A 2020-ban indított „jogszabályértelmezési szösszeneteimet” eredetileg a veszélyhelyzeti intézkedések követhetősége miatt kezdtem el írni. Most már -az olvasói visszajelzések, igények miatt- inkább a Magyar Közlönyben megjelenő, a könyvelőket és ügyfeleiket érintő jogszabályok „magyarra fordított” változata olvasható benne. Ez az oldal a 2022.04.14. és 2022.12.31. közötti időszakban megjelent  jogszabályok -amennyire lehet- közérthető változatát tartalmazza időrendben. (A könnyebb visszakereshetőség érdekében a rendelkezést tartalmazó érintett jogszabály számát a bekezdés végén zárójelbe beírtam.) Az új évvel új lapot fogunk nyitni a 2023.01.01-től megjelenő jogszabályokról, melynek linkje ide is fel fog kerülni a jövő héten.

Természetesen a korábban született szösszeneteim továbbra is megtalálhatóak a MINKE oldalán az alábbi linkeken:

• A 2020.03.11. – 2020.06.18. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/jarvanyugyi-intézkedések-konyvelo-szemuvegen-keresztul/
• A 2020.09.24. – 2021.03.01. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszélyhelyzeti-intézkedésekkel-kapcsolatban-ii-hullam/
• A 2021.03. 16. – 2021.10.04. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszélyhelyzeti-intézkedésekkel-kapcsolatban-iii-hullam/
• A 2021.10.11. – 2022.04.11. között írottak: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszélyhelyzeti-intézkedésekkel-kapcsolatban-iv-hullam-2/

Mészáros Anikó

MINKE szakértő

2022.12.31.

Így év végére egy kis összegzés: 75 db Hivatalos Értesítő jelent meg, összesen 6.944 oldalon felsorolva az értesítéseket, közleményeket. Ez nem is olyan sok a Magyar Közlönyhöz képest, amiből 223 szám jelent meg, és aki mindent el akart olvasni, annak 11.882 oldalon kellett átrágnia magát (az én rágóizmaim sokat erősödtek az idén). Viszonylag kevés (81 db) törvény jelent meg, de a 637 db kormányrendelet (melyből több tucat volt salátarendelet, vagyis több rendeletet is módosító rendelet) busásan „kárpótolt” ezen csekély számért. Tulajdonképpen legtöbbször csak kapkodtuk a fejünket a sok ad hoc jelleggel megalkotott jogszabály olvasásakor, és amikor ezeket módosították, majd a módosítást hatályon kívül helyezték. (Ember legyen a talpán, aki ezt követni tudta!)

Az új évre kívánok magunknak sokkal átgondoltabb jogszabályalkotást (mert megérdemelnénk)!

Az egyszer használatos, valamint az egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló rendeletbe belekerült a 15 mikron és a feletti falvastagságú könnyű műanyag hordtasak, így 2023.01.01-től már ezekre is vonatkoznak a rendelet előírásai. Ugyanakkor a rendelet mellékletében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek, oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala majd csak 2024.07.01-től lesz tilos az eredetileg tervezett 2023.01.01. helyett.

{301/2021. (VI.1.) Korm.rendeletet módosító 636/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

A kecskék kedvéért született egy csomó (érzésem szerint száznál is több) salátatörvény. Ezek egyike a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő kormányrendeletek módosítása, mely 2023.07.01-től

• megváltoztatja a termékdíj visszaigénylése esetén vezetendő nyilvántartás adattartalmát, az egyéni hulladékkezelés teljesítése során figyelembe veendő termékmennyiséget, a CSK-kódokat, a KT-kódokat, hatályon kívül helyezi a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kezelésére, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet ellenőrzési tevékenységére, a hulladékgazdálkodási hatóságra, az egyéni hulladékkezelés szabályaira vonatkozó előírásokat, megváltoztatja a bejelentendő adatok körét, így mindenképpen érdemes elolvasni {343/2011. (XII.29.) Korm.rendelet}.
• A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozó körforgásos termékekből képződött hulladékról a közvetítő, a kereskedő és a hulladékkezelő köteles elkülönített nyilvántartást vezetni, vagyis a 309/2014. (XII.11.) Korm.rendelet 2023.07.01-től érvényes módosítása értelmében.

{633/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

Az egyes felnőttképzéssel és szakképzéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló salátarendelet módosítja

• a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtási rendeletét {11/2020. (II.7.) Korm.rendelet} a programkövetelmény nyilvántartásba vételére, a felnőttképző által kiállított tanúsítvány feltöltésére, támogatásra vonatkozó előírásokkal;
• a szakképzésről szóló törvény végrehajtási rendeletét {12/2020. (II.7.) Korm.rendelet}, melyből törlik 2023.03.01. hatállyal a programkövetelményre vonatkozó előírásokat.

{631/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

Az orvosokat érdekelheti az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeleteket módosító salátarendelet, melyből a legfontosabb változások:

• A NEAK-finanszírozást szabályozó 43/1999. (III.3.) Korm.rendelet módosítása értelmében 2023.01.01-től a körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a körzet minimumlétszáma alatti felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglevő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1.200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken. A háziorvosok teljesítménydíjazását havonta fizetik ki. Egyes -külön kormányrendeletben felsorolt- településeken a háziorvosok 100.000,- Ft/hó területi kiegészítő díjazásra jogosultak. A háziorvosokon kívül a fogorvosokra, járóbeteg-szakellátókra vonatkozó finanszírozási előírások is változtak, így nekik is érdemes a rendeletet elolvasni.
• Az Országos Mentőszolgálat egyes -külön rendeletben meghatározott esetben és módon- részt vesz a háziorvosi, házi gyermekorvosi orvosi ügyeleti ellátásban, koordinálja azt 2023.01.01-től. {322/2006. (XII.23.) Korm.rendelet}

{630/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

Ezen kívül a NEAK–finanszírozást szabályozó 43/1999. (III.3.) Korm.rendelet módosításáról egy külön kormányrendelet is készült (biztosan nem fért bele az előző salátába), mely szintén 2023.01.01-től hatályos, és a betegszállítókkal kapcsolatos előírásokat módosítja.

{634/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

A Magyar Közlöny ezen -2022.12.30-án megjelent 223.- számát egyébként az orvosoknak tényleg érdemes áttanulmányozni, ugyanis a fentieken kívül még egy csomó, őket érintő jogszabály változott, melyet azonban nem sorolok fel, mert nagyon orvosszakmai és többszáz oldal, így tehát csak javaslom a figyelmüket felhívni rá.

Szilveszteri nasiként van még egy kis saláta. Nem mondom, hogy egészséges, de azért van benne olyan rész, ami érdekes lehet:

• A bányászati dolgozók tb-kedvezményeiről szóló 23/1991. (II.9.) Korm.rendeletben, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm.rendeletben is kicserélték „az öregségi nyugdíj legkisebb összege” elnevezést a „szociális vetítési alap összege”-re. (Mellesleg ez utóbbi -ahogy lejjebb majd olvasható lesz- kísértetiesen hasonlít az öregségi nyugdíjminimumra, ugyanis ugyanúgy 28.500,- Ft, mint az volt.)
• A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm.rendeletben, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII.30.) Korm.rendeletben, és még egy csomó más rendeletben (szerintem mindenütt) végrehajtották ezt a cserét, így most már mindenütt a „szociális vetítési alap”-pal kell számolnunk az öregségi nyugdíjminimum helyett.
• Ha a gyermektartásdíj összegét nem forintban állapították meg, akkor az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamán történik.{149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet}
• A Biztos Kezdet Gyerekházak finanszírozása a 2022.12.31-én hatályos szerződések szerint hatályos marad 2024.12.31-ig. {191/2008. (VII.30.) Korm.rendelet}

{629/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

Országos természetvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal, területi természetvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal jár el 2022.12.31-től. Ezekre, és a Nemzeti Park Igazgatóságára vonatkozó előírások olvashatók a rendeletben. Szerepel benne a természetvédelmi hatóságok kijelölése (miniszter, kormányhivatalok, jegyzők) is.

{625/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

Országos környezetvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal, területi környezetvédelmi hatóságként pedig a megyei kormányhivatal jár el 2022.12.31-től. Kijelölték a környezetvédelmi igazgatási szerveket is (miniszter, kormányhivatalok, Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft és OMSZ). A rendelet az eljárásaikat, feladataikat írja le.

{624/2022. (XII.30.) Korm.rendelet}

Az egy felszámolási eljáráson belül a Bérgarancia Alap összege 2023-ban 2.194.000,- Ft jogosultanként. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől 1 év eltelt, akkor azon jogosultak esetében, akikre az addig igénybe vett összeg ezt kimerítette, jogosultanként további, legfeljebb 877.600,- Ft-os támogatást igényelhet a felszámoló a Bérgarancia Alapból.

{Hivatalos Értesítő 2022.12.30-i 75. számának 6940. oldala}

Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatot arról lehet felismerni 2023.01.01-től, hogy szerepel rajtuk az „E-hiteles tulajdoni lap másolat” megnevezés.

{109/1999. (XII.29.) FVM rendeletet módosító 26/2022. (XII.29.) MvM rendelet}

Változik a szabad felhasználású hallgatói hitel általános kamattámogatása (a hitelfelvevő által fizetendő ügyleti kamat 4,99 %) 2023.01.01-től. Ezen kívül beleírták, hogy a hallgatói hitel törlesztőrészletének alapja katásoknál a kata-bevétel 60 %-a.

{1/2012. (I.20.) Korm.rendeletet módosító 622/2022. (XII.29.) Korm.rendelet}

A Kormány salátarendeletben módosította a turizmus ágazatot érintő alábbi rendeleteket:

• A szálláshely–minősítés a szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épületre, önálló rendeltetési egységet képező épületrészre vagy területre, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított nyaralóhajóra vonatkozik a 239/2009. (X.20.) Korm.rendelet 2022.12.30-tól érvényes előírása szerint. A minősítés az érvényességi idején belül a szálláshely-szolgáltató személyében való változás esetén átadható az új szálláshely-szolgáltatónak.
• Az MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.) látja el a hivatásturisztikai feladatokat is 2022.12.30-tól. {61/2017. (III.20.) Korm.rendelet}
• A szálláshelykezelő szoftvernek 2023.01.01-től alkalmasnak kell lennie az idegenforgalmi adó-kötelezettség nyilvántartásának vezetésére is. A vendéglátó szoftverek közé pedig bekerült a rendelésben közreműködő platform által biztosított szoftver is (ez egy olyan online rendelésközvetítő szolgáltatás, melynek célja a vendéglátó üzlet kínálatának összekapcsolása a fogyasztói kereslettel távoli vagy helyben leadott rendelések rögzítése és kezelése által). {235/2019. (X.15.) Korm.rendelet}

{619/2022. (XII.29.) Korm.rendelet}

A Kormány 320 rendeletet módosított azért, hogy a „megye”-ből „vármegye” legyen 2023.01.01-től a rendeletekben (persze az emiatti összes rendeletmódosítás ennél sokkal több). Ugyanakkor a veszélyhelyzeti intézkedésként megjelent Magyarország 2023. évi költségvetési törvényének kormányrendelettel való átírt változatában ezt nem sikerült átírni, abban maradt a „megye” elnevezés. A rendeletben szereplő milliárdokkal senkit sem fárasztanék (ha valakit mégis érdekel, az a Magyar Közlöny 220. számában elolvashatja). Viszont ebben írták le, hogy

• a nyugdíjakat 2023 januárjában 15 %-kal emelik,
• a szociális vetítési alap összege 2023-ban 28.500,- Ft/hó,
• az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2023.01.01-től 9.600,- Ft/fő/hó.

{613/2022. (XII.29.) Korm.rendelet}

Újabb 3 országgal bővült az adózási szempontból nem együttműködő államok listája. Így 2022.12.29-től ilyennek minősül (az újonnan bekerülőket vastagítottam): Amerikai Szamoa, Anguilla, Bahama-szigetek, Fidzsi-szigetek, Guam, Palau, Panama, Szamoa, Trinidad és Tobago, Turks- és Caicos-szigetek, Amerikai Virgin-szigetek, Vanuatu.

{19/2020. (XII.30.) PM rendeletet módosító 28/2022. (XII.28.) PM rendelet}

Módosulnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó előírások 2023.01.01-től. Néhány fogalom, a transzferár-nyilvántartás tartalma változott, kiegészült az ellenőrzött ügyletekről szóló adatszolgáltatással.

{32/2017. (X.18.) NGM rendeletet módosító 27/2022. (XII.28.) PM rendelet}

Változnak a jövedéki adóról szóló törvény szerinti engedély iránti kérelemhez csatolandó bizonylatokra vonatkozó előírások, a készletbevallás tartalma 2022.12.29-től.

{45/2016. (XI.29.) NGM rendeletet módosító 26/2022. (XII.28.) PM rendelet}

Hatályon kívül helyezték 2023.01.01. nappal a szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről szóló 14/2006. (IV.3.) OM rendeletet.

{6/2022. (XII.28.) KIM rendelet}

Hatályon kívül helyezték 2023.01.01-től az oktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények jegyzékét, és a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó 16/1994. (VII.8.) MKM rendeletet.

{4/2022. (XII.28.) KIM rendelet}

Rendeletet adtak ki az örökbefogadás előtti tanácsadásról, melyet a miniszter pályázat útján 6 évre kiválasztott tanfolyamszervezőn keresztül szervez meg 2023.01.01-től. Tanfolyamszervező lehet az a gyermekvédelmi szakszolgálat, vagy közhasznú szervezet, mely a rendeletben leírt feltételeknek megfelel. A működéshez a támogatási kérelmet 2023.01.31-ig kell a miniszterhez beadni.

{3/2022. (XII.28.) KIM rendelet}

Az ingatlan–nyilvántartásban kissé megváltoznak 2023.01.01-től az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető megnevezések. Ezen kívül beleírták, hogy az erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs.

{109/1999. (XII.29. FVM rendeletet módosító 23/2022. (XII.28.) MvM rendelet}

Az ország településeinek egyedi azonosítására, valamint statisztikai szempontok szerinti csoportosítására használandó területi számjelrendszer a „megye” „vármegye”-re való átkeresztelése miatt megváltozik 2023.01.01-től.

{31/2011. (X.24.) KIM rendeletet módosító 22/2022. (XII.28.) MK rendelet}

Az utasadat szolgáltatójának a HU PNR rendszer keretében kell továbbítania a NIK (Nemzeti Információs Központ) részére a rendelkezésére álló utasadatokat. Az ezen rendszerhez való csatlakozás az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) által kiadott útmutató alapján történik.

{21/2022. (XII.28.) MK rendelet}

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek közül a kábítószernek, pszichotróp anyagnak minősülő anyagok 2023.01.01-től hatályos jegyzékét sorolja fel ez a rendelet.

{78/2022. (XII.28.) BM rendelet}

Bővül 2023.01.01-től a Nemzeti Kommunikációs Hivatal feladatköre pl. a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események lebonyolításának szakmai támogatásával.

{162/2020. (IV.30.) Korm.rendeletet módosító 611/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A bányászatról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosítása szerint 2023.01.01-től vannak olyan koncesszióra kijelölt területek, melyekre koncesszió nélkül is kiadható kutatási engedély.

{203/1998. (XII.19.) Korm.rendeletet módosító 606/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Megjelent a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény végrehajtási rendelete. Ebben kijelölték az egyes területek ellenőrző hatóságait, leírták azok eljárási rendjét, meghatározták a szankciókat. Azonban nem igazán érdemes még elolvasni, mert majd csak 2025.06.28-tól lesz hatályos.

{605/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm.rendeletben egyes árverési szabályok változnak 2023.01.01-től.

{604/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek közül ez a salátarendelet a következőket módosítja:

• A biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletben az „átlagos” létszám helyett ezentúl „átlagos statisztikai állományi” létszám szerepel a 2023-ban induló üzleti évről készített beszámolótól kezdődően a kiegészítő mellékletben, de ezt már a 2022-es évre is alkalmazni lehet.
• Ugyanez érvényes a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása értelmében a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, valamint a 251/2000. (XII.24.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokra is.
• Az MNB éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása értelmében a muzeális intézmény gyűjteményét a befektetett eszközök között elkülönítetten kell bemutatnia, és a gyűjteménybe tartozó kulturális javak után terv szerinti écs-t nem lehet elszámolni a 2023-ban induló üzleti évben (ez a szabály azonban már a 2022-ben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható).
• Az 1., a 4., a 10., a 12. és a 13. számú mellékletben, továbbá a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmú, kötelezően használatos, a hatóság által rendszeresített nyomtatványokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.
• A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletből 2022.12.29. nappal kikerül az az előírás, hogy a rendelet 4., 10., 12. és 13. mellékletében található, a szakmai továbbképzést szervezők és lebonyolítók akkreditációs nyilvántartási adatainak változásbejelentéséhez, kreditpont-minősítési eljárásához, a szakmai szervezeti minősítési eljáráshoz, a szakmai kiadványok minősítési eljárásához kötelezően használatos, a hatóság által rendszeresített nyomtatványokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon teszi közzé, és ezeket a Portálon megjelölt címre kell beküldeni nem elektronikus úton történő benyújtás esetén. (Persze ettől még ezeket be kell nyújtani a rendelet mellékletének megfelelő formátumban elektronikus úton!)
• Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása az egyházak egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedésre vonatkozó előírásait érinti (az Szt. szabályai szerint kell eljárni 2023. évtől, de már 2022-es évben is lehet).
• A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek (pl. egyesület, alapítvány, köztestület, ügyvédi iroda, stb.) beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása értelmében 2023.01.01-től már az éves beszámolóval egyidejűleg nem kell üzleti jelentést készíteni. Így ilyet az egyéb szervezetek közül már csak a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete készít. Ezen kívül az intézményi részesedés kimutatása során az Szt. szabályai szerint kell eljárni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedéssel kapcsolatban a 2023-ban kezdődő üzleti évtől (de már a 2022-es üzleti évre is alkalmazható ez az előírás).
• Törölték 2022.12.29-től az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Korm. rendeletből azt a részt, hogy a 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezet (szakmai egyesület vagy köztestület) e minőségében kizárólag saját tagjai számára és ingyenesen nyújthat kreditpontos továbbképzést. Ezt egyébként azért törölték, mert magát az (1) bekezdés d) pontját már 2020-ban hatályon kívül helyezték. (Jó reggelt! 😀 )

{603/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. (NSÜ Zrt.) feladatairól született rendelet, mely sportirányítási feladatokat lát el 2023.01.01-től (pl. a sporteseményhez kapcsolódó hazai rendezvényszervezési és koordinálási tevékenységet végez, kiemelt sporteseményeket bonyolít le).

{602/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Megjelent az EMGA, EMVA, EU költségvetésből és a nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal kapcsolatos rendelet, mely a NIH (Nemzeti Irányító Hatóság), az NKÜ (Nemzeti Kifizető Ügynökség) 2023.01.01-től hatályos feladatait, eljárásait írja le.

{601/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Rendelet született a veszélyes áru szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártásának engedélyezéséről. Aki ilyet gyárt, annak érdemes elolvasni a gyártási típus jóváhagyására, a gyártás ellenőrzésére vonatkozó, 2023.01.12-től hatályos előírásokat.

{600/202. (XII.28.) Korm.rendelet}

A Kormányrendelet értelmében 2023.01.01-től a veszélyhelyzet ideje alatt az Szja tv. szerinti családi kedvezmény 66.670,- Ft/fő/hó összeggel növelten vehető igénybe minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

A kedvezmény évközi érvényesítését a kifizető részére adott családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatban lehet kérni.

{597/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A Kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő az összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével (fiatal anyák kedvezménye) csökkenti. Fiatal anyák kedvezményére az a fiatal anyag jogosult, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, vagy magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, és ez a jogosultsága 2022.12.31-ét követően nyílik meg. (Vagyis azoknak jár, akik 2022.12.31. után töltik be várandósságuk 91. napját, vagy 2022.12.31. után szülnek.) Az alábbi jövedelmeknél lehet a fiatal anyák kedvezményét érvényesíteni:

• az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem
• bérnek nem minősülő, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét
• önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. Ez azt jelenti, hogy a fiatal anyák kedvezménye 2023-ban 499.952,- Ft/hó, ami 74.993,- Ft adómegtakarítást jelent havonta.

Jogosultsági hónap: 25. életév betöltését követő hónaptól a 30. életév betöltésének hónapjáig (persze csak ha családi kedvezményre jogosult).

Ez a kedvezmény a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Saját észrevételem: kicsit faramuci helyzet, hogy a jogosultság a 25. életév betöltése után kezdődik, de azért beleírták a rendeletbe, hogy a 25 év alattiak kedvezménye megelőzi. (Már hogy a fenébe ne előzné meg, amikor 25 éves kor alatt nem is jár!)

Ha a fiatal anyák kedvezménye nem egész évre jár, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. Az én kérdésem: no és ha megállapítható, mert látszik a járulékbevallásokból, hogy melyik hónapra kapta a jövedelmet, akkor már nem így (jogosultsági hónap * 499.952,- Ft) kell számolni? (Azt hiszem, van némi bizonytalanság a megfogalmazásban, de remélem, tisztázni fogják.)

Ha a fiatal anya érvényesíteni szeretné év közben az adókedvezményt, akkor erről a kifizető részére adóelőleg–nyilatkozatot kell adnia.

A családi kedvezményhez hasonlóan ez a kedvezmény családi járulékkedvezményként is érvényesíthető, tehát nem csak az szja-ból, hanem a tb-járulékból is igénybe vehető (persze csak akkor, ha az szja már nullára csökkent).

No és persze a kifizető által adott igazolásban (kilépéskor, illetve az év végén kiadandó M30-ason) a fiatal anyák kedvezményét is fel kell majd tüntetni.

{596/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Az új lakások építéséhez kapcsolódó adó-visszatérítési támogatás igénylési határidejét 2024.12.31-ig meghosszabbították. (Ezt a max. 150 m2-es lakás vagy a max. 300 m2-es ház természetes személy építője vagy építtetője igényelheti az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához adó-visszatérítési támogatásként, és eredetileg 2022.12.31-ig élt volna ez a szabály.)

{16/2016. (II.10.) Korm.rendeletet módosító 595/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A preferált kistelepüléseken nem lehet a CSOK-ot (falusi CSOK) igénybe venni olyan lakásra, melyet az igénylő 5 éven belül adott el, és most akarja visszavásárolni. Ugyanakkor a preferált kistelepüléseken igénybe vehető CSOK igénylési határidejét is meghosszabbították 2024.12.31-ig.

{17/2016. (II.10.) Korm.rendeletet módosító 595/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A babaváró támogatás is 2024.12.31-ig igényelhető az eredeti 2022.12.31. helyett.

{44/2019. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 595/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatását eddig akkor lehetett igénybe venni, ha az az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a támogatásról szóló határozat véglegessé válásától számított fél éven belül létrejött. Ezt most meghosszabbították 1 évre, így több idő áll rendelkezésre a gépjármű beszerzésére.

{45/2019. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 595/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A hallgatói hitellel rendelkezők figyelmébe ajánlom azt a rendeletmódosítást, mely szerint 2023.01.01-től ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő 2 éven belül gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a fennálló hallgatói hiteltartozása 100 %-ának megfelelő összegű vissza nem térítendő gyermektámogatásban részesül, ha a gyermektámogatás iránti kérelmét a gyermek születését, vagy örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 60 napon belül benyújtja a Diákhitel szervezethez egy külön nyomtatványon. Vagyis tulajdonképpen elengedik a hiteltartozását, ha gyermeket vállal, és kéri a támogatást.

{1/2012. (I.20.) Korm.rendeletet módosító 595/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Az Szja tv. SZÉP-kártyára vonatkozó előírásait a veszélyhelyzet miatt a törvényben leírtaktól eltérően kell alkalmazni 2023.01.01-től (vagyis nem a törvény változik, hanem egy kormányrendelet írja felül a törvény betűit a veszélyhelyzet végéig). Az új előírás szerint béren kívüli juttatásnak minősül -ha a juttató a munkáltató- a munkavállalónak az adóévben a SZÉP-kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható éves rekreációs keretösszeget -ami továbbra is 450.000,- Ft/év- meg nem haladó mértékű támogatás. Az e feletti SZÉP-kártya juttatás ugyanúgy egyes meghatározott juttatásnak minősül, mint eddig. Ez tehát azt jelenti, hogy az egyes zsebekre vonatkozó korlátok megszűnnek, tehát bármely zsebbe lehet utalni, illetve fel is lehet használni.

{593/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Nézzük, hogy a módosított kormányrendelet szerint mikre lehet 2022.12.31-től felhasználni a SZÉP-kártyát! A szolgáltató az alábbi belföldi szolgáltatást nyújthatja a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:

• TEÁOR 49.10-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő személyszállítás
• TEÁOR 50.30.: belvízi személyszállítás
• TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30.: szálláshely-szolgáltatás
• TEÁOR 56.10.: éttermi, mozgó vendéglátás
• TEÁOR 56.29.: egyéb vendéglátás
• TEÁOR 77.21.: szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
• TEÁOR 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása
• TEÁOR 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése
• TEÁOR 79.90-ből az idegenvezetés
• TEÁOR 85.51.: sport, szabadidős képzés
• TEÁOR 86.90-ből a fizioterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás és az egyéb, máshová nem sorolt humán–egészségügyi ellátás
• TEÁOR 90.01.: előadó–művészet
• TEÁOR 91.02.: múzeumi tevékenység
• TEÁOR 91.04.: növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése
• TEÁOR 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése
• TEÁOR 93.12.: sportegyesületi tevékenység
• TEÁOR 93.13.: testedzési szolgáltatás
• TEÁOR 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja
• TEÁOR 93.21.: vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység
• TEÁOR 93.29-ből a szabadidőpark– és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése
• TEÁOR 96.04: fizikai közérzetet javító szolgáltatás
• szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás

Ha esetleg valaki elveszíti a SZÉP-kártyáját, akkor annak pótlásáért 2023.01.09-től 1.800,- Ft-ot kell fizetnie.

A 2023.01.08-ig (és azt megelőzően) átutalt összegek bármely zsebe is felhasználható bármely zsebre.

{76/2018. (IV.20.) Korm.rendeletet módosító 594/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Ha a felszámolási eljárásban a hitelezők száma több, mint 100, akkor 2022.12.29-től a veszélyhelyzet ideje alatt az érdemi döntést tartalmazó végzéseket a bíróság a Cégközlönyben teszi közzé, külön nem kézbesíti. A hitelezőket a felszámoló köteles tájékoztatni arról, hogy a bíróság végzése részükre a Cégközlönyben történő közzététel útján kerül kézbesítésre.

{589/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzet ideje alatt (2022.12.29-től) nem tartozik a Pmt. (2017. évi LIII. törvény) hatálya alá a bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban végzett bizalmi vagyonkezelői tevékenység, vagyis a pénzmosás elleni törvény előírásait neki nem kell alkalmaznia.

{588/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A cégtörvény előírásai átmenetileg változnak: ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során helye lehet egyezségkötésnek, és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel megszüntethető. A bíróság az adós kérelmére 30 napon belül egyezségi tárgyalást tart. Ha ezt nem kérte az adós, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy az egyezségi tárgyalás megtartása helyett az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését a kérelem beérkezését követő 5 napon belül azzal a felhívással küldi meg a hitelezőnek, hogy szavazatukat a fenti határidőn belül a bíróságnak és a felszámolónak írásban küldjék meg. Ezután ezeket a bíróság összesíti és végzéssel dönt az egyezség jóváhagyásáról.

A céggel szemben fennálló, a felszámolási egyezségben foglalt tartozásokért a cég cégjegyzékébe az egyezség jogerős jóváhagyásakor bejegyzett tagok és vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek 2022.12.29-től.

{1991. évi XLIX. törvényt előírásait módosító 587/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Ha a hitelintézet legkésőbb az illetéket kiszabó fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik arról, hogy az ingatlant -az illetékkötelezettség keletkezésétől számított max. 3 éves időtartamra- a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási, reorganizációs, szerkezetátalakítási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetendő illeték az ingatlan forgalmi értékének 2 %-a. A 3 év eltelte után az ingatlan elidegenítését a NAV ellenőrzi, és ha az ingatlan értékesítése nem történt meg, akkor a ténylegesen fizetendő, és a kedvezményes illeték közti különbözet kétszeresét írja elő pótlólag a hitelintézet terhére.

{1990. évi XCIII. törvény előírásait módosító 586/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Ezzel kapcsolatban a társasági adóról szóló törvény korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására vonatkozó előírásai is változnak 2022.12.29-től: az elhatárolt veszteség legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 %-ának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, ha az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor.

{1996. évi LXXXI. törvény előírásait módosító 586/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult családi fogyasztói közösségekre vonatkozó szabályok 2023.01.10-től ismét kedvezően változnak (bővítik a jogosultak körét). Ugyanis onnantól ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő lakóépületben, ingatlanon, ingatlan-együttesben, vagy az önálló mérési pontot (felhasználási helyet) képező, a társasház alapító okirata szerinti társasházi albetéten belül több, de legfeljebb négy lakás rendeltetési egység található, a települési önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki mérési pontonként (felhasználási helyenként) a lakás rendeltetési egységeinek számáról, és ezzel lehet igényelni a kedvezőbb árú áram-, illetve gázszolgáltatást. Ráadásul az önálló bejáratra, valamint a lakások műszaki megosztására vonatkozó követelményeknek sem kell megfelelni.

{259/2022. (VII.21.) Korm.rendeletet módosító 584/2022. (VII.21.) Korm.rendelet}

Azt már mindenki hallotta, hogy a hatósági áras termékekből dupla mennyiséget kell a boltokban tartani, de nézzük, hogy is néz ki ez a -jelenlegi állás szerint 2023.04.30-ig hatályban lévő- szabályváltozás pontosan!

A kereskedő a hatósági áras termékek közül a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a házi sertés comb, a csirkemell, és a csirkefarhát esetében a 2021. évi, a friss tojás és az étkezési burgonya esetében a 2022. évi, a hét adott napjára vonatkozó átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiséget köteles árusítani. 2023.01.12-től pedig köteles a készletét –szükség esetén az előbb említett mennyiség kétszeresének mértékéig- és a vásárlók számára történő kihelyezését olyan mennyiségben biztosítani, hogy az a vásárlók kiszolgálására -áruhiány elkerülésével- folyamatosan elegendő legyen.

Azt nem tudom, hogy ez az előírás megoldja-e az áruhiányt, de azért lebegjen a kereskedők szeme előtt az is, hogy ha ezt nem biztosítják, akkor 50.000 – 3.000.000 Ft közötti bírságot kaphatnak, illetve max. fél évre be is zárhatják a boltját (már ha a feladat lehetetlensége miatt saját magától be nem zár előbb).

{6/2022. (I.14.) Korm.rendeletet módosító 583/2022. (XII.28.) Korm.rendelet}

A 2022. évre vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény (2005. évi CXXXIII. törvény) szerinti -a közbeszerzési eljárás során figyelembe veendő- minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj áfa nélküli legkisebb mértéke 2.938,- Ft/óra volt. Ez 2023. évben 3.349,- Ft/óra.

{Hivatalos Értesítő 2022.12.28-i 74. számának 6460. oldala}

A fogyasztó által bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről felveendő jegyzőkönyvbe 2023.01.01-től már nem kell beleírni az adatok kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozatot. Így tehát a jegyzőkönyvben az alábbiakat kell rögzíteni:

• fogyasztó neve, címe;
• a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezése, vételára;
• a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontja;
• hiba bejelentésének időpontja;
• hiba leírása;
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot;
• a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát;
• ha a vállalkozás a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget szavatossági vagy jótállási kötelezettségének, akkor ennek indokát;
• tájékoztatás arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

{19/2014. (IV.29.) NGM rendeletet módosító 41/2022. (XII.27.) IM rendelet}

A magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak közül az útvonalhasználati, a közelkörzeti, és a légtér-igénybevételi díj csökken 2023.01.01-től.

{84/2011. (XII.29.) NFM rendeletet módosító 9/2022. (XII.27.) ÉKM rendelet}

A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása és az alapértelmezett értékek megváltoznak 2023.01.01-től.

{68/2021. (XII.30.) ITM rendeletet módosító 7/2022. (XII.27.) EM rendelet}

A muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedély megszerzésének egészségügyi feltételei és az orvosi vélemény nyomtatványa változik 2023.01.01-től.

{22/1991. (XI.15.) NM rendeletet módosító 56/2022. (XII.27.) BM rendelet}

A felesleges oldalszám-szaporítás tipikus példája a Magyar Közlöny 84 oldalas 215. száma, melynek lényege, hogy a „megye” szót „vármegye” szóra, a „földművelésügyi miniszter” szöveget pedig „agrárpolitikáért felelős miniszter” szövegre cserélik. Persze azért végig kellett nézni, hogy biztos legyek benne: a kis huncutok nem csempésztek a 124 db AM rendelet közé egy-egy „kakukktojást” is, amiben érdemi változások vannak. Naná, hogy volt ilyen:

• A földminősítő igazolványnak01.01-től új formátuma lesz – pedig ezen nem is szerepel a „megye” szó (így valószínűleg majd ki kell cseréltetni a régieket). {47/2017. (IX.29.) FM rendeletet módosító 147/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• Több mezőgazdasági támogatásnál megemelték a támogatási keretet (ami ez egyedi támogatások emelkedését persze nem érinti). {158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A KKV-k hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjtámogatás12.31-ig igényelhető válságtámogatásként is. {94/2013. (X.10.) VM rendeletet módosító 158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A méhészek nem 1, hanem 2 db méhészeti eszközhordozó járműre kaphatnak támogatást 2022.12.28-tól. {4/2014. (I.27.) VM rendeletet módosító 158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A tenyésznyúl–tartóknak a támogatási kérelmet nem 01.01.-01.31. között kell beadniuk a MÁK-hoz, hanem 15.-02.15. között. {54/2014. (IV.29.) VM rendeletet módosító 158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A mezőgazdasági termelőknek a kárenyhítési hozzájárulásról szóló határozatot 02.07-ig fogják kiküldeni. {27/2014. (XI.25.) FM rendeletet módosító 158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A sertés ágazatban tevékenykedőknek az állatjóléti válságtámogatás iránti kérelmüket IV. negyedévére 2023.01.15.-02.15. között, 2023. I. negyedévére 2023.04.01.-30. között, 2023. II. negyedévére 2023.07.01.-31. között, és 2023. III. negyedévére 2023.10.01.-31. között kell ügyfélkapun keresztül benyújtani a MÁK-hoz. {39/2018. (XII.13.) AM rendeletet módosító 158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A tenyészbika-tenyésztők 2023-ban is igényelhetnek válságtámogatást. {41/2019. (VIII.30.) AM rendeletet módosító 158/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• Megváltozott 2022.12.30-tól az egyes állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendje, így akiket érint, azoknak érdemes elolvasni a rendeletet. {148/2007. (XII.8.) FVM rendeletet módosító 159/2022. (XII.27.) AM rendelet}
• A baromfi ágazatban állatjóléti támogatást igénybe vevőknek pedig a 11/2019. (IV.1.) AM rendeletet érdemes újra elolvasniuk, mert a 160/2022. (XII.27.) AM rendelet megváltoztatta a támogatási kérelem beadási módja (elektronikusan kell beadni).
• Az aszálykár miatt 2022-ben aszálykárra vonatkozó igazolással rendelkezők a 2023.03.31-ig hatályba lépett hitelszerződésükre kaphatnak kamattámogatást. {39/2011. (V.18.) VM rendeletet módosító 161/2022. (XII.27.) AM rendelet}

A belügyminiszter is elkészítette a saját salátáit, 80 oldalon írja le, hogy 84 db rendeletben a „megye” helyett „vármegye” szerepel 2023.01.01-től, néhány helyen az egyes miniszterek titulusa, intézmények neve változik. Ezekből említésre méltó, hogy megváltozik a „Tartózkodási engedély iránti kérelem” nyomtatványa.

{48/2022. (XII.27.) BM rendelettől a 74/2022. (XII.27.) BM rendeletig}

Természetesen az energiaügyi miniszter sem maradhatott le, de nála már meg sem számoltam, hány rendeletet módosított.

{1/2022. (XII.27.) EM rendelettől a 7/2022. (XII.27.) EM rendeletig}

No és persze az építési és közlekedési miniszter is folytatta a sort 49 rendelet e miatti módosításával.

{1/2022. (XII.27.) ÉKM rendelettől a 8/2022. (XII.27.) ÉKM rendeletig}

A többi miniszter rendeletét már nem is említem, csak bízom benne, hogy mindenkinek mindenhol sikerült kicserélni a „megye” szót „vármegye”-re.

2022.12.27.

Esküszöm mérgezési tüneteim vannak, és biztosan nem leszek vega, mert nyakra-főre születnek a salátatörvények, salátarendeletek. Előre is elnézést kérek, de most lesz egy csomó ilyen (eskü, nem én tehetek róla, mert ha rajtam múlna, ilyenek nem lennének … meg egy csomó minden más se). Ezekből csak a legfontosabbakat részletezem, hátha kevesebben rontják el a gyomrukat vele.

A gyógyszergyártókra (TEÁOR 2120 és 2110) is kiszabnak extraprofit adót a 2022. és 2023. évi árbevételük után:

• 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó nettó árbevétel után 1 %,
• 50 milliárd Ft feletti, de 150 milliárd Ft-ot meg nem haladó nettó árbevétel után 3 %,
• 150 milliárd Ft feletti nettó árbevétel után 8 % extraprofit adót kell fizetniük.

A 2022. adóévre a különadót 2023.05.20-ig kell bevallaniuk és befizetniük, 2023. évre pedig adóelőleget is be kell vallaniuk és befizetniük 2023.11.20-ig (az éves bevallást pedig 2024.05.20-ig kell beadniuk).

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 582/2022. (XII.23.) Korm.rendelet}

Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló rendelet. E szerint 2023.01.01-től

a minimálbér 232.000,- Ft/hó, 53.340,- Ft/hét, 10.670,- Ft/nap, 1.334,- Ft/óra;

a garantált bérminimum 296.400,- Ft/hó, 68.140,- Ft/hét, 13.630, Ft/nap, 1.704,- Ft/óra.

{573/2022. (XII.23.) Korm.rendelet}

Ha valakit esetleg érdekel, hogyan épül fel a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, és a járási hivatal, akkor ebben a rendeletben elolvashatja a 2023.01.01-től érvényes illetékességi és hatásköri szabályokat, az irányításra vonatkozó előírásokat, képzési, ellenőrzési szabályokat, a főispán, a hivatalvezető és a hivatalok feladatait, ezek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, a kormányablakok eljárási szabályait, a tudástár mibenlétét.

{568/2022. (XII.23.) Korm.rendelet}

Az egyes közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő szabályok megállapításáról szóló rendelet szerint

• ha a kármentesítési eljárás határideje 2 éven belül jár le, akkor a beavatkozás kötelezettje a környezetvédelmi hatóságtól kérelmezheti a határidő további, max. 2 évvel történő meghosszabbítását;
• ha a vízjogi létesítési engedélyben megállapított, kármentesítési eljáráshoz kapcsolódó határidő 2 éven belül jár le, az engedély jogosultja kérelmezheti a határidők max. 2 évvel történő meghosszabbítását.

{566/2022. (XII.23.) Korm.rendelet}

A felszámolókat és az ideiglenes vagyonfelügyelőket érintő rendelet  a felszámolási eljárással összefüggésben benyújtott támogatási kérelemmel kapcsolatos eltérő előírásokat tartalmazza (mely kérelmet összevont támogatási kérelemként is be lehet nyújtani az állami foglalkoztatási szervhez 2022.12.24-től).

{562/2022. (XII.23.) Korm.rendelet}

A hentesüzletek kezdhetnek figyelni, mert a kormányhatározat felhívja a pénzügyminisztert, hogy a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek számára 4,5 milliárd Ft támogatást biztosítson, mely támogatás feltételeit az agrárminiszter fogja kidolgozni.

{1656/2022. (XII.22.) Korm.határozat}

Halleluja! Létrehozták a Deregulációs Kerekasztalt. Ennek feladata az állam működését meghatározó szabályozások egyszerűsítése, a jogszabályok észszerű működés szempontjából történő tartalmi felülvizsgálata, valamint a jogszabályok technikai és tartalmi deregulációja (túlszabályozottság mértékének csökkentése). Kíváncsian várom, lesz-e látható eredménye! Merthogy ahogyan egy másik kormányhatározatból (1649/2022. számú) kiderül, a Kormány célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének könnyítése és egyszerűsítése. Ennek érdekében szükséges az ügyintézést megnehezítő vagy lassító szabályok kiszűrése, a túlszabályozottság csökkentése. Olyan szabályozási környezet kialakítása és fenntartása indokolt, amely az ügyintézést hatékonyan segíti és támogatja. (Erről csak annyi jut eszembe, hogy „kac-kac”, de azért titkon reménykedem benne, hogy tényleg sikerül egyszerűsíteni ezt a katyvaszt.)

{1648/2022. (XII.22.) Korm.határozat}

Megjelent a szerkezetátalakítási szakértők működését, továbbképzését leíró, 2023.01.01-től hatályos rendelet.

{41/2022. (XII.22.) SZTFH rendelet}

A médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett lineáris kereskedelmi jellegű médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója, valamint a kereskedelmi jellegű médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója 2023.01.01.-2023.06.30. közötti időszakban mentesül a negyedéves médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

{544/2022. (XII.22.) Korm.rendelet}

Ha esetleg valaki doppingolna (lassan ránk férne), akkor tudjon róla, hogy a dopping elleni nemzetközi egyezmény két mellékletének módosítását kihirdették. 😀 (Bocs, de már muszáj komolytalankodnom, hogy be ne dilizzek a sok jogszabályváltozástól.)

{542/2022. (XII.22.) Korm.rendelet}

Lassan kifut a CSOK, de még most is variálnak rajta. Az 518/2020. (XI.25.) Korm.rendelet előírásaitól eltérően napkollektor, napelemes rendszer telepítése, valamint felújítás, akadálymentesítés esetén a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása 2023.03.31-ig igényelhető, de csak akkor, ha a számlák kifizetése 2022.12.31-ig megtörtént.

{5402022. (XII.22.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2022. évi 72. számának 6033-6036. oldalain tette közzé 2022.12.21-én az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A lakossági fogyasztók számára az áram rendszerhasználati díj bruttó (áfás) ára 2023.01.01.-2023.04.30. között A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh (vagyis ugyanannyi, mint amennyi decemberben is volt), B (alap) és az egyetemes szolgáltató által jogszerűen alkalmazott B Komfort árszabás esetén 60,935 Ft/kWh (vagyis 1,949 Ft/kWh-val kevesebb, mint amennyi decemberben volt).

{19/2022. (XII.21.) MEKH rendelet}

A lakossági fogyasztók számára a földgáz rendszerhasználati díj bruttó (áfás) ára 2023.01.01.-2023.04.30. között 22,002 Ft/MJ (vagyis ugyanannyi, mint amennyi decemberben is volt).

{19/2022. (XII.21.) MEKH rendelet}

Az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló salátarendeletben a közszolgálati tisztviselők munkaidejére, kormánytisztviselőkre vonatkozó előírások változnak.

{534/2022. (XII.21.) Korm.rendelet}

Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló salátatörvényben módosítják az ÁSZ-ról szóló 2011. évi LXVI. törvényt, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, és a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2022. évi XXII. törvényt, de ez nem igazán érinti a vállalkozásokat, úgyhogy nem részletezem.

{2022. évi LXXIX. törvény}

Az NMHH-val kapcsolatban is változnak az előírások: a 2021. évi egységes költségvetés végrehajtásáról, valamint a 2023. évi egységes költségvetéséről adtak ki törvényt, ami szerintem keveseket érdekel (de akit igen, az elolvashatja a törvényekben).

{2022. évi LXXX. törvény és 2022. évi LXXXI. törvény}

Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényben változik:

• A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény, mely szerint az egyház igényelheti némely ingatlan egyházi tulajdonba adását.
• Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása értelmében az előző bekezdésben jelzett cél elérésében a Kormány segíti őket.
• A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása kiterjeszti az emlékhely fogalmát.
• A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény módosítása újabb ingatlant ad az egyház tulajdonába.

{2022. évi LXXVIII. salátatörvény}

Ezen kívül az egyházak az általuk fenntartott köznevelési és szakképző intézmények energiaár-növekedésből adódó 2022. évi többletkiadásai fedezetére 19.626,- Ft/fő egyszeri kiegészítő támogatást is kapnak.

{537/2022. (XII.21.) Korm.rendelet}

Az egyházak szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményei is kapnak 2022. évre rezsikompenzációt az ellátotti létszám vagy férőhelyszám alapján.

{538/2022. (XII.21.) Korm.rendelet}

A hulladékgazdálkodással összefüggő törvények közül ez a salátatörvény az alábbiakat módosítja:

• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény pontosítja, hogy a települési önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátása körében gondoskodik a közterületek tisztán tartásáról, a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről.
• A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 2023.07.01-től hatályos módosítása

• megváltoztatja a csekély mennyiségű kibocsátó leírását: az elektromos, elektronikai berendezés termékkörében a részletezés megszűnik, csak az marad, hogy „100 kg elektromos, elektronikus berendezés”.
• A Magyarországon gyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege után júliustól már nem keletkezik termékdíj-kötelezettség.
• Törlik azt az előírást, hogy a termékdíjat nem kell megfizetni, ha a kötelezett vevője nyilatkozik, hogy a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel (vagyis júliustól már fizetni kell).
• Jelentősen változnak az egyéni hulladékkezelőkre vonatkozó előírások (konkrétan kiveszik a törvényből a rájuk vonatkozó részeket).
• Eltörlik a mezőgazdasági termelők termékdíjátalányát.
• Kikerülnek a törvényből a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás szervezésére vonatkozó előírások.
• Bekerülnek az elektromos, elektronikus berendezések közé a dohányt, visszanyert dohányt, nikotint, illetve dohány- vagy nikotinpótlókat tartalmazó, égés nélküli belégzésre szánt termékek; az emberi szervezetbe való nikotinbevitelre szánt más nikotintartalmú termékek (ex 2404), így júliustól ezek után is termékdíjat kell fizetni.
• Törlik a „fém ital-csomagolószer” 57,- Ft-os termékdíját, így ez után is 19,- Ft-ot kell majd fizetni kilogrammonként.

• A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben az átvételi díjra, a hulladékbirtokosra vonatkozó szabályok változnak, valamint kiegészül a törvény a hulladékgazdálkodási díjfelügyelettel. Ezzel kapcsolatban hatályát veszíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013 évi CXXV. törvény.
• A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvényben változnak a bírságmértékek.
• Az egyik legcsodálatosabb dolog, amikor egy salátatörvény egy másik salátatörvény által módosított törvényt módosít. Ilyen az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény módosítása, melyben most szerencsére csak apróbb, fogalmazási hibákat javítottak: „közszolgáltatás” helyett „közszolgáltatási résztevékenység”-et akartak írni, de erre csak most jöttek rá, úgyhogy módosították a törvényt, valamint a hatályba lépési dátumokat is megváltoztatták (de szerintem ez igen keveseket érint, úgyhogy nem részletezem).
• A másik csodálatos dolog, amikor egy még hatályba sem lépett salátatörvény előírásait módosítják. Konkréten most az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénynél jöttek rá, hogy butaságot írtak, úgyhogy mégsem lép hatályba annak két rendelkezése (melyben eredetileg az volt, hogy egy rendelkezés nem lép hatályba). Teljesen lényegtelen szerintem a számunkra maga a törvény, de a jelenség félelmetes: írunk egy törvényt, melynek aztán egy pontjáról azt mondjuk, hogy meggondoltuk magunkat, ezért nem léptetjük életbe, aztán megint meggondoljuk magunkat, úgyhogy a hatályba nem léptetést nem léptetjük hatályba, tehát tulajdonképpen az lesz hatályos, amit eredetileg leírtunk. (Hogy ne bolonduljon meg az ember lánya ettől a fejetlenségtől…! Ezek aztán pontosan tudják, mit akarnak … vagy nem … vagy mégis. Komolyan mondom, hogy ez már teljesen komolytalan.) Az energiagazdálkodással foglalkozóknak egyébként érdemes a rájuk vonatkozó szabályokat újra átolvasni, mivel náluk nagyon sok hatályba nem léptető rendelkezést nem léptetnek hatályba, vagyis teljes káosz van a rájuk vonatkozó szabályozásban. (De jó, hogy nincs ilyen ügyfelem…)

{2022. évi LXXVI. salátatörvény}

A bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggésben módosított törvények közül a legfontosabbak:

• Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben az adatkezelési idő változott 5-ről 10 évre.
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében 2023.07.01-től a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, és a mezőgazdasági őstermelő a csed, a gyed, a táppénz, a baleseti táppénz és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be. (Már ha ezt is el nem halasztják, mint annyi minden mást.) Az egészségbiztosítási szerv az által kifizetett pénzbeli ellátásokról a naptári évet követő 01.31-ig az igazolást elektronikus úton fogja megküldeni az ellátásban részesülőnek (ha nincs ügyfélkapuja az érintettnek, akkor postai úton küldik ki). A kifizetőhelyeknek is a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell majd használniuk.
• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvényt kiegészítették a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokkal.
• A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény üzleti titokkal kapcsolatos előírásai változnak.
• A társasházakról szóló 2003. évi CXXXII. törvény azon előírása, mely szerint a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységét nyilvántartásba vételtől függetlenül elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja, eredetileg 2019.05.01-ig volt lehetséges. Ezt most módosították 2024.05.01-re.

{2022. évi LXXV. salátatörvény}

A foglalkoztatással kapcsolatos törvényeket 254 paragrafusban módosítják. Ebben vannak fontos részek. Az alábbi törvények érintettek:

• A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, melynek 2023.01.01-től hatályos előírásai szerint

• az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig max. 5 év hiányzik, 3 éven belül min. 45 napon át kapott álláskeresési járadékot, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette.
• Az állami foglalkoztatási szerv (lánykori nevén Munkaügyi Központ) megtéríti az álláskeresőnek az együttműködési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyi és helyközi utazási költségeit.
• A munkaviszony megszűnésekor a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak az álláskeresési igazolólap egy példányát, a másikat pedig 5 évig megőrzi. Az álláskeresési igazolólapon a következőknek kell szerepelni:

1. Munkaadó adatai: név, cím, adószám, és a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer száma (ugyan nem írták oda, de remélem, hogy a főtevékenység TEÁOR száma elegendő lehet, és nem kell az összeset felsorolni).
2. Munkavállaló adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, TAJ szám, lakóhely, tartózkodási hely.
3. Munkaviszonyra vonatkozó adatok:

• munkakör FEOR szerinti besorolásban;
  • munkaviszony kezdete és vége;
  • a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja, az időszak kezdete;
  • a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összege forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, az érintett hónapok száma;
  • a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakör FEOR szerinti besorolásban;
  • a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság(ok) időtartama;
  • a jogviszony 58. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnése, megszüntetése (az a) pontban a munkavállaló felmondása van, a b) pontban pedig a munkáltató azonnali hatályú felmondása van);
  • a munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra a megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbér, illetmény vagy díjazás összege.

Érdemes átnézni, hogy a bérprogramunk álláskeresési igazolólapjának adattartalma megfelel-e ezen előírásoknak (vagyis minden szükséges adatot tartalmazza-e)!

• Ha az álláskeresőt azért törlik az álláskeresők nyilvántartásából, mert nem tett eleget a jelentkezési kötelezettségének (személyesen vagy e-ügyintézés keretében), vagy együttműködési kötelezettségének, akkor újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben is vannak jelentős változások. Úgy látom, újratanulhatjuk az egész törvényt, annyi minden változik benne 2023.01.01-től. Lássuk, melyek ezek a változások (aztán olvassuk el az egész törvényt az elejétől a végéig, és készítsünk új tájékoztatókat, nyilvántartásokat, igazolásmintákat)!

• Csökkent a munkavállalót átvevő munkáltató tájékoztatási határideje: 2023.01.01-től már nem 15 napon belül, hanem az átszállás napján kell írásban tájékoztatnia a munkavállalót a munkáltató személyében és a munkafeltételekben bekövetkezett változásról.
• A munkaviszony -eltérő megállapodás hiányában- határozatlan időre jön létre. (Ez nagyon hasonlít az eddigi előírásra, ám mégsem ugyanaz: eddig a munkaszerződésben meg kellett határozni a munkaviszony tartamát, és ha nem határozták meg, akkor határozatlannak minősült. Most viszont már nincs a törvényben az az előírás, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony tartamát.)
• Ugyanígy kikerült a törvényből az, hogy a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Helyette az szerepel benne 2023.01.01-től, hogy „eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni”.
• Szintén törölték a törvény azon előírását, miszerint a „munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni”. Helyette az szerepel a 48. §-ban 2023.01.01-től, hogy „a munkaviszony kezdetének napja -eltérő megállapodás hiányában- a munkaszerződés megkötését követő nap”.
• Már nem 15, hanem 7 napon belül kell az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatót kiadnia a munkáltatónak a munkavállaló részére. Ráadásul az adattartalma is megváltozik. 2023.01.01-től az alábbiakat kell tartalmazni:
  1. munkáltatói jogkör gyakorlója
  2. munkaviszony kezdete, tartama
  3. munkahely
  4. munkakörbe tartozó feladatok
  5. napi munkaidő tartama, a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama, a munkáltató tevékenységének sajátos jellege (90. §)
  6. munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja
  7. az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatás
  8. a szabadságnapok száma, számítási módja és kiadásának szabályai
  9. a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, különösen a felmondási idő megállapításának szabályai
  10. a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama
  11. a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti
  12. a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozása.

Az e)-i) pontokban jelzett tájékoztatás jogszabályi hivatkozással is megadható.

Így tehát fontos, hogy januártól az új tájékoztatót adjuk ki a dolgozóknak.

Ha a tájékoztató adataiban változás van, akkor azt legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában ki kell adni a munkavállaló részére. Ez alól kivétel az, ha az e)-i) pontban jogszabályi hivatkozás szerepel, és maga a jogszabály változik.

• Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak (vagyis ha pl. a munkaszerződésben szerepel, hogy „a munkabér a tárgyhót követő hó 10.-éig átutalással kerül kifizetésre”, akkor ennek már nem kell a munkáltatói tájékoztatóban szerepelnie – de persze nem baj, ha abban is benne van).
• Szintén nem kell a munkáltatói tájékoztatót kiadni, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg. Ebben az esetben csak a munkáltatói jogkör gyakorlójáról kell tájékoztatni a munkavállalót. Nem igaz ez a behívás alapján munkát végző munkavállalókra: számukra a munkáltatói tájékoztatót a munkaidő hosszától függetlenül ki kell adni.
• Bővült a várhatóan 15 napnál többet külföldön munkát végző munkavállalók részére kiadandó tájékoztató adattartalma is. 2023.01.01-től őket legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal korábban írásban tájékoztatni kell

1. a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
2. a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,
3. a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,
4. a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
5. a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről, továbbá
6. a hazatérésre irányadó szabályokról.

A c)-d) pontban előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. (Ha a közölt adatokban változás van, arról legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában tájékoztatni kell a munkavállalót.)

• Bővült azon esetek köre, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól azzal az esettel, hogy mentesül ezen kötelezettsége teljesítése alól a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára, valamint a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb 5 munkanapra (ezt a jogosult kérésének megfelelő időpontban legfeljebb 2 részletben kell kiadni, és a súlyos egészségi ok fennállását, valamint a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja). Természetesen ezt a szabadnapot is a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
• Változik a munkavállalók által kezdeményezett munkaszerződés-módosítás (61. §) feltételrendszere. 2023.01.01-től a munkaviszony első 6 hónapjában nem kérheti a munkavállaló a munkaszerződése módosítását. Viszont a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló –a munkaviszony első 6 hónapját kivéve– kérheti a munkavégzési helyének, valamint a munkarendjének módosítását, a távmunkavégzésben, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. Ezt indokolnia kell, és meg kell adnia a változtatás időpontját. Erre a kérelemre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. (Az elutasítást indokolni kell. Ha az elutasítás jogellenes, vagy a nyilatkozat nem kerül kiadásra, akkor a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.) Kollektív szerződés ezen paragrafus előírásaitól a munkavállaló javára eltérhet.
• A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó előírások (64. §) is kiegészülnek 2023.01.01-től. Ugyanis a munkáltató a munkavállaló kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetése a beteg hozzátartozó ápolására járó munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek 3 éves koráig járó fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy a gyermek 8 éves koráig kérhető módosítási kérelme miatt került sor. Ezt a munkavállalónak a munkáltató felmondásának közlésétől számított 15 napon belül írásban kell kérnie, melyre a munkáltatónak a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban kell válaszolnia (megírnia az indokolást).
• Bővült a felmondási korlátozások köre (65. §). 2023.01.01-től az alábbi esetek tartama alatt nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt:
  1. várandósság,
  2. szülési szabadság,
  3. apasági szabadság,
  4. szülői szabadság,
  5. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
  7. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap, és
  8. az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés (vagyis a beteg hozzátartozó gondozására járó szabadság időtartama).
• A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolások köre is bővül 2023.01.01-től: igazolást kell adni a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamáról, és ebben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
• A munkaidőkeret01.01-től hatályos előírásai (93. §) szerint a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
• Ugyan a munkaidő-beosztás szabályait (munkarendet) továbbra is a munkáltató állapítja meg, de a 96. § módosítása miatt erről olyan időben és módon kell tájékoztatnia a munkavállalót, hogy az lehetővé tegye a kötelezettség teljesítését.
• A 104. § módosítása szerint 2023.01.01-től nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el. (Ez egy teljesen logikus törvénymódosítás, hiszen miért is kellene a legalább 11 órás napi pihenőidőt beosztani, ha másnap az illetőnek nem is kell dolgoznia.)
• A heti pihenőidőre vonatkozó előírások (106. §) változása szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább 40 órát kitevő és 1 naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell beosztani.
• Átfogalmazták az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket is (113. §). Ezentúl nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves koráig, vagy a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén. Számukra heti pihenőnapra és heti pihenőidőre munkaidő sem osztható be. A munkaidő eltérő beosztásához pedig ezen érintett munkavállaló írásbeli hozzájárulása is kell.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig csak hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő (kivéve a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidőt).

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló, valamint a várandós munkavállaló számára a gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem osztható be. A gyermekét egyedül nevelő, és azon nő számára, akinek gyermeke 3-10 éves kor közötti, éjszakai munka csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.

A 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje max. 6 óra lehet, kivéve azt a nappalis diákot, aki az iskolai szünet alatt dolgozik, és már betöltötte 15. életévét. (A fiatal munkavállaló napi munkaideje továbbra is legfeljebb 8 óra lehet.) A fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a munkaidő nem osztható be egyenlőtlenül, nem osztható be éjszakai munkára, legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet lehet elrendelni számára, a 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén min. 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén min. 45 perc munkaközi szünetet kell számára kiadni, és legalább 12 óra napi pihenőidőt kell neki beosztani.

