Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2025. 01. 01 – től

Immár 5. éve írom az aktuális jogszabályváltozásokról szóló összeállításaimat, ugyanis 2020.03.11. óta van veszélyhelyzet (először a covid-járvány, 2022.05.25-től pedig az ukrajnai háborús helyzet miatt). Idén is igyekszem a könyvelőket és ügyfeleiket érintő, a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben megjelenő jogszabályokat „magyarra fordítva” leírni (mert még mindig abban a szakaszban vagyunk, amikor csak kapkodjuk a fejünket a sok változás miatt, és próbáljuk követni a rengeteg új, vagy éppen folyamatosan változó jogszabályt). Bízom benne, hogy írásom – melyben legfelül a legfrissebb változások olvashatók – segítségetekre lesz a mindennapi munkában!

Az előző – 2024. évi – anyagot itt találjátok:

https://www.minositettkonyvelok.hu/aktualis-jogszabalyvaltozasok-2024-04-22/

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                      Mészáros Anikó

                                                                                                                                      MINKE szakértő

                                                                                                 2025.02. 16.

Megjelent a NAV 2025. március hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 02. 13.-án megjelent 8. száma}

A Magyar Közlöny 2025. 02. 11-i 12. számában megjelent, hogy a 855 db „tehetősebbnek” minősülő települési önkormányzatnak mennyi szolidaritási hozzájárulást kell 2025-ben a központi költségvetésbe befizetnie (nem mertem összeadni, mert a számokat látva nagyon magas összeg jönne ki).

{1/2025. (II.11.) NGM rendelet}

A NAV közleménye értelmében 2025. évben kiemelt adózónak minősülnek az alábbi, csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt nem álló, és nem törölt adószámú vállalkozások:

– a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint

– azon adózók, akik nem költségvetési szervek, nem egyéni vállalkozók, nem természetes személyek, és az adóévet megelőző 2. évben vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, valamint az adóteljesítményük értéke elérte a 4,8 milliárd Ft-ot.

Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak pedig azok az adózók minősülnek, akiknek az adóteljesítménye elérte az 1,7 milliárd Ft-ot, kivéve a 10.000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót. Utóbbiaknál az adóteljesítmény értékét 360 milliárd Ft-ban határozták meg (és persze havi áfásoknak kell lenniük).

{Hivatalos Értesítő 2025. 02. 06-i 6. száma}

A Magyar Közlöny 8. számában megjelentek a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről, a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról, és a kiberbiztonsági felügyeleti díjról szóló rendeletek.

 2024.12. 31.-én írtam a kiberbiztonsági törvényről (2024. évi LXIX. törvény), mely az alábbi szervezetekre vonatkozik:

– közigazgatás szervezetei,

– többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek közül a középvállalkozások,

– a kiberbiztonsági hatóságok által alapvető vagy fontos szervezetként meghatározott szervezetek,

– közép- és nagyvállalkozások közül az energetikai, közlekedési, egészségügyi, víziközmű, hírközlési, digitális infrastruktúra, kihelyezett IKT és űralapú szolgáltatást végzők, postai szolgáltató, élelmiszer-előállító, – feldolgozó és -forgalmazó, hulladékgazdálkodó, vegyszer-előállító és -forgalmazó, orvostechnikai eszközök, számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berendezés, gép, közúti jármű, egyéb jármű, cement, mész, gipsz gyártója, digitális szolgáltató, kutatóhely,

– mérettől függetlenül az elektronikus hírközlési szolgáltató, bizalmi szolgáltató, DNS-szolgáltató, legfelső szintű doménnév-nyilvántartó, doménnév-regisztrációt végző szolgáltató,

– a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaság.

Ezen vállalkozásoknak mindenképpen érdemes áttanulmányozni az SZTFH rendeleteit.

A kiberbiztonsági felügyeleti díj éves mértéke egyébként

– ha az éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft alatti, akkor az éves nettó árbevétel 0,0015 %-a,

– ha az éves nettó árbevétel eléri a 20 milliárd Ft-ot, akkor az éves nettó árbevétel 0,0015 %-a, maximum 10 millió Ft.

