Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról közérthetően

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) –mint azt az elnevezése is mutatja–, leegyszerűsíti a munkáltatók, kifizetők adminisztrációs feladatait. Kedvező vonása, hogy az ekho hatálya alatt szerzett jövedelmek után a kifizetőnek kisebb mértékű közterhet kell fizetni, amelyekre vonatkozó szabályokat alább ismertetjük. Ugyanez igaz a munkát elvégző magánszemélyre is. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy bár az ekho alatti adózás rendkívül méltányos, ezt az adózási módot nem választhatja bárki, mert az Ekho törvény feltételeket szabott.

Ki kell emelnünk, hogy az ekho alapján történő elszámolást kizárólag magánszemély választhatja, társas vállalkozás vagy egyéb gazdálkodó szervezet nem. A magánszemély ekho szerinti adózást választhat akkor, ha tevékenységét (pl. újságírás, könyvírás, szoftverkészítés stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi. Így pl. egy kft. közreműködő tagja választhat ekho szerinti elszámolást, de maga a kft. nem. A társas vállalkozások vagy egyéb gazdálkodó szervek által kibocsátott számla értékére tehát az ekho szabályrendszere nem alkalmazható.

Ahogy az imént is említettem: magánszemély akkor választhat az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés, vagy megbízási szerződés keretében olyan tevékenységet folytatott, amelyet az Ekho törvény preferál. Tehát a magánszemélynek a tevékenységben alkotó jelleggel kell részt vennie. Emellett ekho szerinti adózást választhat még az EGT-állam polgára is, ha nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de valamely EGT-államban biztosított, és erről a külföldi hatóság által kiállított A1-es igazolással rendelkezik. A besorolást az Ekho törvény 3. § (3) – (3c) bekezdéseiben találjuk, ezek a tevékenységek a következők:

A fent felsorolt tevékenységeket folytatókon kívül a FEOR 2717-es kód alá tartozó foglalkozásúak csak bizonyos képesítési feltételekkel választhatják az ekho szerinti adózást. Ezen feltételek a következők:

• Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, ha rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

• Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint egyes sportszakemberek,
  • ha sportszervezetnél vagy sportszövetségnél jogviszony alapján lát el sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy
  • a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, ha a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységet végző sportmunkatárs, sportszakember, és rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

• Nemzetközi sportszövetség munkavállalója, ha a szövetséget Magyarországon a sportról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vették.

Amennyiben a magánszemély az ekho szerinti adózást választja, akkor a vele szerződő kifizető, munkáltató is kötelessé válik az ekho alkalmazására. E szabály alól két kivétel van:

a, ha a magánszemély átvállalja a kifizetőtől az őt és a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését, melyről a magányszemélynek a bevétel megszerzése előtt kell nyilatkozni, vagy

b, ha a kifizető EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho-s bevételt.

Az ekho választásához nem elegendő, hogy a fent felsorolt tevékenységekből származik a magánszemélynek bevétele, emellett még a következő feltételeknek is meg kell felelnie:

1. Rendelkezzen olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint megfizetésre kerülnek a közterhek (EGT-államban biztosított személy esetén csak a magyar személyi jövedelemadó). Ilyen jövedelem lehet
   a, a munkaviszonyból származó,
   b, egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
   c, társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
   d, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait megfizeti a magánszemély, illetve a kifizető.

Ez a feltétel a nyugdíjasokra nem vonatkozik.

2. Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.

   a, Amennyiben a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekhot. Ezen előírás alól kivétel:

• ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 500 millió forint; vagy
• ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor is évi 250 millió forint az összeghatár, továbbá
• ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, mert ekkor évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekho adózási módot oly módon, hogy a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.

b, Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió –vagy a fent ismertetett kivételekben szereplő 250 millió– forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

c, Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.

d, Nem nyilatkozhat az adóévben ekho választásáról az a magánszemély, aki a fentebb ismertetett összeghatárt már elérte.

e, Abban az esetben, ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, akkor bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

3. Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett ekho alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek az ismertetett foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár

a, munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;

b, társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozás szerinti tevékenységre irányul;

c, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

Nagyon fontos, hogy ekho szerinti adózás csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

4. Lényeges kitétel még az is, hogy az ekho pénzben megszerzett, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett, folyósított bevételre alkalmazható, tehát pl. devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem. Ez alól kivételt képez a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, aki a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja az ekho szerinti adózást, ha a tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el.
5. Az ekho alkalmazása nem kötelező, az arra jogosult magánszemély azt a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Ebből következik, hogy ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély vagy külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.

6. Ha a magánszemély munkaviszony alapján folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhos nyilatkozatát. Ez a szabály nem vonatkozik a következőkre:

   a, a nyugdíjas magánszemélyre;
   b, arra a magánszemélyre, aki a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér után az általános szabályoknak megfelelően adózik;
   c, a magánszemélyre, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után az általános szabályok szerint megfizeti adót.

Az ekho alapja az ekho szerinti adózást választó magánszemély által megszerzett bevétel, melyből a magánszemélynek általános esetben 15 % ekho adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas –nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő!–, a fizetendő ekho mértéke 9,5 %. Ugyancsak 9,5 % az ekho mértéke az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevétel esetén is, melyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.

A kifizetőt az ekho alap után 2022. január 1-től 13 % ekho terheli, 2022. szeptember 1-jétől pedig a kifizetőnek nem keletkezik ekho fizetési kötelezettsége.

Az ekho adó a személyi jövedelemadót, valamint a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki. Ebből következik, hogy a kifizetőt és a magánszemélyt az ekhoalappal kapcsolatban további fizetési kötelezettség nem terheli.

A magánszemélyt terhelő 15 %-os mértékkel levont ekho adóból az ekhoalap

• 9,5 %-a személyi jövedelemadónak,
• 5,5 %-a (kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas) társadalombiztosítási járuléknak minősül.

Ha az ekho választására jogosult magánszemély foglalkozását munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti. A nyilatkozatot a kifizető a még nem számfejtett összegre kell, hogy figyelembe vegye.

A kifizető az adóévben mindaddig a nyilatkozat szerint vonja az ekhot, amíg a magánszemély vissza nem vonja azt. A magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetésekre vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére vagy annak egy részére a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben.

Abban az esetben, ha a magánszemély a tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt köteles nyilatkozni.

Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a foglalkozásának megfelelő bevételi határt már elérte.

A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhot, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhot fizetett, az adóévben a bevételi értékhatárt meghaladja.

Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevételéből ekhót vontak, de erre a magánszemély nem lett volna jogosult, akkor ezt a bevétel ekhoalapnak tekintve az szja-kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen. Ebben az esetben a bevétel ekhoalapnak tekintett részének 9,5 %-át a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegnek kell tekinteni. Valamint ebben az esetben a magánszemély ezen ekhoalapnak tekintett része után 9 % ekho különadót köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Ugyanakkor ha a jogosulatlan választás oka az, hogy a magánszemély ekhoalapot képező bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta és/vagy az adott bevételre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg, a jogosulatlan ekho alap után nem 9, hanem 18 % különadót kell fizetnie. A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságot nem szerez.

Az ekho szabályai szerint adózó bevétel, ellenérték a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások –mint pl. táppénz, gyed– számításakor nem vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha egy tevékenységre az ekho szabályait választották, de a jövedelem egy része az általános szabályok szerint viseli a közterheket, akkor

• az általános szabályok szerint adózott jövedelemrész a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot teremt,
• viszont az ekhoval adózó jövedelemrész nem vehető figyelembe a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének kiszámításakor, mivel az ekho adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.

                                                                                                                           Kovács Andrea