Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

A mezőgazdasági őstermelők adózási útmutatója

 

Mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. CXVII.) értelmében mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában termékek előállítására irányuló tevékenységet folytató, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt, valamint a közreműködő családtagját is. Mindegyikre vonatkozóan az szja 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányulhat a tevékenység.

 

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendeletben meghatározott adattartalommal, meghatározott eljárási rendben kiadott igazolvány.

 

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermesztés, állattenyésztés, ültetvénytelepítés, valamint a termékfeldolgozás is, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik. Ide soroljuk továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtését, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodást.

 

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői tevékenység bevételeként figyelembe venni, ha az az évi 250.000,- forintot nem haladja meg. Amennyiben e tevékenységből származó jövedelme több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető őstermelői tevékenységnek, és e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői bevételnek, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0,5 litert meghaladó kiszerelésben az adott évben kifizetőnek vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak értékesíti, és az ebből származó bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja az említett értékhatárt vagy nem az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői bevételnek, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőt nevezzük, akinek az adóévben – a kapott támogatás értékével csökkentett – éves bevétele nem több 8 millió forintnál.

 

A (közös) őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak minősül, ha az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.

Az igazolvány kiadását a falugazdászok végzik, akik a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) kötelékébe tartoznak. Az igazolvány a kiállítás napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos. Amennyiben az igazolvány a tárgyév végével hatályát veszti, az őstermelő kérheti az új igazolvány kiállítását (október 31. – december 31. között).

 

Az értékesítési betétlap a kérelmezés időpontja szerinti évre, valamint az azt követő két adóévre adható ki (az igazolvány hatályossági ideje alatt).

A magánszemély nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni. Közös háztartás az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyek közössége értendő. Az Szja-tv. 78/A. § (2) bekezdése szerint közös háztartásban élő családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona (nagyszülő, szülő, gyerek, unoka), az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülője. A közös őstermelői igazolvány egyik feltétele, hogy minden tagnak az őstermelői jövedelmére vonatkozóan ugyanazon adózási módot kell választania. További feltétel, hogy a családtagok nem állhatnak egymással munkaviszonyban. A bevételeiket és a költségeiket létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és a költségek igazolására a tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított számla egyenértékű.

 

A családi gazdálkodó (családi gazdálkodás) az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett természetes személy és a közreműködő családtagja (aki nem foglalkoztatott). A mező- és erdőgazdasági földek fogalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 4. pontja szerint családi gazdaságnak minősül a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem.

A családi gazdálkodókra a közös őstermelés szabályait kell alkalmazni az adókötelezettség megállapításakor. A kiegészítő tevékenységből származó bevétel után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.

 

Jövedelem meghatározása:

A magánszemély az őstermelői tevékenységből származó bevételből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét:

  • lehetősége van a 10 %-os költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel elszámolni;
  • választhatja a tételes költségelszámolást is, és elszámolhatja az értékcsökkenési leírást, az előző évekről hozott veszteségét, bevételt csökkentő kedvezményeket vehet igénybe;
  • a harmadik módszer pedig a jövedelem átalányban történő megállapítása.

 

 

Bevételnek minősül:

  • az értékesített termék ellenértéke;
  • az előállított, vásárolt termékek szokásos piaci értéke;
  • adókülönbözet visszatérítése, ha azt az őstermelő bármely évben költségként elszámolta;
  • kapott kártérítés, kártalanítás;
  • kapott kamat, kötbér;
  • kizárólag üzemi célt szolgáló eladott tárgyi eszköz ellenértéke (amennyiben költségként, értékcsökkenésként az adózó korábban elszámolta);
  • az őstermelői tevékenységet szolgáló föld eladási ára;
  • a 200 ezer forintnál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz (ha annak értékét az őstermelő egy összegben elszámolta) ellenszolgáltatás nélküli átadáskor a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési érték 100 %-a, egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 %-a, két éven túl, de három éven belül 33 %-a, három éven túl nulla.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy vetőmag, bérnevelés, bérhizlalás és kihelyezett állat tartása esetén a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát őstermelői bevételként kell számításba venni.

