Mielőtt végleg lezárnánk ezt az évet, előtte egy kis „évértékelő” statisztika, hogy lássuk, mennyiben változott a helyzet az előző évhez képest a jogszabályalkotás terén (vagy talán azért, mert ez az egyik szakmám)

2024-ben összesen 112 db törvény (9-cel kevesebb, mint 2023-ban), 494 db kormányrendelet (az előző évinél 194-gyel kevesebb) jelent meg a Magyar Közlöny 139 számának 11566 oldalán (882 oldallal kevesebbet kellett áttanulmányoznom, mint egy évvel korábban). Szóval jogalkotóink most kevésbé voltak termelékenyek, mint egy évvel korábban (amit én személy szerint egyáltalán nem bánok, és drukkolok nekik, hogy ez a szám tovább csökkenjen). Ugyanakkor ezek a rendeletek egy csomó mindent változtattak meg a munkánkban, olykor csak kapkodtuk a fejünket, de én ezeket hónapról hónapra igyekeztem érthetően leírni, és ezek az alábbiakban mind olvashatóak. (Bevallom, amikor olyan kérdés van, hogy mi volt ekkor vagy akkor a szabály, akkor én mindig az előző években írt jogszabályváltozásokat nézem meg a MINKE oldalán, mert nagyon sokat segítenek az emlékezésben – főleg a Ctrl+F billentyűkombinációt használva.)

A tavalyi anyagot itt találod:

• 2023 évi jogszabályváltozások

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                            Mészáros Anikó

                                                                                                                                            MINKE szakértő

                                                                                                2024.12. 31.

Mielőtt az év végi rendeletekre rátérnék, azt gondoltam, hogy hasznos lehet, ha a legfontosabb devizanemek 2024. 12. 31-i MNB árfolyamát leírom (elvégre is ez nagyon fontos az évzárások miatt). Ezek az árfolyamok (Ft/deviza):

• CHF (svájci frank): 435,45
• CZK (cseh korona): 16,3
• EUR (euro): 410,09
• GBP (angol font): 494,16
• PLN (lengyel zloty): 95,97
• RON (román lej): 82,42
• RSD (szerb dinár): 3,51
• RUB (orosz rubel): 3,66
• UAH (ukrány hrivnya): 9,36

No de nézzük, mik azok a rendeletek, melyeket nagyon fontosnak tartottak az év utolsó napjaiban megalkotni!

A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások (pl. árvaellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági és rehabilitációs ellátás, stb.) 2025. 01. 01-től 3,2 %-kal emelkednek. Januárban már az emelt összeget fogják folyósítani.

{452/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

A rokkantsági járadék havi összege 2025. 01. 01-jétől 60.715,- Ft lesz a jelenlegi 58.830,- Ft helyett (vagyis ez is 3,2 %-kal emelkedik).

{83/1987. (XII.27.) MT rendeletet módosító 452/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

A saját jogú nyugellátás, és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2025. 01. 01-jétől 151.985,- Ft összeghatárig folyósítható együtt.

{83/1987. (XII.27.) MT rendeletet módosító 452/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

Az időskorúak járadéka is 3,2 %-kal emelkedik 2025. 01. 01-jétől. (Ezt azok az idősek kapják – a Kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján -, akik nem jogosultak saját jogú nyugellátásra, mivel nincs hozzá elegendő szolgálati idejük, vagy a rendelkezésükre álló ellátás összege rendkívül alacsony.)

{83/1987. (XII.27.) MT rendeletet módosító 452/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

A rehabilitációs pénzbeli ellátás, és a rokkantsági ellátás alapösszege 2025. 01. 01-től 142.060,- Ft (természetesen ez is 3,2 %-kal emelkedik).

{83/1987. (XII.27.) MT rendeletet módosító 452/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

A tanárok számára intézményi szinten átlagosan 21,2 %-os tanárbéremelést biztosít a Kormány 2025. 01. 01-jétől. A részletes szabályok (pl. hogy mi az a „tanárbér”, „személyi juttatás”, fokozatonként hány százalékos emelés várható) a rendeletben olvashatóak.

{453/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

A kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. törvény, melyről korábban már írtam) szerinti „kritikus szervezetek”-nek a módosított rendelet szerinti szempontok szerint kell biztonsági osztályba sorolniuk az elektronikus információs rendszerüket 2025. 01. 01-től.

{7/2024. (VI.24.) MK rendeletet módosító 18/2024. (XII.30.) MK rendelet}

Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot 2025. 01. 01-től a Magyarországgal határos, nem EU-s tagállam (vagyis Ukrajna és Szerbia) magyar diplomáciai képviseletén lehet benyújtani.

{23/2024. (XII.30.) KKM rendelet}

Ha a közjegyzőtől szeretnénk egy iratról nem hiteles másolatot kérni, akkor 2025. 01. 30-tól kicsit mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, ugyanis háromszor annyit kell majd fizetni érte, mint eddig. (A nem hiteles másolatért oldalanként 300,- Ft-ot, az adatok törlésével készült másolatért pedig oldalanként 1.200,- Ft-ot.)

{26/2010. (V.11.) IRM rendeletet módosító 39/2024. (XII.30.) IM rendelet}

Ezen kívül több közjegyzői díj is emelkedik (kétszeresére, háromszorosára), melyet részletesen a módosított rendeletben írnak le.

{22/2018. (VIII.23.) IM rendeletet módosító 43/2024. (XII.30.) IM rendelet}

Ha a cégbejegyzési eljárás során ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye, akkor az ügyvédnek csatolnia kell az ehhez szükséges adatokat tartalmazó mellékletet is 2025. 03. 01-től. (A kért adatok zömét a tulajdoni lapról le lehet olvasni, mert az az ingatlan értékén kívül minden szükséges adatot tartalmaz, de az érték megadása nem is kötelező adat a bejelentésen.)

Egyszerűsített végelszámolás befejezésekor most még dokumentumhitelesítéssel kell feltölteni az adatokat cégbírósághoz. Ezt a rendeletrészt {11. § (9) bekezdés} 2025. 02. 28. nappal hatályon kívül helyezik. De gyanítom, csak azért, mert majd másfajta hitelesítésre (pl. DÁP-ra) lesz szükség az AVDH hitelesítés helyett.

{21/2006. (V.18.) IM rendeletet módosító 27/2024. (XII.30.) IM rendelet}

A civil szervezeteknek is csatolniuk kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez 2025. 01. 15-től a módosított rendelet 41. melléklete szerinti adattartalommal. (A kért adatok zömét a tulajdoni lapról itt is le lehet olvasni, mert az az ingatlan értékén kívül minden szükséges adatot tartalmaz, de az érték megadása nem is kötelező adat a bejelentésen.)

{11/2012. (II.29.) KIM rendeletet módosító 27/2024. (XII.30.) IM rendelet}

Az egyesület egyszerűsített nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez is csatolni kell 2025. 01. 15-től az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat a módosított rendelet 17. melléklete szerinti adattartalommal. (Erre is vonatkozik, hogy a nem kötelező adatként szereplő tulajdonjog-értéken kívül minden adat szerepel a tulajdoni lapon.)

{4/2017. (IV.3.) IM rendeletet módosító 27/2024. (XII.30.) IM rendelet}

Az OBH (Országos Bírósági Hivatal) által működtetett Ügyfél Irathozzáférési Rendszer E-cég betekintés szolgáltatásán keresztül ingyenesen lesznek megismerhetőek a cégiratok 2025. 03. 01-től, de természetes személyek 24 órán belül max. 100 cégiratba tekinthetnek be.

{47/2007. (X.20.) IRM rendeletet módosító 27/2024. (XII.30.) IM rendelet}

Ha a céginformációs szolgálat törli a közzétett beszámolót (mert az elektronikus űrlapon megadott cégadatok, vagy a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cégjegyzékben szereplő adatokkal, vagy mert passziváltattuk a beszámolót), akkor eddig a benyújtó ügyfélkapus tárhelyére küldtek értesítést. 2024. 12. 31-től viszont a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségére fogja küldeni ezt az értesítést (ez a 2023. évi CIII. törvény szerint lehet „ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím”, vagy „ePosta” elérhetőség). A hivatalos elérhetőség változását kötelező az RNY-ben (rendelkezési nyilvántartásban) megadni, és persze ha abban változás van, akkor a változást is átvezetni.

{11/2009. (IV.28.) IRM-MeHVM-PM rendeletet módosító 27/2024. (XII.30.) IM rendelet}

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról szóló rendelet EFO-sokra vonatkozó része változik 2025. 06. 01-től: ha foglalkoztathatósági szakvéleményt kérünk , akkor az a kiállításától számított 2 évig lesz érvényes a jelenlegi 1 év helyett. (Egyébként a foglalkoztathatósági szakvélemény nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak.)

{33/1998. (VI.24.) NM rendeletet módosító 63/2024. (XII.30.) BM rendelet}

Megjelent 2024. 12. 30-án Magyarország 2025. évi központi költségvetése, melynek „az új gazdaságpolitika költségvetése” nevet adták, és „a gazdasági semlegesség” alapjaira épít. 2025-re jelen pillanatban azt tervezik, hogy 4.122.989.900.000,- Ft (több, mint 4 billió Ft!) lesz a költségvetési hiány. (2024-re egyébként eredetileg kicsivel több, mint 2,5 billió Ft hiány volt betervezve, úgyhogy eléggé megnőtt már a terv is az előző évihez képest.)

Az államadósság-mutató 2025. 12. 31-re tervezett értéke 72,6 %, ami azt jelenti, hogy Magyarország államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 72,6 %-ának megfelelő összegű lesz a tervek szerint. (2024-re 66,7 %-ot terveztek, de októberben már 73,4 % volt, úgyhogy drukkolok, hogy ne romoljon tovább.)

Akit mélyebben érdekel a költségvetési törvény, az a Magyar Közlöny 136. számában mintegy 200 oldalon keresztül (10606.-10815. oldal között) olvashatja el. Őszintén szólva én is csak „átfutottam”, mert ez még úgyis változni fog néhányszor, és igazából majd az ennek megvalósításához kapcsolódó rendeletekben lesz az, ami alapján dolgozni fogunk.

{2024. évi XC. törvény}

A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet (gyártás, értékesítés, export, import, ilyennel működő alkalmazás telepítése, beüzemelése, karbantartása, szervizelése, javítása, stb.) végzőknek 2025. 03. 01-től regisztráltatniuk kell magukat.

Klímagázok a 2024. LXXXVII. törvény 1. melléklete szerint: fluórtartalmú üvegházhatású gázok, ózonréteget lebontó anyagok, szén-dioxid, ammónia, szénhidrogének (metán, etán, propán, bután, stb.).

A „klímagáz adatbázis” linkje: https://nemzetiklimavedelmihatosag.kormany.hu/

További információk olvashatóak a https://nemzetiklimavedelmihatosag.kormany.hu/doc/gyik.pdf linken található GYIK-ben.

A legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt tartalmazó, szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezéseket (hűtő, légkondi, hőszivattyú, tűzvédelmi berendezés, hűtőkamion, -pótkocsi, elektromos kapcsolóberendezés) használó vállalkozásokra is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, úgyhogy erre érdemes felhívni a figyelmüket. (Elméletileg a gáztartalom rajta van a berendezés címkéjén.)

A szabályok megsértése esetén kiszabható bírság igen széles skálán mozog: attól függően, hogy milyen előírást szeg meg a vállalkozás, a bírság 50 ezer Ft és 10 millió Ft között mozoghat.

{458/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

Az orvosokat érdekelheti, hogy ha a finanszírozó megállapítja, hogy a finanszírozandó ellátás nem szerepel az EESZT-ben, akkor a finanszírozási díjat 2024. 12. 31-től a mindenkori alapdíj 20 %-ával csökkentett összegben fizeti ki (eddig a finanszírozási díjat visszavonták).

A háziorvosok a középiskolás járművezetők gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatáért 7.200,- Ft díjazásra jogosultak 2024. 12. 31-től.

{43/1999. (III.3.) Korm.rendeletet módosító 463/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

Ha az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, akkor 2025. 01. 01-től a nyugdíj számításánál akkor sem veszik figyelembe a szünetelés napjait osztószámként, ha a tb-járulékot a járulékfizetési alsó határ után a teljes hónapra megfizette a vállalkozó. Igaz ez azokra a katásokra is, akiknek a biztosítása nem állt fenn a teljes hónapban vagy szünetelt, de az 50.000,- Ft katát megfizették az adott hónapra.

Kivételes nyugellátás-emelést akkor lehet megállapítani 2025. 01. 01-től, ha a folyósított nyugellátás – ide nem értve az időskorúak ellátását – összege max. 140.000,- Ft/hó. Viszont a Központ akkor is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését, ha az ugyan nem lenne engedélyezhető, de a rendszeres pénzellátás havi összege max. 150.000,- Ft.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 464/2024. (XII.30.) Korm.rendelet}

Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR-díj) fizetésére kötelezett gyártó (beleértve persze az első belföldi forgalomba hozót is) az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem szolgáltat adatot – így aztán díjat sem fizet -, akkor a hulladékgazdálkodási hatóság a részére kiszabott bírságot a valós mennyiségi adat és az adott termékáramra megállapított egységnyi díjtétel felének szorzataként állapítja meg 2025. 04. 01-től (és persze ezzel együtt a díjat is be kell fizetni). Ha nem valós adatokat jelent le, akkor a bírság a valós és a szolgáltatott adat különbsége + a díjtétel 50 %-a.

{271/2001. (XII.21.) Korm.rendeletet módosító 465/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

A KT-díjról szóló törvény végrehajtási rendeletéből törölték a „CsK” kódokat, úgyhogy 2025. 01. 01-től csak a „KT” kódok szerepelnek benne. Természetesen emiatt a mellékletekben lévő CsK kódokat is törlik, és helyette KT-kódokat írtak bele.

{343/2011. (XII.29.) Korm.rendeletet módosító 465/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

A csomagolásról szóló rendeletbe beleírtak 2025. 01. 01. hatállyal a csomagolással összefüggésben néhány fogalmat:

– csomagolószer: a csomagolóanyag a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;

– csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;

– csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű – általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított – ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;

– csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható – így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő – elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma.

A csomagolást újrahasználó gyártónak nyilvántartást kell vezetnie 2025. 01. 01-től az újrahasználható csomagolás és újrahasználható fogyasztói csomagolás anyagkategóriájáról, típus szerinti darabszámáról, valamint egységnyi tömegéről (kg-ban).

{442/2012. (XII.29.) Korm.rendeletet módosító 465/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

Hatályon kívül helyezik 2025. 01. 01. nappal az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének szabályairól szóló rendeletet.

{533/2013. (XII.30.) Korm.rendeletet módosító 465/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) tekintetében nem minősül forgalomba hozatalnak 2025. 01. 01-től a körforgásos termék tulajdonjogának a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabadforgalomba bocsátást megelőző átruházása.

Eddig sem minősült forgalomba hozatalnak a külföldre igazoltan kiszállított körforgásos termék eladása. Most viszont beleírták a rendeletbe, hogy 2025. 01. 01-től a külföldre történő kiszállítást szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal lehet igazolni.

Saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől, ha ez a csomagolás belföldön csomagolási hulladékká válik. Törölték a kivételeket a rendeletből, tehát 2025. 01. 01-től már akkor is meg kell fizetni az EPR-díjat ezen csomagolásokra, ha pl. azt egy éven belül igazoltan visszaszállítjuk külföldre.

Ezután az 1.000,- Ft alatti EPR-díjról nem fogunk számlát kapni a MOHU-tól, ugyanis 2025. 01. 01-től akkor állítja ki a számlát, amikor a kiterjesztett gyártói felelősségi díj göngyölített összege eléri az 1.000,- Ft-ot.

A rendelet 1., 2., 4. számú melléklete is változik 2025. 01. 01-től (ezekben a csomagolás és hulladéka fajtái, a KF-kódok, nyilvántartási szabályok vannak leírva).

{80/2023. (III.14.) Korm.rendeletet módosító 465/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

A visszaváltási díjas termékekhez automata visszaváltó berendezéssel rendelkező visszaváltásihely-üzemeltető az automata visszaváltó berendezés meghibásodása esetén 2025. 01. 01-től kézi átvétellel köteles biztosítani a visszaváltási lehetőséget.

A visszaváltási hely működtetéséről pedig az üzlet vásárlók által használható bejáratánál kell tájékoztatnia a fogyasztókat.

{450/2023. (X.4.) Korm.rendeletet módosító 465/2024. XII.30.) Korm.rendelet}

A reklám és reklámeszköz elhelyezéséről született rendelet az év utolsó napján (2025. 01. 01-től hatályos), mely a közterületen vagy közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámokra és reklámeszközökre vonatkozik. A rendelet kimondja, hogy ezeken a helyeken kizárólag az alábbi reklámeszközök telepíthetőek:

– utcabútor (az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés);

– digitális billboard (olyan óriásplakát, ami digitális képeket jelenít meg);

– citylight (hátulról megvilágított reklámtábla);

– hirdetőoszlop (kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés);

– építési reklámháló (épületek felújításakor, átalakításakor a munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés);

– reklámháló (ugyanaz, mint az előbbi, csak éppen nem végeznek mögötte átalakítást);

– tetőreklám (házak tetejére rakott, messziről is jól látható nagyméretű reklámok).

A rendelet részletesen leírja, hogy a reklámokat hogyan kell kihelyezni, és milyen engedélyek kellenek hozzá.

{476/2024. (XII.31.) Korm.rendelet}

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvénnyel (2021. évi CXLIII. törvény) kapcsolatban rendeletbe foglalták, hogy 2025. 01. 15-től mit kell tartalmaznia a gazdaságátadási szerződésnek, hogyan kell a kormányhivatal jóváhagyási eljárását lefolytatni.

{480/2024. (XII.31.) Korm.rendelet}

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletbe beleírták, hogy ha a jegyző megállapítja, hogy az arra kötelezett az NTAK rendszerébe történő regisztrációs kötelezettségének nem tesz eleget, akkor 2025. 01. 01-től azonnali hatállyal megtiltja a vendéglátó üzlet üzemeltetését, és 200.000,- Ft bírságot szab ki.

{210/2009. (IX.29.) Korm.rendeletet módosító 484/2024. (XII.31.) Korm.rendelet}

Szálláshely-üzemeltetési tevékenység 2025. 01. 01-től csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a követelményeknek, és az NTAK-ban regisztrálták (az NTAK erről igazoló dokumentumot állít ki). Úgyhogy érdemes megnézni, hogy minden szálláshelyet üzemeltetőnek megvan-e ez az igazoló dokumentuma. Ugyanis a jegyző értesíti az NTAK-ot azon szálláshelyekről, melyek nem rendelkeznek szálláshely-kezelő szoftverrel vagy nem regisztráltak az NTAK-ba, esetleg nem rendszeresen teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

{239/2009. (X.20.) Korm.rendeletet módosító 484/2024. (XII.31.) Korm.rendelet}

A turisztikai térségek fejlesztéséről szóló rendeletben megváltozott az adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzlet fogalma. Így 2025. 01. 01-től már nem minősül ilyennek az a vendéglátó üzlet, melynek árbevétele nem éri el évente a 12 millió Ft-ot.

Ugyanakkor adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciónak minősül (és így aztán regisztrálnia is kell az NTAK rendszerébe) innentől az a regisztrációra kötelezett turisztikai attrakció, melynek árbevétele eléri a 12 millió Ft-ot. (Turisztikai attrakció: olyan turisztikai céllal hasznosított és működtetett természeti vagy ember alkotta vonzerő, illetve földrajzi terület, amely a látogatók számára élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, kínálati palettával, vagy szórakoztatási funkcióval rendelkezik.) A rendelet mellékletében tételesen felsorolják, hogy mely turisztikai attrakciók kötelezettek adatszolgáltatásra. Ilyenek 2025. 01. 01-től az egyes fürdőhelyek, várak, „hop on hop off” buszok, múzeumok, kalandparkok, állatkertek, vidámparkok, védett természeti terület bemutatóhelyei, zenés és táncos rendezvények, és 2025. 07. 01-től még a történelmi helyszíni, műemléki tevékenység szolgáltatást végzők és az egyházi tevékenység keretében turisztikai attrakciót üzemeltetők, a személyszállítást végző kötélpályák, sífelvonók, siklók is. Aztán 2026. 01. 01-től tovább bővül a kör a kisvasutakkal is.

A 2024. 12. 31. napján regisztrációs számmal nem rendelkező magánszálláshely és egyéb szálláshely 2026. 12. 31-ig nem kaphat regisztrációs számot Budapest közigazgatási területén.

{235/2019. (X.15.) Korm.rendeletet módosító 484/2024. (XII.31.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2024. évi 57. számának 6174-6177. oldalain tette közzé 2024. 12. 13-án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

Megjelent a minimálbér-rendelet. E szerint

• a minimálbér 01. 01-től a teljes munkaidő teljesítése esetén 290.800,- Ft/hó, 66.860,- Ft/hét, 13.380,- Ft/nap, 1.672,- Ft/óra.
• a garantált bérminimum (vagyis amit a szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak kell kapniuk) 2025. 01. 01-től a teljes munkaidő teljesítése esetén 348.800,- Ft/hó, 80.190,- Ft/hét, 16.040,- Ft/nap, 2.005,- Ft/óra.

{394/2024. (XII.12.) Korm.rendelet}

Megjelent az adójogszabályokat módosító 2024. évi LV. törvény. Az erről szóló, Kovács Andrea által írt „Adóváltozások dióhéjban 2025.” kiadványt a MINKE „Kiadványok” oldaláról le lehet tölteni (tagoknak ingyenesen). De azért én is írok ezen módosítások részleteiről az alábbiakban.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Bekerül 2025. 01. 01-től az Szja tv-be a szellemi termék fogalma: „a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.” {Szja tv. 3. § 52. pont}

Ezzel együtt azt is beleírták, hogy 2025. 01. 01-től a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél. {Szja tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont}

Ehhez kapcsolódik az az előírás, mely szerint 2025. 01. 01-től az árfolyamnyerségből származó jövedelemnél az értékpapír megszerzésére fordított értékként (vagyis költségként) számolandó el az előző bekezdésben említett értékpapír esetén a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás. {Szja tv. 67. § (9) bekezdés am) pont}

Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély igazolni tudja, hogy a cégbe apportként bevitt szellemi termék neki mennyibe került, akkor a tulajdonrész értékesítése esetén ezt elszámolhatja az értékpapír értékesítéséből származó bevételéből költségként.

Pontosították a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó előírást az igénybe vett szolgáltatások esetében. E szerint a bevétel megszerzésének időpontja igénybe vett szolgáltatás esetén 2025. 01. 01-től

– az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az Áfa tv. szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne, ha áfa fizetésére kötelezett lenne;

– ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, akkor pedig az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Ha az így megállapított dátum 2025. 01. 01. előtti napra esik, de az arról szóló bizonylat 2024. 12. 31. után áll rendelkezésre, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll. {Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pontja és 108. § (1) bekezdés}

Két lépésben emelkedik a családi adókedvezmény: 2025. 07. 01-től

– egy eltartott esetén 100.000,- Ft/hó (vagyis 15.000,- Ft/hó szja-kedvezmény)

– 2 eltartott esetén 200.000,- Ft/hó/eltartott (vagyis eltartottanként 30.000,- Ft/hó szja-kedvezmény)

– 3 és minden további eltartott esetén 330.000,- Ft/hó/eltartott (vagyis eltartottanként 49.500,- Ft/hó szja-kedvezmény).

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett után plusz havi 100.000,- Ft (szja-ban kifejezve 15.000,- Ft/hó) családi kedvezmény jár 18 éves kor felett is, ha a kedvezményezett fogyatékossági támogatásban részesül.

A családi kedvezmény összege 2026. 01. 01-től

– egy eltartott esetén 133.340,- Ft/hó (vagyis 20.000,- Ft/hó szja-kedvezmény)

– 2 eltartott esetén 266.660,- Ft/hó/eltartott (vagyis eltartottanként 40.000,- Ft/hó szja-kedvezmény)

– 3 és minden további eltartott esetén 440.000,- Ft/hó/eltartott (vagyis eltartottanként 66.000,- Ft/hó szja-kedvezmény).

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett után plusz havi 133.340,- Ft (szja-ban kifejezve 20.000,- Ft/hó) családi kedvezmény jár 18 éves kor felett is, ha a kedvezményezett fogyatékossági támogatásban részesül.

Táblázatos formában a családi kedvezmény az alábbiak szerint alakul:

{Szja tv. 29/A. § (2) és (2a) bekezdése}

A külföldiek közül 2025. 01. 01-től már csak az EGT-államok, és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe a családi adókedvezményt. Ezek az országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Ukrajna. {Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés}

Az első házasok kedvezményét a Magyarországgal határos, nem EGT-államok (Szerbia és Ukrajna) állampolgára is érvényesítheti 2025. 01. 01-től. {Szja tv. 29/C. § (7) bekezdés}

Ugyanez igaz a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményére is. {Szja tv. 29/F. § (6) bekezdés}

Az átalányadózásban eddig 90 %-os költséghányadot alkalmazhattak a mezőgazdasági őstermelők és a kiskereskedők. 2025. 01. 01-től azok is alkalmazhatják a 90 %-os költséghányadot, akik a kiskereskedelmi tevékenység mellett postai közreműködői tevékenységet végeznek (vagyis a boltjukban egyetemes postai szolgáltatást nyújtanak). Náluk a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese (vagyis 2025-ben 174.480.000,- Ft bevételig lehetnek átalányadózók). Fontos, hogy esetükben az egyetemes postai szolgáltató (Magyar Posta Zrt.) megbízása alapján végezzék a postai közreműködést. {Szja tv. 52. § (1) bekezdés b) pontja}

Megváltozik 2025. 01. 01-től az átalányadózók tevékenységi besorolása. Eddig TESZOR szám alapján szerepelt a törvényben a besorolás, 2025. 01. 01-től viszont az ÖVTJ’24 szám 2024. 10. 31.-én hatályos besorolása alapján határozzák meg az egyes tevékenységeket. 2025. 01. 01-től tehát a 80 %-os költséghányadot az alábbi tevékenységet végzők alkalmazhatják (döntött vastagított betűkkel az újonnan bekerült tevékenységi körök):

Vagyis aki nem kiskereskedő, de az újonnan bekerült tevékenységi köröket végzi, az 80 %-os költséghányaddal számolhat. Van azért változás a postai szolgáltatáson kívül is, ugyanis már nem csak az szgk-vezetést oktatók alkalmazhatják a 80 %-os költséghányadot, hanem a hivatásos gépjárművezetőket és a hivatásos pilótákat oktatókon kívül minden járművezető-oktatást végzők is. Van azért egy kis „szűkítés” is, ugyanis kikerült a listából a TESZOR 49.32.12 (személygépjármű kölcsönzése vezetővel), vagyis az ÖVTJ’24 7711 tevékenységi kört végző átalányadózók ezentúl 40 %-os költséghányadot alkalmazhatnak. {Szja tv. 53. § (1) és (2) bekezdés}

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély 2025. 01. 01-től tételes átalányadózást akkor választhat, ha ezen tevékenységét legfeljebb 3, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja. A 2005. évi CLXIV. törvény szerint „magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab”. {Szja tv. 57/A. § (2) bekezdés}

A tételes átalányadó összege 2025. 01. 01-től attól függ, hogy az adott településen a tárgyévet megelőző 2. évben mennyi volt a vendégéjszakák száma:

– ahol meghaladta a 2 milliót, ott a tételes átalányadó összege 150.000,- Ft/szoba/év;

– ahol nem haladta meg a 2 milliót, ott pedig marad 38.400,- Ft/szoba/év.

A NAV minden év január 31-ig (2025-ben január 15-ig) közzéteszi majd azon települések listáját a nav.gov.hu oldalon, ahol a KSH-adatok alapján a tárgyévet megelőző 2. évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Az már most biztosra vehető, hogy Budapesten a tételes átalányadó 150.000,- Ft/szoba/év lesz, ugyanis 2023-ban Budapesten 8.753.000 vendégéjszakát töltöttek el a vendégek (https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0086.html). {Szja tv. 57/A. § (4) bekezdés}

A fizetővendéglátóknak 2025. 01. 01-től a tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12.-ég, illetve ha a tevékenységüket megszüntetik, akkor a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell megfizetni.

Figyelni kell arra is, hogy az összes olyan lakóhelyiség (lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér) után meg kell fizetni a tételes átalányadót, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető. Vagyis nem feltétel, hogy legyen a lakóelőtérben fekhely, a lényeg, hogy az elég nagy legyen ahhoz, hogy elhelyezhető legyen benne egy ágy. Az is fontos, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni. {Szja tv. 57/A. § (4a)-(4c) bekezdés}

A béren kívüli juttatások körének bővüléséhez kötődően változik az egyes meghatározott juttatások köre is. 2025. 01. 01-től egyes meghatározott juttatásnak minősül:

– a 71.§ (1) bekezdésben béren kívüli juttatásként szereplő rekreációs keretösszeget (450.000,- Ft/év) meghaladó rész;

– a 71. § (1a) bekezdésében leírt Aktív Magyarok béren kívüli juttatási keretösszeget (120.000,- Ft/év) meghaladó rész;

– a 71. § (1b) bekezdésében szereplő, béren kívüli juttatásként adózó lakáscélú keretösszeget (1.800.000,- Ft/év) meghaladó rész;

– a 71. § (2) bekezdés a) pontjában leírt juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része (szakszervezet által adott üdülési szolgáltatás esetén max. a minimálbér);

– a 71. § (2) bekezdés b) pontjában szereplő juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része (szövetkezet közösségi alapjából, nem pénzben juttatott jövedelem esetén a minimálbér 50 %-a). {Szja tv. 70. § (7) bekezdés}

Az Aktív Magyarok keretösszege 2025. 01. 01-től

– Egész évben fennálló munkaviszony esetén 120.000,- Ft/év.

– Ha csak az év egy részében áll fenn a munkavállaló munkaviszonya, akkor pedig a jogviszonyban töltött napokkal arányos összeg.

– Ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor a keretösszeget nem kell arányosítani, marad 120.000,- Ft/év akkor is, ha év közben kezdődött a munkaviszonya.

{Szja tv. 70. § (8a) bekezdés}

A lakáscélú keretösszeg 2025. 01. 01-től

– Egész évben fennálló munkaviszony esetén 1.800.000,- Ft/év.

– Ha csak az év egy részében áll fenn a munkavállaló munkaviszonya, akkor a jogviszonyban töltött napokkal arányos összeg.

– Az 1.800.000,- Ft-nak annyiszor 1/12-ed része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van (utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyikben a munkavállaló a 35. életévét betölti).

– Ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor a keretösszeget nem kell arányosítani, marad 1.800.000,- Ft/év.

{Szja tv. 70. § (8b) bekezdés}

A lakhatási támogatás igénylésekor a munkavállaló bemutatja a munkáltatónak a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. (Erről célszerű másolatot készíteni, hogy a munkáltatónál is meglegyen.) Ha a magánszemély több lakhatási támogatást kap, mint amennyi lakásbérleti díjat, illetve hiteltörlesztést igazoltan megfizetett, akkor a többlet 50 %-át a magánszemélynek az éves szja-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és szja-ként megfizetnie. {Szja tv. 70. § (8a) bekezdés}

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-ig a NAV felé K-s adatszolgáltatást kell benyújtania, ha lakhatási támogatást juttatott munkavállalójának. Ebben nem csak a lakhatási támogatást, de a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatait és a támogatás célját is fel kell tüntetnie. {Szja tv. 70. § (8d) bekezdés}

A lakhatási támogatásról külön kormányrendelet is született, melynek legfontosabb előírása, hogy a lakhatási támogatás kizárólag átutalási megbízással, vagy beszedési megbízással lehet fizetni 2025. 01. 01-től. {403/2024. (XII.18.) Korm.rendelet}

Bővül a béren kívüli juttatások köre. 2025. 01. 01-től béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak a SZÉP-kártyára utalt, a SZÉP-kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott:

– szálláshely-szolgáltatásra;

– melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra;

– a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra;

– 2025. évben lakásfelújításra

felhasználható, az éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás azzal, hogy a lakásfelújításra felhasználható összeg nem haladhatja meg a 2025. 01. 01-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025-ben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 %-át. (Megjegyzés: ezt a részt már módosították is: „rekreációs keretösszeg” helyett „rá vonatkozó keretösszeg” került be, de erről majd lentebb még írok.) {Szja tv. 71. § (1) bekezdés}

Béren kívüli juttatásnak minősül a SZÉP-kártya „Aktív Magyarok” alszámlájára utalt, keretösszeget (120.000,- Ft/év) meg nem haladó része azzal, hogy több juttatótól származó juttatás együttesen veendő figyelembe. Az „Aktív Magyarok” zsebben lévő összeget az aktív életmód elősegítésére lehet felhasználni, melynek részleteit a SZÉP-kártyáról szóló kormányrendelet tartalmazza. {Szja tv. 71. § (1a) bekezdés}

A SZÉP-kártya rendelet – 76/2018. (IV.20.) Kormányrendelet – 2025. 01. 01-től hatályos előírásai szerint a munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója a SZÉP-kártyán lévő összeget az alábbiakra használhatja fel:

– szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’25 55.10., 55.20., 55.30.),

– belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’25 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),

– a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás,

– fürdő-, szauna-, gőzfürdő-szolgáltatás (TEÁOR’25 96.23.),

– éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR’25 56.11., 56.12.),

– szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.),

– máshová nem sorolt egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.99),

– előadó-művészet (TEÁOR’25 90.20.),

– múzeumi, gyűjteményi tevékenység (TEÁOR’25 91.21.),

– növény-, állatkert működtetése (TEÁOR’25 91.41.),

– vidámparki, tematikus parki tevékenység (TEÁOR’25 93.21.),

– testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),

– máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja),

– belvízi személyszállítás (TEÁOR’25 50.30.),

– egyéb foglalás (TEÁOR’25 79.90-ből az idegenvezetés),

– sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),

– sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),

– sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),

– szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),

– egyéb vasúti személyszállítás (TEÁOR’25 49.12-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő személyszállítás),

– máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),

– fizikoterápiás ellátás (TEÁOR’25 86.95.),

– hagyományos, kiegészítő és alternatív gyógyászati ellátás (TEÁOR’25 86.96.)

Fentieken kívül béren kívüli juttatásnak minősül 2025. 01. 01-től a SZÉP-kártya 2025. évben való alábbi célokra való felhasználása is a 390/2024. (XII.11.) Korm.rendelet alapján:

• vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
• bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
• iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
• szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának lakhatási támogatás címén kormányrendeletben {403/2024. (XII.18.) Korm.rendelet} meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott, keretösszeget (1.800.000,- Ft/év) meg nem haladó része. {Szja tv. 71. § (1b) bekezdés}

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.52. alpontjában foglalt adómentesség már a 2024. 01. 01-jétől keletkezett jövedelemre is alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a végső felhasználó magánszemély energiamegtakarítást eredményező cselekményeként (így különösen beruházás, korszerűsítés, felújítás) keletkező bevétel (így különösen a vagyoni értékű jog, az energia-megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, a vagyoni értékű jog átengedéséért kapott bevétel) mentes az szja alól. {108. § (2) bekezdés}

Adómentes 2025. 01. 01-től a sportról szóló törvény szerinti sportköztestületből annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén max. havonta a minimálbér 50 %-a (vagyis 2025-ben 145.400,- Ft/hó). {Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pont}

Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásból származó bevételből 2024. 11. 30-tól már nem vonható le az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeg. {Szja tv. 62. § (1) bekezdés c) pont}

Az szja-törvény 1. számú mellékletében felsorolt adómentes bevételek köre bővül 2025. 01. 01-től:

– A közcélú juttatások körében adómentessé válik a sportköztesülettől annak alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a versenyzésre való felkészülésre, versenyzésre kapott összeg (3.2.7. pont).

– A magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétele, a felszolgálóként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet által a munkavállalója számára juttatott borravalót is. (4.21. pont 2025. 01. 01-től hatályos előírása) A „felszolgálás” fogalmát a 44/2024. (XII.9.) NGM rendelet írja le pontosan. Ebben szerepel az is, hogy a felszolgálási díj a bruttó (áfás) bevétel max. 15 %-a, kivéve ha az igénybe vevő egy másik áfaalany, mert akkor lehet a 20 %-a is. Beleírták azt is, hogy a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítve kell feltüntetni, és a felszolgálási díjat a közreműködőknek (pincéreknek) havonta kell kifizetni.

– A magánszemély áramfelhasználóként, energiaközösség tagjaként rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából származó bevételének a minimálbért (2025-ben a 290.800,- Ft-ot) meg nem haladó összege (4.49. pont).

– A károk megtérülése körében adómentes a magánszemély által kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kapott összeg, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást, kártérítést és a peren kívüli megállapodás alapján kifizetett sérelemdíjat. (Eddig a 6.1. pont c) pontjában nem szerepelt a peren kívüli megállapodás alapján kifizetett sérelemdíj kivételként.)

– Az előző pontban leírt, a 2024.11.29.-én megjelent törvénybe foglalt adómentességet a 2024. 12. 20.-án megjelent 2024. évi LXXIV. törvénnyel már módosították is, úgyhogy 2025. 01. 02-től csak az a sérelemdíj nem adómentes, melyet „a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján” fizetnek ki.

– Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet 2025. 12. 31-ig nyújt jelzáloghitel vagy lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésére, előtörlesztésére; lakáscélú hitel önrészének támogatására; lakóház, tanya, lakáscélú épület korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatására; lakás vagy építési telek megvásárlásának, lakás építésének támogatására. (6.9. pont)

– A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege már eddig is adómentes volt. Mostantól viszont a hallgatói hitel törlesztéséhez, előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás is adómentessé válik. (7.38. pont)

– A hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás már eddig is adómentes volt. Most ezt tovább bővítették: a visszaváltási rendszer keretében a forgalmazó által a magánszemély részére kifizetett, juttatott visszaváltási díj is adómentes lett (ideértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalványt is), ha a hulladék átadása nem gazdasági tevékenység keretében történik (7.46. pont).

– Az előző pontot még kiegészítették azzal, hogy a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termék magánszemély részére bármely módon történő átengedése miatt a magánszemélynél keletkező jövedelem is adómentes. (7.47. pont)

– A műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem is adómentes, ha azt a magánszemély a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással rendelkezik. Persze ha mindezt egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági tevékenység keretében teszi, akkor az adómentesség nem illeti meg. (7.48. pont)

– Konkrétan beleírták a törvénybe, hogy a kifizető által fenntartott sportolási célú létesítmény (pl. az irodaházban kialakított konditerem), és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttatott szolgáltatás adómentes. Úgyhogy meg is nézem, hová tegyek be egy edzőpadot az irodába. 😊 (8.7. pont)

– Az amatőr vagy a hivatásos sportolók sportszervezettől már eddig is adómentesen kaphattak az edzéshez, versenyzéshez közvetlenül kapcsolódóan adómentesen sportszolgáltatást, utazást, szállást, étkeztetés, sportegészségügyi ellátást, biztosítást. Ezt most kibővítették azzal, hogy ezen juttatásokat már sportköztestület is adhatja a vele bármilyen jogviszonyban álló amatőr vagy hivatásos sportolónak. Plusz még kibővítették a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatások adómentességével is. (8.12. pont)

– Adómentes az állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet max. a minimálbér (2025-ben 290.800,- Ft) összegéig, feltéve, hogy ez nem visszaváltható és nem utalvány formájában adják. (8.28. pont)

– A reprezentáció és az üzleti ajándék akkor, ha azt a kifizető az általa rendezett kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény keretében biztosítja. (8.46. pont) Gyanítom, hogy ez nem sok ügyfelünket érinti, ugyanis ezek az események a következők: nemzetközi jelentőségű és turisztikai vonzerővel bíró sportesemény; olimpiai sportág kiemelt sportszakmai jelentőséggel bíró felnőtt korosztályú nemzetközi sporteseménye; olimpiai sportág felnőtt és utánpótlás korosztályainak világbajnoksága, Európa-bajnoksága; nem olimpiai sportág hazai népszerűsítése okán fontossággal bíró sportesemény; a nemzetközi sportszövetség vagy a NOB holnapján „Recognised Organisation”-ként feltüntetett szervezetek által rendezett kongresszus, konferencia, szakmai ülései; külföldön megrendezendő magyar sportdiplomáciai esemény, és egyéb jelentős események, ha az előbb említett eseményhez 500 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó költségvetési támogatást igényeltek. (Ilyet szerintem nem KKV-k végeznek, úgyhogy legtöbbünknek továbbra is adóköteles a repi.)

{1995. évi CXVII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Társasági adó (TAO)

Van egy olyan rendelkezés a Tao tv-ben, mely szerint ha az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, amely az adózónál és egy külföldi személynél is elszámolásra kerül költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként), akkor az Magyarországon nem elismert költség. Ezt most, 2024. 11. 30-tól finomították azzal, hogy a költség, ráfordítás figyelembevétele, adózás előtti eredmény csökkentése elszámolható a csökkentést követő adóévekben az érintett különbséghez kapcsolódóan felmerülő, az állami társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben. {Tao tv. 16/B. § (1a) bekezdése}

A látvány-csapatsport támogatása az országos sportági szakszövetség részére 2024. 11. 30-tól sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is adható, ráadásul a 2025. 01. 01-jén folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítására is. {Tao tv. 22/C. § (1) bekezdés ag) pont és 29/A. § (125) bekezdés}

A sportcélú ingatlan üzemeltetésének 4. § 47. pontja szerint elszámolható költségeinek 80 %-át, de legfeljebb – ha a támogatásra vonatkozik a 651/2014/EU rendelet – sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a támogatási igazolások összértéke 2024. 12. 30-tól nem haladhatja meg évente létesítményeként a 2 millió EUR-t (eddig ez 600 millió Ft volt). {Tao tv. 22/C. § (4) bekezdés f) pont}

A támogatási igazolás kiállításának feltételei bővülnek 2024. 12. 30-tól azzal, hogy akkor adható ki az igazolás, ha az Állami Számvevőszék vagyonmegóvási intézkedéssel nem fordult illetékes hatósághoz vagy szervezethez. {Tao tv. 22/C. § (5) bekezdés l) pont}

Az Szt. szerinti écs. számolható el 2024. 11. 29-től a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén 2025. 01. 01-től azzal, hogy ezt a rendelkezést már a 2024. adóévre is lehet alkalmazni. {Tao tv. 29/A. § 124. § }

Nem nyújtható látvány-csapatsportok támogatásaként 2024. 12. 30-tól a veszélyhelyzettel összefüggésben felmerülő költségek – így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt, kézfertőtlenítő, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat, stb. – finanszírozására támogatás. {Tao tv. 22/C. § (1a) bekezdés hatályon kívül helyezése}

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül 2024. 11. 30-tól az árbevételének legalább 75 %-át sporttevékenységből (ideértve többek között ezek szervezését, feltételeinek megteremtését, sportszer-értékesítést, sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést, sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást) szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetek számára visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint ezekkel kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa az árbevétel 1 %-át meg nem haladó értéke. Ennek feltétele, hogy ezen összegekre a Tao-alap 7. § (1) bekezdés 7) pontja (közhasznú szervezet részére történő adomány tao-kedvezménye) szerinti adókedvezményt ne érvényesítsünk, továbbá a 22/C. § (1) bekezdésben leírt látvány-csapatsport támogatási adókedvezményét se érvényesítsük ezen költségekre, ráfordításokra.

{1996. évi LXXXI. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Kisvállalati adó (KIVA)

A munkaerőpiacra lépők utáni kiva-kedvezmény igénybevételi időszaka – a szocho-kedvezményhez hasonlóan – csökkent egy kormányrendelet miatt 2024. 08. 01-től. Ezt most a törvénybe is beleírták, így 2025. 01. 01-től a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, de max. a minimálbér (2025-ben 290.800,- Ft), a foglalkoztatás ezt követő további 6 hónapjában pedig a bruttó munkabér, de max. a minimálbér 50 %-a a kiva-kedvezmény a törvény előírása alapján. (Előtte 2+1 év volt, most már viszont 1+0,5 év.)

Ha a KIVA-alanyiság egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, akkor az egyesüléssel, szétválással érintett adózó 2024. 11. 30-tól az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, a KIVA-alanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ekkor a KIVA-alanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre. {KIVA tv. 2. § 20. pont b) alpont}

{2012. évi CXLVII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó

Annak a multinacionális vállalatcsoportnak, valamint annak a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjának, melyeknél a végső anyavállalat konszolidált beszámoló szerinti éves bevétele az adóévet megelőző 4 adóévből legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió EUR-t, globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettsége van 2024. 01. 01-től. (Multinacionális vállalatcsoport: olyan csoport, amely magában foglal legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet, amely nem a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendelkezik illetőséggel. Nagyméretű belföldi vállalatcsoport pedig az olyan csoport, amelynek minden tagja belföldi illetőségű.)

A rájuk vonatkozó szabályokat pontosították 2025. 01. 01-től, melynek részleteit nem írom le, tekintettel arra, hogy olvasóim közül jó eséllyel senkit sem érint ez. (De ha esetleg valaki mégis ilyen vállalatcsoportnak könyvelne, akkor feltétlenül olvassa el a módosított törvényt.)

{2023. évi LXXXIV. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az adó alapjának utólagos csökkentésére 2024. 07. 01-től akkor van lehetőség nyugtában adott árengedmény esetén (vagyis ha az ügylet teljesítését nyugta tanúsította, és a jogosultnak ellenértéket térítenek vissza), ha a kötelezett a nyugta adattartalmának módosításáról gondoskodik. Ezt azoknál az ügyleteknél kell először alkalmazni, melyek teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítésének időpontja 2025. 07. 01. napjára vagy azt követő időpontra esik. {Áfa tv. 78. § (2a) bekezdés és 370. §}

Az előzetesen felszámított áfát 2025. 01. 02-től levonhatja az adóalany akkor is, ha olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, amelynek teljesítési helye külföld, de ha azt belföldön teljesítené, akkor az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne, ide nem értve az EU másik, a teljesítés helye szerinti tagállamban „alanyi mentes” vállalkozásokat. Ez nem vonatkozik a magyar alanyi adómentességet választó adóalanyokra. {Áfa tv. 121. § a) pont}

Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított áfa 2025. 01. 02-től nem vonható le, ha a beszerzett terméket vagy szolgáltatást olyan értékesítéshez használja, melynek teljesítési helye egy másik EU-s tagállam, ahol nem választott adómentességet. {Áfa tv. 195. § (6) pont}

Kibővül az adólevonási jog közvetett vámjogi képviselőre való engedményezésének köre: Eddig az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatta a termék importjához kapcsolódó áfalevonási jogot, ha az importálót az adólevonási jog korlátozás nélkül megillette, és ezen feltétel teljesüléséről nyilatkozott a vámjogi képviselője felé. 2025. 03. 01-től további feltétel, hogy az importáló havi áfás legyen, és ne minősüljön kockázatos adózónak, valamint ha nem minősül megbízható adózónak, akkor a közvetett vámjogi képviselő által elvégzett partnerellenőrzés eredménye alapján nem merül fel adókockázat, és ennek eredményéről a NAV felé a közvetett vámjogi képviselő adatot szolgáltat a tárgyhót követő 10.-éig (természetesen elektronikus úton). {Áfa tv. 129. § (1) bekezdés és (1b) bekezdés}

A közvetett vámjogi képviselőnek 2025. 03. 01-től a partnerellenőrzést a képviseleti szerződés megkötése előtt, majd ezután havonta, a hónap utolsó napjáig kell elvégeznie, kivéve, ha az adott hónapban nem történt importálás. {Áfa tv. 129. § (1a) bekezdés}

Ha az importáló rendelkezik önadózói engedéllyel, és az igénybe vett vámügynök megbízható adózó, akkor a fentebb említett feltételektől függetlenül is engedményezhető az adólevonási jog. {Áfa tv. 129. § (1d) és (2) bekezdés}

A NAV 2025. 03. 01-től segít a vámügynöknek, ugyanis a közvetett vámjogi képviselő elektronikusan benyújtott kérelme alapján megadja részére a partnerellenőrzéshez szükséges adatokat (persze ehhez az importálónak írásbeli nyilatkozattal előzetesen hozzájárulását kell adnia). {Áfa tv. 129. § (4) bekezdés}

A közvetett vámjogi képviselőnek importonként kell nyilatkoznia az áru részleteiről (NAV értesítés, határozat, árunyilatkozat száma, importáló adószáma, áfa alapja és összege) az áfabevallásában. {Áfa tv. 129. § (5) és (6) bekezdés}

Fordított adózás alá tartozik 2025. 01. 01-től az adóalany-kereskedő általi gáz értékesítése Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül. Vagyis 2025. 01. 01-től a belföldi értékesítők számára is a fordított adózást kell alkalmazni, melyről az áfabevallásában adatot kell szolgáltatnia (megadva a termékértékesítő adószámát, a teljesítés időpontját, a m3-ben megadva a mennyiséget, és a termék Ft-ban meghatározott adóalapját). Természetesen a gázt beszerzőnek is bele kell írnia az áfabevallásába a megvásárolt gáz m3-ben meghatározott mennyiségét. (Lényegében olyan adatszolgáltatást kell adni, mint amilyet a gabonáról, illetve a vas-, acéltermékekről.) Ilyen számlát azokról a gázértékesítésekről lehet először kiállítani, amelyek teljesítési időpontja 2025. 01. 01-jére vagy ezt követő időpontra esik. Ez az előírás (vagyis a gáz FAD-os mivolta) jelen állás szerint 2027. 01. 01-jén hatályát veszíti, vagyis csak 2026. 12. 31-ig alkalmazandó. {Áfa tv. 142. § (1) bekezdés k) pont, (9) bekezdés és 369. §}

Ha az adóalany adómentességet választ az EU másik tagállamában, és az erről szóló előzetes nyilatkozatában valamilyen hibát vétett, majd az egyedi azonosítószám kiadása előtt benyújtja a kijavításra irányuló dokumentumot NAV-hoz, akkor 2025. 01. 02-től az egyedi azonosítószám kiadására rendelkezésére álló 35 munkanap a javító dokumentum beérkezésétől számítandó. {Áfa tv. 195/A. § (10) bekezdés}

Ha az EU más tagállamában választott adómentességben változás következik be (különösen ha változik a nyilatkozatban megjelölt tagállamok köre), és még nem került megállapításra minden tagállam tekintetében az egyedi azonosítószám, akkor a 35 munkanapos határidő az eredeti nyilatkozat elbírálását követő naptól kezdődik. {Áfa tv. 195/A. § (11) bekezdés}

Az az EU más tagállamában székhellyel, lakóhellyel rendelkező adóalany, aki Magyarországon alanyi adómentességet választott, 2025. 01. 02-től nem jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított áfa levonására, ha ezen beszerzését az EU olyan tagállamában hasznosítja, amelyben nem választott adómentességet. {Áfa tv. 195/H. § (3) bekezdés}

Az az adóalany, akinek székhelye nem belföldön, de az EU-ban van, 2025. 01. 02-től választhatja, hogy 3. államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének a NAV útján tesz eleget. Ez a választási jog azonban nem illeti meg, ha az EU más tagállamában adómentességet alkalmaz. {Áfa tv. 253/P. § (6) bekezdés}

Az az adóalany, akinek székhelye belföldön van, vagy székhelye az EU-ban van és belföldön rendelkezik állandó telephellyel, 2025. 01. 02-től választhatja, hogy 3. államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének a NAV útján tesz eleget. Ez a választási jog azonban nem illeti meg, ha Magyarországon alanyi adómentességet választott, vagy az EU más tagállamában adómentességet alkalmaz. {Áfa tv. 253/P. § (6) bekezdés}

Az új lakóingatlanok értékesítésének 5 %-os áfakulcsa 2026. 12. 31-ig alkalmazható (természetesen csak akkor, ha az Áfa tv. 3. számú melléklet I/50. vagy I/51. sorában leírt feltételeknek megfelel), ugyanis az említett pontokat 2027. 01. 01. nappal helyezik hatályon kívül.

Az elhúzódó építkezésekre is gondolva átmeneti szabályt is alkotta, mely szerint az 5 %-os áfakulcs 2030. 12. 31-ig érvényes azon ingatlanok esetében, melyeknél az építési engedély legkésőbb 2026. 12. 31-ig véglegessé vált, vagy az építést egyszerű bejelentés alapján 2024. 09. 30-ig bejelentették, vagy az építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést 2026. 12. 31-ig tudomásul vették. {Áfa tv. 371. §}

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba (mely továbbra is 12 millió Ft) 2025. 01. 02-től beleszámít az EU-n belüli távértékesítés, ugyanis hatályon kívül helyezik a 188. § (3) bekezdés h) pontját.

Ezzel együtt az alanyi adómentes adózó külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása és az EU-n belüli távértékesítése esetén is eljárhat alanyi adómentes minőségében 2025. 01. 02-től, mert hatályon kívül helyezik a 193. § (1) bekezdés d) pontját is.

Így tehát az ezekhez kapcsolódó beszerzések áfája sem lesz levonható 2025. 01. 02-től (hatályon kívül helyezik a 195. § (3) bekezdés d)-e) pontját).

Az áfabevallás M-es lapjain 2025. 01. 01-től az adatokat forintra kerekítve kell szerepeltetni. (Ez nekem személy szerint jó hír, mert elég sokat küzdöttem az ezer Ft-ra való kerekítésből adódó eltérésekkel.) {Áfa tv. 10. számú melléklet 12. pontja}

{2007. évi CXXVII. törvény módosító 2024. évi LV. törvény}

Az e-nyugtát 2025. 07. 01-től vezetik be. Eredetileg 2025. 01. 01-től változtatták volna meg a nyugta adattartalmára vonatkozó előírásokat (erről 2023. 12. 27-én írtam), de ezt most elhalasztották fél évvel. Úgyhogy 2025. 07. 01-től érvényes az, hogy az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. Ehhez kapcsolódóan megváltozik 2025. 07. 01-től a nyugta adattartalmára vonatkozó előírás is. Az e-nyugtának nem csak a dátumot, sorszámot, kibocsátó adószámát, nevét, címét, és a fizetendő ellenértéket kell tartalmaznia, hanem az értékesített termék megnevezését, globális kereskedelmi áruazonosító számát, mennyiségét (szolgáltatás esetén a szolgáltatás megnevezését és mennyiségét), a nyugta áfatartalmát (adómentes ügyletnél a mentesség okát, különbözeti adózásnál a szokásos különbözeti adózási leírást) is rá kell írni. Van azért egy kis könnyítés, ugyanis 2028. 07. 01-ig nem kötelező a nyugtán a globális kereskedelmi áruazonosító számot feltüntetni. Természetesen az e-nyugtát csak elektronikusan lehet kibocsátani. A kibocsátott e-nyugtát a vevő a nyugtatárban érheti el egy vevői alkalmazás segítségével, és ha a vevő kéri, akkor az e-nyugtát kibocsátónak papíralapú másolatot kell részére kiadnia. No és persze az e-nyugtáról adatot kell majd szolgáltatni a NAV felé is 2025. 07. 01-től. Ehhez szerintem érdemes valamelyik számlázó program nyugtakiállító modulját használni.

{2007. évi CXXVI. törvényt módosító 2023. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény}

Utaspoggyászban importált termék áfamentessége

A nem kereskedelmi jellegű import (vagyis amikor alkalmi jelleggel az utas, annak családtagja személyes használat vagy ajándékozás céljából hoz be nem kereskedelmi jellegű vagy mennyiségű terméket külföldről) adómentessége 300 EUR maradt, de 2025. 01. 01-től szűkítik az adómentességre jogosultak körét. Ugyanis ez az adómentesség a határövezetben lakókat, a határövezetben dolgozó munkavállalókat, valamint a 3. államból való beutazásra használt közlekedési eszköz személyzetét csak naponta egy alkalommal, méghozzá az első beutazás alkalmával illeti meg. Viszont ha ő igazolni tudja, hogy túllépi a tagállam határövezetét (a tagállam határától légvonalban max. 15 km-re lévő övezet) vagy nem tér vissza a szomszédos 3. ország határövezetéből, akkor ez a korlátozás nem érvényes rá.

Az adómentességi mennyiséghatárnál kiegészítették a felsorolást azzal, hogy 2025. 01. 01-től hevített dohányterméknél légi utas esetében adómentesen 200 db, egyéb utas esetében pedig 40 db hozható be.

{2008. évi LXVIII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Jövedéki adó

A jövedéki adó mértéke 8-12,5 %-kal emelkedik 2025. 01. 01-től. A mértékek a következők:

– közúti járműbe való földgáz esetén 36 Ft/nm3, egyébként 0,3879 Ft/kWh;

– villamos energiánál 398,- Ft/megawattóra,

– szénre 3.230,- Ft/kg;

– a tiszta növényi olajat előállító által mezőgazdaságban üzemanyagként felhasznált tiszta növényi olaj esetében 14.290,- Ft/ezer liter, egyébként ha a kőolaj világpiaci ára 50 USD/hordó érték felett van, akkor 142.900,- Ft/ezer liter, ha viszont nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, akkor 152.900,- Ft/ezer liter;

– cigarettára 32.300,- Ft/ezer db + a kisker. eladási ár 24 %-a, de legalább 45.200,- Ft/ezer db;

– szivarra, szivarkára a kisker. eladási ár 14 %-a, de legalább 5.230,- Ft/ezer db;

– finomra vágott fogyasztási dohányra és egyéb fogyasztási dohányra 28.060,- Ft/kg;

– töltőfolyadékra 36,- Ft/milliliter;

– az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 38,- Ft/db, folyadékára pedig 76,- Ft/milliliter;

– füst nélküli dohánytermékre 28.060,- Ft/kg;

– dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 28.060,- Ft/kg,

– hevített termékre 35,- Ft/db.

A jövedéki adó mértéke 2025. évet követően minden évben automatikusan emelkedik a tárgyévet megelőző év 07. hónapra vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált, kerekített összeggel.

Szerencsére ezt nem az adózóknak kell kiszámolni. Ugyanis a jövedéki adó mértékét benzin, petróleum és gázolaj vonatkozásában a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig (vagyis 20.-22.-e környékén), a többiét pedig a tárgyévet megelőző év október 31-ig a NAV a honlapján és a Magyar Közlönyben is közzé fogja tenni.

Kicsit bonyolódik a közúti árufuvarozást legalább 7,5 tonnás gépjárművel, nyerges vontatóval, vagy az M2, M3 gépjárművel személyszállítást végzők kereskedelmi gázolaj-visszatérítésének kiszámolása is. Eddig adómértéktől függően 10, illetve 20 Ft/liter összeget igényelhettek vissza. 2025. 01. 01-től viszont a gázolaj egy literre vetített adómértékének, valamint 0,33 és az EU Hivatalos Lapjában kihirdetett tárgyévet megelőző év október első munkanapján érvényes EUR/HUF árfolyam szorzatának öttized forintra lefelé kerekített különbségét igényelhetik vissza. Ezt kiszámolni nem túl egyszerű, de semmi gond, ugyanis a NAV a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig az adó-visszaigénylés mértékét közzé fogja tenni a honlapján és a Magyar Közlönyben. (Ez azért megnyugtató.)

A mezőgazdasági gázolaj visszaigényelhető összege is változik 2025. 01. 01-től: a felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából lehet visszaigényelni literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének és 14,29 Ft-nak öttized forintra kerekített különbségét. Szerencsére a NAV ezt is közzéteszi a honlapján a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig.

{2016. évi LXVIII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Regisztrációs adó

A regisztrációs adóról szóló törvény mellékletét is jól megbonyolítják 2025. 03. 01-től, ugyanis lesz benne egy általános összeg (45.000,- Ft), amit a jármű fajtájától, teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően különböző szorzószámokkal kell beszorozni ahhoz, hogy a regisztrációs adó összegét kiszámoljuk. Ehhez még hozzájön az is, hogy 2025. évet követően a mellékletben írt 45.000,- Ft is automatikusan emelkedni fog. Mégpedig úgy, hogy az előző évi összeget a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált, 1000 Ft-ra kerekített összege lesz a reg.adó mértéke.

