Jogszabályváltozások 2024. 01.01-től.

Az idén is igyekszem megkönnyíteni a könyvelők és ügyfeleik munkáját azzal, hogy követem a Magyar Közlönyben megjelenő rendeleteket, és megpróbálom – amennyire lehet – érthetően leírni, hogy milyen változások vannak.

A tavalyi anyagot itt találod:

• 2023 évi jogszabályváltozások

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                            Mészáros Anikó

                                                                                                                                            MINKE szakértő 

                                                                                                                     2024.11. 04.

A vadaskertek vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adásával kapcsolatban egészítették ki 2024. 11. 08-tól a vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletét, melyet a vadaskertek figyelmébe ajánlok.

Ezen kívül változik az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás, és a vadgazdálkodási üzemterv adattartalma is 2025. 01. 01-től, amit érdemes elolvasniuk.

A hivatásos vadászt megillető lődíj mértéke (melyet számfejteni kell számukra) 2025. 01. 01-től az alábbiak szerint alakul:

{79/2004. (V.4.) FVM rendeletet módosító 56/2024. (X.31.) AM rendelet}

A belügyminiszter közleményben tette közzé, hogy az ország egész területén a tartós vízhiányos időszak vége 2024. 10. 31. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

{Hivatalos Értesítő 2024.10.31-i 51. szám 5493. oldal}

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosításáról szóló törvényben szerepel egy pontosítás, mely szerint a lakásbiztosítást a biztosítási évfordulón túl minden év március 31-ig költségmentesen fel lehet mondani az adott év április 30. napjára vonatkozóan.

{2014. évi LXXXVIII. törvényt módosító 2024. évi XXXIX. törvény}

Aki erdei vasút üzemeltetésében érintett, annak érdemes elolvasni a rájuk vonatkozó csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló rendelet módosítását, mert van benne 1-2 kisebb változtatás.

{95/2012. (VIII.30.) VM rendeletet módosító 53/2024. (X.24.) AM rendelet}

Rendelet született a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó részletes szabályokról. Konzultatív fórumként létrehozták 2024. 10. 25-től a VKF-et (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma), mely az országos szintű érdekegyeztetés fóruma. Minden év szeptember 30-ig a miniszter kezdeményezi az október 15-ig megtartandó első ülés összehívását. A tagok pedig törekednek arra, hogy a következő évi minimálbérről és garantált bérminimumról minden év december 1-ig megállapodjanak. A VKF-ben a döntéshez a munkáltatói és munkavállalói tagszervezetek képviselőinek egyetértő döntése mellett a Kormány képviselőjének egyetértő döntése is szükséges ahhoz, hogy a következő évi minimálbér elfogadásra kerüljön.

Ugyanakkor a VKF-nek lehetősége van arra is, hogy év közben vizsgálják felül a minimálbér összegét, melyről a Kormány a megállapodást követő 30 napon belül rendeletet ad ki.

{308/2024. (X.24.) Korm.rendelet}

Kiegészítették a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló rendeletet azzal, hogy 2024. 10. 25-től a foglalkoztatottak száma nettó növekedésének számításánál figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, a foglalkoztatott által kezdeményezett munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez jó hír azoknak, akiknél ilyen okokból csökkent a létszám, hiszen így nem éri hátrány őket pl. egy nyugdíjba vonuló munkavállaló miatt. Viszont ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén (vagyis ha a munkáltató mondott fel a dolgozónak).

Változott a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható támogatás is: itt is figyelmen kívül kell hagyni azokat az eseteket, amelyeket az előző bekezdésben említettem.

{62/2021. (II.12.) Korm.rendeletet módosító 304/2024. (X.24.) Korm.rendelet}

Azok számára, akik a 2024 szeptemberében a Duna magyarországi szakaszán levonult árvíz elleni védekezésben részt vettek jó hír, hogy a hivatalos szolgálatuk elismeréseként a MÁK által folyósított összeg az Szja tv. 1. számú mellékletétől eltérően „egyéb indokkal” szja-mentes. Így ezt a jövedelmet majd az szja-bevallásban sem kell szerepeltetniük.

{302/2024. (X.22.) Korm.rendelet}

A Kormány közzétette az Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, melynek célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, megfizethető lakhatás biztosítása, és a vállalkozások méretének megduplázása. Azért írok erről a 21 pontról, mert jó eséllyel ezekkel kapcsolatos jogszabályok megjelenése várható hamarosan. Az említett célok elérése érdekében „egyetértenek az alábbi pontokkal” (melyek némelyikéhez saját megjegyzéseimet is odaírom zárójelben):

• hároméves bérmegállapodás megkötése (ez nekünk jó lenne, hiszen növelné a kiszámíthatóságot, de gyanús, hogy időközben úgyis változtatni fognak rajta);
• Munkáshitel Program kidolgozása;
• családi kedvezmény összegének megduplázása (erre azoknál kell figyelnünk, akiknek magasabb jövedelmük van, és így ki tudják használni a megemelt kedvezményt);
• magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek szigorítása (ez biztosan fájni fog a szálláshely-szolgáltatóknak);
• lakásbérleti díjak és szerződési feltételek szabályozása;
• felsőoktatási kollégiumi férőhelyek számának növelése;
• fiataloknak nyújtható új otthonteremtési támogatási forma bevezetése;
• Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetése;
• SZÉP-kártya max. felének lakásfelújításra fordíthatósága (azért arra kíváncsi vagyok, hogy néhány százezer forintból milyen lakásfelújítást lehet végrehajtani);
• önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakáscélú hiteltörlesztésre vagy lakásfelújításra fordíthatósága (szerintem ez idősebb korban, amikor az ember már csak a nyugdíjából él, még visszaüthet, de akik csak a mának élnek, azok elképzelhető, hogy ki fogják használni);
• munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozása (remélem, gondolnak majd a kivásokra és az egyéni vállalkozókra is az adókedvezményeknél);
• az új lakóingatlanok 5 %-os áfájának 2026.12.31-ig való fenntartása (vagyis tovább tolódik majd a kedvezményes áfakulcs hatálya, mely jelen állás szerint csak az idei év végéig maradna);
• bankszektor által önkéntesen vállalt 5 %-os lakáshitel kamatplafon bevezetése;
• KKV-k tőkefinanszírozási programjának meghirdetése és lebonyolítása az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. által a KAVOSZ és az MKIK bevonásával;
• kiemelt gazdasági ágazatok számára „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” meghirdetése;
• „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetése;
• Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei kamatának 3,5 %-ra történő csökkentése;
• az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjainak újraindítása;
• Eximbank Zrt által a külpiacon való megjelenés támogatásához nyújtott kifektetési hitelprogram meghirdetése;
• KKV-szektort érintő EU-s programok felgyorsítása;
• KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése a könyvvizsgálati értékhatár megemelésével.

Amint azt az elején írtam, ez csak egy akcióterv, tehát a benne írottak még nincsenek „kőbe vésve”. Addig csak ígéretnek vehetőek, amíg rendeletbe nem foglalják őket.

{1311/2024. (X.21.) Korm.határozat}

                                                                                        2024.10. 18.

Megjelent a NAV 2024. november hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 588,- Ft/l
• Gázolaj: 593,- Ft/l
• Keverék: 639,- Ft/l
• LPG autógáz: 363,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 790,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 10. 17-én megjelent 49. száma}

Érdekes olvasmány az állami építési beruházások 2035. 12. 31-ig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióinak elfogadásáról szóló határozat, ugyanis alapcélok meghatározását olvashatjuk benne: mi a célja az agrárágazatnak, az erdő-, vad- és halgazdálkodásnak. Mit takar az „élelmiszerlánc-biztonság”, a „méhesgazdaság”, az „öntözésfejlesztés”, a „természetvédelem”. Mik a beruházási tervek a rendőrséggel, büntetés-végrehajtással, katasztrófavédelemmel, idegenrendészettel, kórházakkal, mentőszolgálattal, vérellátóval, közneveléssel, vízüggyel, víziközművel, szociális intézményrendszerrel, gyermekvédelemmel, hulladékgazdálkodással, energiahatékonysággal, közlekedéssel, úthálózattal, örökségvédelemmel, sporttal, területfejlesztéssel, közigazgatással, önkormányzatokkal, iskolákkal, innovációval, kultúrával, családüggyel, ingatlangazdálkodással, humanitárius segítségnyújtással, nemzetbiztonsági szolgálatokkal, iparral, állami vagyonnal kapcsolatban.

Különösen tetszik az a rész, ahol arról írnak, hogy 2030-ra el kell érnünk, hogy minden 2. magyar mikro-, kis- és középvállalkozás innováljon, és 2040-re Magyarország a világ legjobb 10 innovátor országa közé tartozzon.

{1308/2024. (X.9.) Korm.határozat}

Ha valaki kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadással foglalkozik, akkor figyelmébe ajánlom azt a rendeletet, mely az ezzel foglalkozók képzettségére és szakmai gyakorlatára vonatkozó követelményeket írja le.

{294/2024. (X.9.) Korm.rendelet}

Az építészettel foglalkozók figyelmét érdemes felhívni a Magyar Közlöny 2024. 09. 30.-án megjelent 98. számára, ugyanis ebben megjelent néhány építésüggyel kapcsolatos új jogszabály, mégpedig:

• A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX.30.) Korm.rendelet

Ezen kívül néhány rendeletet módosítottak is:

• Egyes építészeti tárgyú kormányrendeleteket módosító 284/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő kormányrendeleteket módosító 285/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Néhány (4 db) építésügyi kormányrendeletet módosító 286/2024. (IX.30.) Korm.rendelet
• Az ingatlan-nyilvántartással összefüggő kormányrendeleteket módosító 287/2024. (IX.30.) Korm.rendelet

Ezek közül a 280/2024. (IX.30.) Korm.rendeletben szerepel az a nagy port kavart rendelkezés, mely szerint 2025. 01. 01-től erkélyen nem helyezhető el napelem (43. §). De ezen kívül még számtalan korlátozó rendelkezést tartalmaznak ezek a rendeletek az építkezésekre vonatkozóan.

Az önkormányzati tűzoltóságokat érinti az a rendelet, melyben módosították a legkisebb létszámra, a létesítményekben és gépjárműfecskendőkön minimálisan elhelyezendő anyagokra, felszerelésekre és egyéni védőfelszelésekre vonatkozó előírásokat.

{48/2011. (XII.15.) BM rendeletet módosító 47/2024. (IX.30.) BM rendelet}

Egyre fontosabb figyelmet fordítani a mesterséges intelligenciára, melyről tavaly már európai parlamenti és tanácsi rendelet is született (https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20230601STO93804/eu-ai-act-first-regulation-on-artificial-intelligence). Ehhez kapcsolódóan adtak ki most egy kormányhatározatot arról, hogy milyen intézkedések szükségesek ezen rendelet végrehajtásához. Ebben arról írnak, hogy létre kell hozni egy, az NGM felügyelete alatt álló „Szervezetet”. Úgyhogy hamarosan várható egy újabb hatóság megalakulása.

{1301/2024. (IX.30.) Korm.határozat}

Megjelentek a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló rendeletek, amelyekben meghatározzák, hogy mely ágazatok feladatkörei, munkakörei, álláshelyei esetén van szükség munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatra. Mindezt úgy teszik, hogy a Kormány tagjainak feladatköréről szóló rendeletre hivatkoznak.

A rendeletek nem konkrét munkaköröket tartalmaznak, hanem olyan kockázati tényezőket sorolnak fel, amelyek indokolják az orvosi vizsgálatot. Vagyis szűkül – de még mindig jelentős marad – a munkaköri alkalmassági vizsgálathoz kötött tevékenységek köre (részletes listát lásd lentebb).

Persze ha a munkáltató elrendeli, akkor a fel nem sorolt veszélyeknek kitett munkavállalók is kötelezhetők az orvosi vizsgálatra (a 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdésének 2024. 09. 01. naptól hatályos módosítása alapján).

Nem változott a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. § (1) bekezdése sem, így a munkáltató továbbra is köteles a munkavédelmi feladatok ellátásához szükséges foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani (a munkáltató által működtetett, vagy külső szolgáltató útján).

Továbbra is változatlanul hatályban van a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, melynek 5. §-a értelmében ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe, akkor a munkáltató a foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően kétévenként köteles kezdeményezni a foglalkozás-egészségügyi orvosnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát. Ha a vizsgálat alapján indokolt, akkor pedig a munkáltatónak kötelessége a munkavállalót ellátni a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

A 8/2024. (IX. 25.) MvM rendelet alapján a Miniszterelnökségen és a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá tartozó szerveknél, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a következő feladatkörébe tartozó ágazatokban szükséges a munkaköri alkalmassági vizsgálat: kormánybiztosok tevékenysége, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolása, kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatása, társadalompolitika összehangolása, társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyek, állampolgársági ügyek, a Magyar Falu Program működtetése, aktív Magyarországért program.

A 49/2024. (IX.26.) AM rendelet alapján pedig az Agrárminisztériumban és az agrárminiszter irányítása alá tartozó szerveknél, valamint az agrárminiszter alá tartozó alábbi feladatköröknél szükséges a munkaköri alkalmassági vizsgálat: agrárpolitika, vidékfejlesztés, élelmiszerlánc-felügyelet, élelmiszeripar, erdőgazdálkodás, földügy, halgazdálkodás, mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezése, természetvédelem, földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet, vadgazdálkodás.

