Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 07. 15.

Biztosan mindenki hallotta a hírekben, hogy van néhány jelentős változás. Ezekről is írok, és meg olyan jelentős változásokról is, amelyekről a hírekben nem beszéltek. Úgyhogy érdemes átolvasni a lentebb írottakat.

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                            Mészáros Anikó

                                                                                                                                            MINKE szakértő

Változott az adózási szempontból nem együttműködő államok listája, így ilyennek tekintendők 2024. 07. 09-től az alábbi államok:

1. Amerikai Szamoa
2. Amerikai Virgin-szigetek
3. Anguilla
4. Antigua és Barbuda
5. Fidzsi-szigetek
6. Guam
7. Oroszország
8. Palau
9. Panama
10. Szamoa
11. Trinidad és Tobago
12. Vanuatu

Vagyis kikerült ezen országok köréből a Bahama-szigetek és a Turks- és Caicos-szigetek, viszont bekerült helyette Antigua és Barbuda, valamint Oroszország.

Ez azért lehet érdekes, mert az ezen országokban illetőséggel rendelkező cégek, illetve az ottani külföldi telephelyek nem mentesülhetnek az ellenőrzött külföldi társaság minősítése alól a Tao-ban.

{19/2020. (XII.30.) PM rendeletet módosító 2/2024. (VII.8.) PM rendelet}

Jó hír a babaváró hitelt felvevők számára, hogy akinek az 5 éves határideje (amíg a vállalt gyermekkel a várandósság 12. hetét be kell tölteni) 2024. 07. 01. és 2026. 06. 30 között jár le, annak a határidő 2026. 07. 01. napjáig meghosszabbodik, vagyis a várandósság 12. hetét 2026. 07. 01-ig kell betölteni. Tehát akinek a határidő idén júliusban járt volna le, az most kapott plusz 2 évet arra, hogy gyermekvállalási kötelezettségét teljesítse.

{44/2019. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 190/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az extraprofit adókról szóló rendelet 2024. 08. 01-től hatályos módosítása érinti a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat, ugyanis változott az adóalap számítása.

Emellett belekerültek a rendeletbe a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó új – a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó – előírások, mely szerint pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni

• a Postán való 50.000,- Ft feletti befizetés esetén (eddig 20 ezer Ft felett kellett);
• magánszemély bankszámlájáról történő 50.000,- Ft feletti átutalás esetén (eddig itt is 20 ezer Ft volt a határ) – ez a vállalkozói bankszámlákra nem vonatkozik.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke:

• általános esetben 0,45 %, max. 20.000,- Ft (eddig 0,3 % és max. 6.000,- Ft volt);
• ha a PEK (Posta Elszámoló Központ) az illetékfizetésre kötelezett, akkor 0,45 % (nincs felső határ);
• bankszámláról történő készpénzkifizetés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés (magyarul: bankkártyás fizetés) esetén 0,9 % (az eddigi 0,6 % helyett);
• Postán való 50.000,- Ft feletti befizetés esetén 0,45 %, max. 20.000,- Ft.

Ezen kívül a pénzforgalmi szolgáltatók és a hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmények, valamint a pénzváltó hitelintézetek és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítők 2024. 08. 01-től a különböző pénznemek közötti átváltás (konverzió) után is fizetnek kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, mégpedig 0,4 %-ot, max. 20.000,- Ft.

A kőolajtermék-előállítók extraprofitadója is változik: most már adóalapként a nyersolaj hordónkénti beszerzési átlagárai közti különbség 5 USD-vel csökkentett összegét kell figyelembe venniük, az eddigi 7,5 USD helyett.

A fentiek egy része közvetlenül nem érint bennünket, de kétségem sincs afelől, hogy a megemelkedett fizetendő extraprofit adót átterhelik majd ránk, így a banki szolgáltatások díjai, no meg az üzemanyagár tutira emelkedni fognak.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 183/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Megváltozott a „munkaerőpiacra lépők” fogalma a Szocho tv-ben (2018. évi LII. törvény). Egyelőre még csak a veszélyhelyzet végéig (tekintettel arra, hogy kormányrendeletben írták meg), de van rá egy fogadásom, hogy be fogják építeni a Szocho tv-be is.

Tehát 2024. 08. 01-től az minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki

• magyar állampolgár;
• Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára (szerb vagy ukrán);
• a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül 92 napig állt munkaviszonyban, vagy volt egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya. (A munkaviszonyba, vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csed, gyed, gyes, gyet időszakát, ha ez alatt nem volt egyéb biztosítotti jogviszonya és nem volt közfoglalkoztatott sem.)

Ezzel a változással szűkült azon foglalkoztatottak köre, akikre szocho-kedvezményt lehet igénybe venni (hiszen eddig a 275 napon belüli biztosítottságot vizsgálták), de természetesen a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást ezután is meg fogja küldeni a NAV, így max. annyit vehetünk észre, hogy kevesebb ilyen igazolást kapunk.

A szocho-kedvezmény is csökken:

• a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, max. a minimálbér alapján számíthatjuk,
• az ezt követő 6 hónapban a bruttó munkabér, de max. a minimálbér 50 %-a alapján lehet a kedvezményt érvényesíteni.

Vagyis az eddigi 2+1 év helyett 1+0,5 évig jár a szocho-kedvezmény.