• A 115. § (2) bekezdéséből (szabadság számítása) törölték a „keresőképtelenséget” a munkában töltött idők sorából. De ne hagyjuk magunkat megvezetni, ugyanis az f) pontot is megváltoztatták: beleírták, hogy munkában töltött időnek minősül az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában és (5) bekezdésében leírt időtartam, és bizony abban szerepel a keresőképtelenség. Sőt hozzájön még a beteg hozzátartozó ápolási időtartama is.
• Megemelkedik az apasági szabadság: az eddigi 5 nap helyett 2023.01.01-től az apát gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 2. hónap végéig 10 munkanap szabadság illeti meg (akkor is, ha gyermeke halva születik vagy meghal). Az apasági szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb 2 részletben kell kiadni.
• Új előírás (118/A. §), hogy a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon. A szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, viszont nem kötelező az esedékesség évében kiadni, ugyanis a 123. § módosítása értelmében a szabadságot -az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve- az esedékességének évében kell kiadni. (Tehát az apasági és a szülői szabadság a tárgyév után is kiadható.)
• A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását -az apasági szabadság kivételével- legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja; a munkavállaló már megkezdett szabadságát -az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével- megszakíthatja; kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság 1/4-ét legkésőbb az esedékességet követő év 03.31-ig adhatja ki. Ezt az intézkedést a munkáltatónak írásban indokolnia kell, és ezzel együtt a kiadás általa javasolt időpontját is közölnie kell a munkavállalóval.
• A szabadság-megváltás megváltozott előírása (125. §) szerint a munkaviszony megszűnésekor az arányosan ki nem adott szabadságot -az apasági és a szülői szabadság kivételével- meg kell váltani. Ettől a felek megállapodása vagy kollektív szerződés sem térhet el.
• Kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legfeljebb 48 órával módosítható.
• A munkavégzés hiányában járó díjazás szabályait (146-147. §) is átírták. Az új előírások szerint a munkavállalót távolléti díjazás illeti meg:
  1. a szabadság időtartamára,
  2. kötelező orvosi vizsgálat tartamára,
  3. véradás esetén 4 órára,
  4. szoptató anyának a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyerekek esetén kétszer 2 órára, 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
  5. hozzátartozó halálakor 2 munkanapra,
  6. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  7. örökbefogadás előkészítési időszakában -az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából- évente max. 10 munkanapra,
  8. bírósági vagy hatósági felhívásra a tanúkénti kihallgatás időtartamára,
  9. óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő (de ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen akkor a távolléti díj 70 %-a jár részére, illetve nem illeti meg a távolléti díj, ha keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan) – ez magyarul azt jelenti, hogy az óra- és teljesítménybérezésben foglalkoztatottaknak az ünnepnapokra is távolléti díja kell fizetni (pont, mint eddig),
  10. a munkavállaló jogszerű utasítás-megtagadása esetén a rendelkezésre állás idejére,
  11. a kötelezettségszegés kivizsgálása idejére, de legfeljebb 30 napra a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli felmentés idejére, és
  12. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
• A betegszabadság tartamára továbbra is a távolléti díj 70 %-a jár.
• Az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díj jár (melynek megtérítését továbbra is lehet kérni a MÁK-tól), a 6. munkanaptól pedig a távolléti díj 40 %-a jár.
• A szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 %-a jár, melyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyed, gyes összegével.
• A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, akkor a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.
• Az állásidőre (vagyis amikor a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének) továbbra is az alapbér illeti meg a munkavállalót. Ha a dolgozó bérpótlékra jogosult, akkor ezen felül a bérpótlék is megilleti.
• Ha a munkabért készpénzben szeretnénk kifizetni, akkor erről a jövőben megállapodást kell kötni, ugyanis a 158. § szerint „a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni”.
• A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt létesítése esetén -azon kívül, hogy továbbra is csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges- azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő már nem köthető ki. Ezen kívül a legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetében a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani. Az arányosításnál azt kell figyelembe venni, hogy a próbaidő mértéke max. 3 hónap, kollektív szerződés esetén max. 6 hónap lehet (a fél napot elérő töredéknap egész napnak számít).
• Behívás esetén a beosztás szerinti munkaidő kezdő és befejező időpontját legalább 72 órával korábban közölni kell a munkavállalóval (ez eddig 3 nap volt).
• Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is van változás (vastagítással jelölöm). Erre a munkaviszonyra nem alkalmazhatóak az alábbi előírások:
  49. Szerződéstől való elállás a szerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti magatartás miatt (49. § (2) bekezdés).
  50. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (53. §).
  51. Munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményei (56. §).
  52. Szülési és fizetés nélküli szabadság lejárta utáni kötelező munkabér-módosítás (59. §).
  53. Teljes vagy részmunkaidős, távmunkavégzésre irányuló, valamint határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről szóló tájékoztatás (61. §).
  54. Írásbeli értékelés legalább 1 évig fennállt munkaviszony esetében (81. §).
  55. Készenléti jellegű munkakörben való foglalkoztatás (91. §).
  56. Készenléti jellegű munkakört ellátók, valamint a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója esetén alkalmazható max. 12 órás teljes napi munkaidő (92. § (2) bekezdés).
  57. Munkaidő-beosztás legalább 1 hétre való előzetes közlése írásban (97. § (4)-(5) bekezdés).
  58. Vasárnapra rendes munkaidő beosztása (101. §).
  59. A szabadság kiadása (122-124. §).
  60. Betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság előírásai (126-133. §).
  61. Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása (192. § (4) bekezdés).
  62. Vezető állású munkavállalókra vonatkozó előírások (208-211. §).
• A kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása a felmondási idő és a végkielégítés szabályaitól már eddig sem térhetett el. Ugyanakkor ettől az előírástól eltérően a felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, a korábbi munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köztulajdonban állónak minősült, és a munkaviszony létesítésére közvetlenül a jogviszony megszüntetését követően került sor.
• Változnak a vezető munkaszerződésére vonatkozó előírások. A vezető munkaszerződése nem térhet el az alábbi rendelkezésektől:
  55. § (1) bekezdés b), c), e), j), k), l) pont (munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés az emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelés időtartamára, a kötelező orvosi vizsgálat, szoptatás, az örökbefogadás előkésztése, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét, a gondozásra szoruló hozzátartozó gondozása idejére);
  56. § (3) bekezdés a)-d), g) pont (nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság ideje alatt, valamint a reprodukciós eljárással összefüggő kezelések megkezdésétől számított 6 hónap alatt);
  57. § (5) bekezdés (3 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevelő, illetve várandós nő a gyermeke 3 éves koráig nem osztható be éjszakai munkára);
  58. § (4) bekezdés (10 nap apasági szabadság);
  59. 118/A. § (44 nap szülői szabadság);
  60. 127-128. § (szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság).
• Megváltozott a „gyermek” fogalma. Ezentúl „gyermek”: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.
• A „fogyatékos gyermek” meghatározását (az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra) külön pontba rakták át.
• Új fogalommeghatározások is bekerültek a törvénybe, mely szerint

„Apa”: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, vagy örökbefogadó férfi.

„Gondozást végző munkavállaló”: az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségi okból, és jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt.

• Munkavállalói képviselő lett az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a szakszervezeti tisztségviselő, és a felügyelő bizottság munkavállaló képviselője mellett a munkavédelmi képviselő is.

• Természetesen a fentiek miatt változik az Mt. átmeneti rendelkezéseit előíró 2012 évi LXXXVI. törvény is. Ebben szerepel, hogy a munkavállaló 2022.08.02.-2022.12.31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023.02.28-ig jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha még nem vette igénybe, vagy ha már igénybe vette, akkor a különbözetet (5 nap) igénybe veheti.

Ezen kívül ha a munkavállaló gyermeke 2022.08.02.-2023.06.30. között tölti be a 3. életévét, akkor a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb 2023.06.30-ig adja ki.

• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, az ügyészekről szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény, a NAV személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény előírásai közé is bekerült az apasági szabadság és a szülői szabadság (bár utóbbit nem minden rendelet tartalmazza), és némelyikben egyéb munkaügyi szabályok is változtak (melyeket azért nem részletezek, mert írásomban inkább a vállalkozásokra fókuszálok).
• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben változik 2023.04.22-től az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírás: ezután csak olyan egyéni védőeszközt lehet forgalomba hozni és használni, amely rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal.

A mentési terv elkészítése 2023.01.01-től munkabiztonsági szaktevékenységnek, az oktatási tematika és az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, így csak megfelelő szakember készítheti el. Ezen kívül változik (bővül) a veszélyes anyagok nyilvántartására vonatkozó előírás is.

Az építési munkahelyen végzett tevékenységeknél pedig 2023.01.01-től az illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni, ha több mint 20 fő előreláthatóan több mint 30 munkanapot dolgozik a területen.

A 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről is nyilvántartást kell vezetni 2023.01.01-től, és azt 5 évig meg kell őrizni.

• Több törvényben benne volt még a „munkanélküli” szó, ezt most korrigálták, úgyhogy újabb törvényekben váltotta fel a „munkanélküli” szót az „álláskereső” kifejezés. Ezeket most nem sorolom fel. A lényeg, hogy ha esetleg valahol „munkanélküli”-ről olvasunk, akkor gondoljunk az „álláskereső”-re.
• A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2023.01.01-től hatályos előírása értelmében egy helyi önkormányzat max. 6, egy nemzetiségi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet max. 3 szociális szövetkezetben tarthat fenn egyidejűleg tagsági jogviszonyt.

{2022. évi LXXIV. salátatörvény}

Az apasági szabadsággal kapcsolatos költségek megtérítéséről kormányrendelet született. E szerint a munkavállalónak az apasági szabadság igényléséhez be kell mutatnia munkáltatónak a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát, örökbefogadás esetén a gyámhatósági igazolást, halva születés esetén az ennek tényét bizonyító eredeti okiratot (ezekről fontos, hogy másolatot készítsen a munkáltató). Ezen kívül az apának írásban kell nyilatkoznia az imént említett okirat bemutatásáról, annak számáról, az apa születési családi és utónevéről, a gyermek születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről, családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy halálának tényéről, és arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.

A munkáltatónak az apasági szabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. Ennek tartalmaznia kell az apasági szabadságot igénybe vevő munkavállaló nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

Ha a munkavállaló az apasági szabadság igénybevételére jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál be kell mutatnia az előző munkáltatónál igénybe vett apasági szabadságról szóló igazolást. (Tehát a munkaviszony megszűnésekor erről is igazolást kell kiállítani.)

Az apasági szabadság első 5 munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összegét a munkáltató részére a központi költségvetés megtéríti. Ezt a már megszokott módon a MÁK-tól kell igényelni e-papíron. (A 6-10. nap költsége a munkáltatót terheli.)

{535/2022. (XII.21.) Korm.rendelet}

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvényben az alábbiak vannak.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénybe belekerül 2023.01.01-től a szakápolás átalakításáról szóló fejezet, mely a fekvőbeteg-szakellátás krónikus ellátása közül külön rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek, az ezen a területen foglalkoztatottak, és a szakápolásban részesülők átadásáról, átvételéről szól. Egyelőre még elképzelni sem merem, mit fog ez eredményezni. Ugyanis például az átvevő fenntartó az átadás napját megelőző 30. napig tájékoztatja a beteget az átvevő által nyújtott szolgáltatásokról, az intézményi jogviszonyról és a fizetendő térítési díjról. Ezután a betegnek, vagy a nyilatkozattételre jogosult személynek 8 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a feltételeket (helyszín, ellátási szint és fizetendő díj). Az átadáshoz még a beteg gondozási szükségletét sem kell megvizsgálni. Kerül, ahova rakják. Ha valamiért ezt nem fogadja el, és a beteg kórházi ellátása szakorvosi döntés alapján a továbbiakban nem indokolt, akkor hazaküldik, és oldja meg úgy az ellátását, ahogy akarja és tudja.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2023.01.01-től érvényes módosítása értelmében ha a beteg önmagát nem tudja ellátni, állapota miatt folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik, akkor jogosult egy, a beteg által megjelölt segítő személy a látogatási időn túl is a beteg mellett tartózkodni.

Jövőre „városi kórház”-nak az a gyógyintézet számít, amely 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább 2 (külön miniszteri rendeletben meghatározott) szakmában nyújt fekvőbeteg-ellátást. „Vármegyei kórház”-nak az a gyógyintézet számít, amely 0-24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább 5 (külön miniszteri rendeletben meghatározott) szakmában nyújt fekvőbeteg-ellátást.

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény értelmében 2023.01.01-től aki a praxisjogát el szeretné adni, az ezt a praxisjogkezelőnek (akit kormányrendeletben jelölnek ki) és az adott praxisjoggal érintett település önkormányzatának köteles ezt bejelenteni.

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása szerint 2023.01.01-től Budapest kivételével az egész országban az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról, kivéve a fogorvosi ügyeletet (az továbbra is az önkormányzat feladata).

{2022. évi LXXIII. salátatörvény}

Akit érdekel az ország 2021. évi költségvetésének végrehajtása, az a Magyar Közlöny 211. számában közel 90 oldalon keresztül olvashatja. 1-2 kiragadott példa a fantasztikus teljesítményből: az államadósság-mutatónk 2021.12.31-én 76,8 % volt, mely a 2020.12.31-i 79,3 %-hoz képest javulást jelent. Ha nagyon ráérnék, elemezgetném, hogy miből mennyi bevétel volt, és mire mennyit költöttünk, de így az év végén már inkább az foglalkoztat, hogy milyen szabályok lesznek érvényesek, és nem az, hogy mekkora gödörben voltunk 2021-ben.

{2022. évi LXXII. törvény}

A koronavírus-járvány hatásainak mérséklése érdekében kapott versenyképesség-növelő támogatásban részesülőknek vállalniuk kellett hogy legalább 2 millió euró értékű beruházást valósítanak meg 2022.12.31-ig. Ezen kötelezettségük teljesítési határidejét most módosították 2023.12.31-re.

{7/2020. (IV.16.) Korm.rendeletet módosító 19/2022. (XII.20.) KKM rendelet}

Ha valaki kacérkodik a külképviseleten való munkavállalással, vagy esetleg érdekli, hol lenne érdemes tartós külszolgálaton lenni, az tanulmányozza a külügyminiszter rendeletét, melynek mellékletében részletesen fel van sorolva, hogy melyik külképviseleten mennyi a deviza alapilletmény és a különböző költségtérítési szorzók. Ha valaki nagyon ráér, kiszámolhatja, hol éri meg a legjobban hazánkat képviselni.

Rögtön utána ellenőrizheti is, hogy megvan-e a megfelelő nyelvtudása, mert a következő rendeletbe beleírták, hogy melyik országban mi a hivatalos nyelv, és mi a munkanyelv.

{15/2022. (XII.20.) KKM és 16/2022. (XII.20.) KKM rendelet}

A belügyminiszter rendeletében 6 oldalon keresztül sorolja fel, hogy milyen feladatkörében eljárva hajt végre nagyon fontos módosítást 2023.01.01-től összesen 92 db rendeletben (a „megye” helyett „vármegye” lesz). Úgyhogy ezt végig olvasva megjegyeztem: ahol esetleg azt a szót látom, hogy „megye”, az jövőre már „vármegye” lesz, a „megyeszékhely”-et pedig felváltja a „vármegyeszékhely”. (Kellett ez a változás, mint egy falat kenyér, mert különben lehet, hogy nem érné el a közlöny éves oldalszáma a tízezret!)

{45/2022. (XII.20.) BM salátarendelet a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos rendeletek módosításáról}

Persze a pénzügyminiszter sem maradhatott le: ő is módosított egy csomó PM rendeletet azért, hogy azokban a jövőben „megye” helyett „vármegye” szerepeljen (csak ő nem salátarendeletben, hanem egyesével). Ezeket sem sorolom fel, hiszen a lényeg csupán annyi, hogy felejtsük el a „megye” szót, és használjuk helyette jövőre a „vármegye” kifejezést. Így többek között mindegyik NAV-ot átkeresztelték: a jövőben én például a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságához írok majd leggyakrabban levelet.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása kevésbé fontos (a termelő vételre és eladásra irányuló ügyleteiről szól), viszont a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 2023.01.01-től megváltoztatja a földgázellátási válsághelyzetre vonatkozó előírásokat (persze ez is inkább a gáztárolókat üzemeltetőkre vonatkozik).

{2022. évi LXX. salátatörvény}

Ugyanígy kevésbé fontos számunkra az atomenergiával kapcsolatos, összesen 5 törvény módosító törvény, hiszen ez csak az atomenergiával foglalkozókra vonatkozik (és bár mi is sugárzó egyéniségek vagyunk, de ennek kiaknázását nem az energiatermelésben valósítjuk meg).

{2022. évi LXXI. salátatörvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról}

A pénzügyi szektort érintően az alábbi törvények változnak:

• A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó része.
• Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény belépésre, alapszabályra, közgyűlésre vonatkozó része.
• A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény refinanszírozási jelzáloghitelre vonatkozó előírásai.
• A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény állampapírra, központi bank által kibocsátott értékpapírra vonatkozó pontjai.
• A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása a pénzügyi eszközök felsorolását pontosítja.
• A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása a fogyasztó jogosultságait változtatja meg. 2023.01.01-től az adott naptári hónapban legalább az első 2 alkalommal lehet ingyenesen a bankautomatából összesen max. 150.000,- Ft-ot felvenni, és az első két alkalommal ingyenesen lehet összesen max. 40.000,- Ft cash-back szolgáltatást igénybe venni. (Ez egy pénzvisszatérítés, melynél bankkártyás vásárlás esetén a fizetett ár valahány százalékát visszatérítik, ezzel is ösztönözve a bankkártyával való vásárlást.)
• Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénybe 2023.01.01-től belekerül, hogy nem támogatjuk az EU saját forrás felső korlátjainak rendkívüli és átmeneti megemelését egészen addig, amíg a GDP 50 %-át meghaladja az államadósságunk, ha annak célja az EU tőkepiaci hitelfelvétele.
• Az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvénybe belekerül az infrastruktúrák kísérleti rendszere, valamint a SZÉP-kártyával kapcsolatos adatszolgáltatás.
• A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény kiegészítése a pénzügyi intézmények felszámolása esetén alkalmazandó előírásokat taglalja.
• A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben a hagyatéki eljárással kapcsolatos előírások változnak, valamint belekerült, hogy a közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét.

{2022. évi LXIX. salátatörvény a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról}

Az alábbi gazdasági tárgyi törvények módosulnak:

• A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2023.01.01-től hatályos módosítása érinti a felszámoló bejelentési kötelezettségét, a felmentett felszámoló mérlegkészítési kötelezettségét, a felszámolói névjegyzék adattartalmát, a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány adatait, a közzétett adatokat.
• A lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2023.01.01-től hatályos módosítása az állami tulajdonú ingatlan szakértő általi forgalmi értéke megállapításának módjára vonatkozik.
• Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény pályázati eljárásra, az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadásokra vonatkozó előírásai változnak meg 2023.01.01-től.
• A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény változása földi halandók számára lényegtelen.
• Csakúgy, mint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása.
• Kicsit enyhítenek a Magyar Posta terhein, ugyanis a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2023.01.01-től érvényes előírása szerint az elsőbbségi levelek 85 %-át már nem a feladást követő munkanapon, hanem a feladást követő 2. munkanapon kell csak kézbesíteniük.
• A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben megváltozik az illetékes miniszter.
• Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben a Beruházási Ügynökség által előkészített vagy megvalósított beruházáshoz kapcsolódó városi, elővárosi pályahálózatokra vonatkozó előírások változnak.
• Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény az alapítvány tulajdonába adja a 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós úton található ingatlant Erzsébet-táborként való hasznosítás céljából.
• A Közép-európai Oktatási Alapítvány is kap ingatlant a 2020. évi CXLIII. törvény módosításával.
• A szerkezetátalakítási szakértői igazolványra vonatkozó előírások változnak meg 2023.01.01-től a 2021. évi LXIV. törvény módosítása következtében.
• Az MR Közösségi Lakásalap NKft. tulajdonszerzési lehetőségét bővíti a 2021. évi LXXXVI. törvény módosítása.
• A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása következtében a reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2023.12.31-ig lehet benyújtani (az eredeti 2022.12.31-i határidő helyett). Ennek következtében a csődtörvény ide vonatkozó előírásait is 2023.12.31-ig lehet alkalmazni.
• A 2021. évi CI. salátatörvény módosításával az egyházak részére való vagyonátadás változik.
• Az Országgyűlés Hivatala vagy a Kormány által megbízott állami projektcég által a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetben megvalósuló közmű- és közterületi infrastruktúra ingyen a közmű, illetve a közterület tulajdonosa birtokába adható a 2021. évi CXXXIII. törvény módosítása értelmében.

{2022. évi LXVIII. salátatörvény}

A vegetáriánusok kedvéért még egy salátatörvény született. Ez most az alábbi földügyi tárgyú törvényeket módosítja 2023.01.01-től:

• A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénybe bekerült a bányaüzem fogalma, a más célú hasznosítás hatósági hozzájárulás alóli mentesülése, változott a földvédelmi eljárás.
• Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása a felépítményekhez kapcsolódó előírásokkal egészül ki.
• A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben a védett természeti területek haszonbérbe adására vonatkozó előírások kerültek bele.
• A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényben a hegyközségi szervezetek működési szabályait változtatták meg.
• A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény új előírása szerint a törvény előírásait nem kell alkalmazni a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. vagyonkezelésében levő ingatlanok MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. részére történő ingyenes tulajdonba adása esetében. Ezen kívül változott a „szomszédos föld” fogalma, az elfogadó jognyilatkozatra vonatkozó előírások, földhasználati szerződés tartalma. Beleírták azt is, hogy osztatlan közös tulajdonban álló föld egy vagy több tulajdoni hányada nem birtokolható el (kivéve a jogcímes elbirtoklás esetét). Szóval akinek földje van, és azt  hasznosítja, annak érdemes lehet elolvasni ezt a törvényt. Ezen törvényt módosító 2021. évi CL. törvény módosítása miatt egyes, elsősorban az elektronikus ügyintézést segítő rendelkezései az eredetileg tervezett 2023.02.01-jei hatályba lépését egy évvel meghosszabbították, vagyis a 2021. évi CL. törvény 162. § (7) bekezdésében felsorolt módosítások majd csak 2024.02.01-jén fognak hatályba lépni (hacsak akkor is meg nem hosszabbítják).
• A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény átmeneti szabályait taglaló 2013. évi CCXII. törvény módosítása az elővásárlási jog gyakorlásával, haszonbérlettel, földhasználati szerződéssel kapcsolatos előírásai változnak.
• A termelőszövetkezeti földhasználati jogról szóló 2020. évi XL. törvény módosításába bekerült, hogy aki szövetkezeti tagként vagy annak örököseként a földalap terhére földtulajdonhoz jutott, de az ingatlan védettsége miatt ezt törölték az ingatlan-nyilvántartásból és nem kapott kártalanítást, az 2023.06.30-ig adhat be kérelmet a Nemzeti Földalaphoz azonos aranykorona értékű föld tulajdonjogának igénylésére.
• A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020. évi LXXI. törvényben a folyamatban lévő megosztás, eljárási szabályok, nyilvántartásra vonatkozó előírások változnak, illetve kiegészült az osztatlan közös tulajdon öröklés esetén való megszüntetésére vonatkozó szabályokkal.
• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény gazdaságátadási szerződésre vonatkozó előírásai változnak.

{2022. évi LXVII. salátatörvény}

Megjelent a Közös Agrárpolitikáról és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló, 2023.01.01-től hatályos törvény, melynek célja, hogy a támogatások odaítélésénél érvényesüljön az egyenlő bánásmód, a szakszerűség, a tisztességes eljárás. Ehhez a támogató megteremti és biztosítja a szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket. (Ugye milyen szép!?)

A törvényt azoknak érdemes elolvasni, akik EMGA, EMVA (együtt KAP Alapok) és EU általános költségvetésből szeretnének 2023-2027. programozási időszakban támogatást kapni. Leírják benne a KAP Alapok szervezetét, az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert, a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszert, az eljárási szabályokat, a jogorvoslati lehetőségeket, a végrehajtási szabályokat, és az egész csak 21 oldal.

{2022. évi LXV. törvény}

Szintén az agrárszektort érinti az agrártermékek eredetvédelméről szóló, 2023.05.01-től hatályos törvény, melyet az agrártermékek földrajzi árujelzői és a borászati termékek hagyományos kifejezései oltalmának, valamint a hagyományos különleges termék-elnevezések bejegyzésének előmozdítása érdekében alkottak. Leírják benne

• hogyan kell a földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelmet benyújtani,
• hogyan lehet átmeneti nemzeti oltalmat szerezni,
• miként történik a termékleírás módosítása,
• melyek az oltalom alatt álló elnevezések védelmével kapcsolatos rendelkezések,
• a bírósági eljárás különös szabályai,
• hogyan történik a nyilvántartásba vétel, ellenőrzés,
• melyek a jogkövetkezmények.

{2022. évi LXVI törvény}

Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos rendelet kiegészült a távszerencsejáték-szervezés részletes személyi, gazdasági és egyéb feltételeiről szóló, 2023.01.01-től alkalmazandó rendelkezésekkel.

{20/2021. (X.29.) SZTFH rendeletet módosító 40/2022. (XII.19.) SZTFH rendelet}

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések esetében 2022.12.27-től változik a rendelet 1. mellékletében leírt kellékszavatossági leírás kötelezően alkalmazandó szövege.

{45/2014. (II.26.) Korm.rendeletet módosító 531/2022. (XII.19.) Korm.rendelet}

Annak a csomagküldő kereskedőnek, akinek az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentkeznie, 2022.12.27-től már nem kötelező a termékismertetőben, a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetnie az adatvédelmi nyilvántartási számát.

{210/2009. (IX.29.) Korm.rendeletet módosító 531/2022. (XII.19.) Korm.rendelet}

A tartós fogyasztási cikkek jótállási jegyein 2023.06.25-től már a fogyasztási cikk fogyasztó által fizetett vételárát is fel kell majd tüntetni. Ezen kívül persze az eddig kötelezően előírt információknak is rajta kell lenni: vállalkozás neve, címe, fogyasztási cikk megnevezése, típusa, gyártási száma (ha van), gyártó neve, címe (ha nem ő az értékesítő), termék fogyasztónak történő átadásának, vagy üzembe helyezésének időpontja, jótállási jogok leírása, érvényesíthetőségének határideje, helye, feltételei, tájékoztatás fogyasztói jogvita esetére (a fogyasztó melyik békéltető testülethez fordulhat), bélyegzőlenyomat, kiállító aláírása (elektronikus dokumentum esetében elektronikus aláírása).

{151/2003. (IX.22.) Korm.rendeletet módosító 531/2022. (XII.19.) Korm.rendelet}

A dohányzási célú gyógynövénytermék 2023.02.01-től már csak nemzeti dohányboltban lesz forgalmazható, csakúgy, mint a dohánytermék, cigarettahüvely és cigarettapapír, dohánylevél töltő, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, és az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékei.

A dohányboltok az SZTFH-tól leszokást támogató egészségvédelmi tájékoztatót kapnak (papír alapon vagy elektronikus formában).

A dohányboltban 2022.12.27-től valamennyi, a bolt által forgalmazott dohánytermékből (kivéve a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket) típusonként, márkajelzésenként, valamint a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan kell megjeleníteni. Ettől eltérően a kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban forgalomba kerülő dohánytermék vonatkozásában elegendő az adott márkajelzés egy alfajtáját kihelyezni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak úgy helyezhető el a polcon, hogy az egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljon (egyéb esetekben a csomagolás előlapjának kell látszódnia).

A dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan kizárólag dohánytermék jeleníthető meg. (Azt mondjuk nem tudom, hová fogják rakni a dohányboltosok az italokat, újságokat, egyéb forgalmazott termékeket, de drukkolok, hogy találjanak rá megoldást.)

Van még egyéb nyalánkság is a módosított törvényben, úgyhogy dohányboltosoknak kötelező olvasmány.

{2012. évi CXXXIV. törvényt módosító 2022. évi LXIV. salátatörvény egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról}

Szorosan ehhez kapcsolódik a jövedéki adóról szóló törvény 2023.02.01-től hatályos módosítása, mely szerint a hevített termékek is cigarettának minősülnek, tehát egyértelműsítették a törvényben, hogy ezek után is jövedéki adót kell fizetni (méghozzá szálanként 35,- Ft-ot).

A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén a termék feladását megelőzően jövedéki biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó fizetésére kötelezettnek. (Hevített termék esetében kereskedelmi mennyiségnek minősül a 800 db-t meghaladó mennyiség.)

{2016. évi LXVIII. törvényt módosító 2022. évi LXIV. salátatörvény }

A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának átruházása esetén nem kell koncessziós pályázatot kiírni 2023.01.01-től.

A szénhidrogént bányászóknak 2023.01.01-től szerződéskötési díjat kell fizetniük (kitermelhető ásványi nyersanyag értékének 1 ezreléke, de mezőnként max. 300 millió Ft).

A bányászati tevékenység engedélyezéséről szóló rész 2023.03.01-től kibővül a geotermikus energia kutatásával és hasznosításával kapcsolatos részletes szabályleírással.

Ezeken kívül még sok előírás változik a szolgalmi joggal, kártalanítással kapcsolatban, így a bányászattal foglalkozóknak érdemes lesz elolvasni a jövő évben hatályos törvényt.

{1993. évi XLVIII. törvényt módosító 2022. évi LXIV. salátatörvény}

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvény 2022.12.27-től már nem csak a magyarországi székhelyű gyártókra, forgalmazókra vonatkozik, hanem a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott termékek bármely országi gyártójára, importőrére, forgalmazójára, logisztikai szolgáltatójára, valamint a gyártó meghatalmazott képviselőjére is.

Ezen kívül bekerült a törvénybe az akadálymentességi követelményekkel kapcsolatos termék megfelelőségére és a CE-jelölésre vonatkozó rendelkezés is. Ezt azonban majd csak 2025.06.28-tól kell alkalmazni, úgyhogy nem vesztegetek rá több szót. Majd másfél év múlva érdemes lesz elolvasni a gyártók és forgalmazók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.

{2012. évi LXXXVIII. törvényt módosító 2022. évi LXI. salátatörvény a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról}

Fontos tudni, hogy 2022.12.27-től változik a fogyasztóvédelmi törvény arra vonatkozó előírása, hogy a vállalkozások miről kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat. Ezen változás miatt ki kell egészíteni vagy cserélni az üzletekbe kitett tájékoztató táblákat. Ezentúl a következőkről köteles a vállalkozás tájékoztatni a fogyasztót:

1. a) a nevéről,
2. b) a székhelyéről,
3. c) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
4. d) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint
5. e) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és –ha a panaszokat ilyen módon is fogadja– elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.

Ha a vállalkozás a panaszt elutasítja, akkor köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával -annak jellege szerint- mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás tett-e a 36/C. § (1) bekezdése szerinti általános alávetési nyilatkozatot. (Vagyis benne kell lennie, hogy a vállalkozás a békéltető testületnél vagy az MKIK-nál tett-e írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot, melyben vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyesség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát.)

Kisebb könnyebbséget jelent az az új előírás, mely szerint a korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Tehát a jövőben már nem fordulhat elő olyan, hogy nem is tudunk egy panaszról, csak akkor értesülünk róla, amikor a fogyasztóvédelem eljárást indít. A fogyasztóknak a fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének éppen ezért 2022.12.27-től már a kérelem tárgyának rövid leírása mellett dokumentumokat (ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, postai vagy elektronikus úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot) is csatolnia kell.

A közszolgáltatási tevékenységet végzőknek a honlapjukon már nem elegendő az üzletszabályzat és az ÁSZF megjelenítése, fel kell tenniük az ezeken bekövetkezett módosításokról szóló közérthető tájékoztatót is 2022.12.27-től.

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2022. évi LXI. salátatörvény a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról}

A Büntető Törvénykönyv 2023.01.01-től hatályos módosítása nyilván nem érinti egyikünket sem, de azért néhány szót írok róla.

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha valaki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen magát jogosulatlanul pszichoterapeutaként feltüntetve egészségügyi szolgáltatást végez.

A jogosulatlan pénzügyi tevékenység büntetési tétele (3 évig terjedő szabadságvesztés) ugyan nem változik, de most már nem csak a törvényben, hanem az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt engedéllyel is kell rendelkezni. Ráadásul bővült a kör is, így 2023.01.01-től az alábbi tevékenységek engedély nélküli végzése minősül jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek:

• pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
• befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
• biztosítási, viszontbiztosítási,
• önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási,
• közösségi finanszírozási szolgáltatási tevékenység.

{2012. évi C. törvényt módosító 2022. évi LX. salátatörvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról}

Változik a szabálysértési törvényben meghatározott „kézbesítési vélelem” leírása. 2023.01.01-től a postai úton kézbesítendő iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni az alábbi esetekben:

• a kézbesítés megkísérlésének napján, ha az átvételt megtagadják,
• a kézbesítés 2. megkísérlésének napját követő 5. munkanapon, ha az iratot nem vették át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, vagy
• a kézbesítés megkísérlésének napját követő 5. munkanapon, ha az irat „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.

{2012. évi II. törvényt módosító 2022. évi LX. salátatörvény}

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása értelmében megváltozik a hitelezői igények kielégítési sorrendje. 2023.01.04-től a sorrend a következő:

1. pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben meghatározott pénzbírság alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
2. fedezetet biztosító zár alá vétel alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
3. társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások (ideértve a szociális hozzájárulási adót is) alapján fennálló hitelezői igény,
4. bűnügyi költség alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
5. többi hitelezői igény.

Ha az adós vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, az adóssal szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy az adóst bűnügyi költség viselésére kötelezték, a felszámoló a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles intézkedni az erről szóló határozat büntetőeljárást lefolytató szervtől történő beszerzése iránt. Amikor pedig megkapja a határozatot, akkor a kézhezvételtől számított 8 napon belül meg kell küldenie azt a NAV-nak (ha nem teszi, akkor max. 500 ezer Ft -ismételten kiszabható- bírsággal sújtható).

{1991. évi XLIX. törvényt módosító 2022. évi LX. salátatörvény}

Annak az erőmű-létesítőnek (pl. napelem), akinek

• 2023.01.01-jén érvényes és le nem járt hálózati csatlakozási szerződése van,
• 2022.05.02. előtt kiadott érvényes és le nem járt műszaki gazdasági tájékoztatóval rendelkezik,
• jóváhagyás előtt álló vagy már jóváhagyott csatlakozási terve van, és
• 2022.05.02. után indult meg a csatlakozási eljárása, a hálózatra pedig még nem csatlakozott rá

nyilatkoznia kell 2023.01.15-ig a hálózati engedélyes (áramszolgáltató) felé, hogy a csatlakozási szándékát fenntartja. Ezen kívül nyilatkoznia kell legkésőbb 2023.12.31-ig (egyes esetekben 2027-ig) a csatlakozás igénybevételének tényleges időpontjáról és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az áramszolgáltató visszaigazolása vagy módosításának elfogadása esetén pénzügyi biztosítékot fizet. Ennek mértéke a csatlakozási kapacitásra vetítve 4,5 millió Ft/MVA (minimum 450.000,- Ft), melyet nem kell megfizetni, ha a befizetési határidő letelte előtt üzembe helyezi az erőművet. Ha viszont fizetnie kell, akkor az beleszámít a csatlakozási díjba. Ezen kívül kiegészítő biztosítékot is fizetni kell, melyet bankgaranciával is lehet teljesíteni.

A fenti szabályok nem vonatkoznak arra, aki a villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélyével rendelkező rendszerhasználó.

Ha az igénybejelentő határidőn belül nem nyilatkozik, akkor új egyedi igénybejelentést kell beadnia. Ha az új egyedi igénybejelentést is elmulasztja, akkor a csatlakozásra vonatkozó joga megszűnik. Úgyhogy nagyon fontos, hogy a nyilatkozat időben be legyen adva!

A rendelet tartalmaz még több apróbb szabályt, ezért javaslom, hogy akiknek a napelem vagy geotermikus erőműlétesítésük folyamatban van, azok a jövő évet kezdjék az áramszolgáltatónál való tájékozódással, nehogy lemaradjanak a 2023.01.15-i nyilatkozattételi határidőről.

{526/2022. (XII.16.) Korm.rendelet}

Az építészeknek érdemes megismerkedniük a „telektömb” fogalmával! Telektömbnek minősül a valamennyi oldalról közterület, erdőterület, vízgazdálkodási terület, közforgalom elől el nem zárt magánút, belterületi határvonal vagy közigazgatási határvonal által határolt, legalább 1 hektárt meghaladó telek, tömbtelek, telekcsoport, vagy több mint 8 telekből álló telekcsoport. Ezen kívül tömbteleknek minősül az 1998.01.01. előtti előírások alapján kialakított, több épülettel beépített építési telek. Ez azért érdekes, mert ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban építési szabályzat, akkor a veszélyhelyzet ideje alatt a tervezett építmény építészeti-műszaki tervdokumentációjában igazolni kell a tervezett építménynek a fekvése szerinti telektömb kialakult állapotához történő illeszkedését.

{525/2022. (XII.16.) Korm.rendelet}

Egy aprócska lépés történt a pedagógusok illetményének emelése terén: 2023.01.01-től az ágazati szakmai pótlékukat 20 %-ról 32 %-ra emelik. (Tehát béremelés még nincs.)

{326/2013. (VIII.30.) Korm.rendeletet módosító 524/2022. (XII.16.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2023. január hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 655,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 713,- Ft/l
• Keverék: 530,- Ft/l
• LPG autógáz: 407,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 991,- Ft/kg

Mivel a hatósági árszabás 2022.12.06.-án 23 órakor megszűnt, így bár a NAV közleménye még tartalmazza a hatósági árat (mivel a közlemény tartalma a 2022.12.01-jei adatszolgáltatáson alapszik), azonban a költségelszámolás során már mindenki alkalmazhatja a piaci árszabást.

{Hivatalos Értesítő 2022.12.16-án megjelent 71. száma}

Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően jónéhány törvényt módosítottak az átláthatóság érdekében. Ha valakit érdekel, hogy kiknek kell legújabban vagyonnyilatkozatot tenniük az EU-s elvárások miatt, illetve milyen változások vannak az átláthatósági eljárásban, az ebben a törvényben elolvashatja.

{2022. évi LVI. törvény}

Persze azért az átláthatóság növelése mellett a sportról sem feledkeztek el a jogalkotók, úgyhogy külön törvényt alkottak az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről. Lássuk be, hogy a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökségnél -amit most hoztak létre az állami tulajdonú sportingatlanok működtetésére- kevés fontosabb dolog van ma hazánkban. Vagy mégis lenne? Nos, most inkább erről alkottak törvényt.

{2022. LVII. törvény}

Ha a cégbíróság 2022.12.13. után hivatalból tudomást szerez arról, hogy a cég több mint 400 napja nem tette közzé az éves beszámolóját, és az utolsó letétbe helyezett éves beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri a 10 milliárd Ft-ot, akkor a cégbíróság 3 munkanapon belül kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását. Ez ellen fellebbezésnek nincs helye.

{521/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

Az az áramfelhasználó, aki nem jogosult egyetemes szolgáltatásra (vagyis nem lakossági fogyasztó és nem is mikrovállalkozó), és 2023.01.01-től nincs áramvásárlási szerződése vagy erre vonatkozó ajánlata, valamint az áramfogyasztása nem haladja meg a 2 GWh-t (2022. évre naparányosan vetítve), 2023.01.01-től teljes ellátás alapú veszélyhelyzeti átmeneti áramellátásra jogosult. Ezen áramellátás igénybevétele érdekében 2022.12.14.-2022.12.19. között az áramszolgáltató weboldalán e-mail-címének megadásával nyilatkozatot kell tennie. Ez alapján vele határozatlan időtartamú áramvásárlási szerződést kötnek.

A 2023.01.01.-2023.04.30. közötti lakossági piaci árat, és a versenypiaci költségeket tükröző árat a MEKH az áramszolgáltató 2022.12.14. napjáig tett adatszolgáltatása után 5 munkanapon belül fogja meghatározni. Ezzel együtt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köre, a nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezmény 2023.04.30-ig marad a jelenlegi.

{520/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

A tartós adathordozót értékesítő kereskedőknek kötelező az adattörlő címkét átadni a fogyasztónak. A 2023.01.01-től érvényes szabályozás szerint az NMHH az internetes oldalán közzéteszi az adattörlő alkalmazáshoz kapcsolódó felhasználási feltételeket és a használatához szükséges közérthető használati útmutatót. Így aki adatot szeretne törölni, annak érdemes lesz jövőre ezt elolvasni.

Változik az adattörlő kód igénylése is 2023.01.01-től, ugyanis a kereskedők az adattörlő kódot a NAV által erre a célra rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton igényelhetik (a NAV az adattörlő kódot 8 napon belül bocsátja a kereskedő rendelkezésére). A kódokat továbbra is nyilván kell tartani, de arról már nem a járási hivatal, hanem a NAV felé kell majd adatot szolgáltatni. Ha az adattörlő kód kiadására

• számlán történő rögzítéssel került sor, akkor a számla-adatszolgáltatásban,
• pénztárgépes nyugta esetében a pénztárgépes adatszolgáltatásban,
• egyéb esetben az erre rendszeresített (jelenleg még nem ismert) NAV nyomtatványon

minden hét 5. napjáig az adatszolgáltatás napját megelőző 7 napon kiadott adattörlő kódok tekintetében kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az első ilyen adatszolgáltatást 2023.01.13-án kell beadni a 2023.01.01.-2023.01.12. közötti időszakról.

A kereskedő által 2022.12.31-ig átvett adattörlő címkék 2023.03.31-ig adhatók ki a fogyasztók részére. Az ezen időpontig át nem adott címkéket 2023.04.30-ig kell a járási hivatal részére visszaadni.

{726/2020. (XII.31.) Korm.rendeletet módosító 518/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

A költségvetési szervek, bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjai 2023 januárjától 2024.06.30-ig 100,- Ft/hó és 18.700,- Ft/hó közötti összegű bérkompenzációt kapnak, ha az szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosultak.

{515/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

Változik az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtók, háziorvosok, védőnői szolgáltatások, fogászati ellátások támogatási összege 2022.12.14-től.

{513/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

A „csirkefarhát” rendeletben van egy olyan szabály, mely szerint a kereskedők kötelesek a hatósági áras termékekből akkora készletet tartani, amekkorát a hatósági ár bevezetése előtt tartottak. Ha ezt nem teszik, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság 50.000,- Ft-tól 3 millió Ft-ig terjedő bírságot szab ki, vagy bezáratja a boltot minimum 1 napra, maximum fél évre. A 2022.12.14-től érvényes módosítás alapján a bírságot akár egy napon belül többször is kiszabhatják úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság minimum a korábban kiszabott bírság kétszerese.

Eredetileg a hatósági árat 2022.12.31-ig kellett volna alkalmazni, azonban a mostani módosítás értelmében a most hatósági áras termékek (kristálycukor, BL 55-ös búzafinomliszt, finomított napraforgó étolaj, házi sertés comb, csirkemell, csirkefarhát, 2,8 %-os UHT-tej, friss tojás és étkezési burgonya) hatósági ára 2023.04.30-ig megmarad.

{6/2022. (I.14.) Korm.rendeletet módosító 511/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzetre tekintettel a gyermekek napközbeni ellátásába olyan épületeket, épületrészeket vagy egyéb ideiglenes elhelyezést biztosító helyszínt is be lehet vonni 2022.12.14-től, mely eredetileg nem ezt a célt szolgálja.

{510/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

Kötöttünk egy keretmegállapodást Svájccal, mely alapján 1.302 millió svájci frank támogatást kapunk tőlük 2029.12.03-ig energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokra, víz- és szennyvízkezelésre, a migrációkezelés támogatására és az integrációs intézkedések előmozdítására, szakképzésre, mikrovállalkozások és kkv-k finanszírozására, kutatásra és innovációra.

{507/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

A nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat (pl. szolgálati járandóság, árvaellátás, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, stb.) 2023.01.01-től 15 %-kal emelik. A rokkantsági járadék 53.830,- Ft/hó lesz 2023.01.01-től.

{506/2022. (XII.13.) Korm.rendelet}

2022.12.12.

Elfogadásra került az 5. Nemzeti Környezetvédelmi Program, mely a szakpolitika 2026-ig szóló stratégiáját tartalmazza a témával kapcsolatban „színes-szagosan” 254 oldalon keresztül. Megmondom őszintén, hogy nem volt lelki erőm végigolvasni, de ha valakit érdekel, hogy milyen csodákat terveznek végrehajtani az elkövetkező 4 évben a környezetvédelem területén, annak érdekes lehet ez a sci-fi.

{62/2022. (XII.9.) OGY határozat}

A menedékesek 2022.12.10-től akkor jogosultak az ingyenes gyermekétkeztetés igénybevételére, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér szja-val és tb-járulékkal csökkentett összegének 130 %-át (2022-ben ez 172.900,- Ft: 200000*0,665*1,3).A feltételnek való megfelelésről a gyermekétkeztetés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozni kell.

{106/2022. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 505/2022. (XII.9.) Korm.rendelet}

Búcsút inthetünk a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft-nek, ugyanis 2022.12.11-től az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át a feladatait (pl. tulajdoni lapok kiadása).

{500/2022. (XII.8.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzet idején a látvány-csapatsportban a fel nem használt vagy jogosulatlanul felhasznált támogatás összegét és kamatát 2022.12.09-től az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására, vagy a szakszövetség feladataira kell fordítani.

{444/2022. (XI.7.) Korm.rendeletet módosító 498/2022. (XII.8.) Korm.rendelet}

Nem kell 2023.01.01-től a pénzügyi szervezetek különadóját megfizetnie annak a pénzügyi szervezetnek, amely határon átnyúló szolgáltatásként nyújtotta szolgáltatását magyarországi székhelyéről az adóévet megelőző 2 adóévben, és éves nettó díj- és jutalékbevételének, valamint nettó kamatbevételének legalább 2/3-a devizakülföldi ügyfelektől származott. Erről nyilatkoznia kell.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 497/2022. (XII.8.) Korm.rendelet}

Változnak az Artisjus felhasználási díjai. 2023.01.01-től az

• 1-50 m2 alapterületű boltokban 2.203,- Ft/hó;
• 51-200 m2 alapterületűekben 2.023,-Ft + az 50 m2 feletti terület után 36,79 Ft/m2;
• 201-500 m2 alapterületűekben 7.722,- Ft + a 200 m2 feletti terület után 29,3 Ft/m2;
• 501-2000 m2 alapterületűekben 16.512,- Ft + az 500 m2 feletti terület után 22,03 Ft/m2;
• 2001-5000 m2 alapterületűekben 49.557,- Ft + a 2000 m2 feletti terület után 19,1661 Ft/m2;
• 5001-10000 m2 alapterületűekben 107.067,- Ft + az 5000 m2 feletti területre 16,3 Ft/m2;
• 10001-20000 m2 alapterületűekben 188.567,- Ft + a 10000 m2 feletti területre 14,76 Ft/m2;
• 20000 m2 alapterület felett 336.167,- Ft + a 20000 m2 feletti területre 13,44 Ft/m2

szerzői jogdíjat kell fizetni.

Garázsokban, mélygarázsokban, parkolókban, parkolóházakban történő gépzene-felhasználás esetén m2-enként a fenti szerzői jogdíjak 20 %-át kell fizetni.

Munkahelyeken (pl. üzemcsarnok, gyár, műhely, iroda, és egyéb, kizárólag a munkavállalók által használt helyiségekben) a fenti díjak 25 %-a fizetendő.

Szolgáltató üzletekben (pl. szépségszalon, szolárium, kozmetika, fodrászat, stb.), ügyfélvárókban, ügyfélszolgálati irodákban, egyéb nyilvános váróhelyiségekben, ahol gépzene-felhasználás történik:

• 1-50 m2 alapterület esetében 2.919,- Ft/hó;
• 51-200 m2 alapterületűekben 2.919,-Ft + az 50 m2 feletti terület után 47 Ft/m2;
• 201-500 m2 alapterületűekben 9.969,- Ft + a 200 m2 feletti terület után 41,74 Ft/m2;
• 501-2000 m2 alapterületűekben 22.491,- Ft + az 500 m2 feletti terület után 27,73 Ft/m2;
• 2001-5000 m2 alapterületűekben 64.086,- Ft + a 2000 m2 feletti terület után 23,35 Ft/m2;
• 5001-10000 m2 alapterületűekben 134.136,- Ft + az 5000 m2 feletti területre 22,48 Ft/m2;
• 10001-20000 m2 alapterületűekben 246.536,- Ft + a 10000 m2 feletti területre 18,68 Ft/m2;
• 20000 m2 alapterület felett 433.336,- Ft + a 20000 m2 feletti területre 15,76 Ft/m2

szerzői jogdíjat kötelesek fizetni.

Spa és wellness szolgáltatásokat (masszázs, pezsgőfürdő, szauna, stb.) nyújtó üzletekben, létesítményekben, valamint az ezekhez tartozó öltözőkben, mosdókban, közlekedőfolyosókon, pihenő- és váróhelyiségekben történő gépzene-felhasználás esetén a zenefelhasználással érintett alapterület alapján a fenti szerzői jogdíj 170 %-át kell megfizetni.

Üzemanyagtöltő állomásokon

• 1-5 kútoszlop esetén 1.035,- Ft/hó,
• 5 kútoszlop esetén 1.035,- Ft/hó és kútoszloponként további 103,- Ft/hó

gépzene-felhasználási díj fizetendő.

Egészségügyi intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, ha a zene a betegek ellátását, várakozását szolgáló helyiségekben szól, akkor

• 1-20 m2 között 3.063,- Ft/hó
• 20 m2 felett 19,- Ft/m2, max. 7.394,- Ft/hó szerzői jogdíj fizetendő.

Fentieken kívül módosították a vendéglátó üzletekben, kereskedelmi szálláshelyeken, fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények, közterületi gépzene-felhasználások, rendezvények, járműveken való zeneszolgáltatás, vásárok, kiállítások, árubemutatók szervezőinek gépzene-felhasználási, filmvetítések, videó előadások, tömegközlekedési eszközök, repülőgépek, vízi és szárazföldi közlekedési eszközök, sportesemények, strandok, uszodák, fürdők, kempingek, élmény- és kalandparkok, műjégpályák, vidámparkok, zenés csoportos sport és egyéb szabadidős vagy oktatás jellegű foglalkozások, kondicionáló termek, vidámparkok, játékkaszinók, cirkuszok, játéktermek, masszázsszalonok Artisjus díját is 2023.01.01-től.

Egyébként az alaptézis: ha valahol szól a zene, rádió, stb., akkor ott Artisjus-díjat kell fizetni. (Az összes Artisjus-díjjal kapcsolatos közlemény megjelent ebben a Hivatalos Értesítőben, úgyhogy érdemes tájékoztatni azokat az ügyfeleket, ahol szól a zene vagy megy a tévé, hogy fizetniük kell az Artisjusnak.)

Ezen kívül változnak a fénymásoló, nyomtató üzletekben a Magyar Reprográfiai Szövetségnek fizetendő díjak is 2023.01.01-től, így a másolással foglalkozók díjai is emelkednek.

{Hivatalos Értesítő 2022.12.07-i 69. szám}

Az extraprofitadó mértéke is változik: távhőszolgáltatók esetében 41 %-ra, kőolajtermék-előállító (MOL) esetében 40 %-ról 95 %-ra emelkedik.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 496/2022. (XII.7.) Korm.rendelet}

Eltörölték az üzemanyagok hatósági árát, úgyhogy 2022.12.07-től újra piaci áron tankolhatunk. Ugyanakkor a kisbenzinkutak 2023.06.30-ig tartó hiteltörlesztési moratóriuma, és a 2022.02.-2022.12. havi szocho-, illetve kiva-fizetési kedvezménye megmaradt (4 fő magánszemély részére juttatott személyi jellegű kifizetésre).

{494/2022. (XII.6.) Korm.rendelet}

2022.12.05.

A menekültek által a kiskorúak nevelésére, ellátására vonatkozó szabályok változtak meg úgy, hogy a támogatást igénylő kérelmének elbírálására a menekültügyi hatóság által nyilvántartott szálláshely szerinti önkormányzat jegyzője illetékes. Ha ilyen nincs neki, akkor azon település jegyzője az illetékes, ahol az ingyenes intézményi és szünidei gyermekétkeztetést a gyermek utoljára igénybe vette.

{301/2007. (XI.9.) Korm.rendeletet módosító 106/2022. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 493/2022. (XII.2.) Korm.rendelet – annyira szép sorminta. Nem? Hátha még azt is hozzátesszük, hogy mindez a 2007. évi LXXX. törvény végrehajtását szolgálja!}

Kijött egy újabb, 2022.12.02-től megnyíló, pályázati lehetőséget tartalmazó rendelet. Ebben szerepel

• a Széchenyi Kártyával kapcsolatos kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, díjtámogatás,
• mezőgazdasági de minimis (csekély összegű) támogatás,
• regionális beruházási támogatás (kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak),
• vásáron való részvételhez, tanácsadáshoz nyújtott támogatás, innovációs támogatás, beruházási támogatás (kis- és középvállalkozásoknak),
• induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,
• sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás,
• képzési támogatás,
• kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
• kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás,
• helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
• tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás,
• tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (beruházás teljesítményének javítására, illetve éghajlatkímélés, éghajlatváltozás miatt),
• mezőgazdasági termékkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás,
• közszolgáltatásért járó ellentételezés, csekély összegű támogatásként is,
• válságtámogatás,
• regionális repülőterekhez nyújtott támogatás,
• belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott támogatás,
• fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás,
• mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemben végrehajtott, tárgyi eszközre, immateriális javakra irányuló beruházás támogatása,
• mezőgazdasági termékek feldolgozásával, forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz támogatás.

{17/2022. (XII.1.) MK rendelet}

Az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzetre való tekintettel az 5 éves vagy annál hosszabb időtartamra kötött szerződést akár a mezőgazdasági termelő, akár a megrendelő 2023.01.31-ig közös nyilatkozatával -a jövőre nézve, min. 30., max. 270 napos felmondási idővel- felmondhatja akkor is, ha a szerződés egyébként nem lenne felmondható, de megfelel az alábbi feltételeknek:

• A szerződéses feltételek újratárgyalását az ukrajnai helyzet magyarországi következményei miatti költségnövekedésre hivatkozva írásban 12.15-ig kezdeményezte, és
• a feltételek újratárgyalására vonatkozó egyeztetések nem vezettek eredményre.

A megrendelő viszont nem mondhatja fel a szerződést, ha 2022.12.15-ig már elvette a terményt a mezőgazdasági termelőtől.

Természetesen a szerződés fentiek szerinti megszűnése esetén a felek kötelesek a termények árával elszámolni, viszont a szerződés megszűnése miatt ezen felül más igényt (kártalanítást és kártérítést sem) már nem lehet érvényesíteni. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy

• a felvásárló felmondhatja a megkötött szerződést, ha pl. túl drágának tartja a terményt, vagy máshonnan tud olcsóbbat venni, illetve
• a termelő is felmondhatja a szerződést, ha esetleg másnak pl. drágábban el tudja adni a terményét.

{491/2022. (XII.11.) Korm.rendelet}

Lassan vega leszek, annyi salátatörvényt olvasok. Most például „egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása” álnév alá rejtették el az alábbi törvénymódosításokat, melyek ugyan nem biztos, hogy sokakat érintenek, őket viszont nagyon:

• A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 2023.01.01-től érvényes módosítása értelmében a mintaoltalom időtartamára alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom időtartamának számítására vonatkozó rendelkezéseit.
• A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény is pontosításokat hajtottak végre a közjegyzői kamara hatáskörével, közjegyzői iroda tagjával, helyettesítéssel kapcsolatban.
• A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai közé 2023.01.01-től bekerül, hogy ha a bíróság visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, akkor a végrehajtás során felmerült költségeket a végrehajtást kérőnek kell viselnie. Ezen kívül megváltoznak a részletfizetés feltételei is. Új előírás az is, hogy a végrehajtó a lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítása iránt akkor intézkedhet, ha a tartozás összege meghaladja az 500.000,- Ft-ot.
• A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása a feltaláló személyének meghatározásával kapcsolatos, illetve megváltoztatja a szabadalmi nyilvántartásokra, hatósági tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.
• A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2023.01.01-től hatályos módosításai a vállalkozások összefonódásának Gazdasági Versenyhivatalhoz való bejelentését, a versenyfelügyeleti eljárásért fizetendő díjat érinti. Ezen kívül bekerült a kapuőr vállalkozásra vonatkozó fejezet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása is a törvénybe.
• A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 2023.01.01-től érvényes előírásai szerint több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel a védjegyeljárás.
• A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint 2023.01.01-től a sajtókiadványok kiadói is a törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
• A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 2023.01.01-től hatályos előírása szerint az SZTNH a felek közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja.
• A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása a pártfogó ügyvédi képviseletet érinti.
• A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerint 2023.01.01-től a cégjegyzék tartalmazni fogja az EU-ban lévő fióktelep nevét, a cég megnevezéseit is. A cégbíróság a követelést tartalmazó elkésett bejelentést visszautasítja, de ezen végzés ellen van helye fellebbezésnek. Csakúgy, mint a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet visszautasító végzéssel szemben.
• A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2023.01.01-től hatályos előírása esetén ha ügyvéd halálozik el, akkor a hagyatéki leltárban ezen tényt fel kell tüntetni.
• A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításai nem túl érdekesek.
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény esetében a gyermekkel való kapcsolattartás módosításában olyan változtatás történt, hogy kétszer el kellett olvasnom: kivettek egy ott eddig is felesleges (ám nem zavaró) szót az egyik bekezdésből. (Mit mondjak? Piszkosul ráérnek, hogy kicseréltek egy „továbbá” kifejezést egy vesszőre – vagyis az értelme, jelentése nem változott, csak én nézegettem egy darabig a „varázsképet a :181. § (3) bekezdésében.)
• A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása szerint 2023.01.01-től a NAV is megismerheti és kezelheti a gondnokoltak képességére vonatkozó adatokat.
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény mostani módosítása is teljesen lényegtelen.
• A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény a szerzők közös jogkezelő szervezet megbízásával kapcsolatos előírásait módosítja.
• A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény esetében a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok változnak.
• A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása értelmében 2023.01.01-től a tevékenységét egyénileg folytató közjegyző már nem a 2021.12.31-én 1991. évi XLI. törvény előírásai szerint folytatja tevékenységét.
• Mégsem lép hatályba a most júliusban kiadott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 124. § 1. pontja és 2. melléklete, így a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény előírásai maradnak érvényben. (Aludtak rá párat, és meggondolták magukat. Van ilyen…)

{2022. évi LV. törvény}

Megváltozik 2022.12.01-től az Önálló vállalkozói tevékenységi jegyzék (ÖVTJ). A rendelet mellékletében olvasható az új ÖVTJ-jegyzék. Csak egyetlen példát említek: 2022.11.30-ig a 960206 ÖVTJ szám alá tartozott a „kéz- és lábápolás, műkörömépítés”. 2022.12.01-től e helyett az alábbi számok érvényesek:

• ÖVTJ 960213 lábápolás,
• ÖVTJ 960214 lábápolás az ügyfél otthonában
• ÖVTJ 960215 speciális lábápolás
• ÖVTJ 960216 speciális lábápolás az ügyfél otthonában
• ÖVTJ 960217 kéz ápolás, műkörömépítés
• ÖVTJ 960218 kézápolás és műkörömépítés az ügyfél otthonában.

Ugye milyen jó, hogy 1 ÖVTJ számból csináltak hatot!? És ez csak egyetlen példa volt! Úgyhogy érdemes lesz átnézni az egyéni vállalkozók bejelentett tevékenységi köreit, és megváltoztatni azokat, ha a jogszabályi előírásoknak meg akarunk felelni. (A KSH oldalán már az új ÖVTJ-kódokat lehet megtalálni a https://www.ksh.hu/ovtj_kereso linken, viszont a Kamara https://kavir.mkik.hu/search oldala még nem vezette át a változásokat az egyébként tényleg nagyon hasznos oldalán.)