(Törtév esetén évesíteni kell az árbevételt.)

{1/2025. (I.31.) SZTFH rendelet, 2/2025 (I.42.) SZTFH rendelet}

                                                                                        2025.01. 27.

Ami most mindenkit a leginkább foglalkoztat, az az alanyi adómentesség határának 18 millió Ft-ra való emelése. Erről egy veszélyhelyzeti kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlöny 6. számában szombaton, mely szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2025. 01. 01-től 18.000.000,- Ft-nak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentességet 2025. naptári évre akkor választhatja az adóalany, ha a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték Ft-ban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem 2024-ben ténylegesen, sem 2025-ben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió Ft-ot.

Az alanyi adómentesség 2025. évre akkor is választható, ha az alanyi adómentesség megszűnésének éve óta még nem telt el 2 év.

Tehát az is választhatja 2025-re az alanyi adómentességet, aki 2023-ban lett áfás, de a 2024. évi bevétele nem haladta meg a 18 millió Ft-ot.

Ha valaki 2025. évre alanyi adómentességet szeretne választani, akkor azt 2025. 02. 28-ig kell bejelentenie a NAV felé vállalkozási formától függően a 25T101 / 25T101E / 25T201CSZ / 25T201T / 25T201TSZ nyomtatványon, vagy az onya.nav.gov.hu oldalra belépve az Új nyomtatvány – Bejelentések – Adat- és változásbejelentés oldalon. Természetesen a havi áfásoknak (ilyen lehet pl. az, aki 2024-ben alakult) célszerű még a január havi áfabevallási határidő (02. 20.) előtt beadni a változásbejelentést, hogy a NAV ne keresse rajtuk az áfabevallást.

Mivel a rendelet most hétvégén jelent meg, így NAV-tájékoztató még nem került közzétételre róla, de bízom benne, hogy hamarosan felrakják az oldalukra az ezzel kapcsolatos kérdéseket tisztázó tájékoztatójukat. Ilyen kérdések például, hogy aki idén eddig áfás volt, de a lehetőséggel élve 2025. 01. 01-től alanyi adómentességet választ, annak

– mit kell tennie azokkal a számlákkal, amelyeket idén áfásan állított ki? (Az én tippem: helyesbítő számlát kell majd kiállítania mindegyikről. Persze erről a vevőt értesítenie kell, és bizony előfordulhat, hogy az áfát vissza kell utalnia a vevőnek, ha a számla bruttó végösszege változik az alanyi mentes számlázás miatt.);

– Mi lesz a pénztárgépes bevételekkel, melyekről a pénztárgép áfás bizonylatot állított ki, és az adatszolgáltatás már bement? (Az én tippem és reményem, hogy automatikusan úgy veszi a NAV, mintha alanyi mentes nyugták lettek volna. Hiszen ezeket már max. kézzel kiállított pénztárgép-módosító bizonylaton lehetne korrigálni, de ahhoz meg kellenének az eredeti nyugták. Azt nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy ezek áfáját be kellene fizetni, hiszen az alanyi adómentesség miatt az ezen bevételekhez kötődő beszerzések áfája nem vonható le. Azt viszont biztos, hogy a pénztárgépet át kell állíttatnia alanyi adómentesre.)

– Ugyanez a kérdés az automatákkal kapcsolatban is.

Természetesen mielőtt még bárki bármit csinál, mindenképpen érdemes megvárni a NAV tájékoztatójának megjelenését.

{5/2025. (I.25.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2025. február hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 631,- Ft/l
• Gázolaj: 651,- Ft/l
• Keverék: 682,- Ft/l
• LPG autógáz: 392,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 825,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. száma}

A NAV közzétette

– a gépjármű visszterhes vagyonszerzési illetéke,

– a belföldi és külföldi gépjárműadó, és

– a jövedéki adó 2025. évi valorizált adómértékeit, valamint

– a jövedéki adó–visszaigénylés 2025. I. negyedévben érvényes összegeit.

Ezek a https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/valorizalt-adomertekek linken olvashatóak.