Ez a változás csak azokat érinti, akiknek a munkaviszonya 2024. 08. 01-jétől kezdődik. Szóval ha egy ilyen dolgozót mostanában venne fel valaki, akkor jobban jár, ha nem augusztus 1-től jelenti be, hanem 07. 31-től, hiszen akkor még 3 évig jár a kedvezmény, és nem 1,5 évig.

{182/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Emelkednek, pontosabban duplázódnak az alábbi bírságmértékek 2024. 08. 01-től (természetesen a veszélyhelyzetre való hivatkozással):

• az általános bírságtétel természetes személyek (magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó) esetében max. 400.000,- Ft (az eddigi 200 ezer Ft helyett);
• az általános bírságtétel nem természetes személyek (cégek, civil szervezetek) esetében max. 1.000.000,- Ft (az eddigi 500 ezer Ft helyett);
• be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazásáért max. 2.000.000,- Ft (az eddigi 1 millió Ft helyett);
• számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén max. 2.000.000,- Ft (az eddigi 1 millió Ft helyett).

Mivel valószínűsíthető, hogy az államkassza állapotára való tekintettel megnő az ellenőrzések száma (már ha lesz rá kapacitása a NAV-nak), ezért érdemes minden ügyfél figyelmét felhívni arra, hogy

– még véletlenül se foglalkoztasson bejelentés nélkül senkit (még fél napra se);

– mindig adjon nyugtát, számlát;

– a kézi számlát jelentse le 4 napon belül a NAV-nak az uam.nav.gov.hu oldalon (Onlineszámla oldal);

– gépi számla esetében pedig győződjen meg róla, hogy az adatszolgáltatás bement a NAV felé (vagyis rendszeresen nézzen rá, hogy a számlázó programjában látja-e az adatszolgáltatás sikerességét mutató jelet);

– akkor se dobja ki a nyugtatömbjeit, bevételi és kiadási számláit, szerződéseit, szállítóleveleit, stb., ha már kevés a hely nála, mert tutira azt az időszakot fogják kérni ellenőrzéskor, amit épp a múlt héten likvidált.

Én személy szerint azt szoktam tanácsolni mindenkinek, hogy a munkaüggyel kapcsolatos dokumentumokat – munkaügyi nyilvántartások, munkaszerződések, analitikák, stb. – örök élet + 1 napig őrizze, a többit (számlák, nyugták, lejárt szerződések, bevallások, beszámolók és ezek alapdokumentumai) 10 év után selejtezze. (A bizonylatok megőrzési ideje 5, 8 vagy 10 év, bizonylatfajtától függően, ezért jobb, ha minden megvan 10 évig, mintha pont azt dobja ki, amit 10 évig kellett volna őriznie. (Nálam már előfordult, hogy 10 éve kiállított szerződést, számlát és szállítólevelet kértek az ellenőrök – még szerencse, hogy megvolt.)

Még annyi, hogy ez a bírságduplázás elméletileg csak a veszélyhelyzet végéig él (ami jelen állás szerint 2024. 11. 19-ig tart), de nincs kétségem afelől, hogy egyrészt meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet, másrészt pedig be fogják építeni az Art-ba ezeket a csillagászati mértékű bírságmértékeket. Úgyhogy jobb, ha mindenki tudatosítja magában, hogy néhány szabály megszegése miatt akár tönkre is mehet a kisvállalkozása a bírságoktól.

{181/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Ha valaki azt hinné, hogy ennyi volt a bírságemelés, akkor azt el kell keserítenem. Egyéb bírságokat is emelnek – átlagosan 20 %-kal – 2024. 08. 01-től:

• ha nem engedélyezett reklámtáblát helyez el valaki, akkor 156.000-780.000,- Ft közötti bírságra számíthat;
• ha a 3,5 tonnát meghaladó tömegű járművet olyan helyen tároljuk, amely ingatlanra a település jegyzője nem állapította meg az ingatlan alkalmasságát, akkor ezért 780.000,- Ft bírságot szabhatnak ki;
• járművezető–képzést engedély nélkül végzők bírsága 15.600.000,- Ft-ig terjedhet;
• járművezető-képzési vizsgaközpont nem jogszabályoknak megfelelő működése esetén is 15,6 millió Ft bírságot szabhatnak ki;
• az áruszállítók bírsága 16.000,- Ft-tól 468.000,- Ft-ig terjed;
• sebességhatár átlépése, vasúti átjárón való áthaladás, közlekedési lámpa, leállósáv, behajtási tilalom, kötelező haladási irány, természet védelme szabályainak megsértése, úthasználati díj megfizetése nélküli közlekedés esetén a bírság 16.000,- Ft-tól 468.000,- Ft-ig szabható ki;
• a közúti közlekedésben engedély nélkül vagy nem az engedélynek megfelelően végzett tevékenység esetén a bírság 156.000,- Ft-tól 1.560.000,- Ft-ig terjed;
• a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabható bírság a megbírságolt nettó árbevételének 15 %-a lehet (eddig 13 % volt);
• az energetikai tanúsítást végző szabálytalan működése esetén max. 60.000,- Ft bírságra lehet számítani az eddigi 50.000,- Ft bírság helyett;
• jogellenesen elhelyezett plakátokért plakátonként 400.000,-. Ft bírság várható;
• a településképi rendeletben meghatározott tilalmak megszegéséért járó bírság pedig 2 és 10 millió Ft között szabható ki.