{36/2011. (XII.23.) KIM rendelet módosításáról szóló 16/2022. (XI.30.) MK rendelet}

A bő egy hete meghozott, a 20 millió Ft összeg feletti lakossági bankbetétekre vonatkozó kamatmaximumot már módosították is. Eddig úgy volt, hogy csak a 2022.11.22.-2023.03.31. között kötött bankbetétekre vonatkozik a maximalizált látra szóló kamat. A 2022.12.01-től hatályos módosítás értelmében viszont minden olyan látra szóló betétszerződésre vonatkozik, amely 2022.12.01-jén fennállt.

{471/2022. (XI.21.) Korm.rendeletet módosító 489/2022. (XI.30.) Korm.rendelet}

A 2023.01.01.-2023.03.31. közötti időszakra vonatkozó ármegállapítás során a MEKH a lakossági piaci árat az egyetemes szolgáltató által 2022.12.09. napjáig tett adatszolgáltatása alapján 5 munkanapon belül meghatározza. Így tehát jó eséllyel 2022.12.18-ig kiderül, mennyi lesz a lakossági piaci ár.

{486/2022. (XI.30.) Korm.rendelet)

A nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során a vonatkozó követelményeket előíró személyi és tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján 2022.12.01-től 2023.04.30-ig el lehet térni, de az ellátottak emberi méltósága és a törvényben biztosított jogai nem sérülhetnek. Ez azt jelenti, hogy olyan épületet, épületrészt is bevonhatnak a szolgáltatásba, mely nem ezt a célt szolgálta korábban. Több ingatlanban nyújtott szolgáltatás esetén azokat a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatás helyéül szolgáló egyik épületben összevonhatják. A gyermekek esélynövelő szolgáltatásait működtető köznevelési intézmény épületében is nyújthatja a szolgáltatását (ha ezzel nem akadályozza az intézmény alapfeladatainak ellátását, és ezt részére az intézmény vezetője megengedi).

{485/2022. (XI.30.) Korm.rendelet}

Rossz hírem van: itt egy újabb salátatörvény: „a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról” jelent meg törvény. A cím ne tévesszen meg senkit, vannak benne fontos változások is. Lássuk, mely törvényeket módosították most!

• A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény előírásai szerint az álláskereső jelenleg csak az álláskeresőként való bejelentkezését intézheti elektronikus úton (e-ügyintézéssel). 2023.01.01-től viszont már a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevételénél, valamint az együttműködési kötelezettség teljesítésénél is eljárhat elektronikus úton (eddig ezt csak személyes megjelenéssel lehetett teljesíteni).
• A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény kiegészült azzal az előírással, hogy 2023.01.01-től a nem környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság határozatának véglegessé válása után kezdődhet meg a környezethasználat.
• A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében a megyei és a fővárosi önkormányzat integrált területi programot készít.
• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 2023.01.01-től már azt is természetvédelmi bírsággal sújtja, aki Natura 2000 terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz (eddig a védett természeti értékkel és a védett természeti területtel kapcsolatban volt ilyen szankció).
• A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján 2023.01.01-től a vadászati hatóság az általa kiszabott bírságra fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 2022.12.01-től díjmentessé tette
  • a bányatelek jogi jelleg törlésére irányuló eljárást,
  • a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését hagyatékátadó végzés alapján, valamint
  • a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére, törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló törlésével kapcsolatos hatósági eljárás.

De azért van kevésbé jó hír is, ugyanis 2023.01.01-től

• • a nem hiteles tulajdonilapok-másolatért 3.000,- Ft-ot kell fizetni az eddigi 1.000,- Ft helyett,
  • az állami támogatásokhoz, pályázatokhoz pedig már nem elég a nem hiteles tulajdonilap-másolat: hiteles tulajdonilapot kell csatolni (ami papíralapú másolat esetén 6.250,- Ft-ba, elektronikus formában pedig 3.600,- Ft-ba kerül).
  • Viszont a magánszemélyek részére évente 2 db hiteles tulajdonilap-másolat ingyenes.
  • Egyes ügyekben (pl. hagyatéki eljárás) pedig tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat.
• Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben csupán aprónak tűnő változás van: a „figyelembe kell venni” helyett „kell csak figyelembe venni” szöveg kerül 2023.01.01-től, ám azt jelenti, hogy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén csak a minimális tartalmi követelményeket, és a rendeltetési egységek számát kell figyelembe venni, mást nem.
• Az ingatlan–nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2023.01.01-től hatályos előírása szerint nem kell megküldeni a bejegyzésről, átvezetésről szóló határozatot a tulajdonosnak, ha a bejegyzés végleges vagy jogerős hatósági, illetve jogerős bírósági határozaton alapul. (Valószínűleg azért, mert a bírósági határozatot megkapja, abban meg úgyis benne van ez.)
• A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény hulladékgazdálkodási hatóságra vonatkozó előírása változik.
• A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében 2023.01.01-től a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen fekvő ingatlanra az Államot elővásárlási jog illeti meg bizonyos feltételek fennállása esetén.
• A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kimondja, hogy 2023.01.01-től a közgyűlésnek fel kell mentenie a tisztségviselőt, ha az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság őt a szolgáltatási tevékenység folytatásától eltiltotta.
• A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása értelmében a kiemelt jelentőségű ügyekben 2023.01.01-től a hatásvizsgálati eljárás, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetében az ügyintézési eljárás határideje 60 nap, összevont eljárás esetén pedig 90 nap.
• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben több apróbb változás mellett a házassági név változásának bejegyzésére vonatkozó előírások módosultak.
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény jegyzőkönyv aláírásra vonatkozó előírásai változtak.
• A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény meghatározta a GNSS (Global Navigation Satellite Systems) fogalmát, így most már tudjuk, hogy ez a globális műholdas helymeghatározó rendszerek közös elnevezése.
• A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény kimondja, hogy 2023.01.01-től már akkor is lehet hulladékot hulladékgazdálkodási engedély, nyilvántartásba vétel nélkül szállítani, ha a hulladékgazdálkodási hatóság a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m3, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja. A hulladékgazdálkodási hatóság egyébként jövőre már adóigazgatási eljárást is végez, intézkedéseket tesz, kötelezettségeket, bírságot szab ki. (Viszont a bírság megfizetésére a végrehajtás elrendelése előtt kérelemre a területi hulladékgazdálkodási hatóság max. 3 éves részletfizetést engedélyezhet.)
• A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényből töröltek egy „nem” szót, így a hegybíró már a hiteles tulajdonilap-másolathoz is ingyen hozzájuthat.
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó előírásait pontosították most, 2024.01.01. hatállyal.
• A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény a fémkereskedelmi hatóságra vonatkozó módosítást tartalmaz.
• A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása is csak a tulajdonilap-másolattal kapcsolatban változik.
• A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény: a szálláshely-szolgáltató 2023.01.01-től a 3. országbeli állampolgárokra vonatkozó adatok rögzítését, az IFA szerinti nyilvántartás vezetését a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával köteles teljesíteni.
• Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény: az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vételét 2023.09.01-től lehet kérni (2023.01.01. helyett), melyet legkorábban 2024.02.01-jei hatállyal vesz nyilvántartásba a területi kamara elnöke.
• A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény elhalasztotta jónéhány elektronikus ügyintézés bevezetését 2025.01.01-re (2023.01.01-ről). Ezeket most nem sorolom fel, mert ez olyan messze van, hogy addig még bármi is lehet.
• A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása értelmében 2023.01.01-től az egészségbiztosítási szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a NAV a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során a be nem jelentett foglalkoztatás feltására esetén, valamint a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően a biztosítottra vonatkozó adatokat hivatalból lezárja.
• A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény: a foglalkoztatás–felügyeleti hatóság 2023.01.01-től a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a véglegessé vált határozat NAV-nak történő megküldése előtt benyújtott kérelme alapján részletfizetést biztosíthat. (Persze azzal, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén haladéktalanul értesítik a NAV-ot a behajtás érdekében.)
• Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2024.01.01-től hatályba lépő pontjait változtatták meg most, így erre majd visszatérünk egy év múlva (mert lehet, addig még újra megváltoztatják a még hatályba sem lépett előírásokat).
• Ugyanígy az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény, továbbá az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény, és a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény, melyekre szintén jövő év vége felé lesz érdemes visszatérni.

{2022. évi XLVIII. törvény}

Aki ezzel a salátával nem lakott jól, annak ajánlom a következőt: „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítása”, melyben szintén vannak érdekességek.

Először kezdjük a kevésbé fontosnak látszóval: több törvényben kicserélték az „öregségi nyugdíjminimum” szöveget „szociális vetítési alap”-ra. Vagyis új fogalmat kell megszoknunk, mert ezután már nem az öregségi nyugdíjminimumot kell figyelnünk, hanem a szociális vetítési alapot. Ez számtalan szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és hasonló ellátás alapját érinti, tehát szerintem nem kis változást fog majd eredményezni, de még nem látható konkrétan, hogy mi lesz ennek a hosszú távú következménye. Az alábbi törvényekben csak ezt a változtatást hajtották végre (utána majd írom azokat is, amikben más változás is volt):

• A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény
• Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
• A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
• A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
• A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
• A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
• A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
• A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény
• A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
• A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
• A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény

Az alább felsorolt törvényekben egyéb változás is volt:

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben elég jelentős módosulások vannak (a mellett, hogy ebbe is bekerült a szociális vetítési alap az öregségi nyugdíjminimum helyett). Ugyanis a törvény kimondja, hogy 2023.01.01-től
  • mindenki felelős önmagáért.
  • Ha nem képes önmagáról gondoskodni, akkor őt a hozzátartozók a rokontartásra vonatkozó szabályai alapján segítik képességeik és lehetőségeik szerint. Ezek a hozzátartozók a Ptk. XX. fejezetében leírt szabályok szerint: egyenesági rokon (mostoha-, nevelő, vér szerinti szülő, mostoha-, nevelő, vér szerinti gyermek, unoka, nagyszülő), testvér, házastárs, volt házastárs, élettárs, volt élettárs.
  • Ha ez sem működik (vagyis nem képes magáról gondoskodni és hozzátartozói nem teljesítik az imént említett kötelességüket), akkor az önkormányzat kötelezettsége a gondoskodás.
  • Ha előzőek nem teljesítik a gondoskodási kötelességüket, akkor az állam -külön megalkotásra kerülő jogszabályban leírtak szerint- köteles ezt megtenni, mely során együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel.
  • A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása, működési keretek biztosítása az állam és az önkormányzat közös feladata.
• A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény állami feladatként határozza meg 2022.12.03-tól a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés minden természetes személy számára történő biztosítását.
• A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben is csak az öregségi nyugdíjminimumot cserélték ki „szociális vetítési alap”-ra, ám erről azért írok, mert ez viszont érinteni fog bennünket. Szja-mentes a közüzemi szolgáltató által elengedett követelés, ha a magánszemély, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának 1 főre eső jövedelme a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában nem haladja meg a szociális vetítési alap kétszeresét. A természetes személyek adósságrendezési eljárásában akkor adómentes a települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyháztól kapott támogatás/adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el a szociális vetítési alap másfélszeresét. (Szja tv. 1. melléklet 7.15. pont.)
• A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása értelmében 2023.10.01-től már nem a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője fogja jóváhagyni az önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött megállapodásokat.
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben az otthonteremtési támogatásra jogosultak körére, nevelési ellátmányra, gyermekvédelmi szolgáltatásra vonatkozó előírások változnak 2023.01.01-től, és természetesen itt is mindenhol a szociális vetítési alap veszi át az öregségi nyugdíjminimum helyét.
• Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2023.01.01-től hatályos rendelkezése értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is jogosult átvenni az egyéni vállalkozó valamennyi nyilvántartási adatát.
• A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításában a menekültek közfoglalkoztatására vonatkozó apró változtatás olvasható.
• A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2023.01.01-től a katasztrófavédelmi szerv vezetője látja el a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóvágyási engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. E miatt a törvény kiegészült az ezen eszközök jóváhagyására, gyártás ellenőrzésére, és bírság kiszabására vonatkozó előírásokkal.
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben a NAV nyugdíjfolyósító felé küldendő jövedelmekről szóló adatszolgáltatásában változik a jogszabályi hivatkozás -a hivatkozott törvények változása miatt- 2023.02.01-től.
• A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása értelmében a menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket 2023.12.31-ig bírálja el az átmeneti szabályok alapján (az eredeti 2022.12.31. helyett).
• Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénybe bekerült 2022.12.03-tól, hogy egészségügyi szolgálati időnek kell tekinteni a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban töltött időt is.
• A veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet 2022.12.31-én hatályát veszti, tehát jövőre már nem fognak ilyet adni.

Szerintem számunkra érdektelen változtatások vannak az alábbi törvényekben (melyeket azért írok le, mert hátha valakit mégis érdekel):

• A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (ebben a személy adatainak és lakcímének nyilvántartására vonatkozó előírások változnak)
• A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben csak szakmaspecifikus változások vannak.
• A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosításai sem érintenek bennünket.
• A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben változott a személyi azonosító kezelésére, továbbítására jogosultak köre kibővül 2022.12.03-tól az arcképelemzési nyilvántartás vezetésével, működtetésével foglalkozó központi szervvel.
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénybe 2023.01.01-től bekerül a fertőzés terjedésének megállapításához szükséges védelmi intézkedésekre vonatkozó előírás.
• A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény diplomata-útlevélre, külügyi szolgálatra vonatkozó előírásai változnak.
• A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény az alapvető jogok biztosára vonatkozó előírást módosítja.
• A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben a vezetői engedéllyel, annak nyilvántartásával kapcsolatos apróbb változások vannak.
• Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben sincs lényeges változás.
• A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása szabályozza az elveszett vagy eltulajdonított igazolvány körözését, a panasztételi lehetőségeket.
• A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása csak átnevezést tartalmaz.
• A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben változnak a regisztrációs igazolásra vonatkozó előírások.
• A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a kiutasításra és annak visszavonására vonatkozó előírásai változnak 2023.01.01-től.
• A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvénybe a külföldi hatóság által kiszabott bírság adók módjára történő behajtásának előírásait foglalták bele.
• A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása az ügyintézési határidővel foglalkozik.
• Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénybe bekerültek a rendőrök mellett a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek is.
• A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása a tagok megválasztásával foglalkozik.
• Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvénybe belekerültek a fogyatékosságügyi egyezmény szerinti független mechanizmus keretében az alapvető jogok biztosának eljárására, intézkedéseire vonatkozó előírások.
• A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 2023.02.01-től hatályos előírásai között a szolgálati járandóságra való apró változások szerepelnek.
• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben a kártalanítás, az egyszerűsített kártalanítás és a visszafizetés szabályai, kártalanítási per előírásai változnak 2023.01.01-től.
• A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosításával bekerült a fogalmak közé a kritikus munkakör meghatározása (azon munkakör, amelynek ellátásával biztosított a létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működése).
• A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása sem fontos.
• A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény körözött dolgok nyilvántartásának adataira vonatkozó része változik.
• A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény sem változik lényegesen.
• A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerződéses határvadászra vonatkozó részei változnak jövőre.
• Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény hozzáférésre vonatkozó előírásai változnak.
• A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben az igazságügyi miniszter felhatalmazása változik meg.
• A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény elővezetésre vonatkozó előírásában lesz minimális változás 2023-tól.
• Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvényben módosult 4 szó (polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányítása) változása szerintem nem érint bennünket.
• A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény módosítása is lényegtelen.
• A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvénybe 2023.01.01-től bekerül a szerepkör-tanúsító szolgáltatóval való kapcsolatra vonatkozó szabályozás.
• Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvényben sincs semmi érdemi változás.
• Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása értelmében a személyi azonosító kezelésére nem lesz jogosult az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve.
• Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvénybe az idegenrendészet helyett a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kerül be.
• Az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény módosítása következtében mégsem lép hatályba 2023.02.01-jén a Földhivatal személyazonosító jel igénybe vételi lehetősége.
• Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása ( 😊 ) a határrendészettel kapcsolatos.
• Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezték.
• A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendeletet is hatályon kívül helyezték.

{2022. évi L. törvény}

No és ha még ez sem elég a salátától való megcsömörléshez, akkor itt az újabb, aminek címe: „az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról”. (Ez már nem lesz olyan hosszú, mint az előzőek).

Ezekből fontosak lehetnek az alábbiak:

• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása értelmében 2023.01.01-től mentes lesz az ajándékozási illeték alól az állami vagyon körébe tartozó, kivezetésre szánt, beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló ingatlanok tulajdonjogának a mellette lévő ingatlan tulajdonosa részére történő ajándékozása.
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása értelmében az előző pontban jelzett ügylet díjmentes is lesz az illetékmentesség mellett.
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályos előírása szerint ugyan örökös hiányában az állam a törvényes örökös, de a 2023.07.01-tól hatályos módosítás értelmében ha nincs örökös, akkor a belföldi ingatlan esetében az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat a törvényes örökös az ingatlanon található egyéb ingó dologgal együtt.

Itt pedig a szerintem számunkra lényegtelenek felsorolása:

• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása a Nyugdíjbiztosítási alapot és az MNV Zrt-t érinti.
• A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítás az állami tulajdonban álló műemlék hasznosításával kapcsolatos.
• Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása szintén az állami vagyonnal kapcsolatos.
• Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben az állami ingatlanok hasznosításához kapcsolódó versenyeztetés mellőzésére vonatkozó módosítás született.
• A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényből az önkormányzati tulajdonú fekvőbeteg-szakellátó intézmények átvételével kapcsolatos előírás kerül ki 2023.01.01-től.
• Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény változása sem érint bennünket.
• A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása is a versenyeztetéssel kapcsolatos.
• A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása miatt változik.

{2022. évi LI. törvény}

Készülünk a 2025. évi Oszakai Világkiállításra, és mivel az ottani magyar megjelenés „kiemelkedően fontos közérdek”, ezért törvényt is alkottak az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről.

{2022. évi XLVII. törvény}

Az Országgyűlés április 24.-ét az „Aranybulla Napjává” nyilvánította. Ezzel akarják az 1222. évi Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét megörökíteni. (Halkan jegyzem meg, hogy eddig április 24. Szent György napja volt.)

{2022. évi XLVI. törvény}

Legalább ilyen fontos hír, hogy újabb hivatal -most a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatala- tette közzé, hogy 2022.12.22-től 2023.01.06-ig igazgatási szünetet tart. (Én azt sajnálom, hogy a KSH még nem írt ilyet.)

{Hivatalos Értesítő 2022.11.30-i 68. száma}

Kiegészítették az ITM rendeletet a 2022.11.30-tól 2023.12.31-ig igénybe vehető vissza nem térítendő válságtámogatással, melyet azok a vállalkozások kaphatnak, melyek működését az ukrajnai háború gazdasági hatásai hátrányosan érint. „Cserébe” eltörölték a rendeletben szereplő átmeneti támogatást (melyet azok kaphattak, akik 2019.12.31-én nem minősültek nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak), és az állami szakképző intézmények ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozását.

{14/2019. (VI.12.) ITM rendeletet módosító 28/2022. (XI.29.) TIM rendelet}

Emelkednek a vadászat költségei, ugyanis 2023.01.01-től

• a vadászjegyért kiállításkor, illetve évente 20.000,- Ft helyett 25.000,- Ft-ot,
• a vadászati engedély kiváltásáért
  • megkezdett 30 naponként 10.000,- Ft helyett 30.000,- Ft-ot,
  • egy évre 100.000,- Ft helyett 200.000, Ft-ot

kell fizetni.

{79/2004. (V.4.) FM rendeletet módosító 36/2022. (XI.29.) AM rendelet}

A hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra, független közvetítőkre, elektronikuspénz-kibocsátóra, pénzforgalmi intézményekre, ilyenek más EU vagy EGT államban székhellyel rendelkező magyarországi EGT-fióktelepeire és a PEKMI-re újfajta adatszolgáltatási kötelezettséget rótt ki az MNB az 55/2021. (XI.23.) MNB rendelet helyett. Úgyhogy aki ilyen vállalkozásnak könyvel, annak érdemes felhívni az ügyfele figyelmét a Magyar Közlöny 196-os számában megjelent rendeletre.

{51/2022. (XI.29.) MNB rendelet}

Szintén érdemes elolvasni a Magyar Közlöny ezen számát a befektetési vállalkozóknak és az árutőzsdei szolgáltatóknak, ugyanis az ő adatszolgáltatásuk is megváltozik 2023.01.01-től. Az új rendelet váltja fel az 56/2021. (XI.24.) MNB rendeletben előírt kötelezettségeket.

{52/2022. (XI.29.) MNB rendelet)

Átmenetileg a lakossági fogyasztók esetében leállította a Kormány az áram rendszerhasználati díjának további növelését azzal az intézkedéssel, melyben kimondja, hogy 2023. évben a díjmegállapítás nem eredményezheti a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díj növekedését. A nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díj növekedése a magasabb feszültségszinteken lehet nagyobb arányú.

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult mikrovállalkozásokat 2023.01.01-től profil felhasználású felhasználónak kell tekinteni, így náluk a kisfeszültségű profilos (KIF I.) elszámolást fogják alkalmazni jövőre. Erről a mikrovállalkozókat az átsorolás előtt legalább 15 nappal értesítenie kell a szolgáltatónak. A tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül pedig kérheti az egyetemes szolgáltatásra jogosult mikrovállalkozó, hogy számlázása az eredeti feltételek szerint történjen. (Csak kapkodom a fejem. Én már július óta nem kaptam áramszámlát, de legalább tudom, hogy lemondhatom azt, amiről azt se tudom, hogy micsoda.)

{450/2022. (XI.9.) Korm.rendeletet módosító 484/2022. (XI.29.) Korm.rendelet}

A Kormány -élve a 2022. évi XLII. törvényben kapott lehetőséggel- az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében” kihirdetett veszélyhelyzetet (szép hosszú név, úgyhogy én inkább csak „ukrajnai helyzet miatti veszélyhelyzetnek” nevezem) 2023.05.29-ig meghosszabbította. Úgyhogy még jódarabig marad a rendeleti kormányzás. (Hurráááá! ☹)

{424/2022. (X.28.) Korm.rendeletet módosító 479/2022. (XI.28.) Korm.rendelet}

2022.11.28.

Az alábbi hivatalok jelentették be, hogy 2022.12.22-től 2023.01.06-ig igazgatási szünetet tartanak, vagyis zárva lesznek:

• Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (az igazgatási szünet nem számít bele az ügyintézési határidőbe),
• Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
• Gazdasági Versenyhivatal,
• Magyar Művészeti Akadémia Titkársága,
• Magyar Tudományos Akadémia Titkársága,
• Nemzeti Választási Iroda,
• Sándor-palota,
• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságánál is igazgatási szünet lesz, de csak 2022.12.22-től 2022.12.30-ig. Ekkor nem csak személyesen, de telefonon sem lesznek elérhetőek. Ez az időszak nem számít bele az ügyintézési határidőbe és a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe sem.

{Hivatalos Értesítő 2022.11.25-i 67. száma}

Az egyházi jogi személyek által működő iskolákban hit– és erkölcstanoktatást végzők bérfejlesztésére 2023.01.01-től 2024.03.31-ig az állam 61.000,- Ft/hó/fő kiegészítő támogatást ad a bevett egyházaknak.

{476/2022. (XI.24.) Korm.rendelet}

Ezen kívül 2022-ben az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzálására egyszeri kiegészítő támogatást is kapnak a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek.

{1564/2022. (XI.24.) Korm.határozat}

A Kormány felhívta a pénzügyminisztert arra, hogy gondoskodjon az EU által Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós hitelből hazánkra eső 187 millió euró biztosításáról. (Kíváncsi lennék, miből fogják kifizetni, mert úgy látszik, nem az EU által felvenni tervezett 1,5 %-os kamatozású hitelből, hanem ennél drágább forrásból.)

{1562/2022. (XI.23.) Korm.határozat

Megjelent az adótörvények módosítása. Erről külön kiadványt fogunk kiadni („Adóváltozások dióhéjban”), így most csak címszavakban írom le a legfontosabb módosításokat.

Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény):

• A 25 év alattiak kedvezménye bekerül a NAV szja-tervezetébe.
• Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt akar igénybe venni, akkor vszja esetén a kivét adóelőlegét havonta, átalányadó esetén negyedévente vallja be ezt.
• Az átalányadó megszűnése esetén az átalányadózást csak az átalányadózás megszűnését követő év utáni évre választhatja a vállalkozó. (Pl. ha 2022-ben valaki kikerül az átalányadózás alól, akkor legközelebb 2024.01.01-től lehet átalányadós.)
• Átalányadózást akkor lehet választani, ha az egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér tízszeresét (200.000,- Ft-os minimálbérrel számolva ez 200000 x 12 x 10 = 24 millió Ft) nem haladja meg. Kereskedő esetében a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese (2022. év minimálbérrel számolva 120 millió Ft), de csak akkor, ha az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez.

Áfa tv. (2007. évi CXXVII. törvény):

• Az alanyi adómentesség értékhatárába nem kell beszámítani a távértékesítés bevételét, kivéve, ha az adózó csak egy tagállamban telepedett le, szolgáltatásait a letelepedési országától eltérő EU-s tagállamban lévő nem áfaalany részére nyújtja, és a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás értéke nem haladja meg a 10.000 eurót.
• Nem járhat el az alanyi adómentes vállalkozó alanyi adómentes minőségében a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása mellett (ez eddig is így volt) az EU-n belül teljesített távértékesítés esetében sem (ez az új előírás). (Az ehhez kapcsolódó beszerzései áfáját persze levonhatja).
• Előkészítik a gépi (nem pénztárgépes) nyugta adatszolgáltatását, ugyanis az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kapott az erre vonatkozó szabályok meghatározására. Úgyhogy érdemes lesz majd figyelni az ezzel kapcsolatos PM rendeletet (ami szerintem a 48/2013. NGM pénztárgép-rendelet módosításában fog testet ölteni). Jó eséllyel a gépi nyugtákról is kell majd adatot szolgáltatni a NAV felé (csakúgy, mint a pénztárgépes bevételekről és a számlákról), de ez majd a később kiadásra kerülő rendeletből fog kiderülni. Az áfatörvény ennek lehetőségét teremtette meg most.
• Az építési–szerelési szolgáltatásoknál eddig az volt FAD-os, amelyik építési hatósági engedély-köteles építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött volt. 2023.01.01-től ez megváltozik: azok az építési-szerelési és egyéb szerelési munkák lesznek FAD-osak, amelyeknél az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötöttek. (A FAD-os nyilatkozat megléte továbbra is elvárás.)
• Pontosították a nem Ft-ban kiállított számlákon való áfaösszeg-feltüntetés szabályát: 2023.01.01-től csak a belföldi értékesítésről kiállított számlákon kell a felszámított áfa összegét forintban is feltüntetni (akkor is, ha a számla külföldi pénznemben került kiállításra).
• Nem lesz FAD-os 2027.01.01-től az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása, a gabona (kukorica, búza, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó-mag, repcemag, szójabab), a vas- és acéltermékek (eddigi 6/B. számú melléklet)

A reklámadó (2014. évi XXII. törvény) mértéke további 1 évig – 2023.12.31-ig – lesz nulla % a mostani módosítás eredményeképpen.

Jelentősen változnak a helyi iparűzési adó (1990. évi C. törvény) alapjának egyszerűsített megállapítására vonatkozó szabályok. Felejtsük el a 8 millió Ft-os szabályt, a katások tételes adóját és az átalányadózók 1,2-szeres adóalapját, ugyanis 2023.01.01-től a hipa alapjának egyszerűsített megállapítására az alábbi szabályok vonatkoznak:

• Az adóalap egyszerűsített megállapítását az a vállalkozó (egyéni vállalkozó, cég) választhatja, akinek a bevétele nem haladja meg éves szinten a 25 millió Ft-ot, kiskereskedő esetén a 120 millió Ft-ot (évközi kezdés, befejezés esetén arányosan kell számolni). Őket nevesíti a törvény „kisvállalkozó”-ként.
• Az adó alapja önkormányzatonként:

• Az adó alapja önkormányzatonként kiskereskedő esetében:

Bevételként egyéni vállalkozónál az Szja tv. szerinti bevételt, cégek esetében a nettó árbevételt kell figyelembe venni.

• Az adóalap egyszerűsített megállapításának választását az előző évről beadott ‘HIPA-bevallásban május 31-ig jelentheti be (vagyis a 2023. évre való választást 2023.05.31-ig). Aki a tevékenységét év közben kezdi meg egy településen, és nem minősül kezdő vállalkozónak (vagyis nem most alakult, csak az adott településen most kezdi meg a tevékenységét), annak pedig a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon kell bejelentenie a választását. Ezen adózási mód választása mindaddig érvényes, míg azt nem módosítjuk (vagyis nem kell minden évben újra és újra bejelenteni). Csak akkor kell bejelentést tenni, ha az adó alapjában, vagy az adózási mód választásában változás van (pl. meghaladja a bevételünk az előző évi határt, vagy már nem szeretnénk az egyszerűsített adózási módot alkalmazni).
• Az egyszerűsített hipa befizetési határideje az adóévet követő 05.31. (Tehát nem két részletben – 03.15-ig és 09.15-ig – kell a hipát befizetni, hanem egyben, a tárgyévet követő év 05.31-ig.) Ugyanakkor a tárgyév 05.31-ig adóelőleget is kell fizetni, mégpedig ugyanannyit, mint amennyi az előző évi adó összege. (Nyilván ha a tárgyévi adóelőleg fedezi a teljes évi adót, akkor a következő évben már nem kell adót fizetni.)
• Jó hír, hogy nem kell hipa-bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét, és nem kérünk adóvisszatérítést sem. A szabály az, hogy ha nem nyújtunk be adóbevallást 05.31-ig, akkor a Hatóság úgy tekinti, hogy az adóévi adófizetési kötelezettséget az adóévi adóelőleg megfizetésével teljesítjük. Ha viszont az adóévi adó összege meghaladja az adóévi adóelőleg összegét (vagyis sávot ugrunk), akkor bevallást kell beadni.
• Ha a kisvállalkozó nem szeretné a fenti egyszerűsített adómegállapítást, akkor azt az adóévről május 31-ig beadandó ‘HIPAK bevallásában jelentheti be. Ezzel egyidejűleg adóelőleg-bevallást is kell beadnia, és ez alapján a következő év 3. hónapjának 15. napjáig az adó 50 %-ának megfelelő összegű adóelőleget is kell fizetnie.
• Egy kicsit kuszának tűnhet az adóelőleg és az adó befizetésének rendje, ezért 2 példát írok le:

• példa: a 2023. évi bevételem 15 millió Ft, a 2024. évi bevételem pedig 17 millió Ft. Mindkettő a 2. sávban (12-18 millió Ft között) van, így a hipa alapja 6 millió Ft. Ebben az esetben 2023.05.31-ig fizetek a 2023. évre 6 millió Ft adóalap után hipa-előleget, 2023-ra hipa-bevallást nem kell beadnom, mivel a korábban (2022. évről beadott bevallásomban megjelölt) sávomban maradtam. Ezután 2024.05.31-ig a 2024. évre szintén 6 millió Ft adóalap után fizetek hipa-előleget. Adóbevallást erre az évre sem kell beadnom, mivel nem ugrottam sávot.
• példa: a 2023. évi bevételem 17 millió Ft, a 2024. évi bevételem pedig 20 millió Ft. Ekkor 2023.05.31-ig fizetek a 2023. évre 6 millió Ft adóalap után hipa-előleget. 2023-ra hipa-bevallást nem kell beadnom, mivel a korában (2022. évről beadott bevallásomban megjelölt) sávomban maradtam, majd 2024.05.31-ig szintén 6 millió Ft adóalap után fizetem be a hipa-előleget 2024. évre. Viszont 2025-ben hipa-bevallást kell beadnom, mivel magasabb sávba ugrottam, és 2025.05.31-ig be kell fizetnem a 2024. évhez kapcsolódó adókülönbözetet (a 6 millió Ft és a 8,5 millió Ft adóalap közti különbözet utáni hipát). Ezen kívül 2025. évi adóelőlegként 2025.05.31-ig még a 8,5 millió Ft adóalap utáni hipa-előleget is be kell fizetnem.

• Fontos kikötés, hogy aki ezt az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, az adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult. Vagyis ha pl. az adott településen mondjuk az ő tevékenységére 2 millió Ft adóalapig nem kellene hipát fizetni, akkor ez rá nem vonatkozik.
• Megmarad a kivások egyszerűsített adóalap-megállapítása, vagyis ők választhatják azt, hogy a kiva-alap 1,2-szerese után fizetik meg a hipát. Ezt a választást a tárgyévről beadandó bevallásban (vagyis a következő év 05.31-ig) érvényesíthetik. (Tehát pont úgy van, mint eddig volt).
• Teljesen megszűnik a 8 millió Ft nettó árbevétel alattiak egyszerűsített adóalap-megállapítása, csakúgy, mint az átalányadózók egyszerűsített adóalap-megállapítása. (Az imént felsorolt adóalap-meghatározások váltják fel.) Ezeket utoljára a 2022. évi adóalap megállapításánál lehet alkalmazni a 22HIPAK bevallásban (persze csak akkor, ha ezt 2023.05.31-ig beadjuk). Ez a bevallás eltérő lesz az előző évekhez képest. Ugyanis ha a 2022. évi bevallásban az adóalap egyszerűsített megállapítását alkalmazzuk, akkor dönthetünk, hogy 2023-ra alkalmazzuk-e az új egyszerűsített adóalap-meghatározást, vagy sem.

• Ha bejelentjük a 2022.05.31-ig beadott bevallásban, hogy 2023.01.01-től nem akarjuk a fentebb részletezett egyszerűsített adóalap-meghatározást alkalmazni, akkor a bejelentéssel (bevallással) egyidejűleg a 2023.01.01.-2024.06.30. előlegfizetési időszakra 75.000,- Ft adóelőleget is be kell vallanunk, melyet két részletben kell megfizetnünk: 2023.05.31-ig 50.000,- Ft-ot, 2024.03.18-ig 25.000,- Ft-ot.
• Ha az előbb említett bejelentést nem tesszük meg a 22HIPAK bevallásban, akkor úgy veszik, hogy az adóalap egyszerűsített megállapítását akarjuk alkalmazni.

• Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) módosítása értelmében 2023.01.01-től a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan átruházás akkor mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 %-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott. (Eddig ez a mentesség a főtevékenységhez volt kötve.)
• A szocho tv. (2018. évi LII. törvény) módosítása végre rendezi azon főfoglalkozású átalányadózók helyzetét, akiknek a hektikus bevétele miatt éves szinten több szocho-t kellett befizetniük. Az új szabályozás szerint 2023.01.01-től az átalányadózó egyéni vállalkozók szocho-jának alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban a biztosítási jogviszony fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél (minimálbér/garantált bérminimum). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főfoglalkozású átalányadózóknak legalább a rájuk irányadó minimálbér 1,125-szöröse után meg kell fizetniük a szocho-t (pont úgy, mint eddig), viszont az átalányadós jövedelmük alapján fizetendő szocho-t a görgetett jövedelem alapján kell kiszámítaniuk, és az adott negyedévi bevallásban a negyedév egyes hónapjaira 3-mal osztva szerepeltetniük. Tudom, hogy bonyolultan hangzik, de a lényeg:

Az I. negyedévben kiszámoljuk az 1-3. havi szja-köteles jövedelmet (figyelembe véve, hogy a minimálbér összegének hatszorosa szja-mentes).

• Ha az így kapott összeg kevesebb, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor beírjuk minden hónaphoz (az 1., a 2., és a 3. hónaphoz is) a ránk vonatkozó minimálbér 1,125-szörösét.
• Ha a kiszámolt összeg több, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor pedig az I. negyedévi szja-köteles jövedelmet elosztjuk hárommal, és az így kapott összeget írjuk be mindegyik hónapnál az adóalapba.

A II. negyedévben kiszámoljuk az 1-6. havi szja-köteles jövedelmet.

• Levonjuk belőle az I. negyedévben bevallott szocho-alapot.
• Ha az I. negyedévi adóalap levonása után kapott összeg kevesebb, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor beírjuk minden hónaphoz a ránk vonatkozó minimálbér 1,125-szörösét.
• Ha az I. negyedévi adóalap levonása után kapott összeg több, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor ezt a magasabb összeget osztjuk el hárommal és az így kapott értéket (negyedévi adóalap / 3) írjuk be mind a három hónap adóalapjába.

A III. negyedévben kiszámoljuk az 1-9. havi szja-köteles jövedelmet.

• Levonjuk belőle az I-II. negyedévben összesen bevallott szocho-alapot.
• Ha az I.-II. negyedévi (korábban már bevallott) adóalap levonása után kapott összeg kevesebb, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor beírjuk minden hónaphoz a ránk vonatkozó minimálbér 1,125-szörösét.
• Ha az I-II. negyedévi adóalap levonása után kapott összeg több, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor ezt a magasabb összeget osztjuk el hárommal és az így kapott értéket (negyedévi adóalap / 3) írjuk be mind a három hónap adóalapjába.

A IV. negyedévben kiszámoljuk az teljes évi szja-köteles jövedelmet.

• Levonjuk belőle az I-III. negyedévben már bevallott szocho-alapot.
• Ha az I-III. negyedévi (korábban már bevallott) adóalap levonása után kapott összeg kevesebb, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor beírjuk minden hónaphoz a ránk vonatkozó minimálbér 1,125-szörösét.
• Ha az I-III. negyedévi adóalap levonása után kapott összeg több, mint a ránk vonatkozó minimálbér * 3 * 1,125, akkor ezt a magasabb összeget osztjuk el hárommal és az így kapott értéket (negyedévi adóalap / 3) írjuk be mind a három hónap adóalapjába.

Így év végén az szja-köteles jövedelmünk 1,125-szöröse után biztosan megfizetjük a szocho-t, illetve ha ez kevesebb, mint a minimálbér/garantált bérminimum 1,125-szöröse, akkor pedig a ránk vonatkozó minimálbér után fizetjük meg az szocho-t. Tehát már nem fordulhat elő az az eset, ami 2022-ben sok vállalkozóval megesett, vagyis ha az egyik hónapban nem volt bevételük, akkor fizettek a minimálbér után, amikor pedig magas volt a bevételük, akkor pedig a jövedelmük után (tehát előfordult, hogy év végén sokkal többet fizettek, mint amennyit a görgetéses módszerrel 2023-ban kell fizetniük).

• Ráadásul az átalányadózóknak jövőre már csak negyedévente kell az ’58-as járulékbevallást beadniuk (bár azon belül havonkénti bontásban kell az adatokat beírni).

• A fentiek érvényesek a társadalombiztosítási járulék alapjának meghatározására is, vagyis az átalányadózóknak a járulékalapot is göngyölítve kell megállapítani és negyedévente kell bevallani. A tb-járuléknál is a szocho-nál leírt metódust kell követni, azzal a különbséggel, hogy a tb-járuléknál természetesen nem kell alkalmazni az 1,125-ös szorzót, tehát vagy a vállalkozóra vonatkozó minimálbért, vagy az szja-köteles jövedelmet fogják beírni a járulékalap rubrikájába.
• A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választóknál a havi járulékbevallási kötelezettség viszont megmarad, és a mezőgazdasági őstermelők negyedévenkénti ’58-as bevallás beadási kötelezettsége sem változik.
• A Tbj. tv. (2019. évi CXXII. törvény) kiegészítette a foglalkoztatók körét. 2023.01.01-től foglalkoztatónak minősül a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén az eredeti munkáltató akkor is, ha az érintettek megállapodása alapján a munkabért az fizeti, aki a biztosítottat ideiglenesen foglalkoztatja.
• Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor 2023.01.01-től már nem probléma, ha a munkavállalói jogviszonyának végét nem jelenti be, ugyanis a NAV és az OEP adategyeztetése alapján a biztosítotti jogviszonyát automatikusan megszüntetik.
• Változik a biztosítás megszűnésének bejelentése: 2023.01.01-től ha a munkáltató a havi járulékbevallásban (’08-asban) feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját, akkor nem kell külön ‘T1041-est beadni a jogviszony megszűnéséről. A NAV a járulékbevallásban közölt adat alapján értesíti az OEP-et a jogviszony megszűnéséről.
• Határozott idejű foglalkoztatás esetén 2023.01.01-től a ‘T1041-esen a biztosítás kezdetének bejelentésével egyidejűleg a jogviszony megszűnésének időpontját is be kell jelenteni a foglalkoztatás megkezdése előtt (legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján).
• Azon honfitársaink, akik külföldön élnek, eddig is kérhették a külföldi biztosítottságuk igazolása mellett az itthon előírt egészségügyi szolgáltatási járulék törlését (amit azok fizetnek, akiknek nincs biztosítotti jogviszonyuk). Most belekerült a Tbj. törvénybe, hogy az eü.szolg.járulék-fizetési kötelezettség törlése mellett a TAJ-számukat is érvénytelenítik.
• Az Art. (2017. évi CL. törvény) módosítása értelmében annak az egyéni vállalkozónak, aki megszünteti tevékenységét, nem kell soron kívüli áfabevallást beadnia, ha az áfaalanyisága nem szűnik meg (mert pl. őstermelőként áfaalany marad).
• Az Air. (2017. évi CLI. törvény) konkretizálta, hogy mi a helyzet, ha az igazolási kérelmet elutasítják. 2023.12.23-tól az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szembeni fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak. Úgyhogy érdemes nagyon odafigyelni a határidőre.
• Módosul 2023.01.01-től az Szt. (2000. évi C. törvény) pénzügyi lízingre vonatkozó előírása. Ezután a hosszú lejáratú kötelezettségek között csak az egy éven túli törlesztőrészletek szerepelhetnek, vagyis az egy éven belül esedékes törlesztőrészleteket a rövid lejáratú kötelezettségek között kell nyilvántartani (pont úgy, mint a hosszú lejáratú hitelek éven belül esedékes részét). Ezt az előírást már a 2022. évre készített beszámoló elkészítése során is lehet (de nem kötelező) alkalmazni.
• Kiegészült az Szt. a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásokkal, melyek az Szt. 134/D.-134/H §-aiban találhatóak. E szerint 2023.01.01-től az a legfelső szintű anyavállalat, amelynek 2 egymás követő üzleti évben a mérlegfordulónapon az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 milliárd Ft-ot, köteles társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteni és közzétenni. Szintén köteles ilyet készíteni az az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó, amely valamely EU tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata és 2 egymást követő üzleti évben az anyavállalata összevont (konszolidált) bevétele meghaladta a 750 millió eurót. Az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat, valamint önálló vállalkozás fióktelepe is köteles a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzétenni, ha az éves nettó árbevétele meghaladta a 2,4 milliárd Ft-ot. Az említett paragrafusokban részletesen leírják azt is, hogy mit kell tartalmaznia a jelentésnek.
• A könyvvizsgálói jelentés tartalma is megváltozik: a könyvvizsgálói záradéknak vagy a záradék-megadás elutasításának tartalmaznia kell a könyvvizsgáló álláspontját arról, hogy a vállalkozó beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá hogy adott esetben a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak. Ezen kívül tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló üzleti évében, a megelőző üzleti évre vonatkozóan a vállalkozás köteles volt-e társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteni és nyilvántartásra hozni, és ha igen, akkor a jelentést a 134/G. §-sal összhangban tették-e közzé és hozzáférhetővé.

{2022. évi XLV. törvény}

Az EU-s források felhasználásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében 2023.01.01-jével létrehozzák az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, mely egyes támogatások tekintetében ellenőrzési, auditálási feladatokat lát el. Ennek szervezeti felépítését, feladatait írták le ebben a törvényben.

Törvénybe foglalták a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények Btk-vonzatait is (ezzel kapcsolatban módosították a Btk-t).

Törvényerőre emelték a korábban Korm.rendeletben szabályozott, a www.palyazat.gov.hu oldalon való feljelentési lehetőséget is (amiről a múlt héten írtam).

{2022. évi XLIV. törvény}

Palkovics László lemondása után átszervezik a minisztériumokat (11 minisztérium helyett 12 lesz). A 2022.05.24-én létrehozott (2022.06.07-i bejegyzésemnél olvasható) minisztériumok helyett 2022.12.01-től az alábbi minisztériumok lesznek (lényegében megszűnik az ÉBM és a TIM, és 3 minisztérium lesz helyette, melyek nevét vastagítottam):

• Agrárminisztérium – AM
• Belügyminisztérium – BM
• Energiaügyi Minisztérium – EM
• Építési és Közlekedési Minisztérium – EKM
• Gazdaságfejlesztési Minisztérium – GM
• Honvédelmi Minisztérium – HM
• Igazságügyi Minisztérium – IM
• Kulturális és Innovációs Minisztérium – KIM
• Külgazdasági és Külügyminisztérium – KKM
• Miniszterelnöki Kabinetiroda (a miniszterelnök munkaszervezete) – MK
• Miniszterelnökség – MvM
• Pénzügyminisztérium – PM

{2022. évi II. törvényt módosító 2022. évi XLIII. törvény}

A 424/2022. (X.28.) Korm.rendelet értelmében az ukrajnai fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa miatt elrendelt veszélyhelyzetnek 2022.11.30-án vége lett volna. Azonban a 2022.11.23-án megjelent törvény értelmében az e miatti veszélyhelyzetet a Kormány az eredeti rendelet hatálybalépését követő 210. nap kezdetéig meghosszabbíthatja. (Kiszámoltam, 2023.05.30-ig hosszabbíthatják meg a törvény alapján a veszélyhelyzetet.)

Ebben a törvényben hagyták jóvá azt a 107 db kormányrendeletet, melynek listája a 2022.11.02.-i bejegyzésemnél olvasható (keress rá arra, hogy „egy csomó kormányrendeletet”, és megtalálod). Tehát ezek előírásai továbbra is érvényesek.

{2022. évi XLII. törvény}

Az MNB felé adatszolgáltatásra kötelezetteknek figyelniük kell, ugyanis 2023.01.01-től némileg módosul néhány, a jegybankhoz teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségük (nyomtatványok és kitöltési útmutatójuk).

{54/2021. (XI.23.) MNB rendeletet módosító 49/2022. (XI.22.) MNB rendelet}

Jó esély van rá, hogy a SZÉP-kártyák alszámláit (zsebeit) hamarosan megszüntetik, ugyanis a kormányhatározat felhívja az illetékes minisztereket a megvalósításhoz szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat 2022.12.01-ig való megtételére.

{1554/2022. (XI.21.) Korm.határozat}

A Kormány már készül az Európai Unió Tanácsa 2024. II. félévi magyar elnökségére, ugyanis kinevezték dr. Kovács Zoltánt (a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt) az operatív feladatok előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztossá.

{1553/2022. (XI.21.) Korm.határozat}

Az a lakossági ügyfél, akinek legalább 20 millió Ft összegű bankbetétje van, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár, a lakástakarékpénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító, befektetési szolgáltató, az azt kiszolgáló, az árutőzsde, valamint a befektetési alapkezelő a hitelintézetnél 2022.11.22. és 2023.03.31. között kötött, Ft-ban elhelyezett látra szóló és max. 1 éves futamidejű betétjére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ők nem kaphatnak a látra szóló és max. 1 éves futamidejű betétjeik után 12,79 %-nál nagyobb kamatot.

{471/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}

Szerencsére még mindig kerülnek be a kedvezményes gázszolgáltatást igénybe vevők közé felhasználók. Ugyanis 2022.11.22-től lakossági fogyasztónak minősül az is, aki olyan önkormányzati vagy állami bérlakásban, szállóférőhelyen él, ahol az épület közös fogyasztását megvalósító készüléküzemeltetés van. A kedvezményes mennyiség meghatározása: az épületben található önkormányzati bérlakások, állami bérlakások, önálló, műszakilag megosztott lakások és minden 4. szállóférőhely számát megszorozzuk 63.645 MJ/év mennyiséggel. A kedvezmény igénybevételéhez nyilatkozni kell az épületben lévő bérlakások, szállóférőhelyek, önálló, műszakilag megosztott lakások, és az önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról az egyetemes szolgáltató felé, amely a nyilatkozat benyújtását követő hónap első napjától alkalmazza a kedvezményes mennyiséget.

{217/2022. (VI.17.) Korm.rendeletet és 259/2022. (VII.21.) Korm.rendeletet módosító 470/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}

Az ukrajnai fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzet ideje alatt 2022.11.22-től a muzeális intézmények, nyilvános könyvtárak, levéltárak, közművelődési intézmények és a közösségi színterek minimális nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg az intézményvezető javaslata alapján. Nézzük, melyek az egyes szervezetekre vonatkozó speciális szabályok!

A nyilvános könyvtárak nyitvatartási idejét úgy kell meghatározni, hogy az alábbi két alapfeladatukat továbbra is eleget tudjanak tenni:

• a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában az egész életen át tartó tanulás folyamatában,
• segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét.

A levéltárnak továbbra is el kell látnia a levéltári anyag alapján történő tájékoztatási feladatokat (levéltári egységekről való tájékoztatás, levéltári anyagról másolat, kivonat kiállítása, hitelesítési záradékolása).

A közművelődési intézményeknek nem kell a kultúráért felelős miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleményét kikérni akkor sem, ha 2 hónapon túl is szüneteltetik a tevékenységüket.

A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetként minősített, a működését a veszélyhelyzet alatt szüneteltető szerezetek esetében az állami, önkormányzati támogatást (melyre hatályos megállapodásuk van) továbbra is biztosítják. Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó keretszámokat legalább 70 %-ig szükséges teljesíteniük 2023.09.10-ig, és az elhalasztott előadásokat a szünetelés után pótolni kell, de a pótlás időpontja nem eshet a szüneteléssel érintett évadot követő évad kezdete utánra. A fenntartónak a szünetelés kezdő és befejező időpontjáról, és az elhalasztott előadások számáról a minisztert a szünetelés kezdete előtt 3 munkanappal tájékoztatnia kell. Ezen intézményekben a foglalkoztatottak jogviszonya egyoldalúan, a foglalkoztatott hátrányára, a veszélyhelyzet miatt kialakult pénzügyi, gazdasági és szakmai körülményekre hivatkozva nem módosítható, és nem is szüntethető meg. (A határozott idejű jogviszony lejártát ez a tilalom nem érinti.)

{469/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}

Született egy salátarendelet a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről, melyben az alábbi, számunkra kedvező új, átmeneti szabályok vannak:

• Megjelent a várva várt turizmusfejlesztési hozzájárulás mérsékléséről szóló rendelet: 10.01-től 2023.03.31-ig nem kell a turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni sem. Így tehát csak a 2022.01.01.-2022.09.30. időszakra volt turizmusfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Gyanítom, hogy sokan beadták a bevallást október hónapra vonatkozóan, hiszen az átmeneti kedvezményről szóló rendelet csak a bevallási határidő éjjelén jelent meg. Aki így tett, vagyis beadta a 22TFEJLH bevallást, annak javaslom, hogy nyújtson be önellenőrzést, és kérje a befizetett összeg kiutalását vagy másik adónemre való átvezetését az ATVUT17 nyomtatványon.
• A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének az NTAK felé történő adatszolgáltatási kötelezettsége 07.01-től él (eredetileg ez a kötelezettség 2023.01.01-től kezdődött volna). Vendéglátó üzlet: ahol kész- vagy helyben készített ételeket, italokat forgalmaznak, jellemzően helyben fogyasztás céljából, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
• A turisztikai attrakció üzemeltetőjének szintén 07.01-től kell az NTAK felé adatot szolgáltatni az eredeti 2023.01.01. helyett. Turisztikai attrakció: élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, kínálati palettával vagy szórakoztatási funkcióval rendelkező, turisztikai céllal működtetett természeti vagy ember alkotta vonzerő, illetve földrajzi terület.
• A szálláshelyeken a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők okmányait 12.31-ig nem kell bemutatni, és így azok azonosító adatait sem kell rögzíteni. (Eredetileg jövő év elejétől már ezt is rögzíteni kellett volna, de most kitolták a határidőt.)
• A Munka Törvénykönyve előírásaitól való eltérést is tartalmaz a rendelet, melyet az ukrajnai helyzet miatti veszélyhelyzet végéig lehet alkalmazni. Ezen átmeneti előírás szerint 11.22-től az alábbi tevékenységi kört főtevékenységként folytatók esetében a munkavállalók számára el lehet rendelni maximum 24 havi munkaidőkeretet:
  1. TEÁOR 5510 – szállodai szolgáltatás,
  2. TEÁOR 5520 – üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,
  3. TEÁOR 5530 – kempingszolgáltatás,
  4. TEÁOR 5590 – egyéb szálláshely-szolgáltatás,
  5. TEÁOR 5610 – éttermi, mozgó vendéglátás,
  6. TEÁOR 5621 – rendezvényi étkeztetés,
  7. TEÁOR 5630 – italszolgáltatás,
  8. TEÁOR 9329 – m.n.s. egyéb szórakoztatást, szabadidős tevékenység,
  9. TEÁOR 9604 – fizikai közérzetet javító szolgáltatás.

A már ez előtt elrendelt munkaidőkeretet meg lehet hosszabbítani 24 hónapra. Ugyanakkor az Mt. napi és heti munkaidő-beosztásra, pihenőidőre vonatkozó előírásaitól továbbra sem lehet eltérni.

Ha a kollektív szerződés alapján a munkaidőkeret tartama 24 hónapnál kevesebb, akkor a kollektív szerződés munkaidőkeret tartalmára vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt elrendeli a munkáltató a 24 havi munkaidőkeretet, akkor ez érvényes marad abban az esetben is, ha a veszélyhelyzetnek korábban vége lesz.

• Azoknak az egyéb szálláshelyeknek, melyeket 2021.12.31-én már nyilvántartásba vettek, nem 2023.01.01-ig kell az első szálláshely-minősítést igényelniük a szálláshely-minősítő szervezettől, hanem 01.01-ig.

{468/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}

Az építési és beruházási miniszter (Lázár János) felel 2022.11.22-től a közlekedésért is, ami eddig a technológiai és ipari miniszter feladata volt. A belgazdaságért, a foglalkoztatásért, az iparügyekért, a társadalmi párbeszédért és a vállalkozásfejlesztésért pedig a TIM helyett ezentúl a gazdaságfejlesztési miniszter (Nagy Márton) felel. A TIM-nél marad a bányászat, az energiapolitika, a környezetvédelem, a termékértéklánc-felügyelet, a hulladékgazdálkodás, a víziközmű-szolgáltatás, a fenntartható fejlődés és a nemzeti közműszolgáltatás.

2022.11.21.

A villamos energia díjait tartalmazó rendeletbe belefoglalták, hogy 2024.01.01-től a nap mely időszakai milyen zónaidőbe fog tartozni az áramfogyasztás. E szerint

• a nappali időszak 6:00 órától 17:00 óráig,
• a csúcsidőszak 17:00 órától 22:00 óráig,
• a völgyidőszak 22:00 órától 6:00 óráig tart.

A háztartási kiserőművek (pl. napelem) rendszerhasználati díjainak megállapítása eltérő lesz attól függően, hogy 2024.01.01. előtt, vagy után létesítették-e azokat.

Az elosztói teljesítménydíjat az okosmérővel nem rendelkező nem profil elszámolású felhasználónak kell megfizetnie 2024.01.01-től (ez egy éves díj, amit 12 egyenlő részletben, havonta előre kell megfizetni).

Akinek van elosztói okosmérője, az pedig havi díjat fog fizetni 2024.01.01-től, méghozzá a csúcs zónaidőben mért legnagyobb negyedórás átlagteljesítmény (kW) alapján. (Szerintem nem lesz könnyű ellenőrizni, hogy helyesen számlázták-e le.)

Megszűnik a profil elszámolású rendszerhasználó elosztói teljesítménydíj-fizetése 2024.01.01-től (persze senki se reménykedjen, hogy ettől kevesebb lesz az áramszámla, majd fizetünk helyette mást).

Az új erőmű, vagy a már meglévő, de többletteljesítményt igénylő erőműegység csatlakozásához 2023.01.01-től csatlakozási díjkedvezményt lehet igénybe venni, ha az erőmű vagy az erőműegység elsődlegesen megújuló energiaforrásokkal működtethető vagy részben működtethető és az erőmű üzemeltetője vállalja, hogy 5 évig legalább 70 %-ban vagy 90 %-ban megújuló energiaforrást fog használni.

{10/2016. (XI.14.) MEKH rendeletet módosító 13/2022. (XI.18.) MEKH rendelet}

Megjelent a NAV 2022. december hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 691,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 825,- Ft/l
• Keverék: 530,- Ft/l
• LPG autógáz: 412,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 991,- Ft/kg

Továbbra is él a szabály, hogy ha az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a fenti árakon számolja el, akkor nem kell számlát kérnie az üzemanyag beszerzéséről.

{Hivatalos Értesítő 2022.10.25-én megjelent 62. száma}

A Közbeszerzési Hatóságnál 2022.12.22-től 2023.01.06-ig igazgatási szünet lesz, úgyhogy senki se akarjon náluk ebben az időszakban ügyet intézni.

{Hivatalos Értesítő 2022.11.18-i 66. számában megjelent elnöki közlemény}

A magyar állampolgárok 2022.11.10-től jogosultak személyazonosító igazolvánnyal turisztikai céllal vagy tranzitálás esetén Törökországba beutazni, és ott 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodni. (Fontos, hogy belépéskor a személyi igazolványnak a beutazás napjától számított 180 napig még érvényesnek kell lennie.)

{Hivatalos Értesítő 2022.11.18-i 66. számában megjelent külügyminiszteri közlemény}

Az elektronikus hírközlési szolgáltatásban részt vevőknek lehet fontos, hogy a rendeletekbe bekerült a fogyatékos végfelhasználó akadálymentes hozzáférését biztosító szolgáltatásminőségi követelmények szabályozása, illetve a velük kötött szerződések 2030.06.28-ig végrehajtandó módosítására vonatkozó előírások. Azért nem nagyon kell sietni az olvasásukkal, ugyanis a módosítások csak 2025.06.28-tól lesznek hatályosak (és addig még ki tudja, hányszor változhatnak).

{13/2011. (XII.27.) NMHH rendeletet, 22/2020. (XII.21.) NMHH rendeletet módosító 9/2022 (XI.16.) NMHH rendelet}

Az EU-s támogatások szabályait leíró kormányrendeletek összeférhetetlenség bejelentésére vonatkozó szabályait módosították 2022.11.15-től: az összeférhetetlenséget vagy annak kockázatát, látszatát észlelő a www.palyazat.hu oldalon jelentheti be ezt anonim módon.

{272/2014. (XI.5.) Korm.rendeletet, 256/2021. (V.18.) Korm.rendeletet, 373/2022. (IX.30.) Korm.rendeletet, és 256/2021. (V.18.) Korm.rendeletet módosító 463/2022. (XI.15.) Korm.rendelet}

A Kormány határozatba foglalta, hogy a kistelepülési üzletek támogatására 2023-ban összesen maximum 8 milliárd Ft többletforrást kell biztosítani a Magyar Falu Program keretein belül. Tehát a kistelepülési üzletek jövőre is számíthatnak valamilyen támogatásra (majd a pénzügyminiszter fogja megmondani, hogy milyenre).

{1539/2022. (XI.14.) Korm.határozat}

A technológiai és ipari miniszter (dr. Palkovics László) feladat- és hatáskörét a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (Rogán Antal) veszi át 2022.11.15-től 2022.11.30-ig terjedő időszakban. (dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszteri megbízatása 2022.05.25-től 2022.11.14-ig tartott – persze előtte ő volt az innovációs és technológiai miniszter).

{2/2022. (XI.14.) ME rendelet és 319/2022. (XI.14.) KE határozat}

Ismét meghosszabbították a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatására vonatkozó előírásokat. 2022.11.15-től a támogatást a 2023.01.31. előtt hazánkba érkező védelemre jogosultak után 2023.02.15-ig lehet igénybe venni. Ha a menekült ez után érkezik Magyarországra, akkor a támogatás az országba történő belépést követő 1 hónapig vehető igénybe.