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. száma}

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 %-a, de 2025. évben legfeljebb 58.320,- Ft/hó lehet. (Nem keverendő össze a napi munkába járással kapcsolatos költségtérítéssel! Az ugyanis továbbra is értékhatártól függetlenül a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-a.)

{Közlemény a Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. számának 212. oldalán a 39/2010. (II.26.) Korm.rendelettel kapcsolatban}

Ha egy termelő üzem azért kerül felszámolás alá, mert több mint 400 napja nem tett eleget az Szt. szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és az utolsó beadott beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a 10 milliárd Ft-ot, akkor 2025. 01. 24-től a gazdálkodó kérelmére az iparügyekért felelős miniszter visszatérítendő támogatást nyújthat az üzem szabályszerű működéséhez, a környezetkárosodás megelőzéséhez szükséges tevékenységek fenntartásához, valamint az ipari tevékenység szabályszerű végzéséhez kapcsolódó közérdek biztosítása miatt. A támogatás iránti kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. No és persze vissza is kell fizetni a zárómérleg jóváhagyása után 30 napon belül. A visszatérítendő támogatás miatti hitelezői követelést a bérgarancia támogatást követően elsőként kell kielégíteni.

{4/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

Az egészségügyi szolgáltatókat, gyógyszert és gyógyászati segédeszköz forgalmazókat, gyártókat érdekelheti, hogy 2025. 02. 14-től a NEAK-nak a gyógyszertárakkal, más egészségügyi szolgáltatókkal szerződéses kapcsolatokkal, valamint átlátható kifizetési és elszámolási rendszerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a „Batthyányi-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért” alapítvány által nyújtott támogatások rendszeres kifizetését, elszámolását, ellenőrzését megfelelően végezhesse. (Az alapítványt 2025. 01. 14.-én jegyeztek be a bíróságon, és alapító okirata a Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. számának 217.-225. oldalain olvasható.)

Ha az Alapítvány a NEAK-ot igénybe veszi a támogatáshoz, akkor a biztosított számára megítélt támogatásról értesíti a biztosítottat, a NEAK-ot, a támogatási okiratban foglaltak végrehajtásában érintett, a biztosított által megjelölt gyógyszertárat, vagy más egészségügyi szolgáltatót. A gyógyszertár és az eü. szolgáltató a megítélt támogatást a NEAK-tól fogja megkapni, és persze a NEAK felé is kell elszámolnia a támogatás felhasználásáról.

{217/1997. (XII.1.) Korm.rendeletet módosító 2/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (1997. évi LXXXIII. tv.) szerinti pénzbeli ellátások közül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek (melyek célja az EU-n, Izlandon, Liechtensteinen, Norvégián és Svájcon belüli mozgás tekintetében a szociális biztonsági jogok védelme, koordinálása) alkalmazása szempontjából 2025. 01. 24-től

– pénzbeli betegségi ellátás a táppénz,

– pénzbeli anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátás a csecsemőgondozási díj (csed),

– munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátás a baleseti táppénz,

– pénzbeli családi ellátás a gyermekgondozási díj (gyed), és az örökbefogadói díj.

A rendeletbe bekerült, hogy az államok közötti adatcserével kapcsolatos feladatokat melyik kormányhivatal látja el, illetve az, hogy a kifizetőhelynek meg kell keresnie a kormányhivatalt, ha adatcserére van szüksége. Ugyanakkor a kormányhivatal is megkeresheti a kifizetőhelyet, ha olyan adatok cseréjére van szükség, mely nem áll a kormányhivatal rendelkezésére.

Az államok tájékoztatják egymást arról is, hogy a gyedet és örökbefogadói díjat kérelmező esetleg más EGT-tagállamban kérte-e a családi ellátást a másik államban. Majd tisztázzák, hogy melyik tagállam az elsődleges teherviselő.