{184/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

A közlekedési szabálysértésért járó bírságtételek is emelkednek 2024. 08. 01-től. Így például

• az elsőbbségadási kötelezettség, valamint az előzésre vonatkozó szabályok megszegéséért a helyszínen 26.000,- Ft-ot kell fizetnünk, egyébként pedig 52.000,- Ft-ot;
• súlyosabb esetben pedig a helyszínen 32.500,- Ft, nem a helyszínen fizetve 65.000,- Ft bírságra számíthatunk;
• ha lejárt műszakival közlekedünk, akkor a bírság 31.200,- Ft-tól 93.600,- Ft-ig terjedhet (attól függően hány hónapja járt le a műszaki);
• ha olyan helyen állunk meg vagy várakozunk, ahol nem szabadna, akkor 15.600-31.200,- Ft közötti a bírság;
• mozgáskorlátozottak parkolóhelyének jogosulatlan használatáért pedig a helyszínen 65.000,- Ft-ot, egyébként pedig 156.000,- Ft-ot kell fizetni.

{63/2012. (IV.2.) Korm.rendelete módosító 185/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az alábbi 3. országok állampolgárai foglalkoztathatóak Nemzeti Kártyával 2024. 07. 09-től:

1. Bosznia-Hercegovina
2. Észak-macedón Köztársaság
3. Belarusz Köztársaság
4. Moldova
5. Montenegrói Köztársaság
6. Oroszországi Föderáció
7. Szerbia
8. Ukrajna

Emlékeztetőül: a 2023. évi XC. törvény 50. § értelmében az a 3. ország állampolgára kaphat Nemzeti Kártyát, aki munkavégzés céljából jön Magyarországra.

{179/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az alábbi 3. országok állampolgárai foglalkoztathatóak vendégmunkás–tartózkodási engedéllyel 2024. 07. 09-től:

1. Fülöp-szigetek
2. Indonéz Köztársaság
3. Kazah Köztársaság
4. Mongólia
5. Vietnámi Szocialista Köztársaság
6. Brazil Szövetségi Köztársaság
7. Georgia
8. Kirgiz Köztársaság
9. Venezuelai Bolivári Köztársaság
10. Kolumbiai Köztársaság

Emlékeztetőül: a 2023. évi XC. törvény 30. § értelmében az a 3. ország állampolgára kaphat vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, aki munkavégzés céljából jön Magyarországra és a foglalkoztatója nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó vagy kedvezményezett foglalkoztató (a Kormány stratégiai partnere, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, vagy partnerségi megállapodást kötött a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében).

{180/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Megszületett, és 2024. 08. 08-tól már hatályba is lép az a rendelet, mely alapján az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak felügyeleti díjat kell fizetniük az NMHH felé.

Mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól a mikro- és kisvállalkozások, valamint azok az online platform szolgáltatók, amelyeknek az online platform szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevétele (ennek hiányában az évesített tárgyévi árbevétele) nem éri el a 100 millió Ft-ot, továbbá azok az online platform szolgáltatók, amelyek más szolgáltatásuk után már felügyeleti díjat fizetnek az NMHH-nak.

Aki az előző bekezdésben leírtak alapján nem mentesül a díjfizetés alól, annak az előző üzleti évi nettó árbevételének (ennek hiányában az évesített tárgyévi árbevételének) 0,3 %-át kell felügyeleti díjként megfizetnie a MÁK 10032000-00300939-00000017 bankszámlájára.

A díjat 2024. 09. 01. naptól 2024. év minden megkezdett hónapja után időarányosan, 2024. 12. 31-ig kell megfizetni a 2023. évi nettó árbevétel alapján.

No de kik is azok az online platformot üzemeltető szolgáltatók? Ehhez tisztázni kell, hogy mi is az az „online platform”! Az Európai Parlament és a Tanács 2022/2065. számú, a digitális szolgáltatásokról szóló (DSA) rendelete szerint az “online platform: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál.”

Ide tartoznak tehát az online piacterek, a közösségi média, az alkalmazásboltok, ár-összehasonlító weboldalak, közösségi gazdaság platformjai, keresőmotorok.

Mire eddig elértem, rájöttem, hogy az online platform-üzemeltetők felügyeleti díját jó eséllyel nem túl sokan fogják fizetni (legalábbis a mi köreinkből), de azért nem árt, ha van információnk a DSA-ról (Digital Services Act), mert egy könyvelő mindenhez is ért (legalább egy kicsit). 😀

{6/2024. (VII.7.) NMHH rendelet}

Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 07. 03.

Az elmúlt két hétben nagyon belelendültek a jogszabályalkotásba, így most volt mit írni, és vannak benne érdekességek is, így érdemes végigolvasni:

A teljes idei anyagot itt találod:Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 01. 01-től

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                           Mészáros Anikó

                                                                                                                                           MINKE szakértő

Hatályon kívül helyezték 2024. 06.30. nappal azt a rendeletet, mely alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához bér- és többletköltség-támogatás járt azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a keret- és támogatási szerződéssel rendelkező akkreditált munkáltatónál munkaszerződéssel és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeznek, és a fűtési idény alatt is fennáll a munkaviszonyuk. A 2024. 01. 31-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkezők esetében a 2023. 10. 15. – 2024. 04. 15. közötti időszakra még járt a támogatás.