 

Támogatások:

  • Az átalányadózó kistermelőnél nem minősül őstermelői bevételnek a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás azzal, hogy ebben az esetben a támogatás címén kapott összeget önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni, mellyel szemben az igazolt kiadások elszámolhatóak, természetesen a támogatás célja szerint.
  • Azt a támogatást, amelyet utólag folyósítottak (pl.: fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításhoz) a felhasználást igazoló számla ellenében nem kell bevételként elszámolni akkor, ha a kiadást korábban nem érvényesítette és később sem számolja el értékcsökkenési leírásként.
  • Az egységes területalapú támogatást a folyósítás évében kell a bevételek között elszámolni.
  • Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő a költségek fedezetére folyósított támogatást a megadott határidőig nem használta fel, annak fel nem használt része annak az adóévnek az utolsó napján válik bevétellé, amikor a határidő lejár, ennek hiányában a folyósítás évét követő 4. adóév utolsó napján.

 

Támogatások folyósításának ellenőrzése:

 

https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/tamogatasi-adatok-a-bizottsag-908-2014-eu-vegrehajtasi-rendelete-alapjan-publication-of-data-according-to-commission-implementing-regulation-no-908-20

 

Bevételt csökkentő kedvezmények (csak tételes költségelszámolás esetén):

  • a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel esetén azzal az összeggel, amelyet az erdészeti hatóságnál fizettek be, ha a befizetett összeg több, mint a jogszabályban megállapított, normatív erdőfelújítási támogatás értéke, akkor ez utóbbi összeget lehet figyelembe venni;
  • legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként az alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér összege;
  • munkanélküliek, szabadságvesztésből 6 hónapon belül szabadultak, valamint a továbbfoglalkoztatott szakképző iskolai tanulók foglalkoztatására tekintettel 12 hónapon át megfizetett szociális hozzájárulási adó összege;
  • szakképző iskolával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 %-ával csökkentheti a bevételét;
  • amennyiben a gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján végzi, akkor minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 %-ával csökkenheti bevételét.

 

Elismert költségnek minősül:

  • a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült szabályszerűen igazolt kifizetett kiadás;
  • amennyiben az őstermelő olyan költséget kíván elszámolni, amelynek értékesítője az Áfa törvényben meghatározott bizonylat kiadására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa törvény szerinti bizonylat alkalmas (ide nem értve a nyugtát). Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, mely tartalmazza a költség megállapításához szükséges adatot (pl.: adásvételi szerződés).

 

Nem minősül elismert költségnek, ha a magánszemély olyan személyes szükségletét kielégítő termék vagy vagyontárgy megszerzésére fizet ki pénzösszeget, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos.

Fontos, hogy az őstermelői tevékenységét kezdő magánszemély a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és még nem érvényesített kiadásait (amennyiben a tevékenységhez kapcsolódnak) a kezdés évében költségként számolhatja el, továbbá megkezdheti a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolását.

 

Értékcsökkenési leírás

A mezőgazdasági őstermelőnek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó és a családi gazdálkodásban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező tárgyi eszközök megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben elszámolni. 

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés esetében átalányként számolható el az értékcsökkenés nyilvántartás vezetése mellett. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett sem haladhatja meg az éves árbevétel 1 %-át és a nyilvántartott eszközök értékének legfeljebb 50 %-áig terjedhet.

 

További jellemzően felmerülő költségek (a teljesség igénye nélkül):

  • gazdasági épület bérleti díja;
  • fűtés, világítás, telefon költsége (abban az esetben, ha a lakás és a telephely nem különül el egymástól, akkor arányosítással lehet a kiadásokat figyelembe venni pl.: m², m³, nap). A házastárs, bejegyzett élettárs nevére kiállított közüzemi számla is elszámolható, ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített.
  • internet használati díja. Ha a használat részben szolgálja a tevékenységet, akkor a 30 %-a, elektronikus bevallásra kötelezett esetén 50 %-a.
  • kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre fordított kiadás, ha az a 200.000,- Ft-ot nem haladja meg;
  • vetőmag bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás esetén a termék vagy állat kihelyezéskori értéke, valamint a biztosított takarmány értéke is a felvásárlási okirathoz csatolt elszámolás alapján;
  • alkalmazottaknak kifizetett bér és járulékai;
  • állami költségvetésbe, helyi önkormányzatoknak befizetett adó, illeték, vám, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék;
  • biztosítás díja, tagdíj, reklámköltség (tevékenységgel összefüggő).

