intézményi hulladékbirtokosként, vagy a kiterjesztett gyártói felelősség miatt szeretnénk-e regisztrálni,
  • beírjuk a KÜJ számunkat (ha van).
• Ezután küldenek egy e-mailt a megadott e-mail címünkre arról, hogy sikeresen regisztráltunk partnerként.
• Az e-mailben lévő linkre kattintva bejelentkezünk, vagy akár újabb regisztrációt is indíthatunk. (Minden egyes bejelentkezésnél küldenek e-mailben egy megerősítő kódot, amit be kell írni a belépéshez.)
• Az első belépés után feltétlenül nézzük át Partner adatoknál a cégadatokat, vigyük fel a telephelyet (ha van). Az adatoknál cégek esetében a cégjegyzékszámot láthatjuk, egyéni vállalkozóknál pedig a MOHU által generált technikai azonosítószám fog megjeleni.
• A Partner adatokon belül a „Pénzügyi adatoknál” láthatjuk a vállalkozás bankszámlaszámait, melyből kiválaszthatjuk, hogy melyiket szeretnénk a partneri kapcsolat során használni.
• Ha a Pénzügyi adatok „NAV-online hozzáférési adatok” fülére kattintva azt látjuk, hogy „kompenzációra vagyunk jogosultak”, és a későbbiekben kompenzációra leszünk jogosultak (legalább 1100 literes hulladékgyűjtő edényünk van), akkor az onlineszamla.nav.gov.hu oldalon hozzunk létre egy technikai felhasználót, és annak adatait (felhasználónév, XML aláírókulcs, XML cserekulcs, Jelszó) másoljuk be ide.
• A főmenüben a „Hulladékszállítás” gombra kattintva megállapítja a rendszer, hogy még nincs szerződésünk, és közli, hogy ha szeretnénk szerződést kötni, akkor kattintsunk a „Szerződéskötés” gombra.
• A „Szerződéskötés” gombra kattintás után ismét végig olvashatjuk az ÁSZF-et (ebből megtudhatjuk pl. hogy 1100 liter űrtartalom alatti hulladékgyűjtő edény esetében nem kapunk semmilyen juttatást, 1100 literes edényzetnél darabszámtól függő átalánydíjat kapunk tőlük, e felett, vagy speciális edényzet esetében pedig a szelektív hulladék súlya alapján kapunk díjazást a MOHU-tól). Persze az árakról (vagyis amit nekünk kell esetleg fizetnünk, vagy amit ők fizetnek nekünk) még semmilyen információ nincs, tekintettel arra, hogy azt majd egy május végéig kiadandó kormányrendelet fogja tartalmazni.
• Az ÁSZF elfogadása után megadjuk (bepipáljuk), hogy mely címünkkel kapcsolatban szeretnénk szerződést kötni.
• A „Hulladékáram” részben kiválasztjuk, hogy milyen hulladék keletkezik nálunk, és meg kell adnunk, hogy hány tonna volt az ilyen hulladékunk 2022-ben. A legkisebb beírható szám az 1-es, tehát ha valakinek egy tonnánál kevesebb szelektív hulladéka keletkezett 2022-ben, akkor ide 1-est kell írnia, majd a kicsit feljebb lévő „Megjegyzés” rovatba kell beírnia, hogy „az éves mennyiség valós értéke X kg” (nálunk pl. az irodában kb. 70 kg az éves szelektív hulladék mennyisége, így én ezt írtam be a megjegyzésbe, a típusnál pedig a „Települési közösen gyűjtött műanyag, fém, papír hulladék”-ot választottam ki).
• Kiválasztjuk, hogy rendelkezünk-e hulladéktárolóval (ha igen, akkor meg kell adnunk, hogy hány darabbal, ha pedig nem, akkor meg kell adnunk, hogy hány darabot szeretnénk kérni). Megadjuk a hulladéktároló fajtáját, méretét.
• Kiválasztjuk, hogy eseti vagy rendszeres jelleggel szeretnénk-e a hulladék elszállítását, majd kiválasztjuk a begyűjtést végző intézményi szolgáltatót.
• Én itt akadtam el, mert nálunk jelenleg a DTKH Kft. viszi el a szelektív hulladékot, az meg pont nincs benne a lenyíló listákban. Úgyhogy a továbbiakat már nem tudom leírni, mert úgy döntöttem, hogy majd folytatom, amikor már ismertek lesznek a részletek (pl. megjelenik a kormányrendelet). Azonban ahogy elnéztem, ezután már csak a szerződéskötés gombra kell kattintani és a MOHU intézi a többit.

Mindenkinek erős idegeket, kitartást kívánok eme csodálatos új időtöltéshez!

Az áram díja a nem lakossági felhasználók esetében 2023. 05. 01-től kb. a felére csökken (az MVM Démász Áramhálózati Kft-nél például 46,04 Ft/kW-ról 23,02 Ft/kWh-ra).

{4/2011. (I. 31.) NFM rendeletet módosító 5/2023. (IV. 28.) EM rendelet}

A tejfeldolgozóknak, tejtermelőknek 2023. 05. 01-től 2026. 04. 25-ig piaci jelentést kell küldeniük a NÉBIH részére a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. A tejkereskedőnek ugyanezt háromhavonta kell beküldeniük a NÉBIH felé. A piaci jelentések kitöltési útmutatóit a szakmaközi szervezet (AKI Nonprofit Kft.) a honlapján közzéteszi. A 2023. 02. -04. hónapokra vonatkozóan 2023. 05. 10-ig kell az adatszolgáltatást teljesíteni. A rendelet mellékletében megtalálható a piaci jelentés formája, mely szerint részletes adatokat kell adni a felvásárolt, átvett, importált, értékesített tej, tejpor, tejszín mennyiségéről, alapáráról, zsír- és fehérjetartalmáról, valamint átlagáráról. A késztermékek esetében pedig a termelt, importált, belföldre és exportban értékesített termékekről kell részletes jelentést adni, szerepeltetve a zárókészletet is.

{21/2023. (IV. 28.) AM rendelet}

Ha valaki ipari parkot, technológiai parkot, logisztikai parkot, innovációs parkot szeretne üzemeltetni, akkor feltétlenül olvassa el a tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és logisztikai parkokról szóló, 2023. 05. 06-tól hatályos rendeletet, ugyanis az ezekkel kapcsolatos követelményeket, az elnevezés viselésének szabályait, a cím megszerzésének feltételeit ebben írják le.

{161/2023. (IV. 28.) Korm.rendelet}

A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezéseknél az ingatlanra az építési engedélyt 2023. 05. 12-től meg lehet kérni az összes ütemre egyszerre, vagy akár építési ütemenként is. Ezen kívül a használatbavételi engedély iránti kérelmet is be lehet nyújtani külön-külön ütemenként is. Ehhez a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell.

{382/2007. (XII. 23.) Korm.rendeletet módosító 149/2023. (IV. 27.) Korm.rendelet}

Valószínűleg a helyi konfliktusok -és az ezekről szóló híradások számának- csökkentése érdekében hozták meg azt a 2023. 04. 28-tól hatályos rendeletet, mely kimondja, hogy a közmeghallgatásokat az érintettek személyes megjelenése nélkül is meg lehet tartani. A helyi önkormányzatok például megtarthatják úgy a közmeghallgatást, hogy azon a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselői nem vesznek részt. A társasházak közgyűlésein pedig az érintett a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja (a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon).

{146/2023. (IV. 27.) Korm.rendelet}

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások extraprofit adójának számítása a 2023-as évben eltér az előző évitől, és a különadó mértéke is megemelkedik a 2023. 04. 26-tól érvényes előírás szerint. Éppen ezért ezeknek a vállalkozásoknak feltétlenül érdemes áttanulmányozni a módosított rendeletet (pl. a 10 milliárd Ft-ot meg nem haladó adóalaprész után 13 %, az e felettire pedig 30 % az extraprofit adó).

{197/2022. (VI. 4.) Korm.rendeletet módosító 144/2023. (IV. 24.) Korm.rendelet}

A hatósági árak a már ismert termékkörben (kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát, tojás, étkezési burgonya) 2023. 04. 30. helyett 2023. 06. 30-ig maradnak hatályban.

Emlékeztetőül: a kereskedő a hatósági áras termékek közül a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a házi sertés comb, a csirkemell, és a csirkefarhát esetében a 2021. évi, a friss tojás és az étkezési burgonya esetében a 2022. évi, a hét adott napjára vonatkozó átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiséget köteles árusítani, sőt köteles a készletét –szükség esetén az előbb említett mennyiség kétszeresének mértékéig- és a vásárlók számára történő kihelyezését olyan mennyiségben biztosítani, hogy az a vásárlók kiszolgálására -áruhiány elkerülésével- folyamatosan elegendő legyen.