{418/2022. (X.27.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 170/2024. (VI.29.) Korm.rendelet}

A hulladékot átvevőknek, gyűjtőknek, szállítóknak, kezelőknek fontos lehet áttanulmányozni a most megjelent, 2024. 07. 01-től hatályos rendeletet, mivel ebben írják le a szerződéses jogviszony feltételeit, illetve szerepelnek benne a hulladékgazdálkodási szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok, a díjfizetésre vonatkozó előírások, a gyűjtés, a tárolás és szállítás szabályai, a gyűjtőedények méreteire vonatkozó előírások.

{169/2024. (VI.29.) Korm.rendelet}

Emelkednek a földhivatali díjak. 2024. 07. 29-től például

• a hiteles papíralapú másolatokért, kivonatokért, elektronikus másolatért A/4-es oldalanként az eddigi 100,- Ft helyett 160,- Ft-ot kell fizetni;
• a jelzálogjog bejegyzése, módosítása 20.000,- Ft-ba kerül;
• egyéb változásbejegyzési díjak 10.600,- Ft-ra emelkednek az eddigi 6.600,- Ft-ról (vagyis az emelkedés mértéke 60,61 %);
• a tulajdoni lapról kiállított papíralapú hiteles másolatért 10.000,- Ft-ot kell fizetni (az eddigi 6.250,- Ft helyett);
• de az elektronikus hiteles tulajdonilap-másolatért is már 4.800,- Ft-ot kérnek el az eddigi 3.000,- Ft helyett (ez is 60 %-os emelkedés).

Persze a többi díj is emelkedik. Akit érdekel a teljes lista, az a rendelet 2024. 07. 29-től hatályos változatában, vagy a Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában elolvashatja.

{1/2024. (I.30.) KTM rendeletet módosító 6/2024. (VI.28.) KTM rendelet}

Egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szerinti jótállási kötelezettség 2024. 07. 01-től az alábbi, új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki (már amennyiben azok eladási ára eléri a 10.000,- Ft-ot):

• háztartási készülékek (pl. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú);
• villamos energiával működtetett konyhai kisgép (pl. mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló);
• gázkészülék (tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa);
• motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz (pl. kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor);
• motoros kézi szerszám (pl. láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu);
• közlekedési eszköz (pl. kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó);
• motoros vízi jármű;
• jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
• nyílászáró (pl. ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó);
• árnyékolástechnikai eszköz (pl. kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny);
• kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
• garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
• biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
• elektronikus hírközlő végberendezés (pl. telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék);
• híradástechnikai készülék (pl. üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set);
• információtechnikai készülék (pl. asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép);
• irodatechnikai berendezés (pl. fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép);
• írásvetítő és filmtechnikai berendezés (pl. film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék);
• világítástechnikai termék (pl. lámpatest, fényforrás);
• villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz (pl. hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva);
• mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
• lőfegyver;
• sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
• bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
• az előző két pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence (pl. szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence);
• napkollektor, napelemrendszer;
• villamos energiával működtetett játék (pl. játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű);
• gyermekmegfigyelő berendezés (pl. légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző);
• bel- és kültéri gyermekjáték (pl. hinta, csúszda);
• gyermekgondozási cikk (pl. pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés);
• egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz (pl. elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő);
• gyógyászati segédeszköz;
• látásjavító eszköz (pl. szemüveg, napszemüveg);
• optikai eszköz (pl. távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp);
• hangszer;
• óra és ékszer;
• kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése (pl etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca);
• kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

{10/2024. (VI.28.) IM rendelet}

Az ügyvédek figyelmét érdemes felhívni arra, hogy változik a cégbejegyzés nyomtatványa (módosul a 21/2006. (V.18.) IM rendelet), ezzel összefüggésben pedig a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V.18.) IM rendelet is módosul. (A változás könnyítéseket jelent a cégbejegyzések tekintetében, mert a lényegtelen részeket már nem kell kitölteni.) A legtöbb rendelkezés ugyan csak 2025. 03. 01-től lép hatályba, de van olyan része, amit már 2024. 10. 01-től alkalmazni kell.

{9/2024. (VI.28.) IM rendelet}

A 3. országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályt hatályon kívül helyezték, így 2024. 07. 01-től már a beruházást megvalósító (Paksi Atomerőmű és Budapest-Belgrád vasútvonal építésével érintett) 3. országbeli állampolgár foglalkoztatójának sem kell ezt alkalmaznia.

{320/2022. (VIII.18.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 167/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ha esetleg valaki állami építési beruházásban érintett, akkor feltétlenül olvassa el a 2024. 06. 29-től hatályos rendeletet, mely a Magyar Közlöny 69. számában jelent meg, mivel ebben a rendeletben szerepelnek a kedvezmények, mentesítések szabályai.

{148/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Hatályon kívül helyeztek 2024. 07. 01. nappal néhány veszélyhelyzeti kormányrendeletet (zárójelben a hatályon kívül helyezett rendelet száma). Ennek következtében:

• Most már a legalább 20 millió Ft összegű, látra szóló, illetve max. 1 évre lekötött bankbetétek kamata is meghaladhatja meg az ÁKK Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. {471/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}
• A magánszemélyek 20 millió Ft-ot meghaladó összegben is vásárolhatnak EU tagállam jegybankja által kibocsátott, HUF devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. Ugyanez vonatkozik az MNB hatálya alá tartozó szervezetekre, és egyéb, a Ptk. szerinti vállalkozásokra is. {89/2023. (III.22.) Korm.rendelet}
• Az értékpapíralap – ideértve a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszköz súlya már nem kell, hogy legalább 60 %-ban értékpapír legyen. {156/2023. (IV.27.) Korm.rendelet}

{147/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt a sportról szóló törvényben előírt (2004. évi I. törvény 76/B. § (2)-(3) bekezdés) 0,5 %-os vagyonkezelési díjat a vagyonkezelőnek 2024. 07. 01-től 2024. 12. 31-ig nem kell megfizetnie.