{104/2022. (III.12.) Korm.rendelet módosításáról szóló 461/2022. (XI.14.) Korm.rendelet}

Újabb, az átláthatóságot biztosító törvénymódosítást hajtottak végre: 2022.12.31-i hatállyal kiegészítették az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perre (21/A. pont), valamint a Központi Információs Közadat-nyilvántartásra (24/B. pont) vonatkozó előírásokkal.

{2011. évi CXII. törvényt módosító 2022. évi XL. törvény}

A korrupcióellenesség témájában 2022.11.15-től módosul a Btk.: kiegészítették a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények során alkalmazandó eljárással (CV/A. fejezet)

{2017. évi XC. törvényt módosító 2022. évi XLI. törvény}

2022.11.14.

A befektetési vállalkozások által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról szóló rendelet előírásai 2022.11.22-től több helyen módosulnak, így a hitelintézeteknek, befektetési alapkezelőknek érdemes az új verziót elolvasniuk.

{16/2017. (VI.30.) NGM rendeletet módosító 13/2022. (XI.11.) GFM rendelet}

Több, a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabály változik, melyet gyógyszerforgalmazók figyelmébe ajánlok.

• A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I.21.) ESZCSM rendelet mellékletében meghatározott, felszámítható csomagolóanyagok listáját tartalmazó melléklet 2022.12.09-től módosul.

Az alábbi rendeletek pedig 2022.11.18-tól változnak:

• A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I.21.) ESZCSM rendelet (gyógyszerek tb-támogatásához a bejelentés elektronikusan is beadható).
• Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV.28.) ESZCSM rendelet (a FoNo-ban szereplő magisztrális gyógyszerhez papíralapú betegtájékoztatót kell mellékelni, vagy elektronikus formában rendelkezésre bocsátani;).
• A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX.19.) EüM rendelet (az OGYÉI módszertani levelet ad ki a gyógyszeranyagok vizsgálatáról; a naplók, nyilvántartások elektronikusan vagy papír alapon is vezethetők, adattartalmuk megváltozik; internetes rendelésnél már nem előírás, hogy még aznap feldolgozásra kerüljön a megrendelés).

{38/2022. (XI.10.) BM rendelet}

A múlt hónapban (2022.10.03-án) írtam arról, hogy a kormányzati szerveknél, kormányhivatalokban igazgatási szünet lesz 2022.12.22-től 2023.01.06-ig. Nos ez most változik, ugyanis nem biztos, hogy mindenütt lesz igazgatási szünet. A mostani rendelet értelmében ugyanis a különleges jogállású szerv (pl. NAIH, MEKH, NMHH, GVH, SZTFH, stb.) vezetője, a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönti el a helyi sajátosságokra tekintettel, hogy ezt elrendeli-e. Az erre vonatkozó döntést 2022.11.30-ig kell közzétenniük (honlapon, illetve helyben szokásos módon).

{460/2022. (XI.10.) Korm.rendelet}

Megjelent a Magyar Közlöny 183. számának 7541. oldalán az a kötelezően alkalmazandó tájékoztatólevél–minta, amelyet a kamatstopról a hitelintézeteknek, pénzügyi intézményeknek ki kell küldeniük a KKV-s ügyfeleik részére.

{14/2022. (XI.9.) MK rendelet}

Kibővül 2022.11.15-től az extraprofit adók köre: az átvitelirendszer-üzemeltetők számára kiegyenlítő szabályozási energiát, kiegyenlítő szabályozási kapacitást vagy mindkettőt biztosító piaci szereplő 2022-ben 13 %, 2023-ban 10 % különadót fizet a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatásából származó, pénzügyileg realizált árbevétele után. Ilyen piaci szereplő az olyan természetes vagy jogi személy, aki a villamosenergia-piacon villamos energiát vesz, ad el vagy állít elő, aggregálást végez vagy fogyasztói befolyásolási vagy energiatárolási szolgáltatások üzemeltetője, ideértve az említett tevékenységek folytatására kereskedési megbízásokat adó természetes vagy jogi személyt is. Még mielőtt bárki megijedne, hogy napelemmel áramot termelőként neki ezzel dolga lenne: a különadót az átviteli rendszerirányító (vagyis a MAVIR Zrt.) vallja be és fizeti meg 2022.01.01-től kezdődő időszakra. (Persze azért sok kétségünk ne legyen afelől, hogy ezt a plusz terhet tovább terheli-e.)

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 459/2022. (XI.9.) Korm.rendelet}

Vannak olyan országok, melyek gazdasági vagy kereskedelmi tilalom alatt állnak (a tilalmat az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban, az EU Tanácsa közös álláspontban, rendeletben, határozatban rendelheti el). A rendelet 2022.11.10-től érvényes módosításában írják le részletesen pl. a közúti fuvarozókra, kikötőkre vonatkozó belépési tilalom alóli mentesítést biztosító engedélyekre vonatkozó szabályokat, az Orosz Központi Bank és a Belarusz Központi Bank pénzeszközeinek kezelési tilalma, szolgáltatások tilalma, stb. alóli mentesítést biztosító engedélyek előírásait. Aki tehát a tiltólistán szereplő országokkal (Oroszország, Belarusz) üzletel, annak érdemes a rendeletet elolvasni, hogy tisztában legyen a beadandó kérelmekre vonatkozó előírásokkal. Hasznos olvasmány még a rendelet kapcsán Oroszországgal kapcsolatban a 833/2014/EU rendelet, Belarusszal kapcsolatban a 765/2006/EK rendelet.

{52/2012. (III.28.) Korm.rendeletet módosító 456/2022. (XI.9.) Korm.rendelet}

A hivatalos szervek mellett a tűzoltóságoknak, tűzoltó egyesületeknek, légiforgalmi irányítóknak, légifuvarozóknak, repülőterek üzembentartóinak, földi kiszolgálóknak érdemes elolvasni ezt a 2022.12.09-től hatályos rendeletet, mivel ebben írják le a polgári légiközlekedésben légi baleset esetén alkalmazandó nemzeti vészhelyzeti tervre és a légitársasági segítségnyújtási tervre vonatkozó előírásokat. (Bár az igazán érdekes olvasmány majd a vészhelyzeti tervet kidolgozó közlekedésért felelős miniszter -vagyis a TIM vezetője- rendelete lesz, mert abban írják majd le a részleteket. Ezt a légiközlekedési hatóság honlapján fogják majd közzétenni.)

{455/2022. (XI.9.) Korm.rendelet}

Meghatározták a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat maximumát. E szerint 2022.11.10-től a veszélyhelyzet végéig a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb évi 25 %-os mértékben érvényesíthető, az ezt meghaladó részt úgy kell tekinteni, mintha azt ki sem kötötték volna. (Ha tehát például egy szerződésben az szerepel, hogy „a késedelmi kamat a jegybanki alapkamat kétszerese”, akkor ez azt jelenti, hogy -mivel a jegybanki alapkamat jelenleg 13 %- a szerződésben meghatározottak szerint 26 % késedelmi kamatot lehetne felszámítani, azonban nem szabad 25 %-nál magasabbat érvényesíteni).

Mi van a NAV által fizetendő késedelmi kamattal (amit akkor fizet, ha a kiutalást késedelmesen teljesíti)? Nos a fenti korlát ezt még nem érinti, ugyanis ennek összege a késedelmi pótlék összegével egyezik meg, a NAV késedelmi pótlékának mértéke pedig a jegybanki alapkamat + 5 % (vagyis jelenleg 18 %).

{454/2022. (XI.9.) Korm.rendelet}

Pontosították (tovább részletezték) a légitársaságok földi kiszolgálást végzők extraprofit adójára, hozzájárulására vonatkozó szabályokat. 2023.01.01-től változik a hozzájárulás fizetési kötelezettség az egy ülésre jutó kibocsátási érték mértékének függvényében. (Ez a szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke, amit minden hónapban jelentenek feléjük a légitársaságok.) Ha ilyen adatszolgáltatást nem kapnak, akkor a rendeletben országnév szerint felsorolt úticélok esetében 5.100,- Ft, a többi ország esetében pedig 12.700,- Ft hozzájárulást kell fizetniük. (Mivel ez a legmagasabb összeg, így célszerű ösztönözni a légitársaságokat arra, hogy az adatszolgáltatást teljesítsék a földi kiszolgálók felé).

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 452/2022. (XI.9.) Korm.rendelet}

A hatósági áras termékek köre 2022.11.10-től bővül. A kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó étolaj, a házi sertés comb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 %-os UHT tej mellett hatósági áras termék lett:

• a friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás);
• az étkezési burgonya, kivéve újburgonya.

Annyira boldoggá tesz, hogy a Kormány törődik a tudásom fejlesztésével! Ebből a rendeletből például most megtanultam, hogy a „Gallus domesticus” a közönséges háziasított tyúk.

Ezen termékek esetében is 2022.12.31-ig kell alkalmazni a hatósági árat. Eddig az időpontig az üzletekben, bevásárlóközpontokban és a csomagküldő kereskedelemben a következő szabályokat kell alkalmazni:

• A bruttó kiskereskedelmi ár nem lehet magasabb, mint a 09.30-i bruttó kiskereskedelmi eladási ár (vagyis annyiért kell árulni a tojást és a krumplit, amennyiért 2022.09.30-án adták).
• Ha a kereskedő nem tudja, hogy mennyiért adta a tojást és a krumplit 2022.09.30-án, akkor az ezt megelőzően alkalmazott utolsó bruttó kisker.árat kell alkalmaznia.
• Ha 2022.09.30-án éppen akciósan adta ezeket az árukat, akkor az ezt megelőző legutolsó nem kedvezményes áron értékesítheti azt.
• Ha a fentiekre vonatkozóan nincs adata, akkor pedig a KSH honlapján 2022. szeptember hónapra vonatkozóan közzétett fogyasztói árat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a tojást 72,30 Ft/db áron, a krumplit pedig 352,- Ft/kg áron értékesítheti.

A szabályok a már jól megszokottak (árstop tábla, beszállítókkal kapcsolatos előírások). Csupán az alábbi változás van az áruk körének bővítése mellett:

A már februártól hatósági áras termékek mennyiségére vonatkozó előírást pontosították: eddig úgy szólt a szabály, hogy a kereskedő a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiség árusítására köteles. Mostantól viszont az „átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség”-et kell forgalmazni. (Csak remélni tudom, hogy mindenkinek tökéletes napi készletnyilvántartása volt és van.) A most hatósági árassá vált áruk esetében pedig legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2022. évi átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiséggel kell rendelkezni (vagyis ha pl. 2022-ben péntekenként az átlagos tojáskészletünk 500 db volt, akkor az év végéig minden pénteken legalább 500 db tojásunknak lenni kell a polcokon).

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az árstop a kereskedőkre vonatkozik, a mezőgazdasági őstermelőként tojást termelőkre nem. Tehát a piacon a helyi kistermelőtől vásárolt tojás ára nincs korlátozva.

{6/2022. (I.14.) Korm.rendeletet módosító 451/2022. (XI.9.) Korm.rendelet}

Természetesen az ÁRSTOP táblát is módosítani kell (végülis már majdnem másfél hónapja -2022.10.01. óta- nem változott). Az új, 2022.11.14-től kirakandó ÁRSTOP feliratok a már jól megszokott oldalról tölthetőek le: www.kormany.hu/arstop

{3/2022. (I.26.) MK rendeletet módosító 15/2022. (XI.11.) Korm.rendelet;

Alapesetben a látvány-csapatsport támogatásban részesülő a támogatási időszak során egy alkalommal kérelmezheti a sportfejlesztési program támogatási jogcímei közötti módosítást. 2022.11.08-tól a veszélyhelyzet végéig a módosítási kérelem irányulhat a sportfejlesztési programot jóváhagyó határozatban nem szereplő jogcímre, aljogcímre is. (Ez a már folyamatban lévő sportfejlesztési programokra is igaz.)

{444/2022. (XI.7.) Korm.rendelet}

Ha utólag az egyetemes szolgáltató megállapítja, hogy a felhasználó nem volt jogosult az egyetemes szolgáltatás igénybevételére, akkor az áramot az adott hónapra vonatozó átlagos HUPX másnapi órás piaci árán (lásd: https://hupx.hu/hu/), a földgázt pedig az adott hónapra vonatkozó átlagos CEEGEX másnapi súlyozott átlagárán (lásd: https://ceegex.hu/hu/) számolja el a felhasználóval. Az egyetemes szolgáltatási szerződés megszüntetése előtt a szolgáltató nyilatkozattételre szólítja fel, ami után 8 napon belül a jogosultság fennállásáról nyilatkozni kell a szolgáltató elektronikus felületén. Ha a nyilatkozat elmarad, akkor a jogosultság 2022.08.01. nappal szűnik meg, vagyis visszamenőleg kell a magasabb (piaci) árat megfizetni. Ha valótlan nyilatkozatot tesz a felhasználó, vagy nem adja be határidőre -8 napon belül- a nyilatkozatot, akkor az előbb említett árak 120 %-át kell megfizetni az áramért és a gázért. A szolgáltató a nyilatkozattételi felhívást 2022.11.15-től kezdi el kiküldeni.

Ha esetleg az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult talál más áramszolgáltatót, mint a jelenlegi, akkor 2022.11.30-ig kell bejelentenie a jelenlegi szolgáltató elektronikus felületén, ha 2023.01.01-től mástól szerzi be az áramot.

A 2022.11.30-ig egyetemes szolgáltatásra nem jogosultként beazonosított felhasználó esetében az áramot és a földgázt a 2022.10.01. napi versenypiaci áron kell elszámolni.

{217/2022. (VI.17.) Korm.rendeletet módosító 443/2022. (XI.7.) Korm.rendelet}

Fenti rendelet kapcsán az MVM oldalán megjelent egy tájékoztató (linkje: https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/november-15-ig-kell-nyilatkozniuk ), mely szerint 2022.11.15-ig azoknak, akik a földgáz vagy az áram tekintetében egyetemes szolgáltatásra jogosultak, és nem magánszemélyek (mikrovállalkozások) nyilatkozatot kell beadniuk az MVM honlapján közöltek szerint. Azt írják, hogy ha 2022.11.15-ig nem teszünk nyilatkozatot, akkor augusztus 1-ig visszamenőleg megszűnik az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság (vagyis piaci áron kaphatjuk csak a szolgáltatásokat). Azon az oldalon viszont, ahol a nyilatkozat van, már azt írják, hogy a nyilatkozatot csak akkor kell megtenni, ha küldtek ezzel kapcsolatosan levelet e-mailben vagy postán. Ugyanakkor mivel ez egy új találmány (múlt héten jött ki a rendelet), így könnyen előfordulhat, hogy a postán küldött levelüket majd csak a jövő héten kapjuk meg, amikor viszont már kifutunk a határidőből. Így tehát én a magam részéről biztos, ami tuti alapon be fogom adni mind a két nyilatkozatot (nem csak a vállalkozásomra, hanem az otthoni, magánszemélyes szolgáltatásra is, hiszen ott is egyetemes szolgáltatásra vagyok jogosult). Ugyanis szerintem sokkal kisebb gond, ha beadom a nyilatkozatot úgy, hogy nem kellett volna, mintha nem adom be, pedig be kellett volna. (Utóbbi esetben nagyon meg fog emelkedni az áram és a gáz díja visszamenőlegesen.)

A kitöltéséhez csak egy áram- és egy gázszámlát kell elővenni, azon minden szükséges adat rajta van, és meglepő módon rém egyszerű kitölteni (a földgázra vonatkozó nyilatkozatot 2 perc alatt beadtam, az áramnál még próbálkozom, mert folyamatosan szerverhibát jelez a fogadó oldalon – biztos terheléses támadás érte az oldalt).

Az áramra vonatkozó nyilatkozat itt található:

https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/esz-jogosultsag-aram

A földgázra vonatkozó nyilatkozat pedig itt:

https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/esz-jogosultsag-foldgaz

Az önkormányzatok, azok társulásai, valamint az önkormányzati tulajdon álló gazdasági társaságok és azok tulajdonában álló gazdasági társaságok, és a térségi fejlesztési tanácsok (kivéve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteket, melyek felsorolása a Hivatalos Értesítő 2015. évi 66. számában olvasható NGM közleményben található) energiahatékonyság javítását szolgáló, az önkormányzat költségvetési rendeletének vagy határozatának elfogadása után benyújtott fejlesztési kérelmei esetében az adósságot keletkeztető ügyletről nem kell a minisztert, a kincstárt előzetesen tájékoztatni 2022.11.08-tól.

{442/2022. (XI.7.) Korm.rendelet}

Lassan már meg sem lepődünk, hogy egy kormányrendelettel módosítanak egy törvényt. Így történt ez most is. Az alábbi törvényi előírásokat módosították a Kormány rendeletével.

• Még meg sem szoktuk az új kata törvényt (2022. évi XIII. tv.), már változik is: eddig úgy volt, hogy a kata-alanyiság megszűnését eredményezte a kifizetőtől származó bevétel megszerzése. 11.01-től viszont csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzett bevétel lesz kizáró ok (tehát ha bármilyen támogatást kap az egyéni vállalkozó, akkor az innentől kezdve nem jelenti a kata-alanyiság megszűnését).
• Megszűnik a kata-alanyiság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az adózó nem minősül főfoglalkozású kisadózónak. Ez lényegében egy átfogalmazás, ugyanis a törvény eddig is úgy szólt, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet katás. A tv. 2. § 2. pontja szerint pedig nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az, aki a tárgyhó egészében az említett pontban felsoroltak valamelyikének megfelelt (pl. nyugdíjas, 36 órás munkaviszonnyal, stb. rendelkező volt.) Vagyis ha valaki októberben ment nyugdíjba, akkor a törvényi előírás szerint novemberben már nem lehet katás. A mostani Kormányrendelet pedig azt mondja, hogy neki 10.31.-én szűnt meg a kata-alanyisága.
• Eddig úgy volt, hogy a változást követő 15 napon belül kellett az előző pontban említett módosulást bejelenteni, 2022. november hónaptól kezdődően viszont ezt a tárgyhónapot követő 15 napon belül kell bejelenteni a NAV-hoz. Ha ezt nem teszi meg (vagyis elmulasztja a bejelentést), vagy éppen rossz időpontot ír a bejelentésébe, akkor a NAV határozattal állapítja meg a kata-alanyiság megszűnését.
• Az Szja törvény (1995. évi CXVII. tv.) átalányadózókra vonatkozó szabályait is módosítja a kormányrendelet: 01.01-től a TESZOR 85.53.11 személygépjármű–vezető képzés tevékenységre (ÖVTJ 855301 tevékenységi körből a személygépjármű-vezetést oktatók) is a 80 %-os költséghányadot lehet alkalmazni. (Mondjuk egyáltalán nem értem, miért kellett ezt most egy kormányrendeletbe beleírni, amikor még lesz egy őszi törvénycsomag, amivel a törvényt simán módosíthatják január 1-től, de sebaj, így legalább korábban megtudtuk.)
• Kiegészítették az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet a népegészségügyi termékadóval (NETA) kapcsolatban. 11.08-tól mentes a NETA alól annak az adóköteles terméknek az első belföldi teljesítési helyű értékesítése, melynek vevője ezt az EU-ba vagy harmadik országba értékesíti tovább (Áfa tv. 89. § (1) bekezdés és 98. § szerint), vagy olyan saját termék előállításához használja fel, amit az EU-ba vagy 3. országba értékesít. A NETA-mentességhez a vevőnek azonban nyilatkozatot kell adnia erről a szándékáról az első belföldi termékértékesítő felé, majd pedig a továbbértékesített termék mennyiségét, illetve saját előállítás esetén az előállításhoz felhasznált, a NETA-alanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét a NETA-alany számára hitelt érdemlően igazolnia kell. Ha a vevő a nyilatkozata ellenére mégis belföldön értékesíti a terméket, akkor a belföldön értékesített mennyiségről az értékesítés teljesítési időpontjától számított 8 napon belül köteles értesíteni a NETA-alanyt. A NETA-alany pedig az ezen mennyiség utáni adót az értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni (ráadásul az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben). Ha a vevő esetleg nem értékesíti a NETA-alanyt arról, hogy mégis belföldön értékesítette a terméket, akkor az adó- és késedelmi pótlékfizetési kötelezettség őt terheli, sőt ha a NAV veszi ezt észre, akkor még bírságot is kell fizetnie.
• Változott az extraprofit adókról szóló rendelet 2. számú melléklete (NETA-köteles termékek): az előrecsomagolt édes, sós tészták közül kivették a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverékeket11.08-tól.

{441/2022. (XI.7.) Korm.rendelet}

2022.11.07.

Az energetikai auditról szóló adatszolgáltatást 2022.11.09-től a https://ekr.mekh.hu oldalon kell beadnia az energetikai auditornak és az energetikai auditáló szervezetnek.

Az energetikai auditáló szervezetnek az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást eddig is be kellett jelenteniük az EKR adatgyűjtő rendszerbe. 2022.11.09-től változik a bejelentendő adatok köre: ha a beruházás megrendelésének időpontja megelőzi a megkezdés időpontját, akkor a megrendelés időpontját kell bejelenteni. Ezzel együtt változik a központi fűtési rendszerek gázkazánjainak korszerűsítésére vonatkozó előírás is (pl. belevették a családi házak mellett a társasházakat, irodaépületeket és oktatási épületeket is az intézkedés leírásába). Változott a gázkazánok, hőfejlesztők, hőszivattyúk, split klímák, légkezelő rendszerek, transzformátorok, hűtőberendezések, targoncák adatfelvételére vonatkozó előírás is.

Szerintem a két módosított rendelet 2022.11.09-től hatályos változata az energetikai auditoroknak kötelező olvasmány.

{1/2017. (II.16.) és 17/2020. (XII.21.) MEKH rendelet módosításáról szóló MNB elnöki rendelet}

Tovább bővül az EU-s országok hatóságai közötti együttműködés az adókkal kapcsolatos információk átadása terén a 2023.01.01-től hatályos törvénymódosítás alapján. Jelentik egymásnak az adatvédelmi incidenseket (vagyis jogellenesen vagy véletlenül megsemmisült információk, jogosulatlan közlés vagy felhasználás esetén adatátadás történik), egyre több információt cserélnek egymással a különböző országok hatóságai, sőt közös ellenőrzést is lefolytathatnak. Törvénybe foglalták az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozó szabályokat is.

{2013. évi XXXVII. törvényt módosító 2022. évi XXXIX. törvény)

Az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás) „A” és „B” mellékletének módosítása 2023.01.01-jén lép hatályba, de 2023.06.30-ig még lehet a veszélyes árukat a 2021.01.01-jén hatályos előírások szerint is szállítani. A mellékleteket egyébként a 387/2021. (VI.30.) Korm.rendeletben lehet megtalálni.

{Hivatalos Értesítő 2022.11.04-i 64. számának 5107. oldala}

A RID (Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat) módosítása 2023.01.01-jén lép hatályba, de 2023.06.30-ig még lehet a veszélyes árukat a 2021.01.01-jén hatályos előírások szerint is szállítani. A szabályzatot egyébként a 179/2017. (VII.5.) Korm.rendeletben lehet megtalálni.

{Hivatalos Értesítő 2022.11.04-i 64. számának 5107. oldala}

Az ADN (Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás) módosítása 2023.01.01-jén lép hatályba, de 2023.06.30-ig még lehet a veszélyes árukat a 2021.01.01-jén hatályos előírások szerint is szállítani. A megállapodást egyébként a 386/2021. (VI.30.) Korm.rendeletben lehet megtalálni.

{Hivatalos Értesítő 2022.11.04-i 64. számának 5107. oldala}

A hallgatói hitelt 2023.07.01-től már csak egy -a Diákhitel szervezet által meghatározott– pénzintézetnél megnyitott számlára folyósítják. Azt, hogy ez melyik bank lesz, majd egy közbeszerzési eljárás lefolytatása után fogják megmondani. Mivel ezt az eljárást négyévente megismétlik, így talán még az is előfordulhat, hogy 4 év múlva egy másik banknál kell folyószámlát nyitni a hallgatói hitellel kapcsolatos pénzmozgások lebonyolításához. (Persze erre vonatkozó szabályozás még nincs, csupán annyit írtak bele a rendeletbe, hogy a régebben felvett hallgatói hitelekre ez nem vonatkozik.)

{1/2012. (I.20.) Korm.rendeletet módosító 435/2022. (XI.2.) Korm.rendelet}

Az áramhálózati engedélyeseknek (áramszolgáltatóknak) az aktuális szabad kapacitásokról és a műszaki és várható gazdasági feltételekről szóló részletes tájékoztatót másodszorra 2023.04.30-ig kell közzétenniük (eredetileg 2023.01.31-ig kellett volna), a 2022.05.02. után benyújtott csatlakozási igényekről pedig 2023.02.01-ig kell tájékoztatót, tanulmányt készíteniük (az eredeti 2022.11.02. helyett).

{433/2022. (XI.2.) Korm.rendelet}

Ismét változott az Alaptörvényünk. Most éppen a különleges jogrendre vonatkozó előírások változnak. 2022.11.01-től különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet (kikerült belőle a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet, és a váratlan támadás, a rendkívüli állapotot pedig felváltotta a hadiállapot). Ezután a háborús helyzet kinyilvánításához és a békekötéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

{Magyar Közlöny 2022.11.02-án megjelent 177. száma}

2022.11.02.

A hulladékgazdálkodásban érintetteknek, legfőképp a koncessziós társaságoknak érdemes elolvasni a Magyar Közlöny 2022.10.30-án megjelent 176. számát, ugyanis ebben írják le részletesen a gördülő fejlesztési rendszerterv tartalmi és formai követelményeit, valamint a jóváhagyás, felülvizsgálat, végrehajtás ellenőrzésének szabályait.

{432/2022. (X.30.) Korm.rendelet és 23/2022. (X.30.) TIM rendelet}

Kijelölték a védelmi feladatokban részt vevő postai szolgáltatókat, és meghatározták a felkészülési feladataikat. Így a Magyar Posta Zrt., a DHL, a DPD és a UPS illetékeseinek érdemes elolvasni ezt a 2022.11.01-től hatályos rendeletet.

{11/2022. (X.28.) GFM rendelet}

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatás módosítása értelmében a 2022.11.02.-2022.11.30. között benyújtott egyéni tervek esetében meghatározták a kompenzáció mértékét, kibővítették az egyéni terv adattartalmát, és a csatolandó dokumentumok listáját.

{57/2020. (XI.13.) AM rendeletet módosító 35/2022. (X.28.) AM rendelet}

Változtak 2022.10.29-től az aszálykárral érintett növénytermesztők, valamint az állattartók újonnan felvett Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleihez kapcsolódó alábbi rendeletek:

• Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V.18.) VM rendelet (kamattámogatás mértéke változott).
• Az anyakecsketartás csekély összegű támogatásáról szóló 26/2014. (XI.20.) FM rendelet (jogosultsági kör, kérelem tartalma változott).

{34/2022. (X.28.) AM rendelet}

A múlt héten írtam arról, hogy megváltoznak a személytaxi-szolgáltatást és személyszállító szolgáltatást végzők bírságai. Most újabb változások vannak:

• a diszpécserszolgálati engedéllyel rendelkező vállalkozás 2023.01.02-ig köteles a közlekedési hatóságnál egy nyilatkozatot benyújtani a közlekedési hatósághoz a diszpécserszolgálat üzleti nevéről (ha ezt nem teszi meg, felfüggesztik az engedélyét);
• a határozatlan időre szóló diszpécserszolgálati engedély 2027.12.31-én hatályát veszti, de meghosszabbítható;
• a személytaxizáshoz használt személygépkocsi nem lehet öregebb 13 évnél;

{176/2015. (VII.7.) Korm. rendeletet módosító 431/2022. (X.28.) Korm.rendelet}

Azok a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadásra, közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadásra, vagy közbeszerzési ajánlat előkészítésére, illetve lefolytatására irányuló szerződések, melyekben szerződő fél a kormányzati igazgatási szerv, vagy állami többségi befolyás alatt lévő társaság, és a szerződésben foglalt ellenérték eléri a bruttó 20 millió Ft/év összeget, 2022.12.31-gyel megszűnnek. Új szerződést  2023.01.01. vagy azt követő hatálybalépéssel lehet kötni.

{430/2022. (X.28.) Korm. rendelet}

Azok az ügyvédi tevékenység folytatására irányuló szerződések, melyeknél a szerződő fél kormányzati igazgatási szerv, vagy állami többségi befolyás alatt lévő társaság, és a szerződésben rögzített ellenérték eléri a bruttó 20 millió Ft/év összeget, 2022.12.31-én megszűnnek, illetve nem lépnek hatályba.

{429/2022. (X.28.) Korm. rendelet}

Rendeletbe foglalták a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget, mely szerint 2022.11.01-től ezekre az ingatlan, a technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, használója, és a gazdasági és anyagi szolgáltatás tárgyával rendelkezni jogosult kötelezhető határozatban.

A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség lehet honvédelmi célú (hadiállapot, honvédelmi válsághelyzet, váratlan támadás idején, vagy szövetségesi kötelezettség teljesítése érdekében elrendelt), illetve katasztrófavédelmi célú (ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem, vagy nem megfelelően elégíthető ki).

Technikai eszköz lehet: gépjármű (pl. hűtőkocsi, vízszállító, kenyérszállító, terepjáró, pótkocsi, stb.), munkagép (pl. üzemanyagtartály, gumikerekes munkagép), hajó, úszómű, légijármű. A rendelet 4. mellékletében tételesen felsorolják, hogy melyek a bejelentésre kötelezhető technikai eszközök.

Az ingatlan lehet: iskola, irodaépület, kollégium, hotel, motel, panzió, vendégház, kemping, szabadidőközpont, művelődési ház, közösségi ház, sporttelep, lőtér, óvóhely, hűtőház, logisztikai bázis, raktár, garázs, javítóműhely, gépjárműmosó, benzinkút, kikötő, vasúti rakodó, repülőtér, hangár, legelő.

A szolgáltatások lehetnek: mosatás, étkeztetés, elektromos berendezés javítása, közúti gépjármű javítása, járműmosás, fürdetés, légijármű karbantartása, kiszolgálása, üzemeltetése, légiforgalmi oktatás, szolgáltatás.

{428/2022. (X.28.) Korm.rendelet}

Megszüntették 2022.11.01. nappal a 180/2022. (V.24.) Korm.rendelettel érvénybe lépett, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel elrendelt veszélyhelyzetet, valamint hatályon kívül helyezték a 203/2022. (VI.8.) Korm.rendeletet (ami ezt a veszélyhelyzetet 2022.10.31-ig írta elő).

Ezzel a lendülettel rögtön -2022.11.01-től kezdődően, 30 napos időtartamra, vagyis 2022.11.30-ig– újra ki is hirdették az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország egész területére a veszélyhelyzetet.

A két rendelet -a májusban, és a most kihirdetett- között csupán annyi a különbség, hogy most már csak a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét vizsgálják felül folyamatosan, a rendkívüli intézkedések fenntartásának szükségességét viszont már nem.

Ezen kívül az új lakások 5 %-os áfakulcsát 2024.12.31-ig előíró 267/2022. (VII.29.) Korm.rendeletet is hatályon kívül helyezték 2022.11.01-gyel. De nem kell megijedni, meg fog maradni a kedvezményes áfakulcs, csak már nem kormányrendelet, hanem törvény fogja szabályozni (legalábbis ez a terv, de majd akkor lesz biztos, ha megjelenik az őszi törvénycsomag).

{423/2022. (X.28.) Korm.rendelet és 424/2022. (X.28.) Korm.rendelet}

Persze a szokásos ügymenet szerint most is egy csomó kormányrendeletet -amelyek eredetileg 2022.10.31-én hatályon kívül helyeződtek volna- újra hatályba léptettek. Tehát a 2022.11.01-től ismét hatályos rendeletek a következők (csak címszavakban írom le őket, mivel a bennük foglaltakról korábban már részletesen írtam, így Ctrl+F billentyűkombinációval könnyen megtalálhatók):

1. A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (közérdekű adatigénylés csak írásban nyújtható be, és leghamarabb 45 napon belül várhatunk rá választ)
2. A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről szóló 150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet (a pénzforgalmi szolgáltató 12.30-ig nem számíthat fel díjat a munkavállalóval szemben a fel nem használt pénzösszeg terhére)
3. A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (megmarad a rendeletben leírt építőipari termékek „exporttilalma”, bejelentési kötelezettsége)
4. A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 403/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (az exporttilalom alá tartozó építőipari termékek továbbra is EKÁER-kötelezettek)
5. A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (továbbra is fizetniük kell bányajáradékot az érintett bányáknak)
6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 405/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a bányafelügyelet meghatározhatja a legnagyobb kitermelési mennyiséget)
7. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet (az energiamegtakarítási kötelezettséget a kötelezettek 2022.12.31-ig teljesíthetik)
8. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 695/2021. (XII. 13.) Korm. rendelet (09.30-ig kell a kölcsönadott időszakosan felszabadítható párnagázt visszapótolni) No ezt meg minek, hisz szeptember már elmúlt!?
9. A veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet (ez határozza meg, hogy az MVM Mátra Energia Zrt-nek mennyi áramot kell betáplálnia)
10. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet (06.30-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével még a nem kamattámogatott jelzáloghiteleknél sem)
11. A Magyarország 2022. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet (egyes költségvetési szervek szocho-megtakarításáról szól)
12. A veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet (több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadóköteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző távhőszolgáltatókra vonatkozik)
13. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (12.31-ig megmarad a csirke-farhát és társai hatósági ára)
14. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 39/2022. (II. 13.) Korm. rendelet (az üzemanyagok 12.31-ig maradnak hatósági árasak)
15. A hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 57/2022. (II. 28.) Korm. rendelet (a hatósági ár 480,- Ft/liter)
16. A takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos bejelentési eljárásról és kapcsolódó intézkedésekről szóló 83/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (megmarad az exporttilalom a már ismert gabonatermékekre)
17. A kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (a kisbenzinkutak hiteltörlesztési moratóriuma 12.31-ig megmarad, és 2022. februártól 2023. januárig kapnak szocho– és rehab.járulék-kedvezményt)
18. Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (menedékesek foglalkoztatása könnyebb ezen rendelet előírásai alapján)
19. A veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (az ukrán menekülteknek nem kell idegenforgalmi adót fizetniük a veszélyhelyzet végéig)
20. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 88/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (segíti az ukrán menekültek SIM-kártyához jutását)
21. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (ebben van leírva, hogy ki tankolhat hatósági áras üzemanyagot: természetes személy által üzemeltetett járművek, magyar rendszámú 7,5 tonnát meg nem haladó össztömegű tehergépkocsi, traktor, mezőgazdasági erőgép, és ebben határozzák meg a benzinkutak jelentési kötelezettségét)
22. A megyei, fővárosi védelmi bizottságok humanitárius feladatai ellátásáról szóló 95/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (ez a védelmi bizottság feladatait írja le)
23. Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (az Ukrajnából menekülők foglalkoztatásához kérhető 50 %-os, max. 000,- Ft-os lakhatási és utazási támogatás)
24. A veszélyhelyzet során felmerülő egyes gazdálkodási szabályokról szóló 98/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok)
25. A veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet (000,- Ft/fő/nap támogatást igénybe venni a szállásadóknak az ukrán menekültek elszállásolására)
26. A veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet (ez a menedékesek közfoglalkoztatásáról, a kiskorúak neveléséről, ellátásáról, a létfenntartási támogatásról szóló előírásokat tartalmazza)
27. Az Ukrajnából menekült egészségügyi dolgozók magyarországi foglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 121/2022. (III. 28.) Korm. rendelet
28. A veszélyhelyzetre tekintettel az Ukrajna területéről kísérővel érkezett gyermekek gyermekfelügyelettel történő ellátásáról szóló 147/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet
29. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 151/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet (ezen intézmények felszámolását, végelszámolását taglalja)
30. Az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (a menekültek TAJ-számáról, betegellátásáról szól)
31. Az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek foglalkoztatásának támogatásáról szóló 172/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (ezen személyek foglalkoztatásához az NFSZ legfeljebb 12 hónapra 000,- Ft/hó összegű lakhatási és utazási költség támogatást ad, mely kérelemre 12 hónappal meghosszabbítható)
32. Az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek egyes költségvetési szerveknél való foglalkoztatásának támogatásáról szóló 173/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (szintén ezen személyek foglalkoztatásának támogatásáról szól)
33. A politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet
34. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (EFO közteher, cégautóadó, jövedéki adó, NETA megemelése, kiskereskedelmi pótadó)
35. A biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 204/2022. (VI. 11.) Korm. rendelet (OMV üzemanyagot kapott)
36. A sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet (nem kell közterület-használati hozzájárulást kérni, ha az ukrán helyzetről tájékoztatnak)
37. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 212/2022. (VI. 15.) Korm. rendelet (árszabályozási ciklus meghatározása)
38. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 216/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (álláskeresők, gyermeket vállalók, nyugdíjasok, közfoglalkoztatottak hitelfizetési moratóriuma 12.31-ig tart)
39. A veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (áram és gáz egyetemes szolgáltatás szabályai)
40. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 221/2022. (VI. 21.) Korm. rendelet (áramszolgáltató tulajdonosi korlátai)
41. Egyes államháztartási szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 224/2022. (VI. 22.) Korm. rendelet (sajtótermék közterület-használati díjmentessége)
42. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 228/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet (áram rendszerhasználati díj évenkénti megállapítása)
43. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezetek működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló 230/2022. (VI. 28.) Korm. (energetikai iparágak állami felügyelet alá vonása)
44. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet
45. A veszélyhelyzet alatt az ukrán állampolgárok egyes társadalombiztosítási ellátásainak egyszerűsítéséről szóló 246/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet (ukrán állampolgárok táppénze)
46. A közfoglalkoztatási jogviszony veszélyhelyzet alatti időtartamáról szóló 247/2022. (VII. 11.) Korm. rendelet (a közfoglalkoztatási jogviszony meghaladhatja a 10 évet)
47. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet
48. A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 254/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet
49. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet során történő eltérő alkalmazásáról szóló 255/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet (2022.12.31-ig nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni)
50. Egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (vallási közösségek földgázellátásának ára)
51. A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (földgáz legmagasabb beszerzési ára)
52. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 262/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet
53. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 263/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet (felszámolókat érintő szabályok)
54. Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (megkaphatják nyugdíjukat is a nyugdíj mellett közalkalmazottként dolgozók)
55. Az öregségi nyugdíj es egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételekről szóló 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (a szociális, gyermekjóléti, köznevelési intézményben dolgozó nyugdíjasok is megkaphatják a nyugdíjukat)
56. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseinek a veszélyhelyzet során történő eltérő alkalmazásáról szóló 271/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet
57. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 272/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet
58. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 273/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet
59. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 275/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (Sberbank megszűnése miatti rendelkezés)
60. A biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 280/2022. (VII. 30.) Korm. rendelet
61. A veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelettel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 281/2022. (VIII. 1.) Korm. rendelet (mikrovállalkozások földgázellátásánál az egyetemes szolgáltatás mennyisége)
62. Egyes államháztartási szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról és a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 282/2022. (VIII. 1.) Korm. rendelet
63. A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet (fakivágási tilalom feloldása)
64. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény eltérő alkalmazásáról szóló 288/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet (áram– és gázszámlák kinézete változik)
65. A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet (a rezsivédett áram- és gázellátás biztosítása állami közfeladat)
66. A nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló kormányrendelet eltérő alkalmazásáról szóló 290/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet (nagycsaládosok földgáz-árkedvezménye)
67. A hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 292/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelet (fizetési moratórium 12.31-ig munkanélkülieknek, gyermeket nevelőknek, nyugdíjasoknak és közfoglalkoztatottaknak)
68. A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (társasházak napkollektor-telepítése)
69. Az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (tűzifa export bejelentési kötelezettsége)
70. Egyes fogyasztók által használt gyógyászati segédeszközök villamosenergia-fogyasztásának támogatásáról szóló 295/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (elektromos kerekesszék, moped áramkedvezménye)
71. Egyes rendészeti jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 296/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet
72. Egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tevő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (új katával, ekhoval kapcsolatos rendelkezések)
73. A társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a tao EUR-ban és USD-ben is fizethető)
74. A köznevelési és szakképzési intézményben ideiglenes védelemre jogosult tanulók fejlesztésének, nevelésének oktatásának megvalósítása érdekében szükséges finanszírozásról szóló 299/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet
75. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 302/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (hálózati engedélyesre –áramszolgáltatóra– vonatkozó előírások)
76. A veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 320/2022. (VIII. 18.) Korm. rendelet (kormányhivatalok feladatai)
77. Egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 342/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (költségvetési szervek földgázfogyasztásának korlátozása)
78. A Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 343/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (szén exporttilalma)
79. A veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára)
80. A veszélyhelyzet ideje alatt a vállalkozások folyamatos energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 348/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet (áram- és gáz szerződéskötés esetén korlátos biztosítéknyújtás)
81. Egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (közintézmények léghőmérsékletének korlátozása)
82. Egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló 354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (költségvetési szervek földgázfelhasználásának korlátozása)
83. Az állami erdészeti társaságok általi tűzifa alapanyag lakossági forgalmazásának egyes kérdéseiről szóló 355/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (hatósági áras tűzifa)
84. Egyes közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogok veszélyhelyzet idején történő gyakorlásáról szóló 356/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (Operatív Törzs feljegyzései nem nyilvánosak)
85. A közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet
86. Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet, valamint a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK tanácsi rendelet alapján kiadható diplomáciai mentességi igazolás kiállításával kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 358/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet
87. A veszélyhelyzet ideje alatt a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény hatálya alá tartozó kihelyezettek, külképviseletek által foglalkoztatott házastársak és ösztöndíjas vendégoktatók részére járó devizaárfolyam-kompenzáció megállapításáról szóló 359/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet
88. A helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet (a hipát is lehet EUR-ban vagy USD-ben fizetni)
89. A 2022/2023. tanév rendjére alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 368/2022. (IX.29.) Korm. rendelet (nincs őszi szünet, hosszabb a téli szünet)
90. Kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (a hivatalok 2022.12.22.-2023.01.06. között zárva lesznek)
91. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 370/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet
92. A veszélyhelyzetre tekintettel egyes felszámolási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 371/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kifogása)
93. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról es az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 379/2022. (X. 5.) Korm. rendelet
94. A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet (fel nem használt SZÉP-kártya díja)
95. A veszélyhelyzetre tekintettel egyes rendelkezések alkalmazásának a Rezsivédelmi Alap növelése érdekében történő felfüggesztéséről szóló 387/2022. (X. 14.) Korm. rendelet (játékadót nem kell játékosvédelmi vagy karitatív célra fordítani)
96. A veszélyhelyzeti átmeneti földgázellátás biztosításáról szóló 388/2022. (X. 14.) Korm. rendelet (földgázmenedékesekre vonatkozó szabályok)
97. A koncesszor, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek meghatározásával, díjjavaslat elkészítésével kapcsolatos rendeletalkotás, valamint módszertani útmutató közzétételére a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó szabályokról szóló 392/2022. (X. 18.) Korm. rendelet
98. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 393/2022. (X. 19.) Korm. rendelet
99. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 401/2022. (X. 21.) Korm. rendelet (bányavállalkozók kitermelés megkezdésének elhalasztása miatt nincs jogkövetkezmény)
100. A veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről szóló 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet (10.31-ig beadott igény esetén lehet feltáplálni az áramot)
101. A veszélyhelyzet idejen a naperőművek hálózati csatlakozásának gyorsításához szükséges intézkedésekről és a mikrogridek létrehozásáról szóló 414/2022. (X. 26.) Korm. rendelet (magánvezeték létesítése)
102. A veszélyhelyzetre tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintő negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 415/2022. (X. 26.) Korm. rendelet (KKV-k kamatlába)
103. Az egyes egészségügyi ellátásokhoz való hatékonyabb hozzáférést elősegítő veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 417/2022. (X. 27.) Korm. rendelet (COVID-teszt nem csak gyógyszertárban árulható)
104. A rehabilitációs foglalkoztatás veszélyhelyzeti működéséről szóló 418/2022. (X. 27.) Korm. rendelet (megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása)
105. Az Ukrajna területen fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzet során az egyes sportlétesítmények üzemeltetésének felfüggesztésével összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 419/2022. (X. 27.) Korm. rendelet (sportlétesítményekben lehet melegebb 18 Celsius-foknál)
106. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes államháztartási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 420/2022. (X. 27.) Korm. rendelet (egyházak támogatásának átadása)
107. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti díjazás kifizetésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 422/2022. (X. 27.) Korm. rendelet

Még néhány nyalánkság:

• A veszélyhelyzet ideje alatt nem alkalmazhatóak a 2021. évi CXXX. törvényben a folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályaira vonatkozó szabályok
• Nem lép hatályba a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020 (XI.25.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 383/2022. (X.10.) Korm.rendelet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre is csak írásban lehet közérdekű adatigénylést benyújtani.

{425/2022. (X.28.) Korm.rendelet}

Az egyházi jogi személyek részére nyújtott, de részben vagy egészben fel nem használt költségvetési támogatást 2022.10.28-tól a támogató hozzájárulásával másik támogatásban meghatározott fejlesztési vagy beruházási célra is fel lehet használni, valamint az ugyanazon egyházhoz tartozó másik egyházi jogi személynek is át lehet adni, ha a veszélyhelyzet miatt a támogatás felhasználása tartós akadályba ütközik.

{420/2022. (X.27.) Korm.rendelet}

A 2022.09.26-i bejegyzésemben írtam arról, hogy mely intézményekben nem lehet magasabb a hőmérséklet 18 Celsius-foknál, illetve melyek azok, ahol legalább 20 Celsius-foknak kell lennie. Most (2022.10.28-tól) magasabb hőmérséklet biztosítását engedik meg egyes sportlétesítmények esetében. Pontosabban:

• olyan sportlétesítményekben, amelyekben az edzés és verseny körülményeire való tekintettel 18 Celsius-foknál magasabb léghőmérséklet biztosítása szükséges, vagy
• a sportlétesítmény nem üzleti célú közösségi, szabadidős vagy kereskedelmi célú szálláshely-szolgáltatást is biztosít,

magasabb lehet a hőmérséklet 18 Celsius-foknál (a felső határ nincs megszabva).

{353/2022. (IX.19.) Korm.rendeletet módosító 421/2022. (X.27.) Korm.rendelet}

Az alábbi sportlétesítmények üzemeltetői kötelesek 2022.10.28-tól a sportpolitikáért felelős miniszternek (honvédelmi miniszter) bejelenteni az üzemeltetés tervezett felfüggesztését 10 munkanappal a felfüggesztés előtt, illetve ha ennél később jut a tudomására, akkor legkésőbb a tudomásra jutást követő első munkanapon:

• állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaságok;
• központi költségvetési forrásból megvalósított vagy működtetett sportlétesítmények;
• közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok;
• sportakadémiák, kiemelt régiós alközpontok;
• sporttevékenység végzésére alkalmas helyiséggel rendelkező köznevelési és felsőoktatási intézmények;
• sportlétesítményt üzemeltető állami és önkormányzati szervezetek.

Az iskoláknak a bejelentést akkor kell megtenniük, ha a tornatermet a 2021/2022-es tanév 2. félévében az iskolán kívüli szervezet vagy személy sporttevékenység vagy sportrendezvény céljára igénybe vette

{419/2022. (X.27.) Korm.rendelet}

Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató a fűtési idényben (2022.10.15.-2023.04.15. között) nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, akkor a veszélyhelyzetre való tekintettel

• nem vonják vissza az akkreditációs tanúsítványát akkor sem, ha az állásidő meghaladja a 30 munkanapot a megváltozott munkaképességű munkavállalók 30%-ánál magasabb létszám esetében;
• nem kell havi átlag 30 perces rehabilitációs foglalkozást tartania;
• az 1000 fő feletti megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatóknál nem kell rehabilitációs tanácsadói és mentori tevékenységet végezni;
• megkapja a bérköltség-támogatást a havi átlagban napi 4 órát el nem érő munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is, valamint akkor is, ha nem teljesíti az akkreditációs feltételeket, vagy a rehabilitációs tervben meghatározott feltételeket, illetve akkor is, ha nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének;
• a teljes havi keretösszeg felhasználásának nem feltétele, hogy a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalókat havi átlagban legalább napi 4 órában foglalkoztassa (nincs időarányos csökkentés sem);
• munkaidőkeretben való foglalkoztatás esetén nem feltétel, hogy a munkavégzés időtartama elérje az átlagos napi munkavégzés időtartamát.

A 2022.10.28-tól hatályos rendelet szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához járó bér- és többletköltség-támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a keret- és támogatási szerződéssel rendelkező akkreditált munkáltatónál 2022.10.27-én vagy 2023. évre vonatkozóan 2023.01.31-ig megkötött munkaszerződéssel és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeznek, és a fűtési idény alatt (2022.10.15.-2023.04.15. között) is fennáll a munkaviszonyuk.

{418/2022. (X.27.) Korm.rendelet}

Veszélyhelyzeti intézkedés született az egyes egészségügyi ellátásokhoz való hatékonyabb hozzáférés elősegítéséről. Ki gondolná, hogy mi van benne! A 2022.10.28-tól hatályos szöveg szerint:

• A személyes adatokat, az önrendelkezési nyilvántartás bejegyzéseit, az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halálát követő 10 év elteltével törlik.
• A gyógyszerek engedélyeinek érvényességi ideje különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből, kérelmenként legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.
• A SARS-CoV-2 kimutatására szánt antigén gyorsteszt ezután már nem csak gyógyszertárakban forgalmazható, hanem olyan gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál is, amelyek nem rendelkeznek gyógyszertári működési engedéllyel (pl. drogériák).

{417/2022. (X.27.) Korm.rendelet}

Kivették a PM rendeletből a szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatást. Helyette 2022.10.27-től a „Válságtámogatás” szabályait írták bele, mely vissza nem térítendő állami támogatást hitel és tőke formájában azok a vállalkozások kaphatják, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik.

{9/2018. (X.19.) PM rendeletet módosító 7/2022. (X.26.) PM rendelet}

A beruházás ösztönzéséről szóló rendeletbe beleírták, hogy mi minősül az energiahatékonysági beruházás megkezdésének (a megrendelés első visszavonhatatlan kötelezettségvállalásának időpontja azzal, hogy nem minősül megkezdett beruházásnak, ha a támogatási kérelem benyújtása előtt energetikai audit, beruházási műszaki vagy kiviteli terv készül, vagy a szükséges engedélyeket beszerzik), illetve a megújuló energia termelési beruházást nem minősül megkezdettnek, ha a támogatási kérelem benyújtása előtt készen van a beruházási műszaki vagy kiviteli terv, vagy az előzetes engedélyeket beszerezték.

Külön fejezetet írtak a rendeletbe az energiahatékonysági, valamint a megújuló energia termelési beruházási, valamint a korlátozott összegű támogatások speciális rendelkezéseiről, úgyhogy ha valaki ilyet tervez, az feltétlenül olvassa el a rendelet 2022. 10.27-től hatályos szövegét. Még mielőtt mindenki fellelkesülne: a támogatást csak olyan nagyvállalkozásnak adják, aki legalább 500 ezer eurós (vagyis kb. 210 millió Ft-os) beruházást hajt végre.

{210/2014. (VIII.27.) Korm.rendeletet módosító 416/2022. (X.26.) Korm.rendelet}

A KKV-k (mikro-, kis-, és középvállalkozások) által felvett, állami támogatással nem érintett, változó kamatozású, forint alapú hitel- és kölcsönszerződései, illetve pénzügyi lízingszerződései (kivéve a folyószámlahitelt) esetében 2022.11.15-től 2023.06.30-ig terjedő időszakban a kamatláb nem lehet magasabb, mint a 2022.06.28-án érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatláb. Ráadásul a tőke- és kamattartozást nem lehet a 2022.11.15.-2023.06.30. közötti időszakban nem teljesített kamat összegével megnövelni. A kamatláb változásáról a 2022.11.15. után megkötött szerződéseknél a fordulónapig, az ez előtt megkötött szerződéseknél pedig 2022.11.15-ig kell a pénzintézetnek tájékoztatnia az adóst.

{415/2022. (X.26.) Korm.rendelet}

A 2022.10.31. előtti igénybejelentések alapján megvalósított háztartási méretű kiserőművek (pl. napelem, házi szélerőmű) még feltáplálhatnak a közcélú hálózatra. Az ez után érkező igénybejelentéseknél ideiglenesen (vagyis ki tudja meddig) már nem lehetséges a villamos energia hálózatba történő feltáplálása. Viszont ha valaki 2022.10.31. után jelenti be az igényét, és igazolja, hogy az áramszolgáltató hibája miatt nem tudta ezt korábban beadni, akkor az ő igényét még figyelembe veszik. Érdemes lesz majd a TIM rendeleteit figyelni, mivel ha újra lehetséges lesz a feltáplálás, akkor azt a technológiai és ipari miniszter fogja rendeletben megengedni.

{413/2022. (X.26.) Korm.rendelet}

Az előző hírhez szorosan kapcsolódik, hogy 2022.10.27-től a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó aktív felhasználó magánvezetéket létesíthet a felhasználási helyén belül abból a célból, hogy az általa termelt villamos energiát a magánvezetékhez csatlakozó más felhasználóval vagy vételezővel megossza. Ebben az esetben a részére kiállított áramszámlán nem kell elkülönítve feltüntetni az áram beszerzési átlagárát és egyéb díjakat.

A legfeljebb 10,8 kVA csatlakozási teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetén a hálózati engedélyes (áramszolgáltató) a műszaki tervet 3 munkanapon belül elbírálja. De csak akkor, ha az áramtermelő berendezés teljesítménye nem haladja meg az igény benyújtásakor meglévő teljesítményt, és az igénybejelentést az áramszolgáltató elektronikus felületén nyújtják be.

A 10,8 – 50 kVA csatlakozási teljesítményű háztartási méretű kiserőművek telepítését, a csatlakozási pontig a szükséges átalakításokat, valamint a mérőszekrény kiépítését megkezdheti az igénybejelentő, de csak saját kockázatára, és csak akkor, ha a berendezés teljesítménye nem haladja meg az igény benyújtásakor meglévő teljesítményt.

{414/2022. (X.26.) Korm.rendelet}

Még hatályba sem lépett a 2022.11.01-től érvényes védelmi és biztonsági tevékenység összehangolásáról szóló törvény, de már módosították. Így már azzal a kikötéssel lép hatályba, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítását maximum 180 napos időtartamra kezdeményezheti a Kormány.

{2021. évi XCIII. törvényt módosító 2022. évi XXXII. törvény}

A Magyar Közlöny 173. számának 7073.- oldalain megjelent az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosítása. Ebben írják le, hogy egyes intézmények (Gazdasági Versenyhivatal, Médiatanács, Állami Számvevőszék, Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság, Alkotmánybíróság, Ügyészség, Költségvetési Tanács, Országgyűlés, Nemzeti Választási Iroda, MNB, Nemzeti Emlékezet Bizottság, Közbeszerzési Tanács, vagyonkezelő alapítvány) vezetői, tagjai, a köztársasági elnök, az alapvető jogok biztosa, a képviselők meddig kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni és azokban milyen adatoknak kell szerepelni.

{2022. évi XXXI. törvény}

Megjelent a NAV 2022. november hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 650,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 748,- Ft/l
• Keverék: 530,- Ft/l
• LPG autógáz: 399,- Ft/l

Többször felmerült már kérdésként, hogy kiküldetés esetén a hatósági, vagy a piaci árat kell-e figyelembe venni. Nos erre vonatkozóan kötelező előírást nem találtam, csak az szerepel az előírások között, hogy „a NAV által közzétett üzemanyagár” alkalmazandó. Véleményem szerint az elszámolásoknál azt az üzemanyagárat kell figyelembe venni, amelyikkel az adott járművet meg tudják tankolni. Vagyis ha magánszemély tulajdonában álló gépjárműre számolunk el például kiküldetési költségtérítést, akkor a hatósági árszabás szerinti összeggel kell számolni.

{Hivatalos Értesítő 2022.10.25-én megjelent 62. száma}

A belügyminiszter közleményben tette közzé, hogy az ország egész területén a tartós vízhiányos időszak vége 2022.10.31. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. No ennek most vége.

{Hivatalos Értesítő 2022.10.25-i 62. szám 4961. oldal}

Az SZTFH pályázatot írt ki több bánya (Bátonyterenye, Hódmezővásárhely, Kisbucsa, Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Mindszent) bányászati jogának megszerzésére. A pályázatok benyújtási határideje 2022.11.24.

{Hivatalos Értesítő 2022.10.25-i 62. szám 4953.-4957. oldal}

Ha valakit érdekel a Magyar Nemzeti Bank 2022.10.11-től alkalmazandó Szervezeti és Működési Szabályzata, akkor a Hivatalos Értesítő 2022.10.25-én megjelent 62. számában elolvashatja. (A 129 oldalas iromány tartalmazza a teljes szervezeti struktúrát, az egyes igazgatóságok, főosztályok, osztályok, tisztségviselők feladatainak, jogköreinek leírását.)

{4/2022. (X.25.) MNB utasítás

2022.10.24.

Változnak 2022.12.03-tól a személytaxi-szolgáltatást, személyszállító szolgáltatást végzők egyes bírságai. Ezután az alábbi bírságokat kell fizetniük (az eddig meglévők mellett):

• Ha a diszpécserszolgálat személytaxi-szolgáltatás végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel nem rendelkező vállalkozással köt diszpécserszolgáltatási szerződést, vagy közvetít, szervez részére személyszállítási feladatot, akkor 300.000,- Ft bírságra számíthat.
• Ha a személytaxi-szolgáltatást folytató vállalkozás (szállító) diszpécserszolgálati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkező vállalkozással köt diszpécserszolgáltatási szerződést, vagy igénybe veszi a közvetítői, szervezői szolgáltatását, akkor ezért 300.000,- Ft-ra büntetik.
• Ha a személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásra kötött szerződést vagy annak hitelesített kivonatát a járművezető nem tudja bemutatni, akkor őt 200.000,- Ft-ra bírságolják.
• Ha a repülőtér üzembentartójával, valamint az autóbusz-állomás, vasúti pályaudvar vagy állomás, továbbá kikötő üzemeltetőjével megkötött, személygépkocsis személyszállító szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést vagy annak hitelesített kivonatát a járművezető nem tudja bemutatni, akkor 200.000,- Ft-ra büntetik.
• A szállító és a járművezető is 600.000,- Ft bírságra számíthat, ha főszolgáltatás részeként vagy ahhoz kapcsolódóan, engedély birtokában végezhető személygépkocsis személyszállító szolgáltatást nyújt főszolgáltatás nélkül, továbbá olyan főszolgáltatás részeként vagy ahhoz kapcsolódóan, aminél személygépkocsis személyszállító szolgáltatás nyújtását jogszabály nem teszi lehetővé.

{156/2009. (VII.29.) Korm.rendeletet módosító 394/2022. (X.19.) Korm.rendelet}

Aki támogatásokban érintett annak a most módosított 8/2016. (III.25.) MvM rendelet érdekes olvasmány lehet. A címe eléggé semmitmondó: „a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról”. Viszont sok, támogatáshoz kapcsolódó fogalom (pl. állami támogatás, csekély összegű (de minimis) támogatás, egy és ugyanazon vállalkozás, energiahatékonyság, hitel, , megváltozott munkaképességű munkavállaló, nehéz helyzetben lévő vállalkozás, támogatástartalom, stb.) leírása megtalálható benne (persze sokszor csak EU-s rendeletekre hivatkozással, de legalább lehet tudni, hol keressük ezek leírását).

A 2022.10.19-től érvényes módosításban belekerült például az is, hogy az EU-szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében melyek a csekély összegű (de minimis) támogatások.