Aztán itt vannak még a 44/2024. (IX.26.) BM rendelet alapján a belügyminiszter alá tartozó alábbi területek: bűncselekmények megelőzése, büntetés-végrehajtása, élet- és vagyonbiztonság védelme, határrendészet, idegenrendészet és menekültügy, katasztrófák elleni védekezés, közbiztonság, közfoglalkoztatás, közszolgálati életpálya kidolgozása, köziratok kezelésének szakmai irányítása, közlekedésrendészet, közterület-felügyelet szabályozása, külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, rendészet, szabálysértési szabályozás, terrorizmus elleni küzdelem, kéményseprő-ipari tevékenység, társadalmi felzárkózás, egészségbiztosítás, egészségügy, a gyermekek és az ifjúság védelme, kábítószer-megelőzése és kábítószerügyi koordinációs feladatok, köznevelés, szociálpolitika.

Persze nem maradhatnak ki az építési és közlekedési miniszter alá tartozó alábbi területek sem a 35/2024. (IX.26.) ÉKM rendelet alapján: ÉKM-ben dolgozók, építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozó szervek, állami beruházások, az energetikai tanúsítás kivételével az építésgazdaság, építésügyi szabályozás és építéshatósági ügyek, településfejlesztés és településrendezés, településkép védelem, területrendezés, kulturális örökség védelme, közlekedés.

A nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó alábbi ágazatokra is vonatkoznak a szabályok a 36/2024. (IX.26.) NGM rendelet alapján: nemzeti pénzügyi szolgáltatások, pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozása, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, gazdaságfejlesztés, lakáspolitika, versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere, állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, állami vagyon felügyelete, postaügy, belgazdaság, foglalkoztatáspolitika, iparügyek, társadalmi párbeszéd, vállalkozásfejlesztés, űriparfejlesztés és űrtechnológia, turizmus, vendéglátás, belföldi kereskedelem, harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása, fogyasztóvédelem.

A miniszterelnök általános helyettese is kiadta az ezzel kapcsolatos 6/2024. (IX.26.) TNM rendeletét, mely az irányítása alá tartozó szerveknél, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjánál, a nemzetpolitikánál és a nemzetiségpolitikánál alkalmazandó.

Ezekből azt szűrtem le, hogy azokon a területeken kell munkaköri alkalmassági vizsgálatot tartani, ahol az alábbi munkafeltételek vannak:

Egy dolgot le tudtam szűrni ezekből a jogszabályokból: a könyvelőknek nem kell munkaköri alkalmassági vizsgálat (hacsak nem éjszakai műszakban dolgoznak, vagy szemüvegre van szükségük a munkához). 😀

{8/2024. (IX.26.) MvM rendelet, 49/2024. (IX.26.) AM rendelet, 44/2024. (IX.26.) BM rendelet, 6/2024. (II.8.) TNM rendelet, 10/2024. (X.3.) KTM rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 09. 25-től már csak 6,5 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %,
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %,
• 07. 24-től 6,75 %,
• 09. 25-től 6,5 %.

{45/2024. (IX. 24.) MNB rendelet}

Az önkormányzati tűzoltóságok és önkéntes tűzoltó egyesületek fenntartásához való hozzájárulás szabályairól született egy kormányrendelet, melyben ezek 2024. 10. 01-től hatályos szakmai feladatait, működésükre vonatkozó szabályokat, a finanszírozásukhoz szükséges pontértékek meghatározását, fenntartásuk részletes szabályait írták le, így érdemes a figyelmüket felhívni erre a rendeletre.

{272/2024. (IX. 19.) Korm.rendelet}

Ugyancsak rendelet született a létesítményi tűzoltóságokól is, melyet az érintetteknek érdemes áttanulmányozni.

{273/2024. (IX.19.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. október hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 603,- Ft/l
• Gázolaj: 609,- Ft/l
• Keverék: 653,- Ft/l
• LPG autógáz: 363,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 790,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 09. 19-én megjelent 44. száma}

A Hivatalos Értesítő 2024. évi 44. számának 4820-4823. oldalain tette közzé 2024. 08. 19.-én az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

                                                                                                2024.09. 04.

Nyolc évvel ezelőtt egy rendeletben kihirdették, hogy Magyarországon válsághelyzet van a tömeges bevándorlás miatt (nem összekeverendő a veszélyhelyzettel, ami jelenleg az ukrajnai háború miatt áll fenn). Eredetileg ez a rendelet 2016. 09. 08-ig maradt volna hatályban, de azóta is mindig – kb. félévente – meghosszabbítják. Így tettek most is, úgyhogy a válsághelyzet jelen állás szerint 2025. 03. 07-ig érvényben van. (Válsághelyzetben például a Kormány meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit, különböző területeken szabadon végezhet nemzetbiztonsági célú építkezéseket, előírhatja az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek, hogy kikkel kössenek szerződést, és a bevándorlók elhelyezését szolgáló létesítmények építésével, üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.) Azt mondjuk konkrétan nem értem, hogy miért van szükség a válsághelyzet fenntartására, amikor egyébként veszélyhelyzet van (ami sokkal szélesebb jogköröket biztosít a Kormánynak), de biztosan van valami értelme (minimum annyi, hogy erről is lehet rendeletet alkotni).

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 265/2024. (IX.2.) Korm.rendelet}

Az ESG beszámolókkal kapcsolatban megjelent az SZTFH rendelete, mely az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló előírásokat tartalmazza. Túl sok szót nem szeretnék rá vesztegetni, mivel ez jelenleg csak azokra vonatkozik, akik

• 500-nál több munkavállalót alkalmaznak, vagy
• közérdeklődésre számot adó nagyvállalatnak minősülnek,

így az olvasóim közül jó eséllyel senkit sem érint. De akit igen, az feltétlenül olvassa el a rendeletet.

{12/2024. (VIII.15.) SZTFH rendelet}

Megjelent a NAV 2024. szeptember hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 617,- Ft/l
• Gázolaj: 625,- Ft/l
• Keverék: 668,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 08. 15-én megjelent 38. száma}

Egy kis segítség azoknak, akiknek iskolás gyermekeik vannak:

A 2024/2025. tanév 2024. 09. 02.-án kezdődik, és 2025. 06. 20.-án fejeződik be. Az I. félévnek 2025. 01. 17.-én lesz vége, az I. félévi bizonyítványokat pedig 2025. 01. 24-ig osztják ki.

Az őszi szünet 2024. 10. 26-tól (szombat) 2024. 11. 03-ig (vasárnap) tart.

A téli szünet 2024. 12. 21-től (szombat) 2025. 01. 05-ig (vasárnap) tart.

A tavaszi szünet 2025. 04. 17-től (csütörtök) 2025. 04. 27-ig (vasárnap) tart.

{32/2024. (VIII.8.) BM rendelet}

Mivel megjelentek az ESG-tanácsadók képzésével kapcsolatos előírások, így biztosan többeknél fel fog merülni kérdésként (nálam már két ügyfél kérdezett rá), hogy „kell-e nekem az ESG-vel foglalkozni”. Ezért egy kis ismétlés: az ESG egy fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, mely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból. A mozaikszó az E (environmental= környezeti), az S (social=társadalmi), és a G (governance=vállalatirányítás) betűkből áll össze, és az átlag kisvállalkozók szempontjából a legfontosabb tulajdonsága, hogy rájuk nem vonatkozik.

Az alábbi vállalkozásoknak kell az ESG-vel foglalkozni:

• közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak, akiknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján 3 mutatóértékből (mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft felett, átlagos foglalkoztatotti létszám 500 fő felett) 2 meghaladja a határértékeket;
• olyan nagyvállalkozásoknak, akiknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján 3 mutatóértékből (mérlegfőösszeg 10 milliárd Ft felett, éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft felett, átlagos foglalkoztatotti létszám 250 fő felett) 2 meghaladja a határértékeket;
• közérdeklődésre számot tartó kis– és középvállalkozásnak.

(Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: amelynek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint az, amelyet valamelyik jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít – vagyis leginkább a tőzsdére bevezetett nyrt-k, és az állam stratégiai partnerei.)

{Magyar Közlöny 2024. évi 80. szám, 2024. 08. 08.}

                                                                                                             08. 05.

Az 5N és 5P környezetvédelmi osztályba sorolt gépkocsik tulajdonosai készüljenek arra, hogy a következő műszaki vizsgánál le fogják cserélni a rendszámukat, ugyanis ezen járművek 2026. 11. 30-ig vehetnek részt a közúti forgalomban a jelenlegi világoszöld alapszínű rendszámmal.

{326/2011. (XII. 28.) Korm.rendeletet módosító 221/2024. (VII. 31.) Korm.rendelet}

Változik 2024. 09. 01-től a környezetkímélő gépkocsi fogalma. Eddig úgy volt, hogy az elektromos gépkocsi, és a nulla emissziós gépkocsi minősült környezetkímélőnek. Jövő hónap elejétől viszont már csak a tisztán elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi számít környezetkímélő gépkocsinak.

(Tisztán elektromos gépkocsi az, amelynek a forgalmi engedélye V.9 rovatában „5E” környezetvédelmi osztály szerepel. Nulla emissziós gépkocsi pedig az, amelynél ebben a rovatban „5Z” szerepel.

Tehát kiesnek az 5N és 5P környezetvédelmi osztályúak.

{6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet módosító 22/2024. (VII. 31.) ÉKM rendelet}

Tudjuk, hogy a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §-a értelmében a környezetkímélő személygépkocsi után nem kell cégautóadót fizetni. Így aztán a fejemben bekapcsolt a vészvillogó: ha már csak a tisztán elektromos (5E) és a nulla emissziós (5Z) gépkocsik minősülnek környezetkímélőnek, akkor lehet, hogy az 5N és 5P környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsik után jövő hónaptól cégautóadót kell fizetni?

Nos a törvény 18. § 9. pontja szerint „környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. 07. 01-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül”. A 2015-ben hatályos rendeletben pedig az szerepel, hogy „az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi” minősül környezetkímélőnek. Vagyis amíg a törvény 18. § 9. pontját nem módosítják, addig szerintem az 5E, 5P, 5N és 5Z környezetvédelmi osztályú kocsik után továbbra sem kell cégautóadót fizetni.

De azért kellőképpen elbizonytalanított a jogszabály, ezért állásfoglalást kértem a NAV-tól. Mihelyst megkapom, azonnal beírom a szösszenetembe, hogy igazam volt-e (vagyis továbbra sem kell cégautóadót fizetni az 5E, 5P, 5N és 5Z környezetvédelmi osztályú személygépkocsik után, vagy pedig az 5N és 5P környezetvédelmi osztályúak után mégiscsak kell fizetni).

A közúti bírságok 2024. 08. 16-tól 20 – 28 % közötti mértékben emelkednek. Például:

• ha a megengedett sebességnél 15 km/óránál gyorsabban (pl. 30-as táblánál 46-tal, vagy városban 50 helyett 66-tal) megy valaki, akkor az eddigi 39.000,- Ft helyett ezután 50.000,- Ft bírságról kap értesítést;
• ha a megengedett sebességet 25 km/óránál többel lépi át, akkor az eddigi 58.500,- Ft helyett már 70.000,- Ft bírságra számíthat;
• de ha esetleg több, mint 75 km/órával lépi át a megengedett sebességet, akkor már 468.000,-Ft bírságot kap;
• a piros lámpán való áthaladást pedig 80.000,- Ft-os bírsággal fogják „díjazni”,
• míg ha valaki az autópálya leállósávjában halad, akkor 156.000,- Ft-os bírságra számíthat,
• be nem kötött biztonsági övért pedig 20 – 40.000 Ft bírságot szabnak ki (nem csak a járművezető biztonsági övének kell bekötve lennie, hanem az utasokénak is).

Természetesen a rendeletben van még egy csomó bírságtétel, de bízom benne, hogy ez egyikünket sem fogja érinteni.

{410/2007. (XII. 29.) Korm.rendeletet és 156/2009. (VII. 29.) Korm.rendeletet módosító 220/2024. (VII. 31.) Korm.rendelet}

A 2024. 08. 01. előtt alapított, közvetlenül vagy közvetetten 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaságoknak meg kell húzni a nadrágszíjat, ugyanis egy új, 2024. 08. 01-től hatályos veszélyhelyzeti rendelet alapján 2024. évben a 2023. évi számviteli beszámolójuk szerinti személyi jellegű ráfordításaik 5 %-ának 4 hónapra eső időarányos részének megfelelő összegű megtakarítást kell elérniük, elsősorban a személyi jellegű ráfordítások terhére. (Ez, mármint az „elsősorban a személyi jellegű ráfordítások terhére” kifejezés kissé elbizonytalanít, mert nem tudom, hogy a megtakarítás mekkora részét kell a bérből elvenni, és mekkora részét lehet mondjuk az igénybe vett szolgáltatások közül. Remélhetőleg, erről azért majd még kapnak az érintettek pontosabb tájékoztatást az illetékesektől.)

A költségvetési fejezetbe tartozó társaságok esetében ez a mérték változhat, de ezt majd a Kormány tagja külön fogja meghatározni, és az egyenkénti és együttes megtakarítási kötelezettségről írásban fogja tájékoztatni az illetékes minisztert és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.

Ha esetleg egy társaság nem teljesíti az előírt megtakarítást 2024-ben, akkor a fennmaradó összeg kétszeresét kell 2025-ben megtakarítania, úgyhogy érdemes elkezdeni azonnal számolni, kalkulálni, és meghozni a szükséges intézkedéseket (ez pedig nyilván leginkább a bér- és munkaüggyel foglalkozó kollégák számára jelent plusz feladatot).

A megtakarított összeget 2024. 12. 15-ig kell átutalni a MÁK 10032000-01200021-09060032 számú számlájára úgy, hogy ezen befizetéshez hitelt nem lehet igénybe venni. (A befizetést a KEHI ellenőrzi.)

No és persze a megtakarítást a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról szóló beszámolóban ki kell mutatni.