{6/2022. (I. 14.) Korm.rendeletet módosító 142/2023. (IV. 24.) Korm.rendelet}

A mezőgazdasággal foglalkozók figyelmét érdemes felhívni a Magyar Közlöny 2023. 04. 19-i számára, ugyanis az általuk igénybe vehető, 2023. 04. 20-tól hatályos támogatásokról jelentek meg az alábbi rendeletek:

– 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet az EMGA-ból, valamint az EMVA-ból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról (a fogalommeghatározások, a kérelem tartalma, benyújtásra vonatkozó előírások, bejelentési, nyilvántartási, kifizetési szabályok vannak benne)

– 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az EMGA-ból, valamint az EMVA-ból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről (HMKÁ előírások olvashatók benne)

– 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól (szántó, gyep, ültetvény, Natura 2000 gyepterületnél kapható támogatás)

– 16/2023. (IV. 19.) AM rendelet az EMGA-ból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről (szarvasmarha– és juhtenyésztők, tejtermelők számára lehet érdekes)

– 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól (anyajuh-, anyatehén és hízottbika-tartók, tejhasznú tehéntartók számára)

– 18/2023. (IV. 19.) AM rendelet az EMGA-ból finanszírozott közvetlen támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről (leírja, hogy ki minősül aktív mezőgazdasági termelőnek)

– 19/2023. (IV. 19.) AM rendelet a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról (a 18-40 év közötti mezőgazdasági termelők támogatásáról szól)

– 20/2023. (IV. 19.) AM rendelet egyes közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról (az állatlétszámhoz kötött támogatás, kárenyhítési előírások, vis maior, dohányágazat támogatásának előírásait módosítja)

{Magyar Közlöny 2023. 04. 19-i 58. száma}

Csomó terméket nem lehet Ukrajnából behozni 2023. 04. 19-től 2023. 06. 30-ig. Ezeket nevezik „érzékeny termékek”-nek. Az érzékeny termékek fuvarozója köteles igazolni, hogy a fuvarozott termék nem Ukrajna területéről származik (azt leírták, hogy az ügyfél nyilatkozata nem elég a származás igazolására, de azt nem írták bele, hogy mit fogadnak el annak igazolásául, hogy a termék nem Ukrajnából származik). Éppen ezért minden, az alábbi terméket fuvarozónak érdemes odafigyelni erre a rendeletre, illetve fontos gondoskodnia arról, hogy a termék származását igazoló bizonylattal rendelkezzen a fuvarozás során. Persze ezek a termékek azért mégis behozhatók az országba, de csakis átszállítás céljából (7 napon belül el kell hagyniuk az országot és mialatt itt vannak, NAV-os hatósági zárral ellátva lehet szállítani őket). Az ilyen termékek szállításához EKÁER-számot is kérnie kell a címzettnek. Nézzük, melyek ezek az „érzékeny termékek”:

-Vtsz. 0201, 0202 szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve, fagyasztva

– Vtsz. 0203 sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva

– Vtsz. 0204 Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

– Vtsz. 0207 Baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva

– Vtsz. 0407 Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve

– Vtsz. 0409 Természetes méz

– Vtsz. 0710 Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva

– Vtsz. 1001 Búza és kétszeres

– Vtsz. 1002 Rozs

– Vtsz. 1003 Árpa

– Vtsz. 1005 Kukorica

– Vtsz. 1008 Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

– Vtsz. 1101 Búzaliszt vagy kétszeres liszt

– Vtsz. 1102 Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)

– Vtsz. 1104 Megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

– Vtsz. 1205 Repce- vagy olajrepcemag, törve is

– Vtsz. 1206 Napraforgómag, törve is

– Vtsz. 1512 Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

– Vtsz. 1514 Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

– Vtsz. 1701 Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban

– Vtsz. 1905 Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termék

– Vtsz. 2005 Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva

– Vtsz. 2204 Bor friss szőlőből; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet)

{130/2023. (IV. 18.) Korm.rendelet}

Bármily hihetetlen is, mostantól (2023. 04. 18-tól) egy felszámolás alá került cég is alapíthat kft-t. Pontosabban az adós képviseletében a felszámoló kizárólag vagyonértékesítés céljából az adós gazdasági tevékenység folytatására alapíthatja meg a kft-t, amely részére az adós vagyontárgyait nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsáthatja. A felszámolóknak mindenképpen érdemes ezt a jogszabályt alaposan áttanulmányozni, ugyanis számukra igen fontos előírásokat, lehetőségeket tartalmaz.

{129/2023. (IV. 17.) Korm.rendelet}

Az áram- és gázellátást végső menedékesként igénybe vevők esetében a végső menedékes jogviszony létrejöttének időpontjában alkalmazott áramdíjnak csak a 41 %-át, a gázdíjnak pedig csak a 48 %-át kell megfizetni 2023. 05. 01-től.

{217/2022. (VI. 17.) Korm.rendeletet módosító 126/2023. (IV. 17.) Korm.rendelet}

Persze azért nem kell attól félni, hogy az áram- és a gázszolgáltató csődbe megy, ugyanis jogosult áfamentes ellentételezésre (2023. 04. 18-tól).

{289/2022. (VIII. 5.) Korm.rendeletet módosító 127/2023. (IV. 17.) Korm.rendelet}

2023. 04. 17.

A jelzáloghitel és az ingatlanlízing esetében 2023. 04. 30-tól -ha a hitelező nem ismeri a THM (teljes hiteldíj mutató) meghatározásakor a vagyonbiztosítás havonta esedékes díját, akkor- a saját belső szabályzatában leírt módon határozza meg a vagyonbiztosítás havonta esedékes azon díját, mellyel az Fhtv. (2009. évi CLXII. tv.) 17/A. § (1) bekezdés alapján számol el. (A törvény ezen részében van leírva, hogy a hitelező nem nyújthat olyan hitelt a fogyasztónak, amelynek a THM-je meghaladja a jegybanki alapkamat 24 %-kal növelt mértékét. Tehát jelenleg csak olyan hitelt lehet nyújtani, aminek a kamata nem több, mint 37 %. Ugyanakkor ez nem vonatkozik pl. a hitelkártya-szerződésekre és az áruhitelekre, mert azoknál jelenleg a legmagasabb THM 52 %.)

{83/2010. (III. 25.) Korm.rendeletet módosító 124/2023. (IV. 14.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2023. május hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 616,- Ft/l
• Gázolaj: 606,- Ft/l
• Keverék: 666,- Ft/l
• LPG autógáz: 359,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 899,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 04. 14-én megjelent 20. száma}

A dohánytermék–kiskereskedelemmel foglalkozóknak évente kötelező szakmai továbbképzésen kell részt venniük a 2023. 04. 19-től hatályos rendelet értelmében. Természetesen a szakmai képzésért fizetni is kell. Csak azoknak nem kötelező a továbbképzés, akik max. 4000 fős állandó lakosságszámú településen működnek. Azoknak pedig, akiknek az SZTFH 6 hónapos időtartamra engedélyezte a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetését a szakmai képzés meghirdetését megelőzően, a tárgyévben esedékes szakmai képzést nem kötelező teljesíteni. A képzésről (dátumáról, menetéről) az SZTFH oldalán fognak egy hirdetményt kitenni a képzési időszak kezdete előtt 30 nappal (én napok óta nem tudok fellépni az sztfh.hu oldalra, de remélem, hamarosan működni fog). Ezzel együtt e-mailben is értesíteni fogják a dohánytermék-kiskereskedőket (úgyhogy érdemes leellenőrizni a kapcsolattartási e-mail címet). A képzés díja 7500,- Ft, ha valaki ezt kihagyja, akkor 15000,- Ft-ért pótképzésen vehet részt.

{8/2023. (IV. 11.) SZTFH rendelet}

Rendeletbe foglalták, hogy a B3 alkategóriájú hulladéklerakók, valamint a hulladékégető művek üzemeltetője mekkora átvételi díjat alkalmazhat az átvett hulladékért 2023. 07. 01-től. A 64 hulladéklerakó címét és az általuk használandó díjakat a rendelet melléklete tartalmazza.

{2/2023. (IV. 6.) MEKH rendelet}

A nap-, szél-, víz- és geotermikus energia alapú villamosenergia-termelőknek, a zöld prémium támogatási jogosultaknak, a magánvezeték üzemeltetőinek, az elektromos töltőberendezés üzemeltetőinek, a PB-gáz forgalmazóknak, PB-gáz kiskereskedőknek lehet érdekes a villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló, 2023. 04. 15-től hatályos rendelet. Mégpedig azért, mert az engedélyük véglegessé válásának napjától adatszolgáltatási kötelezettségük van, melyet a MEKH Energiainformációs Adattára útján kell szolgáltatniuk a KAÜ-n (Központi Azonosítási Ügynökség) keresztül. A szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidejét a rendelet melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatási nyomtatvány a https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,66a2c8c2-abdf-47e9-806f-146e3e2f2b34 linken érhető el.

{1/2023. (IV. 5.) MEKH rendelet}

2023. 04. 03.

A háztartási kiserőművet (pl. napelem) üzemeltetőket érdekelheti a közcélú hálózatba történő feltáplálásról szóló 413/2022. (X. 26.) Korm.rendelet végrehajtására kiadott, a veszélyhelyzet ideje alatt -vagyis jelen állás szerint 2023. 05. 29-ig- érvényes szabályokat tartalmazó rendelet. E szerint a 2022. 11. 01. előtti igénybejelentés alapján megvalósított háztartási kiserőművek a veszélyhelyzet végéig betáplálhatnak a közcélú hálózatra.

{112/2023. (III. 31.) Korm.rendelet}

A tartós adathordozót értékesítő kereskedőkre vonatkozó néhány határidő változott 2023. 04. 01-től:

• A kereskedő által a 2022. 12. 31-ig hatályos rendelkezés szerint átvett címkét 12. 31-ig adhatja át a fogyasztónak (és erre még a 2022. 12. 31-i előírások az irányadók).
• Az át nem adott címkéket (a sérült címkéket is beleértve) nem 2023. 04. 30-ig, hanem 01. 31-ig kell az illetékes járási hivatal részére visszaszolgáltatni.
• A járási hivatal így értelemszerűen ezt nem 2023. 05. 15-ig, hanem 2024. 02. 15-ig adja át a fővárosi kormányhivatalnak, aki ezt 2024. 02. 20-ig fogja eljuttatni az NMHH-hoz.

{726/2020. (XII. 31.) Korm.rendeletet módosító 111/2023. (III. 31.) Korm.rendelet}

Aki egyszer használatos műanyagterméket gyárt, tölt, értékesít, forgalomba hoz vagy importál (összefoglaló néven: gyártó), annak 2023. 04. 02-től az italtartó pohár (tető és fedél is), ételtartó edény (amiből az étel azonnal fogyasztható, vagy amiben elvihető, megehető, a készétel azonnal fogyasztható) esetében az erről vezetett nyilvántartásba már nem csak a mennyiséget kell kg-ban vezetni, hanem a részben műanyagból készült termék esetében annak műanyagtartalmát is meg kell adni kg-ban.

