2020. január 1-jétől módosult a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, amelynek előírásai jórészt most szeptember 1-jétől léptek hatályba. Ez alapjaiban bolygatta fel az oktatási piac szereplőit, valamint az azokhoz kapcsolódó szakemberek életét is. Mivel a média és a köztudat még csak most kezdi felkapni a fejét arra, hogy mit is alkottak ezzel a törvénnyel, ezért jelen írással szeretnénk segíteni benneteket, könyvelőket, hogy kapjatok egy átfogóbb képet a helyzetről, és az esetleges ügyfél megkeresésekre is el tudjátok küldeni nekik válaszul ezt a cikket. Mivel nem vagyunk felnőttképzési szakértők, sem pedig jogászok, ezért az írás nem tekinthető jogi állásfoglalásnak, csupán szakmai véleményünk összegzése, amelynek célja a vállalkozók döntéseinek segítése.
Alapvetően a törvény kétféle csoportot különböztet meg a képzések kapcsán: bejelentés- és engedélyköteles.
Ez az írás főként a bejelentésköteles képzésekkel kapcsolatos információkat próbálja összegezni, ugyanis az nagyobb horderejű mint az engedélyköteles képzésekre vonatkozó változások. De azért néhány szót ejtsünk ezekről is. A törvény szerint az alábbi esetekben szükséges a felnőttképzési engedély:
– szakképesítésre felkészítő szakmai képzés (B kör utóda)
– részszakmára felkészítő szakmai oktatás (OKJ utóda, de már csak részszakmák)
– szakképzésen kívüli támogatott képzések
Csak két példát említenék arra, hogy az engedélyköteles rendszert is mennyire megváltoztatták. Amíg eddig magát a különféle képzéseket kellett engedélyeztetni, ezentúl a képző intézményt kell, illetve az eddig 500e forintos vagyoni biztosíték most 1.000e forintra fog rúgni.
De ha a képzésünk eddig sem volt és nem is akarjuk akkreditáltatni, vagy nem kapunk hozzá semmiféle állami és EU-s támogatást, akkor továbbra sem kell engedélyeztetni, csak bejelentéskötelessé válik. Vagyis ez fog vonatkozni az összes eddig a köznyelvben csak „szabadpiaci” képzésnek nevezett szolgáltatásra. És ez nem merül ki sajnos egyetlen regisztrációban, ahol bejelentjük a vállalkozásunkat, mint képző, hanem a továbbiakban minden egyes oktatáshoz társulni fog egy eléggé komplex és igazságtalan adminisztrációs kötelezettség is.
De kezdjük az elején, mely adóalanyokra vonatkozik egyáltalán a törvény?
Felnőttképző lehet a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (tehát az adószámos magánszemélyek is beleesnek ebbe a kategóriába). Hatálya pedig kiterjed a szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatásra és képzésre. A kompetencia alatt olyan ismeretek, készségek és képességek összességét értik, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.
Tehát ennek a három elemnek (szervezettség, célirányosság, kompetenciaalakítás vagy -fejlesztés) együttesen kell érvényesülnie ahhoz, hogy felnőttképzési tevékenységnek minősüljön egy szolgáltatás. Ehhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), vagyis a törvényért felelős intézmény kiadott egy tájékoztatót augusztus 31-én, amiben szerepel egy „Példatár” nevezetű táblázat is. Ide kattintva éred el.
Ebben próbálják tisztázni több-kevesebb sikerrel, hogy végül is mi minősül képzésnek és mi nem. Ugyanis vállalkozó társaimmal rengeteg állásfoglalást gyűjtöttünk már be a nyár folyamán tőlük, és ez a közleményt most homlokegyenest szembe megy azokkal. Nekem pl. feketén-fehéren leírták, hogy az adótanácsadás képzés az ő értelmezésükben, de most a példatár szerint mégsem az. A rendezvények, konferenciák sem de csak ha “nem tesz ígéretet a résztvevők kompetenciáinak fejlesztésére”.
Az online ismeretanyagok, tanfolyamok csak abban az esetben nem minősülnek képzésnek, ha beleférnek a „tartalomszolgáltatás” kategóriájába. Azaz a vásárlóra van bízva, hogy megnézi-e az adott videót, elolvassa-e az adott e-bookot, írásos tananyagot, viszont interakcióba már nem léphet velünk, azaz nem kérdezhet a leckék alatt. Illetve, ha kapcsolódik hozzá közösségi média csoport (még ha ingyenes is) akkor is képzés marad abban az esetben, ha van interakció a képző és a résztvevő között. Szóval max. a résztvevők beszélgethetnek egy Facebook csoportban, de a képző ott már nem válaszolhat a kérdéseikre.
A különféle hobbi-művészeti szakkörök is csak abban az esetben mentesülnek a bejelentés alól, ha nem ígérnek kompetencia fejlesztést az élmény mellé. A magánórák, korrepetálások is sok vállalkozót érintenek. Ezek közül azokra nem vonatkozik a törvény, amelyek konkrét céllal és időkerettel nem rendelkeznek (pl. kommunikációs gyakorlás, beszélgetés egy témáról a résztvevő hozott tudásával). Ami még igencsak problémás, hogy a törvény a nevén kívül sehol sem definiálja a „felnőtt” fogalmát, tehát a legújabb információink szerint a gyerekek iskolarendszeren kívüli képzéseire is kiterjed a hatálya (pl. lovasoktatás).
De nézzük kicsit a gyakorlati részét a dolognak!