Az én értelmezésemben a fentiek azt jelentik, hogy ha pl. egy 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaságnál a 2023. évi beszámolóban 800 millió Ft bérköltség, 100 millió Ft személyi jellegű egyéb kifizetés és 90 millió Ft bérjárulék szerepelt, akkor ebben az évben meg kell takarítania minimum 16,5 millió Ft-ot {(800+100+90)*0,05/12*4}. Megtakaríthat többet is, de ennyi megtakarítást legalább teljesítenie kell ahhoz, hogy ne legyen hátrányos következménye 2025-ben.

De persze vannak kivételek, ugyanis a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt 28 cégnek (pl. MVM, NHKV, MÁV, Díjnet, Volánbusz, stb.), valamint az MNB-nek, az MNB többségi befolyása alatt álló cégeknek, és az Országgyűlés Hivatala tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cégeknek nem kell ezt a megtakarítást teljesítenie.

{2016/2024. (VII. 31.) Korm.rendelet}

A szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal kapcsolatban változott 2024. 08. 30-tól az éves jelentés tartalma. Tehát akinek tőzsdére bevezetett cége van, az mindenképpen olvassa el a rendeletet, mert a 2024-ben induló üzleti évre vonatkozóan már az új szabályoknak megfelelően kell elkészítenie az éves jelentését.

{24/2008. (VIII. 15.) PM rendeletet módosító 25/2024. (VII. 29.) NGM rendelet}

Ha valakinek ismerős az IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., akinél egyes beruházási támogatásoknál lehetett plusz pontot kapni ahhoz, hogy a támogatás vissza nem térítendővé váljon), az most ezt a nevet lassan elfelejtheti, ugyanis átkeresztelték Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséggé (MGFÜ), és a vállalkozásfejlesztésért felelő miniszter szakmai irányítása alá rendelték.

A speciális vállalkozói célcsoportok támogatásának ellátására pedig a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványt jelölték ki.

Az induló vállalkozások uniós forrásból való támogatásával kapcsolatos feladatokat pedig a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) látja el.

{212/2024. (VII. 29.) Korm.rendelet}

Kihirdették a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződéshez (1971. évi 3. tvr.) kapcsolódó, elektronikus fuvarlevélről (e-CMR) szóló kiegészítő jegyzőkönyvét. A pontos hatálybalépési dátumot majd a külügyminiszter fogja rendeletben közzétenni, de jó eséllyel valamikor október vége felé már a rendeletben szereplő követelményeknek megfelelő elektronikus fuvarlevelet egyenértékűnek kell tekinteni a papíralapúval (ugyanolyan bizonyító erejű lesz, mint a nem elektronikus fuvarlevél).

Fontos kitétel, hogy megbízható elektronikus aláírással kell hitelesíteni az elektronikus fuvarlevelet (persze elfogadott az olyan elektronikus hitelesítési módszer, ami a fuvarlevelet kiállító ország jogszabályi alapján megengedett). A „megbízható elektronikus aláírás” talán legegyszerűbb módja, és biztosan a legolcsóbb: a magyarorszag.hu oldalán ügyfélkapun történő belépés után ingyenesen használható AVDH hitelesítés. Linkje: https://www.mo.hu/szuf_avdh_feltoltes

A fuvarozással foglalkozó ügyfelek figyelmét érdemes felhívni erre a rendeletre, mert hamarosan ezen a területen is elfelejthetjük a papírozást, de ehhez ismerniük kell ennek szabályait. Ha esetleg nem szeretnek jogszabályokat olvasni, akkor például a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének oldalán (www.mkfe.hu) biztosan fognak információkat találni a témáról.

{197/2024. (VII. 29.) Korm.rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 07. 24-től már “csak” 6,75 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %,
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %,
• 07. 24-től 6,75 %.

{35/2024. (VII. 23.) MNB rendelet}

Megjelent a NAV 2024. augusztus hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 620,- Ft/l
• Gázolaj: 634,- Ft/l
• Keverék: 669,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 07. 18-án megjelent 34. száma}

Megjelent egy BM KÁT utasítás a Hivatalos Értesítő 2024. 07. 18-i számában, melynek mellékletében találtam egy kérelmet a napi munkába járás, hazautazás költségtérítéséhez. Így azt gondoltam, hogy készítek ez alapján egy olyat, amit a vállalkozóinknál tudunk alkalmazni, ha a munkavállalóknak költségtérítést adunk (ha az egérrel kijelölöd, és Ctrl+C-vel kimásolod, akkor egy szövegszerkesztőbe Ctrl+V-vel be tudod illeszteni, és utána már csak kicsit „pofásítani” kell). Íme:

KÉRELEM

napi munkába járás, hazautazás költségtérítéséhez*

Kérelmező

     neve: ………………………………………………………………………………………………

     TAJ száma: …………………………….………………………………………………………..

     adóazonosító jele: …………………………………………………………………………..

     születési helye, ideje: ………………………………………………………………………

     telefonszáma: …………….……………………………………………………………………

     e-mail címe: ……………….……………………………………………………………………

     lakóhelye (postai irányítószámmal): …………………………..…………………………………………………………………

     tartózkodási helye (irányítószámmal): ………………………..…………………………………………………………………

     bankszámlaszáma: ……………………………………………………..…………………………………………………………………

     munkahelye (szervezeti egység): …………………………………………………………………………………………………..

     munkavégzés helye (cím): ……………………………………………………………………………………………………………..

Közlekedési eszköz:

2. a) országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztály
3. b) elővárosi vasút (HÉV)
4. c) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat
5. d) menetrend szerint közlekedő hajó, komp vagy rév
6. e) saját gépjármű

Bérlet vagy teljes árú menetjegy ára: ……………….…… Ft

Munkáltató térít ………….. %-ot, azaz …………..………… Ft-ot.

Saját gépjármű esetében: az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg esetén:

Nyilatkozom, hogy a napi munkába járásom

1. a) lakóhelyemről,
2. b) tartózkodási helyemről történik.

1. HAZAUTAZÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE ESETÉN

Nyilatkozom, hogy ………………………………………. (**) közigazgatási határán belül lakóhellyel nem rendelkezem.

1. SAJÁT GÉPJÁRMŰVEL TÖRTÉNŐ MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE ESETÉN
2. a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés***;
3. b) a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést***;
4. c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja (az orvosi igazolást kérjük csatolni);
5. d) a munkavállalónak bölcsődei vagy óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van (bölcsődei, óvodai igazolást kérjük csatolni).

A költségtérítést igénylem ………………………………… (**) közigazgatási határán belül is.

1. igen
2. nem

Munkahely és lakóhely közötti távolság oda-vissza számolva a https://www.google.com útvonaltervező szerinti km-ben: ………….…… km.

Kérem, a fentiek alapján részemre a munkába járással kapcsolatos költségtérítést engedélyezni szíveskedjék.

Nyilatkozom, hogy amennyiben adataimban olyan változás következik be, mely szerint költségtérítésre nem, vagy más módon vagyok jogosult, azt három munkanapon belül a munkáltató vezetőjének írásban bejelentem.

Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom továbbá, hogy a kérelemben foglalt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ……………………………, 20……………………………………

                                                                                              ………………………………………

                                                                                                   munkavállaló aláírása

A kérelemben szereplő napi munkába járás, hazautazás költségtérítését jóváhagyom.

Kelt: ……………………………, 20……………………………………

                                                                                              ………………………………………

                                                                                                    munkáltató aláírása

(* A megfelelő rész aláhúzandó)

(** A munkavégzési hely településének neve)

(*** Dokumentummal, szükség esetén indokolással szükséges alátámasztani.)

                                                                                                          2024.07. 15.

Változott az adózási szempontból nem együttműködő államok listája, így ilyennek tekintendők 2024. 07. 09-től az alábbi államok:

1. Amerikai Szamoa
2. Amerikai Virgin-szigetek
3. Anguilla
4. Antigua és Barbuda
5. Fidzsi-szigetek
6. Guam
7. Oroszország
8. Palau
9. Panama
10. Szamoa
11. Trinidad és Tobago
12. Vanuatu

Vagyis kikerült ezen országok köréből a Bahama-szigetek és a Turks- és Caicos-szigetek, viszont bekerült helyette Antigua és Barbuda, valamint Oroszország.

Ez azért lehet érdekes, mert az ezen országokban illetőséggel rendelkező cégek, illetve az ottani külföldi telephelyek nem mentesülhetnek az ellenőrzött külföldi társaság minősítése alól a Tao-ban.

{19/2020. (XII.30.) PM rendeletet módosító 2/2024. (VII.8.) PM rendelet}

Jó hír a babaváró hitelt felvevők számára, hogy akinek az 5 éves határideje (amíg a vállalt gyermekkel a várandósság 12. hetét be kell tölteni) 2024. 07. 01. és 2026. 06. 30 között jár le, annak a határidő 2026. 07. 01. napjáig meghosszabbodik, vagyis a várandósság 12. hetét 2026. 07. 01-ig kell betölteni. Tehát akinek a határidő idén júliusban járt volna le, az most kapott plusz 2 évet arra, hogy gyermekvállalási kötelezettségét teljesítse.

{44/2019. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 190/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az extraprofit adókról szóló rendelet 2024. 08. 01-től hatályos módosítása érinti a hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat, ugyanis változott az adóalap számítása.

Emellett belekerültek a rendeletbe a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó új – a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó – előírások, mely szerint pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni

• a Postán való 50.000,- Ft feletti befizetés esetén (eddig 20 ezer Ft felett kellett);
• magánszemély bankszámlájáról történő 50.000,- Ft feletti átutalás esetén (eddig itt is 20 ezer Ft volt a határ) – ez a vállalkozói bankszámlákra nem vonatkozik.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke:

• általános esetben 0,45 %, max. 20.000,- Ft (eddig 0,3 % és max. 6.000,- Ft volt);
• ha a PEK (Posta Elszámoló Központ) az illetékfizetésre kötelezett, akkor 0,45 % (nincs felső határ);
• bankszámláról történő készpénzkifizetés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés (magyarul: bankkártyás fizetés) esetén 0,9 % (az eddigi 0,6 % helyett);
• Postán való 50.000,- Ft feletti befizetés esetén 0,45 %, max. 20.000,- Ft.

Ezen kívül a pénzforgalmi szolgáltatók és a hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmények, valamint a pénzváltó hitelintézetek és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítők 2024. 08. 01-től a különböző pénznemek közötti átváltás (konverzió) után is fizetnek kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, mégpedig 0,4 %-ot, max. 20.000,- Ft.

A kőolajtermék-előállítók extraprofitadója is változik: most már adóalapként a nyersolaj hordónkénti beszerzési átlagárai közti különbség 5 USD-vel csökkentett összegét kell figyelembe venniük, az eddigi 7,5 USD helyett.

A fentiek egy része közvetlenül nem érint bennünket, de kétségem sincs afelől, hogy a megemelkedett fizetendő extraprofit adót átterhelik majd ránk, így a banki szolgáltatások díjai, no meg az üzemanyagár tutira emelkedni fognak.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 183/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Megváltozott a „munkaerőpiacra lépők” fogalma a Szocho tv-ben (2018. évi LII. törvény). Egyelőre még csak a veszélyhelyzet végéig (tekintettel arra, hogy kormányrendeletben írták meg), de van rá egy fogadásom, hogy be fogják építeni a Szocho tv-be is.

Tehát 2024. 08. 01-től az minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki

• magyar állampolgár;
• Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára (szerb vagy ukrán);
• a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül 92 napig állt munkaviszonyban, vagy volt egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya. (A munkaviszonyba, vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csed, gyed, gyes, gyet időszakát, ha ez alatt nem volt egyéb biztosítotti jogviszonya és nem volt közfoglalkoztatott sem.)

Ezzel a változással szűkült azon foglalkoztatottak köre, akikre szocho-kedvezményt lehet igénybe venni (hiszen eddig a 275 napon belüli biztosítottságot vizsgálták), de természetesen a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást ezután is meg fogja küldeni a NAV, így max. annyit vehetünk észre, hogy kevesebb ilyen igazolást kapunk.

A szocho-kedvezmény is csökken:

• a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, max. a minimálbér alapján számíthatjuk,
• az ezt követő 6 hónapban a bruttó munkabér, de max. a minimálbér 50 %-a alapján lehet a kedvezményt érvényesíteni.

Vagyis az eddigi 2+1 év helyett 1+0,5 évig jár a szocho-kedvezmény.

Ez a változás csak azokat érinti, akiknek a munkaviszonya 2024. 08. 01-jétől kezdődik. Szóval ha egy ilyen dolgozót mostanában venne fel valaki, akkor jobban jár, ha nem augusztus 1-től jelenti be, hanem 07. 31-től, hiszen akkor még 3 évig jár a kedvezmény, és nem 1,5 évig.

{182/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Emelkednek, pontosabban duplázódnak az alábbi bírságmértékek 2024. 08. 01-től (természetesen a veszélyhelyzetre való hivatkozással):

• az általános bírságtétel természetes személyek (magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó) esetében max. 400.000,- Ft (az eddigi 200 ezer Ft helyett);
• az általános bírságtétel nem természetes személyek (cégek, civil szervezetek) esetében max. 1.000.000,- Ft (az eddigi 500 ezer Ft helyett);
• be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazásáért max. 2.000.000,- Ft (az eddigi 1 millió Ft helyett);
• számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén max. 2.000.000,- Ft (az eddigi 1 millió Ft helyett).