A max. 3 liter űrtartalmú műanyag italpalackot (kupakot és fedélt is beleértve) gyártó az általa átvett, a gyűjtő az általa elkülönítetten gyűjtött ilyen termékből származó hulladék kg-ban kifejezett mennyiségéről nyilvántartást vezetett már eddig is. 2023. 04. 02-től viszont a nyilvántartásban elkülönítetten kell szerepeltetnie az újrafeldolgozás céljából, minden más hulladéktól elkülönítetten gyűjtött és a települési hulladék egyéb műanyag-, fém-, papír- vagy üveghulladékaival együtt gyűjtött italpalackokra vonatkozó adatokat.

A rendeletbe 2023. 07. 01-től belekerülnek a kiterjesztett gyártói felelősség szabályai is, melyet az egyszer használatos műanyagterméket gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetőknek kell alkalmazniuk. (Erről a rendeletről -80/2023. (III. 14.) Korm.rendelet- a 2023. 03. 20-i bejegyzésemben írtam részletesen.) Most azt írják le, hogy 2023. 07. 01-től a kiterjesztett gyártói felelősségi díjon felül milyen költségeket kell még fedezniük a gyártóknak (akikbe beleértendők a töltők, értékesítők, forgalomba hozók és importálók is), és felsorolják az érintett termékeket is.

{349/2021. (VI. 22.) Korm.rendeletet módosító 108/2023. (III. 30.) Korm.rendelet}

A külföldről behozott hulladékot 2023. 04. 30-tól annak tényleges kezeléséig a belföldről származó hulladéktól elkülönítetten kell tárolni (persze ügyelve a megfelelő feliratozásra, tárolási előírásokra).

{246/2014. (IX. 29.) Korm.rendeletet módosító 107/2023. (III. 30.) Korm.rendelet}

Változnak 2023. 04. 02-től (17,5 %-kal emelkednek) a nyugdíjszámításnál figyelembe vett valorizációs szorzók, vagyis az, hogy az egyes években kapott keresetek hányszorosát veszik figyelembe a nyugdíj számításánál.

{168/1997. (X. 6.) Korm.rendeletet módosító 105/2023. (III. 30.) Korm.rendelet}

A háziorvosok és fogorvosok jó eséllyel hamarosan némi plusz pénzhez jutnak, ugyanis a Kormány a háziorvosi ügyeleti ellátásra 630 milliárd Ft-ot, a fogászati ellátásra pedig 282,6 milliárd Ft-ot csoportosított át 2023. 04. 01-jével.

{1103/2023. (III. 29.) Korm.határozat}

Szintén a háziorvosokra vonatkozik, hogy számukra 2023. 03. 31-től az országos tisztifőorvos adja ki a működési engedélyt, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az állami mentőszolgálat gondoskodik.

{96/2023. (VII. 15.) Korm.rendeletet módosító 106/2023. (III. 30.) Korm.rendelet}

A kőolajtermék–előállítóknak 2023. 04. 01-től még plusz 2,8 % extraprofit adót kell fizetniük a 2022. évi nettó árbevételük alapul vételével. Ezt 2023. 05. 31-ig kell bevallaniuk, és 3 egyenlő részletben kell befizetniük 2023. 06. 20-ig, 2023. 09. 20-ig és 2023. 12. 20-ig.

Az adókötelezettség megállapításakor a Platts Dated Brent-PCAASO tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek számtani átlaga, és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 7,5 USD-vel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

A földgáz után az 1998. 01. 01. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében akkor is 42 % extraprofit adót kell fizetniük 2023. 04. 01-től, ha a bányászatról szóló törvény szerint számított bányajáradék a 42 %-ot.

Az extraprofit adó előírásait (vagyis a rendelet 22-24. és 26. §-át) nem kell alkalmazni, ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogén mennyisége meghaladja a 2021. évben kitermelt mennyiséget.

{197/2022. (VI. 4.) Korm.rendeletet módosító 100/2023. (III. 29.) Korm.rendelet}

Megemelkedett 2023. 03. 30-tól az engedélyhez kötött, nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek külföldi kiküldetés esetén alkalmazható szja-mentes költségtérítése: az eddigi napi 60 euró helyett mostantól napi 85 euró az Szja tv. 3. sz. melléklet II./7/a. pontja szerint adómentesen adható napidíj. A magasabb napidíjat azokra a kiküldetésekre is alkalmazni kell, amelyek 2023. 03. 30-án már folyamatban voltak.

{285/2011. (XII. 22.) Korm.rendeletet módosító 96/2023. (III. 29.) Korm.rendelet}

Szintén 2023. 03. 30-tól a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek belföldi kiküldetése esetén az eddigi 3000,- Ft/nap napidíjátalány is megemelkedik 9000,- Ft/nap összegre (feltéve persze, ha a munkavállaló nem átalányban kapja a napidíjat, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást sem kap).

{437/2015. (XII. 28.) Korm.rendeletet módosító 96/2023. (III. 29.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzet ideje alatt -ami jelen állás szerint 2023. 05. 29-ig tart- a felszámolás alá került, többségi befolyás alatt álló jövedéki engedélyesek megtarthatják a jövedéki engedélyüket, illetve kaphatnak jövedéki engedélyt.

{93/2023. (III. 29.) Korm.rendelet}

Az Ipari Termékosztályozás (ITO), mely a termékeket és szolgáltatásokat tartalmazó, hierarchikus osztályozás Eurostat által kiadott PRODCOM jegyzék hazai sajátosságokkal kiegészített változata, és az „Éves termékstatisztikai jelentés” (1039 OSAP) kitöltésénél kell használnunk, 2023. 03. 29-től megváltozott. Így a következő termékstatisztikai jelentés kitöltésénél már ezt kell használni.

{16/2011. (V. 10.) KIM rendeletet módosító 6/2023. (III. 28.) MK rendelet}

2023. 03. 27.

A munkába járás költségtérítéséről szóló rendelet 2023. 03. 24-től hatályos módosítása értelmében a helyközi országbérlet, és a helyközi vármegyebérlet ára is megtéríthető, ha a napi munkába járáshoz és hazautazáshoz szükséges. (Ha minden igaz, májustól lesznek ilyen bérletek. Az biztos, hogy a MÁV-HÉV Zrt-nél április végétől lesznek megvásárolhatók: a vármegyebérlet 9450,- Ft-ért, az országbérlet pedig 18900,- Ft-ért.)

Haladunk a korral, ugyanis belekerült a rendeletbe az is, hogy ha a munkába járáshoz a bérletet vagy menetjegyet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, akkor a vásárlásról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik ennek elszámolása, megtérítése. Rögtön elkezdtem keresni, hogy ki az a „szolgáltató”, akinek az igazolása szükséges. Persze semmit nem találtam, úgyhogy józan paraszti ésszel végig gondolva arra jutottam, hogy az utazási szolgáltatást nyújtóra (pl. MÁV, Volánbusz, stb.) gondolhatott a költő. Viszont ezek honlapjain semmilyen információt nem találtam az igazolással kapcsolatban. Aztán persze az is eszembe jutott, hogy mi az, amit nem lehet papírra kinyomtatni, és arra jutottam, hogy az elektronikus számlákat is ki lehet nyomtatni papírra. Úgyhogy várom az ötleteket, híreket arról, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban.

{39/2010. (II. 26.) Korm.rendeletet módosító 91/2023. (III. 23.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2023. évi 14. számának 1626-1629. oldalain tette közzé 2023. 03. 23-án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A dohányboltok regisztrációval, adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségei változtak meg 2023. 03. 25-től. Most már nem számít, milyen formában üzemel a dohánybolt (koncesszióval vagy elkülönített helyen), csak az számít, hogy a nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségnek dohányboltonként kell eleget tenni. A regisztrált termék jellemzőjének megváltozása esetén a termék regisztrációját 8 napon belül kell módosítani (eddig nem volt benne határidő). A készletről már nem naponta, hanem nyitvatartási naponta kell adatot szolgáltatni.

{22/2021. (XII. 28.) SZTFH rendeletet módosító 7/2023. (III. 22.) SZTFH rendelet}

Ha valakinek szüksége lenne a „tanya” fogalmára, az ebben a rendeletben megtalálja, ugyanis a rendeletet kiegészítették az erre vonatkozó információkkal. Tehát 2023. 03. 30-tól „Tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500 m2, legfeljebb 10000 m2 nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.” Tanyának minősül továbbá az, ami az ingatlan-nyilvántartásban ekként került korábban bejegyzésre. Meghatározták, hogy a tanya területének beépítettsége max. 30 % lehet, és az épület beépítési magassága nem lehet több, mint 4,5 méter. A gazdasági épületek mellett maximum 2 db önálló lakóépület lehet. Külön meghatározták azt is, hogy mekkora teleknél a terület hány %-án lehet lakóépület, és mekkora területnek kell mezőgazdasági célt szolgálnia.

{253/1997. (XII. 20.) Korm.rendeletet módosító 90/2023. (III. 22.) Korm.rendelet}

A nem előre csomagolt élelmiszereknél a boltban jól látható módon fel kell tüntetni 2023. 03. 24-től, ha rovart vagy annak lárváját bármilyen formában tartalmazza. A vendéglátó-ipari termék távértékesítés útján történő forgalmazása esetén is biztosítani kell, hogy a végső fogyasztó a rovarfehérjének a késztermékben való jelenlétéről tájékoztatást kapjon. Ha valaki rovarfehérjét tartalmazó élelmiszert gyárt vagy csomagol, figyeljen rá, hogy a terméken a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” kifejezés ugyanakkora betűvel legyen feltüntetve, mint amekkorával a termék nevét ráírják. Az olyan címkével ellátott csomagolások, amelyek ezt még nem tartalmazzák, még 3 hónapig használhatók.