Szerencsére a NAV ezt is közzéteszi majd a tárgyévet megelőző év október 31-ig a honlapján és a Magyar Közlönyben.

A környezetvédelmi osztályba sorolást 2025. 03. 01-től a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. sz. melléklet II. fejezetének 2025. 01. 01. napján hatályos állapota szerint fogják megállapítani.

Regisztrációs adót kell fizetni 2025. 01. 01-től az 5N és 5P környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsik után, ugyanis csak az 5E és 5Z környezetvédelmi osztályúak utáni reg.adó maradt 0,- Ft/db. Ezen kívül 2025. 03. 01-től már nem a köbcenti és környezetvédelmi osztály lesz a reg.adó meghatározója, hanem a kW-ban számolt teljesítmény, és a környezetvédelmi osztály.

A motorkerékpároknál pedig 2025. 03. 01-től fogja reg.adó terhelni a hibrid meghajtásúakat is, mert csak az elektromos meghajtásúak adótétel-szorzója lesz nulla.

{2003. évi CX. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Reklámadó

A reklámadó mértéke 2019. 07. 01-jétől nulla százalék, és ezt ismét meghosszabbították, úgyhogy 2025. 12. 31-ig nulla százalék is marad.

{2014. évi XXII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Kiskereskedelmi adó

Kiskereskedelmi tevékenységnek 2025. 01. 01-től már nem a 2020. 01. 01-jén hatályos TEÁOR-t, hanem az új, 2025. 01. 01-től hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerét (TEÁOR’25) kell figyelembe venni. Így innentől a 47.1-47.9 alágazatokba sorolt azon tevékenységek minősülnek kiskereskedelmi tevékenységnek, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet. Ami annyit jelent, hogy ugyanazok a tevékenységek minősülnek kiskereskedelemnek, mint eddig, csak újraszámozzák őket.

Ez egyébként újabb teendőt is jelent. A jelenlegi TEÁOR’08 kódok új, TEÁOR’25 kódoknak való megfeleltetését ugyan automatikusan elvégzik, de ellenőrizni kell, hogy ezek azt a tevékenységet fedik-e le, amit a társaság végez. Az ellenőrzést 2025. 06. 30-ig feltétlenül el kell végezni, mert ha a tevékenységi körök mostani TEÁOR számát a NAV nem tudja megfeleltetni az új TEÁOR-számoknak (azért, mert pl. több felé bontottak egy régi TEÁOR számot), akkor azokat a tevékenységi köröket 2025. 07. 01. nappal törlik a nyilvántartásból. A legnagyobb veszély a főtevékenységeknél van, hiszen főtevékenység nélkül egyetlen vállalkozás sem működhet, vagyis mindenképpen ellenőrizni kell, hogy jó legyen.

A főtevékenységet a KSH fogja átfordítani, az egyéb tevékenységeket pedig a NAV. Elméletileg mindenki fog kapni egy „megajánlott” kódot minden tevékenységével kapcsolatban. De a KSH oldalán is van egy „átkódoló program” a https://www.ksh.hu/osztalyozasok-kereso#/teaor/transcoder/ linken.

• Aki elfogadja a megajánlott kódot, annak nincs teendője. Aki nem fogadja el, az a NAV-nál kezdeményezheti annak módosítását (25T201T nyomtatványon).
• Ha a főtevékenység új TEÁOR-száma nem ugyanaz, mint a régi volt, akkor azt a létesítő okiratban akkor kell átvezetni, amikor a szervezet cégjegyzékben vezetett adatait egyébként módosítja. (Persze ha a társaság 2025. 07. 01. után módosítja a főtevékenység kódját, akkor azt kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.)
• Ha az egyéb tevékenységek TEÁOR’25-számai megfelelőek, akkor sincs semmilyen teendő, ha változtak a régihez képest (már persze azon kívül, hogy felírjuk a nyilvántartásunkba). Ezeket is elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a társaság valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon.
• Ugyanakkor ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfeleltetés miatt történik (vagyis más nem változik benne), akkor a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül beadható (persze ügyvédi munkadíj ekkor is felmerül).

Mivel az egyéni vállalkozókra, adószámos magánszemélyekre, őstermelőkre vonatkozó ÖVTJ is változik, ezért náluk is ellenőrizni kell az adatokat. Csak náluk kicsit sürgősebb, ugyanis az ÖVTJ’25 2025. 01. 01-jén életbe lép, de az ÖVTJ’24-ben is nagyon sok változás van az eddig érvényes ÖVTJ’22-höz képest. Az egyéni vállalkozóknál pedig a módosítást csak a webes ügysegéden lehet elvégezni. Ez azoknál kiemelten fontos, akiknek a főtevékenysége olyan, melyet több felé bontanak (ilyen pl. az ÖVTJ 692006 Egyéb számviteli szolgáltatás, bérszámfejtés, melyet törölnek, és helyette lesz két új szám: a 692011 Egyéb számviteli szolgáltatás, és a 692010 Bérszámfejtés, aminél nekünk kell eldönteni, hogy melyiket szeretnék főtevékenységként szerepeltetni). Azért fontos ezt megnézni, mert a törölt főtevékenységgel együtt jár a vállalkozás megszűnése is. A https://www.ksh.hu/ovtj_menu  oldalon lévő „ÖVTJ’22 – ÖVTJ’24 fordítókulcs” táblázatban könnyen leellenőrizhető a változás, ugyanis a régi adatokat tartalmazó oszlopban lila színnel jelölték azokat az ÖVTJ-számokat, amiket törölnek.

Visszatérve a kisker.adóra:

Beleírták a törvénybe, hogy 2025. 01. 01-től a kiskereskedelmi adó a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőre (digitális piactérre) is kiterjed.

A kisker.adó alapja 2025. 01. 01-től a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel, a platformüzemeltetőnél pedig a platformon keresztül az ott értékesítők által eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel. Az adóalapba beletartozik az árbevétel mellett a vevő által fizetendő szállítási díj is.

Csökkenti viszont a kisker.adót 2025. 01. 01-től az üzemanyag-kiskereskedelemből származó, és a külföldön átadott áru értékesítéséből származó, és a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó adó azzal, hogy ez a platformüzemeltetőkre nem vonatkozik. A platformüzemeltetők a platformon keresztül más által folytatott kisker. tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó adóval csökkenthetik a kisker.adójukat. Persze az ehhez kapcsolódó adatokról a bevallásban majd adatot is kell szolgáltatni.

A kisker.adó mértéke már 2023. 12. 01. óta

• az adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %,
• 500 millió Ft felett 30 milliárd Ft adóalapig 0,1 %,
• 30 milliárd Ft felett 100 milliárd Ft adóalapig 0,4 %,
• a 100 milliárd Ft-ot meghaladó adóalap után pedig 2,7 %.

Az adóalanynak 2025. 01. 01-től az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell bevallani az adót, és persze adóelőleget is meg kell állapítania.

{2020. évi XLV. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Légitársaságok hozzájárulása

A légitársaságok által fizetendő hozzájárulást 2025. 01. 01-től nem kell fizetni, mivel hatályon kívül helyezték a törvény ezt előíró részét.

{2023. évi LIX. törvény 1-4. §-át hatályon kívül helyező 2024. évi LV. törvény}

Építményadó

Mentes az építményadó alól 2025. 01. 01-től a műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő 3 évben, de „csak” max. 100 millió EUR-nak megfelelő forintösszegig. (Ez az adómentesség a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásnak minősül.)

Ezen kívül mentességet kapott az állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), ha azt az adóalany állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez használja, továbbá az az építmény, mely ugyan az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként tüntették fel, de a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági igazolásával igazolják, hogy az adott építményt az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építményként használják.

A NAV egy csomó adatot átküld az önkormányzatoknak 2025. 01. 01-től (adózó neve, külföldi vállalkozás magyar egyedi azonosítószáma, székhelye, telephelye, elektronikus elérhetősége, alakulás dátuma, képviselő adatai, gazdálkodási forma, minden tevékenységi köre, KSH-száma, jogelőd adatai, eltérő üzleti év mérlegforduló napja, közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétel, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás adatai, magyarországi tényleges üzletvezetési hely, OBH által nyilvántartandó jogi személyek esetében a bírósági nyilvántartási szám, főtevékenysége). Ezeket minden olyan önkormányzathoz megküldi, ahová az adózó a NAV-hoz telephelyet jelentett be.

A helyi adók tekintetében vagyoni értékű jog fogalomköre bővül 2025. 01. 01-től, ugyanis az építményi jog is vagyoni értékű jognak számít a kezelői jog, vagyonkezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga, földhasználat és lakásbérlet mellett. Ez azért fontos, mert az önkormányzat a termőföldre, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra nem szabhat ki települési adót.

{1990. évi C. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Gépjárműadó, cégautóadó

A gépjárműadó mértéke 2025. 01. 01-től minden évben automatikusan emelkedik: a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év 7. hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összeg lesz. Szerencsére a NAV ezt is közzé fogja tenni a honlapján a tárgyévet megelőző év 10. 31-ig.

Természetesen a külföldön nyilvántartott gépjárművek adója (amit az üzembentartó köteles megfizetni) is ugyanezen metódus alapján emelkedik minden évben, és a NAV ennek összegét is közzé fogja tenni.

A cégautóadót továbbra is a személygépkocsi teljesítménye és környezetvédelmiosztály-jelzése alapján határozzák meg, de 2025. év után ez is a KSH fentebb már többször említett fogyasztóiár-indexe alapján automatikusan emelkedik majd (500 vagy 1000 Ft-ra kerekítve), és a NAV a következő évi adómértékeket október 31-ig fogja közzétenni a honlapján.

A gépjárműadót és a cégautóadót az 5P és 5N környezetvédelmi osztályba tartozó szgk-k után is meg kell fizetni 2025. 01. 01-től, kivéve azokat, melyek 2025. 01. 01. előtt lettek forgalomba helyezve (ezek után 2026. 12. 31-ig nem kell gépjárműadót és cégautóadót fizetni). Ez azért van, mert a jogszabályalkotók most vették észre, hogy a környezetkímélő gépkocsi fogalma a KöHÉM rendelet 2015. 07. 01-jén hatályos előírására hivatkozott. Így ezt most átírták arra, hogy a KöHÉM rendelet 2024. 09. 01-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerinti környezetkímélő gépkocsi számít környezetkímélőnek. 2024. 09. 01-jén pedig már csak a tisztán elektromos, és a nulla emissziós gépkocsi számít környezetkímélőnek (így cégautóadót már csak az 5E és 5Z környezetvédelmi osztályba tartozó személygépkocsik után nem kell fizetni).

A cégautóadó mértéke kb. 20 %-kal emelkedik, így 2025. 01. 01-től a mértéke:

{1991. évi LXXXII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Illeték

Jó hír, hogy a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és a nemzeti emléknek minősülő műemlék épületben lévő lakás öröklése esetén 2025. 01. 01-től nem kell öröklési illetéket fizetni (akkor sem, ha nem közeli hozzátartozó örökli).

Rossz hír, hogy 2025. 01. 01-től a gépjárművek és pótkocsik visszterhes vagyonátruházási illetéke minden évben automatikusan fog emelkedni a fogyasztóiár-index előző évhez viszonyított változása alapján. A NAV a tárgyévet megelőző év 10.31-ig közzé fogja tenni a következő évben érvényes illetékmértékeket, de az első alkalom kivétel: azt 2024.12.15-ig teszik közzé. (Hivatalosabban: a változás mértéke a tárgyévet megelőző év 07. hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált érték 50 vagy 100 Ft-ra kerekített értéke a gépjárműveknél, és 1000 Ft-ra kerekített értéke a pótkocsiknál.)

{1990. évi XCIII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Banki tranzakciós illeték

Változtak a bankok tranzakciós illetékei is: 2024. 11. 30-tól már kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is kell fizetni a pénznemek átváltása, bankszámláról történő átutalások, kölcsöntörlesztés, stb. után. A lényeg: emelkednek a bankköltségek. Ennek oka, hogy a mellett, hogy kibővítették a kört, még a mértéket is emelték. Pl. a pénzügyi tranzakciós illetéket 0,3 %-ról 0,45 %-ra (vagyis 50 %-kal) emelték, a maximális mértéket pedig megduplázták. A bankszámlára történő befizetés 0,6 %-os tranzakciós illetékét is megemelték 50 %-kal: ezután 0,6 % tranzakciós illeték helyett 0,9 %-ot kell fizetni, ha készpénzt fizetünk be a bankba.

{2012. évi CXVI. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A szocho-t a 15 % szja-val terhelt lekötési hozamok után is meg kell fizetni 2025. 01. 01-től (a tartós befektetést követő 3 éves belül szakítja meg a lekötést).

A tartós befektetéseket tovább terhelik 2025. 01. 01-től, ugyanis

– a 10 % szja-val terhelt tartós befektetésből származó jövedelmek után 8 % szocho-t,

– a 15 % szja-val terhelt lekötések után pedig 13 % szocho-t kell fizetni.

Munkaerőpiacra lépőnek az számít a 2025.01.01-től létesített munkaviszony esetében, aki magyar állampolgár, és a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon (1 éven) belül legfeljebb 92 napig volt biztosított. Ebbe az időszakba nem számítandó bele a csed, a gyed, a gyes, a gyet időszaka, ha ezek mellett nem dolgozott a biztosított (akár közfoglalkoztatottként). Továbbra is munkaerőpiacra lépőnek minősülnek az ukrán és a szerb állampolgárok is. (Ez eddig egy veszélyhelyzeti kormányrendeletbe volt beleírva, most belekerült a törvénybe.)

Csökkent a munkaerő-piacra lépők szocho-kedvezménye. 2024. 08. 01-től csak a foglalkoztatás első évére jár a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13 % szocho-kedvezmény, majd a következő 6 hónapra a minimálbér 13 %-ának fele a szochoból kapott kedvezmény (Előtte 2+1 évig járt a kedvezmény, mos viszont már csak 1+0,5 évig fog járni.) Ez eddig kormányrendelet – 182/2024. (VII.8.) Korm.rendelet – alapján volt így, most pedig beleírták a törvénybe.

A szakirányú oktatás és a duális képzés szocho-kedvezményét ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalóra max. 12 hónapig érvényesítheti a 2024. 12. 31-et követően induló képzések esetében.

{2018. évi LII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Egészségbiztosítási nyilvántartás

Átírták az egészségbiztosítási nyilvántartásban rögzítendő adatok körét: kivették 2025. 01. 01-től a nyilvántartásból való kikerülésre vonatkozó adatokat.

{2019. évi CXXII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Adózás rendje (ART)

Kikerül az Art-ból a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére irányuló szándékra vonatkozó pont, így 2025. 01. 01-től a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentésekor a NAV már csak azt vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Ha nem, akkor felhívják az adózó figyelmét másik, megfelelő székhely bejelentésére. Ha ennek az adózó nem tesz eleget, akkor törlik az adószámát.

Ha a 3. országbeli munkavállalónak nincs adóazonosító jele, akkor 2025. 01. 01-től annak megállapítását a munkáltató is kérheti a NAV-tól. Ehhez be kell jelentenie az érintett természetes személyazonosító adatait, lakcímét, szokásos tartózkodási helyét és állampolgárságát. Ebben az esetben a külföldi munkavállaló adóazonosító jelét a munkáltatóval is közli a NAV.

A NAV adatot kap 2025. 01. 15-től az ingatlanügyi hatóságtól az adózók valamennyi ingatlanáról, földművesként való nyilvántartásba vételéről és földhasználati adatairól is.

A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének is kötelező 2025. 01. 31-ig belföldi pénzforgalmi számlát nyitnia. Az újaknak pedig 2025. 01. 01-től az adószám közlésétől számított 15 napon belül kell ezt megnyitniuk.

Bekerül az Art-ba 2025. 01. 01-től az adategyeztetési eljáráshoz kapcsolódóan azon előírás, hogy az adózó köteles az adategyeztetési felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül elektronikus felületen elvégezni az adategyeztetést. A NAV az elektronikus felületen egyébként az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat (beleértve a más adózó által nyújtott adatokat) az adózó rendelkezésére bocsátja.

Ha valaki nem teljesíti az adategyeztetési eljárásban előírtakat, akkor 2025. 01. 01-től 300.000,- Ft bírságot kaphat a NAV-tól.

Ha a bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó bevallási kötelezettségét nem teljesítette az adózó (vagyis be volt jelentve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó, de nem szerepelt a ’08-as bevallásban), akkor 2025. 07. 01-től a NAV 15 napos határidővel felhívja az adózót a bevallási vagy bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha a bevallás/bejelentés rendezése 15 napon belül nem történik meg, akkor a NAV az adózót 100.000,- Ft mulasztási bírsággal sújtja. A bírság összege az érintett biztosítottak számának és a bírság összegének szorzata. Tehát mindenképpen érdemes gyorsan – mindenképpen 15 napon belül – reagálni a NAV ilyen irányú felhívására, hogy ne kapjunk bírságot. Egy kis „kedvezmény”, hogy ha felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt érkezik ez a felhívás (amikor már az adózónak nincs lehetősége a bevallás, bejelentés beadására), akkor a NAV eltekint a mulasztási bírság kiszabásától.

Az üzletbezárást nem alkalmazzák 2025. 01. 01-től, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a mulasztási bírságot annak esedékességéig befizeti.

Emellett az üzletlezárást kiváltó bírság összege be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén többszöröződik:

• 12 napra elrendelt üzletlezárás esetén az eredeti bírság 10-szerese,
• 30 napra elrendelt üzletlezárás esetén pedig az eredeti bírság 20-szorosa.

Törlik az adószámot 2024. 07. 01-től, ha az adózó az áfabevallását, járulékbevallását vagy A60-as nyilatkozatát a bevallási határidőtől számított 90 napon belül a NAV felszólítása ellenére sem adja be.

Eddig csak akkor értesítették az érintett feleket arról, hogy nem tisztességes adózóval vannak üzleti kapcsolatban, amikor az adótörvények partner általi megkerülését végleges döntéssel megállapították. 2025. 01. 01-től már akkor is tájékoztatják a partnereket erről, ha az adóelkerülés megalapozottan feltételezhető. Így a jövőben több ilyen jellegű értesítésre számíthatunk.

Belekerül az Art-ba 2025. 01. 01-től, hogy a természetes személy adózó 400 ezer Ft-ig, a nem természetes személy adózó pedig 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (általános bírságmérték). Ezt eddig csak veszélyhelyzeti kormányrendelet írta elő. De így már véglegesnek számít a bírság duplázása.

Ugyancsak véglegesnek tekinthetjük a be nem jelentett foglalkoztatott, valamint a nyugtaadási és iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság 2 millió Ft-os összegét is (melyek eddig szintén csak veszélyhelyzeti kormányrendeletben szerepeltek), ugyanis 2025. 01. 01-től bekerül a törvénybe.

{2017. évi CL. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Az e-pénztárgépet és vevői alkalmazást forgalmazók fontos kötelezettsége, hogy az e-pénztárgép, illetve a vevői alkalmazás forgalmazásához engedélyt kérjenek, és ezeket az engedélyben foglaltak szerint forgalmazzák. Ugyanis ha ezt nem így teszik, akkor 2025. 09. 01-től 10 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki rájuk a NAV (kiemelném, hogy a jogszabályba nem azt írták bele, hogy „kiszabHAT”, hanem azt, hogy „kiszab”).

Ezen kívül az ezeket használók is bírságra számíthatnak, ha ezeket nem megfelelően használják (pl. elmulasztják az e-nyugta kiadását). Természetes személy kötelezett 500 ezer Ft-ig, nem természetes személy kötelezett pedig 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható 2025. 09. 01-től (itt viszont már a „sújtHATja” kifejezés szerepel).

A hardveralapú e-pénztárgépet forgalmazót további 1 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújthatják 2025. 09. 01-től, ha az üzemeltető hibajelzésének beérkezésétől számított 5 napon belül nem kísérli meg a gép javítását. Ezen kívül a forgalmazó és a gyártó is 1 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, ha a hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségüket megsértik.

{2017. évi CL. törvényt módosító 2023. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény}

Az Art. módosítása értelmében az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek tevékenységi köreit is átkódolják a TEÁOR’25-re 2025. 01. 31-ig. Ha ezt az érintettek módosítani szeretnék, akkor azt legkésőbb 2025. 07. 01-ig be kell jelenteniük (25T101, illetve 25T201CSZ nyomtatványon). Ugyanezen időpontig kell bejelenteni azokat a tevékenységeket, melyeket a NAV nem tudott automatikusan átkódolni az új tevékenységi körökre. Ha ez nem történik meg, akkor 2025. 08. 31.-ével a NAV automatikusan törli az át nem kódolt tevékenységi köröket (2024. 12. 31-i hatállyal).

{2017. évi CL. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Adóigazgatási rendtartás (AIR)

Kiegészítik 2024. 07. 01-től az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra vonatkozó előírásokkal (34/A. alcím). Ennek lényege, hogy ha a meghallgatandó személy nem a vizsgálatot folytató NAV illetékességi területén van, akkor egy másik (pl. a lakóhely szerint illetékes) NAV helyiségében kerülhet sor a meghallgatásra, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel.

A NAV jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrizheti 2025. 01. 01-től, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási, iratmegőrzési kötelezettségének, valamint ellenőrizheti ezek valóságtartalmát és hitelességét. A jogkövetési vizsgálat határideje 60 nap.

{2017. évi CLI. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

NAV végrehajtási eljárása

A NAV végrehajtási eljárásáról szóló törvénybe beleírták, hogy 2025. 01. 01-től a munkáltatói letiltás foganatosítását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell visszaigazolni a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül. (Egyébként ez a nyomtatvány a VHJOV nevet viseli.)

Változik a késedelmi pótlék számítása, ugyanis 2025. 01. 01-től a napi késedelmi pótlék a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része (eddig a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része volt).

{2017. évi CLIII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Uniós vámjog

Kissé szigorították 2024. 12. 14-től a vámhatóság által adott áfa biztosítási alóli mentességet, ugyanis a feltételeknek (ne álljon csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt; az elmúlt 2 évben nem keletkezett vám és egyéb tartozása; 2 éven belül nem törölték az adószámát) nem csak az engedély kiadásakor, hanem az engedély érvényességi ideje alatt végig teljesülnie kell.

{2017. évi CLII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Számvitel

Eddig úgy volt, hogy ha a vállalkozó nem tett eleget a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének, akkor 3. fél kezdeményezhette a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. 2024. 11. 30-tól belekerült az is, hogy ha a könyvvizsgálati kötelezettségének nem tett eleget, akkor is kezdeményezheti bárki a törvényességi felügyeleti eljárást.

Semmis az olyan szerződéses rendelkezés 2024. 11. 30-tól, mely a vállalkozó legfőbb szervét meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég van könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi, vagy ezek bizonyos típusaira, csoportjaira korlátozza. Úgyhogy mostantól ilyen szerződéses kitételt nem ajánlatos a könyvvizsgálói szerződésekbe beleírni.

A fenntarthatósági jelentés (ESG) készítésére kötelezett (mérlegfőösszeg 10 milliárd felett / nettó árbevétel 20 milliárd felett / 250 fő feletti alkalmazotti létszám kombóból kettő teljesül), vagy azt önkéntes alapon készítő köteles 2024. 11. 30-tól a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani legkésőbb az előző üzleti év éves beszámolójának elfogadásakor. Ezt már a 2024-es üzleti évre is lehet alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a könyvvizsgálót.

Változik az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatára. 2025. 01. 01-től akkor lehet egyszerűsített éves beszámolót készíteni, ha 2 egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutatóértékek közül 2 nem haladja meg az alábbi mutatóértékeket:

– a mérlegfőösszeg a 2.000 millió Ft-ot (eddig 1.200 millió Ft volt),

– az éves nettó árbevétel a 4.000 millió Ft-ot (eddig 2.400 millió Ft volt),

– az üzleti évben átlagosan alkalmazottak száma az 50 főt.

Önköltségszámítás utókalkulációval történő megállapítására 2025. 01. 01-től azok kötelezettek, akiknél az értékesítésnek az elábéval és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele a 4 milliárd Ft-ot (eddig 1 milliárd Ft volt), vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege a 2 milliárd Ft-ot (eddig 500 millió Ft volt) meghaladja.

Változik az eredménykimutatás, ugyanis 2024. 11. 30-tól az üzleti év adózott eredményét az adózás előtti eredmény adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett összege mellett már a halasztott adókülönbözettel módosított összeggel is csökkenteni kell.

Az anyavállalatok konszolidált éves beszámolójára vonatkozó értékhatár is változik 2025. 01. 01-től: nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteniük, ha az üzleti évet megelőző 2 – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték köszül 2 nem haladja meg az alábbi határértéket:

– a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot (eddig 6.000 millió Ft volt),

– az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot (eddig 12.000 millió Ft volt),

– az üzleti évben átlagosan alkalmazottak száma a 250 főt.

A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozóknak évente a kormányok részére fizetett összegekről 2025. 01. 01-től akkor kell jelentést készíteniük, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek, és 2 egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik 2 meghaladja az alábbi határértéket:

– a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot (eddig 6.000 millió Ft volt),

– az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot (eddig 12.000 millió Ft volt),

– az üzleti évben átlagosan alkalmazottak száma a 250 főt.

A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalat minősülő vállalkozónak évente a kormányok részére fizetett összegekről 2025. 01. 01-től akkor kell összevont jelentést készíteniük, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek, és 2 egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik 2 meghaladja az alábbi határértéket:

– a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot (eddig 6.000 millió Ft volt),

– az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot (eddig 12.000 millió Ft volt),

– az üzleti évben átlagosan alkalmazottak száma a 250 főt.

Ezen értékek alatt mentesülnek az összevont (konszolidált) beszámoló készítése alól is, feltéve, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozásuk nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.

Megemelték a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát: 2025. 01. 01-től akkor nem kell könyvvizsgálat, ha

– az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele max. 600 millió Ft (ez eddig 300 millió Ft volt), és

– az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában az átlagosan foglalkoztatottak száma max. 50 fő.

Vagyis 2025. 01. 01.-től akkor kell könyvvizsgálat, ha a nettó árbevétel 600 millió Ft felett van, vagy az átlagosan foglalkoztatottak száma 50 főnél több.

{2000. évi C. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Magyar Könyvvizsgálói Kamara, könyvvizsgálói tevékenység

A könyvvizsgálóknak újabb jelentési kötelezettsége van, ugyanis 2024. 11. 30-tól a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet is) ellátó könyvvizsgálónak/könyvvizsgáló cégnek évente december 31-ig tájékoztatnia kell a közfelügyeleti hatóságot a hatályban lévő ilyen irányú megbízásairól.

A közfelügyeleti hatóság a kormányzati portálon tárgyév 03. 31-ig közzéteszi a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkozó könyvvizsgálati megbízások minőségellenőrzési eljárása során alkalmazandó kérdőíveket, valamint a könyvvizsgáló cégek minőségirányítási rendszerének minőségellenőrzési eljárása során alkalmazandó kérdőíveket. Így ezt érdemes figyelemmel kísérni.

Az okleveles könyvvizsgálói képzés fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatára vonatkozó modulját 2024. 11. 30-tól azoknak kell teljesíteniük, akiket 2024. 01. 01-jét követően vettek fel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba.

{2007. évi LXXV. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Vízgazdálkodás

A vízhasználónak (annak a természetes vagy jogi személynek, aki a vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira veszi igénybe – vagyis szerintem mindenkinek) vízkészletjárulékot kell fizetnie. Az alapjárulék mértéke 4,50 Ft/m3, melyet a fogyasztás mértékétől függően szorzószámokkal még tovább növelnek. Ez az alapjárulék 2025. 01. 01-től 9,- Ft/m3-re emelkedik, és ráadásul az összege minden évben a KSH által közzétett előző évi éves átlagos infláció mértékével fog növekedni (a pontos értéket a vízgazdálkodásért felelős miniszter fogja közzétenni a Hivatalos Értesítőben a tárgyév február 28-ig). Itt jegyzem meg, hogy az engedély nélküli vízhasználatért eddig 28,90 Ft/m3 alapjárulékot kellett fizetni, 2025. 01. 01-től viszont már 60,- Ft/m3 lesz a díja. Szóval a vízdíj kb. a duplájára fog emelkedni.

{1995. évi LVII. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Szakképzés

Az állam a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenesen biztosítja. 2025. 01. 01-től ez igaz a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói hatósági képesítésekre is, ugyanis ezt beleírták a törvénybe.

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2024. évi LV. törvény}

Hatályukat vesztő kormányrendeletek

Hatályukat vesztik 2025. 01. 01-től az alábbi kormányrendeletek (no nem azért, mert kivezetik őket, hanem azért, mert ezután már törvényben határozzák meg ezek mértékeit):

– extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm.rendelet pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint a kisker.adó 2024. évi mértékéről szóló előírásai (beleírták a 2012. évi CXVI. törvénybe, és a 2020. évi XLV. törvénybe);

– a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V.3.) Korm.rendelet (a szabályokat a 2016. évi LXVIII. törvény tartalmazza);

– a mulasztási bírságok duplájára emeléséről szóló 181/2024. (VII.8.) Korm.rendelet (beleírták a 2017. évi CL. törvénybe);

– a munkaerőpiacra lépők utáni szocho-kedvezmény időtartamának csökkentéséről szóló 182/2024. (VII.8.) Korm.rendelet (beleírták a 2018. évi LII. törvénybe);

– a borászati üzemengedélyestől vásárolt borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátásának, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatásának szja- és szocho-mentességéről szóló 451/2023. (X.4.) Korm.rendelet (bekerül az 1994. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.45. pontjába).

{2024. évi LV. törvény}

Kereskedelem

Beleírták a kereskedelemről szóló törvénybe a borravaló fogalmát: 2025. 01. 01-től „a vendéglátás szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként a fogyasztó által önkéntesen juttatott pénzösszeg” minősül borravalónak.