Mivel valószínűsíthető, hogy az államkassza állapotára való tekintettel megnő az ellenőrzések száma (már ha lesz rá kapacitása a NAV-nak), ezért érdemes minden ügyfél figyelmét felhívni arra, hogy

– még véletlenül se foglalkoztasson bejelentés nélkül senkit (még fél napra se);

– mindig adjon nyugtát, számlát;

– a kézi számlát jelentse le 4 napon belül a NAV-nak az uam.nav.gov.hu oldalon (Onlineszámla oldal);

– gépi számla esetében pedig győződjen meg róla, hogy az adatszolgáltatás bement a NAV felé (vagyis rendszeresen nézzen rá, hogy a számlázó programjában látja-e az adatszolgáltatás sikerességét mutató jelet);

– akkor se dobja ki a nyugtatömbjeit, bevételi és kiadási számláit, szerződéseit, szállítóleveleit, stb., ha már kevés a hely nála, mert tutira azt az időszakot fogják kérni ellenőrzéskor, amit épp a múlt héten likvidált.

Én személy szerint azt szoktam tanácsolni mindenkinek, hogy a munkaüggyel kapcsolatos dokumentumokat – munkaügyi nyilvántartások, munkaszerződések, analitikák, stb. – örök élet + 1 napig őrizze, a többit (számlák, nyugták, lejárt szerződések, bevallások, beszámolók és ezek alapdokumentumai) 10 év után selejtezze. (A bizonylatok megőrzési ideje 5, 8 vagy 10 év, bizonylatfajtától függően, ezért jobb, ha minden megvan 10 évig, mintha pont azt dobja ki, amit 10 évig kellett volna őriznie. (Nálam már előfordult, hogy 10 éve kiállított szerződést, számlát és szállítólevelet kértek az ellenőrök – még szerencse, hogy megvolt.)

Még annyi, hogy ez a bírságduplázás elméletileg csak a veszélyhelyzet végéig él (ami jelen állás szerint 2024. 11. 19-ig tart), de nincs kétségem afelől, hogy egyrészt meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet, másrészt pedig be fogják építeni az Art-ba ezeket a csillagászati mértékű bírságmértékeket. Úgyhogy jobb, ha mindenki tudatosítja magában, hogy néhány szabály megszegése miatt akár tönkre is mehet a kisvállalkozása a bírságoktól.

{181/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Ha valaki azt hinné, hogy ennyi volt a bírságemelés, akkor azt el kell keserítenem. Egyéb bírságokat is emelnek – átlagosan 20 %-kal – 2024. 08. 01-től:

• ha nem engedélyezett reklámtáblát helyez el valaki, akkor 156.000-780.000,- Ft közötti bírságra számíthat;
• ha a 3,5 tonnát meghaladó tömegű járművet olyan helyen tároljuk, amely ingatlanra a település jegyzője nem állapította meg az ingatlan alkalmasságát, akkor ezért 780.000,- Ft bírságot szabhatnak ki;
• járművezető–képzést engedély nélkül végzők bírsága 15.600.000,- Ft-ig terjedhet;
• járművezető-képzési vizsgaközpont nem jogszabályoknak megfelelő működése esetén is 15,6 millió Ft bírságot szabhatnak ki;
• az áruszállítók bírsága 16.000,- Ft-tól 468.000,- Ft-ig terjed;
• sebességhatár átlépése, vasúti átjárón való áthaladás, közlekedési lámpa, leállósáv, behajtási tilalom, kötelező haladási irány, természet védelme szabályainak megsértése, úthasználati díj megfizetése nélküli közlekedés esetén a bírság 16.000,- Ft-tól 468.000,- Ft-ig szabható ki;
• a közúti közlekedésben engedély nélkül vagy nem az engedélynek megfelelően végzett tevékenység esetén a bírság 156.000,- Ft-tól 1.560.000,- Ft-ig terjed;
• a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabható bírság a megbírságolt nettó árbevételének 15 %-a lehet (eddig 13 % volt);
• az energetikai tanúsítást végző szabálytalan működése esetén max. 60.000,- Ft bírságra lehet számítani az eddigi 50.000,- Ft bírság helyett;
• jogellenesen elhelyezett plakátokért plakátonként 400.000,-. Ft bírság várható;
• a településképi rendeletben meghatározott tilalmak megszegéséért járó bírság pedig 2 és 10 millió Ft között szabható ki.

{184/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

A közlekedési szabálysértésért járó bírságtételek is emelkednek 2024. 08. 01-től. Így például

• az elsőbbségadási kötelezettség, valamint az előzésre vonatkozó szabályok megszegéséért a helyszínen 26.000,- Ft-ot kell fizetnünk, egyébként pedig 52.000,- Ft-ot;
• súlyosabb esetben pedig a helyszínen 32.500,- Ft, nem a helyszínen fizetve 65.000,- Ft bírságra számíthatunk;
• ha lejárt műszakival közlekedünk, akkor a bírság 31.200,- Ft-tól 93.600,- Ft-ig terjedhet (attól függően hány hónapja járt le a műszaki);
• ha olyan helyen állunk meg vagy várakozunk, ahol nem szabadna, akkor 15.600-31.200,- Ft közötti a bírság;
• mozgáskorlátozottak parkolóhelyének jogosulatlan használatáért pedig a helyszínen 65.000,- Ft-ot, egyébként pedig 156.000,- Ft-ot kell fizetni.

{63/2012. (IV.2.) Korm.rendelete módosító 185/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az alábbi 3. országok állampolgárai foglalkoztathatóak Nemzeti Kártyával 2024. 07. 09-től:

1. Bosznia-Hercegovina
2. Észak-macedón Köztársaság
3. Belarusz Köztársaság
4. Moldova
5. Montenegrói Köztársaság
6. Oroszországi Föderáció
7. Szerbia
8. Ukrajna

Emlékeztetőül: a 2023. évi XC. törvény 50. § értelmében az a 3. ország állampolgára kaphat Nemzeti Kártyát, aki munkavégzés céljából jön Magyarországra.

{179/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Az alábbi 3. országok állampolgárai foglalkoztathatóak vendégmunkás–tartózkodási engedéllyel 2024. 07. 09-től:

1. Fülöp-szigetek
2. Indonéz Köztársaság
3. Kazah Köztársaság
4. Mongólia
5. Vietnámi Szocialista Köztársaság
6. Brazil Szövetségi Köztársaság
7. Georgia
8. Kirgiz Köztársaság
9. Venezuelai Bolivári Köztársaság
10. Kolumbiai Köztársaság

Emlékeztetőül: a 2023. évi XC. törvény 30. § értelmében az a 3. ország állampolgára kaphat vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, aki munkavégzés céljából jön Magyarországra és a foglalkoztatója nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó vagy kedvezményezett foglalkoztató (a Kormány stratégiai partnere, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, vagy partnerségi megállapodást kötött a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében).

{180/2024. (VII.8.) Korm.rendelet}

Megszületett, és 2024. 08. 08-tól már hatályba is lép az a rendelet, mely alapján az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak felügyeleti díjat kell fizetniük az NMHH felé.

Mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól a mikro- és kisvállalkozások, valamint azok az online platform szolgáltatók, amelyeknek az online platform szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevétele (ennek hiányában az évesített tárgyévi árbevétele) nem éri el a 100 millió Ft-ot, továbbá azok az online platform szolgáltatók, amelyek más szolgáltatásuk után már felügyeleti díjat fizetnek az NMHH-nak.

Aki az előző bekezdésben leírtak alapján nem mentesül a díjfizetés alól, annak az előző üzleti évi nettó árbevételének (ennek hiányában az évesített tárgyévi árbevételének) 0,3 %-át kell felügyeleti díjként megfizetnie a MÁK 10032000-00300939-00000017 bankszámlájára.

A díjat 2024. 09. 01. naptól 2024. év minden megkezdett hónapja után időarányosan, 2024. 12. 31-ig kell megfizetni a 2023. évi nettó árbevétel alapján.

No de kik is azok az online platformot üzemeltető szolgáltatók? Ehhez tisztázni kell, hogy mi is az az „online platform”! Az Európai Parlament és a Tanács 2022/2065. számú, a digitális szolgáltatásokról szóló (DSA) rendelete szerint az “online platform: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál.”

Ide tartoznak tehát az online piacterek, a közösségi média, az alkalmazásboltok, ár-összehasonlító weboldalak, közösségi gazdaság platformjai, keresőmotorok.

Mire eddig elértem, rájöttem, hogy az online platform-üzemeltetők felügyeleti díját jó eséllyel nem túl sokan fogják fizetni (legalábbis a mi köreinkből), de azért nem árt, ha van információnk a DSA-ról (Digital Services Act), mert egy könyvelő mindenhez is ért (legalább egy kicsit). 😀

{6/2024. (VII.7.) NMHH rendelet}

2024. 07. 03.

Hatályon kívül helyezték 2024. 06.30. nappal azt a rendeletet, mely alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához bér- és többletköltség-támogatás járt azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a keret- és támogatási szerződéssel rendelkező akkreditált munkáltatónál munkaszerződéssel és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeznek, és a fűtési idény alatt is fennáll a munkaviszonyuk. A 2024. 01. 31-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkezők esetében a 2023. 10. 15. – 2024. 04. 15. közötti időszakra még járt a támogatás.

{418/2022. (X.27.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 170/2024. (VI.29.) Korm.rendelet}

A hulladékot átvevőknek, gyűjtőknek, szállítóknak, kezelőknek fontos lehet áttanulmányozni a most megjelent, 2024. 07. 01-től hatályos rendeletet, mivel ebben írják le a szerződéses jogviszony feltételeit, illetve szerepelnek benne a hulladékgazdálkodási szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok, a díjfizetésre vonatkozó előírások, a gyűjtés, a tárolás és szállítás szabályai, a gyűjtőedények méreteire vonatkozó előírások.

{169/2024. (VI.29.) Korm.rendelet}

Emelkednek a földhivatali díjak. 2024. 07. 29-től például

• a hiteles papíralapú másolatokért, kivonatokért, elektronikus másolatért A/4-es oldalanként az eddigi 100,- Ft helyett 160,- Ft-ot kell fizetni;
• a jelzálogjog bejegyzése, módosítása 20.000,- Ft-ba kerül;
• egyéb változásbejegyzési díjak 10.600,- Ft-ra emelkednek az eddigi 6.600,- Ft-ról (vagyis az emelkedés mértéke 60,61 %);
• a tulajdoni lapról kiállított papíralapú hiteles másolatért 10.000,- Ft-ot kell fizetni (az eddigi 6.250,- Ft helyett);
• de az elektronikus hiteles tulajdonilap-másolatért is már 4.800,- Ft-ot kérnek el az eddigi 3.000,- Ft helyett (ez is 60 %-os emelkedés).

Persze a többi díj is emelkedik. Akit érdekel a teljes lista, az a rendelet 2024. 07. 29-től hatályos változatában, vagy a Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában elolvashatja.

{1/2024. (I.30.) KTM rendeletet módosító 6/2024. (VI.28.) KTM rendelet}

Egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szerinti jótállási kötelezettség 2024. 07. 01-től az alábbi, új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki (már amennyiben azok eladási ára eléri a 10.000,- Ft-ot):

• háztartási készülékek (pl. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú);
• villamos energiával működtetett konyhai kisgép (pl. mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló);
• gázkészülék (tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa);
• motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz (pl. kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor);
• motoros kézi szerszám (pl. láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu);
• közlekedési eszköz (pl. kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó);
• motoros vízi jármű;
• jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
• nyílászáró (pl. ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó);
• árnyékolástechnikai eszköz (pl. kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny);
• kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
• garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
• biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
• elektronikus hírközlő végberendezés (pl. telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék);
• híradástechnikai készülék (pl. üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set);
• információtechnikai készülék (pl. asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép);
• irodatechnikai berendezés (pl. fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép);
• írásvetítő és filmtechnikai berendezés (pl. film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék);
• világítástechnikai termék (pl. lámpatest, fényforrás);
• villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz (pl. hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva);
• mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
• lőfegyver;
• sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
• bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
• az előző két pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence (pl. szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence);
• napkollektor, napelemrendszer;
• villamos energiával működtetett játék (pl. játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű);
• gyermekmegfigyelő berendezés (pl. légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző);
• bel- és kültéri gyermekjáték (pl. hinta, csúszda);
• gyermekgondozási cikk (pl. pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés);
• egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz (pl. elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő);
• gyógyászati segédeszköz;
• látásjavító eszköz (pl. szemüveg, napszemüveg);
• optikai eszköz (pl. távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp);
• hangszer;
• óra és ékszer;
• kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése (pl etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca);
• kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

{10/2024. (VI.28.) IM rendelet}

Az ügyvédek figyelmét érdemes felhívni arra, hogy változik a cégbejegyzés nyomtatványa (módosul a 21/2006. (V.18.) IM rendelet), ezzel összefüggésben pedig a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V.18.) IM rendelet is módosul. (A változás könnyítéseket jelent a cégbejegyzések tekintetében, mert a lényegtelen részeket már nem kell kitölteni.) A legtöbb rendelkezés ugyan csak 2025. 03. 01-től lép hatályba, de van olyan része, amit már 2024. 10. 01-től alkalmazni kell.

{9/2024. (VI.28.) IM rendelet}

A 3. országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályt hatályon kívül helyezték, így 2024. 07. 01-től már a beruházást megvalósító (Paksi Atomerőmű és Budapest-Belgrád vasútvonal építésével érintett) 3. országbeli állampolgár foglalkoztatójának sem kell ezt alkalmaznia.

{320/2022. (VIII.18.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 167/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ha esetleg valaki állami építési beruházásban érintett, akkor feltétlenül olvassa el a 2024. 06. 29-től hatályos rendeletet, mely a Magyar Közlöny 69. számában jelent meg, mivel ebben a rendeletben szerepelnek a kedvezmények, mentesítések szabályai.