{36/2014. (XII. 17.) FM rendeletet módosító 12/2023. (III. 21.) AM rendelet}

2023. 03. 20.

Új időszak kezdődik 2023. 07. 01-jével a hulladékgazdálkodási rendszerben, és mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez őt nem érinti, feltétlenül olvasson tovább! Ugyanis a környezetvédelmi termékdíj (KT-díj) mellett az év második felétől EPR-díjat (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer díját) is fizetni kell. A rövidítés a kiterjesztett gyártói felelősség angol megfelelőjéből (extended producers responsibility) ered, ennek a rövidítése az EPR, amit biztosan sokat fogunk még emlegetni.

Az év 2. felétől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR-rendszert).

A EPR-rendszer működéséről most megjelent, lényegében 2023. 07. 01-től hatályos rendelet alapján azoknak, akik körforgásos terméket gyártanak, vagy belföldön először forgalomba hozzák, saját célra felhasználják, adóraktárból kitárolják, kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük. (Ugyanakkor az ilyen terméket forgalomba hozó gyártónak a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét már 2023. 05. 31-ig be kell adnia. Ehhez majd a https://mohu.hu/ oldalon lesz elméletileg egy kitöltendő nyilatkozat.)

A fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj (vagyis az EPR-díj) mértékét a rendelet mellékletében szereplő díjkód szerinti bontásban a MEKH javaslata alapján a hulladékgazdálkodási miniszter fogja meghatározni (ez persze még nem jelent meg). A gyártónak a díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján kell megfizetni a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felé. Az számomra még nem teljesen tiszta, hogy mit kell majd tennie annak, aki behoz külföldről egy terméket, ami be van csomagolva. Az tiszta sor, hogy a KT-díjat bevallja a KTBEV nyomtatványon, no de mi lesz az EPR-díjjal, amit elméletileg a MOHU felé, számla alapján kell befizetni. (Ugyanis a csomagolás miatt is EPR-díjat kell fizetni.) De majd figyelem a MOHU oldalát, május végéig csak feltesznek erről valami tájékoztatót.

A belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán a gyártónak fel kell tüntetnie, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került, vagy azt, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli (pontos szövegek, előírások a rendelet 21. §-ában találhatók).

Úgy érzem, ezzel még sok dolgunk lesz, mert eléggé széles gyártói, importőri kört érint az új EPR-rendszer. Nézzük tételesen, melyek azok a termékek, amelyek után EPR-díjat kell majd fizetnie a gyártónak, és az első belföldi forgalomba hozónak vagy saját célú felhasználónak, illetve adóraktárból belföldre kitárolónak! A körforgásos termékek a következők:

1. csomagolások: a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás;
2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közül az alábbiak:

2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:

1. a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,
2. b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint
3. c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek, beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat;

2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak;

2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült;

2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét;

2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint;

2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők;

2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat;

2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba;

2.9. halászeszközök;

3. elektromos és elektronikus berendezések: az elektromos berendezések kormányrendelet hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezés;
4. elemek és akkumulátorok: az elem és akkumulátor kormányrendelet hatálya alá tartozó elem és akkumulátor;
5. gépjárművek: a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó gépjármű;
6. gumiabroncs:

6.1. 4011 vámtarifaszám: új, gumi légabroncs;

6.2. 4012 vámtarifaszám: újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, a tömör vagy kisnyomású gumiabroncs értendő, a gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag kivételével;

7. irodai papír:

7.1. ex. 4802 vámtarifaszám: nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével; kézi merítésű papír és karton a végfelhasználó számára kiszerelve, kivéve: nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír, kézi merítésű papír;

7.2. ex. 4809 vámtarifaszám: kartonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is) tekercsben vagy ívben;

7.3. ex. 4810 vámtarifaszám: papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve;

7.4. ex. 4811 vámtarifaszám: papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével;

7.5. ex. 4816 vámtarifaszám: karbonpapír, önmásolópapír és más másoló- vagy átírópapír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír dobozba kiszerelve is;

7.6. 4819 60 vámtarifaszám és HR alszám: iratgyűjtő doboz, levéltartó doboz, tárolódoboz és hasonló cikk irodai, üzleti vagy hasonló célra;

7.7. ex. 4820 vámtarifaszám: regiszter, üzleti könyv, jegyzetfüzet (notesz), megrendelőkönyv, orvosi vénytömb, írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, iskolai füzet, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára és könyvborító papírból vagy kartonból; kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket, az üzleti könyv, a megrendelőkönyv, az orvosi vénytömb, az iskolai füzet és a könyvborító;

8. reklámhordozó papír:

8.1. ex. 48. Árucsoport: papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk;

8.2. ex. 49. Árucsoport: könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek;

9. sütőolaj és -zsír:

9.1. 1507 90 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;

9.2. 1509 40 00 vámtarifaszám HR és KN alszám: más szűz olívaolaj;

9.3. 1511 90 99 vámtarifaszám HR és KN alszám: más pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;

9.4. ex. 1512 19 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más napraforgómag- vagy pórsáfránymagolaj és ezek frakciói (kivéve: műszaki vagy ipari felhasználásra);

9.5. ex. 1514 19 90 vámtarifaszám HR és KN alszám: más olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva (kivéve: műszaki vagy ipari felhasználásra);

10. textiltermékek:

10.1. 4203 ruházati árucikkek és ruházati tartozékok természetes vagy mesterséges bőrből;

10.2. 4205 vámtarifaszám: más árucikk természetes vagy mesterséges bőrből;

10.3. 4304 vámtarifaszám: műszőrme és ebből készült áru;

10.4. 57. Árucsoport: szőnyegek és más textil padlóborítók;

10.5. 61. Árucsoport: kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok;

10.6. 62. Árucsoport: ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötöttek vagy hurkoltak kivételével;

10.7. 6301 vámtarifaszám: takaró és útitakaró;

10.8. 6302 vámtarifaszám: ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília;

10.9. 6303 vámtarifaszám: függöny (beleértve a drapériát is) és belső vászonroló, ágyfüggöny;

10.10. 6304 vámtarifaszám: más lakástextília, a 9404 vámtarifaszám alá tartozók kivételével;

10.11. ex. 64. Árucsoport: lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru (kivéve: lábbelirész);

11. bútorok fából:

11.1. 9401 41 00 vámtarifaszám, HR és KN alszám: ággyá átalakítható ülőbútor, a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével;

11.2. 9401 61 vámtarifaszám és HR alszám: más favázas ülőbútor;

11.3. 9401 69 vámtarifaszám és HR alszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor;

11.4. 9403 30 vámtarifaszám és HR alszám: hivatali fabútor;

11.5. 9403 40 vámtarifaszám és HR alszám: fa konyhabútor;

11.6. 9403 50 vámtarifaszám és HR alszám: fa hálószobabútor;

11.7. 9403 60 vámtarifaszám és HR alszám: más fabútor.

Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a körforgásos termékek, amelyek az 1. pont alatt meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

{80/2023. (III. 14.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2023. április hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 608,- Ft/l
• Gázolaj: 622,- Ft/l
• Keverék: 657,- Ft/l
• LPG autógáz: 372,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 899,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 03. 14-én megjelent 13. száma}

2023. 03. 13.

Mivel az oltottságot igazoló hatósági igazolvány kiállítása megszűnt, így az ezzel kapcsolatos 188/2022. (V. 26.) Korm.rendeletet és 568/2022. (XII. 23.) Korm.rendelet 9. melléklet 32. sorának előírását is törlik 2023. 03. 25-től. Ami már elkészült, azt még kiküldik, de újat már nem készítenek.

{71/2023. (III. 10.) Korm.rendelet}

A települési önkormányzatok támogatást kapnak a minimálbér és a garantált bérminimum 2023. 01. 01-jétől történő emelésének, valamint a pedagógusok pótlékemelésének ellentételezésére. Ezt a kiegészítő támogatást 2023. 12. 31-ig kell felhasználniuk. A kiegészítő támogatás 28 %-át 2023. 03. 15-ig, a fennmaradó részt minden hónap 15-éig fogják folyósítani nekik. Természetesen a felhasználásról el kell számolniuk az éves költségvetési beszámolójukban. Azt, hogy melyik önkormányzat mennyi támogatást kap, a 35. számú Magyar Közlönyben megjelent rendelet melléklete tartalmazza.

{68/2023. (III. 10.) Korm.rendelet}

A nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmények fenntartója is kap kiegészítő támogatást a pedagóguslétszám alapján. A támogatást a fenntartónak kell kérelmeznie a MÁK illetékes vármegyei igazgatóságától, amelyről az határozatban fog dönteni. A fenntartót megillető támogatás megállapításáig a kiegészítő támogatás 2023. 01. -04. hónapokra eső részét külön határozat meghozatala nélkül, előlegként folyósítják.

{70/2023. (III. 10.) Korm.rendelet}

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok is kapnak a 2023. évi bérintézkedésekhez kapcsolódó támogatást (bérkompenzációt) 2023. 03. 11-től.

{489/2013. (XII. 18.) Korm.rendeletet módosító 74/2023. (III. 10.) Korm.rendelet}

Akit esetleg érdekel a Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, az a Hivatalos Értesítő 2023. 03. 10-én megjelent 12. számának 1243.-1305. oldalain elolvashatja. (Benne van a működésük teljes leírása.)