Elindítják a „Regionális beruházási támogatás”-t, melyet KKV vagy nagyvállalkozás kaphat minimum 25 % önerő mellett új tárgyi eszközök (gépek, ingatlanok), immateriális javak beszerzésére, új munkavállalók bérköltségének finanszírozására.

{8/2016. (III.25.) MvM rendeletet módosító 17/2022. (X.18.) MvM rendelet}

2022.10.17.

Az agrárminiszter kiadta a 2022. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról szóló rendeletet.

Az egyes támogatások 2022.10.17-től kifizethető előlegének összege:

• egységes területalapú támogatás: 42.355,- Ft/ha;
• éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás: 23.272,- Ft/ha;
• fiatal mezőgazdasági termelők támogatása: 20.066,- Ft/ha;
• anyajuhtartás támogatása: 8.406,- Ft/db;
• anyatehéntartás támogatása: 42.435,- Ft/db;
• hízottbika-tartás támogatása: 14.084,- Ft/db;
• tejhasznú tehéntartás támogatása: 94.203,- Ft/db;
• cukorrépa termesztés támogatása: 239.777,- Ft/ha;
• rizstermesztés támogatása: 246.767,- Ft/ha;
• ipari zöldségnövény termesztés támogatása: 64.537,- Ft/ha;
• zöldségnövény termesztés támogatása: 66.523,- Ft/ha;
• ipari olajnövény termesztés támogatása: 87.598,- Ft/ha;
• extenzív gyümölcstermesztés támogatása: 78.367,- Ft/ha;
• intenzív gyümölcstermesztés támogatása: 103.157,- Ft/ha;
• szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása: 19.801,- Ft/ha;
• szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása: 52.332,- Ft/ha.

{33/2022. (X.14.) AM rendelet}

A fogyasztónak nyújtott hitelek esetében már év eleje óta van könnyítés. (2022.12.31-ig a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés referencia-kamatláb mértéke nem lehet magasabb, mint a 2021.10.27-én érvényes, valamint a tőke- és kamattartozást nem lehet a még nem teljesített kamat összegével megnövelni). Ezt eddig a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel–szerződésekre, és a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre kellett alkalmazni. 2022.10.15-től egyrészt meghosszabbították a kedvezményes időszakot 2023.06.30-ig, másrészt bekerült a körbe még egy hitelfajta: 2022.11.01-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződések.

{782/2021. (XII.24.) Korm.rendeletet módosító 390/2022. (X.14.) Korm.rendelet}

A földgáz tekintetében egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók (vagyis a lakossági felhasználókon és a max. 20 m3/h kapacitású mikrovállalkozásokon kívül minden gázfelhasználó) nagy részének nincs még érvényes földgázkereskedelmi szerződése. Akinek a földgázellátása 2022.10.01-től nem biztosított, az a rendelet értelmében átmeneti földgázellátásra jogosult 2022.11.01-től 2022.12.31-ig. Számukra a földgázmenedékesként kijelölt földgázkereskedő (MVM Next Zrt.) biztosítja a földgázt, de csak akkor, ha az feltételek teljesülnek.

A pénteken kijött rendelet szerint annak a gázfelhasználónak, akinek nincs érvényes szerződése, keddig (2022.10.18-ig) kell nyilatkozatot tennie az mvmnext.hu oldalon arról, hogy szeretné igénybe venni a földgázellátást (meg kell adni a felhasználó e-mail-címét is, mert csak így lesz érvényes a nyilatkozat). A határidő roppant érdekes, nagyon oda kell figyelni. Ugyanis az MVM-nek ezt a nyilatkozatot 2022.10.18.-án kell feltennie a honlapjára, és ahogy az előbb írtam, a beadási határidő is 2022.10.18. Szóval nagyon résen kell lenni! Ha sikerül beadni a nyilatkozatot, akkor erről az MVM e-mailben értesítést küld a felhasználó által megadott e-mail címre. Nagyon fontos, hogy a földgáz-kereskedelmi szerződés vagy a rendszerhasználati szerződés hiánya miatt csak akkor nem függeszthető fel a földgáz-ellátás, ha ezt a nyilatkozatot sikerült beadni, és erről a visszajelzés is megérkezett. Szóval én javaslom, hogy hétfőn mindenki ellenőrizze le, van-e érvényes földgázkereskedelmi szerződése, vagy esetleg a szolgáltatója üzletszabályzata alapján jogosult-e a földgázellátásra, és ha azt látja, hogy nem, akkor kedden feltétlenül adja be a nyilatkozatot. (Kétség esetén érdemes megpróbálni az MVM-et telefonon elérni. Kell hozzá türelem, de azért nem lehetetlen vállalkozás. A telefonszámok: +36/1 vagy 20 vagy 30 vagy 70 / 474-9999.)

{388/2022. (X.14.) Korm.rendelet}

Nem feltétlenül kell ezzel foglalkozniuk a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeknek, illetve azok szervezeti egységeinek, ugyanis a 2022.10.15-től érvényes módosítás érelmében ők akkor is lakossági fogyasztóként jogosultak földgázellátásra, ha a felhasználási helyen egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház van, és a földgáz vételezése nem kizárólag életvitelszerű lakhatási célt szolgál. Ők 1729 m3/év/mérési pontig (ami 63645 MJ-nak felel meg évente) ugyanúgy olcsóbban kapják a gázt, mint a lakossági fogyasztók.

A rendházak pedig ennél is jobban járnak, ugyanis az elfogyasztott mennyiséget náluk 4 főre számítják (de csak az számít bele a létszámba, aki 2022.10.01-jén ott élt). Tehát ha 2022.10.01-jén mondjuk 8 fő élt a rendházban, akkor a fenti mennyiség kétszeresét kaphatják olcsóbban.

A vallási közösségeknek és a rendházaknak nyilatkozatot kell beadniuk a felhasználási helyen lévő lakás rendeltetési egységekről, valamint az ott életvitelszerűen lakó személyek számáról. Ha ezt beadják, akkor a nyilatkozat benyújtását követő hónap első napjától már kedvezményes árat fizetnek a földgázért. (Trükközni, valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot adni nem éri meg, ugyanis ha kiderül a turpisság, akkor a versenypiaci ár 1,5-szeresét fizettetik meg velük.)

{259/2022. (VII.21.) Korm.rendelet módosításáról szóló 389/2022. (X.14.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzetre tekintettel a játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3 %-át nem kell játékosvédelmi vagy karitatív célra fordítani. Az a Rezsivédelmi Alapba kerül 2022.10.15-től egészen a veszélyhelyzet végéig.

{387/2022. (X.14.) Korm.rendelet}

Hatályát veszíti 2022.12.31-én a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI.25.) Korm.rendelet, így jövőre -a jelenleg érvényes előírás szerint- már nem csak írásban lehet közérdekű adatigénylést benyújtani.

{383/2022. (X.10.) Korm.rendelet}

Viszont a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért 2022.10.13-tól már minimum 10.000,- Ft-ot, maximum 190.000,- Ft-ot kell fizetni (az eddigi 5.000,- Ft helyett).

{301/2016. (IX.30.) Korm.rendelet módosításáról szóló 382/2022. (X.10.) Korm.rendelet}

Létrehoztak egy új államigazgatási szervet: Integritás Hatóság, mely 2022.11.19-én kezdi meg működését. Ez a törvény szerint független hatóság, csak a jogszabályoknak van alárendelve, más személy, szerv által nem utasítható, teljesen befolyásolásmentesen működik. Feladata: fellépni az EU-s forrásokat felhasználókkal, illetve azt ellenőrzőkkel szemben, ha azoknál az EU-s forrásokkal kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció, egyéb jogsértés, szabálytalanság megelőzésében, felderítésében, kijavításában probléma adódik. Eljárása kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján indul el (panaszt, bejelentést bárki névtelenül tehet). Nem járhat el, ha a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati vagy bírósági eljárás van folyamatban. A vizsgálatával kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye, az iratai, tárgyi bizonyítási eszközei nem nyilvánosak, és az általa kezelt adatokat haladéktalanul törli, ha az adatkezelés célja már nem áll fenn.

A Hatóságon belül létrehoznak egy Korrupcióellenes Munkacsoportot (mely elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat lát el), valamint egy Alkalmassági Bizottságot (ez egy véleményező testület).

No és milyen szankciókat alkalmazhat?

• A hatósági eljárás kapcsán ajánlást tehet a vizsgált személy, szervezet számára.
• Az EU-s forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében az eljárás max. 2 hónapos felfüggesztését rendelheti el. Ha ezt nem hajtják végre, vagy a Hatóság kérésére az ajánlatkérők nem adnak tájékoztatást, akkor közigazgatási bírságot szab ki.
• Adatot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, Európai Csalás Elleni Hivatalnak, Európai Ügyészségnek, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció, jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli. Kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását is.

{2022. évi XXVII. törvény}

Egyébként 2022.10.13-tól változott a közbeszerzési eljárásra kötelezettek köre. Innentől közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:

• minisztérium, Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, állam, költségvetési szerv, közalapítvány, helyi önkormányzat, helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács,
• az előzőekben felsorolt szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződése, amely felett az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek, nincs benne közvetlen magántőke-részesedés, és amely éves nettó árbevételének több mint 80 %-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő kontrollja alatt álló más jogi személlyel kötött szerződésből származik (eskü, egyszerűsítettem a szöveget…),
• közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és általa létesített vagy fenntartott jogi személyek.

{2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvény)

2022.10.10.

A SZÉP-kártya szolgáltató (bank) a 365 napon túl fel nem használt összegekre 03.20-án és 09.20-án a fel nem használt összeg 15 %-át (minimum 100,-Ft-ot) díjként számítja fel, melynek fele a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványát illeti. A fel nem használt összegről 90 nappal korábban tájékoztatnia kell a kártyabirtokost. Szóval érdemes elkölteni a SZÉP-kártyán lévő összegeket, ha nem akarunk plusz költségeket.

{381/2022. (X.6.) Korm.rendelet}

A kereskedőknek a tartós adathordozó eszközöket tartalmazó részlegén (honlap esetén annak nyitó felületén) kötelező egy információs táblát közzétenniük 2022.10.13-tól. Aki tartós adathordozó eszközt forgalmaz, az feltétlenül töltse le a QR-kódot is tartalmazó tájékoztatót a rendeletből, vagy a Magyar Közlöny 161. számából, mert pontosan ennek kell a táblán szerepelnie.

{378/2022. (X.5.) Korm.rendelet}

A nyugdíjakat, nyugdíjjellegű ellátásokat (pl. árvaellátás, rokkantsági és rehabilitációs ellátás) 2022.11.01-től, ám 2022.01.01-ig visszamenő hatállyal 4,5 %-kal emelik, melyet a novemberi nyugdíjakkal együtt fizetnek ki.

{375/2022. (X.5.) Korm.rendelet}

Ezen kívül a fent említett személyek nyugdíjprémiumot is kapnak. Mértéke a GDP várható növekedésének 0,5-del csökkentett értéke. (Szóval kapnak valami minimális összeget, kb. 5 %-ot.)

{376/2022. (X.5.) Korm.rendelet}

A területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó támogatásokról jelent meg rendelet. Mivel nagyon sok információ van benne, amelynek legnagyobb része fontos, így csak azt írom le, hogy mely támogatási formák esetében érdemes elolvasni a rendeletet:

• regionális beruházási támogatás,
• kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás,
• kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,
• induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,
• kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás,
• kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
• kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,
• eljárási innováció és szervezési innováció támogatása,
• képzési támogatás,
• hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás,
• energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
• épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás,
• megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás,
• szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás,
• a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
• sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás,
• a helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
• mezőgazdasági csekély összegű támogatás.

A rendelet ugyan csak 2022.10.04-től hatályos, de a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Ajánlom figyelmetekbe a palyazat.gov.hu oldalt, ahol az egyes támogatásokról részletesebb információk érhetőek el.

{1/2022. (X.3.) TFM rendelet}

2022.10.03.

Van egy újabb tervünk: „Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve” (HET). Az erről szóló rendeletben a HET intézményrendszerét, azok feladatait, működését, a támogatási rendszert, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését, a pénzügyi lebonyolítási rendszert, a szabálytalanságkezelést, jogorvoslatot, követeléskezelést, HET ellenőrzési tevékenységét, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, projektindító támogatásokat, a HEA (Nemzeti Helyreállítási Alap) hatásköri szabályait, a Felzárkózó Település Program szabályait, az ARACHNE kockázatértékelő eszközt írták le igen részletesen, 157 oldalon keresztül. Előfordulhat, hogy az igényelt támogatásokkal kapcsolatban még szükségünk lesz rá, úgyhogy nem árt megjegyezni a számát.

{373/2022. (IX.30.) Korm.rendelet}

Azoknak a tartalékköteles hitelintézeteknek, akik kötelezőtartalék-kötelezettség teljesítéséhez forint pénzforgalmi számlát vezetnek, jó tudni, hogy a P37 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal 2022.10. hónapra vonatkozóan kell teljesíteniük a rendelet 2022.10.01-gyel módosított 2. sz. melléklete szerinti formában.

{54/2021. (XI.23.) MNB rendelet módosításáról szóló 44/2022. (IX.30.) MNB rendelet}

A külön kezelt intézmény a távhőszolgáltatásért a távhőszolgáltatónak a rendeletmódosítás 4. számú melléklete szerinti önköltségi hődíjat fizet 2022.10.01-től.

{50/2011. (IX.30.) NFM rendelet módosításáról szóló 20/2022. (IX.30.) TIM rendelet}

Az MVM Next Zrt. a földgázt 2022. IV. negyedévében 9,435 Ft/kWh áron veheti meg az MVM CEEnergy Zrt-től (07-08. hónapokban az ár 4,731 Ft/kWh volt, szeptemberben pedig 24,313 Ft/kWh). Ezt a gáz az MVM CEEnergy Kft. egyébként 3,222 Ft/kWh áron kapja.

{67/2016. (XII.29.) NFM rendelet módosításáról szóló 21/2022. (IX.30.) TIM rendelet}

Megjelent a rendelet a felszámolóbiztosok, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők, valamint a szerkezetátalakítási szakértők igazolványáról szóló rendelet a Magyar Közlöny 159. számának 6558. oldalán. Az igazolványok 5 évig érvényesek, az SZTFH adja ki őket

{39/2022. (IX.30.) SZTFH rendelet)

Megváltoztatták a dohányboltban forgalmazható termékek, nyújtható szolgáltatások körét. 2022.10.01-től az alábbiakat lehet értékesíteni a dohányboltokban:

• dohánytermék, cigarettahüvely, cigarettapapír, dohánylevél-töltő, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékei, dohányterméket kiegészítő termék (gyújtóeszköz, pipa, vízipipa), illetve az ezek használatához kapcsolódó termékek, alkatrészek (pl. tűzkő) – ez a 2012. évi CXXXIV. tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékkör;
• szerencsejáték tv. szerint szabályozott sorsolásos játék és fogadás (totó, lottó, kaparós sorsjegy) bonyolításával kapcsolatos ügynöki értékesítési tevékenység;
• szeszesital, energiaital, csomagolt kávé, tea (ideértve az azonnal oldódó kávékivonatot és teát is);
• helyben fogyasztható kávé, tea, folyékony csokoládé, és az ezek fogyasztásához szükséges kiegészítő termékek (pl. cukor, tejpor);
• ásványvíz, üdítőital, ízesített tejkészítmény, hűtés nélkül eltartható tejital);
• fagylalt, jégkrém (kakaótartalommal is);
• újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány;
• rágógumi, ízesített cukorka, mentolos lapocska, más cukorkaáru;
• tömegközlekedési eszközök vonaljegye (gyűjtőjegye);
• papír zsebkendő;
• elektronikai eszközök töltéséhez, üzemszerű működéséhez használatos elem, akkumulátor, töltőeszköz;
• a dohányboltban forgalmazható termékek fogyasztók általi átvételére, szállítására szolgáló csomagolóeszköz, hordtasak vagy hordtáska;
• mobiltelefon egyenlegének feltöltése, előre fizetett díjú előfizetői mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése;
• termékek vagy szolgáltatások bolton belüli reklámozása (kivéve az első „bajusznál” felsorolt termékek reklámját);
• a dohányboltban forgalmazható termékekből keletkező hulladékok gyűjtése.

{36/2022. (IX.30.) SZTFH rendelet}

A dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének keretében az SZTFH csomagolási egység és gyűjtőcsomagolás szintű egyedi azonosító kibocsátásához Dohánytermék Azonosító Kibocsátó Informatikai Rendszert (DAKIR) üzemeltet. A dohánytermék gyártójának, importőrének és az azonosítókibocsátást kérelmező megrendelőnek 2022.10.01-től szerződést kell kötni a DAKIR-hoz való hozzáférés biztosítására.

{35/2022. (IX.30.) SZTFH rendelet}

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gazdálkodási, pénzügyi folyamataiban részt vevők kötelezettségvállalásáról, pénzügyi ellenjegyzésről, teljesítésigazolásról, érvényesítésről és utalványozásról jelent meg utasítás a Hivatalos Értesítő 2022.09.30-i számának 4657. oldalán.

{8/2022. (IX.30.) SZTNH utasítás}

Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) adatai megváltoztak. Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50., adószáma: 15846853-2-43. Ezen kívül a szervezete is átalakult kissé. A módosítás a Hivatalos Értesítő 2022.09.30-i 58-as számában található.

{1/2021. (X.1.) SZTFH utasítás módosításáról szóló 4/2022. (IX.30.) SZTFH utasítás}

Az építési és beruházási miniszternek is nagyon fontos a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok megismerésének szabályozása, ezért a Hivatalos Értesítő 2022.09.30-i 58-as számában közzétette az ezzel kapcsolatos 39 oldalas utasítását.

{4/2022. (IX.30.) ÉBM utasítás}

Az Állami Számvevőszék elnöke is 27 oldalas utasításba foglalta az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az adatain kívül beleírta a feladatokat, hatásköröket, a szervezet felépítését, működésének és tevékenységének rendjét. Ebből talán a feladatok, hatáskörök lehetnek érdekesek. Az ÁSZ alapfeladata a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése. Az ellenőrzés-szakmai szabályokat és módszereket a honlapján teszi közzé.

{4/2022. IX.30.) ÁSZ utasítás}

Nyilván az országos rendőrfőkapitány sem maradhatott ki, úgyhogy ő az ORFK Szervezeti és Működési Szabályzatának 6 oldalas módosítását rakta bele ebbe a Hivatalos Értesítőbe (a szervezet felépítése változott).

{20/2015. (IX.10.) ORFK utasítás módosításáról szóló 31/2022. (IX.30.) ORFK utasítás}

A CSOK kamata, késedelmi kamata 2022.10.01-től maximum 5 % lehet (ha a Ptk. szerinti jegybanki alapkamat ennél magasabb – márpedig mostanában biztosan az lesz).

Örökbefogadás esetén az erről szóló határozatot a hitelintézet felé a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejártát követő 90 napon belül kell bemutatni (eddig előtte kellett).

{a 16/2016. (II.10.) Korm.rendelet, és a 17/2016. II.10.) Korm.rendelet módosításáról szóló 372/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

A külképviseletek kivételével igazgatási szünet lesz 2022.12.22-től 2023.01.06-ig a központi kormányzati igazgatási szerveknél (Kormány, minisztérium, KSH, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) ezek területi, helyi szerveinél, illetve a területi kormányzati igazgatási szerveknél (Kormányhivatalok). Még ügyelet sem lesz (nem kell biztosítani az ügyfélszolgálatokon a folyamatos feladatellátást), csak a biztonsági őröknek és a karbantartóknak kell bemenniük.

Az ügyintézési határidők meghosszabbodnak az igazgatási szünet időtartamával, vagyis az ezen időszakra eső határidők 16 nappal hosszabbak lesznek.

A közigazgatásban dolgozókat szabadságra küldik. Ha idénre már nincs elegendő szabadságuk, akkor a 2023. évi szabadságukból kell kivenniük az idei évre szükséges napokat.

Vagyis idén utoljára 2022.12.21-én (szerdán), jövőre pedig először 2023.01.09-én (hétfőn) lehet majd a hivatalokban ügyet intézni. (Jó hír: karácsony környékén biztosan nem fog senkit felhívni a KSH-s ügyintéző egy iszonyatosan fontos statisztika azonnali beadásáért.)

{369/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

Megváltozott a tanév és a tanítási szünet rendje is:

• Az iskolákban a téli szünet 2022.12.22-től (csütörtök) 2023.01.08-ig (vasárnap) tart.
• A tanítási év utolsó tanítási napja 2023.06.16. (péntek) lesz.
• Nem lesz őszi szünet (még a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolákban sem).

{368/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

Meghosszabbították 2022.12.31-ig a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó étolaj, a házi sertés comb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 %-os UHT tej hatósági áras voltát, így a már 2022.02.01. óta meglévő hatósági ár az év végéig megmarad.

{6/2022. (I.14.) Korm.rendelet módosításáról szóló 367/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

Ehhez kapcsolódóan megváltozott az ÁRSTOP tábla is, mindet ki kell cserélni. („Az árstop 2022. február 1-től október 1-ig tart.” szöveg helyett „Az árstop 2022. február 1-től december 31-ig tart.” szövegnek kell szerepelnie.) Az új ÁRSTOP feliratok a már jól megszokott oldalról tölthetőek le:

www.kormany.hu/arstop

{3/2022. (I.26.) MK rendelet módosításáról szóló 12/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

Az üzemanyagok hatósági áron történő értékesítésének kötelezettségét is 2022.12.31-ig hosszabbították meg, így a természetes személy üzemeltetésében lévő járművekbe, traktorokba, mezőgazdasági erőgépekbe továbbra is a piaci árnál olcsóbban (480,- Ft/l áron) lehet tankolni. Ugyancsak év végéig üzemeltetheti a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az általa átvett benzinkutakat.

{a 39/2022. (II.13.) Korm.rendelet és a 57/2022. (II.28.) Korm.rendelet módosításáról szóló 367/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

Meghosszabbították az üzemanyagtöltő állomások kedvezményeit:

• a hiteltörlesztési moratóriumuk 2022.12.31-ig tart (nem kell a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettséget teljesíteniük a pénzintézet felé, ha ezt kérik);
• a szocho-kedvezményt -töltőállomásonként max. 4 fő jövedelme után- 2022. februártól kapják, melyet a módosítás szerint még a 2023. januári szocho-fizetésnél is igénybe vehetik;
• rehabilitációs hozzájárulást és arra előleget 2022. évben egyáltalán nem fizetnek;
• az előzőekért cserébe rendes felmondással nem szüntetheti meg dolgozói munkaviszonyát 2023.01.31-ig.
• ha az államtól vagy az önkormányzattól, illetve ezek gazdasági társaságaitól bérlik az üzemanyagtöltő helyiségeit, akkor 2022.03. hónaptól 2022.12. hónapig nem fizetnek bérleti díjat (decemberre sem);
• a MEKH által 2022. évre meghatározott energiamegtakarítási kötelezettség 83 %-ának teljesítésére vonatkozó kötelezettség alól mentesül (az eddig 58 % helyett).

A kőolajterméket értékesítő kereskedőknek 2022. évben nem kell alkalmazniuk a 816/2021. (XII.28.) Korm.rendelet előírásait, vagyis nem kell arányosan megosztania a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételét.

{84/2022. (III.15.) Korm.rendelet módosításáról szóló 367/2022. (IX.29.) Korm.rendelet}

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek (TÉSZ) 2022.12.31-én túlnyúló időszakra jóváhagyott operatív programját vagy annak módosítását 2022.10.31-ig kell benyújtani a minisztérium honlapján közzétett formátumban.

{50/2017. (X.10.) FM rendelet módosításáról szóló 32/2022. (IX.27.) AM rendelet}

A méhészeket érintheti érzékenyen, hogy a 2022.08.01.-2022.12.31. közötti -meghosszabbított III. végrehajtási- időszakban 2022.09.30-tól nem vehetők igénybe a rendelet szerinti alábbi támogatások:

• bemutató méhészetek látogatására;
• varroa atka, nozematózis, és egyéb kártevők, betegségek elleni gyógyszeres védekezésre;
• varroa atka elleni alternatív védekezésre;
• méhbetegségek felismeréséhez és a védekezéshez szükséges ismeretek átadása érdekében megtartott képzésekre;
• petéző, párzatlan méhanyák és anyabölcsök vásárlására;
• piacmonitoringra;
• pergetés előtti fiókos mézeskeret kiemelő eszköz, mézszivattyú, kerettartó állvány, fedelező állvány, fedelező kád, fedelező láda, mézkimelegítő készülék, kompresszor, kerethuzalozó kapocsbelövő vagy kapocsbelövő, virágpor szárító, virágpor tisztító, külső virágporszedő, 120 literes műanyag méztároló hordó, mézszűrő kád, melegvizes magasnyomású mosó beszerzésére;
• az OMME tagszervezetek kommunikációját és működését segítő eszközök (fénymásoló, nyomtató, szkenner, projektor, számítástechnikai kellékanyagok) beszerzésére;
• az OMME részére ingatlan tartós bérlésére, rezsiköltségére, irodabútorok vásárlására;
• vándoroltatáshoz szükséges új eszközök közül a szívó-fúvó gép, benzinmotoros fűkasza, bozótvágó, áramfejlesztő, csörlő, kézi hidraulikus emelő, táv-kaptármérleg, robbanómotoros szivattyú, méhes vagyonvédelmi rendszer, kaptárlift, napelemes áramellátó, méhlesöprő, magasnyomású mosó, 36 V feletti akkumulátoros fűkasza, akkumulátoros láncfűrész beszerzésére;
• kutatási koordinátor és az OMME elnöksége által felkért szakmai bíráló bizottság megbízási díjára.

Ezen kívül a meghosszabbított III. végrehajtási időszakban nem nyújtható be 2023.01.31-ig kifizetési kérelem:

• bemutató méhészetek látogatására;
• varroa atka elleni alternatív védekezésre;
• méhbetegségek felismeréséhez és a védekezéshez szükséges ismeretek átadása érdekében megtartott képzésekre;
•  

Ugyanakkor a meghosszabbított III. végrehajtási időszakban (2022.08.01.-2022.12.31.) között a támogatás mértéke

• pergetőre, letöltőtartályra, viasz-méz elválasztó berendezésre, viaszolvasztó berendezésre, mézkrémesítőre és a fedelezőgépre az eszköz beszerzési árának 50 %-a, de max. 200.000,- Ft/db;
• léptároló fagyasztókamra hűtőgépészetére a beszerzési és üzembe helyezési ár 50 %-a, max. 500.000,- Ft/db, ha mézletöltőgépet és fűtött késes fedelezőgépet is beszerez a méhész;
• hűtőgépészettel ellátott fagyasztóházra vagy fagyasztókonténerre az építési, beszerzési és üzembe helyezési ár 50 %-a, max. 1,5 millió Ft/db;
• léptároló konténerre a beszerzési ár 70 %-a, max. 400.000,- Ft/db.

{57/2019. (XII.14.) AM rendelet módosításáról szóló 31/2022. (IX.27.) AM rendelet}

A mezőgazdasági üzemet, a földterületet vagy az erdészeti létesítményt sújtó aszályt vis maior eseménynek minősítették, így 2022.09.30-tól igényelhető rá kárenyhítő juttatás. Ráadásul az esemény (aszály) bekövetkezésének igazolására nem kell a rendelet 3. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni (vagyis a bejelentés benyújtásától számított 10 napon belül nem kell a MÁK-nak megkeresnie a végrehajtásban közreműködő szervet, valamint nem veszik figyelembe a MÁK mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisának adatait sem). Ez a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik.

{94/2015. (XII.23.) FM rendelet módosításáról szóló 30/2022. (IX.27.) AM rendelet}

A szeptember sem telhetett el a nélkül, hogy az MNB megemelje a jegybanki alapkamatot. Idén eddig ez a következőképpen alakult (halkan jegyzem meg, hogy az év eleji mérték majdnem 5,5-szeresénél járunk):

• 2022.01.01-jén:                2,4 %;
• 2022.01.26-tól:                 2,9 %;
• 2022.02.23-tól:                  3,4 %;
• 2022.03.23-tól:                 4,4 %;
• 2022.04.27-től:                 5,4 %;
• 2022.06.01-től:                 5,9 %;
• 2022.06.29-től:                 7,75 %;
• 2022.07.13-tól:                 9,75 %;
• 2022.07.27-től:                 10,75 %;
• 2022.08.31-től:                 11,75 %;
• 2022.09.28-tól:                 13 %.

{38/2022. (IX.27.) MNB rendelet}

Elképzelhető, hogy a látvány-csapatsport támogatási programot meg fogják hosszabbítani további 6 évre, és az energetikai korszerűsítéseket, valamint a megújuló energia-fejlesztési beruházásokat is támogathatóvá teszik. Ugyanis a Kormány határozatban döntött arról, hogy ezt bejelentik az Európai Bizottságnak.

{1460/2022. (IX.26.) Korm.határozat}

A helyi iparűzési adóelőleget és adót is lehet 2023.01.01-től euróban vagy amerikai dollárban fizetni (a rendelet szerint a veszélyhelyzet végéig, de gondolom, majd belerakják egy salátatörvénybe). Az átszámításnál az MNB-s bankszámlára érkezéskor érvényes MNB árfolyamot veszik figyelembe.

{366/2022. (IX.26.) Korm.rendelet}

2022.09.26.

A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló rendeletet 2022.09.24-től nem kell alkalmazni:

• végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés alapján értékesített áru esetén;
• a digitális szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtására, akkor sem, ha azt digitális módon nyújtja a szolgáltató;
• a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások kivételével az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra;
• egészségügyi törvény szerinti egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre;
• szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre;
• olyan szabad és nyílt forráskódú licenc alapján kínált szoftverre, amelyért a fogyasztó nem fizet vételárat, és a fogyasztó adatait kizárólag a szoftver-biztonság javítása céljából kezelik;
• olyan digitálistartalom-szolgáltatásra, ahol a digitális tartalmat egy előadás vagy esemény részeként, nem jelátvitellel juttatják el a nagyközönséghez (pl. digitális filmvetítés);
• közigazgatási szerv által biztosított digitális tartalomra.

Nem kell alkalmazni az áruk adásvételére irányuló szerződések különös szabályait olyan fizikai adathordozó esetében, amely kizárólag olyan digitális tartalom hordozására szolgál, amire a digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések különös szabályai vonatkoznak.

Ugyanakkor ez utóbbit nem kell alkalmazni az olyan digitális tartalomra vagy szolgáltatásra sem, mely a digitális elemeket tartalmazó áru részét képezi, az áruval együtt adják.

Emlékeztetőül: Ezt a rendeletet áruk adásvételi szerződésének megkötésénél, vagy arra való kötelezettségvállalásnál, illetve digitális tartalom szolgáltatásánál, illetve digitális szolgáltatás nyújtásánál, vagy arra való kötelezettségvállalásnál kell alkalmazni. Ebben írják le a kellékszavatosság, a jótállás, a hibás teljesítés, a szerződés megszüntetésének szabályait, külön kiemelve a digitális tartalomra vonatkozó szabályokat. Úgyhogy mindenképpen érdemes néha átolvasni.

{373/2021. (VI.30.) Korm.rendelet módosításáról szóló 365/2022. (IX.23.) Korm.rendelet}

A gyógyszeriparban érdekelteknek érdemes lesz a jövőben figyelni a NEAK honlapját, ugyanis a rendelet 2022.09.24-től hatályos kiegészítése szerint a támogatással rendelhető gyógyszerek körének változásával kapcsolatos eljárások megindításáról, az érintett termékekről itt teszik közzé az információkat.

{452/2017. (XII.27.) Korm.rendelet módosításáról szóló 363/2022. (IX.23.) Korm.rendelet}

Bővült 2022.09.24-től a csekély összegű támogatásnak minősülő állami támogatások köre. Ezek közül 2022.09.23-tól már nem csak

• a roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások,
• a felzárkózást elősegítő szakmapolitikai programok támogatása, és
• a gazdaságélénkítő programok támogatása minősül csekély összegű támogatásnak, hanem
• a szociális humánszolgáltatók, köztestületi szociális intézmények részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások,
• a Gyermekvédelmi Lakás Alap, és
• az Egészégügyi ágazati előirányzatok is.

Vannak új átmeneti támogatások is:

• A képzési támogatások esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50 %-a lehet, illetve megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállaló képzése, és középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 50 %, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében pedig 70 %. Az oktatókra fordított személyi jellegű ráfordítás, a képzéshez kapcsolódó működési költség (úti- és szállásköltség, anyagok, fogyóeszközök, értékcsökkenés), tanácsadás, adminisztrációs költség, bérleti díj, rezsiköltség számolható el). (13/D. §)
• A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához lehet bértámogatást kapni, melynek mértéke a bérköltség 75 %-a. Feltétel a foglalkoztatottak számának növekedése az előző 12 hónaphoz viszonyítva (a létszámnál figyelmen kívül kell hagyni az önkéntesen kilépőket, nyugdíjba vonulókat, rokkantosítottakat, kötelességszegés miatt elbocsátottakat). (13/E. §)
• A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával járó többletköltség ellentételezéséhez 100 %-os támogatás nyújtható. Az elszámolható költségek: helyiségek átalakítási költsége, a támogatott dolgozót segítő személy képzési költsége, berendezések átalakítása, beszerzése (ha a megváltozott munkaképességű általi használat miatt történik), szoftverek, munkavégzés helyszínére történő szállítás költsége, rehabilitációs idő bérköltsége, adminisztrációs költség. (13/F. §)
• A sport- és a multifunkcionális szabadidős létesítményekhez is nyújtanak beruházási és működési támogatást (építéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez, működtetéshez, üzemeltetéshez). Csak olyan sportlétesítmény támogatható, amely nem áll egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. (13/G. §)
• Közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére a közszolgáltatásért ellentételezés járhat. Ez az ellentételezés csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához, és nem haladhatja meg a nettó költség + észszerű nyereség összegét. (Most már aztán pontosan tudjuk, mennyi lehet…) (13/J. §)

Az ezen rendelet szerinti támogatások közül már az átmeneti támogatások sem igényelhetők mezőgazdasági termeléshez.

{13/2020. (V.5.) BM rendelet módosításáról szóló 33/2022. (IX.22.) BM rendelet}

Változik 2022.10.01-től az egészségügyi szakellátás tb-finanszírozásáról szóló 9/1993. (IV.2.) NM rendelet, a járóbeteg-szakkellátás szabályairól szóló 9/2012. (II.28.) NEFMI rendelet néhány tarifája. Szintén változik a homogén betegségcsoportok kódolásáról, besorolásáról szóló 10/2012. (II.28.) NEFMI rendelet előírása, így az ezen a területen működő vállalkozásoknak érdemes lehet elolvasni a változásokat.

{32/2022. (IX.22.) BM rendelet}

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiadta a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2022.09.23-tól hatályos szervezeti és működési szabályzatát. Ebben sorolják fel a hivatalok kormányzati funkcióit, hatósági feladatait (megyénként és járásonként is lebontva), írják le a szervezeti felépítést, a tájékoztatási és döntés-előkészítési fórumok szabályait, a működés menetét. Nem olvastam el mind a 191 oldalt, de egy érdekesség: fontos ügyekben ne várjuk túl sok saját gondolat közzétételét a főispánoktól, ugyanis az országos és a kiemelt jelentőségű ügyek esetében a sajtót csak a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságával való egyeztetés után tájékoztathatják.

{10/2022. (IX.22.) MvM utasítás}

A Hivatalos Értesítő 2022. évi 55. számának 4513-4516. oldalain tette közzé 2022.09.22-én az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

Az útdíjakat az útdíj beszedőjének a honlapján a hatálybalépés előtt legalább 30 nappal közzé kell tennie. Ez a szabály érvényes egészen 2022.10.14-ig, és érvényes lesz 2023.07.01-től is. Viszont 2022.10.15.-2023.06.30. között előfordulhat, hogy egyszercsak arra ébredünk: ma többet kell fizetnünk az úthasználatért, mint tegnap kellett, ugyanis ezen időszakra vonatkozóan ezt a kötelezettséget kivették a rendeletből.

{209/2013. (VI.18.) Korm.rendelet módosításáról szóló 361/2022. (IX.19.) Korm.rendelet}

Ennek „örömére” rögtön rendeletbe is foglalták, hogy 2022.10.15-től megemelik a J2, J3 és J4 díjkategóriába tartozó járművek (vagyis a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek) kilométerenként fizetendő útdíjának mértékét 26 %-kal.

{25/2013. (V.31.) NFM rendelet módosításáról szóló 19/2022. (IX.19.) TIM rendelet}

A kettős felhasználású termékek (olyan termékek -beleértve a szoftvert és a technológiát is-, melyek polgári és katonai célokra is felhasználhatók) engedélyezésére, valamint a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek forgalmára vonatkozó előírások változnak 2022.09.27-től.

{13/2011. (II.22.) Korm. rendelet és 144/2011. (VII.27.) Korm.rendelet módosításáról szóló 360/2022. (IX.19.) Korm.rendelet}

Rendeletben mondták ki, hogy az Operatív Törzs, és annak munkacsoportjai döntési folyamatában keletkezett feljegyzések, beszámolók, jelentések, jegyzőkönyvek 2022.09.19. 23:00 órától a veszélyhelyzet végéig nem nyilvánosak, ezekről másolat sem készíthető.

{356/2022. (IX.19.) Korm.rendelet}

Az állami erdészeti társaságoktól a természetes személyek 2022.09.20-tól 2023.04.15-ig saját felhasználásra kedvezményes egységáron igényelhetnek maximum 10 erdei köbméter tűzifát. Az egységárak:

• a kemény lombos fafajú faanyag esetében 30.000,- Ft/m3;
• a lágy lombos és a fenyő fafajú faanyag esetében 19.000,- Ft/m3.

Ezen az áron a 2022/2023. évi téli fűtési idényben lakcímenként egyszer vásárolható meg a 10 m3 tűzifa (viszont nem kötelező egyszerre megvenni, lehet részletekben is). Ugyanakkor az állami erdészettől 2022.05.01. után már megvásárolt mennyiséget figyelembe veszik a kedvezményes áron vásárolható mennyiség számításánál.

Akit azon kapnak, hogy esetleg több fát vett olcsóbban, vagy nem is saját magának (hanem mondjuk eladásra) vette, annak az aktuális piaci érték és a kedvezményes egységár közti különbség kétszeresét kell kötbérként megfizetnie.

{355/2022. (IX.19.) Korm.rendelet}

Az egészségügyi, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális, a gyermekvédelmi, valamint a bölcsődei ellátást nyújtó intézményeken, és az uszodákon kívül az összes többi intézmény helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot. A 2022.10.01-től a veszélyhelyzet végéig hatályos rendelettel érintett intézmények:

• a Kormány, illetve a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, illetve ezen szervek irányítása, felügyelete vagy fenntartása alatt álló, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv;
• az MNB és annak többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaságok, amelyekben az állam többségi vagy közvetett befolyással rendelkezik, és az előző pontban említett költségvetési szerv, vagy az állam többségi, illetve közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaság.

Az olyan köznevelési intézményekben, ahol 14 év alatti gyermekeket gondoznak, nevelnek, oktatnak, legalább 20 Celsius-foknak kell lenni. A többi köznevelési és a szakképző intézményben a fenntartó határozza meg a biztosítandó léghőmérsékletet, de az nem lehet kevesebb 18 Celsius-foknál.

A munkahelyeken nem alkalmazható az a munkavédelmi törvénybe foglalt előírás, hogy a pihenőhelyeken, szolgálati helyiségekben, egészségügyi létesítményekben, étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell a rendeltetésnek megfelelő hőmérsékletet. (Vagyis itt sem lehet 18 Celsius-foknál magasabb hőmérséklet a fűtés miatt – persze „belehelni” szabad.) Ezen kívül a fogdákban sem kell megfelelő hőmérsékletet biztosítani.

{353/2022. (IX.19.) Korm.rendelet)

A költségvetési szervek, valamint az állam többségi vagy közvetett befolyás alatt álló gazdasági társaságok földgázfelhasználását is szabályozták. („Természetesen” az MNB és annak többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok itt is kivételek.) E szerint 2022.10.01-től a veszélyhelyzet végéig az intézmény által a földgázkereskedővel megkötendő vagy már megkötött földgáz-kereskedelmi szerződésben foglaltaktól eltérően a minimális földgáz-mennyiség a szerződött földgáz-mennyiség 75 %-a, kivéve, ha a szerződés ennél kisebb mennyiséget állapít meg. Az intézmények vezetőinek 2022.10.10-ig kell írásban (elektronikus levélben vagy postai úton) nyilatkozniuk a földgázkereskedő felé a minimális földgáz-mennyiségről.

{354/2022. (IX.19.) Korm.rendelet}

A Kormány ismét adományozó kedvében van, így ingyenesen ad át vagyonelemeket a koszovói bánya kutató-mentő csoportoknak, koszovói iskoláknak, koszovói és magyar önkormányzatoknak. Ezen kívül egyes TOP és VEKOP projektek összköltségét is megemelték (az érintett projektek neve és a megemelt támogatási összeg a Magyar Közlöny 2022.09.19-i 152. számának 6293-6300. oldalán olvasható).

A Hivatalos Értesítő 54. számában 2022.09.19-én megjelent TIM közleményében olvasható a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (VKSZ), melynek hatályát a TEÁOR 351-es Villamosenergia-termelés, -ellátás alágazatba és a hozzá tartozó szakágazatokra (TEÁOR 3511 Villamosenergia-termelés, TEÁOR 3512 Villamosenergia-szállítás, TEÁOR 3513 Villamosenergia-elosztás, TEÁOR 3514 Villamosenergia-kereskedelem) is kiterjesztették, ha az adott munkáltató ezen tevékenységeket főtevékenységként végzi.

Megjelent a NAV 2022. október hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 690,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 820,- Ft/l
• Keverék: 528,- Ft/l
• LPG autógáz: 405,- Ft/l

{Hivatalos Értesítő 2022.09.19-én megjelent 54. száma}

Bár a Kormányinfón már több, mint egy hete (2022.09.17-én) bejelentette Gulyás Gergely, hogy a benzinárstop és az élelmiszerárstop is megmarad 2022.12.31-ig, azonban erről én még semmit sem olvastam a Magyar Közlönyben. Úgyhogy jelen állás szerint még az a rendelkezés él, hogy ezen termékek hatósági ára 2022.10.01-ig él. Persze elképzelhetővalószínű, hogy szeptember utolsó napjaiban belerakják a közlönybe a hosszabbítást. (Minek is kapkodnának … fő a kiszámíthatóság!)

2022.09.19.

A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépek eddig a forgalmazási engedély visszavonása után 5 évig voltak használhatóak. A pénztárgéprendelet módosítása értelmében viszont 2022.09.18-tól az üzemeltetőre bízzák, hogy meddig használja (nyilván max. a használatból történő kivonásig, vagy addig használhatja, amíg az javíthatatlan nem lesz). Ha egy pénztárgépnek 5 évnél régebben vonták vissza a forgalmazási engedélyét, de 2022.09.18-án üzemelt, akkor az továbbra is használható.

{48/2013. (XI.15.) NGM rendelet módosításáról szóló 6/2022. (IX.17.) PM rendelet}

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet módosítása értelmében, ha az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, akkor a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 6. számú mellékletében előírt –hőátbocsátási, hőveszteségi tényezőkre, megújuló energia felhasználási részarányára vonatkozó- követelményeknek csak 2024.06.30. utáni használatbabétel esetén kell megfelelni. (Eddig úgy volt, hogy már idén július 1-től eleget kell tenni ezeknek a feltételnek, de ezt az előírást most visszamenőleg is enyhítették.)

{7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításáról szóló 1/2022. (IX.17.) ÉBM rendelet}

Egyes állattartók egyszeri, vissza nem térítendő válságtámogatást kaphatnak a tömegtakarmány szállítási költségeinek kompenzálására. A támogatás mértéke max. 300,- Ft/km azzal, hogy egy állattartó max. 3.000 km-re eső tömegtakarmány szállítási költségének elszámolására jogosult. Az összesen 3 milliárd Ft-os keretből az alábbi állattartó (legyen akár természetes vagy jogi személy) részesülhet:

• aki anyakecsketartás csekély összegű támogatásában részesült 2021. évi kérelme alapján,
• aki ló állatfajra 2022.01.03.-31. között támogatási kérelmet nyújtott be a Vidékfejlesztési Program keretében a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzésére, vagy
• aki állatalapú támogatási kérelmet nyújtott be 2022-ben a 9/2015. (III.13.) FM rendelet alapján, és ezt a kérelmét nem vonta vissza.

A felsorolt állattartóknak érdemes áttanulmányozni ezt a rendeletet, és ha megfelelnek a feltételeknek, akkor 2022.10.03.-09. között benyújthatják a támogatási kérelmüket a MÁK-hoz.

{28/2022. (IX.17.) AM rendelet}

A tartalékköteles hitelintézeteknél változik egyes kötelező tartalékráták mértéke. A 2 évet meghaladó lejáratú betétek, felvett hitelek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a repók kötelező tartalékrátája továbbra is 0 %. Viszont az ezen kívüli források kötelező tartalékrátája az eddigi 1 % helyett 2022.09.16-tól a tartalékköteles hitelintézet nyilatkozatától függően 5-10 % között mozoghat. Ha a hitelintézet nem tesz nyilatkozatot, akkor pedig 5 %. A nyilatkozatban negyedévente választhat a hitelintézet a tartalékráta mértékek közül egyet. Az első nyilatkozat 2022. szeptember hónap 13. munkanapjáig (vagyis 2022.09.19-ig) nyújtható be, vagyis 2 teljes munkanap áll rendelkezésre.

{35/2022. (IX.15.) MNB rendelet}

A kötelező jegybanki tartalék kiszámítása is változik 2022.10.01-től.

{10/2005. (VI.11.) MNB rendeletet módosító 36/2022. (IX.15.) MNB rendelet}

A terhesség megszakításához beadandó kérelem nyomtatványa 2022.09.15-tól megváltozott. A kérőlapon az orvosnak igazolnia kell, hogy a terhesség-megszakítást kérő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta (vagyis meghallgattatta vele a magzat szívhangját). Kivétel nincs, tehát mindegy, hogy a terhesség bűncselekmény következtében alakult-e ki, az sem számít, hogy a terhesség-megszakítást kérő hány éves, miért kéri egyáltalán a terhesség-megszakítást, mindenképpen meg kell hallgatnia a magzat szívhangját. (Én meg most elbőgtem magam.)

{32/1992. (XII.23.) NM rendeletet módosító 29/2022. (IX.12.) BM rendelet}

Született egy „salátarendelet”, melyben az alábbi kormányrendeleteket módosították 2022.09.13-tól:

• A 255/2014. (X.10.) Korm.rendeletben meghatározott, 2022.12.31-ig odaítélhető, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó válságtámogatás (hitel- és kamattámogatás) támogatástartalmának határát megemelték 400.000 euróról 500.000 euróra, mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, halászattal, akvakultúrával foglalkozó vállalkozások esetében pedig 35.000 euróról 62.000 euróra.
• Az állami sport célú támogatások 474/2016. (XII.27.) Korm.rendeletben meghatározott válságtámogatás támogatástartalmának mértékét is megemelték 400.000 euróról 500.000 euróra, viszont itt a mezőgazdasági termeléssel, halászattal, akvakultúrával foglalkozókat törölték a rendelet ezen részéből (8/G. §), de a következő §-ban még benne maradtak. (Mondjuk én személy szerint nem értem, hogy mit keres a mezőgazdaság a sport célú támogatások között, de már semmin sem lepődöm meg.)
• A kisbenzinkutak átmeneti támogatásának támogatástartalma is 400.000 euróról 500.000 euróra emelkedett a 84/2022. (III.5.) Korm.rendelet módosításával.
• Májusban még csak Semjén Zsolt (nemzet-, nemzetiség-, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter) volt a miniszterelnök helyettese. Mostantól viszont a nemzeti és történelmi emlékhelyekhez, valamint a nemzeti emlékpontokhoz kapcsolódó feladatok tekintetében miniszterelnök-helyettes a kulturális örökség védelméért felelős kormánytag (Lázár János) is.

{350/2022. (IX.12.) Korm.rendelet}

Még meg sem jegyeztük, hogy mennyi lehet a földgáz legmagasabb beszerzési ára, amit a Kormány 2022.07.21-én határozott meg, már módosították is. 2022.09.13-tól a földgáz miniszteri rendeletben meghatározásra kerülő legmagasabb beszerzési ára nem lehet magasabb, mint

• a Kereskedő által 2022.09.01-ig a különleges földgázkészlet biztosításához szükséges földgázforrás beszerzésére megkötött szerződés alapján átvett földgázmennyiség ára alapján,
• a Kereskedő által egyéb forrásból beszerzett földgázmennyiségnél pedig a szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árak alapján

képzett, és legfeljebb az MGP pontig felmerülő, a rendszerhasználati díjakat, a kapcsolódó árfixálás költségeit tartalmazó ár. (Az előző rendeletben nem volt benne a különleges földgázkészlet ára.)

{260/2022. (VII.21.) Korm.rendeletet módosító 349/2022. (IX.12.) Korm.rendelet}

Ajándékozunk 11.700 adat Pfizer vakcinát Montenegrónak.

{1444/2022. (IX.17.) Korm.határozat.

2022.09.12.

Az áram– és a gázszolgáltatók a gazdasági társaságok részére történő ajánlatadás során 2022.09.24-től a veszélyhelyzet végéig tekintettel kell, hogy legyenek a kockázatkezelési szempontokon túl a gazdasági társaságok korlátos biztosítéknyújtási képességére abban az esetben is, ha ezzel a fogyasztók gazdasági erejét (hitelképességét) és biztosítéknyújtási képességét meghaladó mértékben vállalnak fel nemfizetési kockázatot. Ezt a rendeletet azért adták ki, mert ezzel talán biztosítani tudják a vállalkozások folyamatos energiaellátását.

{348/2022. (IX.9.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzet ideje alatt a közös tulajdonban álló épületrészre való napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését 2022.09.10-től a társasház közgyűlése a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja.

{293/2022. (VIII.9.) Korm.rendelet módosításáról szóló 347/2022. (IX.9.) Korm.rendelet}

A gáz egyetemes szolgáltatási árszabása kapcsán eszébe jutott a jogalkotóknak, hogy lehetnek olyan többlakásos ingatlanok is, melyek nem társasházak és nem lakásszövetkezetek. Így aztán most kiegészítették az ezzel kapcsolatos rendeletet a családi fogyasztói közösségekre vonatkozó kedvezményekkel: ha legfeljebb 4 önálló lakás van az ingatlanon (ami nem minősül társasháznak és lakásszövetkezetnek sem), akkor a helyi önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki a „lakás rendeltetési egységek” számáról (vagyis arról, hogy az ingatlanon hány lakás van). Ezen igazolás alapján ugyanolyan kedvezmény jár a lakóknak, mint a többi lakossági fogyasztónak, vagyis a földgázt 1.729 m3/év/mérési pont (felhasználási hely), illetve 63.645 MJ/év/mérési pont fűtőértékig kaphatják olcsóbban. Mivel náluk közös mérőóra van, így a „kedvezményes” árú gáz mennyiségét úgy számítják ki, hogy a fenti mennyiségeket megszorozzák az ingatlanon lévő lakások számával.

A hatósági bizonyítványt minél előbb be kell nyújtani az egyetemes szolgáltatóhoz, ugyanis a kedvezmény a nyilatkozat benyújtását követő hónap első napjától érvényes.

Lehetnek olyan ingatlanok, melyek szintén nem társasházak vagy lakásszövetkezetek, de nem felelnek meg a fentebb leírt feltételeknek. Esetükben ha a társasháztulajdonná való átalakulást valamelyik tulajdonostárs hozzájárulásának hiánya akadályozza, akkor az ezzel kapcsolatos bírósági eljárásban a bíróság legkésőbb 8 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a per megindítása tényének feljegyzése érdekében.

Ezen kívül a tetőtér-beépítésre igénybe vehető CSOK-ot igénybe vevők számára is biztosítják a többletdíjkedvezményt. Nekik a támogatói okiratot kell ehhez bemutatniuk az egyetemes szolgáltatónál.

{259/2022. (VII.21.) Korm.rendelet módosításáról szóló 345/2022. (IX.9.) és 346/2022. (IX.9.) Korm.rendelet}

A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának jövedelemhatára 2022.09.10-től a veszélyhelyzet végéig magasabb lett.

Az jogosult erre, akiknél egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket, és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, vagyis 51.300,- Ft-ot. (Ez a jövedelemhatár eddig 41.325,- Ft/fő/hó volt.)

Akiknél az imént említett feltételek nem állnak fenn, azok is kaphatnak gyermekvédelmi kedvezményt akkor, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 165 %-át, vagyis 47.025,- Ft-ot (a törvényben szereplő 38.475,- Ft/fő/hó helyett).

Aki jogosult, de még nem kap ilyet, az a helyi önkormányzatnál igényelheti.

{1997. évi XXXI. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 344/2022. (IX.9.) Korm.rendelet}

Exporttilalom van 2022.09.10-től a veszélyhelyzet végéig a szénre, pontosabban az alábbi nyersanyagokra és termékekre:

• 27011210: Kokszosítható bitumenes kőszén porítva is, de nem brikettezve;
• 27011290: Más, pl. nem kokszosítható bitumenes kőszén porítva is, de nem brikettezve;
• 27011900: Kőszén porítva is, de nem brikettezve (az antracit és a bitumenes kőszén kivételével;
• 27012000: Brikett, tojásbrikett és hasonló szilárd tüzelőanyag kőszénből;
• 27021000: Barnaszén porítva is, de nem brikettezve (a mezőgazdasági célú felhasználás kivételével);
• 27022000: Barnaszén brikett
• 27040010: Koksz és félkoksz kőszénből, brikettezve is;
• 27040030: Koksz és félkoksz barnaszénből;
• 27040090: Más, pl. koksz és félkoksz tőzegből, retortaszén.

Ezek a termékek -ahogy már az eddig bevezetett exporttilalmaknál sajnos megszokhattuk- csak külön bejelentés, és annak tudomásulvétele után értékesíthetők külföldre, illetve vihetők ki az országból. A rendelet részletesen leírja a technológiai és ipari miniszterhez (TIM) beadandó bejelentés tartalmát. A formanyomtatványt a TIM honlapján fogják közzétenni, valószínűleg a kormany.hu/dokumentumtar oldalon, hiszen az építőanyagok exporttilalmához kapcsolódó nyomtatvány is ott található.

{343/2022. (IX.9.) Korm.rendelet}

A Kormány egyedi határozatban engedélyezheti 2022.10.01-től a veszélyhelyzet végéig a költségvetési szerveknek földgáz beszerzését akkor is, ha erre a költségvetési szervnek nincs fedezete.

Az ezzel kapcsolatos kormányhatározat értelmében a központi költségvetési szervek vezetői a földgáz-beszerzések tekintetében 2022. és 2023. évben az egészségügyi intézmények és a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmények a 2021. évi földgáz-fogyasztásuk max. 100 %-áig vállalhatnak kötelezettséget. A többi költségvetési intézmény viszont csak a 2021. évi földgáz-fogyasztása 75 %-áig. Vagyis az egészségügyi és a bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményeken kívül az összes többi költségvetési intézmény a 2021. évi földgáz-fogyasztásának 3/4-ét fogyaszthatja el idén és jövőre.

{342/2022. (IX.9.) Korm.rendelet, 1438/2022. (IX.9.) Korm.határozat}

Változik a felsőoktatási felvételi eljárás 2022.09.08-tól, de a jelentősebb változások csak 2023.09.01-től lesznek hatályosak. A változás érinti a felvételi és a pótfelvételi szabályait, és a pontok számítását is.

{423/2012. (XII.29.) Korm.rendelet módosításáról szóló 339/2022. (IX.7.) Korm.rendelet}

Az országos közutakat és azok műtárgyait koncessziós szerződéssel 2022.09.08-tól állami tulajdonú közútkezelő gazdasági társaság, illetve közútfejlesztési gazdasági társaság fogja működtetni. Szerencsére el nem adhatja, nem viheti be pénzbeli vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaságba sem, illetve biztosítékul sem adhatja.

{338/2022. (IX.7.) Korm.rendelet}

Létrehozzák a Védelmi Igazgatási Hivatalt, mely 2022.11.01-től a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve lesz.

{337/2022. (IX.7.) Korm.rendelet}

Az OMV megállapodást köthet az MSZKSZ-szel (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) arról, hogy a felszabadított készletből értékesítésre kerülő teljes mennyiséget 2022.12.31-ig pótolja vissza. A visszapótlást az MSZKSZ által meghatározott áron fogják végrehajtani.

{204/2022. (VI.11.) Korm.rendelet módosításáról szóló 336/2022. (IX.7.) Korm.rendelet}

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet először 2016.03.10-én rendelték el, és azóta folyamatosan meghosszabbították. Ez történt most is, így ez a válsághelyzet a jelenleg érvényes előírás szerint 2023.03.07-ig tart. Így továbbra is igénybe lehet venni az állami, önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő ingó és ingatlan vagyont a válsághelyzet kezelésére.

{41/2016. (III.9.) Korm.rendelet módosításáról szóló 333/2022. (IX.6.) Korm.rendelet}

Az uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítás érdekében a Kormány 2022.09.30-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek egy független hatóság 2022.11.21. előtti létrehozására, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022.12.01-ig létrehozza a Korrupcióellenes Munkacsoportot.

{1424/2022. (IX.5.) Korm.határozat}

Ezzel még nem elégednek meg, ugyanis felhívták a területfejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert 2022.10.10-ig.

{1425/2022. (IX.5.) Korm.határozat}

Ismét módosították a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatására vonatkozó előírásokat. 2022.09.06-tól a támogatást a 2022.09.30. előtt hazánkba érkező védelemre jogosultak után lehet igénybe venni. Ha a menekült ez után érkezik Magyarországra, akkor a támogatás az országba történő belépést követő 1 hónapig vehető igénybe.

{104/2022. (III.12.) Korm.rendelet módosításáról szóló 329/2022. (IX.5.) Korm.rendelet}

2022.09.05.

Változik 2022.09.02-től az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának mértéke. Gyógyító-megelőző ellátásra az eddigi 10.281,1 Ft helyett csak 600 millió Ft-ot biztosítanak, viszont a nagyértékű gyógyszerfinanszírozásra az eddigi 119.659,8 millió Ft helyett 146.840,9 millió Ft jut.

{328/2022. (IX.1.) Korm.rendelet, 43/1999. (III.3.) Korm.rendelet}

Adunk Ukrajnának 40.950 adag Pfizer vakcinát ajándékba.

{1421/2022. (IX.1.) Korm.határozat}

Egyes agrárvállalkozások és az élelmiszer–feldolgozó vállalkozások 2022.09.01-től vissza nem térítendő csekély összegű (de minimis) válságtámogatást kaphatnak, ha az orosz-ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézséggel küzdenek. Természetesen ahhoz, hogy a támogatást megkapják, nyilatkozniuk kell, hogy a gazdasági nehézség összefüggésben áll az orosz-ukrán konfliktussal.

A támogatást az alábbi tevékenységet végzők kaphatják (akkor is, ha nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek):

1. elsődleges mezőgazdasági termelés (max. 35.000 euró);
2. elsődleges mezőgazdasági termék-feldolgozás, forgalmazás (max. 400.000 euró);
3. élelmiszer-feldolgozás (max. 400.000 euró);
4. erdőgazdálkodás (max. 400.000 euró);
5. vadgazdálkodás (max. 400.000 euró);
6. halgazdálkodás (max. 35.000 euró).