Azt is beleírták, hogy 2025. 01. 01-től a számla végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg borravalónak minősül (melyet az Szja tv. szerint ezentúl már adómentesen fizethetünk ki a dolgozónak). Persze ehhez kapcsolódóan fontos, hogy a vendéglátós napi szintű nyilvántartást köteles vezetni a hozzá beérkezett borravalóról, és legalább havonta ki kell azt fizetnie a munkavállalók részére (mely kifizetést a nyilvántartásban is rögzíteni kell). Ráadásul ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik, akkor a borravaló felosztásainak szabályairól írásban meg kell állapodnia a munkaadónak és az érdekképviseleti szervezetnek. Ahol pedig nincs ilyen érdekképviseleti szervezet, ott a borravaló felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a munkavállalókkal kell írásban megállapodnia. (Szóval a legtöbb helyen minden dolgozóval megállapítást kell kötni a borravaló felosztásának szabályairól.)

{2005. évi CLXIV. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Cégnyilvánosság, cégeljárás

Tudom, hogy erről már korábban írtam, de ez egy külön törvény, amibe szintén bele kellett írni, hogy a cégek főtevékenységei közül azokat a TEÁOR’08 számokat, melyek a TEÁOR’25 számoknak átkódolhatóak, a NAV 2025. 01. 31-ig hivatalból módosítja, és átvezetteti a cégjegyzékben. Azoknak a cégeknek, akiknek az átvezetett főtevékenység kód nem megfelelő, ezért módosítani szeretnék, az új TEÁOR’25 kódot 2025. 07. 01-ig kell bejelenteniük a NAV-hoz.

Az egyéb tevékenységek esetében is él ez a bejelentési határidő, de ha nem érkezik be a NAV-hoz ehhez módosítási bejelentés, akkor azokat a TEÁOR’08 számokat, melyek nem feleltethetők meg a TEÁOR’25 számoknak, a NAV 2025. 08. 31. nappal (2024. 12. 31-i hatállyal) hivatalból lezárja, vagyis törli.

A TEÁOR számok módosítását a cégek a 2024. 12. 31. napját követően, de legalább a cégjegyzékben rögzített adataik 2025. 07. 01. napját követő első változásakor kötelesek a cégbíróságnak bejelenteni. Ha esetleg valaki csak a TEÁOR szám változása miatt adja be a változásbejegyzési kérelmet, akkor ezért illetéket és közzétételi díjat nem kell fizetnie.

Kényszertörlés esetén ha a cég vagyona nem érte el a 400 ezer Ft-ot, akkor a céget törölték a cégjegyzékből, és elrendelték az eltiltást. Ez az összeghatár 2025. 01. 28-tól 1 millió Ft-ra emelkedik.

{2006. évi V. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Egyéni vállalkozó, egyéni cég

Erről is írtam már korábban, de az Ev. tv-be is belekerült, hogy az egyéni vállalkozók főtevékenységének ÖVTJ számait is a NAV módosítja hivatalból 2025. 01. 31-ig. Akiknek az átvezetett főtevékenységi kód nem felel meg (vagy éppen választaniuk kell, hogy melyik új kód legyen a régi helyett), azoknak az új kódot 2025. 07. 01-ig kell a NAV-hoz bejelenteniük.

Az egyéb tevékenységeknél azokat a TEÁOR’08 számokat, melyeket a NAV nem tudott automatikusan átkódolni, a NAV 2025. 08. 31. nappal hivatalból lezárja, hivatalból törli.

Vagyis az egyéni vállalkozóknál is érdemes az első félévben átnézni, hogy milyen tevékenységeket végez ténylegesen, ennek mi az ÖVTJ száma 2025-ben, és ezek a tevékenységek szerepelnek-e az adózó NAV-nyilvántartásában. Ha esetleg nem, akkor a webes ügysegéden érdemes ezeket minél előbb rendezni.

{2009. évi CXV. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Civil szervezetek

Természetesen a civil szervezetek TEÁOR’08 kódjait is módosítják a TEÁOR’25 szerintire.

{2011. évi CLXXXI. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Agrárkamara

Az agrárkamarai (pontosabban Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarai) tagság 2025. 01. 01. napján létrejön azoknál, akiknek a tevékenységi körei között a 2024. 12. 31-én hatályos ÖVTJ- és TEÁOR számú tevékenység szerepel. Ezek a tevékenységek a TEÁOR’25 besorolás szerint az alábbiak:

Érdemes átnézni az általunk könyvelt vállalkozások tevékenységi köreit, hogy megtudjuk, vajon agrárkamarai tagok-e, és ha szerepel a fenti tevékenységi körök közül valamelyik náluk, de azt ténylegesen nem végzik, akkor azt fontos még idén törölni a tevékenységi körök közül.

{2012. évi CXXVI. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Polgári törvénykönyv (PTK)

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőre történő vagyonátruházást 2025. 01. 16-tól közokiratba, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsot által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni akkor is, ha az átruházás vagyonkezelő alapítvány, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történik.

{2013. évi V. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Turisztikai térségek fejlesztése

A szálláshely-szolgáltatónak, a vendéglátó üzem üzemeltetőjének, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetőjének 2025. 01. 01-től a tevékenysége bejelentését megelőzően kell regisztrálnia az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) rendszerébe. (Eddig a tevékenység megkezdésétől számított 5 napon belül kellett regisztrálni.)

Aki ennek nem tesz eleget, az közigazgatási bírságra számíthat.

Azon vendéglátó üzleteknek, amelyek a működésüket 2025. 01. 01. előtt kezdték meg, az NTAK-ba történő regisztrációt 2025. 03. 31-ig kell befejezniük.

Ugyanez a határidő vonatkozik a turisztikai attrakciókra is.

{2016. évi CLVI. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

Egyéb törvények

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben több pont is változik 2025. 01. 01-től a pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatban. Ezt nem részletezem, mivel a KKV-kat nem igazán érinti, de ha esetleg pénzügyi szolgáltató olvassa ezeket a sorokat, akkor tudjon róla, hogy a módosított törvényi előírásokat érdemes áttanulmányoznia.

{2017. évi LIII. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

A felszámolás iránti kérelmet 2024. 11. 30-tól akkor lehet benyújtani, ha a követelés összege kamatok és járulékok nélkül számítva meghaladja az 1 millió Ft-ot (eddig ez 400 ezer Ft volt).

{2021. évi XCIX. törvényt módosító 2024. évi LVI. törvény}

A fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdésének támogatására (pontosabban az ehhez kapcsolódó kamattámogatott kölcsön igénybevételére) külön törvényt alkottak a munkáshitelről.

E szerint a munkáshitel tőkeösszegére és a felszámított ügyleti kamatokra 100 % állami kezességvállalást vezetnek be 2025. 01. 01-től.

{2024. évi LVII. törvény}

A munkáshitel részleteiről szóló kormányrendelet is megjelent. A kiindulási alap, hogy munkáshitelre 2025. 01. 01-től az a magyar állampolgár, vagy 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal rendelkező személy jogosult, aki

– 17. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 26. életévét,

– van magyarországi lakcíme,

– legalább 3 hónapja van biztosítotti jogviszonya,

– büntetlen előéletű,

– nincs a NAV-nál 5.000,- Ft-ot meghaladó köztartozása;

– nincs KHR-tartozása (vagyis nem feketelistás a hitelintézeteknél);

– vállalja, hogy legalább 5 évig életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik,

– rendszeres jövedelemmel rendelkezik,

– nem rendelkezik hallgatói, tanulói jogviszonnyal,

– heti munkaideje legalább 20 óra,

– jövedelme legalább a heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatottak átlagos jövedelmét eléri.

A munkáshitel iránti kölcsönkérelmet a hitelintézetnél kell benyújtani, melyet a benyújtástól számított 10 munkanapon belül elbírálnak, majd a feltételeknek való megfelelés esetén kölcsönszerződést kötnek vele. A kölcsön összege max. 4 millió Ft, melyet egy összegben folyósítanak, max. 10 évre. Ez egy kamattámogatott kölcsön, vagyis a támogatott személynek nem kell ügyleti kamatot fizetnie, mert azt a Kincstár folyósítja a hitelintézetnek.

A munkáshitel törlesztését lehet szüneteltetni, ha a támogatott személy a várandósság 12. hetét betöltötte, vagy a hitelfelvevő nő általi örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé vált.

Ha a hitelfelvevő nőnek a kölcsönkérelem benyújtását követően a 2. gyermeke megszületik vagy örökbe fogadja, akkor a hiteltartozás 50 %-át, ha a 3. gyermeke megszületik vagy örökbe fogadja, akkor a tartozás 100 %-át állami támogatásként „megkapja”, vagyis elengedik neki. Ez a gyermekvállalási támogatás.

{372/2024. (XI.29.) Korm.rendelet}

Munkabalesetnek az a baleset minősül, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt, vagy ami tanulóbalesetnek minősül.

{1993. évi XCIII. törvény módosító 2024. évi LVII. törvény}

Az „apanapot” – vagyis az apát gyermeke születése esetén megillető 10 munkanap szabadságot – a gyermek születését (örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását) követő 4. hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb 2 részletben.

{2012. évi I. törvényt módosító 2024. évi LVII. törvény}

Ha esetleg valakit érdekelne, hogy a polgármesterek fizetése a törvény erejénél fogva hogyan emelkedik automatikusan, akkor olvassa el a jogszabályt. Én ezzel nem terhelném az idegeket.

{2011. évi CLXXXIX. törvényt módosító 2024. évi LVII. törvény}

Az új TEÁOR miatt módosították 2025. 01. 01-től azon tevékenységek körét, melyeknél legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el a munkáltató. Ezek a tevékenységi körök az alábbiak:

• szállodai szolgáltatás (TEÁOR’25 55.10)
• üdülési célú és egyéb rövid távú szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’25 55.20)
• kempingszolgáltatás (TEÁOR’25 55.30)
• egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’25 55.90)
• éttermi vendéglátás (TEÁOR’25 56.11)
• mozgó vendéglátás (TEÁOR’25 56.12)
• rendezvényi étkeztetés (TEÁOR’25 56.21)
• italszolgáltatás (TEÁOR’25 56.30)
• n.s. szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29)
• fürdő-, szauna-, gőzfürdő-szolgáltatás (TEÁOR’25 96.23).

{468/2022. (XI.21.) Korm.rendeletet módosító 363/2024. (XI.28.) Korm.rendelet}

SZÉP-kártya szolgáltatás a TEÁOR’25 besorolást alkalmazva az alábbiakra nyújtható a munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozó részére 2025. 01. 01-től:

• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’25 55.10., 55.20., 55.30.)
• belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’25 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése)
• a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás
• fürdő-, szauna-, gőzfürdő-szolgáltatás (TEÁOR’25 96.23.)
• éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR’25 56.11., 56.12.)
• szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.)
• máshová nem sorolt egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.99)
• előadó-művészet (TEÁOR’25 90.20.)
• múzeumi, gyűjteményi tevékenység (TEÁOR’25 91.21.)
• növény-, állatkert működtetése (TEÁOR’25 91.41.)
• vidámparki, tematikus parki tevékenység (TEÁOR’25 93.21.)
• testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.)
• máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja)
• belvízi személyszállítás (TEÁOR’25 50.30.)
• egyéb foglalás (TEÁOR’25 79.90-ből az idegenvezetés)
• sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése)
• sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.)
• szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.)
• szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.)
• egyéb vasúti személyszállítás (TEÁOR’25 49.12-ből kizárólag a keskenynyomközű vasúton történő személyszállítás)
• máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése)
• fizikoterápiás ellátás (TEÁOR’25 86.95.)
• hagyományos, kiegészítő és alternatív gyógyászati ellátás (TEÁOR’25 86.96.).

{76/2018. (IV.20.) Korm.rendeletet módosító 364/2024. (XI.28.) Korm.rendelet}

A kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülő, forgalomba nem hozott, 2024. 07. 01. napon készleten lévő termék tulajdonjogának karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek történő ingyenes átruházása esetén nem kell visszaváltási díjat felszámítani.

{450/2023. (X.4.) Korm.rendeletet módosító 368/2024. (XI.28.) Korm.rendelet}

Amint ez már a korábban írottakból kiderült, módosítják az ÖVTJ-t 2025. 01. 01-től. A részletekről érdemes a https://www.ksh.hu/osztalyozasok_ovtj25 oldalon tájékozódni.

{21/2012. (IV.6.) KIM rendeletet módosító 14/2024. (XI.28.) MK rendelet}

A KSH 2024. 12. 02.-i közleménye alapján a 2024. 07. hónapra vonatkozóan a havi bruttó átlagkereset 656.785,- Ft/hó.

{Hivatalos Értesítő 2024. 12. 02.-án megjelent 55. száma}

Megjelent a NAV 2025. január hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 626,- Ft/l
• Gázolaj: 638,- Ft/l
• Keverék: 677,- Ft/l
• LPG autógáz: 379,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 800,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 12. 19-én megjelent 58. száma}

Ismét, most tizennegyedjére módosították az Alaptörvényt. Most éppen az ügyészek és bírák kinevezéséhez szükséges életkorral kapcsolatban.

{Magyar Közlöny 2024. 12. 20.-i 130. száma}

Az ügyészek és bírák kinevezésével kapcsolatos részleteket a 2011. évi CLXII. törvény módosítása tartalmazza.

{2011. évi CLXII. törvényt módosító 2024. évi LXXIV. törvény}

Megalkották a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt annak érdekében, hogy az elektronikus információs rendszerek fenyegetéseit mérsékeljék, és a kulcsfontosságú ágazatokban biztosítsák a szolgáltatások folyamatosságát. A törvény 2025. 01. 01-jétől a törvényben felsorolt alábbi szervezetekre vonatkozik:

– közigazgatás szervezetei,

-többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek közül a középvállalkozások,

– a kiberbiztonsági hatóságok által alapvető vagy fontos szervezetként meghatározott szervezetek,

– közép- és nagyvállalkozások közül az energetikai, közlekedési, egészségügyi, víziközmű, hírközlési, digitális infrastruktúra, kihelyezett IKT és űralapú szolgáltatást végzők, postai szolgáltató, élelmiszer-előállító, – feldolgozó és -forgalmazó, hulladékgazdálkodó, vegyszer-előállító és -forgalmazó, orvostechnikai eszközök, számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berendezés, gép, közúti jármű, egyéb jármű, cement, mész, gipsz gyártója, digitális szolgáltató, kutatóhely,

– mérettől függetlenül az elektronikus hírközlési szolgáltató, bizalmi szolgáltató, DNS-szolgáltató, legfelső szintű doménnév-nyilvántartó, doménnév-regisztrációt végző szolgáltató,

– a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaság.

Nekik mindenképpen érdemes a törvényt alaposan áttanulmányozni, mert ebben írják le, hogyan kell a rendszereik sértetlenségéről, védelméről gondoskodniuk; „alap”, „jelentős” vagy „magas” biztonsági osztályba sorolni a rendszereiket; kijelölniük az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt; fejleszteniük a rendszerüket; kiberbiztonsági auditot végeztetniük.

Ha a kötelezettségeiknek a kiberbiztonsági hatóság figyelmeztetésére sem tesznek eleget, akkor természetesen bírságra számíthatnak, valamint az általuk közzétett adatokat ideiglenesen hozzáférhetetlenné tehetik, a szervezet vezető tisztségviselőit pedig max. 5 évre eltilthatja a cégbíróság.

{2024. évi LXIX. törvény}

A kiberbiztonsági törvény végrehajtási rendelete pedig a Magyar Közlöny 135. számában jelent meg, melyet a fentebb említett szervezeteknek érdemes alaposan áttanulmányozniuk.

{418/2024. (XII.23.) Korm.rendelet}

Ha valakit érint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókkal kapcsolatos szabályok változása, akkor feltétlenül olvassa el a Magyar Közlöny 130. számában megjelent törvényeket, mert egy csomó törvény (pl. illeték, helyi adó, szja, nyugdíj, egészségbiztosítás, egészségügy, családtámogatás, szocho, stb.) ezen személyekre vonatkozó részeit módosítják 2025-től.

{2024. évi LXXI. törvény és 2024. évi LXXII. törvény}

A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggésben is módosítottak törvényeket. Ebben szerepel többek között az, hogy 2025. 02. 01-től a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolással is igazolhatjuk magunkat, és a TAJ-szám is bemutatható digitálisan előállított hiteles formában.

{2024. évi LXXIII. törvény}

Akit érint a kistelepüléseken élő családok lakhatási körülményeinek javítását célzó otthonfelújítási támogatás, az feltétlenül olvassa el az erről szóló Vidéki Otthonfelújítási Programról szóló rendeletet, ugyanis az érintettek a számlával igazolt felújítási költségek 50 %-áig (max. 3 millió Ft-ig) terjedő támogatást kaphatnak a rendeletben meghatározott településeken.

{389/2024. (XII.11.) Korm.rendelet}

A 2025. évi központi költségvetést törvények módosításával alapozzák meg. Ezek közül fontos kiemelni az alábbiakat:

– A helyi adókról szóló törvényből kiveszik 2025. 01. 01-től a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó előírásokat. {1990. évi C. törvény 51/T. §}

– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben a fejlesztő foglalkoztatás működtetésével, finanszírozásával kapcsolatos előírások változnak 2025. 01. 01-től. Plusz kiveszik belőle azt a részt, mely szerint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működtetését az állam a fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja max. 3 évig.

– Az 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása értelmében 2025. 01. 01-től az ingatlan tulajdonjogának külföldiek által megszerzéséhez szükséges engedély kiadása iránti eljárásért 65.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (eddig 50.000,- Ft volt a díj), míg a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményező külföldiek lakástulajdon megszerzéséhez szükséges eljárás igazgatási szolgáltatási díja 13.000,- Ft-ra emelkedik a jelenlegi 10.000,- Ft-ról.

– A bírósági végrehajtásról szóló törvényben fontos módosítás fog érvénybe lépni 2025. 07. 01-től. Ugyanis változik a végrehajtás során a munkabérből történő levonás szabálya. Jövő év júliusától mentes lesz a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 %-át. De ez a mentesség továbbra sem vonatkozik a gyermektartásdíj letiltására. Ha jól számolom, akkor tehát 2025. 07. 01-től a jelenlegi 60.000,- Ft letiltási korlát 116.029,- Ft-ra fog emelkedni (290800 x 0,665 x 0,6), majd ezután a minimálbér változásával együtt automatikusan fog változni. A bankszámlán lévő pénzösszeg végrehajtás alól mentesített része is az előzőek szerint emelkedik. Ezen kívül mentes lesz 2025. 07. 01-től a letiltás alól a családi kedvezmény nettó összege is. {1994. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdés, 74. § l) pont, 79/A. §}

– Az Szja tv. módosításánál írtam arról, hogy 2025. 01. 01-től azok is alkalmazhatják átalányadózóként a 90 %-os költséghányadot, akik a kiskereskedelmi tevékenység mellett postai közreműködői tevékenységet végeznek (vagyis a boltjukban egyetemes postai szolgáltatást nyújtanak). A mostani törvénybe belekerült az, hogy ez az előírás már 2024. évre is alkalmazható. Vagyis rájuk idén 160.080.000,- Ft a bevételi értékhatár. {1995. évi CXVII. törvény 109. §}

– Az új béren kívüli juttatások miatt 2024. 11. 30-tól változik a jogviszony megszűnése esetén érvényes keret megfogalmazása: már nem az „éves rekreációs keretösszeg” meghaladása szerepel az Szja tv. 69. § (5) bekezdés d) pontjában, hanem a „rá vonatkozó keretösszeg” meghaladása. {1995. évi CXVII. törvény}

– Az 1996. évi LVII. törvény módosításával megemelik 2024. 12. 29-től a vállalkozások összefonódása esetén fizetendő díjakat. Ismétlésképpen: a Gazdasági Versenyhivatal felé a GVH oldalán közzétett formátumú űrlapon kell bejelenteni az összefonódást (vagyis ha az összeolvadással, beolvadással, kiválással, független vállalkozásban közös irányítási jog szerzésével, több vállalkozás által közösen létrehozott vállalkozás esetén a vállalkozáscsoport tagjainak előző évi nettó árbevétele együttesen a 20 milliárd Ft-ot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább 2 olyan, melynek az előző évi nettó árbevétele 1.500 millió Ft felett van.

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2025. 01. 01-től hatályos módosítása szerint az egészségi állapottól függő nyugellátást (hétköznapi nevén rokkantsági nyugdíjat) igénylő az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető, ha az egészségügyi dokumentáció alapján nem ítélhető meg megalapozottan az állapota. Ha megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, akkor az az igénybejelentés visszavonásának minősül. Felülvizsgálat során pedig ha nem jelenik meg önhibájából, akkor megszüntetik a nyugellátását. {1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdés}

– Az kaphat 13. nyugdíjat 2025. 01. 01-től, aki a tárgyévet megelőző év legalább 1 napjára, valamint a tárgyév februárjára nyugdíjat kapott (eddig január volt a nyugdíjtörvény 6/A. §-ában). Az összege is változik: nem a tárgyév januári nyugdíj összegével megegyező, hanem a februári nyugdíjéval. A folyósítás időpontját is pontosították: ezután februárban küldik a 13. havi nyugdíjat.

– A nyugdíjtörvény 83. § (2) bekezdésének módosítása értelmében 2025. 01. 01-től a jogosult halála esetén a vele együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére hiányában az örökösök egyenlő arányban vehetik fel az elhunytnak járó nyugdíjat, de ezt kérelmezniük kell.

– Eddig a mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevétel 6 %-át vették figyelembe az öregségi nyugdíjnál jövedelemként. Ezt a pontot {96. § (9) bekezdés} azonban 2025. 01. 01-től kivették a törvényből, így már az ő nyugdíjukat is az általános szabályok szerint állapítják meg.

– Létrehozták a „Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért” szervezetet, melynek feladata, hogy 2024. 11. 02-től a tb-támogatással nem rendelhető gyógyszerek térítési díjához, segédeszközök árához nyújtson támogatást. A gyógyászati segédeszközök árához adott támogatás 2025. 01. 01-től csak azon segédeszközökre érvényes, amelyek árajánlatban szereplő bruttó darabára meghaladja a mindenkori minimálbér havi összegének kétszeresét (vagyis 2025-ben csak az 581.600,- Ft/db bruttó árnál többe kerülő segédeszközök beszerzését támogatja az Alapítvány). {1997. évi LXXXIII. törvény 26/D. §}

– A számviteli törvényben (2000. évi C. törvény) 2024. 12. 21-től hatályon kívül helyezték a 94/B. §-t, mely azt jelenti, hogy már nem kell a kiegészítő mellékletben bemutatni a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.

– A 2005. 12. 31. után született gyermekeknek Start-számlájuk lehet a Kincstárnál, melyre a gyermek 18. életévének betöltéséig a természetes személy kiegészítő befizetéseket teljesíthet. Ennek összege 2024. 12. 21-től max. 1.200.000,- Ft/év lehet. {2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (1b) bekezdés}

– A vendéglátóüzletek számára bankterminált biztosító pénzforgalmi szolgáltatónak 2024. 12. 21-től biztosítania kell annak technikai feltételeit, hogy a borravalót a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a fogyasztó bankkártyával vagy azonnali átutalással fizet. {2009. évi LXXXV. törvény 36/F. §}

– Az EFO tv. (2010. évi LXXV. törvény) 1. § (4) bekezdésének módosítása újabb problémát fog okozni. Ugyanis 2025. 07. 01-től él majd az a szabály, mely szerint a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesített munkaviszonya a naptári évben max. 120 nap lehet. Tehát a 120 napot nem munkáltatónként kell figyelembe venni, hanem munkavállalónként. Vagyis júliustól figyelnünk kell arra is, hogy más munkáltatónál hány napot volt a munkavállaló EFO-sként bejelentve.

– Ha esetleg mégis belefutnánk abba, hogy a munkavállaló már „kimerítette” az éves 120 napos keretét, akkor a NAV 2025. 07. 01-től vissza fogja utasítani az EFO-bejelentésünket. {2010. évi LXXV. törvény 11. § (8) bekezdés} Ebben az esetben ha a dolgozó ténylegesen dolgozik a cégnél, akkor úgy kell eljárni, mintha „normál” munkaviszonyban alkalmaznánk. (Vagyis T1041-esen be kell jelenteni.)

– Annak érdekében, hogy ne fussunk bele ebbe a problémába, a NAV-tól 2024. 07. 01-től elektronikusan lekérdezhetjük a bejelentendő EFO-s eddig bejelentett napjait. {2010. évi LXXV. törvény 11. § (9) bekezdés}

– Emelik viszont 2025. 02. 01-től az EFO-sok nyugellátási számításának alapját: idénymunka esetén a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 2,1 %-ára, alkalmi munka esetén 4,2 %-ára, filmipari statisztáknál pedig 2,8 %-ára. {2010. évi LXXV. törvény 10. § (2) bekezdés}

– Az EFO közteher mértékét a NAV 2025. 01. 20-ig fogja a honlapján és a Magyar Közlönyben közzétenni. De azért ki tudjuk számolni. A legfontosabb, hogy nem csak 2025. 01. 01-től emelkedik az EFO közteher (a minimálbér emelkedése miatt), hanem 2025. 02. 01-től is (a százalék mértékének emelkedése miatt). Tehát a foglalkoztatási naponként fizetendő EFO közteher mértéke az alábbi lesz (a kerekítést 100 Ft-ra kell elvégezni):

– A népegészségügyi termékadó élmény-, szabadidősport, egészségmegőrző program finanszírozására történő felajánlása utoljára a 2025. 01. 31-ét magába foglaló bevallási időszakról szóló adóbevallásban lehetséges. Ezután a törvény erre vonatkozó részei már nem lesznek hatályosak. {2011. évi CIII. törvény 11/B. §}

– Az Air-t 2024. 02. 01-jével kiegészítik azzal az előírással, hogy a 2025. 07. 01. előtt számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosultak állandó meghatalmazottként 2027. 12. 31-ig járhatnak el. Az azért nagy kérdés, hogy mi lesz 2028. 01. 01-től, de szerintem még kár aggódni emiatt, hiszen addig még van 3 év, vagyis 156 olyan hét, amikor még bármilyen módosítást beleírhatnak bármelyik rendeletbe (akár többször is megváltoztatva azt). Gyanítom, hogy a meghatalmazások rendszerét fogják majd átalakítani az elkövetkező pár évben. {2017. évi CLI. törvény 139/I. §}

{2024. évi LXXIV. törvény}

Az „egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényben is van érdekesség:

– Csedre 2025. 01. 01-től az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy ezen időszakokon túl, baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik. Tehát már a szünetelés esetén is van esély a csedre.

– Pontosították a csed időszakát: eddig az volt a szabály, hogy a „gyermek születését követő 168. napig jár”, 2025. 01. 01-től viszont úgy fogalmaznak, hogy a „gyermek születésének napjától számított 168 napig jár”.

{2024. évi LXXVI. törvény}

A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló törvényből megtudhatjuk, hogy mi minősül „közhitelesség”-nek: „a közhitelesség a nyilvántartott adat felruházása jogalakító és jogvédelmi hatással és tanúsító erővel, amely alapján az adatra akkor is lehet jogot, kötelezettséget vagy más jogi tényt alapítani, ha az a valóságtól vagy az anyagi jogi helyzettől eltér.” Nem mondom, hogy nem húztam fel a szemöldököm annál a résznél, hogy a valóságtól eltérő dolog is lehet közhiteles, de hát ez a szabály 2025. 01. 01-től. Ha valakit mélyebben érdekel a közhitelesség, akkor az olvassa el a törvény teljes szövegét, melyben többek között azt is leírják, hogy a közhiteles adatot helyesnek kell tekinteni. Egyébként a közhiteles nyilvántartások auditálását, működésének felügyeletét, és a részletes szabályokat majd a Kormány fogja szabályozni.

{2024. évi LXXXII. törvény}

Megjelent a miniszteri rendelet az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről. Ennek legkisebb mértéke áfa nélkül számítva 6.764,- Ft/óra.

{44/2024. (XII.20.) ÉKM rendelet}

Változnak a minisztériumok, mivel a Pénzügyminisztérium beolvad az NGM-be. Szóval 2025. 01. 01-től Magyarország minisztériumai a következők:

– Agrárminisztérium

– Belügyminisztérium

– Energiaügyi Minisztérium

– Európai Uniós Ügyek Minisztériuma

– Építési és Közlekedési Minisztérium

– Honvédelmi Minisztérium

– Igazságügyi Minisztérium

– Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium

– Kulturális és Innovációs Minisztérium

– Külgazdasági és Külügyminisztérium

– Miniszterelnöki Kabinetiroda

– Miniszterelnökség

– Nemzetgazdasági Minisztérium.

{2022. évi II. törvényt módosító 2024. évi LXXXVI. törvény}

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben változik a csekély mennyiségű kibocsátó fogalma. 2025. 01. 01-től csekély mennyiségű kibocsátó az, aki 40 kg egyéb kőolajterméket, 2 kg műanyagból készült virágot, fa-, levél-, gyümölcsutánzatot és ezek részeit, valamint az ezekből készült terméket, 75 kg műanyag hordtasakot, vagy 200 km egyéb vegyipari terméket meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket hoz belföldi forgalomba, vagy saját célra felhasználja.

Kivették a törvényből a termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontjai közül azt, hogy a külföldről behozott csomagolás esetén ha a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napja, vagy az ügylet teljesítésének napja nem határozható meg, akkor a termékdíj-kötelezettség napja a csomagolás végleges lebontásának napja. (Gondolom, rájöttek, hogy a saját célú felhasználás költségkénti elszámolásának napja, vagy az ügylet teljesítésének napja meghatározható.)

Bekerül a termékdíjköteles termékek, anyagok körébe 2025. 01. 01-től a műanyag hordtasak (KN 3923), melynek termékdíjtétele 1900,- Ft/kg, illetve biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak esetén 500,- Ft/kg.