{6/2023. (III. 10.) BM utasítás}

Ha már SZMSZ: módosították az Igazságügyi Minisztériumét is. A módosítás ugyanebben a Hivatalos Értesítőben a 1311.-1369. oldalon olvasható (sok minden változott benne).

{2/2023. (III. 10.) IM utasítás}

Ha valaki levelezget az Állami Számvevőszékkel, jó ha tisztában van annak iratkezelési szabályzatával, mely ugyanezen Hivatalos Értesítő 1369.-1405. oldalain jelent meg. (Benne vannak az iratmintáik is.)

{2/2023. (III. 10.) ÁSZ utasítás}

Tavaly év végén írtam arról, hogy a hentesüzletek kezdhetnek figyelni, mert majd lesz egy rendelet, ami alapján támogatást kaphatnak. A pályázatot az alábbi linken lehet beadni:

https://hentestamogatas.hoi.hu/index_main1.php?id=&valid=&id2=&valid2=

A most megjelent rendelet tisztázza, hogy a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek (egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok) ezen támogatása az „Élelmiszergazdasági és élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok” előirányzatból „A hentesüzletek támogatása” célú keretből biztosított, a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis), az EU működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

{14/2021. (III. 25.) AM rendeletet módosító 11/2023. (III. 8.) AM rendelet}

Ismét változik (2023. 03. 09-től) a tartalékköteles hitelintézeteknél a 10/2005. (VI. 11.) MNB rendeletben meghatározott egyes kötelező tartalékráták mértéke. A 2 évet meghaladó lejáratú betétek, felvett hitelek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a repók kötelező tartalékrátája továbbra is 0 %. Viszont az ezen kívüli források kötelező tartalékrátája a hitelintézet nyilatkozatától függően az eddigi 5-10 % helyett 10-15 % között mozoghat 2023. 03. 09-től (megjegyzem: 2022. 09. 15-ig ez 1 % volt). Ha a hitelintézet nem tesz nyilatkozatot, akkor pedig 10 % (ami eddig 5 % volt). A nyilatkozatban negyedévente választhat a hitelintézet a tartalékráta mértékek közül egyet az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerének „Adatszolgáltatás”-án keresztül a fordulónapra vonatkozóan a megelőző hónap 11. munkanapjáig benyújtott nyilatkozat útján. Ha nem küld be ilyen nyilatkozatot, akkor a legutolsó nyilatkozatot veszik figyelembe.

{6/2023. (III. 8.) MNB rendelet}

Az önkormányzati és állami bérlakás természetes személy bérlőjével a bérbeadó az áramot 2023. 03. 09-től legfeljebb az alábbi ár alkalmazásával számolhatják el:

• 2523 kWh/év/mérési pont fogyasztásig a 4/2011. (I. 31.) NFM rendeletben meghatározott áron -azzal, hogy egyzónaidős, több egységáru árszabás esetén alacsonyabb áron- és
• az előbbi mérték feletti fogyasztás esetén a 259/2022. (VII. 21.) Korm.rendelet szerinti lakossági piaci áron.

Emiatt majd -60 napon belül- a bérleti szerződéseket is módosítják. (Egyébként ezt a rendeletet azért hozták, mert nagyon sok bérlakásban nincs egyéni villamos fogyasztásmérő.)

{217/2022. (VI. 17.) Korm.rendeletet módosító 67/2023. (III. 8.) Korm.rendelet}

Emiatt módosították az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló rendeletet is: beleírták, hogy az önkormányzati vagy állami fenntartású bérlakások esetében a kedvezményes mennyiséget az épületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata alapján határozzák meg, ha ezek a lakások nincsenek külön mérőórával felszerelve.

{259/2022. (VII. 21.) Korm.rendeletet módosító 67/2023. (III. 8.) Korm.rendelet}

Az „Innovációs és Technológiai Minisztérium”-ot átkeresztelték „Energiaügyi Minisztérium”-ra. A nevet változtatott minisztérium (EM) rögtön módosított is egy jogszabályt.

Az energetikai felülvizsgálónak az elvégzett energetikai felülvizsgálat eredményéről eddig is kellett felülvizsgálati jelentést készítenie. 2023. 04. 06-tól azonban már 5000,- Ft jelentésdíjat is kell fizetnie a hatóság felé az EM (Energiaügyi Minisztérium) 10032000-00290713-00000000 számú bankszámlájára. Az ügymenet: elkészül a felülvizsgálati jelentés, azt feltölti a rendszerbe. Ezután az EM díjbekérőt állít ki, és amikor beérkezett hozzá a díj, csak akkor lehet a felülvizsgálati jelentést az Adatbázisban generálni. Fontos, hogy átutaláskor a közlemény rovatba a díjbekérő azonosítóját kell beírni.

{19/2021. (IV. 14.) ITM rendeletet módosító 1/2023. (III. 6.) EM rendelet}

2023. 03. 06.

A Kúria idei 2. jogegységi határozata értelmében a mező- és erdőgazdasági földek előhaszonbérleti jogosultság alapját képező „közvetlen megelőző” minősítés megítélésénél a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.III.37.328/2016/7. és Kfv.III.37.301/2017/4. számú határozatok nem hivatkozhatók kötelező erejű határozatként. A Kúria legújabb jogértelmezése szerint ugyanis a volt haszonbérlőt akkor illeti meg az előhaszonbérleti jog, ha a haszonbérleti ajánlat közlésének napján, illetve az ajánlat közlésének napját megelőző napon haszonbérlőnek minősült, a haszonbérleti jog fennállt.

{Kúria 2/2023. JEH határozata (Jpe.IV.60.036/2022/11.)}

Ha olyan céggel, vagy annak többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel kapcsolatban vagyunk érintettek, melynek felszámolási eljárását azért indította el a cégbíróság hivatalból, mert a cég több mint 400 napja nem adott be beszámolót, és az utolsó beadott beszámolója szerinti nettó árbevétele elérte a 10 milliárd Ft-ot, akkor mindenképpen át kell tanulmányozni a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló, 2023. 03. 02-től hatályos rendeletet, mert ebben szerepelnek az erre vonatkozó részletes előírások.

{64/2023. (III. 1.) Korm.rendelet}

Az idei első, 2023. 03. 02-től hatályos törvény az egészségügyet érinti. Ebben írják le, hogy az orvosok, fogorvosok, egészségügyi dolgozók akkor is végezhetnek egészségügyi tevékenységet, ha nem tagjai a szakképesítésük szerint illetékes szakmai kamarának (vagyis eltörölték a kötelező Magyar Orvosi Kamarai tagságot). Aki a MOK tagja akar maradni, az legyen résen, ugyanis ahhoz, hogy tag maradjon, 2023. 03. 31-ig le kell adnia a Kamaránál a tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozatát. Ha ezt nem teszi meg, akkor a tagsága 2023. 04. 01-jén automatikusan megszűnik. Az etikai ügyek vizsgálatát az Kormány felügyelete alatt működő Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) veszi át.

{2006. évi XCVII. törvényt és 1997. évi CLIV. törvény módosító 2023. évi I. törvény}

A felnőttképzéssel foglalkozók számára fontos, 2023. 03. 01-től hatályos rendelet jelent meg a szakmai képzés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelményekről. Ebben írják le, hogy a felnőttképzésért felelős miniszter milyen programkövetelményt vesz nyilvántartásba.

{1/2023. (II. 28.) KIM rendelet}

Ha valaki világörökségi területen akar ásványi nyersanyagot kitermelni, bányászati tevékenységet folytatni, az feltétlenül olvassa el a Magyar Közlöny 30. számának 902-903. oldalain megjelent rendeletet, mert ez szól a műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeiről.

{5/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet}

A bányászattal foglalkozók olvassák tovább a Közlönyt, ugyanis több, rájuk vonatkozó rendelet előírása is változott. Ilyen például a geotermikus energia kutatása, kinyerése, hasznosítása, a geotermikus védőidom megállapítása tárgyában kiadott rendeletmódosítás, mely 2023. 03. 01-től hatályos.

{6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet}

Az extraprofit adókról szóló rendelet alábbi előírásai változnak 2023. 03. 01-től:

• A gyógyszergyártók extraprofit adóját már csak azoknak kell megfizetniük, akiknek a TEÁOR 2110 (gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 2120 (gyógyszerkészítmény gyártása) tevékenységekből származó összesített nettó árbevétele az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó éves beszámoló alapján meghaladja a teljes nettó árbevétel 33,33 %-át. Tehát ha az üzleti év megegyezik az adóévvel, akkor esetükben az idén a 2021. évi beszámoló nettó árbevétel-összetételét kell figyelembe venni, hiszen az adóév első napja 2023. 01. 01., és ekkor a 2021. évi beszámoló a legutolsó elfogadott beszámoló. Ezt a rendelkezést első alkalommal a 2022. adóévre kell alkalmazni.
• Változik a légitársaságok hozzájárulásának összege: a 10,5 kg-nál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi járműveké csökken, a 17,5 kg vagy annál magasabb kibocsátási értékű légi járműveké pedig emelkedik. A tárgyhót követő hónap 5.-ig pedig már az ICAO Engine Emissions Databankban meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét kell a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek megküldeni. A 01. hónapra vonatkozó bevallást 2023. 04. 29-ig pótlékmentesen lehet önellenőrizni.
• Bővül a NETA (népegészségügyi termékadó) alól mentes termékek köre, ugyanis mentes lett az eddigieken kívül az adóköteles termék értékesítése, amelyet vevője olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a NETA-t megfizeti. Persze ehhez a mentességhez is kell a vevő nyilatkozata, és a nyilatkozattétel napjától számított 365 napon belüli hitelt érdemlő igazolás a felhasznált termék mennyiségéről.
• A kiskereskedők pótadójánál pontosítás történt: ha az adóalany üzleti éve július 1-jét követően kezdődik, akkor a pótadót a 2022. 07. 01-jét követően kezdődő adóévre kell megfizetnie.