{217/1997. (XII.1.) Korm.rendeletet módosító 1/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

Ha valaki többféle családtámogatási ellátás iránti kérelmet egyidejűleg nyújt be (pl. a cseddel együtt megigényli a gyedet is), akkor eddig a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kellett feltüntetnie, és az elbíráláshoz szükséges adatokat is csak az egyik kérelemhez kellett csatolnia. 2025. 01. 24–től viszont a személyesen vagy postai úton egyidejűleg benyújtott kérelmek esetében már csak az igaz, hogy az iratokat, illetve azok másolatát csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

Ha olyan kér új családtámogatási ellátást, akinek már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, és az újabb kérelmet személyesen vagy postai úton nyújtja be, akkor nem kell bemutatnia vagy csatolnia a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratokat, amelyeket a korábbi kérelem benyújtásakor már bemutatott vagy csatolt (persze csak akkor, ha a korábban bemutatott iratokban időközben nem változtak az adatok).

Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a rendeletmódosítás után mi lesz az elektronikusan beadásra kerülő kérelmekkel. Ugyanis erről nem írtak egy hangot sem a módosításban.

Hatályon kívül helyezték 2025. 01. 24-től azt az előírást, mely alapján az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését töltő szülő részére is megállapították a családi pótlékot. Úgyhogy részükre már nem fognak családi pótlékot megállapítani.

{223/1998. (XII.30.) Korm.rendeletet módosító 1/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

                                                                                             2025.01. 20.

Kezdjük egy „népi megfigyelés”-sel: lassan hagyomány lesz, hogy a Magyar Közlöny 1. számában Magyarország Alaptörvényének egységes szerkezetbe foglalt változata olvasható (tavaly és tavalyelőtt is ez szerepelt az 1. számban, csakúgy, mint most). Valószínűleg azért, mert mindig van mit finomítani, változtatni rajta. Így ha valakit érdekel az aktuális Alaptörvényünk, az a Magyar Közlöny 1. számában elolvashatja. (Persze ez 2025. 03. 01-től már újra változni fog egy korábban elfogadott módosítás miatt, úgyhogy igazából jelen állapotában csak 2 hónapig lesz hatályos.)

No de térjünk át a fontosabb jogszabályváltozásokra, melyek érinthetnek bennünket! (Szerencsére nincs túl sok.)

A Magyar Közlöny 2. számában megjelent, Kúria által kiadott jogegységi határozat értelmében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárás tárgyi illetékmentes, ha az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő 2. év végéig megszerzi a közhasznú jogállást.

{Kúria 16/2024. JEH határozata}

A klímagázt tartalmazó alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenység (hűtő, lépkondicionáló, hőszivattyú szerelése, karbantartása, szervizelése, szivárgásvizsgálata) végzéséhez 2025. 03. 01-től képesítési igazolással kell rendelkeznie az ezen tevékenységet végző természetes személyeknek. Aki a képesítését nem Magyarországon, hanem más EU-s országban szerezte, annak a képesítési igazolását 8 nappal a tevékenysége megkezdése előtt be kell nyújtania a Nemzeti Klímavédelmi Hatósághoz.

A rendelet alapvetően a hatósági klímagáz képzési rendszerről szól (amire jelentkezni kell!), de szerepel benne az is, hogy a képesítés érvényességéhez 2 évente továbbképzésen kell részt venni (ha ezt nem teszi meg az arra kötelezett, akkor újra részt kell vennie a – nem olcsó – képzésen). Úgyhogy erről jó, ha tudnak pl. a hűtő- és klímaszerelők.

{1/2025. (I.13.) EM rendelet}

A NAV közleményt tett közzé az egyszerűsített foglalkoztatás után 2025. 02. 01-jét követően (vagyis 2025. 02. 02-től) fizetendő napi közteher mértékéről, valamint az EFO-sok nyugellátásának számítási alapjáról.

A fizetendő közteher mértéke 2025. 02. 02-től:

Az EFO-sok nyugellátásának számítási alapja pedig az alábbiak szerint alakul 2025. 02. 02-től:

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 13.-án megjelent 2. száma}

A vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló rendelethez kötődően megjelent egy közlemény, mely szerint 2025. 01. 09-től a Fülöp-szigeteki Köztársaság állampolgára is foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel. (Az eredeti rendeletben egyébként Georgia – közismert nevén Grúzia – és Örményország szerepel ilyen országként.)

{450/2024. (XII.23.) Korm.rendelethez kapcsolódóan kiadott 2/2025. (I.9.) KKM közlemény}