{2011. évi LXXXV. törvényt módosító 2024. évi LXXXIX. törvény}

Az Aktív Magyarok keretösszegről az Szja tv. módosítása kapcsán már fentebb írtam, de most kormányrendelet is jelent meg róla, ami ráadásul változtatott is némileg a szabályokon.

Ezt a keretösszeget a SZÉP-kártya külön alszámlájára kell utalni 2025. 01. 01-től, és összege félévenként max. 60.000,- Ft lehet. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltató felé arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlára az előző naptári félévben utalt összeg 80 %-át már elköltötte.

Az Aktív Magyarok keretösszeget az alábbiakra használhatja fel a SZÉP-kártya tulajdonosa (a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozó nem!):

• személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., kivéve a drótkötélpályás teherszállítást),
• szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.)
• sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.)
• sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése)
• sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.)
• testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.)
• máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.)
• máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az airsoft és paintball pályák üzemeltetése és a piknikező helyek üzemeltetése).

{76/2018. (IV.20.) Korm.rendeletet módosító 449/2024. (XII.23.) Korm.rendelet}

Lecsökkentették a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát: 2025-ben max. 35.000 foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedély adható ki, de ezek száma nem haladhatja meg a KSH által mért, 2024. IV. negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát.

{51/2024. (XII.23.) NGM rendelet}

A Magyar Nemzeti Bank elnökévé 2025. 03. 04-i hatállyal Varga Mihályt nevezték ki.

{334/2024. (XII.23.) KE határozat}

Izer Norberttől, az adóügyekért felelő államtitkártól, és Tóth Tibor, makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkártól is búcsút vehetünk, ugyanis lemondtak, így helyüket 2025. 01. 01-től Banai Péter Benő és Vágujhelyi Ferenc veszi át.

{335/2024. (XII.23.) KE határozat}

                                                                                                 2024.11. 26.

Megjelent a NAV 2024. december hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 608,- Ft/l
• Gázolaj: 612,- Ft/l
• Keverék: 659,- Ft/l
• LPG autógáz: 368,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 790,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 11. 22.-én megjelent 54. száma}

Az extraprofit adókról szóló rendelet módosítása értelmében a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója 2025. évben is megmarad. A különadó alapja a 2023. adóévi adózás előtti eredmény, melyet a rendeletben leírt korrekciós tételekkel együtt kell figyelembe venni. A különadó a 20 milliárd Ft-ot meg nem haladó adóalap után 7 %, az e feletti összegre pedig 18 % lesz, melyet 2025. 06. 10-ig kell bevallani, és két egyenlő részletben, 2025. 06. 10-ig és 2025. 12. 10-ig kell megfizetni.

A biztosítóknál is megmarad a pótadó, így azt 2025-ben is fizetniük kell, de legalább már a mértéke egy icipicit csökken (biztosítási szolgáltatás esetében a 48 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 3 %-ot, e feletti rész után pedig 14 %-ot).

Változatlanul érvényben lesz a pénzügyi tranzakciós illeték is, valamint a kiskereskedelmi adó 2024-es mértékei lesznek hatályosak 2025-ben is.

A kőolajtermék-előállítók, gyógyszergyártók, gyógyszerforgalmazók, távhőszolgáltatók, távközlési szolgáltatók extraprofit adója, illetve a légitársaságok hozzájárulása viszont 2024. 12. 31.-ével megszűnik.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 356/2024. (XI.21.) Korm.rendelet}

Nem állapítható meg szabálytalanság 2025. 01. 01-től a veszélyes áruk közúti szállítását végzőknél a papíralapú fuvarokmányok hiánya miatt akkor, ha az ellenőrzött személy a fuvarokmányokat a kibocsátó által digitálisan hitelesített elektronikus formában fel tudja mutatni az ellenőrző hatóság részére. Vagyis ha elektronikus aláírással ellátva fel tudja mutatni pl. az okostelefonján a fuvarokmányt, akkor azt a hatóság elfogadja.

{1/2002. (I.11.) Korm.rendeletet módosító 340/2024. (XI.14.) Korm.rendelet}

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságról (NKFH) alkottak 2025. 01. 01-től hatályos rendeletet, mely szervezet a Nemzetgazdasági Minisztériumból történő kiválással jön létre, fogyasztóvédelemmel fog foglalkozni, és 2026. 01. 01-től a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági feladatokat is el fogja látni.

Így a kormányhivatal, és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter mellett az NKFH is fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság lesz 2025. 01. 01-től.

{325/2024. (XI.14.) Korm.rendelet és 326/2024. (XI.14.) Korm.rendelet}

Ha bárki abban reménykedne, hogy a 2020 márciusa tartó veszélyhelyzetnek mostanában vége lesz, az gyorsan felejtse ezt el. Bár úgy volt, hogy 2024. 11. 19-ig tart majd, de a Kormány törvényben kapott felhatalmazás alapján további fél évvel, vagyis 2025. 05. 18-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Nem találtak ki újabb indokot, úgyhogy még mindig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatt van veszélyhelyzet.

{2024. évi LIV. törvény és 330/2024. (XI.14.) Korm.rendelet}

A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása értelmében 2025. 01. 01-től csak azoknak az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknak kell fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatnia, amelyek nem minősülnek KKV-nak és az éves nettó (konszolidált) árbevételük meghaladja az 5 milliárd Ft-ot. (Eddig bevételtől függetlenül minden KKV-nak nem minősülő cégnél kellett fogyasztóvédelmi referensnek lennie.)

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2024. évi L. törvény}

A hulladékgazdálkodási hatóság (OKIR) nyilvántartásba vételével nem veszélyes hulladékból 2025. 01. 01-től használati tárgyat, ajándéktárgyat lehet készíteni környezetvédelmi célú oktatási-nevelési tevékenység körében, illetve arra alkalmas hulladék művészeti céllal felhasználható, ha a műalkotás a közönség számára szervezett rendezvény keretében ténylegesen bemutatásra kerül, és ez a tevékenység nem veszélyezteti a környezetet, az emberi egészséget, és a felhasznált nem veszélyes hulladék évente max. 1 tonna.

{2012. évi CLXXXV. törvényt módosító 2024. évi L. törvény}

A NAV 2025. 01. 01-től már nem ad tájékoztatást adótitokról a NÉBIH-nek a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével kapcsolatban.

{2017. évi CL. törvényt módosító 2024. évi L. törvény}

A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvény szerint az államadósság-mutató 2023. 12. 31.-én 73,4 % volt, mely 0,8 %-os csökkenés a 2022. év végihez képest. Ha valakit érdekelnek a pontos számok, a Magyar Közlöny 2024. 11. 14.-i 114. számában megtalálja (részletesen fel van sorolva a mellékletben, hogy milyen területen mennyi volt a bevétel, és milyen feladatra mennyit költöttek – érdekes olvasmány, de sok idő kell a megemésztéséhez).

{2024. évi XLVIII. törvény}

Megjelent a digitális állam megvalósításához kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló, 2024. 11. 07-től hatályos rendelet, melyben DÁP (digitális állampolgárság) szolgáltatóként az IdomSoft Zrt-t jelölték ki. A rendeletben meghatározták az RNY (rendelkezési nyilvántartás) regisztrációs szerveit is (lakcímnyilvántartó, kormányhivatal, kormányablak, országos telefonos ügyfélszolgálat, NAV), melyből a telefonos ügyfélszolgálatot a NISZ Zrt. működteti.

{320/2024. (XI.6.) Korm.rendelet}

A DÁP (digitális állampolgárság) 2024. 11. 07-től érvényes részletes szabályait is rendeletbe foglalták. Leírták benne a felhasználói profil aktiválásával, inaktiválásávál kapcsolatos szabályokat, a keretalkalmazással, illetve a nemzeti digitális tárcával igénybe vehető szolgáltatások körét, no meg az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Digitális szolgáltatásként az ügyeket intézhetjük mobilalkalmazással, interaktív űrlapon, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, e-Papíron, elektronikus ügyintézési ponton, videotechnológiás kapcsolattal.

A dokumentumok akkor hitelesek, ha

• teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősülnek és elektronikus időbélyegzővel vannak ellátva;
• a nyilatkozattevő vagy kiállító digitális szolgáltatást biztosító szervezet bélyegzőjével, vagy a szervezet kiadmányozásra jogosultjának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával, és elektronikus időbélyegzővel vannak ellátva;
• iratérvényességi nyilvántartásban helyezték el;
• a digitális szolgáltatást biztosító szervezet zárt informatikai rendszerében rögzítették;
• jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.

Csak olyan elektronikus űrlap és fájlformátum alkalmazása írható elő, amelynek a kitöltéséhez szükséges programok ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhetőek. Az elektronikus űrlapnak a képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú másolat készíthetőségét is biztosítania kell.

Nem alkalmazható a felhasználóval szemben kötelező elektronikus ügyintézés esetén hátrányos jogkövetkezmény, ha

• az ügyet azért nem tudja elektronikus úton intézni, mert a digitális szolgáltatás üzemzavar, üzemszünet vagy bármely más okból átmenetileg vagy tartósan nem működik;
• az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges szolgáltatás nem érhető el;
• az űrlap kitölthető és letölthető változatát a digitális szolgáltató nem tette közzé.

Egy munkanapot meghaladó szünetelés esetén biztosítani kell a nem elektronikus úton történő befogadást, feldolgozást akkor is, ha egyébként csak elektronikusan lenne intézhető az ügy.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább 4 órán át szünetelt a működés.

Az IdomSoft Zrt. a dap.gov.hu honlapon teszi elérhetővé a DÁP nyilvántartáshoz, DÁP keretalkalmazáshoz, nemzeti digitális irattárcához, keretszolgáltatásokhoz és a felhasználói profil aktiválásához és inaktiválásához kapcsolódó tájékoztatókat, és az ÁSZF-et.

Jelenleg ezen az oldalon legfelül a legfontosabb információként az szerepel, hogy 2025. 01. 16-tól megszűnik az Ügyfélkapu bejelentkezési mód. (Bízom benne, hogy ez a felirat változni fog, mert ha nem, akkor a könyvelők elég nehéz helyzetbe fognak kerülni.)

Az elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, az azokról szóló tájékoztatást, az üzemszünetet a magyarorszag.hu honlapon teszik közzé. Jelenleg ezen oldal főlapján a DÁP-pal kapcsolatos információk szerepelnek a fő helyen (milyen funkciók vannak, hogyan lehet regisztrálni, a regisztrációt véglegesíteni, és GYIK – gyakran ismételt kérdések – is van).

A kormányzati szintű hivatali tájékoztatást pedig a www.kormany.hu oldalon találhatjuk meg.

Az országos telefonos ügyfélszolgálatot a 1818 hívószámon, vagy a www.1818.hu honlapon érhetjük el, ahol a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekről nyújtanak felvilágosítást éjjel-nappal, a hét minden napján.

A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja. Nem természetes személy nevében a létesítő okiratban meghatározott személy (jellemzően a vezető tisztségviselő) vagy a képviseletre jogosult személy záradékolhat. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Természetes személy esetén még két tanú aláírása is kell rá, illetve azt is rá kell írni, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.

Papíralapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, az előző bekezdésben említett aláíró általi elektronikus aláírással és záradékolással elektronikusan hitelesített iratot készíthet. Szerepelni kell rajta a záradékolásra jogosult személy fokozott biztonságú elektronikus aláírásának, és egy szöveges utalásnak arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papíralapú irattal megegyezik.

{321/2024. (XI.6.) Korm.rendelet}

A DÁP-pal kapcsolatos műszaki követelményekről is írtak rendeletet. Ebben szerepel pl. az, hogy a gazdálkodó szervezeteknek, az egyéni ügyvédeknek, az európai közösségi jogászoknak, és az egyéni szabadalmi ügyvivőknek van cégkapujuk. Szerepelnek benne még többek közt az EFER-re, ePapírra, űrlapbenyújtásra, mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatásokra vonatkozó előírások is.

{322/2024. (XI.6.) Korm.rendelet}

Állandósították az év végi igazgatási szünetet: minden évben december 26. utáni első munkanaptól a következő év első munkanapját megelőző nap végéig fog tartani. Vagyis karácsonytól év végéig egyetlen kormányzati igazgatási szerv sem lesz nyitva.

{316/2024. (XI.6.) Korm.rendelet}

Az EU Kék Kártyával foglalkoztatott 3. országbeli állampolgár részére fizetendő legkisebb havi munkadíj 2025. évben 883.671,- Ft. Ez alól van kivétel, ugyanis az alábbi FEOR szám alá tartozók részére fizetendő legkisebb havi munkadíj 2025. évben 706.937,- Ft:

• 2211 Általános orvos
• 2214 Gyógyszerész, szakgyógyszerész
• 2222 Optomerista
• 2223 Dietetikus és táplálkozási tanácsadó
• 2224 Gyógytornász
• 2225 Védőnő
• 2226 Mentőtiszt
• 2231 Ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)
• 2232 Szülész(nő) (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)

Fontos, hogy ez csak a 3. országbeli állampolgárokra vonatkozik, a magyar és EU-s állampolgárokra vonatkozó 2025. évi minimálbér összegét még nem határozták meg (de tuti, hogy nem lesz ennyi).

{Hivatalos Értesítő 2024. 11. 06.-i 52. szám 5728. oldal}

Az elektronikus hírközlési építmények hozzáférési pontjainak kiépítését az üzemeltetőnek 2024. 11. 11-től az eddigi 14 nap helyett 30 napon belül kell bejelentenie az NMHH felé.

{20/2020. (XII.18.) NMHH rendeletet módosító 11/2024. (XI.4.) NMHH rendelet}

Magyarország Alaptörvényét ismét (a 2012. évi bevezetése óta huszadszor) módosították. Most éppen a katonai műveletek elrendelésével kapcsolatban írták át: ezután erről törvényben fognak rendelkezni.

{Magyar Közlöny 2024. 11. 04.-i 109. száma}

                                                                                                           2024.11. 04.

A vadaskertek vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adásával kapcsolatban egészítették ki 2024. 11. 08-tól a vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletét, melyet a vadaskertek figyelmébe ajánlok.

Ezen kívül változik az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás, és a vadgazdálkodási üzemterv adattartalma is 2025. 01. 01-től, amit érdemes elolvasniuk.

A hivatásos vadászt megillető lődíj mértéke (melyet számfejteni kell számukra) 2025. 01. 01-től az alábbiak szerint alakul:

{79/2004. (V.4.) FVM rendeletet módosító 56/2024. (X.31.) AM rendelet}

A belügyminiszter közleményben tette közzé, hogy az ország egész területén a tartós vízhiányos időszak vége 2024. 10. 31. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

{Hivatalos Értesítő 2024.10.31-i 51. szám 5493. oldal}

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosításáról szóló törvényben szerepel egy pontosítás, mely szerint a lakásbiztosítást a biztosítási évfordulón túl minden év március 31-ig költségmentesen fel lehet mondani az adott év április 30. napjára vonatkozóan.

{2014. évi LXXXVIII. törvényt módosító 2024. évi XXXIX. törvény}

Aki erdei vasút üzemeltetésében érintett, annak érdemes elolvasni a rájuk vonatkozó csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló rendelet módosítását, mert van benne 1-2 kisebb változtatás.

{95/2012. (VIII.30.) VM rendeletet módosító 53/2024. (X.24.) AM rendelet}

Rendelet született a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó részletes szabályokról. Konzultatív fórumként létrehozták 2024. 10. 25-től a VKF-et (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma), mely az országos szintű érdekegyeztetés fóruma. Minden év szeptember 30-ig a miniszter kezdeményezi az október 15-ig megtartandó első ülés összehívását. A tagok pedig törekednek arra, hogy a következő évi minimálbérről és garantált bérminimumról minden év december 1-ig megállapodjanak. A VKF-ben a döntéshez a munkáltatói és munkavállalói tagszervezetek képviselőinek egyetértő döntése mellett a Kormány képviselőjének egyetértő döntése is szükséges ahhoz, hogy a következő évi minimálbér elfogadásra kerüljön.

Ugyanakkor a VKF-nek lehetősége van arra is, hogy év közben vizsgálják felül a minimálbér összegét, melyről a Kormány a megállapodást követő 30 napon belül rendeletet ad ki.

{308/2024. (X.24.) Korm.rendelet}

Kiegészítették a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló rendeletet azzal, hogy 2024. 10. 25-től a foglalkoztatottak száma nettó növekedésének számításánál figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, a foglalkoztatott által kezdeményezett munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez jó hír azoknak, akiknél ilyen okokból csökkent a létszám, hiszen így nem éri hátrány őket pl. egy nyugdíjba vonuló munkavállaló miatt. Viszont ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén (vagyis ha a munkáltató mondott fel a dolgozónak).

Változott a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható támogatás is: itt is figyelmen kívül kell hagyni azokat az eseteket, amelyeket az előző bekezdésben említettem.

{62/2021. (II.12.) Korm.rendeletet módosító 304/2024. (X.24.) Korm.rendelet}

Azok számára, akik a 2024 szeptemberében a Duna magyarországi szakaszán levonult árvíz elleni védekezésben részt vettek jó hír, hogy a hivatalos szolgálatuk elismeréseként a MÁK által folyósított összeg az Szja tv. 1. számú mellékletétől eltérően „egyéb indokkal” szja-mentes. Így ezt a jövedelmet majd az szja-bevallásban sem kell szerepeltetniük.

{302/2024. (X.22.) Korm.rendelet}

A Kormány közzétette az Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, melynek célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, megfizethető lakhatás biztosítása, és a vállalkozások méretének megduplázása. Azért írok erről a 21 pontról, mert jó eséllyel ezekkel kapcsolatos jogszabályok megjelenése várható hamarosan. Az említett célok elérése érdekében „egyetértenek az alábbi pontokkal” (melyek némelyikéhez saját megjegyzéseimet is odaírom zárójelben):

• hároméves bérmegállapodás megkötése (ez nekünk jó lenne, hiszen növelné a kiszámíthatóságot, de gyanús, hogy időközben úgyis változtatni fognak rajta);
• Munkáshitel Program kidolgozása;
• családi kedvezmény összegének megduplázása (erre azoknál kell figyelnünk, akiknek magasabb jövedelmük van, és így ki tudják használni a megemelt kedvezményt);
• magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek szigorítása (ez biztosan fájni fog a szálláshely-szolgáltatóknak);
• lakásbérleti díjak és szerződési feltételek szabályozása;
• felsőoktatási kollégiumi férőhelyek számának növelése;
• fiataloknak nyújtható új otthonteremtési támogatási forma bevezetése;
• Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetése;
• SZÉP-kártya max. felének lakásfelújításra fordíthatósága (azért arra kíváncsi vagyok, hogy néhány százezer forintból milyen lakásfelújítást lehet végrehajtani);
• önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakáscélú hiteltörlesztésre vagy lakásfelújításra fordíthatósága (szerintem ez idősebb korban, amikor az ember már csak a nyugdíjából él, még visszaüthet, de akik csak a mának élnek, azok elképzelhető, hogy ki fogják használni);
• munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozása (remélem, gondolnak majd a kivásokra és az egyéni vállalkozókra is az adókedvezményeknél);
• az új lakóingatlanok 5 %-os áfájának 2026.12.31-ig való fenntartása (vagyis tovább tolódik majd a kedvezményes áfakulcs hatálya, mely jelen állás szerint csak az idei év végéig maradna);
• bankszektor által önkéntesen vállalt 5 %-os lakáshitel kamatplafon bevezetése;
• KKV-k tőkefinanszírozási programjának meghirdetése és lebonyolítása az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. által a KAVOSZ és az MKIK bevonásával;
• kiemelt gazdasági ágazatok számára „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” meghirdetése;
• „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetése;
• Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei kamatának 3,5 %-ra történő csökkentése;
• az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjainak újraindítása;
• Eximbank Zrt által a külpiacon való megjelenés támogatásához nyújtott kifektetési hitelprogram meghirdetése;
• KKV-szektort érintő EU-s programok felgyorsítása;
• KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése a könyvvizsgálati értékhatár megemelésével.

Amint azt az elején írtam, ez csak egy akcióterv, tehát a benne írottak még nincsenek „kőbe vésve”. Addig csak ígéretnek vehetőek, amíg rendeletbe nem foglalják őket.

{1311/2024. (X.21.) Korm.határozat}

                                                                                        2024.10. 18.

Megjelent a NAV 2024. november hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 588,- Ft/l
• Gázolaj: 593,- Ft/l
• Keverék: 639,- Ft/l
• LPG autógáz: 363,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 790,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 10. 17-én megjelent 49. száma}

Érdekes olvasmány az állami építési beruházások 2035. 12. 31-ig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióinak elfogadásáról szóló határozat, ugyanis alapcélok meghatározását olvashatjuk benne: mi a célja az agrárágazatnak, az erdő-, vad- és halgazdálkodásnak. Mit takar az „élelmiszerlánc-biztonság”, a „méhesgazdaság”, az „öntözésfejlesztés”, a „természetvédelem”. Mik a beruházási tervek a rendőrséggel, büntetés-végrehajtással, katasztrófavédelemmel, idegenrendészettel, kórházakkal, mentőszolgálattal, vérellátóval, közneveléssel, vízüggyel, víziközművel, szociális intézményrendszerrel, gyermekvédelemmel, hulladékgazdálkodással, energiahatékonysággal, közlekedéssel, úthálózattal, örökségvédelemmel, sporttal, területfejlesztéssel, közigazgatással, önkormányzatokkal, iskolákkal, innovációval, kultúrával, családüggyel, ingatlangazdálkodással, humanitárius segítségnyújtással, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, iparral, állami vagyonnal kapcsolatban.

Különösen tetszik az a rész, ahol arról írnak, hogy 2030-ra el kell érnünk, hogy minden 2. magyar mikro-, kis- és középvállalkozás innováljon, és 2040-re Magyarország a világ legjobb 10 innovátor országa közé tartozzon.

{1308/2024. (X.9.) Korm.határozat}

Ha valaki kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadással foglalkozik, akkor figyelmébe ajánlom azt a rendeletet, mely az ezzel foglalkozók képzettségére és szakmai gyakorlatára vonatkozó követelményeket írja le.

{294/2024. (X.9.) Korm.rendelet}

Az építészettel foglalkozók figyelmét érdemes felhívni a Magyar Közlöny 2024. 09. 30.-án megjelent 98. számára, ugyanis ebben megjelent néhány építésüggyel kapcsolatos új jogszabály, mégpedig:

• A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX.30.) Korm.rendelet

Ezen kívül néhány rendeletet módosítottak is:

• Egyes építészeti tárgyú kormányrendeleteket módosító 284/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő kormányrendeleteket módosító 285/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Néhány (4 db) építésügyi kormányrendeletet módosító 286/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Az ingatlan-nyilvántartással összefüggő kormányrendeleteket módosító 287/2024. (IX.30.) Korm.rendelet

Ezek közül a 280/2024. (IX.30.) Korm.rendeletben szerepel az a nagy port kavart rendelkezés, mely szerint 2025. 01. 01-től erkélyen nem helyezhető el napelem (43. §). De ezen kívül még számtalan korlátozó rendelkezést tartalmaznak ezek a rendeletek az építkezésekre vonatkozóan.

Az önkormányzati tűzoltóságokat érinti az a rendelet, melyben módosították a legkisebb létszámra, a létesítményekben és gépjárműfecskendőkön minimálisan elhelyezendő anyagokra, felszerelésekre és egyéni védőfelszelésekre vonatkozó előírásokat.

{48/2011. (XII.15.) BM rendeletet módosító 47/2024. (IX.30.) BM rendelet}

Egyre fontosabb figyelmet fordítani a mesterséges intelligenciára, melyről tavaly már európai parlamenti és tanácsi rendelet is született (https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20230601STO93804/eu-ai-act-first-regulation-on-artificial-intelligence). Ehhez kapcsolódóan adtak ki most egy kormányhatározatot arról, hogy milyen intézkedések szükségesek ezen rendelet végrehajtásához. Ebben arról írnak, hogy létre kell hozni egy, az NGM felügyelete alatt álló „Szervezetet”. Úgyhogy hamarosan várható egy újabb hatóság megalakulása.

{1301/2024. (IX.30.) Korm.határozat}

Megjelentek a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló rendeletek, amelyekben meghatározzák, hogy mely ágazatok feladatkörei, munkakörei, álláshelyei esetén van szükség munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatra. Mindezt úgy teszik, hogy a Kormány tagjainak feladatköréről szóló rendeletre hivatkoznak.

A rendeletek nem konkrét munkaköröket tartalmaznak, hanem olyan kockázati tényezőket sorolnak fel, amelyek indokolják az orvosi vizsgálatot. Vagyis szűkül – de még mindig jelentős marad – a munkaköri alkalmassági vizsgálathoz kötött tevékenységek köre (részletes listát lásd lentebb).

Persze ha a munkáltató elrendeli, akkor a fel nem sorolt veszélyeknek kitett munkavállalók is kötelezhetők az orvosi vizsgálatra (a 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdésének 2024. 09. 01. naptól hatályos módosítása alapján).

Nem változott a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. § (1) bekezdése sem, így a munkáltató továbbra is köteles a munkavédelmi feladatok ellátásához szükséges foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani (a munkáltató által működtetett, vagy külső szolgáltató útján).

Továbbra is változatlanul hatályban van a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, melynek 5. §-a értelmében ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe, akkor a munkáltató a foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően kétévenként köteles kezdeményezni a foglalkozás-egészségügyi orvosnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát. Ha a vizsgálat alapján indokolt, akkor pedig a munkáltatónak kötelessége a munkavállalót ellátni a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

A 8/2024. (IX. 25.) MvM rendelet alapján a Miniszterelnökségen és a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá tartozó szerveknél, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a következő feladatkörébe tartozó ágazatokban szükséges a munkaköri alkalmassági vizsgálat: kormánybiztosok tevékenysége, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolása, kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatása, társadalompolitika összehangolása, társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyek, állampolgársági ügyek, a Magyar Falu Program működtetése, aktív Magyarországért program.

A 49/2024. (IX.26.) AM rendelet alapján pedig az Agrárminisztériumban és az agrárminiszter irányítása alá tartozó szerveknél, valamint az agrárminiszter alá tartozó alábbi feladatköröknél szükséges a munkaköri alkalmassági vizsgálat: agrárpolitika, vidékfejlesztés, élelmiszerlánc-felügyelet, élelmiszeripar, erdőgazdálkodás, földügy, halgazdálkodás, mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezése, természetvédelem, földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet, vadgazdálkodás.

Aztán itt vannak még a 44/2024. (IX.26.) BM rendelet alapján a belügyminiszter alá tartozó alábbi területek: bűncselekmények megelőzése, büntetés-végrehajtása, élet- és vagyonbiztonság védelme, határrendészet, idegenrendészet és menekültügy, katasztrófák elleni védekezés, közbiztonság, közfoglalkoztatás, közszolgálati életpálya kidolgozása, köziratok kezelésének szakmai irányítása, közlekedésrendészet, közterület-felügyelet szabályozása, külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, rendészet, szabálysértési szabályozás, terrorizmus elleni küzdelem, kéményseprő-ipari tevékenység, társadalmi felzárkózás, egészségbiztosítás, egészségügy, a gyermekek és az ifjúság védelme, kábítószer-megelőzése és kábítószerügyi koordinációs feladatok, köznevelés, szociálpolitika.

Persze nem maradhatnak ki az építési és közlekedési miniszter alá tartozó alábbi területek sem a 35/2024. (IX.26.) ÉKM rendelet alapján: ÉKM-ben dolgozók, építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozó szervek, állami beruházások, az energetikai tanúsítás kivételével az építésgazdaság, építésügyi szabályozás és építéshatósági ügyek, településfejlesztés és településrendezés, településkép védelem, területrendezés, kulturális örökség védelme, közlekedés.

A nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó alábbi ágazatokra is vonatkoznak a szabályok a 36/2024. (IX.26.) NGM rendelet alapján: nemzeti pénzügyi szolgáltatások, pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozása, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, gazdaságfejlesztés, lakáspolitika, versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere, állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, állami vagyon felügyelete, postaügy, belgazdaság, foglalkoztatáspolitika, iparügyek, társadalmi párbeszéd, vállalkozásfejlesztés, űriparfejlesztés és űrtechnológia, turizmus, vendéglátás, belföldi kereskedelem, harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása, fogyasztóvédelem.

A miniszterelnök általános helyettese is kiadta az ezzel kapcsolatos 6/2024. (IX.26.) TNM rendeletét, mely az irányítása alá tartozó szerveknél, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjánál, a nemzetpolitikánál és a nemzetiségpolitikánál alkalmazandó.

Ezekből azt szűrtem le, hogy azokon a területeken kell munkaköri alkalmassági vizsgálatot tartani, ahol az alábbi munkafeltételek vannak:

Egy dolgot le tudtam szűrni ezekből a jogszabályokból: a könyvelőknek nem kell munkaköri alkalmassági vizsgálat (hacsak nem éjszakai műszakban dolgoznak, vagy szemüvegre van szükségük a munkához). 😀

{8/2024. (IX.26.) MvM rendelet, 49/2024. (IX.26.) AM rendelet, 44/2024. (IX.26.) BM rendelet, 6/2024. (II.8.) TNM rendelet, 10/2024. (X.3.) KTM rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 09. 25-től már csak 6,5 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %,
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %,
• 07. 24-től 6,75 %,
• 09. 25-től 6,5 %.

{45/2024. (IX. 24.) MNB rendelet}

Az önkormányzati tűzoltóságok és önkéntes tűzoltó egyesületek fenntartásához való hozzájárulás szabályairól született egy kormányrendelet, melyben ezek 2024. 10. 01-től hatályos szakmai feladatait, működésükre vonatkozó szabályokat, a finanszírozásukhoz szükséges pontértékek meghatározását, fenntartásuk részletes szabályait írták le, így érdemes a figyelmüket felhívni erre a rendeletre.

{272/2024. (IX. 19.) Korm.rendelet}

Ugyancsak rendelet született a létesítményi tűzoltóságokól is, melyet az érintetteknek érdemes áttanulmányozni.