{197/2022. (VI. 4.) Korm.rendeletet módosító 62/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

A tartós fogyasztási cikkel együtt át kell adni a vevőnek a jótállási jegyet. Ez az előírás 2023. 03. 01-től úgy változik, hogy a jótállási jegyet „igazolható módon” kell a vevőnek átadni. Szerintem jó megoldás lehet, ha a számlára/nyugtára/egyéb bizonylatra ráírjuk, hogy a vevő a jótállási jegyet átvette, és ezt aláíratjuk vele.

{151/2003. (IX. 22.) Korm.rendeletet módosító 60/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

Hatályát veszti 2023. 03. 01-től a 3. országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló rendelet azon része, mely alapján a regionális igazgatóság értesítette a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt a foglalkoztatott 3. országbeli állampolgár foglalkoztatásának adatairól.

{114/2007. (V. 24.) Korm.rendeletet módosító 60/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

A jármű forgalmi engedélyébe 2023. 03. 01-től bejegyzik az üzembentartóijog-változást. A közlekedési hatóság a járművet hivatalból kivonja a forgalomból, ha a jármű tulajdonosa bejelenti, hogy az üzembentartó üzembentartói joga megszűnt vagy a közlekedési hatáság egyéb okból észleli ezt a változást.

{326/2011. (XII. 28.) Korm.rendeletet módosító 60/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének árverési hirdetményét 2023. 03. 01-től már a föld fekvése szerint illetékes járásbíróság hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. Változik a licitdíj is: 2023. 03. 01-től a föld becsértékének 1 %-át (min. 10000,- Ft-ot, max. 100000,- Ft-ot) kell licitdíjként megfizetni a föld fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal felé.

{191/2014. (VII. 31.) Korm.rendeletet módosító 60/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

Az erdő művelésiág-változás átvezetésénél 2023. 03. 01-től ingatlanügyi hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivatal jár el. Az erdészeti hatóság és az ingatlanügyi hatóság (vagyis a kormányhivatal) a művelési ág változásával kapcsolatban egybefoglalt döntést hoz, vagyis egy határozatban közlik az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetést.

{383/2016. (XII. 2.) Korm.rendeletet módosító 60/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelmet 2023. 03. 01-től az építtető vagy a tervező elektronikus formában az ÉTDR-ben biztosított tárhelyre feltöltve nyújthatja be az érintett önkormányzat felé.

{419/2021. (VII. 15.) Korm.rendeletet módosító 60/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány érvényességi ideje az okmányon fizikailag megjelenített érvényességi idő helyett 2024. 03. 04. napja lett.

{86/2020. (III. 7.) Korm.rendeletet módosító 58/2023. (II. 28.) Korm.rendelet}

A mobil, illetve helyhez kötött internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására alkalmas elektronikus hírközlő hálózaton internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók NMHH felé történő adatszolgáltatásának tartalma a 2023. 03. 07-től hatályos rendeletmódosítás alapján megváltozik. A módosult időszakos adatszolgáltatást első alkalommal 2023. 09. 30-ig kell teljesíteni.

{9/2020. (XII. 10.) NMHH rendeletet módosító 2/2023. (II. 27.) NMHH rendelet}

Változik 2023. 02. 28-tól a bányászati törvény (1993. évi XLVIII. törvény) eltérő alkalmazásáról szóló rendelet kitermelt mennyiség csökkentésére vonatkozó előírása. Az új rendelet szerint már nem kell havonta a bányafelügyelet engedélyét kérni, ugyanis a kitermelési mennyiség csökkentése iránti kérelmet legfeljebb egyéves kitermelési határidő utolsó napját követő hónap 20.-áig lehet benyújtani.

{405/2021. (VII. 8.) Korm.rendeletet módosító 57/2023. (II. 27.) Korm.rendelet}

Az országos hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a hatályos szerződéssel rendelkező, állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában részt vevő koncesszori alvállalkozókról. A nyilvántartás adattartalmát írja le a 2023. 03. 14-től hatályos rendelet. Az alvállalkozóknak kérelmet kell benyújtaniuk az országos hulladékgazdálkodási hatóság felé annak érdekében, hogy a nyilvántartásba bekerüljenek.

2023. 02. 27.

Megjelent a NAV 2023. március hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye (az előző hónaphoz képest szinte mindegyik üzemanyag ára csökkent, a CNG viszont több mint duplájára nőtt):

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 629,- Ft/l
• Gázolaj: 686,- Ft/l
• Keverék: 679,- Ft/l
• LPG autógáz: 392,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 999,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 02. 24-én megjelent 10. száma}

Megjelent a KSH közleménye a különböző ellátások alapjául szolgáló 2022. évi főbb statisztikai adatokról. E szerint

• a havi bruttó átlagkereset: 515 766,- Ft/fő (senkit ne tévesszen meg, nem ezt kell az szja-kedvezményeknél figyelembe venni);
• havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül számított): 342 984,- Ft/fő (legtöbbünknek az jut eszébe, hogy „de jó is lenne ennyit hazavinni”);
• bruttó kereseti index: 117,5% (vagyis 2022-ben 17,5 %-kal magasabb volt a kereset, mint 2021-ben);
• nettó kereseti index (családi kedvezmény nélkül számított): 117,5% (ez is 17,5 %-kal volt magasabb, mint 2021-ben) – ezt nem annyira éreztük;
• havi bruttó átlagkereset július: 499 952 Ft/fő/hó (ez az, amit a 25 év alattiak és a fiatal anyák kedvezményénél figyelembe kell venni);
• fogyasztói árindex: 2022. decemberi 124,5% (vagyis 2021. 12. hónaphoz képest a fogyasztói árak 24,5%-kal emelkedtek), ámde a 2022. éves átlagos fogyasztói árindex 114,5% (vagyis 2021-hez képest összességében az árak „csak” 14,5 %-kal emelkedtek) -ezt viszont nagyon is éreztük.

{Hivatalos Értesítő 2023. évi 10. száma}

Létrehozzák 2023. 03. 01-től a NAV Tudományos Tanácsát (NAV TT), ami egy tervező, koordináló ,a szervezést irányító, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szervezet. Kíváncsian várom, hogy mit hoznak ki belőle (halvány reményem örök optimistakánt: talán valami jó sül ki belőle, bár fogalmam sincs, mit fog csinálni).

{1/2023. (II. 24.) NAV utasítás}

Remélem, senkinek nem lesz rá szüksége, de jó, ha tudjátok, hogy 2023. 03. 26-tól változnak a megelőző nemzetközi fuvarozáshoz, kabotázsműveletekhez kapcsolódó okmányok, kiküldetési nyilatkozatok bemutatásához kötődő közúti árufuvarozásnál kiszabható bírságok. Ezen kívül bírságolják, ha a csökkentett heti pihenőidők esetén nincs kompenzációs pihenőidő, illetve azt is, ha a munkáltató nem fedezi a járművön kívüli szállás költségeit.

{156/2009. (VII. 29.) Korm.rendeletet módosító 51/2023. (II. 23.) Korm.rendelet}

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek 2023. 03. 07-én vége lett volna, azonban ezt most meghosszabbították 2023. 09. 07-ig. (Nem tévesztendő össze az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében” kihirdetett veszélyhelyzettel, az továbbra is 2023. 05. 29-ig van érvényben.)

2023. 02. 20.

Eseménytelen hetünk volt. Amellett, hogy a forint tovább erősödött (év elején még 400,25 Ft-ba került 1 euró, most viszont már csak 385,61 Ft-ot kell érte adni), alig történt valami.

Éppen ezért olyanról írok elsőként, ami nem újonnan megjelent jogszabály, ám sokakat érint:

Tudjuk, hogy a munkába járás költségtérítése 30,- Ft/km összegig lett adómentes a 16/2023. (I. 27.) Korm.rendelet alapján. (Erről a 2023. 01. 30-i bejegyzésemben írtam részletesen.) Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a kormányrendelet kizárólag a munkába járással kapcsolatban módosítja az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontját, biztosítva ezzel annak lehetőségét, hogy adómentes költségtérítésként 30,- Ft/km összeget fizessen a munkáltató a munkavállalónak a munkába járáshoz. Ugyanakkor az Szja tv. 3. számú melléklet II. 6. pontját nem módosították, így a hivatali üzleti út során használt saját gépjármű költségtérítésére vonatkozó szabályok nem változtak. A saját gépjármű hivatali célú használatára (kiküldetés) továbbra is 15,- Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség számolható el adómentesen költségként a kiküldetési rendelvényben feltüntetett távolságra. (Akinek ennél többet fizetnek kiküldetési költségtérítésként, annak a 15,- Ft/km feletti összeg adóköteles jövedelemnek minősül.)

Egyes gyártókat érzékenyen érinti, hogy a kiegészítő bányajáradékot 2023. 02. 13-tól már az égetett építőanyagot gyártóknak (TEÁOR 2332), és a kerámiacsempét, -lapot gyártóknak (TEÁOR 2331) is meg kell fizetniük, ha ez a főtevékenységük. A kerámia falazóelemeket, kis méretű tömör téglát, kerámia béléstesteket, kerámia burkolótéglákat, kerámia tetőcserepet, kerámia padlóburkolatot, és kerámia falburkolatot gyártóknak mindenképpen érdemes elolvasni a rendeletet, mivel nekik ezt fizetniük kell.

{404/2021. (VII. 8.) Korm.rendeletet módosító 39/2023. (II. 16.) Korm.rendelet}

A Kúria a követelésrész érvényesítésével kapcsolatban jogegységi határozatot hozott. E szerint ha a fél az anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. A még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei. (Vagyis ha valakivel szemben egy követelésünkkel kapcsolatban ítélet született, az nem befolyásolja az ugyanazon adósunkkal szembeni másik követelésünk érvényesíthetőségét.)

