Idén tavasszal igencsak megszaporodtak azok a kérdések, melyben főleg átalányadós vállalkozók afelől érdeklődnek, hogy most akkor nekik hogy is van az év végi bevallásuk, kinek mikor hogyan kell azt beküldeni. Mi szakmabeliek persze nem értjük, hogy mit nem értenek ezen, amikor már ezer éve a NAV felé az ’53-as SZJA bevallásban kell elszámolni úgy a magánszemélyes jövedelmekkel, mint az egyéni vállalkozói bevételekkel (és költségekkel).

De ha jobban belegondolunk, akkor érthető, hogy mondjuk egy olyan egyéni vállalkozó, aki katásként kezdett, aztán majd 10 évig az is volt, annak bizony furcsa lehet, hogy eddig külön bevallásba kellett beírni a bevételeit, most pedig a magánszemélyes jövedelmeivel együtt. Mindenesetre érdemes bennük tudatosítani azt is, hogy akármennyire is furcsa, mégis teljesen normális az, hogy az egyéni vállalkozóknak továbbra SEM készít SZJA bevallási tervezetet a NAV. Vagyis készít, de abban CSAK magánszemélyes jövedelmi adatok vannak. Ez évek óta így van, és egyelőre úgy tűnik így is marad. Egyébként maga az adóhivatal is folyamatosan kommunikál arról, hogy az egyéni vállalkozóknak ki KELL egészíteni a tervezetüket mindenképpen, és nem válik automatikusan elfogadottá 2024. május 21-én sem, akkor sem ha nem csinálnak semmit.

Egyébként személy szerint én is reménykedtem titkon azért abban, hogy mivel már a 2358-as bevallásokba be kellett írni a negyedéves jövedelem összegét az átalányadósoknál (illetve sokan eleve az ONYA-n fogadják el azt a bevallást is), legalább az ő bevételeiket bevarázsolják végre a tervezetbe. De ezek szerint még mindig nem bíznak ebben az amúgy csak tájékoztató adatban. Mondjuk nem alaptalanul, mert számos olyan esetet láttam jómagam is, amikor össze-vissza írták be az emberek oda az NY-es fül 20-21. sorába ezeket a jövedelmi adatokat…

Nézzük meg, hogy mire is kell az egyéni vállalkozóknak a nyomtatvány kitöltése során figyelniük!

A 2353/23SZJA bevallás kitölthető az ÁNYK-ban valamint a https://eszja.nav.gov.hu/ oldalon keresztül is. Utóbbit szerintem szakmabeliként senki sem választja, vagy csak az, aki imádja a kihívásokat, ugyanis ha egy sor nem szerepel a tervezetben, akkor azt nekünk manuálisan a keresővel kell megkeresni, és hozzáadni. Ilyen szempontból egy rutinos ÁNYK használónak a tervezet maximum ellenőrző pontként tud segítségére lenni. Illetve az „Adatkimentés” funkciót (amit a „Módosítás, kiegészítés” gombra kattintva a jobb alsó sarokban lévő három pöttyre kattintva találunk meg) használva könnyíti meg a munkánkat, amivel ki tudjuk nyerni .xml formátumban a tervezetet, amit pedig utána a Szerviz/Egyedi importálás segítségével nagyon könnyen be tudunk emelni a keretprogramba, és tovább tudunk vele dolgozni. Egy kis segítség ehhez a művelethez a két felületről:

Egyéni vállalkozók esetén ezután az SZJA bevallás előlapján semmiképpen se felejtsük el beírni az adószámukat, és jelölni a 3-as pontban, hogy nem katás egyéni vállalkozóként nyújtja azt be!

A magánszemélyes adataink, jövedelmeink és kedvezményeink kitöltése után pedig így elérhetővé válik a 13-01-es fül, ahol rögtön az első sorban kell arról nyilatkoznunk, hogy VSZJA-s vagy átalányadózó egyéni vállalkozók vagyunk. Esetleg tört az évünk, és többféle adózási módban is voltunk:

Ha nem 40%-os költséghányados átalányadózók vagyunk, akkor a 2. és 3. pontokban tudunk arról nyilatkozni, hogy milyen tevékenységet végzünk. Például ha 90%-os költséghányados kiskereskedők vagyunk, akkor így:

 Ha esetleg megszüntettük egyéni vállalkozásunkat év közben és nem kezdtük újra, vagy elmentünk szünetelni, és szünetelésben is         maradtunk év végével, akkor ezt is jelölnünk kell a 4-5. pontokban:

Amennyiben VSZJA-ról váltanánk átalányadóra, vagy fordítva, azaz kiszállnánk az átalányadó alól a következő adóévre (most pl. 2024-re), akkor ne feledkezzünk meg a 9-10. pontokról sem! Ugye ezen két adózási mód között átmenet csak teljes adóévekre lehetséges. Illetve rendkívül fontos, hogyha NEM akarunk változtatni azon az adózási módon, amiben 2023. év végével is voltunk, akkor itt semmit se ikszeljünk, mert egyébként jönni fognak az elutasító határozatok a NAV-tól! 😉

Ha VSZJA-s egyéni vállalkozó bevallását töltjük, akkor a 11. pontban nyilatkozni kell a jövedelem-nyereség minimummal kapcsolatban is, valamint a 12. pontban a de minimis nyilatkozatról se feledkezzünk meg!