{273/2024. (IX.19.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. október hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 603,- Ft/l
• Gázolaj: 609,- Ft/l
• Keverék: 653,- Ft/l
• LPG autógáz: 363,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 790,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 09. 19-én megjelent 44. száma}

A Hivatalos Értesítő 2024. évi 44. számának 4820-4823. oldalain tette közzé 2024. 08. 19.-én az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

                                                                                                2024.09. 04.

Nyolc évvel ezelőtt egy rendeletben kihirdették, hogy Magyarországon válsághelyzet van a tömeges bevándorlás miatt (nem összekeverendő a veszélyhelyzettel, ami jelenleg az ukrajnai háború miatt áll fenn). Eredetileg ez a rendelet 2016. 09. 08-ig maradt volna hatályban, de azóta is mindig – kb. félévente – meghosszabbítják. Így tettek most is, úgyhogy a válsághelyzet jelen állás szerint 2025. 03. 07-ig érvényben van. (Válsághelyzetben például a Kormány meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit, különböző területeken szabadon végezhet nemzetbiztonsági célú építkezéseket, előírhatja az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek, hogy kikkel kössenek szerződést, és a bevándorlók elhelyezését szolgáló létesítmények építésével, üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.) Azt mondjuk konkrétan nem értem, hogy miért van szükség a válsághelyzet fenntartására, amikor egyébként veszélyhelyzet van (ami sokkal szélesebb jogköröket biztosít a Kormánynak), de biztosan van valami értelme (minimum annyi, hogy erről is lehet rendeletet alkotni).

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 265/2024. (IX.2.) Korm.rendelet}

Az ESG beszámolókkal kapcsolatban megjelent az SZTFH rendelete, mely az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló előírásokat tartalmazza. Túl sok szót nem szeretnék rá vesztegetni, mivel ez jelenleg csak azokra vonatkozik, akik

• 500-nál több munkavállalót alkalmaznak, vagy
• közérdeklődésre számot adó nagyvállalatnak minősülnek,

így az olvasóim közül jó eséllyel senkit sem érint. De akit igen, az feltétlenül olvassa el a rendeletet.

{12/2024. (VIII.15.) SZTFH rendelet}

Megjelent a NAV 2024. szeptember hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 617,- Ft/l
• Gázolaj: 625,- Ft/l
• Keverék: 668,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 08. 15-én megjelent 38. száma}

Egy kis segítség azoknak, akiknek iskolás gyermekeik vannak:

A 2024/2025. tanév 2024. 09. 02.-án kezdődik, és 2025. 06. 20.-án fejeződik be. Az I. félévnek 2025. 01. 17.-én lesz vége, az I. félévi bizonyítványokat pedig 2025. 01. 24-ig osztják ki.

Az őszi szünet 2024. 10. 26-tól (szombat) 2024. 11. 03-ig (vasárnap) tart.

A téli szünet 2024. 12. 21-től (szombat) 2025. 01. 05-ig (vasárnap) tart.

A tavaszi szünet 2025. 04. 17-től (csütörtök) 2025. 04. 27-ig (vasárnap) tart.

{32/2024. (VIII.8.) BM rendelet}

Mivel megjelentek az ESG-tanácsadók képzésével kapcsolatos előírások, így biztosan többeknél fel fog merülni kérdésként (nálam már két ügyfél kérdezett rá), hogy „kell-e nekem az ESG-vel foglalkozni”. Ezért egy kis ismétlés: az ESG egy fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, mely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból. A mozaikszó az E (environmental= környezeti), az S (social=társadalmi), és a G (governance=vállalatirányítás) betűkből áll össze, és az átlag kisvállalkozók szempontjából a legfontosabb tulajdonsága, hogy rájuk nem vonatkozik.

Az alábbi vállalkozásoknak kell az ESG-vel foglalkozni:

• közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak, akiknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján 3 mutatóértékből (mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft felett, átlagos foglalkoztatotti létszám 500 fő felett) 2 meghaladja a határértékeket;
• olyan nagyvállalkozásoknak, akiknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján 3 mutatóértékből (mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft felett, átlagos foglalkoztatotti létszám 250 fő felett) 2 meghaladja a határértékeket;
• közérdeklődésre számot tartó kis– és középvállalkozásnak.

(Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: amelynek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint az, amelyet valamelyik jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít – vagyis leginkább a tőzsdére bevezetett nyrt-k, és az állam stratégiai partnerei.)

{Magyar Közlöny 2024. évi 80. szám, 2024. 08. 08.}

                                                                                                             08. 05.

Az 5N és 5P környezetvédelmi osztályba sorolt gépkocsik tulajdonosai készüljenek arra, hogy a következő műszaki vizsgánál le fogják cserélni a rendszámukat, ugyanis ezen járművek 2026. 11. 30-ig vehetnek részt a közúti forgalomban a jelenlegi világoszöld alapszínű rendszámmal.

{326/2011. (XII. 28.) Korm.rendeletet módosító 221/2024. (VII. 31.) Korm.rendelet}

Változik 2024. 09. 01-től a környezetkímélő gépkocsi fogalma. Eddig úgy volt, hogy az elektromos gépkocsi, és a nulla emissziós gépkocsi minősült környezetkímélőnek. Jövő hónap elejétől viszont már csak a tisztán elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi számít környezetkímélő gépkocsinak.

(Tisztán elektromos gépkocsi az, amelynek a forgalmi engedélye V.9 rovatában „5E” környezetvédelmi osztály szerepel. Nulla emissziós gépkocsi pedig az, amelynél ebben a rovatban „5Z” szerepel.

Tehát kiesnek az 5N és 5P környezetvédelmi osztályúak.

{6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet módosító 22/2024. (VII. 31.) ÉKM rendelet}

Tudjuk, hogy a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §-a értelmében a környezetkímélő személygépkocsi után nem kell cégautóadót fizetni. Így aztán a fejemben bekapcsolt a vészvillogó: ha már csak a tisztán elektromos (5E) és a nulla emissziós (5Z) gépkocsik minősülnek környezetkímélőnek, akkor lehet, hogy az 5N és 5P környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsik után jövő hónaptól cégautóadót kell fizetni?

Nos a törvény 18. § 9. pontja szerint „környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. 07. 01-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül”. A 2015-ben hatályos rendeletben pedig az szerepel, hogy „az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi” minősül környezetkímélőnek. Vagyis amíg a törvény 18. § 9. pontját nem módosítják, addig szerintem az 5E, 5P, 5N és 5Z környezetvédelmi osztályú kocsik után továbbra sem kell cégautóadót fizetni.

De azért kellőképpen elbizonytalanított a jogszabály, ezért állásfoglalást kértem a NAV-tól. Mihelyst megkapom, azonnal beírom a szösszenetembe, hogy igazam volt-e (vagyis továbbra sem kell cégautóadót fizetni az 5E, 5P, 5N és 5Z környezetvédelmi osztályú személygépkocsik után, vagy pedig az 5N és 5P környezetvédelmi osztályúak után mégiscsak kell fizetni).

A közúti bírságok 2024. 08. 16-tól 20 – 28 % közötti mértékben emelkednek. Például:

• ha a megengedett sebességnél 15 km/óránál gyorsabban (pl. 30-as táblánál 46-tal, vagy városban 50 helyett 66-tal) megy valaki, akkor az eddigi 39.000,- Ft helyett ezután 50.000,- Ft bírságról kap értesítést;
• ha a megengedett sebességet 25 km/óránál többel lépi át, akkor az eddigi 58.500,- Ft helyett már 70.000,- Ft bírságra számíthat;
• de ha esetleg több, mint 75 km/órával lépi át a megengedett sebességet, akkor már 468.000,-Ft bírságot kap;
• a piros lámpán való áthaladást pedig 80.000,- Ft-os bírsággal fogják „díjazni”,
• míg ha valaki az autópálya leállósávjában halad, akkor 156.000,- Ft-os bírságra számíthat,
• be nem kötött biztonsági övért pedig 20 – 40.000 Ft bírságot szabnak ki (nem csak a járművezető biztonsági övének kell bekötve lennie, hanem az utasokénak is).

Természetesen a rendeletben van még egy csomó bírságtétel, de bízom benne, hogy ez egyikünket sem fogja érinteni.

{410/2007. (XII. 29.) Korm.rendeletet és 156/2009. (VII. 29.) Korm.rendeletet módosító 220/2024. (VII. 31.) Korm.rendelet}

A 2024. 08. 01. előtt alapított, közvetlenül vagy közvetetten 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaságoknak meg kell húzni a nadrágszíjat, ugyanis egy új, 2024. 08. 01-től hatályos veszélyhelyzeti rendelet alapján 2024. évben a 2023. évi számviteli beszámolójuk szerinti személyi jellegű ráfordításaik 5 %-ának 4 hónapra eső időarányos részének megfelelő összegű megtakarítást kell elérniük, elsősorban a személyi jellegű ráfordítások terhére. (Ez, mármint az „elsősorban a személyi jellegű ráfordítások terhére” kifejezés kissé elbizonytalanít, mert nem tudom, hogy a megtakarítás mekkora részét kell a bérből elvenni, és mekkora részét lehet mondjuk az igénybe vett szolgáltatások közül. Remélhetőleg, erről azért majd még kapnak az érintettek pontosabb tájékoztatást az illetékesektől.)

A költségvetési fejezetbe tartozó társaságok esetében ez a mérték változhat, de ezt majd a Kormány tagja külön fogja meghatározni, és az egyenkénti és együttes megtakarítási kötelezettségről írásban fogja tájékoztatni az illetékes minisztert és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.

Ha esetleg egy társaság nem teljesíti az előírt megtakarítást 2024-ben, akkor a fennmaradó összeg kétszeresét kell 2025-ben megtakarítania, úgyhogy érdemes elkezdeni azonnal számolni, kalkulálni, és meghozni a szükséges intézkedéseket (ez pedig nyilván leginkább a bér- és munkaüggyel foglalkozó kollégák számára jelent plusz feladatot).

A megtakarított összeget 2024. 12. 15-ig kell átutalni a MÁK 10032000-01200021-09060032 számú számlájára úgy, hogy ezen befizetéshez hitelt nem lehet igénybe venni. (A befizetést a KEHI ellenőrzi.)

No és persze a megtakarítást a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról szóló beszámolóban ki kell mutatni.

Az én értelmezésemben a fentiek azt jelentik, hogy ha pl. egy 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaságnál a 2023. évi beszámolóban 800 millió Ft bérköltség, 100 millió Ft személyi jellegű egyéb kifizetés és 90 millió Ft bérjárulék szerepelt, akkor ebben az évben meg kell takarítania minimum 16,5 millió Ft-ot {(800+100+90)*0,05/12*4}. Megtakaríthat többet is, de ennyi megtakarítást legalább teljesítenie kell ahhoz, hogy ne legyen hátrányos következménye 2025-ben.

De persze vannak kivételek, ugyanis a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt 28 cégnek (pl. MVM, NHKV, MÁV, Díjnet, Volánbusz, stb.), valamint az MNB-nek, az MNB többségi befolyása alatt álló cégeknek, és az Országgyűlés Hivatala tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cégeknek nem kell ezt a megtakarítást teljesítenie.

{2016/2024. (VII. 31.) Korm.rendelet}

A szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal kapcsolatban változott 2024. 08. 30-tól az éves jelentés tartalma. Tehát akinek tőzsdére bevezetett cége van, az mindenképpen olvassa el a rendeletet, mert a 2024-ben induló üzleti évre vonatkozóan már az új szabályoknak megfelelően kell elkészítenie az éves jelentését.

{24/2008. (VIII. 15.) PM rendeletet módosító 25/2024. (VII. 29.) NGM rendelet}

Ha valakinek ismerős az IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., akinél egyes beruházási támogatásoknál lehetett plusz pontot kapni ahhoz, hogy a támogatás vissza nem térítendővé váljon), az most ezt a nevet lassan elfelejtheti, ugyanis átkeresztelték Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséggé (MGFÜ), és a vállalkozásfejlesztésért felelő miniszter szakmai irányítása alá rendelték.

A speciális vállalkozói célcsoportok támogatásának ellátására pedig a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványt jelölték ki.

Az induló vállalkozások uniós forrásból való támogatásával kapcsolatos feladatokat pedig a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) látja el.

{212/2024. (VII. 29.) Korm.rendelet}

Kihirdették a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződéshez (1971. évi 3. tvr.) kapcsolódó, elektronikus fuvarlevélről (e-CMR) szóló kiegészítő jegyzőkönyvét. A pontos hatálybalépési dátumot majd a külügyminiszter fogja rendeletben közzétenni, de jó eséllyel valamikor október vége felé már a rendeletben szereplő követelményeknek megfelelő elektronikus fuvarlevelet egyenértékűnek kell tekinteni a papíralapúval (ugyanolyan bizonyító erejű lesz, mint a nem elektronikus fuvarlevél).

Fontos kitétel, hogy megbízható elektronikus aláírással kell hitelesíteni az elektronikus fuvarlevelet (persze elfogadott az olyan elektronikus hitelesítési módszer, ami a fuvarlevelet kiállító ország jogszabályi alapján megengedett). A „megbízható elektronikus aláírás” talán legegyszerűbb módja, és biztosan a legolcsóbb: a magyarorszag.hu oldalán ügyfélkapun történő belépés után ingyenesen használható AVDH hitelesítés. Linkje: https://www.mo.hu/szuf_avdh_feltoltes

A fuvarozással foglalkozó ügyfelek figyelmét érdemes felhívni erre a rendeletre, mert hamarosan ezen a területen is elfelejthetjük a papírozást, de ehhez ismerniük kell ennek szabályait. Ha esetleg nem szeretnek jogszabályokat olvasni, akkor például a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének oldalán (www.mkfe.hu) biztosan fognak információkat találni a témáról.

{197/2024. (VII. 29.) Korm.rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 07. 24-től már “csak” 6,75 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %,
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %,
• 07. 24-től 6,75 %.

{35/2024. (VII. 23.) MNB rendelet}

Megjelent a NAV 2024. augusztus hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 620,- Ft/l
• Gázolaj: 634,- Ft/l
• Keverék: 669,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 07. 18-án megjelent 34. száma}

Megjelent egy BM KÁT utasítás a Hivatalos Értesítő 2024. 07. 18-i számában, melynek mellékletében találtam egy kérelmet a napi munkába járás, hazautazás költségtérítéséhez. Így azt gondoltam, hogy készítek ez alapján egy olyat, amit a vállalkozóinknál tudunk alkalmazni, ha a munkavállalóknak költségtérítést adunk (ha az egérrel kijelölöd, és Ctrl+C-vel kimásolod, akkor egy szövegszerkesztőbe Ctrl+V-vel be tudod illeszteni, és utána már csak kicsit „pofásítani” kell). Íme:

KÉRELEM

napi munkába járás, hazautazás költségtérítéséhez*

Kérelmező

     neve: ………………………………………………………………………………………………

     TAJ száma: …………………………….………………………………………………………..

     adóazonosító jele: …………………………………………………………………………..

     születési helye, ideje: ………………………………………………………………………

     telefonszáma: …………….……………………………………………………………………

     e-mail címe: ……………….……………………………………………………………………

     lakóhelye (postai irányítószámmal): …………………………..…………………………………………………………………

     tartózkodási helye (irányítószámmal): ………………………..…………………………………………………………………

     bankszámlaszáma: ……………………………………………………..…………………………………………………………………

     munkahelye (szervezeti egység): …………………………………………………………………………………………………..

     munkavégzés helye (cím): ……………………………………………………………………………………………………………..

Közlekedési eszköz:

2. a) országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztály
3. b) elővárosi vasút (HÉV)
4. c) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat
5. d) menetrend szerint közlekedő hajó, komp vagy rév
6. e) saját gépjármű

Bérlet vagy teljes árú menetjegy ára: ……………….…… Ft

Munkáltató térít ………….. %-ot, azaz …………..………… Ft-ot.

Saját gépjármű esetében: az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg esetén:

Nyilatkozom, hogy a napi munkába járásom

1. a) lakóhelyemről,
2. b) tartózkodási helyemről történik.

1. HAZAUTAZÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE ESETÉN

Nyilatkozom, hogy ………………………………………. (**) közigazgatási határán belül lakóhellyel nem rendelkezem.

1. SAJÁT GÉPJÁRMŰVEL TÖRTÉNŐ MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE ESETÉN
2. a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés***;
3. b) a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést***;
4. c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja (az orvosi igazolást kérjük csatolni);
5. d) a munkavállalónak bölcsődei vagy óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van (bölcsődei, óvodai igazolást kérjük csatolni).

A költségtérítést igénylem ………………………………… (**) közigazgatási határán belül is.

1. igen
2. nem

Munkahely és lakóhely közötti távolság oda-vissza számolva a https://www.google.com útvonaltervező szerinti km-ben: ………….…… km.

Kérem, a fentiek alapján részemre a munkába járással kapcsolatos költségtérítést engedélyezni szíveskedjék.

Nyilatkozom, hogy amennyiben adataimban olyan változás következik be, mely szerint költségtérítésre nem, vagy más módon vagyok jogosult, azt három munkanapon belül a munkáltató vezetőjének írásban bejelentem.

Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom továbbá, hogy a kérelemben foglalt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ……………………………, 20……………………………………

                                                                                              ………………………………………

                                                                                                   munkavállaló aláírása

A kérelemben szereplő napi munkába járás, hazautazás költségtérítését jóváhagyom.

Kelt: ……………………………, 20……………………………………

                                                                                              ………………………………………

                                                                                                    munkáltató aláírása

(* A megfelelő rész aláhúzandó)

(** A munkavégzési hely településének neve)

(*** Dokumentummal, szükség esetén indokolással szükséges alátámasztani.)

                                                                                                          2024.07. 15.

Változott az adózási szempontból nem együttműködő államok listája, így ilyennek tekintendők 2024. 07. 09-től az alábbi államok:

1. Amerikai Szamoa
2. Amerikai Virgin-szigetek
3. Anguilla
4. Antigua és Barbuda
5. Fidzsi-szigetek
6. Guam
7. Oroszország
8. Palau
9. Panama
10. Szamoa
11. Trinidad és Tobago
12. Vanuatu

Vagyis kikerült ezen országok köréből a Bahama-szigetek és a Turks- és Caicos-szigetek, viszont bekerült helyette Antigua és Barbuda, valamint Oroszország.

Ez azért lehet érdekes, mert az ezen országokban illetőséggel rendelkező cégek, illetve az ottani külföldi telephelyek nem mentesülhetnek az ellenőrzött külföldi társaság minősítése alól a Tao-ban.

{19/2020. (XII.30.) PM rendeletet módosító 2/2024. (VII.8.) PM rendelet}

Jó hír a babaváró hitelt felvevők számára, hogy akinek az 5 éves határideje (amíg a vállalt gyermekkel a várandósság 12. hetét be kell tölteni) 2024. 07. 01. és 2026. 06. 30 között jár le, annak a határidő 2026. 07. 01. napjáig meghosszabbodik, vagyis a várandósság 12. hetét 2026. 07. 01-ig kell betölteni. Tehát akinek a határidő idén júliusban járt volna le, az most kapott plusz 2 évet arra, hogy gyermekvállalási kötelezettségét teljesítse.

{44/2019. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 190/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az extraprofit adókról szóló rendelet 2024. 08. 01-től hatályos módosítása érinti a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat, ugyanis változott az adóalap számítása.

Emellett belekerültek a rendeletbe a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó új – a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó – előírások, mely szerint pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni

• a Postán való 50.000,- Ft feletti befizetés esetén (eddig 20 ezer Ft felett kellett);
• magánszemély bankszámlájáról történő 50.000,- Ft feletti átutalás esetén (eddig itt is 20 ezer Ft volt a határ) – ez a vállalkozói bankszámlákra nem vonatkozik.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke:

• általános esetben 0,45 %, max. 20.000,- Ft (eddig 0,3 % és max. 6.000,- Ft volt);
• ha a PEK (Posta Elszámoló Központ) az illetékfizetésre kötelezett, akkor 0,45 % (nincs felső határ);
• bankszámláról történő készpénzkifizetés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés (magyarul: bankkártyás fizetés) esetén 0,9 % (az eddigi 0,6 % helyett);
• Postán való 50.000,- Ft feletti befizetés esetén 0,45 %, max. 20.000,- Ft.

Ezen kívül a pénzforgalmi szolgáltatók és a hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmények, valamint a pénzváltó hitelintézetek és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítők 2024. 08. 01-től a különböző pénznemek közötti átváltás (konverzió) után is fizetnek kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, mégpedig 0,4 %-ot, max. 20.000,- Ft.

A kőolajtermék-előállítók extraprofitadója is változik: most már adóalapként a nyersolaj hordónkénti beszerzési átlagárai közti különbség 5 USD-vel csökkentett összegét kell figyelembe venniük, az eddigi 7,5 USD helyett.

A fentiek egy része közvetlenül nem érint bennünket, de kétségem sincs afelől, hogy a megemelkedett fizetendő extraprofit adót átterhelik majd ránk, így a banki szolgáltatások díjai, no meg az üzemanyagár tutira emelkedni fognak.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 183/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Megváltozott a „munkaerőpiacra lépők” fogalma a Szocho tv-ben (2018. évi LII. törvény). Egyelőre még csak a veszélyhelyzet végéig (tekintettel arra, hogy kormányrendeletben írták meg), de van rá egy fogadásom, hogy be fogják építeni a Szocho tv-be is.

Tehát 2024. 08. 01-től az minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki

• magyar állampolgár;
• Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára (szerb vagy ukrán);
• a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül 92 napig állt munkaviszonyban, vagy volt egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya. (A munkaviszonyba, vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csed, gyed, gyes, gyet időszakát, ha ez alatt nem volt egyéb biztosítotti jogviszonya és nem volt közfoglalkoztatott sem.)

Ezzel a változással szűkült azon foglalkoztatottak köre, akikre szocho-kedvezményt lehet igénybe venni (hiszen eddig a 275 napon belüli biztosítottságot vizsgálták), de természetesen a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást ezután is meg fogja küldeni a NAV, így max. annyit vehetünk észre, hogy kevesebb ilyen igazolást kapunk.

A szocho-kedvezmény is csökken:

• a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, max. a minimálbér alapján számíthatjuk,
• az ezt követő 6 hónapban a bruttó munkabér, de max. a minimálbér 50 %-a alapján lehet a kedvezményt érvényesíteni.

Vagyis az eddigi 2+1 év helyett 1+0,5 évig jár a szocho-kedvezmény.

Ez a változás csak azokat érinti, akiknek a munkaviszonya 2024. 08. 01-jétől kezdődik. Szóval ha egy ilyen dolgozót mostanában venne fel valaki, akkor jobban jár, ha nem augusztus 1-től jelenti be, hanem 07. 31-től, hiszen akkor még 3 évig jár a kedvezmény, és nem 1,5 évig.

{182/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Emelkednek, pontosabban duplázódnak az alábbi bírságmértékek 2024. 08. 01-től (természetesen a veszélyhelyzetre való hivatkozással):

• az általános bírságtétel természetes személyek (magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó) esetében max. 400.000,- Ft (az eddigi 200 ezer Ft helyett);
• az általános bírságtétel nem természetes személyek (cégek, civil szervezetek) esetében max. 1.000.000,- Ft (az eddigi 500 ezer Ft helyett);
• be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazásáért max. 2.000.000,- Ft (az eddigi 1 millió Ft helyett);
• számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén max. 2.000.000,- Ft (az eddigi 1 millió Ft helyett).

Mivel valószínűsíthető, hogy az államkassza állapotára való tekintettel megnő az ellenőrzések száma (már ha lesz rá kapacitása a NAV-nak), ezért érdemes minden ügyfél figyelmét felhívni arra, hogy

– még véletlenül se foglalkoztasson bejelentés nélkül senkit (még fél napra se);

– mindig adjon nyugtát, számlát;

– a kézi számlát jelentse le 4 napon belül a NAV-nak az uam.nav.gov.hu oldalon (Onlineszámla oldal);

– gépi számla esetében pedig győződjen meg róla, hogy az adatszolgáltatás bement a NAV felé (vagyis rendszeresen nézzen rá, hogy a számlázó programjában látja-e az adatszolgáltatás sikerességét mutató jelet);

– akkor se dobja ki a nyugtatömbjeit, bevételi és kiadási számláit, szerződéseit, szállítóleveleit, stb., ha már kevés a hely nála, mert tutira azt az időszakot fogják kérni ellenőrzéskor, amit épp a múlt héten likvidált.

Én személy szerint azt szoktam tanácsolni mindenkinek, hogy a munkaüggyel kapcsolatos dokumentumokat – munkaügyi nyilvántartások, munkaszerződések, analitikák, stb. – örök élet + 1 napig őrizze, a többit (számlák, nyugták, lejárt szerződések, bevallások, beszámolók és ezek alapdokumentumai) 10 év után selejtezze. (A bizonylatok megőrzési ideje 5, 8 vagy 10 év, bizonylatfajtától függően, ezért jobb, ha minden megvan 10 évig, mintha pont azt dobja ki, amit 10 évig kellett volna őriznie. (Nálam már előfordult, hogy 10 éve kiállított szerződést, számlát és szállítólevelet kértek az ellenőrök – még szerencse, hogy megvolt.)

Még annyi, hogy ez a bírságduplázás elméletileg csak a veszélyhelyzet végéig él (ami jelen állás szerint 2024. 11. 19-ig tart), de nincs kétségem afelől, hogy egyrészt meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet, másrészt pedig be fogják építeni az Art-ba ezeket a csillagászati mértékű bírságmértékeket. Úgyhogy jobb, ha mindenki tudatosítja magában, hogy néhány szabály megszegése miatt akár tönkre is mehet a kisvállalkozása a bírságoktól.

{181/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Ha valaki azt hinné, hogy ennyi volt a bírságemelés, akkor azt el kell keserítenem. Egyéb bírságokat is emelnek – átlagosan 20 %-kal – 2024. 08. 01-től:

• ha nem engedélyezett reklámtáblát helyez el valaki, akkor 156.000-780.000,- Ft közötti bírságra számíthat;
• ha a 3,5 tonnát meghaladó tömegű járművet olyan helyen tároljuk, amely ingatlanra a település jegyzője nem állapította meg az ingatlan alkalmasságát, akkor ezért 780.000,- Ft bírságot szabhatnak ki;
• járművezető–képzést engedély nélkül végzők bírsága 15.600.000,- Ft-ig terjedhet;
• járművezető-képzési vizsgaközpont nem jogszabályoknak megfelelő működése esetén is 15,6 millió Ft bírságot szabhatnak ki;
• az áruszállítók bírsága 16.000,- Ft-tól 468.000,- Ft-ig terjed;
• sebességhatár átlépése, vasúti átjárón való áthaladás, közlekedési lámpa, leállósáv, behajtási tilalom, kötelező haladási irány, természet védelme szabályainak megsértése, úthasználati díj megfizetése nélküli közlekedés esetén a bírság 16.000,- Ft-tól 468.000,- Ft-ig szabható ki;
• a közúti közlekedésben engedély nélkül vagy nem az engedélynek megfelelően végzett tevékenység esetén a bírság 156.000,- Ft-tól 1.560.000,- Ft-ig terjed;
• a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabható bírság a megbírságolt nettó árbevételének 15 %-a lehet (eddig 13 % volt);
• az energetikai tanúsítást végző szabálytalan működése esetén max. 60.000,- Ft bírságra lehet számítani az eddigi 50.000,- Ft bírság helyett;
• jogellenesen elhelyezett plakátokért plakátonként 400.000,-. Ft bírság várható;
• a településképi rendeletben meghatározott tilalmak megszegéséért járó bírság pedig 2 és 10 millió Ft között szabható ki.

{184/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

A közlekedési szabálysértésért járó bírságtételek is emelkednek 2024. 08. 01-től. Így például

• az elsőbbségadási kötelezettség, valamint az előzésre vonatkozó szabályok megszegéséért a helyszínen 26.000,- Ft-ot kell fizetnünk, egyébként pedig 52.000,- Ft-ot;
• súlyosabb esetben pedig a helyszínen 32.500,- Ft, nem a helyszínen fizetve 65.000,- Ft bírságra számíthatunk;
• ha lejárt műszakival közlekedünk, akkor a bírság 31.200,- Ft-tól 93.600,- Ft-ig terjedhet (attól függően hány hónapja járt le a műszaki);
• ha olyan helyen állunk meg vagy várakozunk, ahol nem szabadna, akkor 15.600-31.200,- Ft közötti a bírság;
• mozgáskorlátozottak parkolóhelyének jogosulatlan használatáért pedig a helyszínen 65.000,- Ft-ot, egyébként pedig 156.000,- Ft-ot kell fizetni.

{63/2012. (IV.2.) Korm.rendelete módosító 185/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az alábbi 3. országok állampolgárai foglalkoztathatóak Nemzeti Kártyával 2024. 07. 09-től:

1. Bosznia-Hercegovina
2. Észak-macedón Köztársaság
3. Belarusz Köztársaság
4. Moldova
5. Montenegrói Köztársaság
6. Oroszországi Föderáció
7. Szerbia
8. Ukrajna

Emlékeztetőül: a 2023. évi XC. törvény 50. § értelmében az a 3. ország állampolgára kaphat Nemzeti Kártyát, aki munkavégzés céljából jön Magyarországra.

{179/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az alábbi 3. országok állampolgárai foglalkoztathatóak vendégmunkás–tartózkodási engedéllyel 2024. 07. 09-től:

1. Fülöp-szigetek
2. Indonéz Köztársaság
3. Kazah Köztársaság
4. Mongólia
5. Vietnámi Szocialista Köztársaság
6. Brazil Szövetségi Köztársaság
7. Georgia
8. Kirgiz Köztársaság
9. Venezuelai Bolivári Köztársaság
10. Kolumbiai Köztársaság

Emlékeztetőül: a 2023. évi XC. törvény 30. § értelmében az a 3. ország állampolgára kaphat vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, aki munkavégzés céljából jön Magyarországra és a foglalkoztatója nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó vagy kedvezményezett foglalkoztató (a Kormány stratégiai partnere, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, vagy partnerségi megállapodást kötött a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében).

{180/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Megszületett, és 2024. 08. 08-tól már hatályba is lép az a rendelet, mely alapján az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak felügyeleti díjat kell fizetniük az NMHH felé.

Mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól a mikro- és kisvállalkozások, valamint azok az online platform szolgáltatók, amelyeknek az online platform szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevétele (ennek hiányában az évesített tárgyévi árbevétele) nem éri el a 100 millió Ft-ot, továbbá azok az online platform szolgáltatók, amelyek más szolgáltatásuk után már felügyeleti díjat fizetnek az NMHH-nak.

Aki az előző bekezdésben leírtak alapján nem mentesül a díjfizetés alól, annak az előző üzleti évi nettó árbevételének (ennek hiányában az évesített tárgyévi árbevételének) 0,3 %-át kell felügyeleti díjként megfizetnie a MÁK 10032000-00300939-00000017 bankszámlájára.

A díjat 2024. 09. 01. naptól 2024. év minden megkezdett hónapja után időarányosan, 2024. 12. 31-ig kell megfizetni a 2023. évi nettó árbevétel alapján.

No de kik is azok az online platformot üzemeltető szolgáltatók? Ehhez tisztázni kell, hogy mi is az az „online platform”! Az Európai Parlament és a Tanács 2022/2065. számú, a digitális szolgáltatásokról szóló (DSA) rendelete szerint az “online platform: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál.”

Ide tartoznak tehát az online piacterek, a közösségi média, az alkalmazásboltok, ár-összehasonlító weboldalak, közösségi gazdaság platformjai, keresőmotorok.

Mire eddig elértem, rájöttem, hogy az online platform-üzemeltetők felügyeleti díját jó eséllyel nem túl sokan fogják fizetni (legalábbis a mi köreinkből), de azért nem árt, ha van információnk a DSA-ról (Digital Services Act), mert egy könyvelő mindenhez is ért (legalább egy kicsit). 😀

{6/2024. (VII.7.) NMHH rendelet}

2024. 07. 03.

Hatályon kívül helyezték 2024. 06.30. nappal azt a rendeletet, mely alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához bér- és többletköltség-támogatás járt azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a keret- és támogatási szerződéssel rendelkező akkreditált munkáltatónál munkaszerződéssel és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeznek, és a fűtési idény alatt is fennáll a munkaviszonyuk. A 2024. 01. 31-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkezők esetében a 2023. 10. 15. – 2024. 04. 15. közötti időszakra még járt a támogatás.

{418/2022. (X.27.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 170/2024. (VI.29.) Korm.rendelet}

A hulladékot átvevőknek, gyűjtőknek, szállítóknak, kezelőknek fontos lehet áttanulmányozni a most megjelent, 2024. 07. 01-től hatályos rendeletet, mivel ebben írják le a szerződéses jogviszony feltételeit, illetve szerepelnek benne a hulladékgazdálkodási szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok, a díjfizetésre vonatkozó előírások, a gyűjtés, a tárolás és szállítás szabályai, a gyűjtőedények méreteire vonatkozó előírások.

{169/2024. (VI.29.) Korm.rendelet}

Emelkednek a földhivatali díjak. 2024. 07. 29-től például

• a hiteles papíralapú másolatokért, kivonatokért, elektronikus másolatért A/4-es oldalanként az eddigi 100,- Ft helyett 160,- Ft-ot kell fizetni;
• a jelzálogjog bejegyzése, módosítása 20.000,- Ft-ba kerül;
• egyéb változásbejegyzési díjak 10.600,- Ft-ra emelkednek az eddigi 6.600,- Ft-ról (vagyis az emelkedés mértéke 60,61 %);
• a tulajdoni lapról kiállított papíralapú hiteles másolatért 10.000,- Ft-ot kell fizetni (az eddigi 6.250,- Ft helyett);
• de az elektronikus hiteles tulajdonilap-másolatért is már 4.800,- Ft-ot kérnek el az eddigi 3.000,- Ft helyett (ez is 60 %-os emelkedés).

Persze a többi díj is emelkedik. Akit érdekel a teljes lista, az a rendelet 2024. 07. 29-től hatályos változatában, vagy a Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában elolvashatja.

{1/2024. (I.30.) KTM rendeletet módosító 6/2024. (VI.28.) KTM rendelet}

Egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szerinti jótállási kötelezettség 2024. 07. 01-től az alábbi, új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki (már amennyiben azok eladási ára eléri a 10.000,- Ft-ot):

• háztartási készülékek (pl. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú);
• villamos energiával működtetett konyhai kisgép (pl. mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló);
• gázkészülék (tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa);
• motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz (pl. kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor);
• motoros kézi szerszám (pl. láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu);
• közlekedési eszköz (pl. kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó);
• motoros vízi jármű;
• jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
• nyílászáró (pl. ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó);
• árnyékolástechnikai eszköz (pl. kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny);
• kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
• garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
• biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
• elektronikus hírközlő végberendezés (pl. telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék);
• híradástechnikai készülék (pl. üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set);
• információtechnikai készülék (pl. asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép);
• irodatechnikai berendezés (pl. fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép);
• írásvetítő és filmtechnikai berendezés (pl. film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék);
• világítástechnikai termék (pl. lámpatest, fényforrás);
• villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz (pl. hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva);
• mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
• lőfegyver;
• sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
• bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
• az előző két pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence (pl. szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence);
• napkollektor, napelemrendszer;
• villamos energiával működtetett játék (pl. játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű);
• gyermekmegfigyelő berendezés (pl. légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző);
• bel- és kültéri gyermekjáték (pl. hinta, csúszda);
• gyermekgondozási cikk (pl. pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés);
• egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz (pl. elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő);
• gyógyászati segédeszköz;
• látásjavító eszköz (pl. szemüveg, napszemüveg);
• optikai eszköz (pl. távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp);
• hangszer;
• óra és ékszer;
• kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése (pl etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca);
• kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

{10/2024. (VI.28.) IM rendelet}

Az ügyvédek figyelmét érdemes felhívni arra, hogy változik a cégbejegyzés nyomtatványa (módosul a 21/2006. (V.18.) IM rendelet), ezzel összefüggésben pedig a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V.18.) IM rendelet is módosul. (A változás könnyítéseket jelent a cégbejegyzések tekintetében, mert a lényegtelen részeket már nem kell kitölteni.) A legtöbb rendelkezés ugyan csak 2025. 03. 01-től lép hatályba, de van olyan része, amit már 2024. 10. 01-től alkalmazni kell.

{9/2024. (VI.28.) IM rendelet}

A 3. országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályt hatályon kívül helyezték, így 2024. 07. 01-től már a beruházást megvalósító (Paksi Atomerőmű és Budapest-Belgrád vasútvonal építésével érintett) 3. országbeli állampolgár foglalkoztatójának sem kell ezt alkalmaznia.

{320/2022. (VIII.18.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 167/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ha esetleg valaki állami építési beruházásban érintett, akkor feltétlenül olvassa el a 2024. 06. 29-től hatályos rendeletet, mely a Magyar Közlöny 69. számában jelent meg, mivel ebben a rendeletben szerepelnek a kedvezmények, mentesítések szabályai.

{148/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Hatályon kívül helyeztek 2024. 07. 01. nappal néhány veszélyhelyzeti kormányrendeletet (zárójelben a hatályon kívül helyezett rendelet száma). Ennek következtében:

• Most már a legalább 20 millió Ft összegű, látra szóló, illetve max. 1 évre lekötött bankbetétek kamata is meghaladhatja meg az ÁKK Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. {471/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}
• A magánszemélyek 20 millió Ft-ot meghaladó összegben is vásárolhatnak EU tagállam jegybankja által kibocsátott, HUF devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. Ugyanez vonatkozik az MNB hatálya alá tartozó szervezetekre, és egyéb, a Ptk. szerinti vállalkozásokra is. {89/2023. (III.22.) Korm.rendelet}
• Az értékpapíralap – ideértve a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszköz súlya már nem kell, hogy legalább 60 %-ban értékpapír legyen. {156/2023. (IV.27.) Korm.rendelet}

{147/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt a sportról szóló törvényben előírt (2004. évi I. törvény 76/B. § (2)-(3) bekezdés) 0,5 %-os vagyonkezelési díjat a vagyonkezelőnek 2024. 07. 01-től 2024. 12. 31-ig nem kell megfizetnie.

{146/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeleteket módosított egy “salátarendelet”. Ebből a legfontosabbak (zárójelben a módosított rendelet száma):

• A KÜNY (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) helyett DÁNY (Digitális állampolgárság nyilvántartás) lesz 2024. 07. 01-től, és ha valaki hallott a bevezetni tervezett “OkmányApp”-ról (Okmányügyek Intézését Segítő Mobilalkalmazás), akkor azt felejtse el, mert kivették a rendeletből. {309/2011. (XII.23.) Korm.rendelet}
• A digitális állampolgársághoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtója az IdomSoft Zrt. lesz 2024. 07. 01-től. (Mondjuk a KÜNY-t eddig is ő kezelte.) {84/2012. (IV.21.) Korm.rendelet}
• A digitális állampolgárság szolgáltató a dap.gov.hu honlapon teszi elérhetővé a mobiltelefonos alkalmazáshoz, digitális irattárcához, keretszolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatókat. Jelenleg (2024. 07. 03.-án) digitális állampolgárság programról szóló tájékoztató, valamint a DÁP mobilalkalmazás letöltésével és aktiválásával kapcsolatos információk olvashatók ezen az oldalon. {451/2016. (XII.29.) Korm.rendelet}

{138/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A honvédeknek lehet érdekes a kiegészítő rokkantsági támogatásáról, a kiegészítő hozzátartozói támogatásról, az árvák kiegészítő támogatásáról és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításáról megjelent, 2024. 07. 01-től hatályos rendelet.

Például: kiegészítő rokkantsági támogatás annak a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, legalább 1 év szolgálati viszonnyal töltött idővel rendelkezőnek jár, akinek az egészségi állapota nem éri el a 30 %-ot, és ezen állapot kialakulása túlnyomórészt a katonai szolgálati kötelmekkel függ össze, no meg persze rokkantsági ellátást kap. A kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke 10 %.

{136/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ezen kívül a honvédek jogállásáról is rendeletet alkotott a Kormány, mely 2024. 07. 01-től hatályos, és nem csak a hivatásos és a szerződéses állomány tagjaira, hanem az önkéntes tartalékos honvédekre, és a nyugállományú katonákra is kiterjed. Ebben írják le például az alapvető jogok korlátozását (párttagság, közösségi portálokon posztolt tartalmak, összeférhetetlenség, stb.), a szolgálatteljesítésre vonatkozó általános szabályokat, az illetmények, juttatások, költségtérítések általános szabályait, és még jónéhány, katonákra vonatkozó szabályt.

{137/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Az ukrajnai humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról szóló rendelet jelentős változáson ment át, ugyanis 2024. 08. 21-től már csak a “háború sújtotta terület”-ről (vagyis a katonai műveletekkel közvetlenül érintett ukrán közigazgatási egységekből) érkezett és ott lakóhellyel rendelkező ideiglenes védelemre jogosultak után adnak támogatást, méghozzá csak egyszer, és legfeljebb 1 hónapig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a menedékes szállása és ellátása után egyedi támogatást igényelhet.

{104/2022. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 134/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Változott 2024. 06. 29-től a hulladékgyűjtő udvarokban gyűjthető hulladékok azonosító kódját és megnevezését tartalmazó rendeletmelléklet. (Mondjuk ahogy elnéztem, csak annyi a változás, hogy az első oszlopba beírtak egy sorszámot.)

{246/2014. (IX.29.) Korm.rendeletet módosító 133/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Senki ne háborodjon fel, ha esetleg a buszsávban nem csak tömegközlekedési eszközöket és taxikat lát közlekedni, ugyanis a hazánkban tartott nemzetközi sportesemények, valamint a Kormány egyedi döntésével kiemelt fontosságúvá nyilvánított rendezvény kapcsán egyedi jelzéssel kijelölt járművek is jogszerűen használják a buszsávot 2024. 06. 29-től.

{1/1975. (II.5.) KPM-BM rendeletet módosító 132/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2024. évi 629. számának 3277-3280. oldalain tette közzé 2024. 06. 28.-án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőknek, bizalmi vagyonkezelőknek kiszervezett, auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél–átvilágítási intézkedést kell alkalmazniuk 2024. 07. 01-től. A részletes szabályokat a rendelet tartalmazza, én nem részletezem (mivel közülünk elég kevés embert érint), de pl. a bizalmi vagyonkezelőknek mindenképpen érdemes átolvasniuk.

{29/2024. (VI.24.) MNB rendelet}

No és aki elolvassa az előbb említett rendeletet, annak mindenképpen érdemes tovább olvasnia a Magyar Közlöny 2024. évi 68. számában megjelenteket, ugyanis a 30/2024. (VI.24.) MNB rendelet további előírásokat tartalmaz rájuk vonatkozóan.

A fogyasztóknak nyújtott hitelek esetében 2024. 12. 31-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével (még a nem kamattámogatott jelzáloghiteleknél sem). Ez csak egy hosszabbítás, mert a legutóbbi módosítás szerint ez a kedvezmény 2024. 06. 30-án megszűnt volna, de így az év végéig még él.

{782/2021. (XII.24.) Korm.rendeletet módosító 130/2024. (VI.20.) Korm.rendelet}

A dohányboltokban 2024. 06.17-től már lehet forgalmazni a NETA törvényben meghatározott ropogtatni valókat (snackeket) is, melyek a Vtsz. 1904, 1905, 20052020, 200599, 2008 alá tartoznak.

{6/2024. (VI.18.) SZTFH rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 06. 19-től már “csak” 7,00 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %.

{24/2024. (VI. 18.) MNB rendelet}

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvénybe beleírták az online szálláshely-közvetítőkre 2024. 07. 01-től érvényes szabályokat. Online szálláshely-közvetítő az olyan vállalkozás, amely a szálláshely-szolgáltatók és a fogyasztók részére online nyújt kereskedelmi szolgáltatást azzal a céllal, hogy a szálláshely-szolgáltatók által nyújtott kínálatot a fogyasztók által támasztott szálláshely-kereslettel összekapcsolja. (Ilyen pl. a booking.com, a szallas.hu, a trivago.hu, stb.) Az ilyen szolgáltatást végzőknek mindenképpen érdemes áttanulmányozni a módosított törvényt, mert változnak a rájuk vonatkozó szabályok.

{2001. évi CVIII. törvényt módosító 2024. évi XXXI. törvény}

Nem csak a 0 – 18 év közöttieknek kötelező az előírt szűrővizsgálatokon való részvétel, hanem 2024. 07. 01-től már mindenkinek. (Mondjuk azt nem tudtam a törvényből kiolvasni, hogy mi van akkor, ha valaki nem vesz részt pl. a kötelező vastagbél- vagy tüdőszűrésen.)

{1997. évi CLIV. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A munka törvénykönyvének 2024. 07. 01-től hatályos módosítása értelmében ha egy gazdasági társasághoz 55 évesnél idősebb honvédet vezényelnek ki, akkor az adott gazdasági társaság köteles(!) fogadni a kivezényeltet, ha az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha nincs olyan betölthető munkakör, ami a vezényelt képesítésének megfelel, akkor az adott gazdasági társaságnak kell gondoskodnia a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról, és a képzés elvégzéséig is meg kell határozni az elvégzendő feladatokat a kivezényelt részére. WOW! Ha jól sejtem, akkor ezt a 204/A. §-t az iskolai honvédelmi oktatás miatt rakták bele a törvénybe, no de azért a leírt szöveg egyben azt is jelenti, hogy ad absurdum akár hozzánk, a könyvelőirodába is kivezényelhetnek egy honvédet. (Bár ha ügyes, és tud könyvelni, akkor jöhet. 😀)

{2012. évi I. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Szocho-fizetési kötelezettség terheli 2024. 08.01-től az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelmét is. Ez nem újdonság, hiszen a 205/2023. (V.31.) Korm.rendelet alapján már 2023. 07. 01-től szochot kell fizetni ezen jövedelmek után. Az újdonság csak annyi, hogy ami eddig veszélyhelyzeti intézkedés volt, azt most beemelték a törvénybe. (Ugyanakkor persze hatályon kívül helyezték a kormányrendeletet.) Emlékeztetőül, hogy mi az, ami után szochot kell fizetni – most már a törvény alapján ezzel kapcsolatban:

1. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész (magyarul a lekötött betét kamatai, illetve a bankszámlákon jóváírt kamatjövedelmek esnek szocho-fizetési kötelezettség alá).
2. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében
3. ba) kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
4. bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (röviden: az értékpapírok -kötvények, befektetési jegyek- kamatára, hozamára vonatkozik a szocho-kötelezettség, viszont mivel az állampapír után nem kell szja-t fizetni, így azt szocho-fizetési kötelezettség sem terheli).
5. Az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa.
6. A biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja (a biztosítási szerződés kamatjövedelemként kapott biztosítói teljesítésére van szocho-fizetési kötelezettség).
7. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. 12. 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód kft-k magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell (vagyis a szövetkezeti tagi kölcsön esetében kell szocho-t fizetni).
8. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)–d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Összefoglalva: az állampapír hozamán és az ingatlanalapokon elért nyereségen kívül minden kamatnak minősülő – fentebb felsorolt – jövedelem után a 15 % szja mellett 13 % szocho-fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt. Ráadásul sajnos a szocho-plafon sem vonatkozik rá.

{2018. évi LII. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Akinek iskolás gyermeke van, az készüljön rá lelkileg, hogy néhány gyerek esetleg morcos lesz ősztől. Ugyanis a szakképzésről szóló törvény módosítása értelmében kormányrendeletben kerül meghatározásra, hogy a tanuló milyen tárgyakat nem vihet be, vagy beviheti, de le kell adni a tanítási nap elején. (Ezek lesznek a „használatában korlátozott tárgyak”.) Vagyis például reggel a jogszabály alapján előfordulhat, hogy le kell adni a mobiltelefonját, és csak nap végén kapja vissza. Ugyanakkor beleírták, hogy „a tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel”, vagyis ha a nap végén nem kapja vissza a telefonját a gyerek, akkor az az ő baja (vagyis inkább a szülőé). Persze a „tiltott tárgyak” listáját majd egy későbbi kormányrendeletben olvashatjuk, de van rá egy fogadásom, hogy a mobiltelefon benne lesz.

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A fentiek megemésztése után tovább olvastam, és találtam más érdekességet is benne. Ugyanis ugyanebben a törvényben leírják azt is, hogy „a gyermeknek joga van ahhoz, hogy tudatos és felelősségteljes internet-, valamint médiahasználatot – ideértve a zaklatás internetes formáival szembeni hatékony fellépést – biztosító nevelésben, oktatásban és képzésben részesüljön.” Halkan kérdezem: ha elveszik a gyerektől a telefont, akkor hogyan fogják tudni megtanítani neki, hogy mire vigyázzon, amikor használja?

Ezen kívül más finomságok is vannak a törvényben arról, hogy mivel „védik meg” a gyermekeket, de azokat már nem részletezem.

{1997. évi XXXI. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A fej- és fülhallgatók értékesítésekor a forgalmazónak 2024. 07. 01-től hallásvédelmi tájékoztatót kell mellékelnie az eszközhöz. A tájékoztató tartalmát majd egy egészségügyi miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatására, üdültetésére, egyéb szabadidős foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor 2024. 07. 01-től ha a táboroztatás szervezője gondoskodik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A szülők részére a feltételekről a miniszteri rendeletben előírt tájékoztatást is meg kell adnia, és a szervezésben, lebonyolításban közreműködő személynek a rendeletben meghatározott feltételeknek meg kell felelnie. A törvénymódosítás felsorolja, hogy kik nem lehetnek táboroztatás-vezetők (pl. akik embert öltek, családi állást változtattak meg, kábítószer-birtoklásért elítéltek, szexuális erőszakolók, szeméremsértést elkövetők, stb.) A táboroztatás vezetőjének tehát be kell kérnie az ott részt vevők erkölcsi bizonyítványát ahhoz, hogy biztos lehessen benne: jó emberre bízza a gyerekeket.

{1991. évi XI. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Szinte hihetetlen, de a 12 évvel ezelőtt hatályba lépett gránitszilárdságú Alaptörvényünk immár elérkezett a 13. módosításához, mely 2024. 07. 01-től hatályos. Ez alapvetően a köztársasági elnök kegyelmezési jogával kapcsolatos változásokat tartalmazza, de szó van benne az EU hitelfelvételéről, és a Magyar Honvédség csapatmozgásairól is.

{Magyar Közlöny 2024.06.18-i 66. száma tartalmazza a módosítást, egységes szerkezetben pedig 2024. 07. 01-jén jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában}

A szakképzéssel, szakmai és képesítő vizsgáztatással foglalkozókra vonatkozó szabályok változnak 2024. 07. 01-től, így nekik érdemes áttanulmányozni a hatályos rendeletet. A módosított előírások szerint például Intézményi Vizsgáztatási Kézikönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséhez a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján tesznek közzé útmutatót. (Sajnos ezt még nem sikerült megtalálnom. Vagy én vagyok ügyetlen, vagy még nem tették fel a www.nive.hu oldalra – már ha ide fogják feltenni).

{12/2020. (II.7.) Korm.rendeletet módosító 129/2024. (VI.17.) Korm.rendelet}

A dohányterméket előállítóknak mindenképpen el kell olvasniuk a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet módosított változatát, ugyanis több, a dohánytermék előállítására vonatkozó szabály (pl. anyagtartalom, bejelentés, csomagolási egység jelölése, elektronikus eszközre vonatkozó szabályok, tiltott adalékanyagok listája is változott 2024. 06. 25-től.

{39/2013. (II.14.) Korm.rendeletet módosító 120/2024. (VI.10.) Korm.rendelet}

2024. 06. 04.

A Belügyminiszter rendeletben közölte, hogy az ország egész területén 2024. 05.24. napjától áll fenn a tartósan vízhiányos időszak. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 25. száma}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 05.22-től már csak 7,25 %.

{19/2024. (V. 21.) MNB rendelet}

Megjelent a NAV 2024. június hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 640,- Ft/l
• Gázolaj: 629,- Ft/l
• Keverék: 689,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 05. 16-án megjelent 24. száma}

Nem minősül elidegenítésnek – így illetéket sem kell fizetni – 2024. 07. 01-től a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának a gazdaságátadási szerződés alapján való átadása esetén (melynek szabályai az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben vannak leírva).

{1990. évi XCIII. törvényt módosító 2024. évi XIX. törvény}

Gépjárműnek minősül – így aztán KGFB-t kell fizetni – 2024. 05. 17-től minden olyan jármű után, amely mechanikus (vagyis nem emberi vagy állati) erővel működtetett jármű, és aminek a legnagyobb sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy 25 kg-nál nehezebb és a legnagyobb sebessége meghaladja a 14 km/h-t. Ez alól kivétel – vagyis továbbra sem kell KGFB-t fizetni – a mozgáskorlátozott személyek általi használatra szánt kerekesszékes járművek, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárok, valamint a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-moped járművek után. Ez tulajdonképpen azt jelenti az én olvasatomban, hogy az elektromos rollerekre is kell KGFB, de a lassabban haladó elektromos járműveket is érdemes lemérni, mert ha 25 kg-nál nehezebbek, akkor KGFB-t kell rájuk fizetni. (Biztosítási ügynököknek újabb piac!)

{2009. évi LXII. törvényt módosító 2024. évi XVII. törvény}

2024. 05. 06.

Megváltozott 2024. 04. 25-től az Online Számla elérhetősége. Ugyan a régi oldal is úgy néz ki, mintha még működne, de már nem működik (bejelentkezési kísérletnél technikai hibát jelez). A működő Online Számla oldal a https://uam.nav.gov.hu/ linken található. Innen egyébként nem csak az Online Számlát, de az Online számlázót, az eÁFA és az ÜPO oldalát is el lehet érni. No és átkeresztelték „NAV Felhasználókezelő”-re.

A tiszta növényi olajat előállítók esetében a jövedéki adó mértéke 2024. 05. 01-től csökkent:

• a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 14%-ról 10 %-ra,
• a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 13%-ról 9,5 %-ra.

{95/2024. (V.3.) Korm.rendelet}

Megjelent a rendelet az európai uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokról, melyben leírják a csekély összegű támogatások, a regionális beruházási támogatások, a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatások, a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatások, az energiahatékonysági beruházási támogatások, a megújuló energiához, az energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatások, a válságtámogatás 2024. 05. 01-től általános szabályait, alapfogalmait.

{1/2024. (IV.30.) PM rendelet}

A dísznövényekkel foglalkozók számára fontos a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alap létrehozatala, ugyanis a dísznövény termelésből, szolgáltató tevékenységből, kereskedelemből bevételt szerzők marketing és innovációs hozzájárulást kötelesek fizetni tárgyév május 31. napjáig ebbe az Alapba. Ennek mértéke attól függ, hogy mennyi a befizető dísznövény termelésből, szolgáltató tevékenységből, kereskedelemből származó utolsó lezárt üzleti évi nettó árbevétele:

• ha ez max. 8 millió Ft, akkor telephelyenként 5000,- Ft/év,
• ha 8 millió Ft feletti, akkor telephelyenként 10000,- Ft/év a fizetendő hozzájárulás mértéke.

Ez a rendelet 2024. 05. 01-jétől él, és jelen állás szerint 2027. 04. 30-ig lesz hatályban, tehát a dísznövénnyel foglalkozóknak eddig az időpontig biztosan számolniuk kell ezzel az újabb fizetni valóval.

Ja! És hogy miért is kell ezt fizetni? Azért, mert az Alapból finanszírozható a dísznövény ágazaton belül a forgalmazás, a környezetvédelem, az ökológiai termelés, a minőségi védjegyek kialakítását és földrajzi árujelzők oltalmának megszerzését szolgáló intézkedések, a kutatás, ezen belül különösen a növényvédő szerek használatának csökkentése, a megváltozott klímához alkalmazkodó fajok, fajták kiválasztása.

Rákerestem a neten. A rendelet szerint az oldalukon (https://www.diszkerteszek.hu/) kellene fent lennie a bankszámlaszámnak, ahová ezt a marketing és innovációs hozzájárulást utalni kell. Sajnos én nem találtam meg, de végülis május 31-ig még rengeteg idő van, biztosan fel fogják tenni.

{29/2024. (IV.30.) AM rendelet}

2024. 04. 22.

A kriptoeszközök piacáról alkotott törvényt az Országgyűlés. A törvény a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétellel történő kínálatára, kereskedésbe bevezetésére, a Magyarországon végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, és ezek hatósági felügyeletére vonatkozó, 2024. 06. 30-tól érvényes előírásokat tartalmazza.

Azoknak kell feltétlenül elolvasniuk, akik az imént említett tevékenységeket végzik (ezek jellemzően hitelintézetek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények).

A hatósági felügyeletet az MNB látja el (naná, hogy nem ingyen: a kriptoeszköz-szolgáltatónak felügyeleti díjat kell fizetnie).

Nem vonatkozik a törvény azokra, akik csak anya- vagy leányvállalataiknak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatást, valamint a felszámolókra, vagyonfelügyelőkre, az egyedi és nem helyettesíthető más kriptoeszközökre. Ezen kívül ha a kriptoeszköz pénzügyi eszköznek, betétnek, pénznek (kivéve az elektronikuspénz-tokent), nem-életbiztosítási, életbiztosítási terméknek minősül, vagy nyugdíjjövedelmet biztosító befektetési nyugdíjtermék, akkor szintén sem vonatkozik rá a törvény.

Aki komolyabban el szeretne merülni a témában, annak ezen a törvényen kívül alaposan át kell tanulmányoznia a 2023/1114. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletet is, mert az alapfogalmak és az alap előírások abban találhatóak. Ezen kívül majd a később (nyilván valamikor június vége felé) megjelenő, a törvény előírásainak részletszabályait tartalmazó kormányrendeletet is fontos lesz megismernie.

{2024. évi VII. törvény}

Természetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvénybe is beleírták, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató pénzügyi szolgáltatónak minősül, így tehát rá is vonatkoznak a pénzmosási törvény előírásai.

Ezen kívül kiegészítették 2024. 04. 25-től azzal az előírással a törvényt, hogy a szolgáltatónak (pl. a könyvelőnek) a felügyeleti szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítania kell, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy bizonyítani kell tudnom: én aztán tényleg mindent megtettem azért, hogy mindent megtudjak az ügyfélről, mindenhol utánanéztem, beazonosítottam, átvilágítottam. Vagyis újabb papírokat kell gyártani, dokumentálni kell, mit csináltam (mondjuk pl. azt, hogy lekértem az adatait a TTNY-ből). És ha azt tapasztaltam, hogy problémás az ügyfél, akkor megtettem a szükséges intézkedéseket (pl. eleget tettem a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettségemnek). Szuper.

{2017. évi LIII. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}

Ha bárki abban reménykedne, hogy a veszélyhelyzetnek 2024. 05. 23-án vége lesz (merthogy a jelenleg érvényes előírás szerint addig tartana), az gyorsan felejtse ezt el. Ugyanis a Kormány törvényben kapott felhatalmazás alapján további fél évvel, vagyis 2024. 11. 19-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Nem találtak ki újabb indokot, úgyhogy még mindig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatt van veszélyhelyzet.

Őszintén szólva nem teljesen értem, miért kell félévente meghosszabbítgatni a veszélyhelyzetet. Az elején (2020 márciusában) még elhittük, hogy fél év múlva vége lehet. De most, négy év tapasztalattal a hátunk mögött már a legoptimistábbak sem gondolják azt, hogy belátható időn belül vége lehet a rendeleti kormányzásnak, hiszen ez nagyon kényelmes a jogszabályalkotóknak (és persze óriási teher nekünk, akiknek ezt folyamatosan követnünk, alkalmaznunk kell).

{2024. évi VIII. törvény és 86/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

Megváltozott a gazdálkodó szervezet fogalma a gazdasági kamarákról szóló törvényben (belekerült a „főtevékenység” szó): 2024. 04. 25-től az minősül a törvény szerint gazdálkodó szervezetnek, aki főtevékenységként nem az Agrárkamarához tartozó tevékenységet végez.