{6/2022. JEH határozat}

2023. 02. 13.

A szabadalmi bejelentéseknél a szabadalmi leírásban és az igénypontokban 2023. 02. 11-től már semmilyen törlés, javítás, betoldás nem fordulhat elő (eddig kisebb hibák lehettek benne).

{20/2002. (XII. 12.) IM rendeletet módosító 2/2023. (II. 10.) IM rendelet}

A használati mintaoltalmi bejelentéseknél a mintaoltalmi leírást, az igénypontokat és a rajzok feliratait a nyelvhelyesség követelményeinek megfelelően kell elkészíteni 2023. 02. 11-től. (Remélem, akik majd olvasni fogják, azok is tökéletesen tudnak helyesen írni!) Ezen kívül a leírásban és az igénypontokban törlés, javítás, betoldás nem fordulhat elő.

{18/2004. (IV. 28.) IM rendeletet módosító 2/2023. (II. 10.) IM rendelet}

A 2014-2020 és a 2021-2027 programozási időszak EU-s támogatásainak szabályai közé 2023. 02. 10-től bekerült, hogy a kedvezményezett kérelmére a fenntartási kötelezettség teljesítését a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az adott fűtési időszak (szeptember 15. – május 15.) utolsó napjáig fel lehet függeszteni. Persze a felfüggesztés időtartamával emelkedik a fenntartási kötelezettség időtartama. Az ügyleti kamat számításakor a 2021. 07. 01-jét követő minden naptári félév teljes idejére a 2021. 07. 01. napon érvényes jegybanki alapkamat (0,9 %) az irányadó, kivéve, ha a rendelet szerint számított kamat mértéke ennél alacsonyabb.

{445/2022. (XI. 7.) Korm.rendeletet módosító 34/2023. (II. 9.) Korm.rendelet}

Mentesülnek 2023. 02. 10-től az energetikai felülvizsgálat alól azok az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt nem lakóépületek, amelyekben 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy ilyen teljesítményű légkondicionáló rendszer van, ha egyébként megfelelnek a 290 kW-nál nagyobb teljesítményűekre előírt mentesítési feltételeknek.

{32/2023. (II. 9.) Korm.rendelet}

Változik 2023. 04. 01-től azon gyógyászati segédeszközök köre, amelyre támogatást adnak. Újként kerül be a használatra kész, előre síkosított, hidrofil felületű bevezető katéter, és néhány katéternél (947, 948, 949, 952 és 953 sor) megemelték a kihordási időre maximálisan rendelhető mennyiséget 150-ről 210 db-ra.

{14/2007. (III. 14.) EüM rendeletet módosító 4/2023. (II. 8.) BM rendelet}

Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat előírásairól megjelent rendeletben leírják, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a bányászati tevékenység végzése során 2023. 02. 08-tól.

{4/2023. (II. 8.) SZTFH rendelet}

Magyarország egész területe -néhány kivétellel- zárt terület (meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület) 2023. 02. 08-tól a szénhidrogének, ércek (bauxit kivételével), és a kőszenek tekintetében. Nem minősül azonban zárt területnek néhány -a rendeletben leírt- hely a szénhidrogének és a kőszenek tekintetében.

{3/2023. (II. 8.) SZTFH rendelet}

Az erőmű-létesítés (pl. napelem) esetén fizetendő pénzügyi biztosíték (csatlakozási kapacitásra vetítve 4,5 millió Ft/MVA, min. 450000,- Ft) előírásait 2023. 02. 08. 23:00 órától kiegészítették azzal, hogy megfizetettnek minősül a pénzügyi biztosítékból a csatlakozáshoz átvett hálózati csatlakozási beruházás értékének egy része is. A hálózati engedélyes (áramszolgáltató) a beadott nyilatkozatban megjelölt időpontnál korábbi évet is megjelölhet, de ez nem lehet korábbi, mint 2027. év. A kiegészítő pénzügyi biztosítékot minden év április 23-ig kell megfizetni vagy bankgarancia formájában teljesíteni.

{526/2022. (XII. 16.) Korm.rendeletet módosító 31/2023. (II. 8.) Korm.rendelet}

2023. 02. 06.

A 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban megjelent a NAV értelmezése, mely néhány kérdéses esetet tisztáz. E szerint az a fiatal anya, aki a magzat után 2022-ben már jogosult volt családi kedvezményre, és 2023-ban születik meg gyermeke, 2023. 01. 01-től érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét. Az az anya pedig, akinek 2023 áprilisában megszületik a második gyermeke és augusztus 12-én 30 éves lesz, 2023. január 1-től veheti igénybe a kedvezményt és utoljára 2023. december hónapjában érvényesítheti azt. (Őszintén szólva nem tudom, hogy ezeket hogyan olvasták ki a jogszabályból, de ez van, úgyhogy ehhez tartjuk magunkat.) Viszont ha az anya 2023 márciusában tölti be 30. életévét, gyermeke pedig 2023. áprilisban születik meg, akkor ezt a kedvezményt már nem érvényesítheti. (No ezt én is kiolvastam a jogszabályból.)

Egy kormányrendelettel módosították az áfa tv-t. Gondoltam, valami érdekes lesz benne. De csak azt írták bele, hogy 2023. 02. 04-től a veszélyhelyzet végéig az NTH Zrt., az MFB Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., és ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok az Áfa tv. 8. §-a alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. (Bevallom őszintén, meglepett, hogy az áfa tv-be már konkrét cégneveket is beleírnak.)

{2007. évi CXXVII. törvényt módosító 30/2023. (II. 3.) Korm.rendelet}

Ismét meghosszabbították a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatására vonatkozó előírásokat (ami alapján 4000,- Ft/fő/nap támogatást lehet igénybe venni a szállásadóknak az ukrán menekültek elszállásolására). 2023. 02. 02-től a támogatást a 2023. 03. 31. előtt hazánkba érkező védelemre jogosultak után 2023. 04. 15-ig lehet igénybe venni.

{104/2022. (III. 12.) Korm.rendelet módosításáról szóló 26/2023. (II. 1.) Korm.rendelet}

A munkába járás költségtérítéséről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szerinti költségtérítés havi felső korlátja 2023-ban 47820,- Ft. (Ennyit lehet havonta adómentesen munkába járás költségtérítéseként kifizetni az idén a megemelt 30,- Ft/km esetén is.)

(Hivatalos Értesítő 2023. 01. 31-én megjelent 5. számának 771. oldala}

Egy 2023. 01. 31-től hatályos kormányrendelet alapján „ha az adós gazdasági tevékenységének folytatása az adós vagyona értékének megőrzése szempontjából feltételezhetően nagyobb előnnyel jár, mint a gazdasági tevékenységének befejezése, az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti tovább folytatását akkor is biztosíthatja, ha az adós gazdasági tevékenysége veszteséges.” Ezt 120 napig lehet megtenni, melyet a bíróság engedélye alapján még 90 nappal meg lehet hosszabbítani. Az ezt finanszírozók az követeléseiket egymás között engedményezhetik.

{21/2023. (I. 30.) Korm.rendelet}

2023. 01. 30.

Jó hír mindenkinek, hogy 2023. 01. 28-tól a veszélyhelyzet ideje alatt a munkába járás költségtérítése az eddigi 15,- Ft/km összeg helyett 30,- Ft/ km összegig adható adómentesen. A munkába járás költségtérítésénél ez először a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetén alkalmazható. Viszont ha a költségtérítést a 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet 4. §-a alapján fizetik, akkor csak a 2023 februárjától kifizetett költségtérítésre lehet alkalmazni. Nézzük, mi lehet a két szabály között a különbség!

Az első az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjának előírására vonatkozik, ami szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál (pl. munkabér) nem kell figyelembe venni (vagyis adómentesen lehet adni) azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

– a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között és/vagy

– a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 Ft értékben kap a magánszemély.

Ezt már a januári hónapra is el lehet számolni.

Viszont ha a költségtérítést a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet 4. §-a alapján fizetik, akkor annál csak februártól alkalmazható a 30,- Ft. Ezen rendelet szerint a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 %-a jár a bérlet/menetjegy árának legalább 86 %-os megtérítése helyett, ha

– a munkavállaló lakhelye és a munkavégzési hely között nincs közösségi közlekedés;

– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

– ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (akkor is, ha a hozzátartozója viszi);

– a munkavállalónak bölcsődés, vagy 10 év alatti tanuló gyermeke van.

Bevallom őszintén, nem egészen értem ezt a megkülönböztetést. Az Szja tv. szerinti költségtérítést már januárra is lehet alkalmazni. Azonban az Szja tv. említett paragrafusa pontosan arra a kormányrendeletre hivatkozik, aminek előírásainál viszont csak februártól lehet érvényesíteni a 30,- Ft/km költségtérítést. Úgyhogy mindenki szépen eldöntheti, melyiket veszi figyelembe, aztán egy ellenőrzéskor majd kiderül, hogy jó volt-e a döntés. (Én az „óvatos duhaj” kategóriába tartozom, így csak februártól fogom ezt alkalmazni, mert nem szeretném, ha véletlenül munkabérnek minősítenék a plusz 15,- Ft/km kifizetést.)

{16/2023. (I. 27.) Korm.rendelet}

Az ifjúsági horgászok közül kikerültek az egyetemisták, 2023. 02. 01-től már csak a 18 év alattiak minősülnek ifjúsági horgásznak (annak minden kedvezményét csak ők vehetik igénybe). Ezen kívül változik a turista állami horgászjeggyel rendelkezők által kifogható halakra vonatkozó darabszám-korlátozás mellett a horgászszövetség által haszonbérletbe adott vízterületekre vonatkozó kifogható darabszám is, illetve előírták azt, hogy a tárgyévet követő június 30-ig a horgászszövetségnek el kell küldenie a fogási naplók összesített adatait az Országos Halgazdálkodási Adattárnak.