A válságtámogatás feltételeit külön AM rendeletben határozták meg, mely szerint az alábbi, 2022.09.01.-2022.12.31. között hatályossá váló hitelszerződésekhez kapcsolódó támogatások vehetők igénybe válságtámogatásként:

• Az Agrár Széchenyi Kártya kezességi díj- és kamattámogatása {39/2011. (V.18.) VM rendelet}
• A mikro-, kis- és középvállalkozások hiteléhez kezességi díjtámogatás {94/2013. (X.10.) VM rendelet}
• Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kamattámogatása. {47/2015. (VIII.12.) FM rendelet}
• Az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kamattámogatása {48/2015 (VIII.12.) FM rendelet}
• Az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kamattámogatása {49/2015. (VIII.12.) FM rendelet}
• Tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához kapott támogatás (de csak a 2022.10.01.-2022.10.31. között benyújtott kérelmek alapján) {74/2016. (XI.29.) FM rendelet}
• Sertés ágazat állatjóléti támogatása (a II. negyedévi 2022.09.07.-21., a III. negyedévi 2022.10.01.-31. között nyújtható be) {39/2018. (XII.13.) AM rendelet}
• Tenyészbika tenyésztésbe állításának támogatása {41/2019. (VIII.30.) AM rendelet}

Egyéb ehhez kapcsolódó változás:

• A kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatások közül a sertéstenyésztéshez kapcsolódó hitelszerződéshez 2022.06.30. helyett 2022.12.31-ig igényelhető támogatás {77/2015. (XII.1.) FM rendelet}

{25/2022. (VIII.31.) AM rendelet, 26/2022. (VIII.31.) AM rendelet }

A termelői csoportoknak, valamint a szőlő-bor ágazatban működőknek mindenképpen érdemes elolvasniuk a Magyar Közlöny 141. számában megjelent rendeletet (számát lásd lentebb), mivel több határidő, előírás, szabály, támogatási lehetőség változik ezen rendelet alapján 2022.09.03-tól.

{27/2022. (VIII.31.) AM rendelet}

Csöppet sem meglepő módon ismét emelte az MNB a jegybanki alapkamatot. Idén eddig ez a következőképpen alakult:

• 2022.01.01-jén: 2,4 %;
• 2022.01.26-tól: 2,9 %;
• 2022.02.23-tól: 3,4 %;
• 2022.03.23-tól: 4,4 %;
• 2022.04.27-től: 5,4 %;
• 2022.06.01-től: 5,9 %;
• 2022.06.29-től: 7,75 %;
• 2022.07.13-tól: 9,75 %;
• 2022.07.27-től: 10,75 %;
• 2022.08.31-től: 11,75 %.

{31/2022. (VIII.30.) MNB rendelet}

2022.08.29.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás egyetemes szolgáltatójának kijelölésénél meghatározták a lefedettségi határértéket. 2022.08.28-tól az 5 %-os hozzáférési lefedettséggel rendelkező szolgáltató lehet egyetemes szolgáltató azzal, hogy az egy vállalkozáscsoportba tartozók lefedettsége egyben vehető figyelembe. Az NMHH elnöke a vállalkozáscsoportba tartozó minden szolgáltatót egyetemes szolgáltatóként jelöl ki, ha az adott számozási körzetben a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás előfizetőinek száma alapján legalább 1 %-os piaci részesedéssel rendelkezik a szolgáltató.

{6/2022. VIII.25. NMHH rendelet, 19/2020. (XII.18.) NMHH rendelet}

Az elektronikus hírközlési építmények építési engedélyének EOV rendszerben szerkesztett elektronikus formában történő benyújtási lehetőségét meghosszabbították 2022.12.31-ig (az eredeti 2022.08.31. helyett). Így majd csak 2023.01.01-től lesz kötelező az NMHH internetes honlapján közzétett egységes hírközlési objektummodellel történő beadás. A bontási kérelem pedig 2022.12.31-ig nyújtható be elektronikus formában.

{6/2022. VIII.25. NMHH rendelet, 20/2020. (XII.18.) NMHH rendelet}

Az orvosi ügyeleteken jó eséllyel egyre gyakrabban találkozhatunk majd olyan szakorvos jelöltekkel, akik még nem töltötték le törzsképzési idejüket, ugyanis 2022.09.01-től már a választott szakmában eltöltött legalább 3 hónap gyakorlat után (szakorvos személyes felügyelete mellett) bevonhatók az ügyeleti ellátásba, illetve ha a részvizsgát sikeresen teljesítették, akkor személyes felügyelet nélkül (telefonos vagy behívásos felügyelettel) is ügyelhetnek. Bízom benne, hogy ügyesek lesznek, és ez az extra teher nem veszi el a kedvüket a gyógyítástól!

{28/2022. (VIII.25.) BM rendelet, 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet}

Nagyon sok mindenben változik 2022.09.01-től az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés (például a rendeletbe belevették a vezető rezidensi rendszer előírásait is), illetve az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésről szóló rendelet is (például a szakorvos-jelöltekre vonatkozó előírások).

{28/2022. (VIII.25.) BM rendelet, 16/2010. (IV.15.) EüM rendelet, 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet}

Pontosították az egyetemes szolgáltatásra jogosultak földgázellátásához kapcsolódó előírásokat. Beleírták a rendeletbe, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosultak fogalmát (lakossági felhasználó + a max. 20 m3/h kapacitású mikrovállalkozások) a 2022.08.01-től értékesített földgáz elszámolása során kell alkalmazni.

A mikrovállalkozások esetében pedig változtattak a mennyiségen is 2022.08.24-től. Az új szöveg szerint a mikrovállalkozások 54.810 MJ/év/összes felhasználási hely mértékig kapják I. kategória szerinti áron a gázt, felette pedig versenypiaci áron (az eddigi 1.489 gáztechnikai normál m3/év/összes felhasználási hely mérték helyett). Tehát már nem a felhasznált gáz mennyisége, hanem annak fűtőértéke alapján határozzák meg a kedvezőbb áron megvásárolható gázmennyiséget (fogalmam sincs, ezt ki fogja tudni lekövetni – én tutira nem).

Ugyanakkor eltörölték azt az előírást, hogy az I. árkategória során 34,87 MJ/m3 fűtőértékkel kell számolni (vagyis annyival számolnak, amennyivel akarnak).

{324/2022. (VIII.23.) Korm.rendelet, 217/2022. (VI.17.) Korm.rendelet, 281/2022. (VIII.1.) Korm.rendelet}

A jövőben (2022.08.24-től) az áram- és a gázszolgáltatónak nem kell az egységár változásáról külön tájékoztatni a fogyasztót. (Biztosan úgy vannak vele, hogy úgyis észrevesszük, hogy többet fizetünk, mint az előző hónapban és nem akarják még külön levélben is az orrunk alá dörgölni.)

Módosították a lakossági fogyasztókra vonatkozó II. árkategória (olcsóbb gáz) fogyasztási határértékét. Ugyan maradt ugyanúgy 1.729 m3/év/mérési pont (felhasználási hely), de a fűtőértéket felemelték 63.645 MJ/év/mérési pont mértékre (az eddigi 59.132-ről). Csak ezen mennyiség vagy fűtőérték felett kell versenypiaci árat fizetniük a lakossági fogyasztóknak.

{324/2022. (VIII.23.) Korm.rendelet, 259/2022. (VII.21.) Korm.rendelet}

A nagycsaládosok esetében növelték a 2022.12.31-ig árkedvezménnyel kapható földgáz mértékét. Ők 3 gyermek esetén a rendeletben meghatározott 63.645 MJ/év/mérési pont érték felett további 22.086 MJ-t kapnak olcsóbban. A 4. gyermektől számítva pedig gyermekenként további 11.043 MJ kedvezményes mértékre jogosultak felhasználási helyenként és évenként.

{324/2022. (VIII.23.) Korm.rendelet, 290/2022.(VIII.5.) Korm.rendelet }

A nemzeti ünnepek közül a hivatalos állami ünnep (augusztus 20.-a) megtartásával kapcsolatosan a veszélyhelyzet ideje alatt az ünnepség előkészítésére és lebonyolítására kijelölt szervezet díjmentesen használhatja a közterületeket. (Ide értve a 2022.08.26-2022.09.01. közötti időszakot is).

{325/2022. (VIII.23.) Korm.rendelet}

2022.08.22.

Megjelent a NAV 2022. szeptember hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 694,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 751,- Ft/l
• Keverék: 528,- Ft/l
• LPG autógáz: 403,- Ft/l

Még mindig hatósági áras az üzemanyag (jelen állás szerint 2022.10.01-ig), de nem mindenkinek, csak azoknak, akiket 2022.08.01-jei bejegyzésemnél leírtam.

{Hivatalos Értesítő 2022.08.18-án megjelent 48. száma}

A Kúria a Munka Törvénykönyve munkaidő-nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok értelmezéséről hozott jogegységi határozatot. E szerint az Mt. 134. §-a kifejezetten nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás munkavégzés helyszínén tartásának munkáltatói kötelezettségét. A munkáltatónak ugyanakkor a munkaidő-nyilvántartást -a nyilvántartási kötelezettség szabályozási céljára tekintettel- objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon kell vezetnie.

{Magyar Közlöny 136. szám, 1/2022. JEH határozat (Jpe.IV.60.014/2022/9. szám)}

A szüretről a szőlőtermés felvásárlása esetén 2022.08.19-től november 30-ig, vagy ezt követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig kell adatot kell szolgáltatni a hegybíró részére.

{316/2022. (VIII.16.) Korm.rendelet, 435/2021. (VII.6.) Korm.rendelet}

Az erdészeti hatóság -kérelemre- „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az bizonyos feltételeknek megfelel. Ezek a feltételek változtak meg 2022.08.19-től: 300 hektárt meghaladó területnagyság esetében az erdészeti szakirányító vállalkozás legalább egy törvényes képviselőjének, személyesen közreműködő tagjának, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozónak, vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottjának felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. (Már nem kell rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és legalább 5 éves időtartamú nyilvántartásban való szereplés.)

{316/2022. (VIII.16.) Korm.rendelet, 244/2020. (V.28.) Korm.rendelet}

Az építésügyi hatóság 2022.08.17-től akkor is elutasítja az építési engedély, illetve az elvi építési keretengedély iránti alábbi kérelmeket, ha a tervezett építési tevékenységet a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta és:

• állami magasépítési beruházás,
• 000 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul,
• egy építési telken 1.500 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább 6 lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul.

Egyébként a rendelet szerinti ügyekben a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat majd csak 2024.06.30-tól kell alkalmazni (az eredeti 2022.06.30. helyett) nem csak az engedélyköteles, de az egyszerű bejelentéssel érintett építkezéseknél is.

{315/2022. (VIII.16.) Korm.rendelet, 312/2012. (XI.8.) Korm.rendelet, 155/2016. (VI.13.) Korm.rendelet}

A fakivágás engedélyezésével kapcsolatban, a Hivatalos Értesítőt olvasva az jutott eszembe, hogy annak idején én még úgy tanultam: az alacsonyabb szinten álló jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, illetve összhangban kell lennie vele (ez a jogszabályi hierarchia). Elméletileg ez még ma is így van, vagyis az alacsonyabb szintű jogszabály nem írhatja felül a magasabb szintű jogszabály előírásait. Vagy mégis?

A fakitermelés szabályait a 2009. évi XXXVII. törvény írja elő (persze van végrehajtási rendelete is, de az alapok ebben a törvényben vannak leírva). Ezt egy alacsonyabb szintű jogszabály -a 287/2022. (VIII.4.) Korm.rendelet- átmenetileg felülírta (hivatkozva a veszélyhelyzetre), sokkal enyhébb kötelezettséget róva a fát kivágni szándékozókra (ez a fakivágási tilalom átmeneti eltörlése, melyről a 2022.08.08-i bejegyzésemben írtam). Ezt a Korm.rendeletet pedig egy ennél is alacsonyabb szintű jogszabály -az 5/2022. (VIII.16.) AM utasítás- most szigorította.

A szigorítások az alábbiak:

• A 100 %-os állami tulajdonban álló erdőkben 03.31. után majd ismét alkalmazni kell a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozó jogszabályi korlátozásokat.
• A természetvédelmi és a Natura 2000-es erdőkben nem lehet tarvágást végezni.
• Az állami erdőgazdálkodók elsősorban akác főfafajú átmeneti erdő vagy kultúrerdő letermelésével biztosítják a tűzifa-ellátást.
• A Kormány rendeletének alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával nem lehet kielégíteni a tűzifa-keresleti igényt.
• Az állami erdőgazdálkodók csak az erdőterv módosítása után termelhetnek ki fát a területeiken.

A fenti szabályok 2022.08.17-től írják felül a törvényt felülíró kormányrendelet előírásait. (Persze tudom én, hogy ezt az anomáliát megmagyarázzák a „veszélyhelyzettel”, no de az én jogérzékemet -ami lehet, hogy nem a legjobb- ez már sérti, hiszen innen már csak egy aprócska lépés, hogy az agrárminiszter utasítását felülírja egy államtitkári levél, azt pedig egy osztályvezető, azt pedig egy ügyintéző előírása. Szóval éljen az asztaljog!)

{5/2022. (VIII.16.) AM utasítás}

2022.08.15.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény előírása szerint tilos az olyan megállapodás, mely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, torzítását célozza. Ezt most (2022.09.01-től) a vertikális megállapodásoknál nem kell figyelembe venni. (Vertikális megállapodás: olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amely a termelési vagy értékesítési lánc eltérő szintjén működő vállalkozások között jön létre, és egyes termékek vagy szolgáltatások az érintett vállalkozások által történő beszerzésének, értékesítésének vagy viszonteladásának feltételeire vonatkozik.) Ezt azok a kiskereskedők alkalmazhatják, akiknek az árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és a piaci részesedésük az előző naptári évben nem haladta meg a 30 %-ot.

{306/2022. (VIII.11.) Korm.rendelet}

A társasági adót lehet majd USD-ben és EUR-ban is fizetni. Ezen lehetőség választását viszont előre be kell jelentenie a NAV-hoz, és első alkalommal a 2022.09.30-át követően kezdődő adóévre választható (a bejelentés év végén módosítható). Az adót a MÁK e célból bevezetett, deviza adófizetési számlájára történő átutalással, a bejelentésnek megfelelő devizában kell teljesíteni. Az átutalás az MNB adott napi árfolyamával számított forintösszegben kerül jóváírásra az adószámlán.

{298/2022. (VIII.9.) Korm.rendelet}

Született néhány rendelkezés az új katával kapcsolatban is:

• Az ekhó választására elméletileg nem jogosult az, aki az adóévben bármikor katás volt (2005. évi CXX. tv. 3. § (20) bekezdés). Ezt most módosították: 2022-ben az is választhatja az ekhó szerinti adózást, aki az idén katás vállalkozó volt (természetesen csak akkor, ha az Ekho tv. egyéb előírásainak megfelel).
• A kifizetőknek 2022.09.01-től a veszélyhelyzet végéig nem kell 13 % ekhót fizetniük az ekhósnak kifizetett összeg után. (Ez nem csak azokra vonatkozik, akik korábban katások voltak, hanem minden ekhósra.)
• Az átalányadó szeptember-december havi bevételi határa 8 millió Ft annak, aki 2022.08.31-én katás volt, és 2022.09.01-től lesz átalányadózó. Vagyis most már tudjuk, hogy arányosították az évi 24 milliós bevételi határt. (Ha az átalányadós bevétel 8 millió Ft-nál több lesz, akkor kikerül az átalányadó alól, és a 2022.09.01-2022.12.31. közötti időszakra vállalkozói személyi jövedelemadó szerint fog adózni.)
• Az előző pontban említett átalányadózó akkor is választhatja az átalányadózást, ha 4 éven belül bármikor átalányadózó volt. (Az Szja tv. szerint az átalányadózás ismételten csak akkor választható, ha az átalányadó megszűnése évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ezt most felülírta a Kormányrendelet, így a katából kikerülők akkor is választhatják az átalányadót, ha mondjuk 2020-ban átalányadósok voltak.)
• Katás kkt., bt., egyéni cég, ügyvédi iroda 2022.09.01-jei nyitó vagyonmérlegét nem kell könyvvizsgáltatni.
• Katás bt., kkt. egyszerűsített végelszámolása esetén -ha annak megindítását 09.30-ig bejelenti a NAV felé- a volt kisadózó tag már a végelszámolás bejelentésének napjától lehet egyéni vállalkozó (akkor is, ha a vállalkozásban korlátlanul felelős tag). Arra viszont ügyelni kell, hogy ha mégsem szűnik meg a cég, vagy felszámolásba fordul át az eljárás, akkor automatikusan törlik őt az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

{297/2022. (VIII.9.) Korm.rendelet}

Az elektromos kerekesszéket, elektromos mopedet, hálózati áramról működő oxigén koncentrátort használó lakossági fogyasztók augusztus 1. és július 31. között (ez a kedvezményes év, de évszámot nem írtak mellé) 1697 kWh kedvezményre jogosultak. Ezt azonban külön kérniük kell a kormányhivataltól.

{295/2022. (VIII.9.) Korm.rendelet}

A tűzifa, a faforgács, fűrészpor és fahulladék csak a NÉBIH-hez való bejelentést követően értékesíthető 2022.08.10-től külföldre. Az államot elővásárlási jog illeti meg ezen termékekre, ezért bejelentést kell tennie az értékesítőnek a NÉBIH felé, melyhez csatolni kell az értékesítési szerződést, számlát, kiszállítási okiratot is.

{294/2022. (VIII.9.) Korm.rendelet}

A társasházak a tulajdonosok 75 %-ának igen szavazatával dönthetnek a napelemes rendszer, napkollektor telepítéséről 2022.08.10-től. Az erről szóló határozatban meg kell állapítani a rendszer telepítésével, üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat is.

{293/2022. (VIII.9.) Korm.rendelet}

Azon adósok esetében, akik

• növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, halászattal, halgazdálkodással (TEÁOR 01, 02 és 03) foglalkoznak és
• a 2021. évi ELÁBÉ nélkül számított nettó árbevételük eléri az évi nettó árbevétel 50 %-át, vagy
• ezen tevékenységekre vették fel a hitelt,

a hitelező 2023.12.31-ig nem szüntetheti meg a hitel- és kölcsönszerződést, illetve a pénzügyi lízingszerződést az adós tőke-, kamat-, díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt.

Ha a munkanélküli, a gyermeket nevelő, a nyugdíjas, vagy a közfoglalkoztatott adós kéri, akkor a fizetési moratórium 2022.09.01-től 2023.12.31-ig tart.

{292/2022. (VIII.8.) Korm.rendelet}

Kukorica és napraforgó esetén aszálykárra 50 %-os kártérítési előleget fizet a biztosító az igény bejelentésétől számított 14 napon belül, ha a kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80 % mértékű kárátlagot. Ehhez kell egy nyilatkozatot is beadni arról, hogy a kárátlagot elérte az elszenvedett kár. (A tényleges kárról persze el kell számolni.) No és az alapfeltétel, hogy legyen növénybiztosítási szerződés.

{291/2022. (VIII.8.) Korm.rendelet}

2022.08.08.

Rendeletben mondták ki, hogy 2022.08.06-tól a veszélyhelyzet végéig az egyetemes szolgáltatásra jogosultak számára való rezsivédett áram- és gázellátás szolgáltatásának biztosítása állami közfeladat. Kijelölték a közfeladatot ellátó szolgáltatókat is (nem meglepő módon ezek az áram- és gázszolgáltatók, illetve konzorciumaik). Aki ilyen szolgáltatónak könyvel, az feltétlenül olvassa el a jogszabályt, mert egy csomó előírás van benne (pl. a kapott ellentételezés egyéb bevétel, és nem képezi tárgyát az áfának).

{289/2022. (VIII.5.) Korm.rendelet}

A rezsicsökkentés csökkentése miatt változik az áram- és a gázszámlák első oldala is. A 2022.08.01.-2022.12.31. között kiállított számlákon már nem az lesz rajta, hogy az elmúlt 8,5 évben (2013. óta) mennyit takarítottunk meg, hanem az, hogy mennyit kellett volna fizetnünk, ha nem lenne rezsicsökkentés. (Tehát gondoltak az alacsony vérnyomásúakra is. 😊 )

{288/2022. (VIII.5.) Korm.rendelet, 2013. évi CLXXXVIII. törvény)

A nagycsaládosok 2022.08.01-től 2022.12.31-ig árkedvezményt kapnak a földgáz egyetemes szolgáltatási árából. Három gyermek esetén a rendeletben meghatározott 59.132 MJ/év/mérési pont (1.729 m3/év/mérési pont) felett ők további 20.520 MJ-t kapnak olcsóbban. A 4. gyermektől számítva pedig gyermekenként további 10.250 MJ kedvezményes mennyiségre jogosultak felhasználási helyenként és naptári évenként. (Még mielőtt megfogalmazódna bárkiben a kérdés: egyelőre az áramnál nincs ilyen kedvezményről rendelet.)

{290/2022. (VIII.5.) Korm.rendelet}

A dohányboltoknak 2022.08.07-től az engedély iránti kérelemhez csatolniuk kell a koncessziós szerződést, a bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot, a bolt alaprajzát, az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló okiratot, cégek esetén a társasági szerződést / alapító okiratot, nyilatkozatot a következő dohánybolttól való távolságról, NAV nullás igazolást, NAV és önkormányzat igazolását arról, hogy 5 éven belül nem volt 1 millió feletti adóbírsága vagy 200.000,- Ft-ot (természetes személy esetén 100.000,- Ft-ot) meghaladó mulasztási bírsága. Változik a kérelem adattartalma, valamint a bejelentések, hatósági ellenőrzések előírásai is.

{34/2022. (VIII.4.) SZTFH rendelet, 18/2021. (X.29.) SZTFH rendelet}

Változik az a számlaszám is, ahová a dohányboltoknak az igazgatási szolgáltatási díjat be kell fizetniük. Így 2022.08.05-től már a MÁK 10032000-01397136 számlaszámára kell ezt utalni.

{18/2022. (VIII.4.) IM rendelet, 29/2017. (VII.25.) NFM rendelet}

Tekintettel a veszélyhelyzetre, 2022.08.05-től a veszélyhelyzet végéig feloldották a fakitermelési tilalmat. Védett természeti területen idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után nem kell fafajcserés szerkezetváltást végezni az erdőfelújítás során, és az erdőfelújítás természeten úton is elvégezhető. Az őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználatakor pedig a 100 % állami tulajdonban lévő erdők esetében nem kell erdőtervezési eljárást lefolytatni. Az állami erdészeteknek nem kell hatósági engedélyt kérniük a közelítőnyom-hálózat kialakításához. Nem feltétlenül kell az őshonos fafajok mageredetű természetes felújulását elvégezni azokon a területeken sem, ahol ennek feltételei adottak. Az erdőgazdálkodóknak pedig mostantól a fakitermelést nem 21, hanem 8 nappal a kitermelés megkezdése előtt kell csak bejelenteniük az erdészeti hatósághoz, melyre a hatóság 3 napon belül állásfoglalást ad ki.

{287/2022. (VIII.4.) Korm.rendelet}

Egy jogszabálymódosításból (ami 2022.08.02-től hatályos) kiderült, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult mikrovállalkozások az egyetemes áram- és gázszolgáltatást 2022.08.01-től vehetik igénybe. (A rendeletről a 2022.06.20-i bejegyzésemben írtam részletesen.) A kedvezményes árat napra arányosan fogják elszámolni, vagyis a felhasználó felé kiállított számlában a kedvezményes mennyiség (áram esetében 4.606 kWh/év/összes felhasználási hely, gáznál pedig a 20 m3/h kapacitást meg nem haladó mikrovállalkozásoknál 1.489 m3/év/összes felhasználási hely) 1/365-öd részének és a számlázási időszak napjainak szorzata alapján kerül érvényesítésre, és az e feletti rész elszámolása történik versenypiaci áron. (A 20 m3/óra díjszabásánál 34,84 MJ/m3 fűtőértékkel kell számolni.)

Az a nem lakossági felhasználó, akinek az egyetemes szolgáltató szerinti ellátása 2022.06.18. után kezdődött meg, és a rendelet szerint nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, köteles 2022.08.15-ig erről nyilatkozatot beadni a szolgáltató felé.

A társasházak (pontosabban azon lakóépületek, ahol az önálló lakások száma azonos vagy alacsonyabb, mint az épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma és az összes felhasználási hely együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel bír) lakossági fogyasztóként egyetemes szolgáltatásra jogosultak. Gáz esetében ez a határérték 20 m3/óra. A társasházaknak erről nyilatkozniuk kell az egyetemes szolgáltató felé.

{281/2022. (VIII.1.) Korm.rendelet, 217/2022. (VI.17.) Korm.rendelet}

A védettségi igazolvány pótlása, cseréje esetén 2022.09.01-től egységesen 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Budapest Főváros Kormányhivatala 10023002-00301253 számú számlájára.

{10/2022. (VIII.1.) MvM rendelet}

Akik gépjármű vizsgaközpontokkal, járműbontással, járművezetés-oktatókkal, repterekkel, pilótaképzéssel foglalkozókkal állnak kapcsolatban, azok hívják fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy csomó közlekedési tárgyú miniszteri rendelet megváltozik. Például: járművek bontásra átvételének előírásai, műszaki vizsga követelményei, jogosítvány megszerzésére vonatkozó szabályok változnak.

{9/2022. (VIII.1.) TIM rendelet}

Gyermekeink biztosan nagyon hívő, erkölcsös felnőtté fognak cseperedni, mivel a Kormány most a hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás feladatainak ellátására az eddig biztosított kereten felül még további 6.465.900.000,- Ft-ot ad.

{1379/2022. (VIII.1.) Korm.határozat}

2022.08.01.

Nem is gondoltam, hogy ilyen sok minden történt a héten (a hírekben csak töredéke szerepelt), úgyhogy érdemes elolvasni az e heti írásom, mert lesznek benne meglepetések. De kezdjük azzal a hírrel, hogy a NAV nem várta meg augusztus 15.-ét azzal, hogy közzé tegye a katások teendőinek leírását. Íme azok a linkek, ahol most tájékozódhatunk a NAV oldalán:

• Letölthető pdf-ben az új KATA-füzet, melyet a legkönnyebben úgy lehet megtalálni, ha a címét (Információs füzet az új katáról) beírjuk a NAV oldalán a kereső ablakba
• A teendők leírása itt található: https://nav.gov.hu/ado/uj-kata/-a-kisadozo-vallalkozasok-teendoi-az-uj-kata-miatt
• A nyilvántartási, számlaadási és nyilatkozattételi kötelezettségről itt írnak: https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/gyik/uj-kata/nyilvantartasi-szamlaadasi-es-nyilatkozatteteli-kotelezettseg
• Gyakori kérdések és azok válaszai is felkerültek az oldalra:
  • https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/gyik/uj-kata/az-uj-kata-valasztasaval-kapcsolatos-teendok
  • https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/gyik/uj-kata/az-adoalanyisag-megszunese
  • https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/gyik/uj-kata/a-teteles-es-a-szazalekos-merteku-ado-megfizetese

A kőolajtermék-előállítók 2022.-2023. évi különadójának mértékét 25 %-ról 40 %-ra emelték fel 2022.08.01-től.

{279/2022. (VII.30.) Korm.rendelet}

Az üzemanyag hatósági áras termék, csak éppen egyre szűkül azok köre, akik 480,- Ft-os áron tankolhatnak. 2022.07.30-án 11:40-kor például bejelentették, hogy 2022.07.30-án 12:00 órától nem tankolható hatósági áron az üzemanyag, ha

• külföldi rendszámú járműbe;
• nem természetes személy által üzemeltetett járműbe (kivéve taxi);
• nem üzemanyagtöltő állomáson töltött járműbe tankolják.

Tehát a lényeg: csak a természetes személyek üzemeltetésében (nem tulajdonában!) lévő járművek kaphatják ez után hatósági áron az üzemanyagot, ha közvetlenül a kocsiba tankolnak.

Mivel azt a részt, mely szerint a 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű traktor és a mezőgazdasági erőgép hatósági áron kaphatja az üzemanyagot, nem törölték el, így ezekbe továbbra is olcsóbban tankolhatnak a nem természetes személyek is (no persze csak akkor, ha a traktorral / mg. erőgéppel beállnak a benzinkútra).

Ugyanebben a rendeletben írnak a kisbenzinkutak támogatásáról is. Ezt a 84/2022. (III.5.) Korm.rendelet alapján eredetileg a COVID-19 veszélyhelyzet miatt lehetett igényelni 2022.06.30-ig. A módosítás értelmében viszont az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzet okán 2022.12.31-ig lehet igényelni.

{278/2022. (VII.30.) Korm.rendelet, 94/2022. (III.10.) Korm.rendelet, 84/2022. (III.5.) Korm.rendelet}

A Belügyminisztérium kiadta a 2022/2023. tanév rendjéről szóló rendeletét, mely szerint a következő tanév 2022.09.01-től 2023.06.15-ig tart. Az első félév vége 2023.01.20-án lesz. A középfokú iskolákban 2023.05.04-én, szakiskolákban 2023.05.31-én lesz az utolsó tanítási nap. Az őszi szünet 2022.10.29-től 2022.11.06-ig, a téli szünet 2022.12.22-től 2023.01.02-ig, a tavaszi szünet pedig 2023.04.06-tól 2023.04.11-ig tart. Az elsősöket az általános iskolába 2023.04.20-21-én kell beíratni. A rendelet melléklete részletesen leírja az érettségi vizsganapokat is.

{22/2022. (VII.29.) BM rendelet}

Megjelent a védett és fokozottan védett növény– és állatfajokról, fokozottan védett barlangok köréről, valamint az EU-ban természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló, 2022.08.01-től hatályos rendelet. (A magyar méreggyilok természetvédelmi értéke például 100.000,- Ft, a bókoló keltikéé viszont csak 5.000,- Ft. 😊 )

{20/2022. (VII.29.) AM rendelet}

Aki vadászvizsgát akar tenni, vagy éppen ezt akarja szervezni, annak mindenképpen érdemes elolvasni a most megjelent agrárminiszteri rendeletet, mivel ebben írják le, hogy 2022.08.01-től mik a vizsgára történő jelentkezés feltételei, ki szervezi a tanfolyamot, mik a vizsga szabályai.

{19/2022. (VII.29.) AM rendelet}

Egy hete írtam arról, hogy az áram egyetemes szolgáltatási árszabásának meghatározásáról szóló MEKH rendelet is megjelent. Még hatályba sem lépett (hiszen 2022.08.01-től hatályos), de már módosították is a benne foglalt összegeket. Tehát a lakossági fogyasztó által fizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díjakat is tartalmazó bruttó (áfás) áram ára 2022.08.01-től

• ESZ árrendelet szerinti A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh,
• ESZ árrendelet szerinti B (alap) árszabás esetén 60,935 Ft/kWh,
• az egyetemes szolgáltató által jogszerűen alkalmazott B Komfort árszabás esetén 60,935 Ft/kWh.

Merthogy fontos a jogbiztonság és a kiszámíthatóság: már majdnem egy hete nem változott a még életbe sem lépett szabály. (Azt hiszem, már én is kezdek belefáradni ezekbe.)

{8/2022. (VII.29.) MEKH rendelet}

A látvány-csapatsportok támogatásánál a fel nem használt támogatás rendelkezésre állása 2022.07.30-tól igazolható a Sberbank Magyarország Zrt. „v.a.” folyamatban lévő végelszámolási vagy felszámolási eljárásában a támogatott szervezet által bejelentett és elismert hitelezői igényről a végelszámoló, felszámoló által kiállított irattal is.

{275/2022. (VII.29.) Korm.rendelet}

Eddig úgy volt, hogy aki a nyugdíja mellett közalkalmazottként, egészségügyi, rendvédelmi, honvédelmi, kormányzati, biztosi, stb. jogviszonyban (vagyis az államnak) dolgozott, annak a nyugdíját szüneteltetnie kellett (vagyis választhatott, hogy közalkalmazottként dolgozik, vagy nyugdíjat kap, a kettőt egyszerre nem kaphatta). A most meghozott rendelet értelmében 2022.09.01-től 2023.08.31-ig nem szüneteltethető ezen személyek öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátása, szolgálati járandósága, átmeneti bányászjáradéka, táncművészeti életjáradéka. Ha a jogviszonyra irányadó jogszabály a nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi, akkor ők ismét megkaphatják a nyugdíjukat 2022.09.01-től a közalkalmazotti jogviszony mellett, csak kérniük kell a nyugdíjfolyósítótól. Ehhez a foglalkoztató nyilatkozatát kell beszerezniük, mely tartalmazza a jogviszony fennállására vonatkozó adatokat.

{268/2022. (VII.29.) Korm.rendelet}

Az imént említett „jogviszonyra irányadó jogszabály lehetővé teszi” rész rögtön a következő rendeletből derül ki, mely előírja, hogy (bocsi, de muszáj szó szerint idéznem, mert majdnem agyvérzést kaptam attól, hogy miért nem lehet normálisan leírni a lényeget):

„Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) nem alkalmazandó abban az esetben, ha az R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony nem

1. a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy
2. b) köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn.”

Ha ezt emberi nyelven írták volna le, akkor az lett volna benne, hogy a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési, illetve szakképző intézményben dolgozó nyugdíjasok ezen jogviszonyuk mellett megkaphatják a nyugdíjukat is (vagyis a tanítás mellett újra jogosultak a nyugdíj összegére is).

{269/2022. (VII.29.) Korm.rendelet}

Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t (kivéve az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 59. pontja szerinti -rozsdaövezeti- lakást), és a 86. § (1) bekezdés ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t, az új -veszélyhelyzeti- intézkedés értelmében 2024.12.31-ig marad 5 %-os áfakulcs alatt.

{267/2022. (VII.29.) Korm.rendelet}

A külügyminiszter közzétette hogy melyek azok az országok, amelyek állampolgárai számára biztosítható a kedvezményes foglalkoztatás lehetősége: Belarusz Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia, Montenegrói Köztársaság, Vietnámi Szocialista Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Brazil Szövetségi Köztársaság, Georgia (Grúzia), Kirgiz Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság, Kolumbiai Köztársaság. Ugyanebben a Hivatalos Értesítőben szerepel a kapcsolódó foglalkozások listája is.

{42. számú Hivatalos Értesítő, 2022.07.29.}

Aki repülni akar, annak érdemes elolvasni a 2022.08.01-től hatályos, légiközlekedéssel összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló salátarendeletet. Ebben szó esik az engedélyezési eljárásról, légijármű azonosító jeléről, ATS felderítő rendszerről, NOTAM-ról, együttműködésről, a légiforgalom szervezéséről, a légi irányítás során alkalmazandó kifejezésekről.

{7/2022. (VII.27.) TIM rendelet}

A felszámolással foglalkozóknak érdemes elolvasni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény veszélyhelyzet alatt alkalmazandó eltérő szabályait leíró rendeletet. Szó van benne arról, hogy 2022.07.28-tól a felszámoló elektronikus úton keresheti meg a bankokat, hivatalokat, valamint a mérleghez csatolandó költségkimutatásról, egyéb teendőikről is leírás található a rendeletben.

{263/2022. (VII.27.) Korm.rendelet}

Aki közérdekű nyugdíjas szövetkezettel és kisgyermekkel otthon lévő szövetkezettel foglalkozik, azok számára lehet érdekes a 2022. évi XXVI. törvény, melyben ezek felszámolásáról, szerkezetátalakításáról szóló szabályokat módosították 2022.08.01-től. Ezen kívül kiegészítették a 2006. évi X. törvényt azzal az előírással, hogy a nyugdíjas szövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85 %-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

{2022. évi XXVI. törvény}

Készült egy salátatörvény (2022. évi XXIV. törvény), melyben egy csomó törvényt módosítottak. Ezek közül a legfontosabbakat sorolom fel:

• Hatályát veszíti 2022.07.28-tól az Szja 2. sz. mellékletében szereplő bevételek közül a 7. pont, vagyis mostantól nem jellemzően előforduló bevétel az összevont adóalap meghatározásánál a 200 E Ft-nál magasabb egyedi értékű üzemi célú tárgyi eszközök ellenérték nélküli átruházásakor a beszerzéstől számított 1 éven belül a besz.érték 100 %-a, 2 éven belül 66 %-a, 3 éven belül 33 %-a, ezután pedig nulla %-a.
• A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény több helyen is módosul 2022.08.26-tól. Több módosítás foglalkozik a piaci árral, például beleírták a szokásos piaci ár fogalmának meghatározását (az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének), illetve a szokásos piaci tartomány fogalmának meghatározása is belekerült. Az adózás előtti eredményt ezután (2022. évtől) növelheti a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés összege (ha az adózó úgy dönt).
• Az üzletpolitikai, vásárlásösztönzési célból történő pénzvisszatérítésre vonatkozó áfaszabályokat (2007. évi CXXVII. törvény 77. §) kiegészítették. E szerint 2022.07.28-tól az e miatti adóalap-csökkentés akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül annak adja, aki részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a végső fogyasztó az adó levonására még részben sem jogosult és a pénzvisszatérítés áfa nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik. Persze ehhez megfelelő bizonylattal kell rendelkezni.
• A NAV-ot08.01-től nem az államtitkár, hanem a NAV elnöke vezeti (ja! a NAV elnöke az államtitkár 😊 ).
• A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvénybe 2022.08.01-től bekerül a kedvezményes párlat fogalma, módosul a kisüzemi bortermelő és a termelői borkimérés fogalmának meghatározása.
• Ha valaki a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségét megszegi, akkor a 2017. évi CL. törvény (Art.) módosítása értelmében 2022.08.26-tól már nem 2, hanem 5 millió Ft-ig terjedő bírságra számíthat.
• A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2022.08.26-tól hatályos módosítása értelmében ha a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn az egész évben, akkor az adó alapját csökkenti a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szocho-kötelezettség alapja. A törvényből törölték a „külföldi kiküldetés esetén alapbér” fogalmának meghatározását.
• No és hogy valami „vicceset” is említsek: a „kormánymegbízott” megnevezést minden jogszabályban „főispán” megnevezésre, a „megye” elnevezést pedig „vármegye” elnevezésre módosították.
• A 2022.06.07-én írt bejegyzésemben írtam, hogy a cégautóadó mértéke átmenetileg, 2022.12.31-ig magasabb lesz. Nos ezt most már a törvénybe is beleírták, így a 2022.07.01-től megemelt cégautóadó-mértékek jövőre is megmaradnak (hacsak nem emelik tovább):

{2022. évi XXIV. törvény}

Egyre sűrűbben emeli az MNB a jegybanki alapkamatot. Idén eddig a következőképpen alakult:

• 2022.01.01-jén: 2,4 %;
• 2022.01.26-tól: 2,9 %;
• 2022.02.23-tól: 3,4 %;
• 2022.03.23-tól: 4,4 %;
• 2022.04.27-től: 5,4 %;
• 2022.06.01-től: 5,9 %;
• 2022.06.29-től: 7,75 %;
• 2022.07.13-tól: 9,75 %;
• 2022.07.27-től: 10,75 %.

{29/2022. (VII.26.) MNB rendelet}

Annyira rég módosították már utoljára a gránitszilárdságú Alaptörvényünket (már majdnem 2 hónapja, hogy az utolsó módosítás megjelent), így épp ideje volt, hogy most megjelenjen a Magyar Közlöny 124. számában az újabb teljes verzió (melyben egyébként a háborús helyzettel kapcsolatos előírások új változata olvasható).

Ha valakit a gránitszilárdságú Alaptörvényünk mellett érdekel a majdnem ilyen szilárd alapokon nyugvó 2023. évi központi költségvetésünk is, akkor a Magyar Közlöny 127. számában elolvashatja. Én nem szeretnék rá több szót pazarolni.

{2022. évi XXV. törvény}

2022.07.25.

A gránitszilárdságú Alaptörvény 11. módosításának értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását ugyanúgy ötévente tartjuk, mint eddig, csak most már az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, április-július hónapok között valamikor. (A következő választás 2024-ben lesz.)

Habár a megyéket 2023.01.01-től vármegyének fogják hívni, de a „megye” kifejezés is használható mindaddig, amíg a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható a „vármegye” kifejezés használata. Szóval valamikor az összes megyét átkeresztelik vármegyére (persze nyilván az összes intézményt is, úgyhogy a táblakészítők készülhetnek a dömpingre).

{Magyarország Alaptörvénye}

Ha valaki üzletel Közép-Amerika valamely országával (Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama), akkor érdemes elolvasnia az EU tagállamai és Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás közzétett jegyzőkönyvét, melyben megtalálható többek között a származási igazolás, számlanyilatkozat szövege, a banán vámtétele, küszöbmennyisége, de az egyes gazdasági ágak működésével, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásokkal kapcsolatos előírások is.

{2022. évi XIV. törvény}

A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó, 2025.06.28-tól alkalmazandó akadálymentességi követelményeket tartalmazó törvény is megjelent. Ez az operációs rendszerek, az önkiszolgáló terminálok (fizetési terminál, bankjegykiadó, jegykiadó, utasfelvételi automata, interaktív önkiszolgáló információs terminál – a járművekbe beépített terminálok kivételével), interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz vagy audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz használt fogyasztói végberendezések és az e-könyv-olvasók gyártóinak és forgalmazóinak fontos előírásokat tartalmazza. Itt aztán kapott mindenki elég felkészülési időt: teljes 3 év áll rendelkezésre a törvényben előírtak teljesítésére. Persze a fejlesztőknek azért érdemes elolvasni, hogy tudják, merre kell haladniuk, de biztos vagyok benne, hogy a hatályba lépésig még jó párszor változni fog (legalábbis nagyon szokatlan lenne, ha nem így történne).

{2022. évi XVII. törvény}

Ha valakit érdekel, hogy a köztársasági elnöknek a vagyonnyilatkozatát mikor kell leadnia (meg az, hogy a vele együtt lakóknak már nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük), illetve más hivatalnokok (pl. NMHH, Alkotmánybíróság, ügyészség, stb.) vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályok hogyan változnak, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben mi módosul (pl. mennyivel emelkedik az üzemanyagra költhető keretük, hogyan változnak más juttatásaik), az olvassa el a Magyar Közlöny 123. számában megjelent törvényt. Nekem nem volt idegzetem hozzá, hogy minden részét elemezzem, mert csak még jobban felidegesítettem volna magam. (Pont elég volt a szúrópróbaszerűen kiválasztott részek elolvasása.)

{2022. XVIII. törvény}

Több gazdaságszabályozási tárgyú törvényt is módosítottak, melyek közül a legfontosabbak:

• A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény: az önkormányzat a törzsvagyon részét képező tereken, parkokon és egyéb közterületeken létesített építmény tekintetében 2022.08.01-től köteles zártkörű pályázatot, vagy közbeszerzési, vagy koncessziós beszerzési eljárást indítani.
• A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása értelmében 01.01-től az ajándéksorsolásra már nem kell alkalmazni ezen törvény előírásait. Aki szerencsejátékkal (vagyis olyan játékkal, amelyben a játékos befizet valamit és meghatározott feltételek fennállása esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés leginkább a véletlentől függ), fogadással foglalkozik, játékautomatát üzemeltet, annak mindenképpen érdemes elolvasnia a módosított törvényt, mivel az előírások több pontja változik jövőre.
• Ezzel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényből is kiveszik01.01-től a nyereményből származó jövedelmek közül az ajándéksorsolás bevételét {76. § (1) bekezdés}, illetve a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény „vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségei” közül is kikerül 2023.01.01-től az ajándéksorsolás keretében átadott érték {3. számú melléklet B) 12. pont}. Bennem kérdésként merült fel, hogy jövőre egyáltalán érdemes lesz-e ajándéksorsolást szervezni, ha ez nem lesz költségként elszámolható.
• Én nem tudom, mi van a bányászattal (persze azért sejtem), de idén már hatodszor módosítják az erről szóló 1993. évi XLVIII. törvényt. Mostantól a bejelentés alapján vagy hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött ásványinyersanyag-kitermeléssel járó tevékenységekre is alkalmazni kell a törvény előírásait, melynek előírásai természetesen több helyen is változnak (ide értve a kiegészítő bányajáradék fizetésére vonatkozó előírásokat is).
• Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának értelmében 2023.01.01-től az NMHH megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, ha a szolgáltató meghatározott esetekben nem teszi hozzáférhetetlenné az elektronikus adatokat.
• A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése eddig az határozta meg, hogy mikor nem kell megtagadni a szakhatósági hozzájárulást. A 2022.08.01-től hatályos módosítás viszont már azt taglalja, hogy mikor kell megtagadni azt (pl. ha az átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint a kérelem).
• A dohányboltokra vonatkozó előírások is változnak 10.01-től. A 2012. évi CXXXIV. törvény módosításának legfontosabb része, hogy a dohányboltban már csak dohánytermék, cigarettahüvely, cigarettapapír, dohánylevél töltő, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, valamint az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékei forgalmazhatók. Köszönhető ez annak, hogy a 3. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott „dohánybolt” fogalmából kikerültek pl. a szerencsejáték bonyolításával kapcsolatos termékek, a szeszes italok, energiaitalok, kávék, üdítők, újságok, rágó, vonaljegyek, elemek, papírzsebkendő, stb. Persze az is lehet, hogy ezek vissza fognak kerülni, ugyanis az SZTFH elnöke rendeletben szabályozhatja, hogy a dohánytermékeken kívül milyen termékeket lehet forgalmazni a dohányboltban. Tehát no para, szinte biztos, hogy lehet az imént felsorolt termékeket továbbra is forgalmazni, csak éppen nem a törvény, hanem az SZTFH elnökének ezután kiadásra kerülő rendelete alapján. (Egyébként is érdemes figyelemmel követni az SZTFH rendeleteit, ugyanis az látható, hogy egyre nagyobb hatáskört kap, egyre több mindent szabályozhat ez a hatóság, ami miatt módosították az SZTFH-ról szóló 2021. évi XXXII. törvényt is.)
• A szerkezetátalakításról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása értelmében a felszámoló szervezet arról szóló bejelentését, hogy szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet is kíván végezni, elektronikus úton továbbítja 2023.01.01-től az OBH-nak. A módosítás érinti még a szakértői igazolványt, illetve az informatikai rendszer fejlesztésére és működtetésére az SZTFH-t jelöli ki.

{2022. évi XIX. törvény}

A pénzügyi szektort érintő törvényeket is módosítottak, melyekből a legfontosabbak:

• A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása a derivatív ügyletet, a rendes fedezetet, jelzálog-leveleket érinti.
• A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénybe bekerültek a szanálásra vonatkozó, 2022.08.12-től alkalmazandó eljárási szabályok.
• A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvénybe bekerült, hogy a bank 2 hónapos felmondási idővel felmondhatja a számla vezetésére irányuló szerződést 2022.08.12-től, ha azon tartozás van és több, mint fél éve nem volt jóváírás a bankszámlán.
• A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény több rendelkezése is változik, pl. a szanálásra, engedélyek visszavonására vonatkozó előírások.
• A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben változik a biztosítási értékesítés fogalma, illetve egyes értékhatárok.

{2022. évi XX. törvény}

A játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére kiadott intézkedés pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásait módosította az SZTFH.

{4/2021. (X.21.) SZTFH rendelet}

Ha valakit érdekel, hogy a Kormány 2022.07.22-től milyen ügyrend szerint működik (hogyan készíti elő, hozza meg a döntéseit, mit csinálnak az egyes bizottságai, munkacsoportjai), akkor olvassa el a Magyar Közlöny 122. számában megjelent határozatot.

{1352/2022. (VII.21.) Korm.határozat}

Ne lepődjön meg senki, ha a szemétszállítás díjáról a számlát hamarosan nem az NHKV-től, hanem a MOL-tól kapja, ugyanis az állami hulladékgazdálkodási közfeladatokat a MOL Nyrt. veszi át az NHKV-től (természetesen versenyeztetés nélkül).

{1364/2022. (VII.21.) Korm.határozat}

A kisbenzinkutak 2022.03. – 2022.09 hónapokra forgalomarányos támogatást kapnak. Ennek keretét  most megnövelték 10 milliárd Ft-ról 18,5 milliárd Ft-ra.

{1366/2022. (VII.21.) Korm.határozat}

Megjelent a NAV 2022. augusztus hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 775,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 815,- Ft/l
• Keverék: 528,- Ft/l
• LPG autógáz: 390,- Ft/l

Még mindig hatósági áras az üzemanyag (jelen állás szerint 2022.10.01-ig), de nem mindenkinek, csak azoknak, akiket 2022.06.20-i bejegyzésemnél leírtam.

{Hivatalos Értesítő 2022.07.21-én megjelent 40. száma}

Mindenkit foglalkoztat a gáz és az áram ára. Az egyetemes szolgáltatási árakról megjelent kormányrendelet szerint az ukrajnai fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet végéig a Kormány negyedévente felülvizsgálja az egyetemes szolgáltatási árakat.

2022.08.01-től az áram 2523 kWh/év/mérési pont értékig lehet alacsonyabb árú, e felett pedig lakossági piaci áron adják. A gázt pedig 1729 m3/év/mérési pontig (ami 59132 MJ-nak felel meg évente) adják olcsóbban, felette a „versenypiaci költségeket tükröző” áron. A társasházak, lakásszövetkezetek kedvezményes áron kaphatják az imént említett éves keret lakóépületben lévő önálló lakások számának szorzatával meghatározott mennyiséget. Erről az egyetemes szolgáltató felé nyilatkozatot kell beadni (ha a társasház, illetve lakásszövetkezet 2022.08.15-ig beadja a nyilatkozatot a szolgáltató felé, akkor már 2022.08.01-től figyelembe veszik a számlázásnál ezt).

Persze az árat a MEKH rendeletben határozza meg (melynek alapját az egyetemes szolgáltató által megadott energiabeszerzési költségek adják), így bármelyik szinte bármikor változhat. A rendelet értelmében ugyanis negyedévente felül fogják vizsgálni az árakat, és ha úgy látják jónak, akkor módosítják. Úgyhogy én meg sem próbálom követni, hiszen úgyis az számít, hogy mi lesz a számlán. A többi szöveg csak parasztvakítás. Ha valaki szeretne mérgelődni, akkor olvassa el a kormányrendeletet. Ami viszont tényleg fontos lehet, hogy a fogyatékossággal élő személy által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után a fogyatékossággal élő személy további kedvezményre jogosult. (Persze arról még fogalmam sincs, hogy ezt hogyan lehet igénybe venni, mert ezt majd egy későbbi kormányrendelet fog leírást adni.)

Az MVM alábbi oldalain található árkalkulátorok segíthetnek annak becslésében, hogy az év hátralévő részében mekkora áram- és gázszámlára számíthatunk. (Szívgyógyszer legyen a közelben, ha használjátok!)

https://www.mvmnext.hu/aram/pages/online/arkalkulator.jsf

https://www.mvmnext.hu/foldgaz/Egyetemes-Szolgáltatás/Ugyintezes/Arak-dijszabasok/Eves-dijkalkulator/dijkalkulator

{259/2022. (VII.21.) Korm.rendelet}

Megjelent a földgáz egyetemes szolgáltatási árszabásának meghatározásáról szóló MEKH rendelet is. E szerint a lakossági fogyasztó által fizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díjakat tartalmazó bruttó (áfás) földgáz ár

• 08. és 2022.09. hónapban 21,416 Ft/MJ,
• 10., 2022.11. és 2022.12. hónapban 22,002 Ft/MJ.

{6/2022. (VII.21.) MEKH rendelet}

Az áram egyetemes szolgáltatási árszabásának meghatározásáról szóló MEKH rendelet is megjelent. E szerint a lakossági fogyasztó által fizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díjakat is tartalmazó bruttó (áfás) áram ára 2022.08.01-től

• A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh,
• B (alap) árszabás esetén 62,884 Ft/kWh.

{672022. (VII.21.) MEKH rendelet}

A Kúria a bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként állapította meg, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosító helytállási kötelezettség alóli mentesüléséhez a szándékosságnak vagy a súlyos gondatlanságnak nem a mögöttes – foglalkozási, közlekedési – szabályszegés, hanem a biztosítási esemény, azaz a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia ahhoz, hogy alkalmas legyen a mentesülés mint jogkövetkezmény kiváltására. Magyarul a károkozásnak kell szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak lennie ahhoz, hogy a biztosítónak ne kelljen fizetnie.

{Jpe.I.60.009/2022/10. sz. jogegységi hatályú határozat}

A KATA-sokra vonatkozó új törvényt 2022.07.12-én fogadták el, és 2022.07.18-án jelent meg a Magyar Közlöny 118. számában. Erről – mivel alapjaiban változtatja meg többszázezer vállalkozó életét, és eléggé összetett – külön cikkben írok, mely az alábbi linken olvasható:

https://www.minositettkonyvelok.hu/az-uj-kata-törvény-eloirasai/

{2022. évi XIII. törvény}

Az érintetteknek érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni az extraprofit adókról szóló kormányrendeletet, ugyanis a 2022. július 1-jei bevezetése óta már négy módosítása volt. 2022.07.19-től változott a különadó alapja, a népegészségügyi termékadó-köteles termékek leírása, 2022.08.01-től pedig változnak a bányászatra vonatkozó előírásai.

Naná, hogy az EFO közteher és a megemelt cégautóadó nem változik!

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az EFO közteher mértéke most a Kormányrendelet alapján nem fix összeg, hanem a minimálbér arányában van meghatározva. Tudom, 2023. még messze van, de azért érdemes megjegyezni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe

• mezőgazdasági idénymunka esetén a minimálbér 0,5 %-a (jelenleg 1.000,- Ft/nap),
• alkalmi munkavállalás esetén a minimálbér 1 %-a (jelenleg 2.000, Ft/nap),
• filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 %-a (jelenleg 6.000,- Ft/nap).

Nem tudom, mit hoz a jövő, de elképzelhetőnek tartom, hogy jövőre már a törvényben is a minimálbérhez lesz kötve a közteher mértéke.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendelet}

2022.07.18.

Ha a médiaszolgáltató az NMHH-nál történt nyilvántartásba vételt követően szerez médiaszolgáltatási jogosultságot lineáris kereskedelmi jellegű médiaszolgáltatásra, vagy hatósági szerződéssel rendelkező kereskedelmi jellegű médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója, akkor 2022.07.01-től 2022.12.31-ig nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetnie. A III. negyedévre már megfizetett médiaszolgáltatási díjat az NMHH jóváírja.

{255/2022. (VII.15.), 2010. évi CLXXXV. tv.)

Ha esetleg valaki (vagy ismerőse) határvadász szeretne lenni (vagy már az) bruttó 300.000,- Ft/hó alapilletményért és ledolgozott óránként 570 – 1.140,- Ft pótlékért, akkor feltétlenül olvassa el a Magyar Közlöny 2022.07.15-i számában megjelent rendeletet, mert ebben írja le a belügyminiszter a szerződéses határvadászokra vonatkozó részletes szabályokat.

{19/2022. (VII.15.) BM rendelet}

Mint ahogy a hírekben is hallhattuk, most már energia-veszélyhelyzet is van. Éppen ezért létrehozták az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzset. Azt még nem tudjuk, hogy pontosan mit fog csinálni, de legalább már van. (Egyébként a feladata az energiaellátás biztonságának és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése.)

{1336/2022. (VII.15.) Korm.határozat}

A korrupció ellen is küzd a Kormány, így létrehozta a Korrupcióellenes Munkacsoportot, melynek feladata a korrupciós gyakorlatok felderítésével, kivizsgálásával, üldözésével kapcsolatos javaslatok kidolgozása.

{1337/2022. (VII.15.) Korm.határozat}

Most szakadt el nálam a cérna, úgyhogy muszáj megírnom, hogy még a végén elkezdem megszeretni a közlönyolvasást. Olyan vicces dolgok vannak benne… A legtöbbet le se írom – mint pl. hogy kinevezték a bormarketingért felelős kormánybiztost -, mert igazából a könyvelőket nem érinti, de azért csendes magányomban kellő szóhasználattal értékelem a leírtakat. (Néha hangosan felnevetnék, ha nem lenne oly elszomorító a helyzet.)

Aki baromfi- vagy sertéstenyésztéssel foglalkozik, annak érdekes lehet, hogy kijött egy rendelet a baromfi- és kocaállomány után igénybe vehető kivételes alkalmazkodási támogatásról. A vissza nem térítendő támogatás célja a termelési költségek ellentételezése. A kérelmet 2022.07.16.-2022.07.25. között a MÁK-hoz kell benyújtani, az elnyert támogatás átutalásáról pedig 2022.09.30-ig intézkednek.

{18/2022. (VII.13.) AM rendelet}

Most 2 hetet bírt ki az MNB, mielőtt emelte volna a jegybanki alapkamatot. Idén eddig a következőképpen alakult:

• 2022.01.01-jén: 2,4 %;
• 2022.01.26-tól: 2,9 %;
• 2022.02.23-tól: 3,4 %;
• 2022.03.23-tól: 4,4 %;
• 2022.04.27-től: 5,4 %;
• 2022.06.01-től: 5,9 %;
• 2022.06.29-től: 7,75 %;
• 2022.07.13-tól: 9,75 %.

{28/2022. (VII.12.) MNB rendelet}

A közfoglalkoztatási jogviszony 2022.07.12-től – az ukrajnai helyzet miatti veszélyhelyzet ideje alatt – meghaladhatja a 10 évet.

{247/2022. (VII.11.) Korm.rendelet}

A gabona exportjával kapcsolatos bejelentést eredetileg 2022.07.14-ig kellett volna alkalmazni. Ezt most határozatlan időre meghosszabbították.

{249/2022. (VII.11.) Korm.rendelet}

2022.07.11.

Azon kívül, hogy az infláció és a devizaárfolyam az egekbe szökött, nem sok minden történt a héten (már ami bennünket érinthet).

Több államháztartási tárgyú kormányrendeletet is módosítanak 2022.07.15-től.

Ebből ami esetleg fontos lehet, az az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm.rendelet, melyet pl. a költségvetési szerveknek és a helyi önkormányzatoknak is alkalmazniuk kell. Ebben a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz kiadott egységes rovatrend változása szerepel, mely annak lehet érdekes, aki katonai szolgálatot teljesítők juttatásait számfejti.

{245/2022. (VII.8.) Korm.rendelet}

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárok esetében a táppénz, baleseti táppénz vonatkozásában a szálláshelyüket állandó lakóhelynek kell tekinteni 2022.07.09-től egészen az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzet végéig.

{246/2022. (VII.8.) Korm.rendelet}

2022.07.04.

A turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos 235/2019. (X.15.) Korm.rendeletet (ami a szálláshely-szolgáltatókra, a vendéglátó üzletekre, valamint a turisztikai attrakciók üzemeltetőire vonatkozó NEAK regisztrációval, adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat tartalmazza) most kibővítették a turisztikailag kiemelt jelentőségű települések listájával. A következő települések jogosultak erről 2022.07.01-től tájékoztató táblát kitenni a közigazgatási határukra: Aggtelek, Dég, Hajós, Hollókő, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Kiskőrös, Lakitelek, Nádasdladány, Orosháza, Őriszentpéter, Pápa, Szarvas, Szekszárd, Szentgotthárd, Szolnok, Tata, Tiszakécske, Zalaegerszeg. Persze a tábla kihelyezéséhez az engedélyeztetést nekik kell elintézni.

{239/2022. (VI.30.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2022. évi 36. számának 3102-3105. oldalain tette közzé 2022.06.30-án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A Munka Törvénykönyvében meghatározott minősített kölcsönbeadó (vagyis aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására jogosult) nyilvántartásba vételéről és tevékenységéről megjelent a 2022.06.29-től hatályos kormányrendelet. A nyilvántartásba vételt Budapest Főváros Kormányhivatalánál kell kérelmezni elektronikus úton. A kérelem mellé csatolni kell a szakmai képesítés igazolását, illetve 50 millió Ft-os vagyoni biztosítékot is el kell helyezni egy lekötött, elkülönített bankszámlán.