{148/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Hatályon kívül helyeztek 2024. 07. 01. nappal néhány veszélyhelyzeti kormányrendeletet (zárójelben a hatályon kívül helyezett rendelet száma). Ennek következtében:

• Most már a legalább 20 millió Ft összegű, látra szóló, illetve max. 1 évre lekötött bankbetétek kamata is meghaladhatja meg az ÁKK Zrt. honlapján utoljára közzétett 3 hónapos futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. {471/2022. (XI.21.) Korm.rendelet}
• A magánszemélyek 20 millió Ft-ot meghaladó összegben is vásárolhatnak EU tagállam jegybankja által kibocsátott, HUF devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. Ugyanez vonatkozik az MNB hatálya alá tartozó szervezetekre, és egyéb, a Ptk. szerinti vállalkozásokra is. {89/2023. (III.22.) Korm.rendelet}
• Az értékpapíralap – ideértve a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszköz súlya már nem kell, hogy legalább 60 %-ban értékpapír legyen. {156/2023. (IV.27.) Korm.rendelet}

{147/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt a sportról szóló törvényben előírt (2004. évi I. törvény 76/B. § (2)-(3) bekezdés) 0,5 %-os vagyonkezelési díjat a vagyonkezelőnek 2024. 07. 01-től 2024. 12. 31-ig nem kell megfizetnie.

{146/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeleteket módosított egy “salátarendelet”. Ebből a legfontosabbak (zárójelben a módosított rendelet száma):

• A KÜNY (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) helyett DÁNY (Digitális állampolgárság nyilvántartás) lesz 2024. 07. 01-től, és ha valaki hallott a bevezetni tervezett “OkmányApp”-ról (Okmányügyek Intézését Segítő Mobilalkalmazás), akkor azt felejtse el, mert kivették a rendeletből. {309/2011. (XII.23.) Korm.rendelet}
• A digitális állampolgársághoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtója az IdomSoft Zrt. lesz 2024. 07. 01-től. (Mondjuk a KÜNY-t eddig is ő kezelte.) {84/2012. (IV.21.) Korm.rendelet}
• A digitális állampolgárság szolgáltató a dap.gov.hu honlapon teszi elérhetővé a mobiltelefonos alkalmazáshoz, digitális irattárcához, keretszolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatókat. Jelenleg (2024. 07. 03.-án) digitális állampolgárság programról szóló tájékoztató, valamint a DÁP mobilalkalmazás letöltésével és aktiválásával kapcsolatos információk olvashatók ezen az oldalon. {451/2016. (XII.29.) Korm.rendelet}

{138/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A honvédeknek lehet érdekes a kiegészítő rokkantsági támogatásáról, a kiegészítő hozzátartozói támogatásról, az árvák kiegészítő támogatásáról és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításáról megjelent, 2024. 07. 01-től hatályos rendelet.

Például: kiegészítő rokkantsági támogatás annak a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, legalább 1 év szolgálati viszonnyal töltött idővel rendelkezőnek jár, akinek az egészségi állapota nem éri el a 30 %-ot, és ezen állapot kialakulása túlnyomórészt a katonai szolgálati kötelmekkel függ össze, no meg persze rokkantsági ellátást kap. A kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke 10 %.

{136/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Ezen kívül a honvédek jogállásáról is rendeletet alkotott a Kormány, mely 2024. 07. 01-től hatályos, és nem csak a hivatásos és a szerződéses állomány tagjaira, hanem az önkéntes tartalékos honvédekre, és a nyugállományú katonákra is kiterjed. Ebben írják le például az alapvető jogok korlátozását (párttagság, közösségi portálokon posztolt tartalmak, összeférhetetlenség, stb.), a szolgálatteljesítésre vonatkozó általános szabályokat, az illetmények, juttatások, költségtérítések általános szabályait, és még jónéhány, katonákra vonatkozó szabályt.

{137/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Az ukrajnai humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról szóló rendelet jelentős változáson ment át, ugyanis 2024. 08. 21-től már csak a “háború sújtotta terület”-ről (vagyis a katonai műveletekkel közvetlenül érintett ukrán közigazgatási egységekből) érkezett és ott lakóhellyel rendelkező ideiglenes védelemre jogosultak után adnak támogatást, méghozzá csak egyszer, és legfeljebb 1 hónapig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület a menedékes szállása és ellátása után egyedi támogatást igényelhet.

{104/2022. (III.12.) Korm.rendeletet módosító 134/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Változott 2024. 06. 29-től a hulladékgyűjtő udvarokban gyűjthető hulladékok azonosító kódját és megnevezését tartalmazó rendeletmelléklet. (Mondjuk ahogy elnéztem, csak annyi a változás, hogy az első oszlopba beírtak egy sorszámot.)

{246/2014. (IX.29.) Korm.rendeletet módosító 133/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

Senki ne háborodjon fel, ha esetleg a buszsávban nem csak tömegközlekedési eszközöket és taxikat lát közlekedni, ugyanis a hazánkban tartott nemzetközi sportesemények, valamint a Kormány egyedi döntésével kiemelt fontosságúvá nyilvánított rendezvény kapcsán egyedi jelzéssel kijelölt járművek is jogszerűen használják a buszsávot 2024. 06. 29-től.

{1/1975. (II.5.) KPM-BM rendeletet módosító 132/2024. (VI.28.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2024. évi 629. számának 3277-3280. oldalain tette közzé 2024. 06. 28.-án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőknek, bizalmi vagyonkezelőknek kiszervezett, auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél–átvilágítási intézkedést kell alkalmazniuk 2024. 07. 01-től. A részletes szabályokat a rendelet tartalmazza, én nem részletezem (mivel közülünk elég kevés embert érint), de pl. a bizalmi vagyonkezelőknek mindenképpen érdemes átolvasniuk.

{29/2024. (VI.24.) MNB rendelet}

No és aki elolvassa az előbb említett rendeletet, annak mindenképpen érdemes tovább olvasnia a Magyar Közlöny 2024. évi 68. számában megjelenteket, ugyanis a 30/2024. (VI.24.) MNB rendelet további előírásokat tartalmaz rájuk vonatkozóan.

A fogyasztóknak nyújtott hitelek esetében 2024. 12. 31-ig nem lehet a tőke- és kamattartozást megnövelni a nem teljesített kamat összegével (még a nem kamattámogatott jelzáloghiteleknél sem). Ez csak egy hosszabbítás, mert a legutóbbi módosítás szerint ez a kedvezmény 2024. 06. 30-án megszűnt volna, de így az év végéig még él.

{782/2021. (XII.24.) Korm.rendeletet módosító 130/2024. (VI.20.) Korm.rendelet}

A dohányboltokban 2024. 06.17-től már lehet forgalmazni a NETA törvényben meghatározott ropogtatni valókat (snackeket) is, melyek a Vtsz. 1904, 1905, 20052020, 200599, 2008 alá tartoznak.

{6/2024. (VI.18.) SZTFH rendelet}

Tovább csökken a jegybanki alapkamat. 2024. 06. 19-től már “csak” 7,00 %.

Idén eddig a jegybanki alapkamat az alábbiak szerint változott:

• 01. 01-jén még 10,75 % volt (2023. 12. 20-tól),
• 01. 31-től 10 %,
• 02. 28-tól 9 %
• 03. 27-től 8,25 %,
• 04. 24-től 7,75 %,
• 05. 22-től 7,25 %,
• 06. 19-től 7 %.

{24/2024. (VI. 18.) MNB rendelet}

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvénybe beleírták az online szálláshely-közvetítőkre 2024. 07. 01-től érvényes szabályokat. Online szálláshely-közvetítő az olyan vállalkozás, amely a szálláshely-szolgáltatók és a fogyasztók részére online nyújt kereskedelmi szolgáltatást azzal a céllal, hogy a szálláshely-szolgáltatók által nyújtott kínálatot a fogyasztók által támasztott szálláshely-kereslettel összekapcsolja. (Ilyen pl. a booking.com, a szallas.hu, a trivago.hu, stb.) Az ilyen szolgáltatást végzőknek mindenképpen érdemes áttanulmányozni a módosított törvényt, mert változnak a rájuk vonatkozó szabályok.

{2001. évi CVIII. törvényt módosító 2024. évi XXXI. törvény}

Nem csak a 0 – 18 év közöttieknek kötelező az előírt szűrővizsgálatokon való részvétel, hanem 2024. 07. 01-től már mindenkinek. (Mondjuk azt nem tudtam a törvényből kiolvasni, hogy mi van akkor, ha valaki nem vesz részt pl. a kötelező vastagbél- vagy tüdőszűrésen.)

{1997. évi CLIV. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A munka törvénykönyvének 2024. 07. 01-től hatályos módosítása értelmében ha egy gazdasági társasághoz 55 évesnél idősebb honvédet vezényelnek ki, akkor az adott gazdasági társaság köteles(!) fogadni a kivezényeltet, ha az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha nincs olyan betölthető munkakör, ami a vezényelt képesítésének megfelel, akkor az adott gazdasági társaságnak kell gondoskodnia a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról, és a képzés elvégzéséig is meg kell határozni az elvégzendő feladatokat a kivezényelt részére. WOW! Ha jól sejtem, akkor ezt a 204/A. §-t az iskolai honvédelmi oktatás miatt rakták bele a törvénybe, no de azért a leírt szöveg egyben azt is jelenti, hogy ad absurdum akár hozzánk, a könyvelőirodába is kivezényelhetnek egy honvédet. (Bár ha ügyes, és tud könyvelni, akkor jöhet. 😀)

{2012. évi I. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Szocho-fizetési kötelezettség terheli 2024. 08.01-től az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelmét is. Ez nem újdonság, hiszen a 205/2023. (V.31.) Korm.rendelet alapján már 2023. 07. 01-től szochot kell fizetni ezen jövedelmek után. Az újdonság csak annyi, hogy ami eddig veszélyhelyzeti intézkedés volt, azt most beemelték a törvénybe. (Ugyanakkor persze hatályon kívül helyezték a kormányrendeletet.) Emlékeztetőül, hogy mi az, ami után szochot kell fizetni – most már a törvény alapján ezzel kapcsolatban:

1. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész (magyarul a lekötött betét kamatai, illetve a bankszámlákon jóváírt kamatjövedelmek esnek szocho-fizetési kötelezettség alá).
2. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében
3. ba) kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
4. bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (röviden: az értékpapírok -kötvények, befektetési jegyek- kamatára, hozamára vonatkozik a szocho-kötelezettség, viszont mivel az állampapír után nem kell szja-t fizetni, így azt szocho-fizetési kötelezettség sem terheli).
5. Az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa.
6. A biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja (a biztosítási szerződés kamatjövedelemként kapott biztosítói teljesítésére van szocho-fizetési kötelezettség).
7. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. 12. 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód kft-k magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell (vagyis a szövetkezeti tagi kölcsön esetében kell szocho-t fizetni).
8. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)–d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Összefoglalva: az állampapír hozamán és az ingatlanalapokon elért nyereségen kívül minden kamatnak minősülő – fentebb felsorolt – jövedelem után a 15 % szja mellett 13 % szocho-fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt. Ráadásul sajnos a szocho-plafon sem vonatkozik rá.

{2018. évi LII. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Akinek iskolás gyermeke van, az készüljön rá lelkileg, hogy néhány gyerek esetleg morcos lesz ősztől. Ugyanis a szakképzésről szóló törvény módosítása értelmében kormányrendeletben kerül meghatározásra, hogy a tanuló milyen tárgyakat nem vihet be, vagy beviheti, de le kell adni a tanítási nap elején. (Ezek lesznek a „használatában korlátozott tárgyak”.) Vagyis például reggel a jogszabály alapján előfordulhat, hogy le kell adni a mobiltelefonját, és csak nap végén kapja vissza. Ugyanakkor beleírták, hogy „a tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel”, vagyis ha a nap végén nem kapja vissza a telefonját a gyerek, akkor az az ő baja (vagyis inkább a szülőé). Persze a „tiltott tárgyak” listáját majd egy későbbi kormányrendeletben olvashatjuk, de van rá egy fogadásom, hogy a mobiltelefon benne lesz.

{2019. évi LXXX. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A fentiek megemésztése után tovább olvastam, és találtam más érdekességet is benne. Ugyanis ugyanebben a törvényben leírják azt is, hogy „a gyermeknek joga van ahhoz, hogy tudatos és felelősségteljes internet-, valamint médiahasználatot – ideértve a zaklatás internetes formáival szembeni hatékony fellépést – biztosító nevelésben, oktatásban és képzésben részesüljön.” Halkan kérdezem: ha elveszik a gyerektől a telefont, akkor hogyan fogják tudni megtanítani neki, hogy mire vigyázzon, amikor használja?

Ezen kívül más finomságok is vannak a törvényben arról, hogy mivel „védik meg” a gyermekeket, de azokat már nem részletezem.

{1997. évi XXXI. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A fej- és fülhallgatók értékesítésekor a forgalmazónak 2024. 07. 01-től hallásvédelmi tájékoztatót kell mellékelnie az eszközhöz. A tájékoztató tartalmát majd egy egészségügyi miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

{1997. évi CLV. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

A 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatására, üdültetésére, egyéb szabadidős foglalkoztatására csak akkor kerülhet sor 2024. 07. 01-től ha a táboroztatás szervezője gondoskodik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A szülők részére a feltételekről a miniszteri rendeletben előírt tájékoztatást is meg kell adnia, és a szervezésben, lebonyolításban közreműködő személynek a rendeletben meghatározott feltételeknek meg kell felelnie. A törvénymódosítás felsorolja, hogy kik nem lehetnek táboroztatás-vezetők (pl. akik embert öltek, családi állást változtattak meg, kábítószer-birtoklásért elítéltek, szexuális erőszakolók, szeméremsértést elkövetők, stb.) A táboroztatás vezetőjének tehát be kell kérnie az ott részt vevők erkölcsi bizonyítványát ahhoz, hogy biztos lehessen benne: jó emberre bízza a gyerekeket.