 

Szociális hozzájárulási adó elszámolása költségként:

Költségként nem veheti figyelembe a nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő a saját maga után fizetett szociális hozzájárulási adót. Kivétel, ha a magasabb összegű ellátások érdekében vállalt magasabb összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.

Az Szja-törvény attól függően határozza meg a költségként való elszámolhatóságot, hogy a mezőgazdasági őstermelő év közben kötelezett-e adóelőleg fizetésére vagy sem.

 

A tételes költségelszámolást alkalmazó, adóelőleg fizetésére kötelezett őstermelő az adóévben megállapított és megfizetett adóelőlegeket számolhatja el költségként. A keletkezett adókülönbözet után fizetendő szociális hozzájárulási adót a befizetés évében számolhatja el.

 

A tételes költségelszámolást alkalmazó, előleg fizetésére nem kötelezett őstermelő a megfizetett szociális hozzájárulási adót a befizetés évében számolhatja el költségként.

 

Veszteség elszámolása:

Amennyiben a bevételek összegét a költségek összege meghaladja, akkor a veszteség összege elszámolható a következő 5 év, vagy az előző két év jövedelmével szemben. A veszteség továbbviteléhez nem kell engedélyt kérni az adóhatóságtól. A korábbi években elhatárolt veszteség összegét a tárgyévi eredmény 50 %-áig lehet figyelembe venni.

A veszteség összegét a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni.

 

Kistermelői költségátalány:

Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének 40 %-át igazolás nélkül kistermelői költségátalány címén költségként elszámolhatja.

 

Őstermelői adókedvezmény:

A 10 %-os költséghányadot vagy tételes költségelszámolást választó őstermelőt e tevékenységből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100.000,- Ft adókedvezmény illeti meg, amely de minimis támogatásnak minősül. Ez a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő az adóbevallásában az MVH regisztrációs számát is feltünteti.

Közös őstermelői igazolvány esetén a tagoknak külön-külön kell rendelkezniük regisztrációs számmal. Ha az őstermelői tevékenységére tekintettel érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a százezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény százezer forintra kiegészíthető.

 

Nemleges nyilatkozattétel:

Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (600.000,- Ft-ot) meghaladja, de nem éri el a 4.000.000,- Ft-ot és legalább a bevételének a 20 %-át kitevő összegű, tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségként elismert kiadásait számlákkal és más bizonylattal tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet a nemleges nyilatkozattételi jogával is. Nyilatkozattétel esetén a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 %-át az adóévre elszámoltnak kell tekinteni.

Fontos, hogy a 2019-es adóévtől a számlával igazolt költségek mellett például az egyszerűsített foglalkoztatásra kifizetett összeg is figyelembe vehető!

 

A mezőgazdasági kistermelő átalányadózása:

Az átalányadó választásával kapcsolatos rendelkezéseket a Szja-törvény 8. számú melléklete tartalmazza. Amennyiben a kistermelő a kezdésének évében az átalányadózást választja,  akkor 20T101 jelű adatlapon kell megtennie az erre vonatkozó bejelentést a NAV felé. Ez a nyomtatvány szolgál a változások bejelentésére is., valamint ezen az adatlapon kell nyilatkozatot tenni az ÁFA fizetési kötelezettség teljesítésének módjára. A kezdőnek nem minősülő kistermelőnek pedig a személyi jövedelemadó bevallásában kell nyilatkozni arról, hogy a következő adóévre ezt az adózási módot választja. Ennél az adózási módnál a jövedelem a bevétel 15 %-a , illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termék értékesítéséből származik, 6 %-ot kell jövedelemnek tekinteni.

 

Adóelőleg:

A mezőgazdasági őstermelőtől a kifizetőnek akkor nem kell előleget levonnia, ha bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját. A mezőgazdasági kistermelőnek mindaddig nem kell adóelőleget fizetni, amíg a támogatásokkal csökkentett bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az adó 15 %. (családi kedvezmények, első házasok kedvezménye). Az adóelőleget akkor kell az adózónak megfizetnie, ha az elérte a 10.000,- Ft-ot.

Amennyiben az őstermelő éves bevétele nem haladja meg a 600.000,- Ft-ot, akkor nem kell szja-bevallást beadnia.