VSZJA-s vállalkozók ezután a 13-03-as lapon kell, hogy feltüntessék az adott évi bevételeiket, és költségeiket. FONTOS: Ha megszűnő egyéni vállalkozóról van szó, akkor innentől mindent a c) oszlop helyett a d) oszlopba kell írni!

Majd pedig a 03-04-es fül 60-61. sorában számolódik ki az adott évi nyereség vagy veszteség. Ha volt előző évekről áthozott veszteségünk, akkor azt SE felejtsük el feltüntetni a 62. sorban (természetesen annak szabályrendszerét betartva)!

Illetve a 66-67. sorokba kell betegyük az ikszet annak megfelelően, hogy a módosított adóalap vagy pedig a jövedelem-nyereség minimum alapján fogunk adózni:

Ezt követően a nyomtatvány már magától számolja a vállalkozói SZJA-t, de azért az adókedvezmények és a veszteségelhatárolás sorainak kitöltéséről se feledkezzünk meg, ha egy adott vállalkozónál vannak ilyenek:

A 13-05-ös lapon pedig a nyomtatvány szintén magától hozza a vállalkozói osztalékalapot, és az osztalékra fizetendő 15%-os SZJA-t is, valamint a 108-as sorban összeadja a kétféle SZJA-t, hogy egy végső fizetendő adót lássunk:

VSZJA-sok esetén nem szabad megfeledkezni az osztalékalapra fizetendő szociális hozzájárulási adóról sem, amit a 09-es fülön kell feltüntetni! A 286. sorba mindig az összevontan adózó jövedelmek összegét kell beírni, a 287. sorba pedig a külön adózó jövedelmeket, majd a 288. sor f) oszlopába csak akkora összeget írunk a külön adózó jövedelemből, amennyi még a szociális hozzájárulási adó felső korlátjáig (2023-ban: 24 x 232.000 Ft = 5.568.000 Ft) fennmaradó rész. A képen látható példa nem a fenti vállalkozó nyereségével számol tovább, hanem direkt egy olyan példát hoztam, ami segít megérteni ezt az előbb említett szabályt. Tehát az 5.568.000 Ft-ból most a példám szerint kivontam a 3.680.000 Ft-ot, ami az összevontan adózó jövedelmek összege, és így már csak 1.888.000 Ft-ra kell megfizetni a szochót, és nem a teljes 2 millió forintos vállalkozói osztalékalapra. A 289. sorba ilyenkor nem kerül semmi, hiszen nem kifizetőtől (mondjuk egy cégtől, ahol tulajdonosok vagyunk) kaptuk az osztalékot. Természetesen, ha valakinek még az is lenne az egyéni vállalkozása mellett, akkor értelemszerűen azt a sort se felejtse el kitölteni a megfelelő összegekkel, attól függően, hogy a cég mennyi szochót vont le abból az osztalékból.

Átalányadózó vállalkozóknak a 13-01-as lap után csak a 13-06-os lapon kell tölteniük az időszakot és az összes árbevételt. Ez utóbbiból a nyomtatvány már magától számolja az átalányban megállapított jövedelmet (emiatt kell jól helyre tenni az ikszet, ha valaki nem 40%-os költséghányados):

A 120. sortól kezdődő „Egyéb adatok” pedig mindkét típusú egyéni vállalkozó esetén töltendőek, persze csak ha van készletük, alkalmazottjuk vagy bármilyen egyéb olyan közlendő, ami itt tájékoztató adatként beírandó:

Amikor megvagyunk ezen rész kitöltésével, utána még ne feledkezzünk meg az adóelőlegek és a már befizetett adó összegének feltüntetéséről sem a C fülön! Fontos, hogy a 70-73. sorokba nem azt az összeget kell írni, amit a vállalkozó elutalt előlegként negyedévente, hanem ami a nyilvántartása(i) alapján a ténylegesen arra a negyedévre jutó adóelőleg. A 74. sorba pedig a teljes tavalyi évre befizetett adó összege kell, hogy kerüljön. Attól sose ijedjünk meg, hogy ez egyébként sokszor nem egyezik meg az előtt lévő négy sor összegével, mert rengetegszer előfordul, hogy az adózók vagy túlfizették az SZJA-t, vagy esetleg kevesebbet fizettek be, mint kellett volna.

Budapest, 2024. április 24.

Fülöp Olga, a Számpatikus,
“az online bizniszek adózási szakértője”
MINKE szakértő