{146/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeleteket módosított egy “salátarendelet”. Ebből a legfontosabbak (zárójelben a módosított rendelet száma):

• A KÜNY (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) helyett DÁNY (Digitális állampolgárság nyilvántartás) lesz 2024. 07. 01-től, és ha valaki hallott a bevezetni tervezett “OkmányApp”-ról (Okmányügyek Intézését Segítő Mobilalkalmazás), akkor azt felejtse el, mert kivették a rendeletből. {309/2011. (XII.23.) Korm.rendelet}
• A digitális állampolgársághoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtója az IdomSoft Zrt. lesz 2024. 07. 01-től. (Mondjuk a KÜNY-t eddig is ő kezelte.) {84/2012. (IV.21.) Korm.rendelet}
• A digitális állampolgárság szolgáltató a dap.gov.hu honlapon teszi elérhetővé a mobiltelefonos alkalmazáshoz, digitális irattárcához, keretszolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatókat. Jelenleg (2024. 07. 03.-án) digitális állampolgárság programról szóló tájékoztató, valamint a DÁP mobilalkalmazás letöltésével és aktiválásával kapcsolatos információk olvashatók ezen az oldalon. {451/2016. (XII.29.) Korm.rendelet}

{138/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A honvédeknek lehet érdekes a kiegészítő rokkantsági támogatásáról, a kiegészítő hozzátartozói támogatásról, az árvák kiegészítő támogatásáról és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításáról megjelent, 2024. 07. 01-től hatályos rendelet.

Például: kiegészítő rokkantsági támogatás annak a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, legalább 1 év szolgálati viszonnyal töltött idővel rendelkezőnek jár, akinek az egészségi állapota nem éri el a 30 %-ot, és ezen állapot kialakulása túlnyomórészt a katonai szolgálati kötelmekkel függ össze, no meg persze rokkantsági ellátást kap. A kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke 10 %.

{136/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ezen kívül a honvédek jogállásáról is rendeletet alkotott a Kormány, mely 2024. 07. 01-től hatályos, és nem csak a hivatásos és a szerződéses állomány tagjaira, hanem az önkéntes tartalékos honvédekre, és a nyugállományú katonákra is kiterjed. Ebben írják le például az alapvető jogok korlátozását (párttagság, közösségi portálokon posztolt tartalmak, összeférhetetlenség, stb.), a szolgálatteljesítésre vonatkozó általános szabályokat, az illetmények, juttatások, költségtérítések általános szabályait, és még jónéhány, katonákra vonatkozó szabályt.

{137/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Az ukrajnai humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról szóló rendelet jelentős változáson ment át, ugyanis 2024. 08. 21-től már csak a “háború sújtotta terület”-ről (vagyis a katonai műveletekkel közvetlenül érintett ukrán közigazgatási egységekből) érkezett és ott lakóhellyel rendelkező ideiglenes védelemre jogosultak után adnak támogatást, méghozzá csak egyszer, és legfeljebb 1 hónapig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a menedékes szállása és ellátása után egyedi támogatást igényelhet.

{104/2022. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 134/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Változott 2024. 06. 29-től a hulladékgyűjtő udvarokban gyűjthető hulladékok azonosító kódját és megnevezését tartalmazó rendeletmelléklet. (Mondjuk ahogy elnéztem, csak annyi a változás, hogy az első oszlopba beírtak egy sorszámot.)

{246/2014. (IX.29.) Korm.rendeletet módosító 133/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Senki ne háborodjon fel, ha esetleg a buszsávban nem csak tömegközlekedési eszközöket és taxikat lát közlekedni, ugyanis a hazánkban tartott nemzetközi sportesemények, valamint a Kormány egyedi döntésével kiemelt fontosságúvá nyilvánított rendezvény kapcsán egyedi jelzéssel kijelölt járművek is jogszerűen használják a buszsávot 2024. 06. 29-től.

{1/1975. (II.5.) KPM-BM rendeletet módosító 132/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2024. évi 629. számának 3277-3280. oldalain tette közzé 2024. 06. 28.-án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőknek, bizalmi vagyonkezelőknek kiszervezett, auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél–átvilágítási intézkedést kell alkalmazniuk 2024. 07. 01-től. A részletes szabályokat a rendelet tartalmazza, én nem részletezem (mivel közülünk elég kevés embert érint), de pl. a bizalmi vagyonkezelőknek mindenképpen érdemes átolvasniuk.

{29/2024. (VI.24.) MNB rendelet}

No és aki elolvassa az előbb említett rendeletet, annak mindenképpen érdemes tovább olvasnia a Magyar Közlöny 2024. évi 68. számában megjelenteket, ugyanis a 30/2024. (VI.24.) MNB rendelet további előírásokat tartalmaz rájuk vonatkozóan.

A fogyasztóknak nyújtott hitelek esetében 2024. 12. 31-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével (még a nem kamattámogatott jelzáloghiteleknél sem). Ez csak egy hosszabbítás, mert a legutóbbi módosítás szerint ez a kedvezmény 2024. 06. 30-án megszűnt volna, de így az év végéig még él.

