A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti joganyag alapvető szabályait a 2024. január 1-jétől hatályos, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény tartalmazza, ezzel párhuzamosan pedig hatályon kívül helyezésre került a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (korábbi: Harmtv.).
A 2023. évi XC. törvényben a fő rendezési elv a tartózkodás időtávja. A jogszabály megkülönbözetet
- rövid (180 nap alatt legfeljebb 90 napra szóló),
- tartós (határozott idejű, legfeljebb 4 évre szóló), valamint
- huzamos (főszabály szerint határozatlan idejű)
magyarországi tartózkodást.
A rövid tartamú magyarországi tartózkodás szabályrendszere –mivel az a schengeni övezetbe való belépés és ott-tartózkodás kérdéskörétől nem válaszható el– alapvetően uniós szabályozás által rögzített, e tekintetben tehát érdemi szabályozási mozgástér nincs.
A tartós magyarországi tartózkodás rendszere teljes egészében átdolgozásra került. Az új szabályozás felülvizsgálta és új rendszerbe rendezte a tartózkodási jogcímek rendszerét. A jogszabály alapelve, hogy a tartós magyarországi tartózkodás meghatározott jogcímhez kötött. Magyarországon tartósan jogcím nélkül senki nem tartózkodhat. A magyarországi tartózkodás egyszerre egy jogcímen történhet.
A törvény arra törekszik, hogy azoknál a tartózkodási jogcímeknél, amelyeket európai uniós jogi normák meghatároznak, az uniós szabályozás által adott keretek között a legszigorúbb megoldásokat alkalmazza az időtartamra, a származékos tartózkodási jogcímekre, valamint az egyes jogcímspecifikus feltételekre vonatkozóan.
A szabályozás tartalmazza a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállításának lehetőségét.
Az újonnan életbe lépett jogszabályban a tartózkodási jogcímek rendszere megváltozott, ezért rendezni kell a korábban kiadott tartózkodási engedélyek sorsát. Ezt a joganyag átmeneti rendelkezései az alábbi elvi alapon teszik meg:
- a korábban kiadott tartózkodási engedély hatályban marad az érvényességi ideje végéig azzal, hogy a törvény kihirdetése és hatályba lépése közötti időszakban benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem alapján a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély a kiadástól (meghosszabbítástól) számított 1 évig érvényes (hacsak nincs ellentétes uniós jogi előírás);
- a törvény hatályba lépését követően a korábban kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg, az új jogcímek szerinti rendszerben szükséges új tartózkodási engedélyezési eljárást lefolytatni,
- azoknak, akiknek a korábbi rendszer szerinti tartózkodási engedélye lejár, és az új rendszerben tartózkodási jogcím nem megállapítható, az országot el kell hagyniuk,
- új tartózkodási engedélyt a törvény hatályba lépése után csak az új jogcímek alapján lehet szerezni.
A harmadik országbeliek magyarországi tartózkodásának oka legjellemzőbben a munkavállalás. A munkavállalási célú tartózkodási engedélyek sajátossága, hogy az engedély nem általánosságban vett tartózkodásra szól, hanem konkrét munkahelyen, konkrét munkáltatónál, konkrét feladat ellátásához kötődik, olyannyira, hogy a munkáltató a tartózkodási engedély okmányon is feltüntetésre kerül.
A munkáltatóváltás a hatályos szabályok alapján jellemzően lehetséges, de ebben az esetben –külön engedélyezési eljárásban– a tartózkodási engedély meghosszabbítását kell kérni.
Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-jétől hatályos 2023. évi XC. törvényhez jelenleg még nem született meg a végrehajtási rendelet, ezért érdemi állásfoglalásokat, tájékoztatásokat kérni teljességgel felesleges, nem érdemes. A helyzetet külön nehezíti az is, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság február végéig csökkentett üzemmódban dolgozik, így érdemi tájékoztatást tőlük sem lehet beszerezni.
Türelmet kérünk, ha megérkezik a végrehajtási rendelet, akkor további információkkal is tudunk szolgálni. Addig, ha van rá energiájuk olvasgassák a törvényt.
Budapest, 2024. január 13.
Kovács Andrea
okl.adószakértő
MINKE Szakértő