A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni. Ez a felület itt található: https://far.nive.hu/ Maga a regisztráció nem túl bonyolult, viszont az illetéke már 15.000 Ft. Illetve sajnos a minisztériumi felület jelenleg teljesen jogsértő, amit már adatvédelmi tisztviselő is elismert. A minimális informatikai biztonsági követelményeknek sem tesz eleget: az eddig bejelentkezett képzők adatai informatikai tudás nélkül, kb. 2 kattintással egyben ellophatók, lehalászhatók. Fontos még megemlíteni, hogyha a bejelentett adatai a képzőnek változnak, akkor az adatváltozás 30 napon belül jelentendő.
A regisztrációkor kapott nyilvántartási számot a képző intézmény minden képzéssel kapcsolatos dokumentumon fel kell, hogy tüntesse, még a számlán is. Illetve a képzés programokba biztosítania kell a betekintési lehetőséget.
Képzési programot csak az engedélyköteles képzéseknél kell készíteni, mint ahogy a felnőttképzési szerződést is csak ezeknél kell írásban megkötni a résztvevőkkel. A bejelentésköteles képzéseknél nincs külön előírás a dokumentálásra – vélhetően értelemszerűen kell, hogy bizonyítható legyen az előírások teljesítése. Szóval ember legyen a talpán, aki később egy ellenőrzés alkalmával tudja bizonyítani, hogy ismertette a felnőttképzési szerződést mondjuk szóban. Így személyes meglátásom szerint jobb írásbeli szerződést kötni minden esetben.
Fontos még tudni, hogy a képzések szervezése nem adható ki alvállalkozásba, kizárólag az oktatók, helyszínek, tárgyi feltételek biztosíthatóak alvállalkozók által.
Képzőként az alábbi adatokat kell beszereznünk a résztvevőktől és tárolnunk:
- természetes személyazonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő)
- nemét
- állampolgárságát (nem magyar állampolgárok esetén a tartózkodás jogcímét és a jogosító okmány megnevezését és számát)
- lakcímét, levelezési címét, e-mail címét és telefonszámát,
- TAJ számát
- adóazonosító jelét
- végzettségét
Illetve amennyiben ezek továbbítását előzetesen írásban vagy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti módon megtett jognyilatkozatában nem tiltotta meg, akkor továbbítani is kell adatszolgáltatás keretében legkésőbb a képzés megkezdését követő 3. munkanapig.
Időközben megjelent már az a felület is, ahol ezt teljesíteni lehet. Így néz ki jelenleg:
Mint látható, egyelőre fogalmunk sincs, hogy a külföldiektől hogyan lehet ilyen adatokat bekérni amivel talán nem is rendelkeznek (pl. TAJ szám és adóazonosító jel), illetve továbbra is GDPR jogsértésbe, ún. készletező adatgyűjtésbe kényszeríti a képzőket a felesleges adatok bekérésével a jogalkotó. Mivel egyébként a képzési dokumentációt és a résztvevők adatait a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított 8. év végéig meg kell őriznünk, ezért az adatkezelési tájékoztatónkat biztosan bővíteni kell ezen adatok körével.
Egyébként a fenti felületen nem csak a magánszemélyeket kell egyesével felvinni, hanem az alábbi adatokat is minden képzésről:
- képzés megnevezése
- jellege
- helye
- óraszáma
- első képzési napja
- és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontja,
- létszám
Mutatok erről is egy képernyőfotót:
A bejelentés-köteles képzések befejezésekor annak elvégzését igazoló tanúsítványt csak akkor kell adni a rendszerből, ha azt a résztvevők kéri (engedély-köteleseknél természetesen mindig).
És az már csak hab a tortán, hogy a képzés befejezését követő 30. napig OSAP adatszolgáltatást is kell teljesíteni a KSH részére.
Hogy mik lehetnek a jogkövetkezmények? Nézzük milyen szankciókkal sújthatja a felnőttképzési hatóság a képző intézményeket.
Nem a jogszabálynak megfelelő működés: minimálbér 1-szeresétől 10-szereséig terjedő bírság (a végrehajtási rendeletben meghatározott súlyosabb esetekben magasabb)
Bejelentés ill. engedély nélküli működés: megtiltják a tevékenység folytatását és minimálbér 1-szeresétől 15-szereséig terjedő bírság
Elviekben, ha nem súlyos az eset, akkor a bírságot megelőzheti csak figyelmeztetés is. Viszont ismételt jogszabálysértés esetén további szankciókra kell számítanunk. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet bejelentés, illetve engedély nélkül jogellenesen, az eltiltás és kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv öt évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt erre a tevékenységére az adóalany nem kaphat engedélyt. Ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 15-szörösétől 20-szorosáig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha a felnőttképző a képzést a megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik. A bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles még a képzési díjat is visszafizetni kamatostul a résztvevőknek. Támogatott képzés esetén pedig a hatóság értesíti a támogatót is.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a jogszabály zavaros, ellentmondásos volta miatt különösen körültekintően kell eljárnunk továbbiakban „képzési” tevékenységeink kapcsán. És nem véletlenül hangsúlyozzák mindenhol azt, hogy mindenkinek saját felelőssége eldönteni saját tevékenysége és annak körülményei alapján, hogy vajon a törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Amennyiben érkeznek további fejlemények, esetleg tisztázó rendelet a törvényhez, természetesen frissíteni fogjuk az itt megjelent információkat.
Fülöp Olga,
a Számpatikus
https://szampatikus.hu/