{782/2021. (XII.24.) Korm.rendeletet módosító 130/2024. (VI.20.) Korm.rendelet}

A dohányboltokban 2024. 06.17-től már lehet forgalmazni a NETA törvényben meghatározott ropogtatni valókat (snackeket) is, melyek a Vtsz. 1904, 1905, 20052020, 200599, 2008 alá tartoznak.

{6/2024. (VI.18.) SZTFH rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 06. 19-től már “csak” 7,00 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %.

{24/2024. (VI. 18.) MNB rendelet}

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvénybe beleírták az online szálláshely-közvetítőkre 2024. 07. 01-től érvényes szabályokat. Online szálláshely-közvetítő az olyan vállalkozás, amely a szálláshely-szolgáltatók és a fogyasztók részére online nyújt kereskedelmi szolgáltatást azzal a céllal, hogy a szálláshely-szolgáltatók által nyújtott kínálatot a fogyasztók által támasztott szálláshely-kereslettel összekapcsolja. (Ilyen pl. a booking.com, a szallas.hu, a trivago.hu, stb.) Az ilyen szolgáltatást végzőknek mindenképpen érdemes áttanulmányozni a módosított törvényt, mert változnak a rájuk vonatkozó szabályok.

{2001. évi CVIII. törvényt módosító 2024. évi XXXI. törvény}

Nem csak a 0 – 18 év közöttieknek kötelező az előírt szűrővizsgálatokon való részvétel, hanem 2024. 07. 01-től már mindenkinek. (Mondjuk azt nem tudtam a törvényből kiolvasni, hogy mi van akkor, ha valaki nem vesz részt pl. a kötelező vastagbél- vagy tüdőszűrésen.)

{1997. évi CLIV. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A munka törvénykönyvének 2024. 07. 01-től hatályos módosítása értelmében ha egy gazdasági társasághoz 55 évesnél idősebb honvédet vezényelnek ki, akkor az adott gazdasági társaság köteles(!) fogadni a kivezényeltet, ha az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha nincs olyan betölthető munkakör, ami a vezényelt képesítésének megfelel, akkor az adott gazdasági társaságnak kell gondoskodnia a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról, és a képzés elvégzéséig is meg kell határozni az elvégzendő feladatokat a kivezényelt részére. WOW! Ha jól sejtem, akkor ezt a 204/A. §-t az iskolai honvédelmi oktatás miatt rakták bele a törvénybe, no de azért a leírt szöveg egyben azt is jelenti, hogy ad absurdum akár hozzánk, a könyvelőirodába is kivezényelhetnek egy honvédet. (Bár ha ügyes, és tud könyvelni, akkor jöhet. 😀)

{2012. évi I. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Szocho-fizetési kötelezettség terheli 2024. 08.01-től az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelmét is. Ez nem újdonság, hiszen a 205/2023. (V.31.) Korm.rendelet alapján már 2023. 07. 01-től szochot kell fizetni ezen jövedelmek után. Az újdonság csak annyi, hogy ami eddig veszélyhelyzeti intézkedés volt, azt most beemelték a törvénybe. (Ugyanakkor persze hatályon kívül helyezték a kormányrendeletet.) Emlékeztetőül, hogy mi az, ami után szochot kell fizetni – most már a törvény alapján ezzel kapcsolatban:

1. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész (magyarul a lekötött betét kamatai, illetve a bankszámlákon jóváírt kamatjövedelmek esnek szocho-fizetési kötelezettség alá).
2. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében
3. ba) kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
4. bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (röviden: az értékpapírok -kötvények, befektetési jegyek- kamatára, hozamára vonatkozik a szocho-kötelezettség, viszont mivel az állampapír után nem kell szja-t fizetni, így azt szocho-fizetési kötelezettség sem terheli).
5. Az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa.
6. A biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja (a biztosítási szerződés kamatjövedelemként kapott biztosítói teljesítésére van szocho-fizetési kötelezettség).
7. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. 12. 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód kft-k magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell (vagyis a szövetkezeti tagi kölcsön esetében kell szocho-t fizetni).
8. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)–d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Összefoglalva: az állampapír hozamán és az ingatlanalapokon elért nyereségen kívül minden kamatnak minősülő – fentebb felsorolt – jövedelem után a 15 % szja mellett 13 % szocho-fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt. Ráadásul sajnos a szocho-plafon sem vonatkozik rá.

{2018. évi LII. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Akinek iskolás gyermeke van, az készüljön rá lelkileg, hogy néhány gyerek esetleg morcos lesz ősztől. Ugyanis a szakképzésről szóló törvény módosítása értelmében kormányrendeletben kerül meghatározásra, hogy a tanuló milyen tárgyakat nem vihet be, vagy beviheti, de le kell adni a tanítási nap elején. (Ezek lesznek a „használatában korlátozott tárgyak”.) Vagyis például reggel a jogszabály alapján előfordulhat, hogy le kell adni a mobiltelefonját, és csak nap végén kapja vissza. Ugyanakkor beleírták, hogy „a tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel”, vagyis ha a nap végén nem kapja vissza a telefonját a gyerek, akkor az az ő baja (vagyis inkább a szülőé). Persze a „tiltott tárgyak” listáját majd egy későbbi kormányrendeletben olvashatjuk, de van rá egy fogadásom, hogy a mobiltelefon benne lesz.