{1991. évi XI. törvényt módosító 2024. évi XXIX. törvény}

Szinte hihetetlen, de a 12 évvel ezelőtt hatályba lépett gránitszilárdságú Alaptörvényünk immár elérkezett a 13. módosításához, mely 2024. 07. 01-től hatályos. Ez alapvetően a köztársasági elnök kegyelmezési jogával kapcsolatos változásokat tartalmazza, de szó van benne az EU hitelfelvételéről, és a Magyar Honvédség csapatmozgásairól is.

{Magyar Közlöny 2024.06.18-i 66. száma tartalmazza a módosítást, egységes szerkezetben pedig 2024. 07. 01-jén jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában}

A szakképzéssel, szakmai és képesítő vizsgáztatással foglalkozókra vonatkozó szabályok változnak 2024. 07. 01-től, így nekik érdemes áttanulmányozni a hatályos rendeletet. A módosított előírások szerint például Intézményi Vizsgáztatási Kézikönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséhez a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján tesznek közzé útmutatót. (Sajnos ezt még nem sikerült megtalálnom. Vagy én vagyok ügyetlen, vagy még nem tették fel a www.nive.hu oldalra – már ha ide fogják feltenni).

{12/2020. (II.7.) Korm.rendeletet módosító 129/2024. (VI.17.) Korm.rendelet}

A dohányterméket előállítóknak mindenképpen el kell olvasniuk a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet módosított változatát, ugyanis több, a dohánytermék előállítására vonatkozó szabály (pl. anyagtartalom, bejelentés, csomagolási egység jelölése, elektronikus eszközre vonatkozó szabályok, tiltott adalékanyagok listája is változott 2024. 06. 25-től.

{39/2013. (II.14.) Korm.rendeletet módosító 120/2024. (VI.10.) Korm.rendelet}

2024. 06. 04.

A Belügyminiszter rendeletben közölte, hogy az ország egész területén 2024. 05.24. napjától áll fenn a tartósan vízhiányos időszak. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 25. száma}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 05.22-től már csak 7,25 %.

{19/2024. (V. 21.) MNB rendelet}

Megjelent a NAV 2024. június hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 640,- Ft/l
• Gázolaj: 629,- Ft/l
• Keverék: 689,- Ft/l
• LPG autógáz: 352,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 762,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 05. 16-án megjelent 24. száma}

Nem minősül elidegenítésnek – így illetéket sem kell fizetni – 2024. 07. 01-től a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának a gazdaságátadási szerződés alapján való átadása esetén (melynek szabályai az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényben vannak leírva).

{1990. évi XCIII. törvényt módosító 2024. évi XIX. törvény}

Gépjárműnek minősül – így aztán KGFB-t kell fizetni – 2024. 05. 17-től minden olyan jármű után, amely mechanikus (vagyis nem emberi vagy állati) erővel működtetett jármű, és aminek a legnagyobb sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy 25 kg-nál nehezebb és a legnagyobb sebessége meghaladja a 14 km/h-t. Ez alól kivétel – vagyis továbbra sem kell KGFB-t fizetni – a mozgáskorlátozott személyek általi használatra szánt kerekesszékes járművek, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárok, valamint a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-moped járművek után. Ez tulajdonképpen azt jelenti az én olvasatomban, hogy az elektromos rollerekre is kell KGFB, de a lassabban haladó elektromos járműveket is érdemes lemérni, mert ha 25 kg-nál nehezebbek, akkor KGFB-t kell rájuk fizetni. (Biztosítási ügynököknek újabb piac!)

{2009. évi LXII. törvényt módosító 2024. évi XVII. törvény}

2024. 05. 06.

Megváltozott 2024. 04. 25-től az Online Számla elérhetősége. Ugyan a régi oldal is úgy néz ki, mintha még működne, de már nem működik (bejelentkezési kísérletnél technikai hibát jelez). A működő Online Számla oldal a https://uam.nav.gov.hu/ linken található. Innen egyébként nem csak az Online Számlát, de az Online számlázót, az eÁFA és az ÜPO oldalát is el lehet érni. No és átkeresztelték „NAV Felhasználókezelő”-re.

A tiszta növényi olajat előállítók esetében a jövedéki adó mértéke 2024. 05. 01-től csökkent:

• a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 14%-ról 10 %-ra,
• a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 13%-ról 9,5 %-ra.

{95/2024. (V.3.) Korm.rendelet}

Megjelent a rendelet az európai uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokról, melyben leírják a csekély összegű támogatások, a regionális beruházási támogatások, a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatások, a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatások, az energiahatékonysági beruházási támogatások, a megújuló energiához, az energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatások, a válságtámogatás 2024. 05. 01-től általános szabályait, alapfogalmait.

{1/2024. (IV.30.) PM rendelet}

A dísznövényekkel foglalkozók számára fontos a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alap létrehozatala, ugyanis a dísznövény termelésből, szolgáltató tevékenységből, kereskedelemből bevételt szerzők marketing és innovációs hozzájárulást kötelesek fizetni tárgyév május 31. napjáig ebbe az Alapba. Ennek mértéke attól függ, hogy mennyi a befizető dísznövény termelésből, szolgáltató tevékenységből, kereskedelemből származó utolsó lezárt üzleti évi nettó árbevétele:

• ha ez max. 8 millió Ft, akkor telephelyenként 5000,- Ft/év,
• ha 8 millió Ft feletti, akkor telephelyenként 10000,- Ft/év a fizetendő hozzájárulás mértéke.

Ez a rendelet 2024. 05. 01-jétől él, és jelen állás szerint 2027. 04. 30-ig lesz hatályban, tehát a dísznövénnyel foglalkozóknak eddig az időpontig biztosan számolniuk kell ezzel az újabb fizetni valóval.

Ja! És hogy miért is kell ezt fizetni? Azért, mert az Alapból finanszírozható a dísznövény ágazaton belül a forgalmazás, a környezetvédelem, az ökológiai termelés, a minőségi védjegyek kialakítását és földrajzi árujelzők oltalmának megszerzését szolgáló intézkedések, a kutatás, ezen belül különösen a növényvédő szerek használatának csökkentése, a megváltozott klímához alkalmazkodó fajok, fajták kiválasztása.

Rákerestem a neten. A rendelet szerint az oldalukon (https://www.diszkerteszek.hu/) kellene fent lennie a bankszámlaszámnak, ahová ezt a marketing és innovációs hozzájárulást utalni kell. Sajnos én nem találtam meg, de végülis május 31-ig még rengeteg idő van, biztosan fel fogják tenni.

{29/2024. (IV.30.) AM rendelet}

2024. 04. 22.

A kriptoeszközök piacáról alkotott törvényt az Országgyűlés. A törvény a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétellel történő kínálatára, kereskedésbe bevezetésére, a Magyarországon végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, és ezek hatósági felügyeletére vonatkozó, 2024. 06. 30-tól érvényes előírásokat tartalmazza.

Azoknak kell feltétlenül elolvasniuk, akik az imént említett tevékenységeket végzik (ezek jellemzően hitelintézetek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények).

A hatósági felügyeletet az MNB látja el (naná, hogy nem ingyen: a kriptoeszköz-szolgáltatónak felügyeleti díjat kell fizetnie).

Nem vonatkozik a törvény azokra, akik csak anya- vagy leányvállalataiknak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatást, valamint a felszámolókra, vagyonfelügyelőkre, az egyedi és nem helyettesíthető más kriptoeszközökre. Ezen kívül ha a kriptoeszköz pénzügyi eszköznek, betétnek, pénznek (kivéve az elektronikuspénz-tokent), nem-életbiztosítási, életbiztosítási terméknek minősül, vagy nyugdíjjövedelmet biztosító befektetési nyugdíjtermék, akkor szintén sem vonatkozik rá a törvény.

Aki komolyabban el szeretne merülni a témában, annak ezen a törvényen kívül alaposan át kell tanulmányoznia a 2023/1114. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletet is, mert az alapfogalmak és az alap előírások abban találhatóak. Ezen kívül majd a később (nyilván valamikor június vége felé) megjelenő, a törvény előírásainak részletszabályait tartalmazó kormányrendeletet is fontos lesz megismernie.

{2024. évi VII. törvény}

Természetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvénybe is beleírták, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató pénzügyi szolgáltatónak minősül, így tehát rá is vonatkoznak a pénzmosási törvény előírásai.

Ezen kívül kiegészítették 2024. 04. 25-től azzal az előírással a törvényt, hogy a szolgáltatónak (pl. a könyvelőnek) a felügyeleti szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítania kell, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy bizonyítani kell tudnom: én aztán tényleg mindent megtettem azért, hogy mindent megtudjak az ügyfélről, mindenhol utánanéztem, beazonosítottam, átvilágítottam. Vagyis újabb papírokat kell gyártani, dokumentálni kell, mit csináltam (mondjuk pl. azt, hogy lekértem az adatait a TTNY-ből). És ha azt tapasztaltam, hogy problémás az ügyfél, akkor megtettem a szükséges intézkedéseket (pl. eleget tettem a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettségemnek). Szuper.

{2017. évi LIII. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}

Ha bárki abban reménykedne, hogy a veszélyhelyzetnek 2024. 05. 23-án vége lesz (merthogy a jelenleg érvényes előírás szerint addig tartana), az gyorsan felejtse ezt el. Ugyanis a Kormány törvényben kapott felhatalmazás alapján további fél évvel, vagyis 2024. 11. 19-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Nem találtak ki újabb indokot, úgyhogy még mindig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatt van veszélyhelyzet.

Őszintén szólva nem teljesen értem, miért kell félévente meghosszabbítgatni a veszélyhelyzetet. Az elején (2020 márciusában) még elhittük, hogy fél év múlva vége lehet. De most, négy év tapasztalattal a hátunk mögött már a legoptimistábbak sem gondolják azt, hogy belátható időn belül vége lehet a rendeleti kormányzásnak, hiszen ez nagyon kényelmes a jogszabályalkotóknak (és persze óriási teher nekünk, akiknek ezt folyamatosan követnünk, alkalmaznunk kell).

{2024. évi VIII. törvény és 86/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

Megváltozott a gazdálkodó szervezet fogalma a gazdasági kamarákról szóló törvényben (belekerült a „főtevékenység” szó): 2024. 04. 25-től az minősül a törvény szerint gazdálkodó szervezetnek, aki főtevékenységként nem az Agrárkamarához tartozó tevékenységet végez.

Eddig úgy volt, hogy aki tagja az Agrárkamarának (hivatalos nevén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának), annak nem kellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához kamarai hozzájárulást fizetnie. Az én olvasatomban ez az aprócska átírás azzal a következménnyel jár, hogy minden olyan vállalkozásnak meg kell fizetnie a kamarai hozzájárulást, akinek a főtevékenysége nem szerepel az agrárkamarai tevékenységek között.

Persze rögtön törölték is a törvényből az agrárkamarára vonatkozó részeket, vagyis mostantól a „gazdasági kamarák” csak és kizárólag a „kereskedelmi és iparkamarát” jelenti.

{1999. évi CXXI. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}

Megjelent a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről szóló rendelet. Ez alapján az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ a 2024. 02. 29.-én fennállt, lejárt tartozásállományuk alapján működési támogatásban részesülnek. A támogatás összegét a NEAK az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 31. § (9a) bekezdése szerint beküldött adatszolgáltatások alapján állapítja meg és utalja ki 2024. 04. 30-ig az érintett szolgáltatóknak.

{83/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

Aki repülőteret szeretne, vagy már van neki, az feltétlenül tanulmányozza át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló, 2024. 05. 01-től hatályos kormányrendeletet, mert fontos szabályok vannak benne.

{85/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}

2024. 04. 15.

Várhatóan emelkedni fog a gázolaj jövedéki adó visszatérítése, ugyanis a Kormány határozatot hozott arról, hogy a pénzügyminiszter készítsen előterjesztést annak 90 %-os mértékre történő növeléséről.

{1101/2024. (IV.11.) Korm.határozat}

Az alábbi támogatások 2024. 04. 12-től érvényes főbb szabályait írták le a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló rendeletben:

• Csekély összegű (de minimis) támogatás
• Csekély összegű közszolgáltatási támogatás
• Mezőgazdasági csekély összegű támogatás
• Regionális beruházási támogatás
• Kis- és középvállalkozás részére nyújtott beruházási támogatás
• Kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás
• Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás
• Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás
• Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
• Innovációs klaszterhez nyújtott támogatás
• Kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás
• Eljárási innováció és szervezési innováció támogatása
• Képzési támogatás
• Hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás
• Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
• Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
• Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás
• A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás
• Energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
• A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
• Sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás
• Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás
• Közszolgáltatásért járó ellentételezés
• Válságtámogatás

{4/2024. (IV.11.) KTM rendelet}

Egy csomó mezőgazdasági terméket 2024. 04.16-tól a veszélyhelyzet végéig az országba történő behozatalkor a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon be kell jelenteni (hasznos link: https://portal.nebih.gov.hu/-/keddtol-elesedik-a-mezogazdasagi-termekek-behozatalat-bejelento-felulet )

A bejelentésköteles termékek az alábbiak:

• 0201 szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
• 0202 szarvasmarhafélék húsa fagyasztva
• 0203 sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva
• 0204 juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva
• 0207-ből gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi (magyarul: csirke) élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva
• 0407 madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve
• 0710 zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva
• 10019900-ból közönséges búza (de a vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1002 rozs (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1003 árpa (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 10059000 kukorica (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1008 hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle (vetőmagra nem vonatkozik a korlátozás)
• 1101 búzaliszt vagy kétszeres liszt
• 1102 gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt)
• 1104 másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 Vtsz. alá tartozó rizs kivételével
• 12051090 és 120590 olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével)
• 12060091 és 12060099 napraforgómag, törve is
• 1512 napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
• 1514 repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
• 19051000 ropogós kenyér
• 2005 zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva
• 2204 bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 Vtsz. alá tartozó borecetet

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a bejelentő azonosító adatait, FELIR számát;
• a bejelentésköteles termék megnevezését, Vtsz-számát, mennyiségét, minőségi mutatóit, aktuális piaci értékét, tárolási helyét, származási országát;
• címzett nevét, címét (ahová a terméket leszállítják);
• a termék behozatalának tervezett időszakát, aminek a bejelentéstől számított 30 napon belül kell lennie;
• a szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát, illetve vasúti szállítás esetén a pályaszámát.