 

Általános forgalmi adó – kompenzációs felár

Az Áfa törvénynek saját mezőgazdasági tevékenység fogalma van, az e fogalomnak megfelelő mezőgazdasági tevékenységet végző áfaalany – e tevékenysége tekintetében – különös adózási mód szerint (kompenzációs rendszerben) adózik, ha az Áfa törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és a különleges jogállásást nem változtatta meg (tehát nem mondott le a kompenzációs rendszer alkalmazásáról). Ennek értelmében az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg.

Az adózó akkor minősül különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanynak, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

  • gazdasági céllal belföldön telepedett le vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van;
  • egészben vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat;
  • mikrovállalkozás;
  • önálló vállalkozás;
  • nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának jogával.

Az adóalanynak a tevékenység kezdésekor a várható bevételeket, később az előző évi tényadatait kell figyelembe venni a feltétel vizsgálatakor.

Adószámmal a különleges jogállású adóalanynak is rendelkeznie kell, még akkor is, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító ügyletet teljesít, ugyanakkor áfafizetésre nem kötelezett és áfalevonásra sem jogosult.

Mértéke:

  • Áfa tv. 7. sz. melléklet I. rész A. pont: 12 % (pl.: zöldségfélék, gyökerek, burgonya, gyümölcs, szőlő, dió, must és bor, stb.)
  • Áfa tv. 7. sz. melléklet I. rész B. pont: 7 % (pl.: szarvasmarha, kecske juh, ló, baromfi, halak, tej, tojás, stb.)
  • Áfa tv. 7. sz. melléklet II. rész (szolgáltatások): 7 % (aratás, vetés, betakarítás, ültetés, talajművelés, egyes állatok gondozása stb.)

A mezőgazdasági őstermelő a különleges jogállásáról bármikor lemondhat, de akkor a lemondásának évét követő második naptári év végéig nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

 

Alanyi adómentesség:

A különleges jogállású adózónak az alanyi mentesség választásakor egyértelműen jelölnie kell az adatlapon, hogy az alanyi mentesség mellett fenntartja-e különleges jogállását, vagy lemond arról. Amennyiben különleges jogállását fenntartja, az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos értékhatárba nem számítandó bele a kompenzációs felárra jogosító ügyleteinek ellenértéke.

 

Általános szabályok szerinti adózás:

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő a kompenzációs felárra nem jogosító ügyleteire nem választ alanyi adómentességet, akkor az Áfa törvény általános szabályait kell alkalmazni. Fő szabály szerint 27 % adómérték alkalmazandó. Az Áfa törvény 3. sz. melléklet  I rész 19-49. és 52-58. pontjaiban meghatározott termékek 5 % adómérték alá tartoznak (pl.: sertés, marha, kecske, juh, baromfi, hal, tej, tojás stb.). Az olyan tej, tejtermék, ami nem tartozik az 5 %-os adómérték alá, az 18 % adómértékkel adózik.

 

Pénzforgalmi elszámolás:

Az a különleges jogállású adóalany, aki nem alanyi adómentes, pénzforgalmi elszámolást is alkalmazhat előzetes választása alapján. A pénzforgalmi elszámolás nem terjed ki azokra az ügyletekre, melyre az adóalany a kompenzációs rendszert alkalmazza.

 

Fordított adózás:

Belföldi fordított adózás alá tartozik az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében megnevezéssel és vámtarifaszámmal meghatározott gabonák és olajos magvak értékesítése. Nem alkalmazandó azonban a fordított adózás a különleges jogállású (kompenzációs felárra jogosult) adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.

Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó gabonák, olajos magvak értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési kötelezettség, ha a termék beszerzője:

  • általános szabályok szerint adózó adóalany, vagy
  • kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany,
  • és a termék értékesítője általános szabályok szerint adózó áfa adóalany.

 

Biztosítás:

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
  • az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerinti (megbízási, vállalkozási, szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt) – biztosítottat,
  • a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 7 % egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 % a természetbeni, és 3 % a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10% nyugdíjjárulékot.

 

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (mezőgazdasági kistermelő), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 %-a után 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 % nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 %-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni (nyilatkozattal vállalhatja, hogy magasabb összeg után fizet járulékot).

 

Az az őstermelő, aki az előzőek szerint nem válik biztosítottá és egyéb jogcímen sem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, köteles a Tbj. 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek összege havi 7.710,- Ft, naptári naponként 257,- forint.

 

 

                                                                                                   Jakus Tünde

                                                                                               MINKE szakértő