Eddig úgy volt, hogy aki tagja az Agrárkamarának (hivatalos nevén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának), annak nem kellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához kamarai hozzájárulást fizetnie. Az én olvasatomban ez az aprócska átírás azzal a következménnyel jár, hogy minden olyan vállalkozásnak meg kell fizetnie a kamarai hozzájárulást, akinek a főtevékenysége nem szerepel az agrárkamarai tevékenységek között.

Persze rögtön törölték is a törvényből az agrárkamarára vonatkozó részeket, vagyis mostantól a „gazdasági kamarák” csak és kizárólag a „kereskedelmi és iparkamarát” jelenti.

{1999. évi CXXI. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}

Megjelent a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről szóló rendelet. Ez alapján az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ a 2024. 02. 29.-én fennállt, lejárt tartozásállományuk alapján működési támogatásban részesülnek. A támogatás összegét a NEAK az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 31. § (9a) bekezdése szerint beküldött adatszolgáltatások alapján állapítja meg és utalja ki 2024. 04. 30-ig az érintett szolgáltatóknak.

{83/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

Aki repülőteret szeretne, vagy már van neki, az feltétlenül tanulmányozza át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló, 2024. 05. 01-től hatályos kormányrendeletet, mert fontos szabályok vannak benne.

{85/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

2024. 04. 15.

Várhatóan emelkedni fog a gázolaj jövedéki adó visszatérítése, ugyanis a Kormány határozatot hozott arról, hogy a pénzügyminiszter készítsen előterjesztést annak 90 %-os mértékre történő növeléséről.

{1101/2024. (IV.11.) Korm.határozat}

Az alábbi támogatások 2024. 04. 12-től érvényes főbb szabályait írták le a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló rendeletben:

• Csekély összegű (de minimis) támogatás
• Csekély összegű közszolgáltatási támogatás
• Mezőgazdasági csekély összegű támogatás
• Regionális beruházási támogatás
• Kis- és középvállalkozás részére nyújtott beruházási támogatás
• Kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás
• Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás
• Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás
• Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
• Innovációs klaszterhez nyújtott támogatás
• Kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás
• Eljárási innováció és szervezési innováció támogatása
• Képzési támogatás
• Hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás
• Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
• Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
• Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás
• A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás
• Energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
• A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
• Sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás
• Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás
• Közszolgáltatásért járó ellentételezés
• Válságtámogatás

{4/2024. (IV.11.) KTM rendelet}

Egy csomó mezőgazdasági terméket 2024. 04.16-tól a veszélyhelyzet végéig az országba történő behozatalkor a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon be kell jelenteni (hasznos link: https://portal.nebih.gov.hu/-/keddtol-elesedik-a-mezogazdasagi-termekek-behozatalat-bejelento-felulet )

A bejelentésköteles termékek az alábbiak:

• 0201 szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
• 0202 szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
• 0203 sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
• 0204 juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
• 0207-ből gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi (magyarul: csirke) élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva
• 0407 madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
• 0710 zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva
• 10019900-ból közönséges búza (de a vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1002 rozs (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1003 árpa (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 10059000 kukorica (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1008 hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1101 búzaliszt vagy kétszeres liszt
• 1102 gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)
• 1104 másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 Vtsz. alá tartozó rizs kivételével
• 12051090 és 120590 olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével)
• 12060091 és 12060099 napraforgómag, törve is
• 1512 napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
• 1514 repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
• 19051000 ropogós kenyér
• 2005 zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva
• 2204 bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 Vtsz. alá tartozó borecetet

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a bejelentő azonosító adatait, FELIR számát;
• a bejelentésköteles termék megnevezését, Vtsz-számát, mennyiségét, minőségi mutatóit, aktuális piaci értékét, tárolási helyét, származási országát;
• címzett nevét, címét (ahová a terméket leszállítják);
• a termék behozatalának tervezett időszakát, aminek a bejelentéstől számított 30 napon belül kell lennie;
• a szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát, illetve vasúti szállítás esetén a pályaszámát.

Fontos, hogy a bejelentést legkésőbb a behozatalt megelőző 24 órával (légi vagy vízi úton való behozatalkor 6 órával) korábban meg kell tenni. (Azt mondjuk nem tudom, hogy az első napokban mi lesz, ugyanis a bejelentőoldal csak 16.-ától fog működni – legalábbis ezt írták az oldalukon.)

A szállítást végzőnél ott kell lennie a bejelentésnek, és a bejelentés befogadásáról szóló NÉBIH visszaigazolásnak is. (Arról fogalmam sincs, hogy mi van, ha mondjuk a kocsi, amivel be akarták hozni az árut, reggel lerobban, ezért másik járművel hozzák be az árut.)

Ha nem a szabályoknak megfelelően járnak el (pl. nem jelentik be a behozatalt, vagy nincs ott minden papír a sofőrnél), akkor a bírság mértéke max. a szállított termék nettó értékének 40 %-a.

Nem kell bejelenteni:

• Az ország területén tranzitforgalom keretében átszállított termékeket.
• Magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt árukat, ha annak mennyisége kevesebb, mint 25 kg vagy 25 liter.

{80/2024. (IV.11.) Korm.rendelet}

Óva intek minden könyvelőt, hogy agrártámogatások igénylésével foglalkozzon – már ha szeretné, hogy legyen ideje könyvelni is –, mert iszonyatos mennyiségű jogszabály jelenik meg az agrártámogatásokkal kapcsolatban, úgyhogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés teljes embert (mezőgazdasági pályázatíró szakembert) kíván. Ugyanakkor fel lehet hívni az ügyfelek – elsősorban a pályázatírók – figyelmét arra, hogy megjelent az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások (területalapú, állatalapú) eljárási szabályairól szóló, 2024. 04. 10-től hatályos rendelet.

Abban a Magyar Közlönyben (43. számú), amiben ez a rendelet van, még jónéhány agrártámogatási rendelet olvasható, amit nem részletezek, mert szerintem ezek nem könyvelői feladatok. (De ha ilyennel foglalkozó olvassa ezeket a sorokat, akkor feltétlenül tanulmányozza át alaposan a 43. számú Magyar Közlönyt.)

{15/2024. (IV.9.) AM rendelet}

Persze azért nem baj, ha néhány dologgal mi is tisztában vagyunk, és legalább el tudjuk mondani, hogy már hallottunk róla. Szerintem ilyen a „Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer” (MePAR) is, ami egy országos földrajzi azonosító és térinformatikai rendszer és annak adatbázisa, mely pl. a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének területét határozza meg. Ez a rendszer már eddig is létezett, viszont 2025. 01. 01-től lesznek benne változások, melyeket a MÁK (Magyar Államkincstár) aktualizál az Egységes Országos Vetületi Rendszerben.

{22/2024. (IV.9.) AM rendelet}

Bár még az idei évből is nagyon sok van hátra (csak a beszámolók határideje van borzasztóan közel), de már megjelent, hogy jövőre mikor lesznek a munkaszüneti napok, és mely szombatok lesznek munkanapok:

Szombaton is munkanap lesz: 2025. május 17., 2025. október 18. és 2025. december 13.

Munkaszüneti napok lesznek a következő hétköznapok: 2025. május 2. (péntek), 2025. október 24. (péntek) és 2025. december 24. (szerda).

{Magyar Közlöny 2024. 04. 08-án megjelent 42. számának 2207. oldala}

A szőlő- és borágazatban érdekeltek 2024-2027. időszakban az EMGA-ból (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) gépek, technológiai berendezések és informatikai eszközök beszerzésére igényelhetnek max. 100 millió Ft támogatást a szőlőfeldolgozó, borkészítési vagy palackozási kapacitások növekedéséhez, korszerűsítéshez. A részleteket az NKÜ (Nemzeti Kifizető Ügynökség) teszi közzé a honlapján minden év augusztus 15-ig.

{13/2024. (IV.4.) AM rendelet}

A 3. országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok 2024. 04.04-től hatályos módosítása értelmében a rendeletben foglaltakat már csak a beruházást megvalósító 3. országbeli állampolgár foglalkoztatójának kell alkalmaznia (eddig mindenkire vonatkozott, aki 3. országbeli állampolgárt foglalkoztatott). Ráadásul beruházás alatt már csak a Paksi Atomerőmű és a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán érintett vállalkozásokat és azok alvállalkozóit kell érteni.

{320/2022. (VIII.18.) Korm.rendeletet módosító 78/2024. (IV.3.) Korm.rendelet}

Mostantól – pontosabban 2024. 04. 04-től – „Mozgó Egészségügyi Központ”-nak nevezik azt az egészségügyi szolgáltatót, aki

• részt vesz a Felzárkózó Települések Programban, és
• hajléktalanok háziorvosi ellátására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezik, és
• a 337/2008. (XII.30.) Korm.rendelet 3. számú mellékletében felsorolt szakmák közül legalább 5 szakmában telemedicina útján nyújt egészségügyi szolgáltatást.

De a lényeg inkább az, hogy az ilyen egészségügyi szolgáltató 2024. március hónaptól minden 5000 fő ellátandó lakos után havonta a 10. § (1) bekezdése szerinti díj összegének 7,32-szeresére jogosult. Ez a havi maximális finanszírozási összeg, mely tartalmazza az orvosok, szakdolgozók és egészségügyben dolgozók teljes bér fedezetét is, ezért az egészségügyi szolgáltató további bértámogatás igénylésére nem jogosult. A 10. §-ban leírt képlet „rém egyszerű”: a háziorvosi szolgálatok előző évben elért havi országos átlagdíjának a tárgyévi előirányzat-növekedés mértékével emelt összege, szorozva 7,32-vel. Szóval annyi jár érte, amennyit a NEAK mond. 😀

Ezen kívül a működési költség maximális összegét megemelték az igénylést megelőző 12 havi finanszírozási összegből számított havi átlagösszeg 80 %-ára (eddig 30 % volt).

{43/1999. (III.3.) Korm.rendeletet módosító 77/2024. (IV.3.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2024. 03. 28-án megjelent 17. számában (1228. – 1231. oldalon) az MNB közzétette a hivatalos devizaárfolyam-lapon nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamát.

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 17. száma}

Változik 2024. 04. 01-től a jogosulatlan úthasználat esetén fizetendő pótdíj: személygépkocsiknál 60 napon belüli megfizetés esetén 14.875,- Ft lesz, ez utáni befizetés esetén pedig 59.500,- Ft.

{45/2020. (XI.28.) ITM rendeletet módosító 7/2024. (III.28.) ÉKM rendelet}

A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló rendeletbe 2024. 03.31-től bekerül a „kivágás” fogalma, a szőlővíz megsemmisítésére vonatkozó szabályok, és változott a borászati kísérőokmányokra vonatkozó előírások.

{26/2021. (VII.29.) AM rendeletet módosító 12/2024. (III.28.) AM rendelet}

Megjelent a 2024. évi, nyugellátás megállapításakor alkalmazandó valorizációs szorzók, melyeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz. Míg az 1950-ben keresett jövedelem esetén 600,013 a szorzószám, az 1980-as jövedelemnél 103,989 a valorizációs szorzó, a 2000-es jövedelem 7,045-szöröse számít, a 2020. évi jövedelem valorizációs szorzója már csak 1,458 lett, a 2022. évié pedig 1,142 (persze az összes év szorzója megtalálható a rendelet mellékletében.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 64/2024. (III.28.) Korm.rendelet}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 03. 27-től immár csak 8,25 %.

{10/2024. (III.26.) MNB rendelet}

2024. 03. 18.

Megjelent a NAV 2024. április hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 617,- Ft/l
• Gázolaj: 652,- Ft/l
• Keverék: 666,- Ft/l
• LPG autógáz: 342,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 794,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 03. 14.-én megjelent 15. száma}

A NÉBIH évente legalább egy alkalommal adategyeztetést végez, melynek során az állattartó vagy az általa megbízott személy, az ENAR felelős, a területi felelős, az ENAR koordinátor, az állatorvos a NÉBIH honlapján közzétett módon együttműködik és adatot szolgáltat. Az adategyeztetést első alkalommal a szarvasmarha-, juh– és kecskefélék vonatkozásában legkésőbb 2024. 03. 31-ig, sertések vonatkozásában legkésőbb 2025. 03. 31-ig, baromfik vonatkozásában pedig 2026. 03. 31-ig kell elvégezni.

{119/2007. (X.18.) FVM rendeletet módosító 8/2024. (III.11.) AM rendelet}

Ha valakit érdekel, hogy milyen típusai vannak a befektetési alapoknak, és ezekre milyen befektetési szabályok vonatkoznak, az a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet mostani, a Magyar Közlöny 27. számában megjelent kiegészítésben, vagy az eredeti rendelet 2024. 07. 01-től hatályos változatában elolvashatja.

{78/2014. (III.14.) Korm.rendeletet módosító 55/2024. (III.7.) Korm.rendelet}

A hitelintézetek 2024-ben nem csökkenthetik a 2006. évi LIX. törvényben előírt járványügyi különadójuk alapját a 2020-ban megfizetett összeg 20 %-ával.

A biztosítók közül azoknak, akiknek az adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd Ft-ot nem érte el, 2024. 04. 01-től -a 2024. évi adókötelezettség tekintetében – a 2012. évi CII. törvényben előírt adó mértéke az adóelszámolás hónapja adóalapjának 250 millió Ft-ot meg nem haladó része után 25 %, az e feletti, de 1.750 millió Ft-ot meg nem haladó része után 50 %, az 1.750 millió Ft-ot meghaladó része után pedig casconál 15 %, vagyon- és balesetbiztosításnál 10 %, KGFB-nél pedig 23 %,

{52/2024. (III.4.) Korm.rendelet}

Nyolc évvel ezelőtt egy rendeletben kihirdették, hogy Magyarországon válsághelyzet van a tömeges bevándorlás miatt. Eredetileg ez a rendelet 2016. 09. 08-ig maradt volna hatályban, de azóta is mindig – kb. félévente – meghosszabbítják. Így tettek most is, úgyhogy a válsághelyzet jelen állás szerint 2024. 09. 07-ig érvényben van. (Válsághelyzetben például a kormány meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit, különböző területeken szabadon végezhet nemzetbiztonsági célú építkezéseket, előírhatja az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek, hogy kikkel kössenek szerződést, és a bevándorlók elhelyezését szolgáló létesítmények építésével, üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.)

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 47/2024. (III.4.) Korm.rendelet}

Változott 2024. 03. 01-től az ÖVTJ (önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke), úgyhogy az egyéni vállalkozók és őstermelők tevékenységi köreit érdemes átnézni, és módosítani, ha szükséges. A hatályos ÖVTJ-számokat a KSH oldalán meg lehet találni (én a https://www.ksh.hu/ovtj_kereso linket szoktam használni). Ha valaki tevékenységi körének száma megváltozott, vagy megszűnt, akkor azt módosítani kell a webes ügysegéden. (Mert ugye mindenki tudja, hogy most aztán rettentő mód ráérünk ilyenekkel foglalkozni.)

{36/2011. (XII.23.) KIM rendeletet módosító 1/2024. (II.29.) MK rendelet}

Tavaly decemberben kiadtak egy törvényt a 3. országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokról. Ennek most végre megjelent a végrehajtási rendelete, melyet azoknak érdemes elolvasni – a 3. országból beutazókon kívül –, akik ilyen munkavállalókat kívánnak alkalmazni. Szó van benne a kishatárforgalmi engedélyről, a tartózkodási engedélyről, a vendégbefektetői vízumról, a tartós (90 napot meghaladó) magyarországi tartózkodás feltételeiről, a vendég-önfoglalkoztatóról, a vendégmunkásról, a tanulók itt-tartózkodásáról, turisták foglalkoztatásáról, digitális nomádokról, kiküldetésről, önkéntes tevékenységet folytatókról, ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártyáról, no meg a rendészeti szabályokról. Szóval minden fontos részletszabály ebben a rendeletben olvasható a 3. országbeli állampolgárok itt-tartózkodásával kapcsolatban.

{2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 25/2024. (II.29.) Korm.rendelet}

Ezzel kapcsolatban meghatározták azt is, hogy 2024-ben maximum 65.000 vendégmunkás-tartózkodási engedély adható ki, és ezen engedélyek száma nem haladhatja meg a KSH által mért, a rendelet előtti négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát.

{8/2024. (II.29.) NGM rendelet}

Megjelent a KSH közleménye a különböző ellátások alapjául szolgáló 2023. évi főbb statisztikai adatokról. E szerint

• a havi bruttó átlagkereset: 589.114,- Ft/fő,
• a havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 391.761,- Ft/fő,
• bruttó kereseti index: 114,2 % (2022. év = 100),
• nettó kereseti index (családi kedvezmény nélkül): 114,2 % (2022. év = 100),
• decemberi fogyasztói árindex: 105,5 % (2022.12.hó = 100),
• éves átlagos fogyasztói árindex: 117,6 % (2022. év = 100).

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 12. száma}

A nemzetgazdasági miniszter közleményt adott ki arról, hogy milyen foglalkozásokban nem lehet 3. országbeli állampolgárt alkalmazni (pontosabban: 3. országbeli állampolgár számára nem adható ki a közlemény mellékletében leírt foglalkozásokra tartózkodási engedély). Ilyenek pl. a különböző szervezeti egységek vezetői, mérnöki munkakörök, fogorvos, gyógyszerész, egyes orvosi tevékenységek, tanári munkák, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, fényképész, postai kézbesítő, szállodai recepciós, piaci árus, méhész, favágó, kárpitos, ablaktisztító, és még egy csomó munkakör. Akit érint – vagyis 3. országbeli állampolgárt akar alkalmazni bármilyen munkakörben –, annak feltétlenül el kell olvasnia ezt a listát.

{NGM közlemény, Hivatalos Értesítő 2024. évi 12. száma}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 02. 28-tól 9,00 % lett.

{3/2024. (II.27.) MNB rendelet}

Mint azt már az elmúlt 4 évben megszokhattuk: ismét egy kormányrendelet ír felül egy törvényt. Az Szt. (2000. évi C. törvény) 94/B. §-a előírja, hogy a vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. Ezt most a kormányrendelet felülírta úgy, hogy ezen adatközlést csak a 2024. évben induló üzleti évre kell alkalmazni, vagyis a 2023. évi kiegészítő mellékletben ezt még nem kell részletezni.

Ezen kívül a rendeletből az is kiderül, hogy meggondolták magukat: mégsem kell a kiegészítő mellékletben a más gazdálkodónak ellentételezés nélkül nyújtott, 1 millió Ft-ot meghaladó összegű pénzbeli és természetbeni juttatásokról gazdálkodónkénti bontásban adatot szolgáltatni. (Ugyanis az erről szóló, 2024.02.09-től hatályos 18/2024. (II.8.) Korm.rendeletet már hatályon kívül is helyezték. Élt: 17 napot – mondhatnánk, hogy ez csúcs, de nem, mert volt már ennél rövidebb élettartamú előírás is. Mi meg csak kapkodjuk a fejünket.)

{2000. évi C. törvényt módosító 34/2024. (II.26.) Korm.rendelet}

2024. 02. 26.

A 200 m2-nél nagyobb alapterületen üzemelő kereskedők 2023.02.23-tól a bejáratnál információs táblán, valamint a termék mellett kihelyezett figyelmeztető táblán kötelesek 2 hónapig kiírni, ha az adott termék ára ugyan nem változott, de a kiszerelési mennyiség csökkent (vagyis tulajdonképpen a termék kilós ára emelkedett). A rendeletben természetesen megadták a táblák pontos kinézetét is, ami a Kormány honlapjáról is letölthető. (Ja! Ha valakinek nem lenne egyértelmű: a rendelet szerint ez fogja az élelmiszerinflációt csökkenteni!)

{1/2024. (II.9.) Korm.rendelet végrehajtásáról szóló 7/2024. (II.22.) NGM rendelet}

Ismét lehet Ukrajnából természetes mézet (Vtsz. 0409) behozni, ugyanis 2024. 02. 20-tól törölték a szankciós listából ezt a sort. Viszont továbbra sem lehet behozni szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, baromfi húst, tojást, zöldséget, búzát, rozst, árpát, kukoricát, más gabonaféléket, lisztet, repce- és napraforgómagot, kenyeret, bort.

{130/2023. (IV.18.) Korm.rendeletet módosító 26/2024. (II.19.) Korm.rendelet}

A munkaügyi bírság legkisebb összege 2024. 03. 01-től 150.000,- Ft-ra emelkedik (eddig 30.000,- Ft volt). A felső határa középvállalkozásoknál 20 millió Ft, 249 főnél többet foglalkoztatóknál pedig 25 millió Ft. Ráadásul kivették a rendeletből azt a kedvezményt is, mely szerint a visszamenőleges bejelentés esetén a bírság összege a mulasztási bírság legkisebb összegéig mérsékelhető. (Eddig úgy volt, hogy ha a be nem jelentett EFO-st főállású munkavállalóként bejelentettük 1 hónapra, akkor a kiszabott bírságot – mondjuk 100.000,- Ft-ot – mérsékelték 30.000,- Ft-ra. Most viszont nem is szabhatnak ki 150.000,- Ft-nál kevesebbet, de jó eséllyel legalább 200.000,- Ft-ot ki fognak szabni a példa szerinti esetben, melyet akkor sem fognak csökkenteni egy fillérrel sem, ha visszamenőleg bejelentjük 1 hónapra munkavállalót.) Úgyhogy egyre zsebbevágóbb lett pl. a feketefoglalkoztatás, tehát érdemes az ügyfelek figyelmét felhívni arra, hogy feltétlenül szóljanak, mielőtt valaki elkezd náluk dolgozni, hogy még időben be legyen jelentve.

Különösen magas bírságmértéket szabnak ki a 3. országbeli állampolgárok munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása, a határokon átnyúló szolgáltatások esetében.

{115/2021. (III.10.) Korm.rendeletet módosító 24/2024. (II.14.) Korm.rendelet}

Ezzel kapcsolatban külön rendeletet is alkottak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályairól, illetve a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. Ebbe beleírták, hogy 2024. 03. 01-től a munkavédelmi bírság összege 500 ezer Ft-tól 100 millió Ft-ig terjedhet, de az alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként minimum 100 ezer Ft. (Súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkoztatási megbetegedés.)

Ugyanakkor beleírták a rendeletbe, hogy a munkavédelmi hatóság a munkavédelemmel kapcsolatos tanácsadási és tájékoztatási feladatokat lát el, melynek részletes szabályait a honlapjukon közzéteszik.

Létrehozzák a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisát, melybe a regisztráció önkéntes (a munkavédelmi szakemberek a munkavédelmi hatóság honlapján elektronikus úton regisztrálhatnak). A regisztráltak évente önkéntesen továbbképzésen vehetnek részt, melyről tanúsítványt kapnak.

{25/2024. (II.14.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. március hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 601,- Ft/l
• Gázolaj: 638,- Ft/l
• Keverék: 650,- Ft/l
• LPG autógáz: 332,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 794,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 02. 14-én megjelent 10. száma}

A számviteli törvényt kormányrendelettel (!) módosítják. E szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az üzleti évben ellentételezés nélkül más vállalkozónak nyújtott, 1 millió Ft-ot meghaladó valamennyi pénzbeli és – könyv szerinti értéken figyelembe vett – természetbeni juttatást gazdálkodónkénti bontásban. Meg kell adni a juttatást kapó nevét, székhelyét és adószámát is. Az üzleti éven belül adott juttatásokat az értékhatár – 1 millió Ft – tekintetében egybe kell számítani. Vagyis ha egy másik cégnek adtunk pl. 2 x 550 ezer Ft támogatást, akkor az adott cég nevét, címét, adószámát bele kell írni az összeggel együtt az éves beszámoló kiegészítő mellékletébe. Ezt az előírást már a 2023. évi éves beszámolóra is alkalmazni kell! Mindezt természetesen az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzet indokolja. 😀

{2000. évi C. törvényt átmenetileg módosító 18/2024. (II.8.) Korm.rendelet}

Az idei év első jegybanki alapkamat–csökkentésének eredményeképpen 2024. 01. 31-től a jegybanki alapkamat 10,00 %-ra csökken (az eddigi 10,75 %-ról).

{1/2024.(I.30.) Korm.rendelet}

2024. 01. 29.

Csendesen indult az új év a tavaly év végi őrület (mármint jogszabály-cunami) után. Alig történt valami még az idén. De azért mostanra született néhány olyan rendelet, melyet jó, ha ismerünk. Ezekről írok most.

Bemelegítésül: 2024. év a Mozgás Éve. Legalábbis a köztársasági elnök határozata ezt az évet a Mozgás Évévé nyilvánította. (Én személy szerint jobban örültem volna annak, ha ez az év az Egészség Éve lett volna, mert egészségesen mozogni is könnyebb lenne, de a mai egészségügyi viszonyok mellett ez csak vágyálom.) Mindenesetre az, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem szorul egészségügyi ellátásra, feltétlenül fogadja meg elnök asszony javaslatát: „arra biztatom a magyar családokat, baráti, iskolai és munkahelyi kisközösségeket, hogy legyenek elkötelezettek a mindennapos testmozgás és az aktív kikapcsolódás mellett, és ha tehetik, induljanak el például az Országos Kéktúra útvonalán, a folyamatosan bővülő kerékpáros úthálózaton, illetve használják ki a folyóink adta számtalan kalandot kínáló vízitúra-lehetőségeket.” (Tartok tőle, hogy nem lesz óriási tumultus egyik helyen sem, és a túrákra jelentkezők várólistája sokkal rövidebb lesz, mint a bármilyen egészségügyi ellátásra várakozók listája.)

{9/2024. (I.26.) KE határozat}

A munkába járás költségtérítéséről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szerinti költségtérítés havi felső korlátja 2024-ben 56240,- Ft. (Tavaly ez 47820,- Ft volt.) Ez azt jelenti, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 %-a, legfeljebb havonta 56240,- Ft lehet.

{Hivatalos Értesítő 2024. 01. 25.-én megjelent 5. száma}

Változik 2024. 01. 26-tól a gyógyszergyártók extraprofit adója, így nekik érdemes újra elolvasni a rendeletet.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 7/2024. (I.25.) Korm.rendelet}

No és a biztosítóknak is újra kell olvasniuk ezt a rendeletet, mert a rájuk vonatkozó előírások is módosulnak (továbbra is kell extraprofit adót fizetniük).

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 8/2024. (I.25.) Korm.rendelet}

Új szabályokat adtak ki a reklámhordozóra és a reklámhordozót tartó berendezésre (közös nevükön: a reklámeszközökre). Ezeket 2024. 01. 24-től nyilvántartásba kell vetetni. A kérelmet 2024. 02. 01-ig kell az NMHH-hoz benyújtani egy elektronikus űrlapon. Ebben meg kell adni a tulajdonos adatait, a reklámeszköz címét, GPS-koordinátáit, a reklámeszköz létesítésének vagy elhelyezésének időpontját, a típusát, méretét, azonosító kódjait. Még fényképet is kell mellékelni hozzá a reklámeszközről. Mindezt azért, mert országos reklámkatasztert készít az NMHH.

Ha változás van a reklámeszközön, akkor azt 15 napon belül be kell jelenteni az NMHH felé. Persze mindezért fizetni is kell: minden évben 03. 01-ig 15.000,- Ft-ot reklámfelületenként az NMHH 10032000-00300939-00000017 számú bankszámlájára (az fizeti, aki 02. 01-jén a reklámeszköz tulajdonosa), de a reklámeszköz országos reklámkataszterbe való bejegyzésének évében ezt a díjat nem kell megfizetni. 2024. 07. 01-től már nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, ami nem szerepel ebben a nyilvántartásban. Slusszpoén: az NMHH által adott egyedi azonosítót a nyilvántartásba vételtől számított 90 napon belül időtálló, egyszerűen leolvasható módon el kell helyezni magán a reklámeszközön is. Az nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/reklamkataszter oldalon találnak az érintettek további információkat, és magát a kérelem linkjét.

{2/2024. (I.23.) NMHH rendelet}

Változnak – 2024. 02. 17-től szigorodnak – a munkaerőpiaci mobilitást elősegítő munkásszállás építéséhez nyújtható támogatások szabályai. Már nem kaphatnak támogatást az acél-, lignit-, széniparral, szállítással, energiatermeléssel foglalkozók.

{23/2017. (II.3.) Korm.rendeletet módosító 5/2024. (I.18.) Korm.rendelet}

Átmeneti tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 2024. 02. 17-től a pihenőházból a munkásszállás. (Munkásszállás: a szálláshely-szolgáltató tulajdonát képező vagy általa bármilyen jogcímen használt olyan állami támogatás felhasználása nélkül létesített szálláshely, amelyet csak szálláshely-szolgáltatás céljából létesítettek vagy rendeltetéstől eltérő használatra engedélyeztek, és amely a szálláshely-szolgáltató munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak elhelyezésére szolgál.) Persze a munkásszállás eddig is a rendelet hatálya alá tartozott, de eddig az szja tv. 1. melléklet 8.6. f) pontja szerinti meghatározás vonatkozott rá. Ezt írták most át.

Ugyanakkor változtak a rendelet mellékletében leírt minősítési követelmények is.

{173/2003. (X.28.) Korm.rendeletet módosító 5/2024. (I.18.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. február hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 566,- Ft/l
• Gázolaj: 606,- Ft/l
• Keverék: 616,- Ft/l
• LPG autógáz: 320,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 01. 11.-én megjelent 3. száma}

Az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében újabb intézkedés született. No senki ne kezdjen el örülni, mert nem az áfát csökkentették, hanem növelték a kirakandó tacepaók számát:

Az az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet (TEÁOR 4711) főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelemből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, 2024. 02. 01-től köteles figyelemfelhívó tájékoztatást kitenni, ha egy adott terméket a 2020. 01. 01. – 2023. 07. 01. között gyártotthoz képest új, kisebb (pl. tömegű vagy térfogatú) kiszerelésben hoznak forgalomba. Ennek a tájékoztatásnak – a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú táblán – 2 hónapig kell kint lennie. Ugyanilyen táblát kell kirakni, ha az adott termék forgalomba hozatalára 2023. 07. 01. – 2024. 02. 01. között kerül sor.

{1/2024. (I.9.) Korm.rendelet}