{226/2022. (VI.28.) Korm.rendelet}

A villamos energia rendszerhasználati díjait évenként állapítják meg. Az árszabályozási ciklus első időpontja az elosztási díjra és a közvilágítási díjra vonatkozóan 2022.07.01. A veszélyhelyzet végéig ezen díjmegállapítás során a 2022.01.01.-2022.06.30 közötti időszak árszintjét figyelembe kell venni, mely megegyezik a 2021.12.31-én hatályos elosztási díjjal. A díjmegállapítás nem eredményezheti a lakossági fogyasztók által fizetendő elosztási díj növekedését, ugyanakkor biztosítania kell az elosztók elismert költségeinek elosztási díjakon keresztül történő megtérítését.

{228/2022. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ezen rendelet megjelenése után kiadták a 4/2022. (VI.30.) TIM rendeletet, mely villamos energia egyetemes szolgáltatás esetében a minden egyetemes szolgáltató által 2022.07.01-től alkalmazandó árszabásokat tartalmazza. Összességében elmondható, hogy a lakossági felhasználók felé felszámítható Ft/kWh árak csökkennek, a nem lakossági felhasználók által fizetendő díjak pedig emelkednek. A rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza a különböző árszabások (A1, A2, A3, B Alap és H) egyetemes szolgáltatóknál alkalmazandó árait.

{4/2011. (I.31.) NFM rendelet}

Úgy látszik, mostanában az áram kiemelt figyelmet kap, ugyanis több villamos energia tárgyú rendeletet is módosítottak: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló, valamint a kötelező átvételre jogosult erőműegységről rendelkező előírások változnak kisebb mértékben.

{229/2022. (VI.28.) Korm.rendelet; 389/2007. (XII.23.) Korm.rendelet, 299/2017. (X.17.) Korm.rendelet, 787/2021. (XII.27.) Korm.rendelet}

Ezen kívül az ukrajnai konfliktusra tekintettel az ellátás folyamatossága és biztonsága érdekében egyes energetikai iparágak, így különösen a villamosenergia-, földgáz-, kőolaj-, távhőipar és bányászat jelentős vagy meghatározó piaci erővel bíró szereplőit – közöttük is kiemelten az FGSZ Földgázszállító Zrt-t és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget – 2022.06.29-től a magyar állam felügyelete alá vonhatja.

{230/2022. (VI.28.) Korm.rendelet}

Megváltozott a betegek utazási költségtérítésének támogatása. 2022.07.01-től

• közforgalmú személyszállítási eszközzel (pl. vonat, autóbusz, stb.) történő utazás esetén a rendelet mellékletében meghatározott költségtérítés jár (pl. 0-10 km távolság esetén 250,- Ft, 11-15 km-nél 310,- Ft, és így tovább, egészen 500 km-ig, ugyanis e felett 6.400,- Ft), melyet csökkentenek a biztosítottat és kísérőjét megillető utazási kedvezmény mértékével;
• gépkocsival történő utazás esetén akkor adnak utazási költségtérítést, ha az orvos véleménye alapján a biztosított betegsége, egészségi állapota nem teszi lehetővé a közforgalmú személyszállítási eszközön történő utazást. Ez esetben 21,- Ft/km támogatást adnak.

A beteg kísérője is kaphat utazási támogatást.

Az utazási költségtérítéshez az adatokat az orvos rögzíti a NEAK rendszerébe az ambuláns lapon, zárójelentésen vagy egyéb dokumentumon. Viszont az igénylést a biztosítottnak, törvényes képviselőjének vagy meghatalmazottjának kell benyújtania a MÁK-hoz. Az erről szóló tájékoztató az alábbi oldalon olvasható:

https://www.allamkincstar.gov.hu/hu/oldalak/tartalom/9589/

{217/1997. (XII.1.) Korm.rendelet}

Ahogy már sajnos megszokhattuk, ismét emelkedett a jegybanki alapkamat. Idén eddig a következőképpen alakult:

• 2022.01.01-jén: 2,4 %;
• 2022.01.26-tól: 2,9 %;
• 2022.02.23-tól: 3,4 %;
• 2022.03.23-tól: 4,4 %;
• 2022.04.27-től: 5,4 %;
• 2022.06.01-től: 5,9 %;
• 2022.06.29-től: 7,75 %.

{24/2022. (VI.28.) MNB rendelet)

2022.06.27.

Először ejtsünk szót az áram- és gázszolgáltatással kapcsolatos problémakörről, hiszen 2022.07.01-ig még lehet vele teendő. Írtam erről egy külön cikket (reményeim szerint eléggé teljeskörűt), mely az alábbi linken olvasható:

https://www.minositettkonyvelok.hu/a-foldgaz-es-az-aram-egyetemes-szolgáltatásaval-kapcsolat-aktualis-dilemma/

Leírtam benne az itt-ott fellelhető információkat egy csokorba gyűjtve, valamint azt, hogy kinek van feltétlenül teendője 2022.07.01-ig:

Az ominózus kilépési nyilatkozatot 2022.07.01-ig azoknak kell kitöltés után beszkennelve elküldeniük a kileponyilatkozat@mvm.hu e-mail címre, akik 2022.08.01-től nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis

• áram esetében:
  • az a mikrovállalkozás, amely 2022.06.18-án nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez áramot (a versenypiacon szerezte be az áramot);
  • nem kisfeszültségen vételez;
  • összesen (minden felhasználási helyét figyelembe véve) legalább 3*63 A teljesítményű felhasználó
• gáz esetében az a mikrovállalkozás, amely 2022.06.18-án nem egyetemes szolgáltatás keretében veszi a gázt.

No de mit tegyenek a többiek? Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egyáltalán van-e bármilyen teendőnk?

Először is mindenki nézze meg az áram- és a gázszámláját, annak is a 3. oldalát!

A számla kelte alatt olvasható „A szolgáltatás megnevezése”. Ha ott azt olvassuk, hogy „kereskedelmi szolgáltatás”, akkor nincs teendőnk, megnyugszunk. Ugyancsak megnyugszunk, ha a „Számlarészletező”-ben lévő „Elszámolt mennyiség” alatt található „Árszabás” meghatározásában azt látjuk, hogy „nem lakossági”, vagy „kereskedelmi”. Ugyanis ebből látjuk, hogy eddig is előírás-szerűen fizettük a szolgáltatások árát, így most nincs semmi teendőnk.

Akkor kezdünk tovább gondolkodni, ha az „Árszabás”-nál azt olvassuk, hogy „lakossági”. Ugyanis lakossági árszabásra akkor vagyunk jogosultak, ha nem folytatunk jövedelemszerző tevékenységet a megvásárolt szolgáltatással.

Ha cég nevére szól a számla, és „lakossági árszabás” van a számlán, azonnal szólaljon meg a vészcsengő, mert teendőnk van! Igaz, hogy ha a fentebb leírt paramétereknek megfelelő mikrovállalkozásunk van, akkor a piaci árnál sokkal kedvezőbb áron kaphatjuk az áramot és a gázt (mivel egyetemes szolgáltatásra jogosultak vagyunk), azonban nem vagyunk jogosultak lakossági árszabásra. Ebben az esetben minél előbb (leginkább még 2022.07.01. előtt) érdemes felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval (akár a számlán szereplő telefonszámot felhíva), és célszerű adategyeztetést kezdeményezni. Ugyanis a lakossági árszabást használó cégeket nagyon gyorsan ki tudják szűrni a rendszerben, így kiderül a turpisság, ami nagyon sokba kerülhet.

Ha magánszemély nevére szól a számla, akkor először is meg kell nézni, rajta van-e a vállalkozói adószámunk. Ha rajta van, akkor jó eséllyel nem is „lakossági” az árszabás. De ha mégis az, akkor ugyanaz a vészjelző szólaljon meg bennünk, mint a lakossági árszabással vásárló cégek esetében.

Ha nincs rajta az adószámunk, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy folytatunk-e az ingatlanban jövedelemszerző tevékenységet.

Először is tisztázzuk azt, hogy mi a „jövedelemszerző tevékenység”, ami miatt a legtöbbet fő a fejünk! A válasz rém egyszerű: amiből jövedelmünk lesz. A jövedelem az Szja tv. szerint „a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.”

Persze rögtön beugrik, hogy a legtöbb embernek van jövedelme, leginkább munkaviszonyból. No de ezt a jövedelemszerző tevékenységet nem az otthonában végzi, hiszen eljár dolgozni a munkahelyére, így ez máris nem probléma. A probléma azoknál jelentkezik, akiknél a munkavégzés helye olyan ingatlanban van, ahol lakossági árszabással fizeti az áramot és a gázt.

Vegyük sorra a lehetséges eseteket, és vizsgáljuk meg, kinek kell aggódnia és esetleg valamit tennie!

Az ingatlant természetes személynek lakhatás céljára bérbeadók egyből lazíthatnak, hiszen ha ugyanazon az áron adják tovább a gázt és az áramot a magánszemély bérlőnek, mint amennyiért ők veszik, akkor jogosultak a lakossági árszabásra (ezt külön beleírták a rendeletbe).

Az a vállalkozó, akinek a székhelye mellett van telephelye is, már kicsit többet gondolkodik. Megkérdezi magától a következőket:

• Végzek én jövedelemszerző tevékenységet azon a helyen, ahol lakossági árszabással fizetek, vagy csak azért van bejelentve mondjuk székhelyként, hogy ne a telephely legyen az iratőrzési hely?
• Ha ellenőrzést kapok, akkor mit fognak látni?
  • Van az adott helyen pl. irodám, ahol dolgozom a vállalkozásomban?
  • Ott raktározom az árumat?
  • Ott fogadom az ügyfeleket?
  • Ott dolgozom fel a kapott anyagot?
  • Ott állítom elő a termékeimet?

Ha a fenti kérdésekre NEM a válasz (vagyis az ellenőrzés során tisztán látszik, hogy ott csak lakom, nem pedig dolgozom), akkor örülök, mert jogosult vagyok a lakossági árszabásra, nincs teendőm. Ha valamelyik válasz IGEN, akkor akármilyen arányt képvisel az üzleti célú használat, bizony már nem jogosult lakossági árszabásra. Tudom, hogy sokszor ez teljesen igazságtalan, de sajnos nincs olyan opció, hogy az egy villanyórával mért áram mondjuk 80 %-át lakossági, 20 %-át pedig nem lakossági díjszabással fizessem. Itt egy lehetőséget látok: külön villanyórát lehet felszereltetni az üzleti célú használat mérésére (már ha megoldható).

A legnagyobb dilemmát azoknak a vállalkozásoknak okozza a jelenlegi helyzet, akiknek nincs telephelyük, csak a székhelyük, és az ugyanott van, ahol a lakóhelyük, amire lakossági árszabás szerint fizetik a díjakat.

„Kilépő nyilatkozatot” nem kell most beadniuk, hiszen „lakossági” fogyasztók. Azonban érdemes elgondolkodniuk azon, nem lenne-e jobb, ha rendeznék a soraikat, vagyis jeleznék a szolgáltatónak, ha jövedelemszerző tevékenységet folytatnak az ingatlanban.

Persze előtte azért gondolják át a fő kérdést: „végzek én jövedelemszerző tevékenységet otthon?”

Sokan vannak ugyanis, akik a munkát nem otthon végzik. Ilyenek például tipikusan az építőiparban dolgozók, akik haza tényleg csak pihenni járnak.

Gondolják végig az imént feltett kérdéseket, és ha az derül ki, hogy egy esetleges ellenőrzéskor az állapítható meg, hogy nem folytat üzleti tevékenységet a felhasználási helyen, akkor maradhat lakossági árszabásban.

Ha viszont úgy találja, hogy bizony végez otthon jövedelemszerző tevékenységet, akkor neki is érdemes adategyeztetést kezdeményeznie a szolgáltatónál, melynek legegyszerűbb módja, hogy felhívja a szolgáltató számláján látható telefonszámot.

Most pedig térjünk át arra, hogy milyen jogszabályok születtek a múlt héten, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot!

Nem kell eljárási díjat, túlsúlydíjat fizetni 2022.06.25-től egészen az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzet végéig azoknak az üzemanyagot szállító járműveknek, járműszerelvényeknek, melyek max. 2 tonnával lépik túl a 36/2017. (IX.18.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt értékeket, ha a jármű erre a célra kialakított felépítménnyel rendelkezik. Ugyancsak nem kell túlsúlydíjat fizetniük azoknak az üzemanyag szállítására alkalmas speciális felépítménnyel rendelkező kéttengelyes gépjárművek háromtengelyes félpótkocsival történő közlekedése esetén, ha az előbb említett rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában foglalt értéket max. 10 %-kal haladják meg (vagyis max. 44 tonna össztömegűek).

{1/2022. (VI.24.) TIM rendelet}

A múlt héten írtam arról, hogy egyes sajtótermékek (az ukrajnai helyzettel kapcsolatos közérdekű közlemények, tájékoztatók) értékesítése esetén nem kell közterület–használati hozzájárulást beszerezni. Most kijött a jogszabály, mely szerint ezt az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzet végéig lehet alkalmazni.

{224/2022. (VI.22.) Korm.rendelet}

A kormányhivatal 2022.06.23-tól engedélyezi az orosz állampolgárokkal, cégekkel való közbeszerzési vagy koncessziós szerződések megkötését vagy a már megkötött szerződések teljesítésének folytatását. Az erre irányuló kérelmet a kormányhivatalhoz kell benyújtani. Aki közbeszerzési vagy koncessziós szerződést a kormányhivatal engedélye nélkül köt orosz féllel, az 400.000 – 1.000.000 Ft közötti bírságra számíthat 2022.07.08-tól.

{225/2022. (VI.22.) Korm.rendelet}

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv-ben meghatározott tulajdonosi korlátokat 2022.06.22-től a jelenlegi veszélyhelyzet végéig nem kell alkalmazni bizonyos esetekben: az átviteli rendszerirányítóra, annak leányvállalatára, egyes átviteli rendszerüzemeltetőkre, a szervezett piacot működtető piaci szereplőre, illetve azokra, akikben az imént említetteknek több mint 50 %-os tulajdoni hányada, szavazata van.

{221/2022. (VI.21.) Korm.rendelet}

Az építőipari anyagok exporttilalmával kapcsolatban változott a bejelentés tartalma: 2022.06.28-tól a bejelentésnek már minden esetben tartalmaznia kell a címzett nevét és címét (eddig csak akkor kellett, ha kivitték, most már akkor is kell ha értékesítik, de még nem viszik ki), ahová az építőanyag leszállításra kerül. Ezentúl már nem a belügyminiszterhez, hanem az építésgazdaságért felelős miniszterhez kell a regisztrációt benyújtani. Az „exporttilalom” időszakának vége lett volna 2022.06.30-án, azonban most is meghosszabbították: egészen 2022.12.31-ig.

{222/2022. (VI.21.) Korm.rendelet}

A FAIR-ral (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer) és az EMIR-rel (Egységes Monitoring és Információs Rendszer) kapcsolatos informatikai biztonsági feladatokat 2022.07.01-től az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. látja el.

{223/2022. (VI.21.) Korm.rendelet}

Az Országgyűlés határozatba utasította el a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó EU-s irányelv elfogadását. (A globális minimumadó alapján a multinacionális vállalatok 2023-tól minimum 15 %-os társasági adókulccsal adóznának függetlenül attól, hogy melyik országban van a székhelyük.)

{24/2022. (VI.21.) OGY határozat}

A MEKH felé az áram és a földgáz díjairól rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek köréből kikerült a visszatáplálás elleni védelemmel ellátott kiserőmű is, így a háztartási méretű kiserőmű mellett már nekik sem kell rendszeresen adatot szolgáltatniuk a MEKH felé. Aki érintett az ilyen jellegű adatszolgáltatásban (pl. egyetemes szolgáltatói engedélyes, közvilágítási engedélyes, elektromos töltőberendezés üzemeltetője, biomassza erőművet üzemeltető, zöld prémium típusú támogatási jogosultság jogosultja, távhőszolgáltatói működési engedélyes), annak érdemes áttanulmányoznia a 11/2017. (VIII.25.) MEKH rendelet 2022.07.01-től hatályos változatát, mivel változnak a beküldendő adatlapok.

{5/2022. (VI.20.) MEKH rendelet}

Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) elnöke már eddig is meghatározta a „megfizethető árat” (vagyis azt a maximális árat, amely az alacsony jövedelműek számára is biztosítja a telefon- és internetszolgáltatás igénybevételét). 2022.06.23-tól a következő díjelemekre vonatkozóan határozza meg az NMHH elnöke a megfizethető árat:

• csatlakozás egyszeri díja;
• vezetékes telefonszolgáltatás előfizetési díja, és az ebben foglalt, külön forgalmi díj nélkül igénybe vehető belföldi hívásforgalom mennyisége;
• vezetékes internetszolgáltatás előfizetési díja;
• vezetékes telefon + helyhez kötött szélessávú internet együttes igénybevétele esetén az előfizetési díj és az abban foglalt (külön forgalmi díj nélkül igénybe vehető) belföldi hívásforgalom mennyisége.

Szintén az elnök jelöli ki az egyetemes szolgáltatót (azt, aki az adott számozási körzetben legalább 40 %-os hozzáférési hálózati lefedettséggel rendelkezik).

A végfelhasználó (vagyis a szolgáltatást igénybe vevő) az igénybejelentésben nyilatkozik arról, ha alacsony jövedelmű fogyasztóként vagy különleges szociális helyzetű fogyasztóként megfizethető áron akarja igényelni a szolgáltatást. Ilyen fogyasztónak minősül az időskorúak járadékában, lakhatási támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, otthonteremtési támogatásban részesülő (utóbbi csak 3 évig), az aktív korúak ellátására, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetve a nevelőszülő. (Persze a jogosultságot igazolni kell.)

{4/2022. (VI.20.) NMHH rendelet}

Rogán Antal közzétette a Közlönyben, hogy a hitelmoratórium meghosszabbításáról milyen szövegű levelet kell a bankoknak kiküldeniük a jelenleg moratóriumban részesülők részére. Arra az esetre, ha ez a tájékoztató esetleg elkeveredne a postán, íme a legfontosabb információ: aki 2022 júniusában élt a hitelmoratóriummal, és azt az év végéig szeretné fenntartani, annak 2022.07.31-ig feltétlenül nyilatkozatot kell beadnia a hitelintézet felé (persze ennek is pontosan meghatározott formája van). Ha nem nyilatkozik, akkor 2022.08.01-től újra fizetnie kell a törlesztőrészleteket és a kamatot. Úgyhogy aki érintett, az minél előbb keresse fel a hitelt folyósító pénzintézetet.

{8/2022. (VI.20.) MK rendelet}

Ismét ki kell cserélni az ÁRSTOP táblákat, ugyanis az árstop 2022.10.01-ig tart. (Tehát a kirakott árstop táblákon „Az árstop 2022. február 1-től július 1-ig tart.” szöveg helyett „Az árstop 2022. február 1-től október 1-ig tart.” szövegnek kell szerepelnie a 2022.06.21-től hatályos rendelet értelmében.) Az új ÁRSTOP feliratok a már jól megszokott oldalról tölthetőek le:

www.kormany.hu/arstop

{3/2022. (I.26.) MK rendelet}

Továbbra is –elméletileg 2037-ig- megmarad a Széchenyi Kártya Program, azonban 2022.07.01-től néhány előírás változik az újonnan megkötésre kerülő hitelszerződések esetében (pl. emelkedik a fizetendő kamat).

{1298/2022. (VI.20.) Korm.határozat}

2022.06.20.

Mostanában elég sok mindenki érintett volt az ÁSZ által végzett vizsgálatok kapcsán. Nos most megjelent az Állami Számvevőszék 2022.06.18-tól érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata a Hivatalos Értesítő 31. számában. Ebben 28 oldalon taglalják az ÁSZ működését. Ami számunkra leginkább érdekes lehet, az a feladatainak, hatáskörének leírása (2. §), illetve az ellenőrzés végrehajtására vonatkozó előírások (51.-53. §). Aki esetleg érintett, annak érdemes elolvasnia, hogy tisztában legyen az ÁSZ működésével.

{2/2022. (VI.17.) ÁSZ utasítás}

Megjelent a NAV 2022. július hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (piaci árszabás): 733,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 725,- Ft/l
• Keverék: 528,- Ft/l
• LPG autógáz: 387,- Ft/l

Még mindig hatósági áras az üzemanyag (jelen állás szerint 2022.10.01-ig), de nem mindenkinek. Csak a következő járművek kaphatják hatósági áron az üzemanyagot:

• magyar rendszámú motorkerékpár, quad, segédmotoros kerékpár, motoros tricikli, mopedautó, személygépkocsi;
• magyar rendszámú traktor, mezőgazdasági erőgép;
• magyar rendszámú, 7,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi;
• olyan külföldi rendszámú gépjármű, melynek országában az üzemanyag hatósági áras termék, és a külügyminiszter rendeletben megállapította, hogy ezen országban a magyar rendszámú járművek hatósági áron tankolhatnak (ilyen rendelettel én még nem találkoztam).

Továbbra sem kell számlát beszereznie az Szja hatálya alá tartozó magánszemélynek (így az egyéni vállalkozónak sem) az üzemanyag költségkénti elszámolásához, ha a fenti árak szerint számolja el az üzemanyagköltséget.

{Hivatalos Értesítő 2022.06.17-én megjelent 31. száma}

A Magyar Közlöny 100. számában megjelent 2022. évi VII. törvény módosított egy csomó jogszabályt. Ahogy olvastam elég rossz érzés kerített hatalmába, mert a legtöbb arról szólt, hogy milyen teendők vannak védelmi tevékenység esetén (és néhol még a „rendkívüli állapot” kifejezést is kicserélték „hadiállapot”-ra). Remélem, ezek alkalmazására sohasem lesz szükség, de a közlöny elolvasását csak erős idegzetűeknek ajánlom. A legtöbb törvénymódosítás a honvédelemhez köthető, de azért vannak egyéb, jelenleg érdeklődésre számot tartható rendelkezések is, melyek a következők:

• Az egyesületek és az alapítványok mellett 01.01-től mentes az építményadó és a telekadó fizetési kötelezettség alól az állam tulajdonában álló, az érintett állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság is. {Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény}
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2022.11.01-től hatályos módosításából megtudjuk, hogy az egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül. (Egészségügyi válsághelyzet: olyan összehangolt védelmi tevékenység, amelyet a Kormány az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján rendelhet el, ha azt a körülmények szerintük szükségessé teszik.) Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozók (kivéve a honvédség és a rendőrség dolgozóit, tanulóit és tanáraikat) kirendelhetők más egészségügyi intézménybe.
• Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 2022.11.01-től hatályos módosításának értelmében a Kormány meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, a különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére, váratlan támadás esetére irányuló rendjét, valamint az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét összehangolt védelmi tevékenység idején vagy váratlan támadás esetén. A szolgáltatóknak eddig is kellett felkészítési tervet készíteniük és tartalékot képezniük a különleges jogrend időszakára való felkészülés keretében, most viszont ezt az időszakot kibővítették az összehangolt védelmi tevékenység idejével és a váratlan támadás esetével.
• A miniszteri biztosnak, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének és annak helyettesének a havi illetménye07.01-től a tárgyév 03.01. és következő év 02. hónap vége közötti időszakra vonatkozó havi díjazása maximum a KSH által közzétett előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese lehet (ami jelen állás szerint 4.928.000,- Ft/hó maximális fizetést jelent számukra). A miniszterelnök díjazása pedig megegyezik az Országgyűlés elnökének tiszteletdíjával (vagyis 3.554.280,- Ft/hó). A többi miniszter fizetése annyi lesz, amennyit a miniszterelnök meghatároz számára.
• Módosították a vendéglátó üzletek NTAK rendszerbe történő regisztrációjának határidejét, így a vendéglátóknak nem 2022.07.01-ig, hanem csak 01.01-ig kell beregisztrálniuk az NTAK rendszerébe. {2016. évi CLVI. törvény}
• Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt kiegészítették azzal az előírással, hogy 2023.02.01-től hogyan folytatódik az ingatlan-nyilvántartási eljárás védelmi és biztonsági esemény vagy üzemzavar bekövetkezése esetén (papíralapra fognak áttérni).
• Előbbre hozták az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. CXXI. törvény hatályba lépési időpontját. Ennek előírásait így nem csak 2023.07.01-től, hanem már 2022.11.01-től kell alkalmazni. (Ebben a rendőrségre, az árvíz- és belvízvédekezés irányítására, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, és a katasztrófavédelemre vonatkozó előírások találhatóak meg.)
• Ugyancsak előbbre hozták a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény hatályba lépését is, így ezen törvény előírásait nem 2023.07.01-től, hanem már 2022.11.01-től kell alkalmazni. (Ebben vannak leírva a honvédelem alapjai, irányítása, a hadkötelezettség -mely általános kötelezettsége minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfinak, azzal, hogy a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek behívását külön döntik el-, a honvédelmi bírság előírásai, a honvédség feladatai, fegyverhasználat szabályai, stb.)

Az üzemanyagok hatósági ára 2022.10.01-ig megmarad (eredetileg csak 2022.07.01-ig kellett volna ezt alkalmazni).

{213/2022. (VI.17.) Korm.rendelettel módosított 39/2022. (II.13.) Korm.rendelet)

Ugyanakkor az üzemanyag-forgalmazók a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagdíj alól is mentesülnek szeptember végéig (tehát 2022.03-09. hónapra nem kell ilyen tagdíjat fizetniük a benzinkutaknak).

{213/2022. (VI.17.) Korm.rendelettel módosított 57/2022. (II.28.) Korm.rendelet)

Megmarad 2022.10.01-ig a kisbenzinkutak hitelmoratóriuma is, sőt a szoc.ho- és rehab.hozzájárulás fizetési kedvezményük is október végéig tart. (Emlékeztetőül: ők már 2022 februárja óta csökkenthetik a munkaviszonyban foglalkoztatottak -töltőállomásonként max. 4 fő- részére juttatott szocho-alapot képező jövedelem utáni szocho-val a fizetendő szoc.ho-t, illetve kivások esetén a kiva-alapot, és rehab.előleget sem kell fizetniük 9 hónapra, mivel mentesülnek a rájuk arányosan jutó rehab.hj. megfizetése alól.) No és persze a bérleti díj megfizetése alól is mentesülnek 2022. szeptember végéig, ha állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiséget bérelnek. Ráadásul az energiamegtakarítási kötelezettségük 58 %-a alól mentesülnek.

{213/2022. (VI.17.) Korm.rendelettel módosított 84/2022. (III.5.) Korm.rendelet)

Ezen kívül az értékesített üzemanyag mennyiségének 2022 márciusában kezdődött 20,- Ft/liter összegű támogatása is megmarad szeptember végéig azzal, hogy a támogatás alapja ezen 7 hónapban értékesített üzemanyag mennyiségének 80 %-a, illetve ha a benzinkút 2021.03.01. után nyitott meg, akkor a 2021. évi havi átlag üzemanyag-értékesítés 80 %-ának hétszerese.

{1117/2022. (III.5.) Korm.határozat módosításáról szóló 1296/2022. (VI.17.) Korm.határozat}

Ugyancsak 2022.10.01-ig marad meg a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a házi sertés comb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 %-os UHT tej hatósági ára is.

{214/2022. (VI.17.) Korm.rendelettel módosított 6/2022. (I.14.) Korm.rendelet)

A referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel–szerződések esetén már nem 2022.06.30-ig, hanem 2022.12.31-ig él az a rendelkezés, mely szerint a referencia-kamatláb mértéke nem lehet magasabb, mint a 2021.10.27-i szerződésben meghatározott referencia-kamatláb.

{215/2022. (VI.17.) Korm.rendelettel módosított 782/2021. (XII.24.) Korm.rendelet)

Az álláskeresők, a gyermeket várók vagy nevelők, a nyugdíjasok és a közfoglalkoztatottak hitelfizetési moratóriuma 2022.12.31-ig tart (az eredeti 2021.06.30. helyett), de csak akkor, ha már eddig is igénybe vették a fizetési haladékot.

{2020. évi CVII. törvény alkalmazásáról szóló 216/2022. (VI.17.) Korm.rendelet}

Az áramszolgáltatás terén egyetemes szolgáltatótól áramot vásárló mikrovállalkozások közül az, aki max. 3*63 Amper csatlakozási teljesítményű felhasználó 2022.08.01-től 2022.12.31-ig egyetemes szolgáltatásra jogosult (vagyis olcsóbban kaphat áramot) 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig, valamint egyetemes szolgáltatásra jogosult a lakossági fogyasztó is.

A fentiek analógiája a földgázellátásról szóló törvény 2022.12.31-ig alkalmazandó eltérő szabályozása is, azzal a különbséggel, hogy 2022.08.01-től itt egyetemes szolgáltatásra jogosult a lakossági fogyasztón kívül a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező mikrovállalkozás 1489 m3/év/ összes felhasználási hely mértékig.

Ezzel kapcsolatban utánajártam annak, hogy kinek kell, illetve kinek nem kell nyilatkozatot beküldenie 2022.07.01-ig. Ennek megállapításához elő kell venni az áram- és gázszámláinkat.

Ha nincs rajta a vállalkozás adószáma (egyéni vállalkozóknál ez sokszor előfordul), akkor nincs több kérdés, hiszen lakossági fogyasztónak minősül, aki jogosult az egyetemes szolgáltatásra, tehát nem kell nyilatkozatot beadnia.

Ha rajta van a vállalkozás adószáma, akkor abban az esetben nem kell nyilatkozatot beadnia, ha egyetemes szolgáltatásra jogosult és mikrovállalkozásnak minősül (tehát az alkalmazottainak száma max. 9 fő, és vagy az árbevétele, vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagyis 2021.12.31-i árfolyamon számolva a 738 millió Ft-ot), és

• áramszolgáltatás esetében:
  • kisfeszültségen vételez, és
  • az összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül, és
  • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta az áramot.
• gázszolgáltatás esetében:
  • 20 m3/h kapacitást nem haladja meg a vásárolt kapacitása, és
  • 06.18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a földgázt.

Végeredményben akiknek nyilatkozatot kell beadniuk azért, hogy lakossági fogyasztónak minősülhessenek (vagyis kedvezőbb áron kapják az áramot):

• önkormányzat,
• állami bérlakás üzemeltetője,
• belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek üzemeltetői.

Az árammal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek áramot, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek. (Nekik 2022.07.01-ig kell a nyilatkozatot e-mailben elküldeni a kileponyilatkozat@mvm.hu címre). Ha esetleg nem küldik el a kilépési nyilatkozatot, és később az áramszolgáltató megállapítja, hogy nem voltak jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, akkor a felhasznált áramot minimum az egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron fogják nekik kiszámlázni 2022.08.01-ig visszamenőleg.

A gázzal kapcsolatban ezen kívül nyilatkozatot kell beadniuk azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akik 2022.06.18-án egyetemes szolgáltatás keretében vételezték a földgázt, és 2022.08.01-jét követően nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, vagyis nem felelnek meg a fentebb felsorolt feltételeknek. (Nekik is a kileponyilatkozat@mvm.hu e-mail címre kell 2022.07.01-ig elküldeni a kilépő nyilatkozatot). Ha esetleg nem küldik el a kilépési nyilatkozatot, és később a gázszolgáltató megállapítja, hogy nem voltak jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, akkor a felhasznált földgázt minimum az egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron fogják nekik kiszámlázni 2022.08.01-ig visszamenőleg.

Jelen állás szerint az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot nem kell igazolni, nyilatkozatot sem kell beadnia annak, aki erre jogosult, viszont a jogosultságot az egyetemes szolgáltató bármikor ellenőrizheti.

Részletes információkat az alábbi linken tett közzé az áramszolgáltató:

https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-aram

A földgázszolgáltatással kapcsolatban pedig az alábbi linken lehet tájékozódni:

https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-foldgaz

{217/2022. (VI.17.) Korm.rendelet}

A járványügyi készültség eredetileg 2022.06.18-án véget ért volna, de a most kiadott rendelet értelmében 2022.12.18-ig hatályban marad. (Vagyis marad a rendeleti kormányzás.)

{218/2022. (VI.17.) Korm.rendelet}

A preferált kistelepüléseken lévő lakások CSOK támogatására 2022.12.31-ig nyújtható be kérelem (az eredeti 2022.06.30. helyett).

{219/2022. (VI.17.) Korm.rendelet}

A szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatását meghosszabbították 2022.09.15-ig.

{104/2022. (III.12.) Korm.rendelet módosításáról szóló 205/2022. (VI.15.) Korm.rendelet}

Fontos rendelet jelent meg a szülői felelősséget érintő nemzetközi ügyekben közreműködő központi hatóságok feladatainak ellátásról, mely a gyermekek jogellenes külföldre vitelével, illetve Magyarországra hozatalával, a kapcsolattartással kapcsolatos, 2022.08.01-től érvényes szabályokat írja le. Ha valakinek ilyen sajnálatos problémával kell szembe néznie, annak érdemes elolvasnia ezt a rendeletet, mely több kapcsolódó rendelet előírását is módosítja.

{208/2022. (VI.14.) Korm.rendelet}

A sajtótermék árusítására jogosult, árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa vagy bérlője nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz. Ezen kívül az ezzel kapcsolatos sajtótermékek értékesítéséhez sem kell közterület-használati engedély.

{210/2022. (VI.14.) Korm.rendelet}

2022.06.13.

Az ukrajnai helyzet miatti veszélyhelyzet idején -tekintettel az OMV schwechati finomítójában bekövetkezett üzemzavarra- az MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) 2022.06.11-én 23 órától felszabadít a tartalékokból 18 millió liter 95-ös benzint és 29 millió liter gázolajat, melyet felajánl értékesítésre. Elsőbbségi hozzáférést kap ehhez a készlethez az OMV azzal, hogy azt csak Magyarországon értékesítheti és a vásárolt mennyiség 40 %-át 2022.08.31-ig, 60 %-át pedig 2022.10.31-ig vissza kell pótolnia.

{204/2022. (VI.11.) Korm.rendelet}

Egyes hitelintézetek jelzálogalapú eszközei és forrásai közötti lejárat összhang 2022.07.01-től érvényes szabályozásáról adott ki rendeletet az MNB elnöke. E szerint a hitelintézet jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának mindenkor el kell érnie 2022.07.01-től a 0,25-ös, 2023.10.01-től pedig a 0,3-as szintet. Ennek kapcsán változik az 54/2021. (XI.23.) MNB rendelet 2. mellékletében található negyedéves jelentés táblája is.

{22/2022. (VI.11.) MNB rendelet}

Törvényben erősítették meg a már korábban megjelent, veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeleteket, és az Országgyűlés megengedte a Kormánynak, hogy a veszélyhelyzeti rendeleteit 2022.10.31-ig meghosszabbítsa. Az Országgyűlés az alábbi rendeleteket 2022.05.31-én hatályos szöveggel újból hatályba léptette, így ezek 2022.10.31-ig maradnak érvényesek (már ha nem döntenek időközben úgy, hogy mégis eltörlik valamelyiket). Mivel a bennük található előírásokról korábban már részletesen írtam (a rendelet számát Ctrl+F billentyűkombinációval beírva rájuk lehet találni), így most csak címszavakban említem meg, melyek ezek.

1. A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (közérdekű adatigénylés csak írásban nyújtható be, és leghamarabb 45 napon belül várhatunk rá választ)
2. A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről szóló 150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet (a pénzforgalmi szolgáltató 12.30-ig nem számíthat fel díjat a munkavállalóval szemben a fel nem használt pénzösszeg terhére)
3. A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (megmarad a rendeletben leírt építőipari termékek „exporttilalma”, bejelentési kötelezettsége)
4. A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 403/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (az exporttilalom alá tartozó építőipari termékek továbbra is EKÁER-kötelezettek)
5. A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (továbbra is fizetniük kell bányajáradékot az érintett bányáknak)
6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 405/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a bányafelügyelet meghatározhatja a legnagyobb kitermelési mennyiséget)
7. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2021. (XI. 15.) Korm. rendelet (2022.07.01-től évenkénti ármegállapítás van, és 2022.01.01.-2022.06.30. között a 2021.12.31-én hatályos rendszerhasználati díjakat kell alkalmazni)
8. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet (a KKV-k közül a max. 10 főt foglalkoztatók 06.30-ig olcsóbban kaphatják az áramot, ha kérik)
9. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet (az energiamegtakarítási kötelezettséget a kötelezettek 2022.12.31-ig teljesíthetik)
10. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 695/2021. (XII. 13.) Korm. rendelet (09.30-ig kell a kölcsönadott időszakosan felszabadítható párnagázt visszapótolni)
11. A veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet (ez határozza meg, hogy az MVM Mátra Energia Zrt-nek mennyi áramot kell betáplálnia)
12. A Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet (07.01-ig használható fel a SZÉP-kártya bármely zsebe boltban történő vásárlásra)
13. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet (06.30-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével)
14. A Magyarország 2022. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet (egyes költségvetési szervek szocho-megtakarításáról szól)
15. A veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet (több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadóköteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző távhőszolgáltatókra vonatkozik)
16. A veszélyhelyzet idején a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 817/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet
17. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (07.01-ig megmarad a csirke-farhát és társai hatósági ára)
18. A Széchenyi Pihenőkártya elfogadói szerződéskötésének egyedi szabályairól szóló 14/2022. (I. 20.) Korm. rendelet (a kereskedők egyszerűsített módon köthetnek SZÉP-kártya elfogadói szerződést a pénzforgalmi szolgáltatóval)
19. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 39/2022. (II. 13.) Korm. rendelet (az üzemanyagok 07.01-ig maradnak hatósági árasak)
20. A hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 57/2022. (II. 28.) Korm. rendelet (a hatósági ár 480,- Ft/liter)
21. A takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos bejelentési eljárásról és kapcsolódó intézkedésekről szóló 83/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (megmarad az exporttilalom a már ismert gabonatermékekre)
22. A kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (a kisbenzinkutak hiteltörlesztési moratóriuma 07.01-ig megmarad, és 2022. februártól júliusig (6 hónapra) kapnak szocho– és rehab.járulék-kedvezményt)
23. Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (menedékesek foglalkoztatása könnyebb ezen rendelet előírásai alapján)
24. A veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (az ukrán menekülteknek nem kell idegenforgalmi adót fizetniük a veszélyhelyzet végéig)
25. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 88/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (segíti az ukrán menekültek SIM-kártyához jutását)
26. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (ebben van leírva, hogy ki tankolhat hatósági áras üzemanyagot: magyar rendszámú személygépkocsi, magyar rendszámú 7,5 tonnát meg nem haladó össztömegű tehergépkocsi, traktor, mezőgazdasági erőgép, és ebben határozzák meg a benzinkutak jelentési kötelezettségét)
27. A megyei, fővárosi védelmi bizottságok humanitárius feladatai ellátásáról szóló 95/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (ez a védelmi bizottság feladatait írja le)
28. Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (az Ukrajnából menekülők foglalkoztatásához kérhető 50 %-os, max. 000,- Ft-os lakhatási és utazási támogatás)
29. A veszélyhelyzet során felmerülő egyes gazdálkodási szabályokról szóló 98/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok)
30. A veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet (06.15-ig lehet a 4.000,- Ft/fő/nap támogatást igénybe venni a szállásadóknak az ukrán menekültek elszállásolására)
31. A veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet (ez a menedékesek közfoglalkoztatásáról, a kiskorúak neveléséről, ellátásáról, a létfenntartási támogatásról szóló előírásokat tartalmazza)
32. Az Ukrajnából menekült egészségügyi dolgozók magyarországi foglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 121/2022. (III. 28.) Korm. rendelet
33. A veszélyhelyzetre tekintettel az Ukrajna területéről kísérővel érkezett gyermekek gyermekfelügyelettel történő ellátásáról szóló 147/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet
34. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 151/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet (ezen intézmények felszámolását, végelszámolását taglalja)
35. Az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (a menekültek TAJ-számáról, betegellátásáról szól)
36. Az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek foglalkoztatásának támogatásáról szóló 172/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (ezen személyek foglalkoztatásához az NFSZ legfeljebb 12 hónapra 000,- Ft/hó összegű lakhatási és utazási költség támogatást ad, mely kérelemre 12 hónappal meghosszabbítható)
37. Az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek egyes költségvetési szerveknél való foglalkoztatásának támogatásáról szóló 173/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (szintén ezen személyek foglalkoztatásának támogatásáról szól)

{2022. évi VI. törvény}

A fenti felsoroláshoz a Kormány is hozzáadott még négyet, melyek hatálya szintén 2022.10.31-ig tart:

1. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 2–4. §-a (a veszélyhelyzet elhárításáért a miniszterelnök a felelős, kormányrendeletekkel szabályoznak, és az önkormányzatok képviselő-testülete maga gyakorolja a feladat- és hatáskörét)
2. A politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet (ez alapján egyes politikai vezetők néhány esetben kötelesek visszafizetni a kapott végkielégítést)
3. Az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 187/2022. (V. 26.) Korm. rendelet (a HM Zrt., a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt., és a Hungary Helps Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló minisztereket jelöli ki)
4. Az egyes, a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása céljából kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 190/2022. (V. 26.) Korm. rendelet (ebben van felsorolva az összes imént említett jogszabály)

{203/2022. (VI.8.) Korm.rendelet}

A menedékesek létfenntartási támogatását a rendelet 2022.06.08-től hatályos módosítása értelmében a menekültügyi hatóság minden hónap 15.-éig folyósítja. A 6. életévet betöltött menedékesek esetében a folyósítás feltétele, hogy az illető a folyósítást megelőző hónapban megjelenjen a szálláshelyen, illetve a járási hivatal előtt (de ha még nincs 18 éves, akkor a törvényes képviselője is megjelenhet helyette).

{106/2022. (III.12.) Korm.rendelet}

A nemzetközi szervezeteknél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról külön rendeletet alkottak, mely a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyekre, a küldő közigazgatási szervre, továbbá a nemzeti szakértő jelölésében érintett egyéb szervekre vonatkozó előírásokat írja le.

{200/2022. (VI.7.) Korm.rendelet}

Kérheti a védőoltás EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe) történő bejegyzését 2022.06.08-tól az a magyar állampolgár vagy hazánkban 180 napon belül több mint 90 napot tartózkodó nem magyar állampolgár, aki a COVID-19 elleni védőoltást az alábbi országok valamelyikében kapta meg:

• EU-tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia);
• európai uniós tagjelölt ország (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország);
• a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállama (az előző pontokban felsoroltakon kívül: Ausztrália, Chile, Costa Rica, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Mexikó, Norvégia, Svájc, USA, Új-Zéland);
• az Észak-atlanti Szerződés Szervezet valamely tagállama (valamennyi ide tartozó ország szerepelt már az előző pontok valamelyikében);
• a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa tagállamai (Azerbajdzsáni Köztársaság, Kazah Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Török Köztársaság, Üzbég Köztársaság);
• egyéb országok: Oroszország, Kína, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Ukrajna.

Ráadásul a védettségi igazolványt részükre ingyen ki is állítják 15 napon belül, és uniós digitális Covid-igazolványt is kaphatnak.

{7/2022. (VI.7.) KKM rendelet, 8/2022. (VI.7.) KKM rendelet és 9/2022. (VI.7) KKM rendelet}

Ha valakit érdekel, hogy melyik párt, pártalapítvány mennyi költségvetési támogatást kap idén, az elolvashatja az 1284/2022. (VI.7.) Korm.határozatban, mely a Magyar Közlöny 94. számában jelent meg.

Arról, hogy törvénybe foglalták a koronavírus világjárvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozást, a múlt heti (2022.06.07-i) bejegyzésemben, nem sokkal a jegybanki alapkamat alatt írtam. Ott az írtam, hogy ezek az előírások 2022.06.02-től hatályosak. Most viszont a miniszterelnök hozott egy határozatot, mely szerint a 2022. évi V. törvény hatályba lépésének napja 2022.06.01., így most már tudjuk, hogy egy nappal korábban is ezek a rendelkezések voltak érvényben. Hurrá!

{30/2022. (VI.7.) ME határozat}

2022.06.07.

Vége a szép időknek: ismét beindult a jogszabálygyár.

A bevallási hajrá után kicsit több, mint 400 oldalnyi rendeletet tanulmányoztam át. A legfontosabb jogszabályokat az alábbiakban összegzem (kb. 15 oldalon keresztül, szóval tényleg csak a lényeg van benne).

Megjelent az extraprofit adókról szóló kormányrendelet, mely szerint 2022. és 2023. adóévre vonatkozóan kell önadózással megállapítani, bevallani és befizetni az államháztartás egyensúlyát megőrző különadókat. Az elején azokról írok, amelyek nagyon sok vállalkozást érintenek. A kevesebb vállalkozásra vonatkozóaknál csak a lényeget írom le (mivel meglehetősen túl van bonyolítva), nekik érdemes a rendeletet behatóan tanulmányozni.

Az előírások zöme 2022.07.01-től hatályos. Amelyik nem, azt külön jelzem.

Tehát nézzük, kik, mennyi különadót fizetnek, illetve hogyan változnak az adómértékek!

Cégautóadó:

• A cégautóadó havi mértéke 2022.07.01. – 2022.12.31. között magasabb összegű lesz:

• Tehát a cégautóadó mértéke 81,82 – 86,36 % közötti mértékben emelkedik.

Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe:

• Változik az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása 2022.07.01-től kezdődően (vagyis először 2022.08.12-ig kell a magasabb összegű közterhet bevallani és befizetni):
  • A filmipari statiszta napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 %-ának száz forintra kerekített összegét (vagyis a 000,- Ft/nap összeget).
  • Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a közteher napi mértéke a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a (vagyis 000,- Ft/nap).
  • Alkalmi munka esetén a közteher napi mértéke a hónap első napján érvényes minimálbér 1 %-a (vagyis 000,- Ft/nap).
  • Filmipari statiszta alkalmi munkája esetén a közteher napi mértéke a minimálbér 3 %-a (vagyis 000,- Ft/nap).
  • A közterhet 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni (ami nyilván idén lényegtelen, de az elkövetkező években fontos lehet).
  • A fentiek miatt a nyugellátás számítási alapja is emelkedik:
    • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 %-ára,
    • a többi esetben a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 %-ára (persze 100 Ft-ra kerekítve).

A népegészségügyi termékadó:

• Népegészségügyi termékadóban megváltozott a szörp fogalma: most már nem csak a cukorból vagy cukorszirupból készült, hanem az édesítőszerből készült szörp is a NETA hatálya alá tartozik.
• Népegészségügyi termékadó-köteles termékek és az adómértékek a 197/2022. (VI.4.) Korm.rendelet 2. számú mellékletében találhatók. Azoknak érdemes elolvasni, akik az alábbi termékek első belföldi forgalomba hozói:
  • üdítőital,
  • energiaital,
  • előrecsomagolt cukrozott készítmény,
  • sós snack,
  • ételízesítő,
  • ízesített sör,
  • alkoholos frissítő,
  • gyümölcsíz,
  • csemege (olajos magvak felhasználásával készült termék)
  • előrecsomagolt édes, sós tészta.

A jövedéki adó mértéke:

• A fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5.375,- Ft/ezer kg.
• Az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14.685,- Ft/ ezer kg.
• A földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás értékesítés vagy felhasználás esetén 32,- Ft/nm3, egyébként 0,3492 Ft/kWh.
• A villamos energiára 358,50 Ft/MWh.
• A szénre905,- Ft/ezer kg.
• Más sörre800,- Ft/hl/tényleges alkoholtartalom fok.
• Habzóborra100,- Ft/hl.
• Más egyéb csendes erjesztett italra900,- Ft/hl.
• Egyéb habzó erjesztett italra100,- Ft/hl.
• Köztes alkoholtermékre100,- Ft/hl.
• Bérfőzött párlatra840,- Ft/hl tiszta szesz.
• Alkoholtermékre840,- Ft/hl tiszta szesz. (Az adóraktár engedélyese a jövedéki biztosítékot 2022.12.31-ig köteles kiegészíteni.)
• Cigarettára
  • 07.01.-2022.12.31. között 27.800,- Ft/ezer db és a kisker.eladási ár 23,5 %-a, de legalább 40.800,- Ft/ezer db;
  • 01.01-től 29.500,- Ft/ezer db és a kisker.eladási ár 24 %-a, de legalább 41.800,- Ft/ezer db.
• Szivarra, szivarkára
  • 07.01.-2022.12.31. között a kisker.eladási ár 14 %-a, de legalább 4.620,- Ft/ezer db;
  • 01.01-től a kisker.eladási ár 14 %-a, de legalább 4.840,- Ft/ezer db.
• Finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra, valamint a füst nélküli dohánytermékre és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre
  • 07.01.-2022.12.31. között 24.780,- Ft/kg;
  • 01.01-től 25.960,- Ft/kg.
• Töltőfolyadékra
  • 07.01.-2022.12.31. között 31,50 Ft/ml;
  • 01.01-től 33,- Ft/ml.
• Az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott
  • egyszer használatos termékeire 2022.07.01-től 35,- Ft/db (szál);
  • folyadékára 70,- Ft/ml.

A kiskereskedők

• a 2022.07.01-jét magában foglaló adóévben 2022.11.30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 %-ával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kötelesek megállapítani, bevallani és megfizetni a NAV felé.
• Akinek nincs 2021-ben kezdődő adóéve, az a 2022-ben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022-ben kezdődő adóéve adójának évesített összege 80 %-át fizeti pótadóként.
• A 2023-ban kezdődő adóévben a kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap:
  • 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0%,
  • 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,15 % (korábbi érték: 0,10 %)
  • 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 1 % (korábbi érték 0,40 %),
  • 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után 4,1 % (korábbi érték 2,50 %).

A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás

• különadójának alapja megegyezik az iparűzési adónál figyelembe veendő előző adóévi nettó árbevétellel, vagyis 2022-ben a különadó alapja pontosan ugyanaz, mint amit a 21HIPA bevallás 03-01 lapjának 1. sorába beírtunk.
• Nekik 2022-ben 10 %, 2023-ban 8 % különadót kell fizetniük az imént említett nettó árbevételük után.
• A bevallási határidő 2022. év vonatkozásában 2022.10.10., az adó felét 2022.10.10-ig, másik felét 2022.12.10-ig kell befizetniük.
• A 2023. évi különadót pedig 2023.06.10-ig kell bevallaniuk, melyhez kapcsolódóan három egyenlő részletben kell az adót megfizetniük: 2023.06.10-ig, 2023.10.10-ig és 2023.12.10-ig.

A kőolajtermék-előállító esetében

• a különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének, és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. (Mivel viszonylat kevesen vesznek kőolajat Oroszországból, így a számítás pontos, hossza menetét nem írom le, az megtalálható a rendelet 2. §-ában.)
• A különadó mértéke 25 %, melyet a kőolajtermék-előállítónak havonta, a tárgyhót követő hónap 20.-áig kell bevallania és befizetnie. Az első bevallás különleges. Ugyanis a 2022.01.01.-2022.06.30. időszakot egyben, 2022.09.20-ig kell bevallani, és befizetni.

Az energiatermelők közül:

• Különadót fizet
  • A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelője;
  • a KÁT termelő {a 389/2007. (XII.23.) Korm.rendelet szerinti kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételre jogosult termelője};
  • a METÁR rendelet {299/2017. (X.17.) Korm.rendelet} alá tartozó termelő (megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételére jogosult termelő};
  • a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,
  • HA a mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése 2022-ben vagy 2023-ban megszűnik, vagy ezen adóévekben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köt KÁT-szerződést.
• Mentes ezen különadó alól az a termelő, amelynek a beépített teljesítőképessége nem haladja meg 0,5 MW-ot, de csak a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamosenergia tekintetében.
• A különadó alapját az árbevétel határozza meg.
• A különadó mértéke: 65 %.
• A különadót havonta, a tárgyhót követő hónap 20-ig kell bevallani és megfizetni. A 2022. I. félévre vonatkozó bevallást azonban 2022.09.20-ig kell beadni. (Tehát előbb megy be -2022.08.20-ig- a 2022.07. havi bevallás, mint az I. félév.)

A befektetési vállalkozás, valamint a KELER Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele utáni tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

• A tranzakciós illeték alapja az értékpapírszámlán jóváírt vételár (külföldi pénznemben meghatározottnál az MNB teljesítésnapi devizaárfolyamán számolva).
• Mértéke az illeték alapjának 0,3 %-a, maximum 10.000,- Ft.
• Mentesül ezen tranzakciós illeték alól, ha a befektetési szolgáltatást a MÁK (Magyar Államkincstár) vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
• Nekik is havonta, a tárgyhó követő hónap 20.-áig kell bevallani és befizetni 1000 Ft-ra kerekítve a tranzakciós illetéket, legelőször 2022.09.20-ig.

Légitársaságok közül a légi személyszállítást végzők kötelezettek hozzájárulás fizetésére:

• A hozzájárulás alapja a földi kiszolgálást végző gazdálkodó által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, kivéve a tranzit utasokat.
• A hozzájárulás mértéke
  • 900,- Ft/utas, ha az utas végső úti célja Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia, Ukrajna, vagy az EU valamely tagállama;
  • 750,- Ft/utas minden más végső úti cél esetében.
• Nekik is önadózással kell a hozzájárulást megállapítani és a tárgyhót követő hó 20. napjáig bevallani és befizetni a NAV felé, a tárgyhónapban induló utasok száma alapján.

A gyógyszerforgalmazók közül 2022. és 2023. évben

• a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját;
• ha belföldön nem forgalmaz, akkor a forgalmazóval kötött és a NAV által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót;
• a tápszer tb-támogatása iránt kérelmet benyújtót;
• ha az nem azonos a tápszerforgalmazójával, akkor a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere után kell hozzájárulást fizetnie.
• A fizetendő összeg a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó tb-támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos (termelői ár/ fogyasztói ár) részére
  • a 10.000,- Ft-ot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 %-os,
  • az ezt meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 %-os mértékű.
  • Ezt első alkalommal a 2022.07.20-ig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

A távhőszolgáltatók esetében 2022. és 2023. évben az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül a feldolgozóipari gyártó is. Ők azok, akik bioetanolt, keményítőt, keményítőterméket, valamint napraforgóolajat gyártanak.

• Nekik külön NAV nyomtatványon kell 2022.09.20-ig bevallani a 2022. évi adóelőleget, és 2022.09.20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben kell megfizetniük az energiaellátók jövedelemadóját.
• A 2023. évi adóelőleget is önadózással állapítják meg, de azt 2023.01.20-ig kell bevallaniuk, és havonta egyenlő részletekben megfizetniük minden hónap 20.-áig.
• Első alkalommal a 2021.12.31-ét követően kezdődő, 2022.07.01. időszakot magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazniuk ezt a jövedelemadót.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtók (vagyis azok, akik internet-hozzáférési szolgáltatást, személyközi hírközlési szoltáltatás, vagy teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából álló szolgáltatást -ideértve a gépek közötti szolgáltatást és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatást is- nyújtanak) a 2022.07.01-jét magában foglaló adóévre és a 2023-ban kezdődő adóévre az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig távközlési pótadót kötelesek megállapítani, bevallani és befizetni a NAV felé.

• A pótadó alapja megegyezik az iparűzési adó szerint számított nettó árbevétellel.
• A távközlési pótadó mértéke az adóalap
  • 1 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
  • 1 milliárd Ft-ot meghaladó, 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó rész után 1 %,
  • 50 milliárd Ft-ot meghaladó, 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó rész után 3 %,
  • 100 milliárd Ft-ot meghaladó rész után 7 %.
• Kapcsolt vállalkozások esetén a kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét össze kell adni a pótadó meghatározásakor, és a kiszámított adót árbevétel-arányosan kell bevallani. De csak akkor, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022.06.01-jét követően szétválással, kiválással jött létre, illetve ha nem tudják bizonyítani, hogy ez nem a pótadó elkerülése miatt, hanem kizárólag gazdasági okokból történt.
• A pótadót 2022.11.30-ig a 2022.07.01-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóév nettó árbevétele alapján a 2023-ban kezdődő adóév 5. hónapjának utolsó napjáig kell megállapítani, bevallani és befizetni. A 2023-ban kezdődő adóévre pedig a 2022. évi pótadóval egyező összegű pótadóelőleget is kell fizetni a NAV felé. Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor naptári nap szerinti időarányos résszel kell számolni.

A Magyarországon határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket végzőkre is alkalmazni kell a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló 2012. évi CXVI. törvény előírásait. A határon átnyúló szolgáltatást végző a NAV felé 2022.09.01-ig köteles bejelenteni, hogy a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik 2022.07.01-jétől. (Ha ez után válik az alanyává, akkor az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie a NAV-hoz.)

• A pénzügyi tranzakciós illeték nekik a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 %-a, maximum 10.000,- Ft fizetési műveletenként.

A biztosítók 2022.07.01.-2023.12.31. közötti időszakra biztosítási pótadót kötelesek fizetni.

• A pótadó alapja a biztosítási díj.
• A pótadó mértéke 4 % és 14 % között mozog (attól függően, mekkora bevételük volt). Részletesen a rendeletben olvasható.
• A bevallást a 2021.07.01.-2022.06.30-ig elszámolt biztosítási díj után 2022.11.30-ig kell beadniuk, és a 2023.01.31-ig bevallandó pótadóval egyező összegű pótadóelőleget is kell fizetniük.
• A kapcsolt vállalkozások bevételét összevontan kell figyelembe venni, és az adómértéket ez alapján kell meghatározni, majd az egyes adóalanyok adókötelezettségét bevételarányosan kell bevallani a NAV felé.

A bányajáradék 2022.08.01-től hatályos eltérő szabályozása szerint 2022. és 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

• a 2008.01.01. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 48 %-a,
• az 1998.01.01. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42 %-a,
• próbatermelés során kitermelt kőolaj és földgáz esetében 36 %-a.

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) Korm.rendeletet 2022.08.01-től az alábbi eltéréssel kel alkalmazni:

• a kitermelt kőolaj fajlagos értéke 2022-ben nem lehet kevesebb, mint 260.000,- Ft/tonna, 2023-ban pedig legalább 230.000,- Ft/tonna;
• a kitermelt földgáz fajlagos értéke 2022-ben nem lehet kevesebb, mint 40.000,- Ft/MWh, 2023-ban pedig legalább 35.000,- Ft/MWh.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendelet}

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját, így a földre most már nem csak az árverezhet, akinek lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja az árverezésre kerülő ingatlan 20 km-es körzetén belül van. {12/2022. (VI.2.) AB határozat}

Szinte már furcsa, hogy május végén nem emelkedett a jegybanki alapkamat. Persze nem kellett az emelkedésre június végéig várni, mivel rögtön a hónap elején megemelték. Idén eddig a következőképpen alakult:

• 01.01-jén: 2,4 %;
• 01.26-tól: 2,9 %;
• 02.23-tól: 3,4 %;
• 03.23-tól: 4,4 %;
• 04.27-től 5,4 %;
• 06.01-től 5,9 %.