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A fentiek megemésztése után tovább olvastam, és találtam más érdekességet is benne. Ugyanis ugyanebben a törvényben leírják azt is, hogy „a gyermeknek joga van ahhoz, hogy tudatos és felelősségteljes internet-, valamint médiahasználatot – ideértve a zaklatás internetes formáival szembeni hatékony fellépést – biztosító nevelésben, oktatásban és képzésben részesüljön.” Halkan kérdezem: ha elveszik a gyerektől a telefont, akkor hogyan fogják tudni megtanítani neki, hogy mire vigyázzon, amikor használja?

Ezen kívül más finomságok is vannak a törvényben arról, hogy mivel „védik meg” a gyermekeket, de azokat már nem részletezem.

{1997. évi XXXI. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A fej- és fülhallgatók értékesítésekor a forgalmazónak 2024. 07. 01-től hallásvédelmi tájékoztatót kell mellékelnie az eszközhöz. A tájékoztató tartalmát majd egy egészségügyi miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatására, üdültetésére, egyéb szabadidős foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor 2024. 07. 01-től ha a táboroztatás szervezője gondoskodik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A szülők részére a feltételekről a miniszteri rendeletben előírt tájékoztatást is meg kell adnia, és a szervezésben, lebonyolításban közreműködő személynek a rendeletben meghatározott feltételeknek meg kell felelnie. A törvénymódosítás felsorolja, hogy kik nem lehetnek táboroztatás-vezetők (pl. akik embert öltek, családi állást változtattak meg, kábítószer-birtoklásért elítéltek, szexuális erőszakolók, szeméremsértést elkövetők, stb.) A táboroztatás vezetőjének tehát be kell kérnie az ott részt vevők erkölcsi bizonyítványát ahhoz, hogy biztos lehessen benne: jó emberre bízza a gyerekeket.

{1991. évi XI. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Szinte hihetetlen, de a 12 évvel ezelőtt hatályba lépett gránitszilárdságú Alaptörvényünk immár elérkezett a 13. módosításához, mely 2024. 07. 01-től hatályos. Ez alapvetően a köztársasági elnök kegyelmezési jogával kapcsolatos változásokat tartalmazza, de szó van benne az EU hitelfelvételéről, és a Magyar Honvédség csapatmozgásairól is.

{Magyar Közlöny 2024.06.18-i 66. száma tartalmazza a módosítást, egységes szerkezetben pedig 2024. 07. 01-jén jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában}

A szakképzéssel, szakmai és képesítő vizsgáztatással foglalkozókra vonatkozó szabályok változnak 2024. 07. 01-től, így nekik érdemes áttanulmányozni a hatályos rendeletet. A módosított előírások szerint például Intézményi Vizsgáztatási Kézikönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséhez a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján tesznek közzé útmutatót. (Sajnos ezt még nem sikerült megtalálnom. Vagy én vagyok ügyetlen, vagy még nem tették fel a www.nive.hu oldalra – már ha ide fogják feltenni).

{12/2020. (II.7.) Korm.rendeletet módosító 129/2024. (VI.17.) Korm.rendelet}

A dohányterméket előállítóknak mindenképpen el kell olvasniuk a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet módosított változatát, ugyanis több, a dohánytermék előállítására vonatkozó szabály (pl. anyagtartalom, bejelentés, csomagolási egység jelölése, elektronikus eszközre vonatkozó szabályok, tiltott adalékanyagok listája is változott 2024. 06. 25-től.

{39/2013. (II.14.) Korm.rendeletet módosító 120/2024. (VI.10.) Korm.rendelet}

Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 06. 04.

A Belügyminiszter rendeletben közölte, hogy az ország egész területén 2024. 05.24. napjától áll fenn a tartósan vízhiányos időszak. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 25. száma}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 05.22-től már csak 7,25 %.

{19/2024. (V. 21.) MNB rendelet}

Megjelent a NAV 2024. június hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 640,- Ft/l
• Gázolaj: 629,- Ft/l
• Keverék: 689,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 05. 16-án megjelent 24. száma}

Nem minősül elidegenítésnek – így illetéket sem kell fizetni – 2024. 07. 01-től a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának a gazdaságátadási szerződés alapján való átadása esetén (melynek szabályai az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben vannak leírva).

{1990. évi XCIII. törvényt módosító 2024. évi XIX. törvény}

Gépjárműnek minősül – így aztán KGFB-t kell fizetni – 2024. 05. 17-től minden olyan jármű után, amely mechanikus (vagyis nem emberi vagy állati) erővel működtetett jármű, és aminek a legnagyobb sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy 25 kg-nál nehezebb és a legnagyobb sebessége meghaladja a 14 km/h-t. Ez alól kivétel – vagyis továbbra sem kell KGFB-t fizetni – a mozgáskorlátozott személyek általi használatra szánt kerekesszékes járművek, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárok, valamint a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-moped járművek után. Ez tulajdonképpen azt jelenti az én olvasatomban, hogy az elektromos rollerekre is kell KGFB, de a lassabban haladó elektromos járműveket is érdemes lemérni, mert ha 25 kg-nál nehezebbek, akkor KGFB-t kell rájuk fizetni. (Biztosítási ügynököknek újabb piac!)

{2009. évi LXII. törvényt módosító 2024. évi XVII. törvény}

Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 04. 22.

Ezen a héten született néhány fontos jogszabály, melyeket az alábbiakban olvashattok.