{133/2013. (XII. 29.) VM rendeletet módosító 3/2023. (I. 27.) AM rendelet}

A települési önkormányzatok már régóta megállapíthatják a taxisok által felszámítható árat az 1990. évi LXXXVII törvény 7. § (3) bekezdése alapján. A most megjelent rendelet szerint 2023. 01. 26-tól ezt a hatósági árat az önkormányzatok megváltoztathatják, de a rögzített hatósági ár alkalmazása helyett legmagasabb hatósági árat nem alkalmazhatnak (kivéve, ha a hatósági ár kivezetéséről 2023. 01. 25. előtt kihirdették a jogszabályt).

{14/2023. (I. 25.) Korm.rendelet}

2023. 01. 23.

Élvezzük ki az „uborkaszezont”, mert szerintem nem sokáig fog tartani az, ami most van: vagyis hogy alig jelenik meg érdemi jogszabályváltozás. A héten csak az alábbi érdemi változások voltak:

Eltörölték a gabona exporttilalmát, így 2023. 01. 20-tól újra lehet búzát. rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot, napraforgómagot bejelentés nélkül exportálni.

{83/2022. (III. 5.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 11/2023. (I. 20.) Korm.rendelet}

Aki az MNB felé felügyeleti változó díj fizetésére kötelezett (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, biztosító, nyugdíjpénztár, nyugdíjszolgáltató), annak fontos elolvasni a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről kiadott rendeletet, melyben a bevallás tartalmát és formáját írják le, kitöltési útmutatóval együtt.

{3/2023. (I. 19.) MNB rendelet}

Változik 2023. 01. 24-tól a járművek műszaki vizsgájáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, azon belül is az időszakos műszaki vizsga határideje. Ezen kívül pontosították a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM rendeletben, hogy mely járműkategóriákra vonatkoznak a rendelet előírásai (tételesen felsorolják az érintett járműkategóriákat).

{1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet}

2023. 01. 16.

Ha valakit érdekel, hogyan épül fel a Pénzügyminisztérium szervezete, akkor elolvashatja a Szervezeti és Működési Szabályzatukat a Hivatalos Értesítő 2023. 01. 13-i 2. számában.

{1/2023. (I. 13.) PM utasítás}

A szilveszteri pezsgőzés után úgy látták jónak, hogy a vízzel foglalkozzanak. Ezért az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről született egy rendelet, melyet különösen ajánlott elolvasni a fogyasztók számára évi átlagban 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltatóknak, vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátóknak, vagyis az ivóvízszolgáltatóknak. El lehet felejteni az ezt a témát taglaló 201/2001. (X. 25.) Korm.rendelet előírásait, mert azt most hatályon kívül helyezték. Az új rendelet meghatározza a 2023. 01. 12. (megjelenés napja) 23 órától érvényes

• kockázatértékelési és kockázatkezelési rendszerre (ivóvízbiztonsági tervre) vonatkozó előírásokat,
• a házi vízelosztó rendszer kockázatértékelését,
• az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékekre, vízkezelő vegyszerekre és szűrőanyagokra vonatkozó követelményeket,
• az ivóvízminőség ellenőrzésére vonatkozó eljárást,
• az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) ezzel kapcsolatos feladatait, jogosultságait,
• az ivóvízellátó rendszerekre és palackban vagy más zárt edényzetben forgalmazott ivóvízre vonatkozó vízminőségi jellemzőket,
• az ivóvízszolgáltatók és az élelmiszeripari vállalkozások által végzett vagy végeztetett vizsgálatok minimális számát.

Jó tudni, hogy az ivóvízkezelő eszközök, berendezések; hálózati víz utókezelő kisberendezések; vízadagoló berendezések ivóvízbiztonsági engedélyhez kötöttek.

Sőt az ivóvíz vagy használati melegvíz elosztására, tárolására, kezelésére, melegítésére használt csövek, tartályok, medencék, egyéb termékek, szerelvények, szelepek, szivattyúk, csapok, vízmérők, tömítések, ragasztók, forraszanyagok is ivóvízbiztonsági engedélyhez kötöttek, ha nincs érvényes magyar szabványként bevezetett európai termékszabványuk.

A jó hír az, hogy bár a rendelet már hatályos, de a benne előírt közzétételi kötelezettség, kockázatértékelés jóváhagyására irányuló kérelem benyújtási határideje, határértékeknek való megfelelési kötelezettség nem azonnal -legkorábban 2024-ben- esedékes, így van idő az előírásoknak való megfelelésre felkészülni, az ivóvízbiztonsági tervet elkészíteni.

{5/2023. (I. 12.) Korm.rendelet}

A fenti új rendelet mellett több, az ivóvízhasználattal összefüggő kormányrendeletet is módosítottak 2023. 01. 12. 23:00 órától:

• A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben a védőterület, védőidom, védősáv szabályai változtak.
• A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletbe belekerült az ivóvíz kivételi pont és az ivóvízszolgáltató fogalmak meghatározása, a monitorozás szabályainak kiegészítése.
• A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet leírja, hogy mi a nem közműves ivóvízellátás, a saját célú ivóvízmű, és ezekre milyen szabályok vonatkoznak.
• Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.

{6/2023. (I. 12.) Korm.rendelet}

A belügyminiszter is több rendeletet módosított 2023. 01. 12-én 23 órától az ivóvíz–használattal kapcsolatban:

• A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása számunkra nem annyira fontos, az EB tájékoztatásáról szól.
• A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet módosítása azoknak lehet érdekes, akiknél 20-50 Celsius közötti hőmérsékletű víz és az azt tartalmazó berendezések használata, működése közben aeroszol képződés lehetséges (pl. nedves hűtőtornyok, melegvizű medencék -különösen pezsgőmedencék, élménymedencék, hidroterápiás kezelők-, szociális intézmények, szálláshelyek, sportközpontok).
• A közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet módosítása értelmében a felszín alatti vízkivételi művel rendelkező vízbázis esetén a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű esetén 2025. 01. 12-ig kell az első alapállapot-vizsgálatot elvégezni.
• A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet módosítása tényleg teljesen lényegtelen (beleírták, hogy eu-rendeletnek való megfelelést szolgál).

{1/2023. (I. 12.) BM rendelet}

Persze a vízből előbb-utóbb szennyvíz lesz. Úgyhogy a fentebb említett rendeletek módosítása miatt 2023. 06. 26-tól

• kiegészítették a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletet azzal, hogy a települési szennyvíztisztító telepen keletkező tisztított szennyvízből előállított vízzel a nem élelmezési és nem takarmányozási célú ipari növények, energianövények és vetőmagkultúrák öntözhetőek. Ezen kívül a visszanyert víz tárolására és felhasználására vonatkozó szabályokat is beleírták.
• A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben pedig 2023. 06. 26-tól módosítanak a tisztított szennyvízre vonatkozó néhány előírást.

{7/2023. (I. 12.) Korm.rendelet}

Jogegységi határozat született a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 9. pontja szerinti „helyben lakó” fogalmának értelmezéséről. A Kúria a határozatában kimondja, hogy a „helyben lakó” lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően. Persze az igazolás adatával szemben – a közigazgatási vagy polgári perben – ellenbizonyításnak van helye, amely során a bíróság bármely alkalmas bizonyítási eszközt figyelembe vehet.

{A Kúria 5/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.024/2022.12.)}

Az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus kérelmek benyújtását elősegítő kamarai meghatalmazásokra vonatkozó szabályokról jelent meg rendelet. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (de szép neve van az Agrárkamarának…) elektronikus felületén (www.nak.hu) a meghatalmazás elektronikus úton vagy papír alapon történő beadása után a MÁK által kezelt adatok betöltődnek a NAK felületére. Ezen kívül a MÁK által a NAK részére megküldött iratokat a NAK haladéktalanul továbbítja a meghatalmazó ügyfélkapujára, valamint e-mail címére. A meghatalmazást 2023. 01. 16-tól lehet létrehozni, és 2023. 02. 01-től hatályos. A 2023. 01. 15. előtt létrejött kamarai meghatalmazások pedig 2023. 01. 31-én hatályukat veszítik a MÁK-kal szemben.

{1/2023. (I. 12.) AM rendelet}

Megjelent a NAV 2023. február hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye (a hatósági ár kivezetése miatt rövidebb lett):

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 645,- Ft/l
• Gázolaj: 721,- Ft/l
• Keverék: 695,- Ft/l
• LPG autógáz: 399,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz):                1481,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2023. 01. 12-én megjelent 1. száma}

2023. 01. 09.

Az elmúlt év utolsó két hetében megjelent iszonyatos mennyiségű jogszabálymódosítás után az idei év első hetében a jogszabályalkotók megpihentek.

Így most szerencsére csak az alábbi jogszabályok jelentek meg:

• Módosították az Alaptörvényt (mióta megvan -2012. 01. 01. óta-, ez a 15. változata), de ezt most csak azért csinálták, hogy a „megye” szavak helyett „vármegye” szerepeljen benne.
• Az elektronikus hírközlési tevékenységet végző adatszolgáltatók esetében 2023. 01. 07-től változnak a felügyeleti díj visszatérítésére vonatkozó előírások (a rendelet mellékletében határozták meg a visszatérítés százalékos mértékét). {21/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletet módosító 1/2023. (I. 4.) NMHH rendelet}

Ennyi volt a heti „termés”. Kívánom magunknak, hogy a hátralévő 51 hétben is csak ennyi jogszabálymódosítás legyen! (Tudom, nem sok esély van rá, de azért kívánni még lehet.)

Boldog, stresszmentes, átgondolatlan jogszabálymódosításoktól mentes új évet kívánok mindannyiunknak!