Fontos, hogy a bejelentést legkésőbb a behozatalt megelőző 24 órával (légi vagy vízi úton való behozatalkor 6 órával) korábban meg kell tenni. (Azt mondjuk nem tudom, hogy az első napokban mi lesz, ugyanis a bejelentőoldal csak 16.-ától fog működni – legalábbis ezt írták az oldalukon.)

A szállítást végzőnél ott kell lennie a bejelentésnek, és a bejelentés befogadásáról szóló NÉBIH visszaigazolásnak is. (Arról fogalmam sincs, hogy mi van, ha mondjuk a kocsi, amivel be akarták hozni az árut, reggel lerobban, ezért másik járművel hozzák be az árut.)

Ha nem a szabályoknak megfelelően járnak el (pl. nem jelentik be a behozatalt, vagy nincs ott minden papír a sofőrnél), akkor a bírság mértéke max. a szállított termék nettó értékének 40 %-a.

Nem kell bejelenteni:

• Az ország területén tranzitforgalom keretében átszállított termékeket.
• Magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt árukat, ha annak mennyisége kevesebb, mint 25 kg vagy 25 liter.

{80/2024. (IV.11.) Korm.rendelet}

Óva intek minden könyvelőt, hogy agrártámogatások igénylésével foglalkozzon – már ha szeretné, hogy legyen ideje könyvelni is –, mert iszonyatos mennyiségű jogszabály jelenik meg az agrártámogatásokkal kapcsolatban, úgyhogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés teljes embert (mezőgazdasági pályázatíró szakembert) kíván. Ugyanakkor fel lehet hívni az ügyfelek – elsősorban a pályázatírók – figyelmét arra, hogy megjelent az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások (területalapú, állatalapú) eljárási szabályairól szóló, 2024. 04. 10-től hatályos rendelet.

Abban a Magyar Közlönyben (43. számú), amiben ez a rendelet van, még jónéhány agrártámogatási rendelet olvasható, amit nem részletezek, mert szerintem ezek nem könyvelői feladatok. (De ha ilyennel foglalkozó olvassa ezeket a sorokat, akkor feltétlenül tanulmányozza át alaposan a 43. számú Magyar Közlönyt.)

{15/2024. (IV.9.) AM rendelet}

Persze azért nem baj, ha néhány dologgal mi is tisztában vagyunk, és legalább el tudjuk mondani, hogy már hallottunk róla. Szerintem ilyen a „Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer” (MePAR) is, ami egy országos földrajzi azonosító és térinformatikai rendszer és annak adatbázisa, mely pl. a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének területét határozza meg. Ez a rendszer már eddig is létezett, viszont 2025. 01. 01-től lesznek benne változások, melyeket a MÁK (Magyar Államkincstár) aktualizál az Egységes Országos Vetületi Rendszerben.

{22/2024. (IV.9.) AM rendelet}

Bár még az idei évből is nagyon sok van hátra (csak a beszámolók határideje van borzasztóan közel), de már megjelent, hogy jövőre mikor lesznek a munkaszüneti napok, és mely szombatok lesznek munkanapok:

Szombaton is munkanap lesz: 2025. május 17., 2025. október 18. és 2025. december 13.

Munkaszüneti napok lesznek a következő hétköznapok: 2025. május 2. (péntek), 2025. október 24. (péntek) és 2025. december 24. (szerda).

{Magyar Közlöny 2024. 04. 08-án megjelent 42. számának 2207. oldala}

A szőlő- és borágazatban érdekeltek 2024-2027. időszakban az EMGA-ból (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) gépek, technológiai berendezések és informatikai eszközök beszerzésére igényelhetnek max. 100 millió Ft támogatást a szőlőfeldolgozó, borkészítési vagy palackozási kapacitások növekedéséhez, korszerűsítéshez. A részleteket az NKÜ (Nemzeti Kifizető Ügynökség) teszi közzé a honlapján minden év augusztus 15-ig.

{13/2024. (IV.4.) AM rendelet}

A 3. országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok 2024. 04.04-től hatályos módosítása értelmében a rendeletben foglaltakat már csak a beruházást megvalósító 3. országbeli állampolgár foglalkoztatójának kell alkalmaznia (eddig mindenkire vonatkozott, aki 3. országbeli állampolgárt foglalkoztatott). Ráadásul beruházás alatt már csak a Paksi Atomerőmű és a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán érintett vállalkozásokat és azok alvállalkozóit kell érteni.

{320/2022. (VIII.18.) Korm.rendeletet módosító 78/2024. (IV.3.) Korm.rendelet}

Mostantól – pontosabban 2024. 04. 04-től – „Mozgó Egészségügyi Központ”-nak nevezik azt az egészségügyi szolgáltatót, aki

• részt vesz a Felzárkózó Települések Programban, és
• hajléktalanok háziorvosi ellátására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezik, és
• a 337/2008. (XII.30.) Korm.rendelet 3. számú mellékletében felsorolt szakmák közül legalább 5 szakmában telemedicina útján nyújt egészségügyi szolgáltatást.

De a lényeg inkább az, hogy az ilyen egészségügyi szolgáltató 2024. március hónaptól minden 5000 fő ellátandó lakos után havonta a 10. § (1) bekezdése szerinti díj összegének 7,32-szeresére jogosult. Ez a havi maximális finanszírozási összeg, mely tartalmazza az orvosok, szakdolgozók és egészségügyben dolgozók teljes bér fedezetét is, ezért az egészségügyi szolgáltató további bértámogatás igénylésére nem jogosult. A 10. §-ban leírt képlet „rém egyszerű”: a háziorvosi szolgálatok előző évben elért havi országos átlagdíjának a tárgyévi előirányzat-növekedés mértékével emelt összege, szorozva 7,32-vel. Szóval annyi jár érte, amennyit a NEAK mond. 😀

Ezen kívül a működési költség maximális összegét megemelték az igénylést megelőző 12 havi finanszírozási összegből számított havi átlagösszeg 80 %-ára (eddig 30 % volt).

{43/1999. (III.3.) Korm.rendeletet módosító 77/2024. (IV.3.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2024. 03. 28-án megjelent 17. számában (1228. – 1231. oldalon) az MNB közzétette a hivatalos devizaárfolyam-lapon nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamát.

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 17. száma}

Változik 2024. 04. 01-től a jogosulatlan úthasználat esetén fizetendő pótdíj: személygépkocsiknál 60 napon belüli megfizetés esetén 14.875,- Ft lesz, ez utáni befizetés esetén pedig 59.500,- Ft.

{45/2020. (XI.28.) ITM rendeletet módosító 7/2024. (III.28.) ÉKM rendelet}

A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló rendeletbe 2024. 03.31-től bekerül a „kivágás” fogalma, a szőlővíz megsemmisítésére vonatkozó szabályok, és változott a borászati kísérőokmányokra vonatkozó előírások.

{26/2021. (VII.29.) AM rendeletet módosító 12/2024. (III.28.) AM rendelet}

Megjelent a 2024. évi, nyugellátás megállapításakor alkalmazandó valorizációs szorzók, melyeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz. Míg az 1950-ben keresett jövedelem esetén 600,013 a szorzószám, az 1980-as jövedelemnél 103,989 a valorizációs szorzó, a 2000-es jövedelem 7,045-szöröse számít, a 2020. évi jövedelem valorizációs szorzója már csak 1,458 lett, a 2022. évié pedig 1,142 (persze az összes év szorzója megtalálható a rendelet mellékletében.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 64/2024. (III.28.) Korm.rendelet}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 03. 27-től immár csak 8,25 %.

{10/2024. (III.26.) MNB rendelet}

2024. 03. 18.

Megjelent a NAV 2024. április hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 617,- Ft/l
• Gázolaj: 652,- Ft/l
• Keverék: 666,- Ft/l
• LPG autógáz: 342,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 794,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 03. 14.-én megjelent 15. száma}

A NÉBIH évente legalább egy alkalommal adategyeztetést végez, melynek során az állattartó vagy az általa megbízott személy, az ENAR felelős, a területi felelős, az ENAR koordinátor, az állatorvos a NÉBIH honlapján közzétett módon együttműködik és adatot szolgáltat. Az adategyeztetést első alkalommal a szarvasmarha-, juh– és kecskefélék vonatkozásában legkésőbb 2024. 03. 31-ig, sertések vonatkozásában legkésőbb 2025. 03. 31-ig, baromfik vonatkozásában pedig 2026. 03. 31-ig kell elvégezni.

{119/2007. (X.18.) FVM rendeletet módosító 8/2024. (III.11.) AM rendelet}

Ha valakit érdekel, hogy milyen típusai vannak a befektetési alapoknak, és ezekre milyen befektetési szabályok vonatkoznak, az a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet mostani, a Magyar Közlöny 27. számában megjelent kiegészítésben, vagy az eredeti rendelet 2024. 07. 01-től hatályos változatában elolvashatja.

{78/2014. (III.14.) Korm.rendeletet módosító 55/2024. (III.7.) Korm.rendelet}

A hitelintézetek 2024-ben nem csökkenthetik a 2006. évi LIX. törvényben előírt járványügyi különadójuk alapját a 2020-ban megfizetett összeg 20 %-ával.

A biztosítók közül azoknak, akiknek az adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd Ft-ot nem érte el, 2024. 04. 01-től -a 2024. évi adókötelezettség tekintetében – a 2012. évi CII. törvényben előírt adó mértéke az adóelszámolás hónapja adóalapjának 250 millió Ft-ot meg nem haladó része után 25 %, az e feletti, de 1.750 millió Ft-ot meg nem haladó része után 50 %, az 1.750 millió Ft-ot meghaladó része után pedig casconál 15 %, vagyon- és balesetbiztosításnál 10 %, KGFB-nél pedig 23 %,

{52/2024. (III.4.) Korm.rendelet}

Nyolc évvel ezelőtt egy rendeletben kihirdették, hogy Magyarországon válsághelyzet van a tömeges bevándorlás miatt. Eredetileg ez a rendelet 2016. 09. 08-ig maradt volna hatályban, de azóta is mindig – kb. félévente – meghosszabbítják. Így tettek most is, úgyhogy a válsághelyzet jelen állás szerint 2024. 09. 07-ig érvényben van. (Válsághelyzetben például a kormány meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit, különböző területeken szabadon végezhet nemzetbiztonsági célú építkezéseket, előírhatja az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek, hogy kikkel kössenek szerződést, és a bevándorlók elhelyezését szolgáló létesítmények építésével, üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.)

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 47/2024. (III.4.) Korm.rendelet}

Változott 2024. 03. 01-től az ÖVTJ (önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke), úgyhogy az egyéni vállalkozók és őstermelők tevékenységi köreit érdemes átnézni, és módosítani, ha szükséges. A hatályos ÖVTJ-számokat a KSH oldalán meg lehet találni (én a https://www.ksh.hu/ovtj_kereso linket szoktam használni). Ha valaki tevékenységi körének száma megváltozott, vagy megszűnt, akkor azt módosítani kell a webes ügysegéden. (Mert ugye mindenki tudja, hogy most aztán rettentő mód ráérünk ilyenekkel foglalkozni.)

{36/2011. (XII.23.) KIM rendeletet módosító 1/2024. (II.29.) MK rendelet}

Tavaly decemberben kiadtak egy törvényt a 3. országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokról. Ennek most végre megjelent a végrehajtási rendelete, melyet azoknak érdemes elolvasni – a 3. országból beutazókon kívül –, akik ilyen munkavállalókat kívánnak alkalmazni. Szó van benne a kishatárforgalmi engedélyről, a tartózkodási engedélyről, a vendégbefektetői vízumról, a tartós (90 napot meghaladó) magyarországi tartózkodás feltételeiről, a vendég-önfoglalkoztatóról, a vendégmunkásról, a tanulók itt-tartózkodásáról, turisták foglalkoztatásáról, digitális nomádokról, kiküldetésről, önkéntes tevékenységet folytatókról, ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártyáról, no meg a rendészeti szabályokról. Szóval minden fontos részletszabály ebben a rendeletben olvasható a 3. országbeli állampolgárok itt-tartózkodásával kapcsolatban.

{2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 25/2024. (II.29.) Korm.rendelet}

Ezzel kapcsolatban meghatározták azt is, hogy 2024-ben maximum 65.000 vendégmunkás-tartózkodási engedély adható ki, és ezen engedélyek száma nem haladhatja meg a KSH által mért, a rendelet előtti négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát.

{8/2024. (II.29.) NGM rendelet}

Megjelent a KSH közleménye a különböző ellátások alapjául szolgáló 2023. évi főbb statisztikai adatokról. E szerint

• a havi bruttó átlagkereset: 589.114,- Ft/fő,
• a havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 391.761,- Ft/fő,
• bruttó kereseti index: 114,2 % (2022. év = 100),
• nettó kereseti index (családi kedvezmény nélkül): 114,2 % (2022. év = 100),
• decemberi fogyasztói árindex: 105,5 % (2022.12.hó = 100),
• éves átlagos fogyasztói árindex: 117,6 % (2022. év = 100).