Aki a teljes évi anyagban szeretne információkat keresni (hiszen ott Crtl+F billentyűkombinációval nagyon gyorsan meg lehet találni, hogy egy adott témában mikor milyen változás volt), az továbbra is megtalálja a teljes évi anyagot itt:

Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 01. 01-től

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                Mészáros Anikó

                                                                                                                               MINKE szakértő

A kriptoeszközök piacáról alkotott törvényt az Országgyűlés. A törvény a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétellel történő kínálatára, kereskedésbe bevezetésére, a Magyarországon végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, és ezek hatósági felügyeletére vonatkozó, 2024. 06. 30-tól érvényes előírásokat tartalmazza.

Azoknak kell feltétlenül elolvasniuk, akik az imént említett tevékenységeket végzik (ezek jellemzően hitelintézetek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények).

A hatósági felügyeletet az MNB látja el (naná, hogy nem ingyen: a kriptoeszköz-szolgáltatónak felügyeleti díjat kell fizetnie).

Nem vonatkozik a törvény azokra, akik csak anya- vagy leányvállalataiknak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatást, valamint a felszámolókra, vagyonfelügyelőkre, az egyedi és nem helyettesíthető más kriptoeszközökre. Ezen kívül ha a kriptoeszköz pénzügyi eszköznek, betétnek, pénznek (kivéve az elektronikuspénz-tokent), nem-életbiztosítási, életbiztosítási terméknek minősül, vagy nyugdíjjövedelmet biztosító befektetési nyugdíjtermék, akkor szintén sem vonatkozik rá a törvény.

Aki komolyabban el szeretne merülni a témában, annak ezen a törvényen kívül alaposan át kell tanulmányoznia a 2023/1114. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletet is, mert az alapfogalmak és az alap előírások abban találhatóak. Ezen kívül majd a később (nyilván valamikor június vége felé) megjelenő, a törvény előírásainak részletszabályait tartalmazó kormányrendeletet is fontos lesz megismernie.

{2024. évi VII. törvény}

Természetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvénybe is beleírták, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató pénzügyi szolgáltatónak minősül, így tehát rá is vonatkoznak a pénzmosási törvény előírásai.

Ezen kívül kiegészítették 2024. 04. 25-től azzal az előírással a törvényt, hogy a szolgáltatónak (pl. a könyvelőnek) a felügyeleti szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítania kell, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy bizonyítani kell tudnom: én aztán tényleg mindent megtettem azért, hogy mindent megtudjak az ügyfélről, mindenhol utánanéztem, beazonosítottam, átvilágítottam. Vagyis újabb papírokat kell gyártani, dokumentálni kell, mit csináltam (mondjuk pl. azt, hogy lekértem az adatait a TTNY-ből). És ha azt tapasztaltam, hogy problémás az ügyfél, akkor megtettem a szükséges intézkedéseket (pl. eleget tettem a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettségemnek). Szuper.

{2017. évi LIII. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}

Ha bárki abban reménykedne, hogy a veszélyhelyzetnek 2024. 05. 23-án vége lesz (merthogy a jelenleg érvényes előírás szerint addig tartana), az gyorsan felejtse ezt el. Ugyanis a Kormány törvényben kapott felhatalmazás alapján további fél évvel, vagyis 2024. 11. 19-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Nem találtak ki újabb indokot, úgyhogy még mindig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatt van veszélyhelyzet.

Őszintén szólva nem teljesen értem, miért kell félévente meghosszabbítgatni a veszélyhelyzetet. Az elején (2020 márciusában) még elhittük, hogy fél év múlva vége lehet. De most, négy év tapasztalattal a hátunk mögött már a legoptimistábbak sem gondolják azt, hogy belátható időn belül vége lehet a rendeleti kormányzásnak, hiszen ez nagyon kényelmes a jogszabályalkotóknak (és persze óriási teher nekünk, akiknek ezt folyamatosan követnünk, alkalmaznunk kell).

{2024. évi VIII. törvény és 86/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

Megváltozott a gazdálkodó szervezet fogalma a gazdasági kamarákról szóló törvényben (belekerült a „főtevékenység” szó): 2024. 04. 25-től az minősül a törvény szerint gazdálkodó szervezetnek, aki főtevékenységként nem az Agrárkamarához tartozó tevékenységet végez.

Eddig úgy volt, hogy aki tagja az Agrárkamarának (hivatalos nevén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának), annak nem kellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához kamarai hozzájárulást fizetnie. Az én olvasatomban ez az aprócska átírás azzal a következménnyel jár, hogy minden olyan vállalkozásnak meg kell fizetnie a kamarai hozzájárulást, akinek a főtevékenysége nem szerepel az agrárkamarai tevékenységek között.

Persze rögtön törölték is a törvényből az agrárkamarára vonatkozó részeket, vagyis mostantól a „gazdasági kamarák” csak és kizárólag a „kereskedelmi és iparkamarát” jelenti.

{1999. évi CXXI. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}

Megjelent a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről szóló rendelet. Ez alapján az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ a 2024. 02. 29.-én fennállt, lejárt tartozásállományuk alapján működési támogatásban részesülnek. A támogatás összegét a NEAK az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 31. § (9a) bekezdése szerint beküldött adatszolgáltatások alapján állapítja meg és utalja ki 2024. 04. 30-ig az érintett szolgáltatóknak.

{83/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

Aki repülőteret szeretne, vagy már van neki, az feltétlenül tanulmányozza át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló, 2024. 05. 01-től hatályos kormányrendeletet, mert fontos szabályok vannak benne.

{85/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}