{19/2022. (V.31.) MNB rendelet}

Magyarországon a külügyminiszter közleménye alapján 2022-ben egyidejűleg munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható 3. országbeli állampolgárok legmagasabb létszáma: 62.000 fő. {2022.05.30-i, 25. számú Hivatalos Értesítő}

Törvénybe foglalták a koronavírus világjárvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozást, mely előírások 2022.06.02-től hatályosak. Eszerint:

• A gyógyszertári működési engedéllyel nem rendelkező vállalkozás az antigén gyorsteszteket 2022.08.31-ig forgalmazhatja.
• A keresőképtelenség igazolását nem kell átadni a biztosítottnak, hanem azt elektronikus úton (akár e-mailben) továbbra is továbbíthatja az orvos a foglalkoztató részére.
• Az uniós digitális Covid-igazolvánnyal kapcsolatos szabályokat majd egy kormányrendelet fogja meghatározni.
• Az igazságügyi szakértők és az eseti szakértők statisztikai adatszolgáltatási határideje 2022.11.27.
• Ha a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismertetésének kezdete 2021.02.08.-2022.05.31. közötti időszakra esett, akkor a kérelem 2022.11.28.-2022.12.28. között adható be.
• Az állami és önkormányzati intézményeknél dolgozók oltás hiánya miatti kötelező fizetés nélküli szabadsága 2022.06.15-én automatikusan megszűnik, kivéve, ha a munkáltató másképp dönt (dönthet úgy is hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított egy évig fennmarad).
• A szomszédos országok Magyarországgal határos egyes településein lakók megkaphatják a védőoltást ingyenesen nálunk is.
• A köznevelési intézményekben (iskolák, óvodák) a sztrájkjog gyakorlását is ebben a törvényben írták le részletesen (lényegében szinte ugyanúgy kell működnie az oktatásnak, nevelésnek, mintha nem lenne sztrájk, és aki sztrájkol, az a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezménnyel számolhat).
• Törölték a 13. havi nyugdíj 2022. és 2023. évi összegének mértékére vonatkozó előírásokat az 1997. évi LXXXI. törvényből, úgyhogy nem tudható, mennyi lesz.
• Az emberi egészségre kiemelten veszélyes vagy az emberi életre veszélyes, járványos megbetegedés okozására alkalmas fertőzés esetében a Kormány rendeletben elrendelheti, hogy a rendeletben meghatározott fertőző betegség elleni védettség igazolása hatósági igazolvány, illetve applikáció útján történjen (vagyis törvényi szintre emelték és általánossá tették a COVID-járvány során megismert védettségi igazolvány alkalmazását más fertőzések esetére is).
• Belevették az egészségügyi törvénybe (1997. évi CLIV. törvény), hogy az állami, önkormányzati és közfeladatot ellátó szervezeteknél kötelezővé tehető a védőoltás, és persze aki erre nem hajlandó, az most már a törvény erejénél fogva küldhető fizetés nélküli szabadságra.
• A Munka törvénykönyvének módosítása értelmében az is minősített kölcsönbeadó, aki 3. országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására jogszabályban foglalt feltételek alapján jogosult.
• Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásában részesült személy a vállalkozását nem szüntetheti meg 2022.06.30-ig (eredetileg 2 hónapig tartott volna a fenntartási kötelezettség, ezt most lecsökkentették 1 hónapra). Ez azt is jelenti, hogy az elszámolási lapot 2022.07.01.-2022.07.08. között kell majd beadni a Kormányhivatal felé.
• A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatra hivatkozva pénzbeli szociális ellátásra való jogosultság legkorábban 2022. augusztus 31-ével szüntethető meg.
• A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak a veszélyhelyzet fennállása miatt elmaradt, 2020.12.05-2021.11.09. között esedékes felülvizsgálatát a rehabilitációs hatóság 2022.10.31-ig folytatja le.

• A pénzügyi szolgáltatási szerződéseket eredetileg csak 2022.12.31-ig lehetett volna elektronikus úton megkötni. De mivel a 2021. évi XCIX. törvényből kivették a határidőt, így jövőre is alkalmazható lesz ez a módszer.
• A 2020.03.11.-2020.07.03., valamint a 2020.11.04.-2022.05.31. között lejárt hivatalos okmányok (pl. jogosítvány, forgalmi engedély), valamint a 2020.03.11-2022.05.31. között lejárt személyi igazolványok 06.30-ig érvényesek, így most már tényleg minden érintettnek intézkednie kell ennek meghosszabbításáról.
• A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőknek 2022.12.31-ig nem kell az okmányukat bemutatni (az eredeti 2022.06.30. helyett).

{2022. évi V. törvény}

Az üzemanyag 2022.05.27-től nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú járműbe töltik (akkor is, ha az személygépkocsi), vagyis semmilyen külföldi rendszámú kocsiba nem tankolható hatósági áron az üzemanyag. Persze azért van kivétel, hiszen tankolható hatósági áras üzemanyag abba a külföldi rendszámú gépjárműbe, amelynek az államjelzése szerinti országban az üzemanyag szintén hatósági áras, és ott a magyar járművek tankolhatnak az ottani hatósági árral (én még nem hallottam, hogy lenne ilyen ország, de ha lesz, akkor azt a külügyminiszter rendeletben fogja közzé tenni).

A benzinkút üzemeltetője felhívhatja a vásárlót a gépjármű honosságának okirattal történő hitelt érdemlő igazolására (vagyis elkérheti a forgalmi engedélyt). Ha nem igazolják hitelt érdemlően (forgalmival), hogy a kocsi magyar, akkor az üzemanyagot nem szabad hatósági áron eladni a vevőnek.

A benzinkutakon az útról is jól látható oszlopokon, táblákon a hatósági áras egységárat kell feltüntetni. A kútoszlopon viszont a piaci árnak kell szerepelnie. A kútoszlop környezetében, a benzinkút kereskedelmi egységének bejáratánál, valamint a pénztárnál magyarul és angolul ki kell írni, hogy csak magyar, vagy szintén hatósági árat alkalmazó (és azt a magyar autók számára is biztosító) országok járművei tankolhatnak hatósági áron, a többiek pedig nem.

Ha technikai okból kifolyólag nem tudja biztosítani a nem hatósági áron való értékesítést a benzinkút, akkor ezt az előírást (vagyis hogy a külföldi rendszámú autók – kivéve a külügyminiszter által meghatározott országok autóit – nem hatósági áron kapják az üzemanyagot) nem kell alkalmaznia. Ebben az esetben a technikai akadály elhárultáig nem kell a kútoszlopon a piaci árnak szerepelnie (lehet rajta az is, amennyiért valójában adja az üzemanyagot).

{94/2022. (III.10.) Korm.rendelet}

A koronavírus elleni védettségi igazolvánnyal kapcsolatos részletszabályokról szóló kormányrendelet szerint a védettségi igazolvány oltottság esetén jár, és igazolvány vagy applikáció útján igazolható a védettség. Leírták a védettségi igazolvány adattartalmát, a védettség érvényességét, kijelölték az eljáró hatóságot (Budapest Főváros Kormányhivatala), az adatfeldolgozókat, az applikáció tartalmát is belefoglalták, szóval semmi újdonság nincs a rendeletben.

{188/2022. (V.26.) Korm.rendelet}

Az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáról szóló rendeletben szerepel, hogy ezt papíralapon és elektronikus formában is ki lehet állítani.

{189/2022. (V.26.) Korm.rendelet}

A koronavírus-VILÁGJÁRVÁNY miatti VESZÉLYHELYZETNEK (mely először 2020.03.11-től 2020.06.18-ig tartott, utána egy kis csendes járványügyi készültségi időszakot követően 2020.11.04-től újrakezdődött) VÉGE lett 2022.05.31-én, és hatályát veszítette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó 27/2021. (I.29.) Korm.rendelet. {181/2022. (V.24.) Korm.rendelet}

Persze még levegőt sem lehet venni a következőig, ugyanis az erről szóló rendelettel egy időben megjelent egy másik rendelet, mely szerint 2022.05.25-től az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius KATASZTRÓFÁRA tekintettel egy újabb VESZÉLYHELYZET KEZDŐDÖTT. (Persze ez azt is jelenti, hogy 2022.05.25.-2022.05.31. között dupla veszélyhelyzet volt. Ez is mutatja, hogy mennyire átérzik a jogalkotók, mit élünk át mi, könyvelők ebben a pár napban azért, mert vészesen közeledik a bevallási határidő.)

Ebben az új veszélyhelyzetben is a miniszterelnök felel a veszélyhelyzet magyarországi következményeinek elhárításáért, ugyanúgy kormányrendeletekkel fogják irányítani az országot, mint az elmúlt időszakban. Viszont az önkormányzatok feladat- és hatáskörét most nem a polgármesterek gyakorolják, hanem maga a képviselőtestület. {180/2022. (V.24.) Korm.rendelet}

Az ukrajnai helyzet miatti veszélyhelyzet alatt is hatályosak maradnak az alábbi rendelkezések:

• A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről szóló 150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, vagyis ezen veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben a fel nem használt pénzeszközök erejéig és annak terhére nem számíthat fel díjat.

• A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet, vagyis megmarad a rendeletben szereplő egyes építőipari anyagok exporttilalma.
• A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 403/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet, vagyis megmarad az exporttilalom alatt álló építőipari termékek EKÁER-kötelezettsége.
• A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet, vagyis továbbra is fizetniük kell bányajáradékot az érintett bányáknak.
• A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 405/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet, vagyis a bányafelügyelet meghatározhatja a legnagyobb kitermelési mennyiséget.
• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2021. (XI. 15.) Korm. rendelet, mely szerint évenkénti ármegállapítás van.
• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet, mely alapján a KKV-k közül a max. 10 főt foglalkoztatók 2022.06.30-ig olcsóbban kaphatják az áramot.
• Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet, így az energiamegtakarítási kötelezettséget a kötelezettek 2022.12.31-ig teljesíthetik.
• A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 695/2021. (XII. 13.) Korm. rendelet, vagyis továbbra is 2022.09.30-ig kell a kölcsönadott időszakosan felszabadítható párnagázt visszapótolni.
• A veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet, mely alapján az MVM Mátra Energia Zrt-nek meghatározták, mennyi áramot kell betáplálnia.
• A Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet, vagyis 07.01-ig használható fel a SZÉP-kártya bármely zsebe boltban történő vásárlásra.
• A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet, mely alapján06.30-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével.
• A Magyarország 2022. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely egyes költségvetési szervek szocho-megtakarításáról szól.
• A veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadóköteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző távhőszolgáltatókra
• A veszélyhelyzet idején a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 817/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet.
• Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet, vagyis 07.01-ig megmarad a csirke-farhát és társai hatósági ára.
• A Széchenyi Pihenőkártya elfogadói szerződéskötésének egyedi szabályairól szóló 14/2022. (I. 20.) Korm. rendelet, úgyhogy továbbra is köthetnek a kereskedők egyszerűsített módon SZÉP-kártya elfogadói szerződést a pénzforgalmi szolgáltatóval.
• A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 39/2022. (II. 13.) Korm. rendelet, így az üzemanyagok jelen állás szerint 2022.07.01-ig hatósági árasak maradnak.
• A hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 57/2022. (II. 28.) Korm. rendelet, melyben meghatározták az üzemanyagok 480,- Ft/literes hatósági árát.
• A takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos bejelentési eljárásról és kapcsolódó intézkedésekről szóló 83/2022. (III. 5.) Korm. rendelet, vagyis megmarad a már ismert exporttilalom egyes gabonatermékekre.
• A kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet, melynek értelmében a kisbenzinkutak 2022-ben 6 hónapra (februártól júliusig) kapnak szocho- és rehab.járulék-kedvezményt.
• Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet, mely megkönnyíti a menedékesek foglalkoztatását.
• A veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet, vagyis az ukrán menekülteknek nem kell idegenforgalmi adót fizetniük továbbra sem.
• Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 88/2022. (III. 7.) Korm. rendelet, mely segíti az ukrán menekültek SIM-kártyához jutását.
• A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. (III. 10.) Korm. rendelet , mely meghatározza, hogy ki tankolhat hatósági áras üzemanyagot.
• A megyei, fővárosi védelmi bizottságok humanitárius feladatai ellátásáról szóló 95/2022. (III. 10.) Korm. rendelet, amiben a védelmi bizottság feladatait írja le.
• Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet, vagyis továbbra is kérhető az 50 %-os, max. 60.000,- Ft-os lakhatási és utazási támogatás az Ukrajnából menekülők foglalkoztatásához.
• A veszélyhelyzet során felmerülő egyes gazdálkodási szabályokról szóló 98/2022. (III. 10.) Korm. rendelet, ami a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat írja le.
• A veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet, úgyhogy 2022.06.15-ig lehet a000,- Ft/fő/nap támogatást igénybe venni a szállásadóknak az ukrán menekültek elszállásolására.
• A veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet, mely a menedékesek közfoglalkoztatásáról, a kiskorúak neveléséről, ellátásáról, a létfenntartási támogatásról szóló előírásokat tartalmazza.
• Az Ukrajnából menekült egészségügyi dolgozók magyarországi foglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 121/2022. (III. 28.) Korm. rendelet.
• A veszélyhelyzetre tekintettel az Ukrajna területéről kísérővel érkezett gyermekek gyermekfelügyelettel történő ellátásáról szóló 147/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet.
• A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 151/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet, mely ezen intézmények felszámolását, végelszámolását
• Az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet,
• Az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek foglalkoztatásának támogatásáról szóló 172/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet, mely alapján ezen személyek foglalkoztatásához az NFSZ legfeljebb 12 hónapra 000,- Ft/hó összegű lakhatási és utazási költség támogatást ad, mely kérelemre 12 hónappal meghosszabbítható.
• Az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek egyes költségvetési szerveknél való foglalkoztatásának támogatásáról szóló 173/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet, mely szintén ezen személyek foglalkoztatásának támogatásáról szól.

{190/2022. (V.26.) Korm.rendelet}

Rendelet született egyes COVID-veszélyhelyzeti határidők lejártáról, melyek az alábbiak:

• A lakáscélú állami támogatásokkal, fiatalok és többgyermekesek lakáscélú kölcsöneivel, otthonteremtési kamattámogatással, CSOK-kal, három- vagy többgyermekesek lakáscélú jelzáloghiteleinek csökkentésével, babaváró támogatással, otthonfelújítási támogatással kapcsolatos veszélyhelyzeti határidő 06.30-án jár le (ilyen pl. a gyermekvállalási határidő, használatbavételi engedély bemutatásának határideje, ellenőrzések lefolytatásának határideje, stb.).
• A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának határideje is 06.30-án jár le.
• Az első sikeres nyelvvizsgához a támogatás akkor jár, ha a vizsganap, az érettségi tanúsítvány kiállításának napja, vagy a honosítási határozat kiállításának napja 2021.07.01. előtti (az évszám nem tévedés, ez volt a közlönyben).
• Továbbra is továbbíthatja az orvos a biztosítottnak a keresőképtelenségről szóló igazolást elektronikus úton.
• Olybá tűnik, hogy az anyasági támogatást a külföldön élők ezután csak bankszámlára kérhetik, lakcímre nem, ugyanis hatályon kívül helyezték a 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet 4/C. § (8) bekezdését, mely a postai kézbesítést lehetővé tette.

{195/2022. (V.27.) Korm.rendelet}

Megjelent 2022.05.24-én az Alaptörvény 10. módosítása, mely a következőket tartalmazza:

• A 05.25-től hatályos szöveg szerint a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében a Kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (Ennek formáját az elmúlt 2 évben már nagyon jól megismertük.)
• Ez a szöveg 11.01-től majd úgy változik, hogy az „elemi csapás” szöveget „súlyos esemény” szövegre cserélik. Tehát novembertől már nem feltétlenül kell elemi csapás a rendeleti kormányzáshoz, elegendő lesz egy „súlyos esemény”. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy ez mi lehet (merthogy konkrét magyarázat nincs rá).

Megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is 2022.06.30-ig, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján vagy az akkreditált munkáltatók támogatására 2021.01.01-től jogosult munkavállaló esetében a 2021.01.15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült. (Ez a rehab.járulék számításánál lehet fontos.)

{Magyar Közlöny 2022.05.24-i 84. száma}

Akit érdekel Magyarország 2011.04.25-én megalkotott Alaptörvényének legújabb (2022.10.31-ig érvényes) változata teljes terjedelmében, az a Magyar Közlöny 2022.05.27-én megjelent 89. számában elolvashatja.

Ugyanezen a napon a katasztrófavédelmi törvényt (amiben pl. a veszélyhelyzetben a Kormány által alkalmazható intézkedések leírása található) is kiegészítették 2022.05.25-i hatállyal azzal, hogy az eddig rendelkezésére álló eszközökön túl veszélyhelyzetben Kormányrendelet felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Mindezt persze csak a magyarországi következmények megelőzése, kezelése, felszámolása céljából teheti meg. {2011. évi CXXVIII. törvény}

Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló rendelet szerint a Hatóság által nyilvántartásba vett elektronikus hírközlési építményekre az építtető a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezésétől számított 15 napon belül köteles az utólagos bejelentést benyújtani. Először úgy volt, hogy ezt 2021.02.15-től kell alkalmazni, azonban folyton módosították a határidőt. Most is ez történt. Ezt a bejelentési eljárást -jelen állás szerint- majd csak 2023.06.01-től kell lefolytatni.

{20/2020. (XII.18.) NMHH}

Törvénybe foglalták, hogy 2022.05.24-től az alábbi minisztériumok vannak:

• Agrárminisztérium – AM
• Belügyminisztérium – BM
• Építési és Beruházási Minisztérium (Miniszterelnökségből kiválással jött létre) – ÉBM
• Honvédelmi Minisztérium – HM
• Igazságügyi Minisztérium – IM
• Kulturális és Innovációs Minisztérium – KIM
• Külgazdasági és Külügyminisztérium – KKM
• Miniszterelnöki Kabinetiroda (a miniszterelnök munkaszervezete) – MK
• Miniszterelnökség – MvM
• Pénzügyminisztérium – PM
• Technológiai és Ipari Minisztérium – TIM

{2022. évi II. törvény}

Ennek kapcsán a 2022.05.24-i 86. számú Magyar Közlönyben 2022.05.25-i hatállyal módosították azokat a törvényeket, amelyekben a minisztériumok és a miniszterek elnevezései szerepelnek.

Ezek közül azok, amiben van érdemi változás is:

• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény: közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy feladatai ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizhetik.
• A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény: a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokról, a Nemzeti Információs Központról, és az adatkezelésről írnak benne.
• A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény: a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat az állami beruházásokért felelős miniszter látja el.
• A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény: a Nemzeti Információs Központtal kapcsolatos feladatokat, adatszolgáltatási kötelezettségeket írták le.
• A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szól a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) jogutódjaként létrejövő Nemzeti Információs Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatairól.
• A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény: a Gazdasági Versenyhivatal és a Versenytanács elnökének kinevezése eddig 6 évre szólt, amit egyszer meg lehetett hosszabbítani újabb 6 évre. Ezt a kitételt törölték, tehát akárhányszor meg lehet hosszabbítani az elnök kinevezését.
• Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény: a Nemzeti Alaptantervbe be kell építeni az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatását. Ezen kívül a felsőoktatásban is gondoskodni kell az atomenergiával kapcsolatos képzés, továbbképzés szabályozásáról, feltételeinek megteremtéséről.
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény: az országos örökbefogadás elősegítéséről a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény: a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ honvédelmi szervezetéből 2023.01.01. nappal kiválással létrejön egy új egészségügyi szolgáltató, melynek létrehozásáról a miniszter (fogalmam sincs, melyik), és a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

• A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény: ha a tömegrendezvény szervezőjének aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna a tömegrendezvényre belépők személyes adatainak rögzítése, kezelése, akkor ezen kötelezettségek teljesítése alól 2022.12.31-ig mentesül.

• A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény: az idegenrendészeti hatóság Nemzeti Információs Központ felé történő adatszolgáltatásáról szól a módosítás.
• A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása is az előző pontban említett két hatóság együttműködését taglalja.
• A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény: a bormarketing támogatások igénybevételének szabályait a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter, és a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter fogja kidolgozni. Úgy néz ki, búcsút inthetünk a Lechner Kft-nek (amitől pl. a térképmásolatokat lehetett megvenni), ugyanis a rendeletben kicserélték a nevét a „Kormány által rendeletben kijelölt szervezet”-re. (Vagyis most már nem kell törvény az ezen szolgáltatást nyújtó megváltoztatásához, elég lesz egy kormányrendelet.)
• A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény: a menekültügyi hatóság és a Nemzeti Információs Központ közti adatszolgáltatást módosítja.
• A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény értelmében nem indulhat pályázóként és nem részesülhet támogatásban a kizárt jogi tisztségviselő, annak közeli hozzátartozója, illetve a tulajdonukban álló gazdasági társaság, továbbá olyan szervezet, amelynek ő vagy közeli hozzátartozója a tisztségviselője. Mostantól ez nem vonatkozik a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőrére, mivel ő nem minősül ebben a tekintetben „tisztségviselő”-nek. Ezt a területet egyébként mostantól a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja.
• Ehhez szorosan kapcsolódik az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása, melybe szintén belefoglalták, hogy a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre nem minősül tisztségviselőnek.
• A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényt az új Nemzeti Információs Központ jogköre miatt módosították, hogy kaphasson adatokat, illetve elvégezhesse a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos feladatait.
• A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításában meghatározták, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa. Persze kap még ehhez 50 %-os kiegészítést és 65 % illetménypótlékot is.
• A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény III. fejezete most már a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter feladatait tartalmazza.
• Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvénybe beleírták a miniszterelnök politikai igazgatójának (aki egyébként jelenleg dr. Gulyás Gergely) néhány jogát, feladatát.
• A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosításával lehetővé tették, hogy a rendőrség hozzáférjen a SIS adataihoz.
• A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény lehetővé teszi, hogy a külképviselet Magyarország kulturális intézeteként működjön, és leírja az erre vonatkozó rendelkezéseket.
• A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az állami beruházásokért felelős miniszter is ellássa a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat az állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok mellett.
• A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításával politikai felsővezető lett a miniszterelnök politikai igazgatója is (eddig a miniszterelnök, a miniszter, és az államtitkár volt ilyen), valamint részletezik a feladatait, és módosították a Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó szabályokat.
• Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény egyes rendelkezéseinek a TIBEK-re vonatkozó rendelkezései nem lépnek hatályba (tekintettel arra, hogy a TIBEK megszűnt).
• A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása értelmében közszolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy ezen jogviszonya alatt megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizhetik.
• Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény azon része, mely a hozzáférési jogosultságokat írja le.
• A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása szerint a NAV dolgozóit az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

• A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény értelmében az ezzel kapcsolatos kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó szabályokra már nem az e törvényben és más kormányrendeletekben meghatározottak alkalmazandók.

• Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása szerint az a miniszter, aki az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, valamint a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felel, ingyen és korlátlanul hozzáférhet a Földhivatal adatbázisaihoz.
• Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény TIBEK-re vonatkozó rendelkezései sem lépnek életbe, csakúgy, mint
• az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (ami majd 2023.07.01-től lép érvénybe) TIBEK-kel kapcsolatos előírásai.

Módosítottak még a fentieken kívül 115 db törvényt, de ezeket inkább nem sorolom fel, mivel azokban csak a titulusok, elnevezések változtak, és a felsorolásuk több mint 5 oldal lenne (annyira meg nem érdekesek).

{2022. évi IV. törvény}

Természetesen az átnevezések miatt módosult 11 db kormányrendelet is, ám érdemi változás nem igazán van bennük (módosították az állami vezetőket megillető juttatásokat, cserélték az elnevezéseket). Említésre méltó talán, hogy meghatározták, a támogatási programok melyik hivatalhoz tartoznak.

A Miniszterelnökség foglalkozik az alábbi támogatási programokkal:

• Dél-alföldi Operatív Program,
• Dél-dunántúli Operatív Program,

• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program,
• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz,
• Európai Unió Szolidaritási Alapja,
• Észak-alföldi Operatív Program,
• Észak-magyarországi Operatív Program,
• Gazdaságfejlesztési Operatív Program,
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program,
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz,
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program,
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz,
• Környezeti és Energia Operatív Program,
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program,
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz,
• Közép-dunántúli Operatív Program,
• Közép-magyarországi Operatív Program,
• Közlekedés Operatív Program,
• Nyugat-dunántúli Operatív Program,
• Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program,
• Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program,
• Társadalmi Megújulás Operatív Program,
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program,
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz,
• Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program,
• Végrehajtás Operatív Program,
• Végrehajtás Operatív Program Plusz.

A Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik:

• Államreform Operatív Program,
• Digitális Megújulás Operatív Program Plusz,
• Elektronikus Közigazgatási Operatív Program,

• Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program.

Az Agrárminisztériumhoz tartozik:

• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program,
• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz,
• Vidékfejlesztési Program.

A Belügyminisztériumhoz tartozik:

• Belső Biztonsági Alap Plusz,
• Európai Unió Szolidaritási Alapja,

• Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Plusz,
• Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz

{183/2022. (V.24.) Korm.rendelet}

Megjelent a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét leíró Kormányrendelet. Ebben olvasható a miniszterelnök jogköre, a kormányzati központ (Miniszterelnöki Kormányiroda) munkaszervezete. Megtudtam belőle, hogy

• a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (Rogán Antal) felel az általános politikai koordinációért, a kormányzati kommunikációért, az országmárkáért, a turizmusért, a vendéglátásért, az e-közigazgatásért, az informatikáért, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, a mozgóképszakmáért, az audiovizuális politikáért, az elektronikus hírközlésért, a szerencsejáték szabályozásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, és a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért. (A jogszabályokban a rövidítése: MK.)
• A Miniszterelnökséget vezető miniszter ( Gulyás Gergely) felel a kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért, a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, a közigazgatás-fejlesztésért, a közigazgatás-szervezésért, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, a társadalompolitika összehangolásáért, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért, az ingatlan-nyilvántartásért, a térképészetért, az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért, a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért, az anyakönyvi ügyekért, az állampolgársági ügyekért, a Magyar Falu Program, valamint a Modern Városok Program működtetéséért, az aktív Magyarországért, a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló beruházás tekintetében a kulturális örökség védelméért. Ezen kívül ellátja az OBM (Országos Beruházás Monitoring) rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. (A jogszabályokban a rövidítése: MvM.)
• A miniszterelnök politikai igazgatója ( Orbán Balázs) felelős a miniszterelnök munkájához kapcsolódóan szükséges háttéranyagok, felkészítők, elemzések elkészítéséért, a miniszterelnök nemzetközi tevékenységének koordinálásáért, a kormányzati döntéshozatal és döntés-előkészítés általános politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontú nyomon követéséért, a miniszterelnöki biztosok, a miniszterelnöki megbízottak és a miniszterelnöki főtanácsadók munkájának koordinálásáért, gyakorolja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogát. (A jogszabályokban a rövidítése: nincs.)
• A miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter (Semjén Zsolt). Ő felel az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, a nemzetpolitikáért (kivéve a csángó ügyeket), a nemzetiségpolitikáért (kivéve a roma nemzetiségpolitikát). (A jogszabályokban a rövidítése: TNM.)
• Leírták az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét is.
• Az agrárminiszterhez (Nagy István) tartozik az agrárpolitika, a vidékfejlesztés, az élelmiszerlánc-felügyelet, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás, a földügy, a halgazdálkodás, a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezése, a természetvédelem, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet, a vadgazdálkodás és a kereskedelem. (Minisztérium neve: Agrárminisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: AM.)
• A belügyminiszter (Pintér Sándor) a miniszterelnök belbiztonságért felelős helyettese. Hozzá tartozik a bűncselekmények megelőzése, a büntetés-végrehajtás, az élet- és vagyonbiztonság védelme, a határrendészet, a helyi önkormányzatok, az idegenrendészet és menekültügy, a katasztrófák elleni védekezés, a közbiztonság, a közfoglalkoztatás, a közszolgálati életpálya kidolgozása, a köziratok kezelésének szakmai irányítása, a közlekedésrendészet, a közterület-felügyelet szabályozása, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a külföldre utazás szabályozása, a rendészet, a szabálysértési szabályozás, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a terrorizmus elleni küzdelem, a településüzemeltetés, a kéményseprő-ipari tevékenység, a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezése (kivéve a vízgazdálkodás és vízvédelem), a vízügyi igazgatási szervek irányítása, a társadalmi felzárkózás, az egészségbiztosítás, az egészségügy, a gyermekek és az ifjúság védelme, a kábítószer-megelőzés és kábítószerügyi koordinációs feladatok, a köznevelés, a szociálpolitika, illetve a roma nemzetiségpolitika jórésze. (Minisztérium neve: Belügyminisztérium. A jogszabályokban a rövidítése:)
• Az építési és beruházási miniszterhez (Lázár János) tartoznak az állami beruházások, az építésgazdaság, az építésügyi szabályozás, az építéshatósági ügyek, a településfejlesztés, a településrendezés, a településkép védelme, a területrendezés, és a legtöbb kulturális örökség védelme. (Minisztérium neve: Építési és Beruházási Minisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: ÉBM.)
• A gazdaságfejlesztési miniszterhez (Nagy Márton) a nemzeti pénzügyi szolgáltatások, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozása, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok többsége, a gazdaságfejlesztés, a lakáspolitika, a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, az állami vagyon felügyelete, és a postaügy (A jogszabályokban a rövidítése: GFM.)
• A honvédelmi miniszter (Szalay-Bobrovniczky Kristóf ) feladatai közé a honvédelem, a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó központi beszerzések, a védelmi fejlesztések, a sportpolitika, a sportlétesítmény-fejlesztés és gazdálkodás, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezése tartozik. (Minisztérium neve: Honvédelmi Minisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: )
• Az igazságügyi miniszter (Varga Judit) felel az igazságügyért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, az áldozatsegítésért, a kárpótlásért, az európai uniós ügyek koordinációjáért, és a fogyasztóvédelemért. (Minisztérium neve: Igazságügyi Minisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: )
• A kultúráért és innovációért felelős miniszterhez (Csák János) tartozik a kormányzati tudománypolitika, a tudománypolitika koordinációja, a szakképzés, a felsőoktatás, a családpolitika, a gyermek- és ifjúságpolitika, a kultúra, a kulturális diplomácia, a külföldi magyar kulturális intézetek, és a vállalkozásfejlesztés. (Minisztérium neve: Kulturális és Innovációs Minisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: – az „Emberi Erőforrások Minisztérium” elnevezés megszűnt.)
• A külgazdasági és külügyminiszter (Szijjártó Péter ) felelős a külgazdasági ügyekért, a külpolitikáért, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért, az űrkutatásért, a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért, az üldözött keresztények megsegítéséért, a Hungary Helps Program megvalósításáért, és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért. (Minisztérium neve: Külgazdasági és Külügyminisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: )
• A pénzügyminiszterhez (Varga Mihály) tartozik az adópolitika, az államháztartás, a költségvetés makrogazdasági megalapozása, a számviteli szabályozás, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutalap és a Világbank tekintetében, a lakáscélú állami támogatások, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozás, a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozása, valamint a nyugdíjpolitika. (Minisztérium neve: Pénzügyminisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: )
• A technológiai és ipari miniszterhez (Palkovics László) tartoznak az iparügyek, a bányászati ügyek, a belgazdaság, az energiapolitika, a környezetvédelem, a körforgásos gazdaságra történő átállás, a termékértéklánc-felügyelet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapítása, a hulladékgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás felügyelete, a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolása, a közlekedés, a víziközmű-szolgáltatás, a nemzeti közműszolgáltatások, a foglalkoztatáspolitika, a felnőttképzés, a társadalmi párbeszéd. (Minisztérium neve: Technológiai és Ipari Minisztérium. A jogszabályokban a rövidítése: – az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” név megszűnt.)
• A területfejlesztési miniszter (Navracsics Tibor) a területfejlesztésért, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért, a közbeszerzésekért, az európai uniós források felhasználásáért, és az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálásért felel. (A jogszabályokban a rövidítése: )

A miniszterek munkáját egyébként 57 államtitkár is segíti.

A 2022.05.25-től hatályos rendeletben leírják a Stratégiai és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet, Nemzetpolitikai Kabinet, és a Védelmi Tanács feladatait is.

2022.05.23.

Az elmúlt héten először is megválasztották a miniszterelnököt, majd az Országgyűlés és a bizottságok tisztségviselőit. Persze sor került előléptetésre, állampolgárság visszavonására, orvostechnikai eszközök adományozására (Kubának), emlékérme kibocsátására, helyettes államtitkár felmentésére is. Ezen kívül meghatározták, mennyi költségvetési támogatás kap a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Szóval nem igazán írtak a közlönyökben olyan dolgokról, mely megzavarna bennünket a nagy beszámolói hajrában.

Ha esetleg valakit érdekel Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve, akkor a Hivatalos Értesítő 2022.05.19-én megjelent 23. számában megtalálja a Belügyminisztérium erről szóló 131 oldalas közleményét.

Megjelent a NAV 2022. június hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 481,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 684,- Ft/l
• Keverék: 522,- Ft/l
• LPG autógáz: 374,- Ft/l

Mivel még mindig hatósági áras az üzemanyag (jelen állás szerint 2022.07.01-ig), ezért szerepel a listában a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú, és a 7,5 tonna feletti magyar rendszámú járművek (kivéve a traktor és a mezőgazdasági erőgép) üzemanyagköltség-elszámolása során alkalmazandó, a hatósági árnál magasabb ár. {Hivatalos Értesítő 2022. évi 23. szám}

Megalapították a Demokrácia Központ Közalapítványt, melynek feladata az lesz, hogy a Kormány Magyarország demokratikus átalakítása során szerzett tapasztalatait átadja más országoknak azért, hogy az ottani demokratikus reformfolyamatokat előmozdítsa. {Hivatalos értesítő 2022. évi 23. szám}

Jogegységi határozatot adott ki a Kúria, mely szerint az, hogy a 11/2003. (V.8.) IM-BM-PM rendelet szerinti kamatfizetést (készpénz hatóság általi lefoglalása esetén csak akkor fizet a hatóság kamatot, ha azt a lefoglalás megszüntetésekor vissza kell fizetni) csak a büntető eljárásban lehet érvényesíteni. Ha a büntetőeljárásban jogellenesen jártak el az érintettel szemben, akkor polgári ügyben az emiatt érvényesített igény jogalapja a közhatalom gyakorlásával okozott kár (vagyis polgári perben kérhető kamat a hatóságtól a hatóság jogellenes eljárása esetén). {1/2022. BPJE határozat, Magyar Közlöny 81. szám}

2022.05.16.

A múlt héten is nagyon kevés jogszabály jelent meg, így mindenki nyugodtan fókuszálhat az éves bevallások elkészítésére.

A Közlönyökben bírói kinevezésekről, felmentésekről, állampolgárság visszavonásáról, a köztársasági elnök beiktatási ünnepségéről, különböző vezetők kinevezéséről, elismerések adományozásáról, különböző pártok pénzügyi kimutatásairól, orvostechnikai eszközök (COVID-tesztek, vérvételi eszközök) Szomáliának, Fülöp-szigeteknek és Ukrajnának történő adományozásáról írtak.

A Nemzeti Választási Bizottság közleménye szerint az országos népszavazáson (amit az országgyűlési választással egy időben tartottak) összesen 5.628.138-an szavaztak, és végeredményben mindegyik kérdésben érvénytelen volt a népszavazás, ugyanis a választásra jogosult 8.215.304 főből csupán 47 % adott le érvényes szavazatot (legalább 50 % kellett volna az érvényességhez). {Magyar Közlöny 79. szám 3354.-3356. oldal}

Megjelent a Kúria 2/2022. Közigazgatási jogegységi határozata, ami azok számára lehet érdekes, akik acéltermékek EU-n kívülről történő behozatalával foglalkoznak. Az EU 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel még 2019-ben végleges védintézkedést vezetett be, melynek értelmében egyes acéltermékek -pl. a 7213914900 Vtsz. alá tartozók- EU-n kívülről történő behozatalához vámkontingenst nyitott azzal, hogy az abból nem részesülő behozatalokra 25 %-os vám fizetését írta elő. Volt olyan eset, amikor a vámjogi képviselő nem vett igénybe vámkontingenst. A vámhatóság kiszabta rá az áfát, ám a kiegészítő vámot nem. A Közlönyben megjelent jogegységi határozat értelmében a vámhatóság hibája miatt a vám akkor engedhető el, ha a jóhiszemű ügyfél a hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező kereskedőktől elvárható gondossággal a vámhatóság hibáját nem észlelhette. {Magyar Közlöny 79. szám 3336.-3343. oldal}

2022.05.09.

Múlt héten az ország vezetői az Országgyűlés megalakulásával voltak elfoglalva, így semmilyen érdemi jogszabály nem jelent meg.

Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökét, jegyzőit, háznagyát. Létrehozták a bizottságokat (Európai ügyek, Fenntartható fejlődés, Gazdasági, Honvédelmi és rendészeti, Költségvetési, Kulturális, Külügyi, Mentelmi, Mezőgazdasági, Nemzetbiztonsági, Nemzeti összetartozás, Népjóléti, Vállalkozásfejlesztési, Törvényalkotási, Magyarországi nemzetiségek bizottsága), és persze megválasztották azok tagjait és tisztségviselőit. {2022. évi 74. számú Magyar Közlöny}

Helyesbítették a 173/2022. (IV.29.) Korm.rendeletet (ami arról szól, hogy egyes költségvetési szervek is igényelhetnek támogatást ukrán állampolgárok foglalkoztatásához), mivel saját magára hivatkozott ahelyett, hogy a 172/2022. (IV.29.) Korm.rendeletre hivatkozott volna. Persze a lényeg nem változott: az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a tankerületi központok, a szakképzési centrumok, és a szakképző intézmények fenntartói is igényelhetnek foglalkoztatói támogatást. {2022. évi 74. számú Magyar Közlöny}

Ezen kívül COVID-teszteket (összesen 557.830 darabot) adományoztunk, melyből 30.875 darabot a Montenegrói Köztársaság, 72.000 darabot az Észak-macedón Köztársaság, 454.955 darabot pedig a Moldovai Köztársaság kap.

2022.05.02.

A veszélyhelyzet ideje alatt a menedékes és a menedékesként történő elismerését kérő ukrajnai magyar állampolgárok részére az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) 2022.05.13-tól TAJ számot ad, melyhez a szükséges adatokat az egészségügyi szolgáltató rögzíti. {171/2022. (IV.29.) Korm.rendelet}

Az Ukrajnából 2022.02.24. előtt hazánkba érkezett, ukrán vagy ukrán-magyar állampolgárságúak foglalkoztatása érdekében a munkáltatók 2022.05.09-től köztehermentes támogatást kérhetnek:

• legfeljebb 12 hónapig (mely egyszer további 12 hónappal meghosszabbítható) fizetik a lakhatási költség és az utazási költség 50 %-át, maximum 000,- Ft-ot, illetve ha kiskorú gyermekkel él közös háztartásban a munkavállaló, akkor gyermekenként további 12.000,- Ft-ot;
• ha a munkaadó a szálláshelyet a 17/2016. (II.10.) Korm.rendelet 2. számú mellékletében szereplő preferált kistelepülésen biztosítja, akkor havonta a lakhatási és az utazási költség 100 %-át térítik, de ennek a maximuma is 000,- Ft, viszont a kiskorú gyermekre tekintettel itt is adnak gyermekenként további 12.000,- Ft-ot (ha mindkét szülőt ugyanaz a munkaadó foglalkoztatja, akkor csak egyiküknek jár a gyermekenkénti plusz összeg).

A kérelmet a munkaadó az NFSZ oldalán (https://nfsz.munka.hu/) adhatja be a kormányhivatalhoz. A támogatás feltételei:

• az ukrán állampolgárnak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 365 napon belül 90 napot elérte (nem kell, hogy ez folyamatos legyen) vagy meghaladta a magyarországi munkaviszonya;
• a munkavállaló családtagja 2022.02.24-én vagy azt követően érkezett Ukrajnából Magyarországra és menedékes, vagy kéri a menedékesként való elismerését, vagy magyar állampolgár;
• Magyarországon foglalkoztatják határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyban, legalább heti 20 órában;
• a munkaadó és a munkavállaló megfelel a szokásos feltételeknek (rendezett munkaügyi kapcsolatok, nincs végelszámolás, felszámolás, csődeljárás alatt, stb.) {172/2022. (IV.29.) Korm.rendelet}

Ezen rendelet alapján módosul 2022.05.09-től az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgárságúak foglalkoztatásához kapcsolódó támogatás is. (Ez szól arról, hogy a nevezett munkavállalók után a lakhatási és utazási költség 50 %-át, max. 60.000,- Ft + a kiskorú gyermekekre tekintettel 12.000,- Ft/gyermek támogatást kaphat a munkaadó.) A módosítás lényege: ha a 17/2016. (II.10.) Korm.rendelet 2. számú mellékletében szereplő kistelepülésen biztosítják a lakhatást, akkor a támogatás a lakhatási és utazási költség 100 %-a, de a maximum érték ekkor sem változik.

A fenti támogatást egyes költségvetési szervek (Országos Kórházi Főigazgatóság, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, tankerületi központok, szakképzési centrumok, szakképző intézmények fenntartói) is igényelhetik. {173/2022. (IV.29.) Korm.rendelet}

Azon szállásadók, akik Ukrajnából menekülő személyeket fogadnak be, 2022.03.16-tól 4.000,- Ft/fő/ nap támogatást kérhetnek. A támogatás eredetileg 2022.04.30-ig jár azok után, akik 2022.04.04. előtt érkeztek hazánkba. Most azonban mindkét időpontot meghosszabbították, így a támogatás most már azok után kérhető, akik 2022.06.03. előtt érkeznek hazánkba, és a támogatást 2022.06.15-ig adják. {104/2022. (III.12.) Korm.rendelet 2022.04.30-től hatályos változata}

Egyszerűsödött 2022.04.30-tól az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatása is, ugyanis most már a menedékesek vagy a menedékesként elismerésüket kérők engedélymentesen jogosultak munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is (tehát már nem csak a foglalkoztatásért felelős miniszter közleményében meghatározott foglalkozásban dolgozók vállalhatnak így munkát). {86/2022. (III.7.) Korm.rendelet 2022.04.30-tól hatályos változata}

Figyelni kell majd az országos főállatorvos közleményeit (https://portal.nebih.gov.hu/), ugyanis 2022.05.14-től a veszélyhelyzet végéig lehetővé teheti élelmiszer– vagy takarmány-összetevő, -termék vagy -termékcsoport átmeneti helyettesítését annak hiánya esetén, vagy ha annak beszerzése előre nem látható okból jelentős nehézségbe ütközik. {178/2022. (IV.29.) Korm.rendelet}

Megjelent a rendelet a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésének 2022.07.01-től érvényes szabályairól, ami a szakértői listában történő szerepléshez szükséges. {10/2022. (IV.29.) NVTNM rendelet}

Sürgősen módosítani kell a boltokban kirakott „ÁRSTOP” táblákat: ki kell javítani a „Az árstop 2022. február 1-től május 1-ig tart” szöveget „Az árstop 2022. február 1-től július 1-ig tart” szövegre, mivel meghosszabbították az árstop időszakát. Az új tacepao, melyet 2022.07.01-ig a hatósági áras terméket árusító boltokban kell kihelyezni, letölthető mindenféle méretben, papírra nyomtatható és honlapra feltehető formában a https://kormany.hu/arstop oldalról.

Több színben is felrakták, de természetesen a színhasználat, a tábla mérete, és a kirakás helye nem szabadon választható. Ismétlésül a követelmények :

• Hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál (400 m2) kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzlet esetében az összes bejáratnál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező, de minimum A3-as méretben (29,7×42 cm) kell jól láthatóan kirakni a két hátterű, piros „árstop” táblát.
• A bruttó 200 m2 alapterületű üzlet esetében a vásárlói bejáratnál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező, de minimum A4-es (21×29,7 cm-es) méretben kell kirakni jól láthatóan a három verzió bármelyikét.
• Amelyik üzlet nem illik bele a fenti két leírás egyikébe sem (fogalmam sincs, milyen üzlet lehet az, ami se nem 200 m2, se nem nagyobb, se nem kisebb annál), annak a vásárlói bejáratnál vagy egyéb helyen kell az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább A4-es táblát kirakni jól láthatóan a három verzió bármelyikét használva.
• A csomagküldő kereskedők, és az internetes honlappal rendelkező kereskedők a honlap nyitó felületén kötelesek az előírt kinézetű – letölthető – „árstop” táblát jól látható méretben közzétenni.

A hatósági áras termékek még mindig a következők:

• kristálycukor (fehér cukor);
• búzafinomliszt BL 55;
• finomított napraforgó étolaj;
• házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előre csomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva);
• csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előre csomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva);
• ultra magas hőmérsékleten hőkezelt (UHT), 2,8 % tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.

Az alkalmazandó árak sem változtak:

• Ha tudja a kereskedő, hogy 2021.10.15-én mennyiért adta el ezeket a termékeket, akkor a 10.15-i bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
• Ha nincs meg a 2021.10.15-i bruttó kiskereskedelmi ár, akkor az azt megelőző utolsó bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
• Ha egyáltalán nem állapítható meg, hogy mennyiért árulta a termékeket, akkor a KSH honlapján 2021.10. hónapra vonatkozóan közzétett átlagos fogyasztói árat kell alkalmazni, ha az rendelkezésre áll.
• Ha 2021.10.15-én pont kedvezményes áron adta a termékeket (pl. leárazás, akció, szezonális kedvezmény, kiárusítás, promóció) miatt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
• A számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértékének meg kell egyezni a 2021.10.15-én érvényes számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértékével, különben tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a 2009. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdés q) pontja alapján. Ez alól kivétel a tevékenység beszüntetése vagy profilváltás miatti legfeljebb 15 napos, a mezőgazdasági igazgatósági szervnek előzetesen bejelentett kiárusítás, valamint a nem teljes értékű (pl. közeli lejáratú) termék kiárusítása.

Akinek esetleg nem áll rendelkezésére a saját 2021.10.15-i árlistája, az a következő, KSH által közzétett áron köteles 2022.02.01.-2022.07.01. között árusítani az itt felsorolt árukat:

• Kristálycukor: 261,- Ft/kg
• Liszt, finomliszt: 203,- Ft/kg
• Napraforgó étolaj: 713,- Ft/liter
• Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül): 1.420,-Ft/kg
• Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül): 1.600,- Ft/kg
• Csirke far-hát (hát, egyben vagy külön far és szárnyvég): 293,- Ft/kg
• 2,8 %-os UHT tej dobozban: 268,- Ft/liter.

{3/2022. (I.26.) MK rendelet 2022.05.02-től hatályos változata és a 6/2022. (I.14.) Korm.rendelet}

A társasházak ingatlan-nyilvántartásában 2022.05.02-től nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül az álláshely is (ez lényegében a gépjárműtároló helyiségben kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület). A pontos fogalmat a rendelet 52. §-a tartalmazza. {109/1999. (XII.29.) FVM rendelet}

Aki mezőgazdasági eredetű etil-alkohol erjesztés és desztilláció útján történő előállításával, továbbá az előállítótól vagy forgalmazótól származó mezőgazdasági eredetű etil-alkohol feldolgozását vagy csomagolását végzi, annak adatszolgáltatási kötelezettsége van: jelentenie kell ügyfélkapun keresztül a MÁK-nak a kukoricából, búzából, egyéb gabonaféléből, melaszból, cukorrépából, szőlészeti-borászati termékből, egyéb mezőgazdasági anyagból előállított etil-alkohol mennyiségét évente egyszer, a tárgyévet követő év 02.01.-02.15. között. {16/2022. (IV.29.) AM rendelet}

A nyugellátásokat és egyes más ellátásokat (pl. nyugdíj, árvaellátás, özvegyi járadék, szolgálati járandóság, rokkantsági és rehabilitációs ellátás, vakok személyi járadéka, stb.) 2022.07.01-től 3,9 %-kal megemelik, 2022.01.01-jei visszamenőleges hatállyal. Az emelt összeget és az I. félévi különbözetet a 2022. júliusi ellátással kapják meg a jogosultak. {161/2022. (IV.28.) Korm.rendelet}

A SZÉP-kártya vendéglátás alszámláján lévő (max. 150.000,- Ft) összeg eredetileg 2022.05.31-ig lett volna munkahelyi étkeztetésre, illetve élelmiszer vásárlására is fordítható az azt kapó munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozó által. Ezt most meghosszabbították 2022.07.01-ig. Mivel a „zsebek átjárhatóak”, így 2022.02.01. és 2022.07.01. között bármely zsebben lévő összeget el lehet költeni a boltban (élelmiszerbolt, zöldséges, húsbolt, pékség, dohánybolt) az alkoholon és a dohányárun kívül bármilyen élelmiszerre. {781/2021. (XII.24.) Korm.rendelet 2022.04.29-től hatályos változata}

Az üzemanyagok hatósági ára 2022.07.01-ig marad (2022.05.15. helyett), valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére 2022. március, április, május és június hónapra nem kell tagi hozzájárulást fizetni. {57/2022. (II.28.) Korm.rendelet 2022.04.29-től hatályos változata}

A kisbenzinkutakra vonatkozó szabályok változtak:

• Hiteltörlesztési moratórium meghosszabbodik 2022.07.01-ig (vagyis nem kell a tőkét, kamatot, egyéb díjat ezen időpontig megfizetniük), ha ezt írásban kérik a hitelezőnél.
• Szocho-kedvezmény: február, március, április, május, június és július havi szocho adófizetési kötelezettségüket csökkenti a munkaviszonyban foglalkoztatottak –töltőállomásonként max. 4 fő– részére juttatott szocho-alapot képező jövedelem utáni szocho. (Vagyis erre az 6 hónapra max. kutanként 4 munkavállaló után nem kell szocho-t fizetniük).
• Rehabilitációs hozzájárulás kedvezménye: 2022-ben 6 hónapra arányosan jutó rehab.hj. megfizetése alól mentesülnek, és 2022. I. és II. negyedévére nem kell rehab.előleget sem fizetniük.
• KIVA-kedvezmény: 2022. február, március, április, május, június és július hónapban nem képez KIVA-alapot töltőállomásonként max. 4 fő, munkaviszonyban foglalkoztatott részére juttatott személyi jellegű kifizetés (vagyis ebben az 5 hónapban kutanként max. 4 munkavállaló után nem kell kivát fizetniük).
• Az adókedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a bért rendesen kifizessék a dolgozóknak, és 07.31-ig felmondással ne szüntessék meg senki munkaviszonyát.
• Nem kell bérleti díjat fizetniük 2022. március, április, május és június hónapra, ha az üzemanyagtöltő állomást állam vagy helyi önkormányzat, illetve ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság adja részükre bérbe, illetve ezen bérbeadók a bérleti szerződést egyoldalúan nem módosíthatják és fel sem mondhatják 07.01-ig.
• Mentesülnek a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) 2022. évre vonatkozó határozatában jövedéki kiskereskedőként folytatott értékesítés miatt megállapított energiamegtakarítási kötelezettség 33 %-ának teljesítésére vonatkozó kötelezettség alól is. {84/2022. (III.5.) Korm.rendelet 2022.04.29-től hatályos változata}

A kisbenzinkutak (vagyok a legfeljebb 50 üzemanyagtöltő állomást működtető, 2021-ben max. 50 milliárd árbevételt elérő vállalkozások) ITM-től kapott forgalomarányos támogatás időszaka is meghosszabbodott 4 hónapra, ugyanis ezt jelen állás szerint 2022. március, április, május és június hónapokra vehetik igénybe. {1117/2022. (III.5.) Korm.határozat 2022.04.28-tól hatályos változata}

Meghosszabbították a 2022.03.13-tól tartó gabona exporttilalmat a veszélyhelyzet végéig (eredetileg 2022.05.15-ig tartott volna). {83/2022. (III.5.) Korm.rendelet 2022.04.29-től hatályos változata}

Változott a védettség igazolása is: a felgyógyultak már nem kapnak védettségi igazolványt. 2022.05.01-től a koronavírus elleni védettség igazolása a védőoltás tényének az igazolásával történik. Az igazolvány kiállítása továbbra is ingyenes, de pótlása, cseréje 3.000,- Ft-ba kerül. Az oltással nem rendelkezők védettségi igazolványa 2022.05.01-jén érvényét veszíti. {60/2021. (II.12.) Korm.rendelet 2022.05.01-től hatályos változata}

Megjelent az érettségi vizsga követelményeit és vizsgaszabályzatát is módosító rendelet. Benne vannak a tantárgyi követelmények mellett a vizsgák időtartamára, feladatokra vonatkozó előírások is. {100/1997. (VI.13.) Korm.rendelet 2022.05.01-től hatályos változata}

A jegybanki alapkamat töretlenül emelkedik tovább. Idén a következőképpen alakult eddig:

• 01.01-jén: 2,4 %;
• 01.26-tól: 2,9 %;
• 02.23-tól: 3,4 %;
• 03.23-tól: 4,4 %;
• 04.27-től 5,4 %.

Akit érdekel az országgyűlési képviselők 2022. évi választásának részletes eredménye, a Magyar Közlöny 2022. évi 70. számának 2787. oldalától kezdődő részben tájékozódhat arról, hogy hol, kit, hány szavazattal választottak meg, illetve mennyien szavaztak, és ebből mennyi volt az érvényes és érvénytelen szavazat.

2022.04.25.

Az Országgyűlés alakuló ülését 2022.05.02-án tartják. Kíváncsi vagyok, milyen döntések fognak születni az első munkanapjukon. {107/2022. (IV.19.) KE határozat}

A TeIR-t (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) -ahol a környezet állapotáról, területi jellemzőiről, területfejlesztési koncepciókról, tervekről olvashatunk, segédleteket, tervbemutatókat találhatunk- 2022.04.25-től már nem a TÉRPORT alrendszereként működtetik. Aki érintett a területfejlesztésben, területrendezésben, annak hasznos oldal lehet a https://www.teir.hu/. {31/2007. (II.28.) Korm.rendelet}

Budapesten 2022.05.15. és 2022.07.15. között, amikor a FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság lesz, nem kell mérgelődni, ha a buszsávot nem csak a buszok használják, ugyanis más járművek is jogosultak lesznek a buszsáv használatára. Arról lehet őket megismerni, hogy az elejükön és a hátuljukon is lesz egy kék színű „Budapest 2022 – Fina World Championships” matrica. {1232/2022. (IV.19.) Korm.határozat}

A tűzoltóságoknál változik 2022.07.01-től több előírás a szakmai képesítés követelményeit és a szakmai képzés szabályait leíró rendeletben, melyre érdemes felhívni az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek figyelmét. Egyetlen példa: a hatósági kiegészítő képzés már csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező szolgálatot teljesítőkre vonatkozik. {9/2015. (III.25.) BM rendelet}

Megjelent a NAV 2022. május hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye is:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 481,- Ft/l
• Gázolaj (hatósági árszabás): 481,- Ft/l
• Gázolaj (piaci árszabás): 683,- Ft/l
• Keverék: 522,- Ft/l
• LPG autógáz: 326,- Ft/l

Biztosan feltűnik, hogy más üzemanyagárat alkalmazhatnak a hatósági áras, és a piaci árszabású gázolajat beszerzők. No persze nem mindenki számolhat a piaci árszabással, csak azok alkalmazhatják, akik nem vásárolhatnak hatósági árszabással. Vagyis csak a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú, és a 7,5 tonna feletti magyar rendszámú járművek (kivéve a traktor és a mezőgazdasági erőgép) üzemanyagköltség-elszámolása során lehet májusban a 683,- Ft-os árat alkalmazni. {94/2022. (III.10.) Korm.rendelet}

2022.04.19.

Valószínűleg a húsvét miatt csak egyetlen Magyar Közlöny jelent meg, de az legalább nem rövid (275 oldal). Nézzük, mi van benne!

Az Ukrajna területéről kísérővel érkezett, legfeljebb 14 éves gyermek felügyeletét a menedékesek közösségi szállásán vagy a menedékes, illetve menedékesként elismerését kérő, továbbá a kettős állampolgárságú szülő foglalkoztatójánál szervezhetik meg munkanapokon 6 és 18 óra között kiscsoportos formában. Aki a gyermekfelügyeletet biztosítani szeretné, legkésőbb annak megkezdése előtti napon be kell jelentenie ezt a védelmi bizottságnak és a NÉBIH-nek. {147/2022. (IV.14.) Korm.rendelet}

Ha a menedékes, a menedékesként elismerését kérő vagy az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és hazánkba 2022.02.23. után érkező magyar állampolgár kérelmezi, akkor a gyermeke 2022.04.15-től ingyenesen kaphat intézményi és szünidei gyermekétkeztetést a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig. {106/2022. (III.12.) Korm.rendelet}

A hitelintézetet az új és használt lakásokra folyósított CSOK, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú támogatása után költségtérítés illeti meg. Ennek összege a 2022.04.29-től benyújtott támogatási kérelmekre vonatkozóan változik (eddig százalékot kapott a költségvetésből, ezután viszont konkrét összeg, illetve egyes esetekben százalék illeti meg). A babaváró támogatás utáni ügyleti kamat, kamattámogatás mértéke csökken és itt is felváltja a költségtérítés százalékban való meghatározását a konkrét forintösszeg. {16/2016. (II.10.) Korm.rendelet, 17/2017. (II.10.) Korm.rendelet, 337/2017. (XI.14.) Korm.rendelet, 44/2019. (III.12.) Korm.rendelet}

A pénzügyi intézmények veszélyhelyzet ideje alatt történő végelszámolásának, felszámolásának sajátos szabályairól szól a 151/2022. (IV.14.) Korm.rendeletet 2022.04.15-től kell alkalmazni. (Remélem, senkinek nem lesz rá szüksége, hogy elolvassa!)

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat nagyon sok előírása változik 2022.06.13-tól, így aki építéssel, átalakítással, üzemeltetéssel, tűzvédelemmel foglalkozik, annak érdemes már most tanulmányoznia. Csak egyetlen példa a temérdek változásból: a tűzvédelmi követelményeket már nem csak a létesítmény tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata során kell betartani, hanem a rendeltetés módosítása, a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények, feltételek változása esetén is. Az új rendelet még nem látható a jogszabálytárban, ezért érdemes a Magyar Közlöny 66. számában megjelent 8/2022. (IV.14.) BM rendeletet olvasgatni. {54/2014. (XII.5.) BM rendelet}

Rendeletben szabályozzák a hivatásos hajós képesítést, mely a legalább 20 méteres, illetve legalább 100 m3-es hajók, ezek vontatását, úszómunkagépek vontatását vagy tolását végzők, személyhajók, úszómunkagépek személyzetének bizonyítványait, engedélyeit, képesítéseit, vizsgáit írja le részletesen és 2022.04.19-én lép hatályba. {12/2022. (IV.14.) ITM rendelet}

Ezzel összefüggésben -a jogharmonizáció érdekében- a 13/2022. (IV.14.) ITM rendeletben több rendeletet is módosítottak. Változik például a hajózási képesítés, a hajózási hatósági eljárás, egészségi alkalmasság, szolgálati könyv, víziközlekedés rendje. {13/2001. (IV.10.) KöViM rendelet, 15/2001. (IV.27.) KöViM rendelet, 29/2001. (IX.1.) KöViM rendelet, 21/2002. (XI.8.) GKM-EszCsM rendelet, 26/2002. (XI.29.) GKM rendelet, 57/2011. (XI.22.) NFM rendelet}

Az Ukrajnából menekülő személyeket befogadó szállásadók – ahogy azt a 2022.03.16-i bejegyzésemben írtam – 4.000,- Ft/fő/nap támogatást igényelhetnek. Eredetileg ezt a támogatást 2022.03.16.-2022.04.15. közötti időszakra biztosították, azonban most meghosszabbították a támogatási időszakot 2022.04.30-ig. {104/2022. (III.12.) Korm.rendelet}

Az önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek, oktatási intézmények által szervezett nemzeti, állami, egyházi, társadalmi ünnepek, kulturális, sport- és egyéb rendezvények kiszolgálásához, biztosításához 2022.04.22-től díjazás ellenében (egyes esetekben térítésmentesen) kérhető a Honvédség közreműködése. Fontos kitétel, hogy a rendezvény nem lehet pártpolitikai tevékenységgel összefüggő és nem sértheti a honvédelmi érdekeket, illetve nem érintheti hátrányosan a Honvédség társadalmi megítélését. A Honvédség – ideértve a katonazenekarokat is – ezeken a rendezvényeken fegyverhasználati jog nélkül működik közre. A Hivatalos Értesítő 2022.04.14-én megjelent 18. számában található a kérelem formanyomtatványa, valamint az is, hogy azt melyik helyőrséghez kell benyújtani. {16/2022. (IV.14.) HM utasítás}