{Hivatalos Értesítő 2024. évi 12. száma}

A nemzetgazdasági miniszter közleményt adott ki arról, hogy milyen foglalkozásokban nem lehet 3. országbeli állampolgárt alkalmazni (pontosabban: 3. országbeli állampolgár számára nem adható ki a közlemény mellékletében leírt foglalkozásokra tartózkodási engedély). Ilyenek pl. a különböző szervezeti egységek vezetői, mérnöki munkakörök, fogorvos, gyógyszerész, egyes orvosi tevékenységek, tanári munkák, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, fényképész, postai kézbesítő, szállodai recepciós, piaci árus, méhész, favágó, kárpitos, ablaktisztító, és még egy csomó munkakör. Akit érint – vagyis 3. országbeli állampolgárt akar alkalmazni bármilyen munkakörben –, annak feltétlenül el kell olvasnia ezt a listát.

{NGM közlemény, Hivatalos Értesítő 2024. évi 12. száma}

Ismét csökkent a jegybanki alapkamat: 2024. 02. 28-tól 9,00 % lett.

{3/2024. (II.27.) MNB rendelet}

Mint azt már az elmúlt 4 évben megszokhattuk: ismét egy kormányrendelet ír felül egy törvényt. Az Szt. (2000. évi C. törvény) 94/B. §-a előírja, hogy a vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. Ezt most a kormányrendelet felülírta úgy, hogy ezen adatközlést csak a 2024. évben induló üzleti évre kell alkalmazni, vagyis a 2023. évi kiegészítő mellékletben ezt még nem kell részletezni.

Ezen kívül a rendeletből az is kiderül, hogy meggondolták magukat: mégsem kell a kiegészítő mellékletben a más gazdálkodónak ellentételezés nélkül nyújtott, 1 millió Ft-ot meghaladó összegű pénzbeli és természetbeni juttatásokról gazdálkodónkénti bontásban adatot szolgáltatni. (Ugyanis az erről szóló, 2024.02.09-től hatályos 18/2024. (II.8.) Korm.rendeletet már hatályon kívül is helyezték. Élt: 17 napot – mondhatnánk, hogy ez csúcs, de nem, mert volt már ennél rövidebb élettartamú előírás is. Mi meg csak kapkodjuk a fejünket.)

{2000. évi C. törvényt módosító 34/2024. (II.26.) Korm.rendelet}

2024. 02. 26.

A 200 m2-nél nagyobb alapterületen üzemelő kereskedők 2023.02.23-tól a bejáratnál információs táblán, valamint a termék mellett kihelyezett figyelmeztető táblán kötelesek 2 hónapig kiírni, ha az adott termék ára ugyan nem változott, de a kiszerelési mennyiség csökkent (vagyis tulajdonképpen a termék kilós ára emelkedett). A rendeletben természetesen megadták a táblák pontos kinézetét is, ami a Kormány honlapjáról is letölthető. (Ja! Ha valakinek nem lenne egyértelmű: a rendelet szerint ez fogja az élelmiszerinflációt csökkenteni!)

{1/2024. (II.9.) Korm.rendelet végrehajtásáról szóló 7/2024. (II.22.) NGM rendelet}

Ismét lehet Ukrajnából természetes mézet (Vtsz. 0409) behozni, ugyanis 2024. 02. 20-tól törölték a szankciós listából ezt a sort. Viszont továbbra sem lehet behozni szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, baromfi húst, tojást, zöldséget, búzát, rozst, árpát, kukoricát, más gabonaféléket, lisztet, repce- és napraforgómagot, kenyeret, bort.

{130/2023. (IV.18.) Korm.rendeletet módosító 26/2024. (II.19.) Korm.rendelet}

A munkaügyi bírság legkisebb összege 2024. 03. 01-től 150.000,- Ft-ra emelkedik (eddig 30.000,- Ft volt). A felső határa középvállalkozásoknál 20 millió Ft, 249 főnél többet foglalkoztatóknál pedig 25 millió Ft. Ráadásul kivették a rendeletből azt a kedvezményt is, mely szerint a visszamenőleges bejelentés esetén a bírság összege a mulasztási bírság legkisebb összegéig mérsékelhető. (Eddig úgy volt, hogy ha a be nem jelentett EFO-st főállású munkavállalóként bejelentettük 1 hónapra, akkor a kiszabott bírságot – mondjuk 100.000,- Ft-ot – mérsékelték 30.000,- Ft-ra. Most viszont nem is szabhatnak ki 150.000,- Ft-nál kevesebbet, de jó eséllyel legalább 200.000,- Ft-ot ki fognak szabni a példa szerinti esetben, melyet akkor sem fognak csökkenteni egy fillérrel sem, ha visszamenőleg bejelentjük 1 hónapra munkavállalót.) Úgyhogy egyre zsebbevágóbb lett pl. a feketefoglalkoztatás, tehát érdemes az ügyfelek figyelmét felhívni arra, hogy feltétlenül szóljanak, mielőtt valaki elkezd náluk dolgozni, hogy még időben be legyen jelentve.

Különösen magas bírságmértéket szabnak ki a 3. országbeli állampolgárok munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása, a határokon átnyúló szolgáltatások esetében.

{115/2021. (III.10.) Korm.rendeletet módosító 24/2024. (II.14.) Korm.rendelet}

Ezzel kapcsolatban külön rendeletet is alkottak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályairól, illetve a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. Ebbe beleírták, hogy 2024. 03. 01-től a munkavédelmi bírság összege 500 ezer Ft-tól 100 millió Ft-ig terjedhet, de az alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként minimum 100 ezer Ft. (Súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkoztatási megbetegedés.)

Ugyanakkor beleírták a rendeletbe, hogy a munkavédelmi hatóság a munkavédelemmel kapcsolatos tanácsadási és tájékoztatási feladatokat lát el, melynek részletes szabályait a honlapjukon közzéteszik.

Létrehozzák a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisát, melybe a regisztráció önkéntes (a munkavédelmi szakemberek a munkavédelmi hatóság honlapján elektronikus úton regisztrálhatnak). A regisztráltak évente önkéntesen továbbképzésen vehetnek részt, melyről tanúsítványt kapnak.

{25/2024. (II.14.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. március hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 601,- Ft/l
• Gázolaj: 638,- Ft/l
• Keverék: 650,- Ft/l
• LPG autógáz: 332,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 794,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 02. 14-én megjelent 10. száma}

A számviteli törvényt kormányrendelettel (!) módosítják. E szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az üzleti évben ellentételezés nélkül más vállalkozónak nyújtott, 1 millió Ft-ot meghaladó valamennyi pénzbeli és – könyv szerinti értéken figyelembe vett – természetbeni juttatást gazdálkodónkénti bontásban. Meg kell adni a juttatást kapó nevét, székhelyét és adószámát is. Az üzleti éven belül adott juttatásokat az értékhatár – 1 millió Ft – tekintetében egybe kell számítani. Vagyis ha egy másik cégnek adtunk pl. 2 x 550 ezer Ft támogatást, akkor az adott cég nevét, címét, adószámát bele kell írni az összeggel együtt az éves beszámoló kiegészítő mellékletébe. Ezt az előírást már a 2023. évi éves beszámolóra is alkalmazni kell! Mindezt természetesen az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzet indokolja. 😀

{2000. évi C. törvényt átmenetileg módosító 18/2024. (II.8.) Korm.rendelet}

Az idei év első jegybanki alapkamat–csökkentésének eredményeképpen 2024. 01. 31-től a jegybanki alapkamat 10,00 %-ra csökken (az eddigi 10,75 %-ról).

{1/2024.(I.30.) Korm.rendelet}

2024. 01. 29.

Csendesen indult az új év a tavaly év végi őrület (mármint jogszabály-cunami) után. Alig történt valami még az idén. De azért mostanra született néhány olyan rendelet, melyet jó, ha ismerünk. Ezekről írok most.

Bemelegítésül: 2024. év a Mozgás Éve. Legalábbis a köztársasági elnök határozata ezt az évet a Mozgás Évévé nyilvánította. (Én személy szerint jobban örültem volna annak, ha ez az év az Egészség Éve lett volna, mert egészségesen mozogni is könnyebb lenne, de a mai egészségügyi viszonyok mellett ez csak vágyálom.) Mindenesetre az, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem szorul egészségügyi ellátásra, feltétlenül fogadja meg elnök asszony javaslatát: „arra biztatom a magyar családokat, baráti, iskolai és munkahelyi kisközösségeket, hogy legyenek elkötelezettek a mindennapos testmozgás és az aktív kikapcsolódás mellett, és ha tehetik, induljanak el például az Országos Kéktúra útvonalán, a folyamatosan bővülő kerékpáros úthálózaton, illetve használják ki a folyóink adta számtalan kalandot kínáló vízitúra-lehetőségeket.” (Tartok tőle, hogy nem lesz óriási tumultus egyik helyen sem, és a túrákra jelentkezők várólistája sokkal rövidebb lesz, mint a bármilyen egészségügyi ellátásra várakozók listája.)

{9/2024. (I.26.) KE határozat}

A munkába járás költségtérítéséről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szerinti költségtérítés havi felső korlátja 2024-ben 56240,- Ft. (Tavaly ez 47820,- Ft volt.) Ez azt jelenti, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 %-a, legfeljebb havonta 56240,- Ft lehet.

{Hivatalos Értesítő 2024. 01. 25.-én megjelent 5. száma}

Változik 2024. 01. 26-tól a gyógyszergyártók extraprofit adója, így nekik érdemes újra elolvasni a rendeletet.

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 7/2024. (I.25.) Korm.rendelet}

No és a biztosítóknak is újra kell olvasniuk ezt a rendeletet, mert a rájuk vonatkozó előírások is módosulnak (továbbra is kell extraprofit adót fizetniük).

{197/2022. (VI.4.) Korm.rendeletet módosító 8/2024. (I.25.) Korm.rendelet}

Új szabályokat adtak ki a reklámhordozóra és a reklámhordozót tartó berendezésre (közös nevükön: a reklámeszközökre). Ezeket 2024. 01. 24-től nyilvántartásba kell vetetni. A kérelmet 2024. 02. 01-ig kell az NMHH-hoz benyújtani egy elektronikus űrlapon. Ebben meg kell adni a tulajdonos adatait, a reklámeszköz címét, GPS-koordinátáit, a reklámeszköz létesítésének vagy elhelyezésének időpontját, a típusát, méretét, azonosító kódjait. Még fényképet is kell mellékelni hozzá a reklámeszközről. Mindezt azért, mert országos reklámkatasztert készít az NMHH.

Ha változás van a reklámeszközön, akkor azt 15 napon belül be kell jelenteni az NMHH felé. Persze mindezért fizetni is kell: minden évben 03. 01-ig 15.000,- Ft-ot reklámfelületenként az NMHH 10032000-00300939-00000017 számú bankszámlájára (az fizeti, aki 02. 01-jén a reklámeszköz tulajdonosa), de a reklámeszköz országos reklámkataszterbe való bejegyzésének évében ezt a díjat nem kell megfizetni. 2024. 07. 01-től már nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, ami nem szerepel ebben a nyilvántartásban. Slusszpoén: az NMHH által adott egyedi azonosítót a nyilvántartásba vételtől számított 90 napon belül időtálló, egyszerűen leolvasható módon el kell helyezni magán a reklámeszközön is. Az nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/reklamkataszter oldalon találnak az érintettek további információkat, és magát a kérelem linkjét.

{2/2024. (I.23.) NMHH rendelet}

Változnak – 2024. 02. 17-től szigorodnak – a munkaerőpiaci mobilitást elősegítő munkásszállás építéséhez nyújtható támogatások szabályai. Már nem kaphatnak támogatást az acél-, lignit-, széniparral, szállítással, energiatermeléssel foglalkozók.

{23/2017. (II.3.) Korm.rendeletet módosító 5/2024. (I.18.) Korm.rendelet}

Átmeneti tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 2024. 02. 17-től a pihenőházból a munkásszállás. (Munkásszállás: a szálláshely-szolgáltató tulajdonát képező vagy általa bármilyen jogcímen használt olyan állami támogatás felhasználása nélkül létesített szálláshely, amelyet csak szálláshely-szolgáltatás céljából létesítettek vagy rendeltetéstől eltérő használatra engedélyeztek, és amely a szálláshely-szolgáltató munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak elhelyezésére szolgál.) Persze a munkásszállás eddig is a rendelet hatálya alá tartozott, de eddig az szja tv. 1. melléklet 8.6. f) pontja szerinti meghatározás vonatkozott rá. Ezt írták most át.

Ugyanakkor változtak a rendelet mellékletében leírt minősítési követelmények is.

{173/2003. (X.28.) Korm.rendeletet módosító 5/2024. (I.18.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2024. február hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 566,- Ft/l
• Gázolaj: 606,- Ft/l
• Keverék: 616,- Ft/l
• LPG autógáz: 320,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 820,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2024. 01. 11.-én megjelent 3. száma}

Az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében újabb intézkedés született. No senki ne kezdjen el örülni, mert nem az áfát csökkentették, hanem növelték a kirakandó tacepaók számát:

Az az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet (TEÁOR 4711) főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelemből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, 2024. 02. 01-től köteles figyelemfelhívó tájékoztatást kitenni, ha egy adott terméket a 2020. 01. 01. – 2023. 07. 01. között gyártotthoz képest új, kisebb (pl. tömegű vagy térfogatú) kiszerelésben hoznak forgalomba. Ennek a tájékoztatásnak – a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú táblán – 2 hónapig kell kint lennie. Ugyanilyen táblát kell kirakni, ha az adott termék forgalomba hozatalára 2023. 07. 01. – 2024. 02. 01. között kerül sor.

{1/2024. (I.9.) Korm.rendelet}